Zöld Energia
Már évi 15 millió euróval támogatja a napelemes rendszerek létesítését Bécs
Idéntől évi 15 millió euróra bővítette a napelem-támogatási keretét az osztrák főváros. Ráadásul úgy dolgozták át a szabályokat, hogy mindenki találjon megfelelő támogatást, aki napelemek telepítésén gondolkodik. A cél, hogy 2030-ra a bécsi háztartások egynegyede napenergiát használjon.
Tavaly novemberig Bécsben összesen 3.300 új napelemes rendszert telepítettek, amelyek összteljesítménye 55 MWp. Ezzel a város túl is teljesítette a 2023-ra kitűzött célját, az 50 megawattpeak teljesítménybővítést. Év végére városszerte már 8.000 napelemes rendszer működött, amelyek több mint 155 MWp áramot termeltek. Ez 44 ezer háztartás ellátására elegendő és 35 ezer tonnányi szén-dioxidtól kíméli meg a környezetet. Mivel Bécs célja, hogy 2030-ra a háztartások egynegyede napenergiát használjon, 2024-től évi 15 millió euróra emelték a város napelem-támogatási keretét. Ráadául átdolgozták az igénylés szabályait is, hogy bárki – legyen szó privát háztartásról, építtetőről vagy vállalkozásról –, aki a napelem gondolatával kacérkodik, találjon megfelelő támogatást.
500 kWp-ről 1.000 kWp-re emelték például a támogatott napelem-rendszerek méretének felső határát, mivel a nagy kiterjedésű rendszerek különösen hatékonyak. Ezeknél az 501 és 1.000 kWp közötti részre kilowattpeakenként 150 eurós támogatás igényelhető. Főleg a bécsi vállalkozások és építtetők számára hasznos, hogy mostantól támogatják az önálló mérőhellyel nem rendelkező napelemes rendszerek bővítését is – méghozzá kilowattpeakenként 150 euróval. Ráadásul ezt a zöldtető-támogatással is kombinálni lehet, vagyis újabb támogatáshoz juthat például egy napelemekkel már rendelkező társasház, ha zöldtetőt létesít, amely fölé árnyékolóként újabb napelemeket telepít. Januártól megduplázták a többszintes lakóházak által igényelhető támogatást és teljes egészében támogatják azoknak az újépítésű épületeknek a napelem-rendszereit is, amelyeken már kötelező az ilyen telepítése.
Nemcsak megemelték például a kocsiparkolók fölé létesített napelem-rendszerek támogatását, de meg is hosszabbították 2025 végéig. Az új támogatást tavaly vezették be, kísérleti jelleggel. A parkolók fölé telepített napelem-rendszerek után kilowattpeakenként akár 500 eurós támogatást is lehetett igényelni, feltéve, hogy legalább 100 négyzetméteres vagy 15 kWp teljesítményű a rendszer. A zöldtetők fölé, árnyékolóként létesített napelem-rendszereket eddig kilowattpeakenként 150 euróval, maximum 180.000 euróig támogatta a város, de most ezt is megemelték. Szintén könnyítés, hogy a város napelem-támogatását mostantól akkor is lehet igényelni, ha éppen aktuális egy állami pályázati felhívás. Az érdeklődők a város Klíma és Innovációs Ügynökségénél kaphatnak ingyenes tájékoztatást, február 1-től pedig online tanácsadásra jelentkezhetnek a Bécsi Városháza illetékes ügyosztálya valamint a Klíma és Innovációs Ügynökség munkatársainál, ahol személyre szabott tanácsadáson vehetnek részt. Az új támogatási keret 2024. január 15-től áll rendelkezésre.
Zöld Energia
Az energiaközösségek segíthetnék a megújuló energia terjedését, de sok a akadály
Jogi és technikai akadályok lassítják az energiaközösségek terjedését az EU-ban.
