Zöldinfó
Magyar tudósok: ebbe az irányba kell fordítani a napelemeket, a jobb teljesítményhez
Az ELTE kutatói a napraforgók fénymaximalizáló “viselkedését” vizsgálva arra jutottak, hogy a napelemtáblák akkor termelik a legtöbb energiát Magyarországon, ha nem délre, hanem a dőlésszögüktől függően kissé kelet felé tájolják azokat.
A napelemek teljesítménye leginkább attól függ, milyen szögben éri őket a napfény. Eddig úgy vélték, hogy a legtöbb energiát a földrajzi dél felé fordítva termelik, mivel a napfény ereje délben a legnagyobb. Az ELTE kutatói azonban arra jutottak, hogy Magyarországon a napelemtáblákat nem délre, hanem a dőlésszögüktől függően “többé-kevésbé” kelet felé kell tájolni, ami függőleges táblák esetén akár 5 százalékos energiatöbbletet is eredményezhet. E felismerésre a napraforgók vezették a kutatókat – olvasható az ELTE MTI-hez eljuttatott hétfői közleményében. A beszámoló szerint az már régóta ismert, hogy a napraforgók érett virágai kelet felé néznek. A jelenséget sokan sokféleképpen magyarázták az idők során, de egyik feltételezés sem nyert kísérleti bizonyítást. 2020-ban az ELTE kutatói elsőként vetették fel, hogy a virágzat keleti irányát a növény tenyészhelyének fényviszonyai okozhatják.
Horváth Gábor és munkatársai csillagászati, meteorológiai és növényfiziológiai adatok felhasználásával meghatározták az érett napraforgófej virágzata és hátoldala által elnyelt fényenergiát a virágképzés kezdete és a magok teljes érése között, és megállapították, ha a tenyészidőben a délutánok átlagban felhősebbek a délelőttöknél, akkor a keletre néző napraforgóvirágzat nyeli el a legtöbb fényenergiát.
Az energiatöbblet előnyökkel jár a napraforgó számára: serkenti a magok fejlődését, gyorsítja a virágzatra lecsapódott harmat reggeli elpárolgását, ami csökkenti a gombásodás veszélyét, és magához vonzza a délelőtt aktív beporzókat.
A kutatók következő kérdése az volt, vajon a napraforgóvirágok a földrajzi kelet felé, vagy a napkelte folyamatosan változó aktuális azimut irányába (a földrajzi északtól mért irányba) néznek. Azt találták, hogy a virágzatok átlagos azimutszöge megegyezik a földrajzi keleti iránnyal, és jelentősen eltér a helyi napkelte azimutszögétől. “A drónos vizsgálat azt is megmutatta, hogy a kutatók jó irányba indultak el, amikor környezetoptikai magyarázatot kerestek a jelenségre. A 14 vizsgált napraforgótábla közül ugyanis kettőben azt találták, hogy a virágzatok azimutiránya többé-kevésbé eltért a síkvidéki virágzatok keletre nézésétől” – írják, hozzátéve, hogy ezek a táblák domboldalon feküdtek, a dombos helyek fényviszonyai pedig eltérnek a síkvidékiekéitől, mivel egy domboldalt más szögekben ér a közvetlen napsugárzás, mint egy vízszintes területet. Emellett a kutatók azt találták, hogy a környező fák árnyéka is befolyásolja a virágzatok irányát.
Miután a kutatók számára bizonyítást nyert a napraforgók fénymaximalizáló viselkedése, azt kezdték el vizsgálni, vajon igaz lehet-e a napraforgókon tett megfigyelésük a napelemekre is. “Az északi féltekén a rögzített (tehát állandó dőlésű és azimutirányú) napelemtáblák hagyományosan dél felé néznek, mert az uralkodó vélemény szerint a déli irány biztosít maximális napenergiát. Azonban a napraforgókhoz hasonlóan a napelemek fénymaximalizálását is meghatározza a felhőzöttség délelőtt-délutáni eltérése” – fejtik ki.
A beszámoló szerint a napjárás csillagászati ismereteinek és az elmúlt évtizedre átlagolt meteorológiai fénysugárzásmérési adatoknak a felhasználásával az ELTE kutatói meghatározták, hogy egy rögzített napelem egységnyi felülete mennyi fényenergiát nyel el egy év alatt. A vizsgálatot három amerikai területre (a kentuckyi Boone megyére, Tennessee-re és Georgiára), valamint három európai régióra (Közép-Olaszországra, Közép-Magyarországra és Dél-Svédországra) terjesztették ki. Azt találták, hogy a napelemtáblák ideális iránya egyedül Dél-Svédországban a hagyományos földrajzi dél, mégpedig azért, mert ott a délelőttök és délutánok évi átlagban egyformán felhősek. A többi területen viszont megfelelőbb a napelemtáblákat kissé a földrajzi kelet felé fordítani, mivel ezekben a régiókban a délutánok éves átlagban felhősebben a délelőttöknél. Ebből az is következik, hogy azokon a területeken, ahol éves átlagban a délelőttök felhősebbek a délutánoknál, a napelemek ideális iránya kicsit nyugat felé fordul.
