Kapcsolatfelvétel

Zöldinfó

Mátrai Művészeti Napok: erdő és zene összefonódása a fenntarthatóságért

Létrehozva:

|

Erdei helyszíneken tartott komoly- és népzenei koncertekkel, gyerekprogramokkal és más kulturális-környezettudatossági rendezvényekkel várja vendégeit június 28. és július 6. között a Mátrai Művészeti Napok programsorozata – hangzott el kedden a rendhagyó fesztiválról szóló budapesti sajtótájékoztatón.

“Nem tömegrendezvényről van szó, itt még több a fa, mint az ember” – fogalmazott Szabó Lajos erdész, főszervező az idén 11. alkalommal megrendezett, ingyenes programsorozatról. Mint mondta, a fesztivál célja, hogy az erdő és a művészet erejével környezettudatos, fenntartható életre sarkallja az embereket. “Az erdő nemcsak rendezvényhelyszín, hanem az élmények, a tudás, a művészet táptalaja. Nemcsak megújuló természeti erőforrás, hanem testi-lelki feltöltődésünk forrása is” – mondta.

A Muzsikál az erdő mottójú fesztivál 9 napján és 9 helyszínén fellép mások mellett Lajkó Félix, Szokolay Dongó Balázs, Palya Bea, Illényi Katica, a Muzsikás Együttes és az Egri Szimfonikus Zenekar. A koncertek mellett vezetett erdei séták, kerékpáros, lovas és bakancsos túrák, ismeretterjesztő előadások, képzőművészeti kiállítások, gyermekprogramok, helyi termékek bemutatója, falusi vendéglátás és fenntartható gazdálkodás műhely várja a vendégeket.

Szabó Lajos az újdonságok között említette, hogy idén három pályázatot is hirdettek a fesztiválhoz kapcsolódóan: a képzőművészeti pályázat zsűrijének elnöke Józsa Judit kerámiaszobrász, a fotópályázat zsűrielnöke Haris László fotóművész, míg az irodalmi pályázatra beérkezett több mint 500 prózaművet és verset a Mátrai Művészeti Napok régi támogatója, Jókai Anna vezetésével értékelik.
A fesztivál eddigi helyszíneinek sorába – Kozárd, Galyatető, Ipolytarnóc, Kékestető, Gyöngyöstarján, Szurdokpüspöki, Pásztó-Mátrakeresztes és Tar-Fenyvespuszta – idén az ágasvári turistaház is csatlakozik. A koncertek helyszínére egy-két órás, vezetett erdei sétákon lehet eljutni, melyek hidat képeznek a túlhajszolt mindennapok és az erdei helyszín nyugalma között.

Advertisement

Szabó Lajos szerint a Mátrai Művészeti Napokat sokan egyfajta mozgalomként kezdték el emlegetni. Tavaly Kecskeméten tartották az első Mátrán kívüli rendezvényüket, és idén is szeretnék folytatni az országjárást: még nyáron visszatérnek a hírös városba, ősszel pedig Székesfehérváron debütálnak – hangoztatta.

A sajtótájékoztatón felszólalt Szabó Sipos Máté, az Operaház karigazgatója is, aki a fesztiválon az Egri Szimfonikusokat fogja vezényelni a Kozárd-közeli andezitbányában. “Ez a fesztivál, amelynek talán egész Európában nincsen párja, visszavisz minket az eredethez, ahol a művészet csírái keletkezhettek” – mondta.

Advertisement

Lomniczi Gergely, az Országos Erdészeti Egyesület főtitkára a fesztivált az egyesület kiemelt rendezvényeként méltatta. Kiemelte, hogy az ágasvári turistaház bevonása hozzájárulhat az erdei turizmus fejlődéséhez.

Advertisement
Hozzászólás küldése

A hozzászólás írásához bejelentkezés szükséges Bejelentkezés

Hozzászólás

Zöldinfó

Egyre nehezebb tervezni a dísznövénytermesztésben a változó piaci környezet miatt

Csökkent a dísznövénytermesztés területe 2025-ben, miközben mérsékelten nőtt az ágazat bevétele.

Létrehozva:

|

Szerző:

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)

Tavaly 1487 hektáron neveltek dísznövényeket, míg egy évvel korábban 1598 hektáron – írja az alternativenergia.hu. Ebből a szabadföldi terület 1399, illetve 1513 hektár volt, a fűthető üvegházi vagy fóliás termesztés 72 , illetve 70, a fűtetlen 16, illetve 15 hektár volt. Tavaly a teljes terület 3 százalékán vágott, 5 százalékán cserepes, balkonra szánt, hagymás dísznövényeket és virágokat termesztettek, a többit faiskolai célokra használták. A gazdaságok 16 százaléka foglalkozott vágott virágokkal, 20 százalék pedig cserepes, balkon- vagy hagymás növényekkel. A dísznövényágazat nettó árbevétele 20,1 milliárd forintról 20,8 milliárd forintra nőtt, ebből a faiskolai növények értékesítése 13,0 milliárd forinttal részesedett. A cserepes, kiültetésre szánt dísznövények 6,1 milliárd forintot, a vágott virágok és vágott zöldek 1,6 milliárd forintot hoztak a termesztőknek.

A magyar dísznövényexport felvevői túlnyomórészt európai országok voltak. Az öt legfontosabb külföldi piac Németország, Románia, Szlovákia, Csehország és Szerbia, ezek együttesen a kivitel 98,2 százalékát vásárolták meg tavaly, előtte a 97,6 százalékát. A behozatalt a holland és a dél-európai termelők kínálata uralja. A dísznövények kínálata az összefoglaló szerint változékony, folyamatosan divatirányzatok és kulturális szokások befolyásolják. A termelők a piaci kereslet, a termelési költségek és a támogatási lehetőségek függvényében döntenek a területeik hasznosításáról, de a termesztési szezon megtervezése az energiaárak, az infláció és a gyorsan változó gazdasági környezet miatt egyre nehezebb. Emellett az időjárási szélsőségek és a kártevők is sok gondot okoznak. Míg korábban egy-egy kiemelkedő válságtényező határozta meg a lehetőségeket, 2025-ben több piaci anomália együttesen alakította a piaci környezetet.

Az ágazatban összesen 2066 dolgozót foglalkoztattak tavaly, közülük 1128-at teljes munkaidőben – írták. A 2025-ös dísznövénytermesztési szakstatisztikához 375 szervezetet és gazdálkodót jelöltek adatszolgáltatásra, az adatszolgáltatási arány 67 százalék volt – olvasható a közleményben.

Advertisement
Tovább olvasom

Zöldtrend a Facebookon

Címkék

Ezeket olvassák