Még nem késő pályázni a 2,5 millió forintos állami energiatároló támogatásra! Kattintson ide! (x)
Az Európai Unió által szorgalmazott energiaközösségek fejlődését jogi és technikai akadályok hátráltatják, ezért a kezdeményezés eddigi eredményei jelentősen elmaradnak a várakozásoktól – írja az alternativenergia.hu. A luxemburgi testület jelentése szerint jelenleg kevés energiaközösség működik az EU-ban, így hozzájárulásuk a megújulóenergia-termeléshez nem számottevő. A projektek előrehaladását a pontatlan uniós iránymutatások, a hálózati csatlakozások késedelme, valamint az energiatárolási megoldásokat ösztönző intézkedések hiánya is akadályozza. Az energiaközösség olyan jogi struktúra, amely lehetővé teszi a polgárok, a helyi önkormányzatok és a kisvállalkozások számára, hogy együtt termeljenek, kezeljenek, osszanak meg és fogyasszanak energiát. Ilyen lehet például a közös tetőre telepített napelem vagy közösségi tulajdonban lévő szélturbina, amely egy település vagy városrész energiaellátásához járul hozzá.
Az ilyen projektek több milliárd euró értékű uniós támogatásra jogosultak, és az EU szerint fontos szerepet játszhatnak az éghajlat- és energiapolitikai célok elérésében. A korábbi becslések szerint 2030-ra az energiaközösségek állíthatnák elő Európa szélenergia-kapacitásának 17 százalékát, a napenergia-kapacitásnak pedig 21 százalékát. A számvevők szerint azonban ezek az előrejelzések túlzottan optimistának bizonyultak, részben azért, mert nem alakul elegendő energiaközösség. “Miközben az unió minden erejével igyekszik elérni éghajlat- és energiapolitikai céljait, a polgárok általi energiatermelés továbbra is meggyőző ötletnek tűnik. Elméletileg ideális, de a gyakorlatban nehézségekbe ütközik” – mondta Joao Leao, a jelentésért felelős számvevő.
Hozzátette, az EU feladata most az, hogy lebontsa a jogi és technikai akadályokat, hogy a kezdeményezések a gyakorlatban is eredményeket hozhassanak. Uniós célkitűzés volt, hogy 2025-re minden 10 ezer főnél népesebb településen legalább egy megújulóenergia-alapú energiaközösség jöjjön létre. Az Európai Bizottság azonban eddig nem készített beszámolót e cél teljesüléséről, a számvevők által összegyűjtött adatok pedig arra utalnak, hogy az EU nagy valószínűséggel nem érte el ezt a célt.
A jelentés rámutat arra is, hogy a nem kellően egyértelmű uniós fogalommeghatározások jogbizonytalanságot okoznak. Nem világos például, hogy pontosan mi minősül energiaközösségnek, miként kell azokat megszervezni, hogyan kell megosztani a megtermelt villamos energiát, illetve miként értékesíthető a többlet. Ez elriaszthatja a polgárokat a részvételtől, akadályozhatja az új kezdeményezések létrehozását. A probléma különösen a társasházak esetében jelentkezik, ahol – az uniós lakosság közel felének otthonában – egy új jogi személy létrehozása a meglévő lakástulajdonosi társulások mellett sokak számára további bürokratikus terhet jelenthet.
A számvevőszék szerint az energiaközösségek fejlődését a villamosenergia-hálózat túlterheltsége miatt késlekedő vagy elutasított csatlakozások is hátráltatják. Emellett gondot okoz, hogy a megújulóenergia-termelés és a fogyasztás időben gyakran nem esik egybe: a napelemek például jellemzően dél körül termelik a legtöbb energiát, miközben a háztartások energiaigénye inkább kora reggel és este nő meg. A jelentés szerint az energiatárolási megoldások – amelyek segíthetnek a kereslet és a kínálat kiegyensúlyozásában és a hálózati terhelés csökkentésében – kulcsszerepet játszhatnának a projektek sikerében. Az Európai Bizottság azonban nem kezelte prioritásként az energiaközösségek ilyen jellegű támogatását.
-
Zöldinfó6 nap telt el a létrehozás ótaPostán érkeznek a rezsistop-nyilatkozatok az áramfogyasztóknak
-
Zöldinfó8 óra telt el a létrehozás ótaÚj 360 fokos felvételek készülnek Magyarországon a Google Mapshez
-
Zöldinfó4 nap telt el a létrehozás ótaÚj lehetőség a zártkertek megőrzésére és fejlesztésére
-
Zöldinfó4 nap telt el a létrehozás ótaEgyre keresettebbek a zártkerti ingatlanok a vásárlók körében
-
Zöld Közlekedés1 hét telt el a létrehozás ótaÜzemanyagválság sújtja Kubát: az Air France is felfüggeszti járatait
