Zöld Energia
Már idén véget érhet a napelemstop
Lantos Csaba energiaügyi minisztert szerint akár már idén ismét lehetőség adódhat az új napelemek hálózati betáplálására.
Lantos Csaba a Mandinernek adott interjúban a lakossági napelemes hálózati betáplálási stopról is beszélt – számol be a Portfolio. Az energiaügyi miniszter szerint jelenleg azon dolgoznak, hogy felülvizsgálják, hol és milyen ütemezésben lehet finomhangolni, fokozatosan feloldani az ideiglenes korlátozást. Mint ismert, a kormány tavaly októberben bejelentette, hogy a hálózat elmaradottsága miatt átmenetileg megtiltja az újonnan kiépített napelemes rendszerek hálózatba történő betáplálását. Ez hidegzuhanyként érte a piacot, a döntés következtében sok esetben beláthatatlanná vált a megtérülés ideje. Lantos Csaba szerint túl gyors volt a napelemek terjedése, emiatt volt szükség a korlátozásra. Mint elmondta, nagyjából 100 ezer olyan háztartás van, amely még az október végi határidő előtt benyújtotta a csatlakozási kérelmet, ezek az otthonok élhetnek a betáplálás lehetőségével. A miniszter kiemelte, betáplálás nélkül jelenleg is lehet telepíteni, ipari méretű erőműből pedig további 5 gigawattra van kiadott engedély.
„Nincs tehát általános leállás, a hálózatot viszont valóban fejleszteni kell ahhoz, hogy lépést tudjon tartani a tömegesen megjelenő új kapacitásokkal. Most azon dolgozunk, hogy felülvizsgáljuk, hol és milyen ütemezésben lehet finomhangolni, fokozatosan feloldani az ideiglenes korlátozást” – jelentette ki. Lantos Csaba újságírói kérdésre elárulta, akár már idén érkezhetnek új igények a betáplálásra.
A kormány egyébként a tavaly év végén leadott helyreállítási tervben azt vállalta az Európai Bizottság felé, hogy legkésőbb 2024 nyarán beszünteti a stopot. Lantos Csaba bejelentése alapján már korábban feloldhatják a korlátozást, addig azonban el kell végezni a már említett 100 ezer kérelmező csatlakozását, valamint a hálózatot is fejleszteni kell.
Az interjúban a miniszter sok más témát is érintett, többek között az orosz gázhelyzetről, a cseppfolyósított földgázról, valamint a naperőművek terjedési kilátásairól és az exportlehetőségekről is beszélt.
Zöld Energia
A légköri por okozta bizonytalanságok kezelése a napenergia-hálózatokban
Mitől van a szélnek árnyéka? És milyen hatással van ez a napenergia-hasznosításra?
Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet Önnek! Ingyenes kalkulálás itt (x)
Megjelent a HUN-REN Csillagászati és Földtudományi Kutatóközpont Földrajztudományi Intézete és a Pannon Egyetem munkatársainak új tanulmánya a Renewable Energy folyóiratban. A kutatás eredményei azt mutatják, hogy Európában egyre gyakoribbá és intenzívebbé váló szaharai porviharos események jelentős hatással vannak a besugárzásra, így a napenergia-termelésre és a napenergia hasznosítására is – olvasható az alternativenergia.hu oldalon. A kutatók a magyarországi helyzet már korábban elemezték, a “The shadow of the wind: the impact of Saharan dust on photovoltaic power generation in the Mediterranean” című cikkben ezúttal kiléptek a Kárpát-medencéből, és a mediterrán térség öt országában – Portugáliában, Spanyolországban, Franciaországban, Olaszországban és Görögországban – vizsgálták a szaharai por napelemes energiatermelésre gyakorolt hatásait a 2019–2023 közötti időszakban.
Az elemzések egyértelműen kimutatták, hogy a porviharos helyzetek idején a fotovoltaikus (PV) energiatermelés átlagosan 25–40%-kal csökken, szélsőséges esetekben pedig a veszteség meghaladhatja az 50%-ot. A PV termelést meghatározó besugárzás visszaesését két fő tényező okozza: (1) a por által kiváltott fényelnyelés és szórás; (2) valamint a fokozott cirrusfelhő-képződés, amely további sugárzáscsökkenést idéz elő. A kutatók azt is megfigyelték, hogy a képződött magasszintű felhők fényvisszaverő-képessége is megnőtt a por hatására, mivel a megnövekedett jégképző-porszemcseszám következtében több, kisebb jégszem képződött, mely a felhőzet világosabb színét eredményezte.
A közelmúlt eseményeinek vizsgálata azt is feltárta, hogy a jelenlegi előrejelzési modellek nem kezelik megfelelően az aeroszol-felhő kölcsönhatásokat. A PV-termelés napi előrejelzéseiben rendszeres hibák jelentkeztek: Portugáliában és Spanyolországban jellemző volt a −15%-os alábecslés, míg Olaszországban és Görögországban +10%-os túlbecslés fordult elő. A kutatás hangsúlyozza a valós idejű pormonitoring és a felhőfolyamatokat is figyelembe vevő előrejelző rendszerek fejlesztésének szükségességét. A szerzők rámutatnak: a klímaváltozás következtében várhatóan egyre gyakoribbak és intenzívebbek lesznek a szaharai porviharok, így a légköri por okozta bizonytalanságok kezelése kulcskérdés a dél-európai villamosenergia-hálózatok megbízható működése és a napenergia-hasznosítás tervezhetősége szempontjából.
-
Zöld Energia6 nap telt el a létrehozás ótaHárom óra ingyen áram naponta – új energiaprogram indul
-
Zöldinfó6 nap telt el a létrehozás ótaTöbb mint 2000 önkormányzat csatlakozott az idei tűzifaprogramhoz
-
Zöld Energia4 nap telt el a létrehozás ótaHőszivattyú vagy kondenzációs kazán? Melyik a jobb választás a magyar KKV-knak?
-
Zöldinfó1 hét telt el a létrehozás ótaTartós túlkínálat alakulhat ki, miközben a kereslet növekedése lassul
-
Zöld Energia2 nap telt el a létrehozás ótaHároméves az energiaválság: a magyar lakosság jelentős része hőszivattyús fűtésre állt át
