Zöldinfó
Magyar tudósok: ebbe az irányba kell fordítani a napelemeket, a jobb teljesítményhez
Az ELTE kutatói a napraforgók fénymaximalizáló “viselkedését” vizsgálva arra jutottak, hogy a napelemtáblák akkor termelik a legtöbb energiát Magyarországon, ha nem délre, hanem a dőlésszögüktől függően kissé kelet felé tájolják azokat.
A napelemek teljesítménye leginkább attól függ, milyen szögben éri őket a napfény. Eddig úgy vélték, hogy a legtöbb energiát a földrajzi dél felé fordítva termelik, mivel a napfény ereje délben a legnagyobb. Az ELTE kutatói azonban arra jutottak, hogy Magyarországon a napelemtáblákat nem délre, hanem a dőlésszögüktől függően “többé-kevésbé” kelet felé kell tájolni, ami függőleges táblák esetén akár 5 százalékos energiatöbbletet is eredményezhet. E felismerésre a napraforgók vezették a kutatókat – olvasható az ELTE MTI-hez eljuttatott hétfői közleményében. A beszámoló szerint az már régóta ismert, hogy a napraforgók érett virágai kelet felé néznek. A jelenséget sokan sokféleképpen magyarázták az idők során, de egyik feltételezés sem nyert kísérleti bizonyítást. 2020-ban az ELTE kutatói elsőként vetették fel, hogy a virágzat keleti irányát a növény tenyészhelyének fényviszonyai okozhatják.
Horváth Gábor és munkatársai csillagászati, meteorológiai és növényfiziológiai adatok felhasználásával meghatározták az érett napraforgófej virágzata és hátoldala által elnyelt fényenergiát a virágképzés kezdete és a magok teljes érése között, és megállapították, ha a tenyészidőben a délutánok átlagban felhősebbek a délelőttöknél, akkor a keletre néző napraforgóvirágzat nyeli el a legtöbb fényenergiát.
Az energiatöbblet előnyökkel jár a napraforgó számára: serkenti a magok fejlődését, gyorsítja a virágzatra lecsapódott harmat reggeli elpárolgását, ami csökkenti a gombásodás veszélyét, és magához vonzza a délelőtt aktív beporzókat.
A kutatók következő kérdése az volt, vajon a napraforgóvirágok a földrajzi kelet felé, vagy a napkelte folyamatosan változó aktuális azimut irányába (a földrajzi északtól mért irányba) néznek. Azt találták, hogy a virágzatok átlagos azimutszöge megegyezik a földrajzi keleti iránnyal, és jelentősen eltér a helyi napkelte azimutszögétől. “A drónos vizsgálat azt is megmutatta, hogy a kutatók jó irányba indultak el, amikor környezetoptikai magyarázatot kerestek a jelenségre. A 14 vizsgált napraforgótábla közül ugyanis kettőben azt találták, hogy a virágzatok azimutiránya többé-kevésbé eltért a síkvidéki virágzatok keletre nézésétől” – írják, hozzátéve, hogy ezek a táblák domboldalon feküdtek, a dombos helyek fényviszonyai pedig eltérnek a síkvidékiekéitől, mivel egy domboldalt más szögekben ér a közvetlen napsugárzás, mint egy vízszintes területet. Emellett a kutatók azt találták, hogy a környező fák árnyéka is befolyásolja a virágzatok irányát.
Miután a kutatók számára bizonyítást nyert a napraforgók fénymaximalizáló viselkedése, azt kezdték el vizsgálni, vajon igaz lehet-e a napraforgókon tett megfigyelésük a napelemekre is. “Az északi féltekén a rögzített (tehát állandó dőlésű és azimutirányú) napelemtáblák hagyományosan dél felé néznek, mert az uralkodó vélemény szerint a déli irány biztosít maximális napenergiát. Azonban a napraforgókhoz hasonlóan a napelemek fénymaximalizálását is meghatározza a felhőzöttség délelőtt-délutáni eltérése” – fejtik ki.
