Kapcsolatfelvétel

Zöldinfó

Mátrai Művészeti Napok: erdő és zene összefonódása a fenntarthatóságért

Létrehozva:

|

Erdei helyszíneken tartott komoly- és népzenei koncertekkel, gyerekprogramokkal és más kulturális-környezettudatossági rendezvényekkel várja vendégeit június 28. és július 6. között a Mátrai Művészeti Napok programsorozata – hangzott el kedden a rendhagyó fesztiválról szóló budapesti sajtótájékoztatón.

“Nem tömegrendezvényről van szó, itt még több a fa, mint az ember” – fogalmazott Szabó Lajos erdész, főszervező az idén 11. alkalommal megrendezett, ingyenes programsorozatról. Mint mondta, a fesztivál célja, hogy az erdő és a művészet erejével környezettudatos, fenntartható életre sarkallja az embereket. “Az erdő nemcsak rendezvényhelyszín, hanem az élmények, a tudás, a művészet táptalaja. Nemcsak megújuló természeti erőforrás, hanem testi-lelki feltöltődésünk forrása is” – mondta.

A Muzsikál az erdő mottójú fesztivál 9 napján és 9 helyszínén fellép mások mellett Lajkó Félix, Szokolay Dongó Balázs, Palya Bea, Illényi Katica, a Muzsikás Együttes és az Egri Szimfonikus Zenekar. A koncertek mellett vezetett erdei séták, kerékpáros, lovas és bakancsos túrák, ismeretterjesztő előadások, képzőművészeti kiállítások, gyermekprogramok, helyi termékek bemutatója, falusi vendéglátás és fenntartható gazdálkodás műhely várja a vendégeket.

Szabó Lajos az újdonságok között említette, hogy idén három pályázatot is hirdettek a fesztiválhoz kapcsolódóan: a képzőművészeti pályázat zsűrijének elnöke Józsa Judit kerámiaszobrász, a fotópályázat zsűrielnöke Haris László fotóművész, míg az irodalmi pályázatra beérkezett több mint 500 prózaművet és verset a Mátrai Művészeti Napok régi támogatója, Jókai Anna vezetésével értékelik.
A fesztivál eddigi helyszíneinek sorába – Kozárd, Galyatető, Ipolytarnóc, Kékestető, Gyöngyöstarján, Szurdokpüspöki, Pásztó-Mátrakeresztes és Tar-Fenyvespuszta – idén az ágasvári turistaház is csatlakozik. A koncertek helyszínére egy-két órás, vezetett erdei sétákon lehet eljutni, melyek hidat képeznek a túlhajszolt mindennapok és az erdei helyszín nyugalma között.

Advertisement

Szabó Lajos szerint a Mátrai Művészeti Napokat sokan egyfajta mozgalomként kezdték el emlegetni. Tavaly Kecskeméten tartották az első Mátrán kívüli rendezvényüket, és idén is szeretnék folytatni az országjárást: még nyáron visszatérnek a hírös városba, ősszel pedig Székesfehérváron debütálnak – hangoztatta.

A sajtótájékoztatón felszólalt Szabó Sipos Máté, az Operaház karigazgatója is, aki a fesztiválon az Egri Szimfonikusokat fogja vezényelni a Kozárd-közeli andezitbányában. “Ez a fesztivál, amelynek talán egész Európában nincsen párja, visszavisz minket az eredethez, ahol a művészet csírái keletkezhettek” – mondta.

Advertisement

Lomniczi Gergely, az Országos Erdészeti Egyesület főtitkára a fesztivált az egyesület kiemelt rendezvényeként méltatta. Kiemelte, hogy az ágasvári turistaház bevonása hozzájárulhat az erdei turizmus fejlődéséhez.

Advertisement
Hozzászólás küldése

A hozzászólás írásához bejelentkezés szükséges Bejelentkezés

Hozzászólás

Zöldinfó

Zöld fordulat lépésről lépésre – így formálja a jövőt a MOHU

Túl van az első éven az italos palackok visszaváltási rendszere, és az eddigi tapasztalatok pozitívak: a magyarok többsége gyorsan alkalmazkodott az új szokáshoz.

