Zöld Energia
Magyarország több áramot termel, mint amennyit fogyaszt – áttörés a megújulókban
Hónapok óta 15 százalék alatt van a villamosenergia-import.
Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet Önnek! Ingyenes kalkulálás itt (x)
Horváth Viktor a Nemzetközi Gyermekmentő Szolgálat által rendezett Energetikai és Környezetvédelmi Konferencián elmondta, a villamosenergia-import alacsony szintje nagymértékben köszönhető a magyarországi naperőműveknek, amelyek kapacitása a legfrissebb adatok szerint szeptemberre elérte a 8,1 gigawattot – írja az alternativenergia.hu. A naperőművek egyre diverzifikáltabb funkciókat látnak el: kezdetben az ipari naperőművek voltak meghatározóak, mostanra azonban egyre több vállalat telepít saját célra naperőműveket, továbbá folyamatos a háztartási méretű kiserőművek felfutása is – mutatott rá a helyettes államtitkár. A naperőművek napközbeni túltermelése miatt ugyanakkor egyre emelkedik a nullás vagy negatív áramáras időszakok aránya a villamosenergia-piacon, ezért fontos lenne megoldani a napközben megtermelt energia áttárolását estére – mondta. Horváth Viktor kitért arra, hogy szeretnék a földhő hasznosítását bővíteni. Véleménye szerint a geotermiát elsődlegesen hőtermelésre lehetne felhasználni a következő 5-6 évben, később azonban villamosenergia-termelésbe is be lehet majd vonni. Továbbá a szennyvízhő és a vízenergia hasznosítását is szeretnék ösztönözni – tette hozzá.
Horváth Viktor a rendezvényen bemutatta a Jedlik Ányos Energetikai Programot, amelyben pályázni lehet például a távhő energiahatékonyságának fejlesztésére, energetikai kutatás-fejlesztésre, biogáz és biometán hasznosításának bővítésére, megújuló-energia tárolás kiépítésére vállalati szinten, valamint geotermikus energia hasznosítására is. Steiner Attila, a szaktárca energetikáért felelős államtitkára arról beszélt, hogy Magyarországon egyre több villamos energiát használnak az emberek, az elektrifikáció kiszolgálásához új erőművekre, erősebb hálózatra, tárolási lehetőségekre és okosrendszerekre van szükség.
Rámutatott: hosszú távon az atomenergia és a megújuló energia ötvözése jelent megoldást, és ezt kell kiegészíteni rugalmas technológiákkal, tárolással vagy gáztüzelésű technológiákkal. Közlése szerint a magyar áram 35-40 százalékát Pakson állítják elő, bíznak benne, hogy az atomerőmű üzemideje meghosszabbítható lesz 2032 után is, valamint számítanak Paks 2-re. Steiner Attila elmondta azt is, hogy Magyarországon a villamos áram csúcsfogyasztása alacsonyabb, mint amennyit a megújuló kapacitás biztosítani tud, azaz többet termelünk, mint amennyit fogyasztunk. Ez az energiafüggetlenség szempontjából óriási eredmény – mutatott rá. Az államtitkár a kormányzati tervek között említette, hogy szeretnék felülvizsgálni az energiaközösségek szabályozását, jobban kihasználni a rendelkezésre álló teljesítményt, valamint gyorsítani és könnyíteni a hálózatfejlesztést. Utóbbira ebben a kormányzati ciklusban több mint 300 milliárd forint forrást juttatnának – jelezte.
Steiner Attila a 400 milliárd forint keretösszegű Jedlik Ányos Energetikai Programot Magyarország eddigi legnagyobb energetikai fejlesztéscsomagjának nevezte, amelynek célja az energiaszuverenitás erősítése. Az államtitkár kitért arra, hogy Magyarország felkészült a fűtési szezonra, az energiaellátás biztosított lesz a télen. Ugyanakkor kihívást jelent, hogy az Európai Unió szerint 2028-tól le kellene válni az orosz energiahordozókról, az alternatívához szükséges infrastruktúra kiépítéséhez azonban nem ad semmilyen pénzügyi vagy szabályozási segítséget – mutatott rá.
Zöld Energia
nergiaszuverenitás nélkül nincs sikeres zöldpolitika
Az Európai Unió az orosz energiahordozókat amerikai LNG-re cserélte.
Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet Önnek! Ingyenes kalkulálás itt (x)
Az energiaszuverenitás oldalán nem valódi függetlenedést látunk, hanem függőségváltást – mondta Hernádi Zsolt. Az orosz energiahordozók visszaszorítása teret nyitott az amerikai LNG-nek, a megújulók technológiákban pedig érezhető a kínai gyártási és nyersanyag dominancia – írja az alternativenergia.hu. Így az energiaszuverenitás oldaláról nézve nem történt függetlenedés – fogalmazott a MOL-csoport elnök-vezérigazgatója az MCC Energiaszuverenitás 2026 konferencián. Sem az EU sem a régió nem bővelkedik energiaforrásokban. Ez egy adottság, ami szuverenitási szempontból hátrány – fogalmazott Hernádi majd hozzátette: ezt a problémát kell megoldanunk. Az EU eredeti terve az volt, hogy a dekarbonizáció által fogja növelni az energiaszuverenitást, de az energiaimport-függőség alig változott: 2019 és 2023 között mindössze 60 százalékról 58 százalékra mérséklődött. Az orosz fosszilis energiáról való leválással az EU teret nyitott az USA-ból érkező LNG-nek, és az EU lett az Egyesült Államok legnagyobb piaca. 2024-ben az EU több mint 100 milliárd köbméter LNG-t importált, ennek közel 45 százaléka az Egyesült Államokból érkezett, ami több mint kétszerese a 2021-es mennyiségnek. Ezen felül a megújulók fejlesztésével is új függőség jött létre.
Példaként a napelemek importját emelte ki, amelynek több mint 90 százaléka Kínából származik, de hasonlóak az arányok az akkumulátorok és a kritikus nyersanyagok esetében is. Jó hogy vannak új források, de nem jó, hogy a függőség nem csökkent. Kínától energiaszuverenitási stratégiájából kéne tanulni: Kína készleteket halmoz fel, bővíti a szén- és megújulóenergia-termelést, miközben csökkenti az importfüggőséget, és ezáltal képes dekarbonizációra is. Ezzel szemben az EU elsősorban a kibocsátáscsökkentést helyezte minden más fölé, és eközben az súlyos versenyképességi és szuverenitási problémákat okozott, és egyre kevésbé képes fenntartani a dekarbonizáció lendületét is.
Hernádi Zsolt úgy vélte, hogy az EU a tagállamok eltérő adottságait sem veszi figyelembe: míg szinte minden EU-s országnak szembesülnie kell azzal a kockázattal, honnan szerzi be az energiát, Magyarországnak és a többi szárazföldi országnak ezen felül ellátási útvonal kockázattal is számolni kell. Hernádi Zsolt szerint az európai dekarbonizációs célok nem reálisak, és úgy vélte, nagyobb tagállami rugalmasságra és diverzifikációra van szükség, valamint arra, hogy hagyják a piacot működni, mert ez növeli a hatékonyságot.
Úgy vélte, hogy az energiaszuverenitás az állam és a piac együttműködésével jöhet létre: válságálló ellátás csak akkor jöhet létre, ha az állam stratégiai irányt ad, a vállalatok pedig képesek beruházni és alkalmazkodni. A MOL évtizedekkel ezelőtt felismerte, hogy régióban kell gondolkodni. A MOL három finomítóval, 2400 töltőállomással és közel 100 ezer hordó napi termeléssel biztosítja a régió olajipari szuverenitását. Magunknak kell megteremteni a szuverenitást, segíts magadon és Isten is megsegít elv alapján. Ehhez az is kell, hogy a vállalatok megtermelt profitot vissza tudják forgatni beruházásaikba – tette hozzá.
-
Zöld Energia4 nap telt el a létrehozás ótaMagyar megoldás hozhatja el az energiatárolás jövőjét?
-
Zöld Közlekedés1 hét telt el a létrehozás ótaAz elektromos autók erősödő konkurenciája nyomás alá helyezte a Porschét
-
Zöld Közlekedés1 hét telt el a létrehozás ótaEgyre több elektromos autó jelenik meg a magyar használtautópiacon
-
Zöld Közlekedés7 nap telt el a létrehozás ótaKevés a használt elektromos autó, a tehetősek dominálnak a piacon
-
Zöldinfó6 nap telt el a létrehozás ótaLevegőszennyezettség miatt figyelmeztetést adott ki az önkormányzat
