Kapcsolatfelvétel

Zöld Energia

Már idén véget érhet a napelemstop

Lantos Csaba energiaügyi minisztert szerint akár már idén ismét lehetőség adódhat az új napelemek hálózati betáplálására.

Létrehozva:

|

Lantos Csaba a Mandinernek adott interjúban a lakossági napelemes hálózati betáplálási stopról is beszélt – számol be a Portfolio. Az energiaügyi miniszter szerint jelenleg azon dolgoznak, hogy felülvizsgálják, hol és milyen ütemezésben lehet finomhangolni, fokozatosan feloldani az ideiglenes korlátozást. Mint ismert, a kormány tavaly októberben bejelentette, hogy a hálózat elmaradottsága miatt átmenetileg megtiltja az újonnan kiépített napelemes rendszerek hálózatba történő betáplálását. Ez hidegzuhanyként érte a piacot, a döntés következtében sok esetben beláthatatlanná vált a megtérülés ideje. Lantos Csaba szerint túl gyors volt a napelemek terjedése, emiatt volt szükség a korlátozásra. Mint elmondta, nagyjából 100 ezer olyan háztartás van, amely még az október végi határidő előtt benyújtotta a csatlakozási kérelmet, ezek az otthonok élhetnek a betáplálás lehetőségével. A miniszter kiemelte, betáplálás nélkül jelenleg is lehet telepíteni, ipari méretű erőműből pedig további 5 gigawattra van kiadott engedély.

„Nincs tehát általános leállás, a hálózatot viszont valóban fejleszteni kell ahhoz, hogy lépést tudjon tartani a tömegesen megjelenő új kapacitásokkal. Most azon dolgozunk, hogy felülvizsgáljuk, hol és milyen ütemezésben lehet finomhangolni, fokozatosan feloldani az ideiglenes korlátozást” – jelentette ki. Lantos Csaba újságírói kérdésre elárulta, akár már idén érkezhetnek új igények a betáplálásra.

A kormány egyébként a tavaly év végén leadott helyreállítási tervben azt vállalta az Európai Bizottság felé, hogy legkésőbb 2024 nyarán beszünteti a stopot. Lantos Csaba bejelentése alapján már korábban feloldhatják a korlátozást, addig azonban el kell végezni a már említett 100 ezer kérelmező csatlakozását, valamint a hálózatot is fejleszteni kell.

Advertisement

Az interjúban a miniszter sok más témát is érintett, többek között az orosz gázhelyzetről, a cseppfolyósított földgázról, valamint a naperőművek terjedési kilátásairól és az exportlehetőségekről is beszélt.

Advertisement

Zöld Energia

Hálózatfejlesztés és megújulók: átalakulhat a magyar energiarendszer

Az energetika stratégiai kérdése a versenyképesség.

Létrehozva:

|

Szerző:

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)

A növekvő önellátást, a bővülő zöldenergia-termelést és a javuló energetikai versenyképességet nevezte a magyar energiapolitika prioritásának a következő években a Gazdasági és Energetikai Minisztérium (GEM) energetikai államtitkára a Portfolio Energy Investment Forum 2026 konferenciáján Budapesten – írja az alternativenergia.hu. Tótth András kiemelte: a jelenlegi magas árkörnyezetben az energetikai beruházások nagy része piaci alapon megtérül, az állami forrásokat a stratégiai szempontból legfontosabb célokra fogják fordítani. A tervezett változtatások között említette a karbonmentesség erősítését, a paksi atomerőmű élettartamának meghosszabbítását és további megújulóenergia-kapacitások kiépítését. Szeretnék legalább 4 gigawattal (GW) bővíteni a szélenergia-kapacitásokat, de számításaik szerint ez akár 6 gigawatt fölé is nőhet 2040-ig. A napenergiában is van még potenciál, de ennek bővülésére jellemzően piaci alapon számít a tárca – tette hozzá.

A megújuló energia rendszerbe kapcsolásához a hálózat fejlesztése mindenképpen szükséges, ennek első lépése az uniós RRF-források energetikai részének a hálózatépítésre való felhasználása – mondta. Tótth András kifejtette, hogy a legfőbb energiahordozók árát nem annyira a kereslet és kínálat határozza meg, hanem a geopolitikai sokkok; Magyarország nagyon ki van szolgáltatva a külföldi energiahordozóknak, így ezeket a sokkokat nem tudja elkerülni. “Sokat hallottunk az elmúlt több mint tíz évben az energiaszuverenitásról, ami gyakorlatilag nem létezik” – fogalmazott. Felidézte, hogy a fogyasztók jelentős önkorlátozása ellenére a magyar energiarendszer nem tudta volna korlátozások nélkül kezelni a paksi atomerőmű nyári kiesését import energia hiányában.

Az államtitkár jelezte, hogy a magyar igényekhez képest nincs elég áramtermelő kapacitás, illetve a meglévők nagyon rossz struktúrában alakultak ki. Az elmúlt 20-25 évben nem történt meg a versenyképes termelőkapacitások kiépítése – jelentette ki. Magyarország energiaellátása sem gazdaságilag, sem energetikailag nem optimális, aminek az árát jellemzően a fogyasztók, leginkább a nagy fogyasztók fizetik meg, ezen szeretne a tárca a következő négy évben változtatni – közölte.

Advertisement

Tótth András a változások között említette az önellátás ösztönzését. Mint mondta, szeretnék elérni, hogy a gazdasági szereplők vegyék a kezükbe minél nagyobb arányban a saját energiaellátásukat, használják ki a lokális termelési lehetőségeket, szerezzenek részesedést megújulóenergia-termelő erőművekben. A hálózatbővítési források minél optimálisabb felhasználása érdekében azokat a megoldásokat támogatnák, amelyeknél a fogyasztási helyhez közel épül ki minél több termelési kapacitás – mondta. Az államtitkár kitért az energiahatékonysági kötelezettségi rendszer (ekr) tervezett átalakítására is, amit gyors beavatkozásnak nevezett a vállalatok versenyképességének javítása érdekében.

Advertisement
Tovább olvasom

Ezeket olvassák