Zöldinfó
Egyetemisták a folyókért: sikeresen debütált az első Egyetemi PET Kupa
Hat nap, egy küldetés: egyetemisták tisztították a Bodrogot.
Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)
Az első alkalommal megrendezésre került Egyetemi PET Kupa a fiatal felnőtteket célozta meg, a 9 csapatban magyar és külföldi egyetemisták mérték össze erejüket, ügyességüket, tudásukat – írja az alternativenergia.hu. Az esemény különlegességét az adta, hogy a folyótisztítás mellett nagy hangsúlyt kapott a Bodrog régió történelmi kulturális életének bemutatása is. A Bodrogon 2019-ben szervezte első versenyét a PET Kupa Egyesület. Azóta minden évben vízre szálltak itt a petkalózok, mert sajnos a folyó szennyezettsége folyamatos jelenlétet kíván. A hulladék jelentős része határainkon túlról érkezik, és az áradások alkalmával – mivel itt nincs magas partfal – könnyen szétterül az ártérben. Azonban a régió természeti szépségei, gazdag kulturális és történelmi múltja, a helyiek vendégszeretete olyannyira rabul ejtette a petkalózokat, hogy úgy döntöttek, lehorgonyoznak itt. Kisköre után a második Folyómentő Központ 2025 szeptemberében Olaszliszkán nyitotta meg kapuját a folyómentők előtt. Sőt, az épület vízituristaházként is funkcionál, ahol a fáradt vízitúrázók, bringázók, kirándulók is megpihenhetnek.
Az első Egyetemi PET Kupát is a Bodrog folyón rendezték meg, összehangolva a VII. Bodrogi PET Kupával. Előbbi verseny július 18-án Sárospatakról indult és július 23-án Olaszliszkán zárult, míg utóbbi Olaszliszkáról fog elrajtolni augusztus közepén és – Tokajnál elérve a Tiszát – egészen Tiszalökig tart majd. E két verseny által a Bodrog folyó 37 folyamkilométere tisztul meg, a szennyezés nem jut el a Tiszáig.
Kultúra, történelem, ismeretterjesztés és sport
Az első Egyetemi PET Kupán 9 csapat – egyenként 8 fővel – szállt vízre. Érkezett csapat az Óbudai Egyetemről, a Pázmány Péter Katolikus Egyetemről, a Nyíregyházi Egyetemről, a SOTE-ról és a Budapesti Műszaki Egyetemről is. Volt, ahol egy baráti társaság alkotta a csapatot, de olyan is akadt, ahol a helyszínen ismerkedtek meg egymással a legénység tagjai. Az összehangolt csapatmunkára nagy szükség volt, hiszen a verseny a hajóépítéssel indult. 2 napjuk volt a fiataloknak, hogy elkészítsék a PET-hajójukat, amivel aztán – 2 db kenuval kiegészülve – 3 napon át szedték a hulladékot. Az első feladatot sikeresen abszolválták, az indulás előtti vízirendészeti szemlén minden hajó megfelelt. A megnyitóra július 20-án került sor, melyen részt vett Sárospatak alpolgármestere, Mózes Árpád és az Aktív Bodrog Szövetség elnöke, Remenyik Bulcsú is. Rajtuk kívül köszöntötte a résztvevőket a PET Kupa versenyigazgatója, Tamás Zsolt és a verseny főszervezője, Tamás Anita, aki maga is egyetemista lévén pontosan érezte, mire van szüksége a versenyzőknek: a fárasztó fizikai munkát szórakoztató sportos és ismeretterjesztő programok tették könnyebbé.
Sárospatakon, a Megyer-hegyi tengerszemnél kipróbálhatták a via ferrata-t, városismereti sétán vehettek részt, melynek részeként meglátogatták a Református Kollégium híres könyvtárát és kipróbálhatták magukat a sárkányhajózásban is. A nap zárásaként pedig Dr. Bogárdi János professzor előadását hallgathatták meg vizeink minőségéről és mennyiségéről – nemzetközi kitekintéssel.
