Kapcsolatfelvétel

Zöld Energia

Már idén véget érhet a napelemstop

Lantos Csaba energiaügyi minisztert szerint akár már idén ismét lehetőség adódhat az új napelemek hálózati betáplálására.

Létrehozva:

|

Lantos Csaba a Mandinernek adott interjúban a lakossági napelemes hálózati betáplálási stopról is beszélt – számol be a Portfolio. Az energiaügyi miniszter szerint jelenleg azon dolgoznak, hogy felülvizsgálják, hol és milyen ütemezésben lehet finomhangolni, fokozatosan feloldani az ideiglenes korlátozást. Mint ismert, a kormány tavaly októberben bejelentette, hogy a hálózat elmaradottsága miatt átmenetileg megtiltja az újonnan kiépített napelemes rendszerek hálózatba történő betáplálását. Ez hidegzuhanyként érte a piacot, a döntés következtében sok esetben beláthatatlanná vált a megtérülés ideje. Lantos Csaba szerint túl gyors volt a napelemek terjedése, emiatt volt szükség a korlátozásra. Mint elmondta, nagyjából 100 ezer olyan háztartás van, amely még az október végi határidő előtt benyújtotta a csatlakozási kérelmet, ezek az otthonok élhetnek a betáplálás lehetőségével. A miniszter kiemelte, betáplálás nélkül jelenleg is lehet telepíteni, ipari méretű erőműből pedig további 5 gigawattra van kiadott engedély.

„Nincs tehát általános leállás, a hálózatot viszont valóban fejleszteni kell ahhoz, hogy lépést tudjon tartani a tömegesen megjelenő új kapacitásokkal. Most azon dolgozunk, hogy felülvizsgáljuk, hol és milyen ütemezésben lehet finomhangolni, fokozatosan feloldani az ideiglenes korlátozást” – jelentette ki. Lantos Csaba újságírói kérdésre elárulta, akár már idén érkezhetnek új igények a betáplálásra.

A kormány egyébként a tavaly év végén leadott helyreállítási tervben azt vállalta az Európai Bizottság felé, hogy legkésőbb 2024 nyarán beszünteti a stopot. Lantos Csaba bejelentése alapján már korábban feloldhatják a korlátozást, addig azonban el kell végezni a már említett 100 ezer kérelmező csatlakozását, valamint a hálózatot is fejleszteni kell.

Advertisement

Az interjúban a miniszter sok más témát is érintett, többek között az orosz gázhelyzetről, a cseppfolyósított földgázról, valamint a naperőművek terjedési kilátásairól és az exportlehetőségekről is beszélt.

Advertisement

Zöld Energia

Több ezer megawattnyi új zöldenergia-kapacitás épülhet a mediterrán régióban

Az EU 25 milliárd eurót mozgósítana a mediterrán térség zöldenergia-fejlesztéseire 2035-ig.

Létrehozva:

|

Szerző:

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)

Az Európai Unió kedden, a Mediterrán Paktum keretében elindította a transzmediterrán megújulóenergia- és tiszta technológiai együttműködés (T-MED) nevű kezdeményezést, amelynek célja, hogy 2035-ig akár 25 milliárd euró értékű beruházást mozgósítson a mediterrán térségben a megújuló energiaforrások, a hidrogéntermelés, a tiszta technológiák gyártása és a villamosenergia-hálózatok korszerűsítése területén. A beruházások ösztönzésére a bizottság több mint ötmilliárd eurónyi garanciakapacitást biztosít az Európai Fenntartható Fejlődési Alapon (EFSD+) keresztül – írja az alternativenergia.hu.

A kezdeményezés célja az energiapiaci együttműködés elmélyítése az EU és a dél-mediterrán partnerországok között. A tervek szerint 2035-ig 15 gigawatt új megújulóenergia-kapacitás létesülhet, miközben több mint százezer új munkahely jöhet létre a tiszta energia ágazatban. A T-MED öt pillérre épül: a beruházások ösztönzésére, a szabályozási együttműködés erősítésére, a munkaerő képzésére, az energetikai infrastruktúra fejlesztésére és a határokon átnyúló villamosenergia-kereskedelem támogatására, valamint a tiszta technológiák ipari együttműködésének előmozdítására.

Az Európai Bizottság közölte, hogy június 15-ig várja a magánbefektetők, augusztus 15-ig pedig a projektgazdák jelentkezését. A T-MED beruházási platform első operatív ülését 2026 októberében tartják, míg az első uniós–mediterrán tisztatechnológiai ipari együttműködések 2027-ben indulhatnak el. A Mediterrán Paktumot 2025 novemberében hozták létre Barcelonában azzal a céllal, hogy megerősítsék az Európai Unió együttműködését a közel-keleti és észak-afrikai országokkal.

Advertisement
Tovább olvasom

Ezeket olvassák