Létrehozva:

|

Szerző:

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet Önnek! Ingyenes kalkulálás itt (x)

Az italos palackok új visszaváltási rendszerének első évi tapasztalatairól is beszélgetett Áder János volt államfő Pethő Zsolttal, a MOHU MOL Hulladékgazdálkodási Zrt. vezérigazgatójával Kék bolygó című podcastjának közzétett legújabb, a YouTube videómegosztó portálon is elérhető adásában – írja az alternativenergia.hu. A Kék Bolygó Klímavédelmi Alapítvány kuratóriumi elnöke felidézte: az italos üvegek, PET-palackok és alumínium dobozok visszaváltási rendszerét egy éve vezették be. Emlékeztetett rá, hogy az EU kötelezi a tagországokat – így Magyarországot is – a hulladékok minél nagyobb arányú feldolgozására, újrahasznosítására. Így például tíz éven belül a kommunális hulladék 65 százalékát már újra kell hasznosítani – hívta fel a figyelmet. Pethő Zsolt elmondta: várakozásokon felüli volt az emberek részéről az új rendszer fogadtatása, hiszen az említett csomagolóanyagok esetében napi 6-7 millió, ünnepek után napi több mint 10 millió darabot váltanak vissza. Az eddigi tapasztalatok szerint ötből négy csomagolóanyagot visznek vissza. A PET-palackok esetében pedig kilencven százalékon felüli a visszagyűjtési arány – fűzte hozzá.

A kezdeti fennakadások mára nagyrészt elmúltak, s a rendelkezésre álló mintegy 3000 palackvisszaváltó automata 95 százalék feletti arányban működik, miközben 1700 kézi visszaváltási pont is rendelkezésére áll. A vezérigazgató megjegyezte, hogy Németországban és a skandináv államokban már elérték a hulladékhasznosításra kitűzött uniós újrahasznosítási arányt, amit szerinte Magyarország is teljesíteni tud, bár ehhez még sok fejlesztésre, és az emberek tudatosságára is szükség van. Pethő Zsoltot a használt sütőolaj visszagyűjtésével kapcsolatos eddigi tapasztalatokról, tervekről is kérdezte Áder János, felidézve, hogy Kaposváron már bevezették a házhoz menő olajgyűjtési rendszert. A vezérigazgató felhívta a figyelmet arra, hogy a sütőolajnak még mindig nagyon komoly része kerül a csatornákba, pedig komoly szennyezést okozhat a szennyvízelvezető rendszerben és a talajban, ráadásul abból jó minőségű biodízel üzemanyagot lehet előállítani. A vezérigazgató arra biztatott mindenkit, hogy gyűjtse külön edényben a használt olajat, s azt adja le. A MOHU oldalán bárki megkeresheti, hogy lakhelyéhez közel hol van legkönnyebben elérhető leadási pont, például Mol-töltőállomás – fűzte hozzá.

A többutas, többször használható palackokkal kapcsolatban közölte: amennyiben a gyártók és forgalmazók részéről erre igény mutatkozik, vagy jogszabály kényszeríti őket többutas csomagolóanyagok használatára, a MOHU meg tudja oldani ezek visszagyűjtését is. Áder János ismertette, hogy a hulladékok nagyobb arányú újrahasznosítása érdekében a MOHU összesen 80 hulladékudvart hoz létre a következő években. Egy ilyen már készen van, idén pedig további hat létesül, ezekben 30-40 különböző hulladéktípust tudnak majd fogadni – jegyezte meg Pethő Zsolt. A hulladéklerakási arány drasztikus csökkentését szolgáló beruházások a következő tíz évben mintegy 200-250 milliárd forintos beruházást jelentenek a MOHU számára, továbbá egy hasonló költséggel megépíthető új égetőművet is építenek a nem feldolgozható hulladékok kezelésére – tette hozzá.

Advertisement

A vezérigazgató arról is szólt, hogy az ételmaradékok visszagyűjtése jelenleg 13 településen zajlik tesztjelleggel, a tapasztalatok fényében döntenek a rendszer bővítéséről. Áder János felhívta a figyelmet, hogy a Kék Bolygó Klímavédelmi Alapítvány elem- és elektronikushulladék-visszagyűjtési, és figyelemfelhívó kampányt indított korábban a MOHU-val közösen, annak keretében pedig 83 tonna hulladékot gyűjtöttek össze és 16 kisfilm is készült a Youtube-ra, azok közül a legkevésbé nézetteket is több mint 700 ezren látták. Pethő Zsolt ezzel kapcsolatban annak a véleményének adott hangot, hogy a fiatalok egy jelentős része nyitott a fenntarthatóság, az újrahasznosítás iránt, s szívükön viselik a bolygó sorsát, ami azt jelenti, érdemes őket kisebb-nagyobb programokkal megcélozni. A következő esztendő feladatai kapcsán a vezérigazgató ismertette: a visszaváltási rendszerben el szeretnék érni a 90 százalékos arányt, folytatódni fog a hulladékudvarok építése reményei szerint tíz ilyen átadásával, elindulhat egy százhalombattai égetőmű építése, továbbá a szelektív gyűjtőedények számát is félmillióval kívánják növelni országszerte.

Advertisement
Tovább olvasom

Zöldtrend a Facebookon

Címkék

Ezeket olvassák