Megnyitó Sárospatakon
Az első vízen töltött nap végén Bodrogolasziban kötött ki a csapat, ahol a település Árpád-kori templomát mutatta be a polgármester, Tölgyesi István, majd a Fedor pincészet finom boraival koccinthattak az eredményes napra (a 706 kg gyűjtött hulladékra). A második folyótisztító nap Sárazsadányban ért véget, ahova mindig örömmel tér vissza a PET Kupa, hiszen hosszú hónapokon keresztül épült itt a település leselejtezett kompjából a FLEX, azaz az Úszó Kiállítás, amely jelenleg Kiskörén tekinthető meg. A település vezetői nagy szeretettel fogadták a beérkező csapatokat, ahonnan aztán buszok vitték tovább őket a szálláshelyre, Olaszliszkára, a Folyómentő Központba.
Este a PET-a-Sztár, a PET Kupa tehetségkutatója zajlott, amire minden csapat egy különleges produkcióval (tánccal, előadással, énekkel, árnyjátékkal) készült. Sárazsadány közelében egy palackpostát is talált az egyik szemfüles csapat, aminek különlegességét a kora adta: 1992-ben dobta a vízbe egy ismeretlen, aki ezzel ünnepelte Raski Gabika születését. Gabika ma már 34 éves, és bízunk benne, hogy sikerül a nyomára bukkannunk!
Az utolsó vizes napon Sárazsadány és Olaszliszka között tisztították meg az árteret a petkalózok. Ez a nap bizonyult a legeredményesebbnek, összesen 1370 kilogramnyi hulladékot gyűjtöttek össze, amit szelektáltak is, hiszen a versenyben több PETákot ér az a zsák, ami csak műanyagot, csak fémet vagy csak üveget tartalmaz, mint a vegyesen gyűjtött.
Hulladékgyűjtő rocsó
Este, a tudományos ismeretterjesztés jegyében Dr. Szabó István, a MATE egyetemi docense tartott előadást a mikroműanyagokról, majd következett az eredményhirdetés.
Eredmények
Az első Egyetemi PET Kupán összesen 2937 kg hulladékot gyűjtöttek a csapatok, amelynek közel a 60%-a újrahasznosításra alkalmas, azaz körforgásban tartható. A versenyt a kezdetektől vezető NYEPET csapat nyerte, akik a legrutinosabbak voltak az egész mezőnyben, hiszen tavaly már elindultak a tiszai futamon, igaz, akkor oktatókból állt a csapat, míg most hallgatókból. A második helyezett – csupán 40 PETákkal lemaradva – a Budapesti Mikroműanyag Evők (BME) csapata lett, míg a dobogó harmadik fokára a BME ZIE Szakkoli csapata állhatott fel.
A győztes NYEPET csapat kiegészülve a szervezőkkel
Külön kiemelendő a Saving Private Rijn csapat, amely csupán 4 főből állt és a csapat tagjai Hollandiából érkeztek. Ők – az alacsony létszám ellenére – az előkelő 5. helyet szerezték meg.
További csapatok:
- Részeg Homárok
- Diaszpóra
- PETológusok
- EZK
- Legendás Állatok
Az utolsó, hatodik napon könnyedebb programokon vehettek részt a petkalózok, ezúttal már PETákszerzés nélkül, puszta szórakozásból: üveghulladékból ékszert készíthettek, folyami műanyagból kulcstartót, a Műanyag Műhelyben (Mümü) pedig az újrahasznosítás teljes folyamatát megismerhették. Az első Egyetemi PET Kupával párhuzamosan egy Erasmus+ projekt is futott Olaszliszkán, a PET-Kayak Ecoventure, amelyben a PET Kupa Egyesület partnerként vesz részt. A július 20-22-én zajló workshopon a résztvevők megtanulták hogyan kell kizárólag PET-palackokból és kupakokból kajakot építeni. A prototípust Nagy Máté építette évekkel ezelőtt, aki most oktatóként adta át tudását a magyar és külföldi résztvevőknek. Az elkészült PET-kajakot, ami SUP-ként is kiválóan funkcionál, ki is próbálták, a verseny utolsó napján ez a vízijármű is beszállt a gyűjtésbe a PET-hajók és kenuk mellé!
-
Zöldinfó5 nap telt el a létrehozás ótaMilliárdos beruházásokkal gyorsítaná az EU a tiszta energiára való átállást
-
Zöldinfó1 hét telt el a létrehozás ótaMegszelídített vadállatnak minősítették a nílusi krokodilokat Izraelben
-
Zöldinfó1 hét telt el a létrehozás ótaÜzemanyag-tartalékok: a Mol cáfolja, hogy ellátási kockázat fenyegetne
-
Zöldinfó6 nap telt el a létrehozás ótaKiszáradó folyók, fogyó ivóvíz: egyre súlyosabb a vízhiány Magyarországon
-
Zöld Energia4 nap telt el a létrehozás ótaÚj energetikai pályázatok indulnak: a megújuló energia térnyerését támogatják