A beszámoló szerint a napjárás csillagászati ismereteinek és az elmúlt évtizedre átlagolt meteorológiai fénysugárzásmérési adatoknak a felhasználásával az ELTE kutatói meghatározták, hogy egy rögzített napelem egységnyi felülete mennyi fényenergiát nyel el egy év alatt. A vizsgálatot három amerikai területre (a kentuckyi Boone megyére, Tennessee-re és Georgiára), valamint három európai régióra (Közép-Olaszországra, Közép-Magyarországra és Dél-Svédországra) terjesztették ki. Azt találták, hogy a napelemtáblák ideális iránya egyedül Dél-Svédországban a hagyományos földrajzi dél, mégpedig azért, mert ott a délelőttök és délutánok évi átlagban egyformán felhősek. A többi területen viszont megfelelőbb a napelemtáblákat kissé a földrajzi kelet felé fordítani, mivel ezekben a régiókban a délutánok éves átlagban felhősebben a délelőttöknél. Ebből az is következik, hogy azokon a területeken, ahol éves átlagban a délelőttök felhősebbek a délutánoknál, a napelemek ideális iránya kicsit nyugat felé fordul.
Zöldinfó
Robotápolók, robotkutyák és digitális ikrek: megérkezett a jövő
Robotok a munkahelyen – Készen állunk rá, hogy közösen dolgozzunk velük?
Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)
A robotika és az alkalmazott AI legújabb trendjeit vonultatja fel az ELTE-Bosch Intelligent Robotics Fair 2026. Június 18–20. között rendezik meg az Intelligent Robotics FAIR 2026 nemzetközi innovációs fórumot, mely a robotika és a mesterséges intelligencia legfrissebb kutatási eredményeiről és alkalmazási lehetőségeiről ad áttekintést – nemcsak a szakértőknek, hanem a nagyközönségnek is. Az emberközpontú robotikát fókuszba állító szakmai-tudományos rendezvény az ELTE Informatikai Kara és a magyarországi Bosch csoport szoros
együttműködésében valósul meg – írja az alternativenergia.hu. Robotápolók, robotpszichológia, testet öltő mesterséges intelligencia, digitális ikrekkel működő okosgyárak – ezekkel és további jövőbemutató megoldásokkal foglalkozik az Intelligent Robotics FAIR 2026 konferenciája. Pótsa Mátyás, Bosch: „A Bosch aktívan fejleszti az automatizálás és a robotika kulcsfontosságú elemeit, többek között a robotok „agyát és idegrendszerét” jelentő legújabb megoldásokat. Célunk, hogy az akadémiai szektorral összefogva hozzájáruljunk a hazai innovációs ökoszisztéma szélesítéséhez, a mesterséges intelligencia és a robotika jövőjének formálásához.”
Kozsik Tamás, ELTE: „Az Intelligent Robotics FAIR nem csak egy konferencia, hanem a tudomány, az ipar és a társadalom találkozásának ünnepe. A rendezvény megmutatja, hogy a robotika és a mesterséges intelligencia nem csupán technológiai kérdés, hanem közös társadalmi ügy is.”
A robotok kora közelebb van, mint gondolnánk: az intelligens robotikai rendszerek már nemcsak a gyártósorokon dolgoznak velünk, hanem helyet kérnek az egészségügyben, az oktatásban és ezzel együtt a mindennapjainkban is. Hogyan teszi „emberibbé” a gépeket a robotpszichológia? Miként segíthetnek a robotok az előttünk álló demográfiai és gazdasági kihívások megoldásában, milyen futurisztikus szerepük lesz a jövő gyáraiban?
Készen állunk-e arra, hogy együtt éljünk és közösen dolgozzunk velük?
Intelligent Robotics FAIR 2026: fókuszban az emberközpontú robotok A robottechnológia legaktuálisabb kérdéseire keresi a választ az ELTE Informatikai Kara és a magyarországi Bosch csoport együttműködésében megvalósuló Intelligent Robotics FAIR 2026 innovációs fórum. Hazánk első egyetemi-ipari összefogásban rendezett átfogó robotikai és mesterséges intelligencia témájú eseménye idén második alkalommal kerül megrendezésre. A rendezvény központi témája az intelligens robotikai rendszerek társadalmi és ipari integrációja, melyben hangsúlyos szerepet kap az emberközpontú robotika, valamint a testet öltő MI (Embodied AI) is. A 2026. június 18–20. között az ELTE-n és a Bosch Budapest Innovációs Kampuszon zajló nemzetközi tudományos és innovációs rendezvény előadásokkal, szakértői beszélgetésekkel, valamint élő demonstrációkkal ad betekintést a rohamléptekkel fejlődő robottechnológia, valamint a mesterséges intelligencia legfrissebb alkalmazási területeibe – nemzetközi és hazai egyetemek, kutatóintézetek, technológiai vállalatok innovációin keresztül. A három napos esemény konferenciát, robotikai kiállítást és családi napot egyaránt magában foglal, hidat építve a tudomány, a vállalati szféra és a hétköznapi felhasználók, érdeklődők között. Az Intelligent Robotics FAIR a Robotrandi Családi Nap 2026 eseménnyel zárul, ahol a nagyközönség színes bemutatók, workshopok, játékok és ismeretterjesztő előadások segítségével ismerheti meg a jövő intelligens fejlesztéseit, a robotika és a mesterséges intelligencia lenyűgöző világát. A Robotrandi 2026 ad helyet a Robotics 4 Good Hungary nemzetközi robotikai verseny döntőjének, valamint az ELTE-Qubit robotikai kártyajáték fejlesztő verseny döntőjének is.
