Kapcsolatfelvétel

Zöldinfó

Mátrai Művészeti Napok: erdő és zene összefonódása a fenntarthatóságért

Létrehozva:

|

Erdei helyszíneken tartott komoly- és népzenei koncertekkel, gyerekprogramokkal és más kulturális-környezettudatossági rendezvényekkel várja vendégeit június 28. és július 6. között a Mátrai Művészeti Napok programsorozata – hangzott el kedden a rendhagyó fesztiválról szóló budapesti sajtótájékoztatón.

“Nem tömegrendezvényről van szó, itt még több a fa, mint az ember” – fogalmazott Szabó Lajos erdész, főszervező az idén 11. alkalommal megrendezett, ingyenes programsorozatról. Mint mondta, a fesztivál célja, hogy az erdő és a művészet erejével környezettudatos, fenntartható életre sarkallja az embereket. “Az erdő nemcsak rendezvényhelyszín, hanem az élmények, a tudás, a művészet táptalaja. Nemcsak megújuló természeti erőforrás, hanem testi-lelki feltöltődésünk forrása is” – mondta.

A Muzsikál az erdő mottójú fesztivál 9 napján és 9 helyszínén fellép mások mellett Lajkó Félix, Szokolay Dongó Balázs, Palya Bea, Illényi Katica, a Muzsikás Együttes és az Egri Szimfonikus Zenekar. A koncertek mellett vezetett erdei séták, kerékpáros, lovas és bakancsos túrák, ismeretterjesztő előadások, képzőművészeti kiállítások, gyermekprogramok, helyi termékek bemutatója, falusi vendéglátás és fenntartható gazdálkodás műhely várja a vendégeket.

Szabó Lajos az újdonságok között említette, hogy idén három pályázatot is hirdettek a fesztiválhoz kapcsolódóan: a képzőművészeti pályázat zsűrijének elnöke Józsa Judit kerámiaszobrász, a fotópályázat zsűrielnöke Haris László fotóművész, míg az irodalmi pályázatra beérkezett több mint 500 prózaművet és verset a Mátrai Művészeti Napok régi támogatója, Jókai Anna vezetésével értékelik.
A fesztivál eddigi helyszíneinek sorába – Kozárd, Galyatető, Ipolytarnóc, Kékestető, Gyöngyöstarján, Szurdokpüspöki, Pásztó-Mátrakeresztes és Tar-Fenyvespuszta – idén az ágasvári turistaház is csatlakozik. A koncertek helyszínére egy-két órás, vezetett erdei sétákon lehet eljutni, melyek hidat képeznek a túlhajszolt mindennapok és az erdei helyszín nyugalma között.

Advertisement

Szabó Lajos szerint a Mátrai Művészeti Napokat sokan egyfajta mozgalomként kezdték el emlegetni. Tavaly Kecskeméten tartották az első Mátrán kívüli rendezvényüket, és idén is szeretnék folytatni az országjárást: még nyáron visszatérnek a hírös városba, ősszel pedig Székesfehérváron debütálnak – hangoztatta.

A sajtótájékoztatón felszólalt Szabó Sipos Máté, az Operaház karigazgatója is, aki a fesztiválon az Egri Szimfonikusokat fogja vezényelni a Kozárd-közeli andezitbányában. “Ez a fesztivál, amelynek talán egész Európában nincsen párja, visszavisz minket az eredethez, ahol a művészet csírái keletkezhettek” – mondta.

Advertisement

Lomniczi Gergely, az Országos Erdészeti Egyesület főtitkára a fesztivált az egyesület kiemelt rendezvényeként méltatta. Kiemelte, hogy az ágasvári turistaház bevonása hozzájárulhat az erdei turizmus fejlődéséhez.

Advertisement
Hozzászólás küldése

A hozzászólás írásához bejelentkezés szükséges Bejelentkezés

Hozzászólás

Zöldinfó

Kiemelt fajvédelmi program indul a kácsi patakcsiga és a fekete bödöncsiga megőrzésére

Megkezdődött Magyarország legértékesebb vízicsiga-élőhelyének fejlesztése.