ELTE-Bosch közös megoldások a robotikában és az MI világában
A Bosch víziója szerint a robotok térnyerése új fejezetet nyit az innovációban. A vállalat széleskörű megoldásaival globálisan és Magyarországon is jelentős szerepet játszik a mesterséges intelligenciára épülő robotika fejlődésében. Az ELTE Informatikai Karán már hat éve működik eredményesen az ELTE-Bosch Mesterséges Intelligencia Tanszék, melynek kutatásai közül az Intelligent Robotics FAIR 2026 programjain több is bemutatkozik. Az ELTE és a Bosch közös fejlesztései hozzájárulnak a robotika, az önvezető járművek, a gépi látás, a dróntechnológia, valamint az emberi agyműködést egyre jobban leképező, úgynevezett neuromorf rendszerek fejlesztéséhez és ipari alkalmazásához. „A Bosch az innovatív technológiák és szolgáltatások vezető globális szállítójaként aktívan fejleszti az automatizálás, a robotika kulcsfontosságú elemeit, többek között a robotok „agyát és idegrendszerét” jelentő legújabb megoldásokat. Stratégiánk részeként örömmel csatlakoztunk szervezőként, kiállítóként és házigazdaként az Intelligent Robotics FAIR 2026 eseményeihez. Ez a rendezvény az ELTE és a Bosch szakmai együttműködésének újabb fontos állomása.
Célunk, hogy az akadémiai szektorral összefogva hozzájáruljunk a hazai innovációs ökoszisztéma szélesítéséhez, a mesterséges intelligencia és a robotika jövőjének formálásához, melyre az Intelligent Robotics FAIR 2026 kiváló szakmai platformot teremt” – mondta el a konferencia kapcsán Pótsa Mátyás, a magyarországi Bosch csoport innovációs ökoszisztéma vezetője. „Az Intelligent Robotics Fair idén második alkalommal kerül megrendezésre a Bosch és az ELTE Informatikai Kar együttműködésében. Amikor hagyományteremtő szándékkal elindítottuk ezt az egyedülálló rendezvényt, az volt a célunk, hogy a kutatók, mérnökök, vállalatok, egyetemi hallgatók, döntéshozók és a technológia iránt érdeklődő családok számára a robotika és mesterséges intelligencia témája mentén találkozási lehetőséget biztosítsunk, hidat építsünk a tudomány, a technológia és a társadalom között. Nagy örömünkre szolgál, hogy ezen céljainkat a Bosch csoporttal együttműködésben valósíthatjuk meg, immár másodszorra” – emelte ki Kozsik Tamás, az ELTE
Informatikai Karának dékánja.
Robotdoktorok és robotápolók jöhetnek az egészségügyben?
Az egészségügyi robotika területén jelentkező innovációk jelentik ma a robottechnológiák egyik legígéretesebb irányát. A konferencia résztvevői bepillanthatnak a már ma is működő robotasszisztált sebészet világába, ahol különleges sebészeti robotkarok hajszálpontos mozdulatokkal segítik az orvosok gyógyító munkáját. Ezzel a megoldással az orvosi beavatkozások pontosabbak, biztonságosabbak és a betegek számára kevésbé megterhelők lesznek. Az interaktív kiállítás keretében a látogatók egy különleges eszköz segítségével maguk is kipróbálhatják a sebészrobot karjának irányítását, közvetlen élményt szerezve a technológia működéséről. Az egészségügyi robotika rövidesen egy másik fontos társadalmi problémára, a gondozó- és ápolóhiányra is enyhülést hozhat a konferencia szakértői szerint. A robotok leginkább az időigényes, ismétlődő vagy fizikailag megterhelő ápolási feladatokra kínálnak hatékony megoldást, így több idő és kapacitás juthat majd a valóban emberi jelenlétet igénylő személyes gondoskodásra és szakmai
döntésekre.
A humanoid robotok körüli dilemmák: hogyan segítheti a robotpszichológia az ember–robot együttműködést?
A robotok új típusú alkalmazása, felhasználóbarát és biztonságos működése merőben új kihívásokat állít a fejlesztők elé. A fő kérdés nem csupán az, hogy milyen intelligensek ezek a rendszerek, hanem az is, hogyan képesek természetes és bizalomra épülő kapcsolatot kialakítani az emberekkel. A robotpszichológia szakterülete pontosan erre keresi a választ: a jövő szociális robotjai ugyanis nemcsak a fejlett algoritmusokkal, hanem az emberi viselkedés, kommunikáció és társas interakciók mélyebb megértésének köszönhetően válhatnak hatékony segítőkké például az egészségügyben, az oktatásban vagy a szolgáltatások területén – hangsúlyozzák az Intelligent Robotics 2026 konferencia előadói.
Sterilebb kórházak, higiénikus tömegközlekedés – ezt is tudják már a robotok
A higiénia területén is a robotika segítségével vehetjük fel a harcot a jövőben a kórokozókkal szemben. Az Intelligent Robotics FAIR-en olyan önjáró robot is bemutatkozik, amely UV-C fénnyel járja végig a helyiségeket, ahol emberi kéz érintése nélkül fertőtleníti a levegőt és a felületeket. A futurisztikus gép kórházakban, idősotthonokban, iskolákban vagy akár tömegközlekedési járműveken is használható lehet, vagyis szinte bárhol, ahol vegyszermentes, gyors fertőtlenítésre van szükség.
Robotkutyák, drónok és kutatórobotok vihetik vásárra a „bőrüket” értünk
A legkülönbözőbb felhasználású önjáró eszközök, drónok, robotkutyák és kutatórobotok az emberek számára életveszélyt jelentő feladatokra is hatékonyan bevethetők. Az Intelligent Robotics FAIR-en személyesen is megismerhető „robotfelderítők” olyan kockázatos helyszíneket közelíthetnek meg sikerrel, mint a barlangok, alagútrendszerek, víz alatti infrastruktúrák vagy az elárasztott bányák mélye. Alámerülnek helyettünk, rejtett járatokat térképeznek fel, és olyan extrém helyszínekről hoznak értékes adatokat, amelyek eddig szinte elérhetetlenek voltak a kutatók számára.
Robotok és digitális ikrek forradalmasíthatják az ipart
Míg a robotok térnyerése az egészségügyben és a hétköznapi életünkben a közeli jövőt jelenti, az intelligens robotikai rendszerek a gyárak világában már ma is hangsúlyos szerepet kapnak, a tendencia pedig egyre erősödik. Az Intelligent Robotics FAIR 2026 a robotika ipari alkalmazásának széles spektrumát vonultatja fel, többek között a Bosch legújabb kapcsolódó fejlesztéseinek bemutatásával. Kézzelfoghatóvá válik, hogyan alakítja át az ipart az automatizált gyártás, a robotizált anyagmozgatás vagy az MI-alapú érzékelés, illetve miként működnek a digitális ikrek a gyárak új generációjának működésében. A konferencia rávilágít: a jövő gyáraiban a robotok, a mesterséges intelligencia és a digitális ikrek még szorosabban dolgozhatnak együtt, hogy a termelés még gyorsabb, még pontosabb és hatékonyabb legyen.
-
Zöld Közlekedés5 nap telt el a létrehozás ótaOlcsóbb lenne villanyautóval járni, mégis a hibrideket választják a magyarok
-
Zöldinfó7 óra telt el a létrehozás ótaSzakértő: a Velencei-tó válsága túlmutat a vízhiányon
-
Zöldinfó6 nap telt el a létrehozás ótaMiközben tisztul a Tisza, egyre nagyobb gondot jelent a vízhiány
-
Zöld Közlekedés1 hét telt el a létrehozás ótaRekordkülönbség alakult ki az elektromos és hibrid használt autók ára között
-
Zöldinfó1 hét telt el a létrehozás ótaMegvizsgálják, mennyit fogyasztanak valójában az airfryerek