Létrehozva:

|

Szerző:

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet Önnek! Ingyenes kalkulálás itt (x)

Mintegy 610 millió forint európai uniós forrásból indul el az a fejlesztés, amely jelentősen javítja a világon kizárólag Kácson előforduló kácsi patakcsiga természetes élőhelyének állapotát – írja az alternativenergia.hu. Tállai András, az agrártárca parlamenti államtitkára, aki egyben a térség országgyűlési képviselője felidézte Kács gazdag múltját, amely már a honfoglalás idején – a krónikák szerint Örs vezér révén – is szerepet kapott, és fontos része hazánk korai történetének. A bencés szerzetesek az 1200-as években monostort építettek a településen, valamint ők hozták létre a kácsi fürdőt, Magyarország legrégebbi fürdőjét, amely 1931-ben ünnepelte fennállásának 500 éves jubileumát – írták.

Jelentős előrelépésnek nevezte, hogy a volt fürdő területe a Bükki Nemzeti Park Igazgatóság tulajdonába kerülhetett, ahol felfedezték az ország legértékesebb vízicsiga-élőhelyét. Ez a most induló fejlesztés nemcsak a ritka fajok megőrzését szolgálja, hanem Kács település fellendülését is elősegíti – tették hozzá. “A fokozottan védett fekete bödöncsiga kácsi élőhelyének védelme, hosszú távú megőrzésének megalapozása” elnevezésű KEHOP Plusz átfogó célja a források és a patak medrében felhalmozódott iszapborítás csökkentése és iszapbemosódás bekövetkeztének megakadályozása – emelte ki Rácz András.

Kifejtette, hogy Kács hidrológiai, hidrogeológiai szempontból is kiemelkedő jelentőségű területe ad otthont a hideg- és langyos forrásokból táplálkozó Kácsi-patak egyedülálló csigafaunájának. A patak langyos vizű ágában él az egyedülálló kácsi patakcsiga mellett a fokozottan védett fekete bödöncsiga, amely ősei már a pleisztocén idején jelen voltak a mai Kárpát-medence területén. A faj a mainál melegebb klíma utáni jégkorszakokat a bővízű, állandóan langyos forrásokban élte túl. A településen kívül csupán két osztrák és egy szlovén előfordulása van a világon, élőhelyének megőrzése ezért kiemelt feladat, csakúgy, mint a védett, bennszülött tornai patakcsiga és a fekete bödöncsiga egy jellegzetes kísérőfaja, a szintén védett folyamcsiga is – áll a közleményben.

Advertisement

A 2028. december 31-ig tartó programnak köszönhetően a területen a hordalékfogó műtárgyat és a hordalékfogó rácsot is felújítják, mely segít megelőzni a meder feliszapolódásához vezető korábbi havária helyzeteket. A csatorna aljának tisztításával helyreáll az élőhely egy részének iszapmentes állapota. A volt kácsi fürdő épülete egy langyos vizű forrás, a Tükör-forrás fölé épült. A felújítás során megvalósul a létesítmény alatt futó alagút falának stabilizálása és az iszap eltávolítása is. Az ingatlan területén található kisebb romos, balesetveszélyes épület bontására, valamint a terület bemutathatóságának megalapozására, továbbá a Tükör-forrást magába foglaló épület ajtóinak zárhatóvá tételére, az épület lekerítésére is sor kerül. A felújítás során felszámolják az inváziós strucctoll-süllőhínár-állományt is – tudatta az AM. A természetvédelmi fejlesztéseket csak a helyiek egyetértésével lehet sikeresen megvalósítani, ezért elengedhetetlen a helyi közösségek bevonása – zárta beszédét Rácz András a közlemény szerint.

Advertisement
Tovább olvasom

Zöldtrend a Facebookon

Címkék

Ezeket olvassák