Zöld Közlekedés
Megéri-e 2022 végén villanyautózni Magyarországon?
Amikor az energiahelyzet nyomán a rezsicsökkentés szigorításra került, sokan kezdték el találgatni, hogy vajon továbbra is megéri-e elektromos autót használni?
Az ársapka eltörlését követően a Jövő Mobilitása Szövetség szakértői kiszámolták, hogy bár drágult az áram, de még mindig jobban megéri e-autózni, mint hagyományos üzemanyagokat használni. De lássuk, hogy számok szintjén mit is jelent ez! Vegyünk alapul egy Magyarországon átlagos korú, azaz 15 éves autót, melynek átlagfogyasztása 100 kilométeren 8,27 liter. Az üzemanyag-ársapka eltörlése után 100 kilométert benzines autóval 5100 forintért, míg dízelüzemű gépkocsival 5780 forintért tudunk megtenni. Elektromos autózás esetén 17 kWh átlagfogyasztást számolhatunk 100 kilométernyi út megtételére, aminek költsége szintén eltérő árakon számolható: ha valaki belefér a rezsicsökkentett keretbe, akkor a villanyautózás 660 forintba kerül neki 100 kilométerenként. Piaci áron számolva ugyanez 1190 forint lenne, írja az ökodrive.hu.
Természetesen nem csak otthon, hanem nyilvános töltőn is sokan vesznek fel energiát, gyorstöltőn átlagosan 2320 forintba, míg villámtöltőn 3230 forintba kerül 100 kilométernyi energia töltése. A Jövő Mobilitása szakértői felhívják a figyelmet arra, hogy jelentős különbségek tapasztalhatók az egyes szolgáltatók és oszlopok által kínált töltési lehetőségek árai között, például regisztrációval, előfizetéssel vagy pénzfeltöltéssel jelentős megtakarítás érthető el a nyilvános töltők használata esetén.
Ebből következően a legdrágább elektromos töltési mód is kedvezőbb áron érhető el villanyautóval való közlekedés esetén, nem beszélve arról, hogy az árak közötti olló mekkorára nyílt az üzemanyag-ársapkák eltörlése után. Így körülbelül másfél liter benzin ellenértékéből 100 kilométert lehet megtenni még akkor is, ha emelt árat fizetünk az otthoni áramért – mondják a Jövő Mobilitása Szövetség szakértői. Nem beszélve arról, hogy bevásárlóközpontok és élelmiszerüzletek parkolóiban még mindig elérhetőek az ingyenes töltési lehetőségek, valamint hogy ha napelemes rendszerrel rendelkezünk, akkor tovább csökkenthetők az otthontöltés költségei.
A Jövő Mobilitása Szövetség szakértői szerint folyamatosan nő itthon az elektromos autók száma, egyre kedveltebb az autózásnak ez a formája: a legfrissebb adatok szerint 2022. október végén a teljes gépkocsi állomány 0,79%-a volt tisztán elektromos, ami összesen 32 596 autót jelent. Ez arány 2020 azonos időszakában még csak 0,29, míg 2021-ben 0,47 százalék volt, tehát a villanyautók térnyerése dinamikus itthon. Az elektromos autók számának növekedésével párhuzamosan természetesen az azt kiszolgáló infrastruktúra is nő: a tavalyi évhez képest 25 százalékkal nőtt a nyilvánosan elérhető töltőállomások száma, így az idei év első negyedévének végére már 2031 darabot tartottak nyilván országszerte – ez 2020-hoz viszonyítva azt jelenti, hogy közel duplájára nőtt a számuk.
Zöld Közlekedés
Elektromos buszokra cserélik a teljes flottát Kaposváron
Kaposvár lesz az első város Magyarországon, ahol 100 százalékban elektromos járművekkel biztosítják a tömegközlekedést, és az első, ahol önvezető autóbusz jár.
Még nem késő pályázni a 2,5 millió forintos állami energiatároló támogatásra! Kattintson ide! (x)
Gelencsér Attila Kaposvár közösségi közlekedésének 15 milliárd forintos fejlesztésére, azon belül 42 elektromos autóbusz beszerzésére és az ahhoz kapcsolódó beruházásokra vonatkozó kormányzati támogatási szerződés aláírását követő sajtóeseményen közölte – írja az alternativenergia.hu. Csepreghy Nándor, az Építési és Közlekedési Minisztérium (ÉKM) parlamenti államtitkára azt hangsúlyozta, hogy Magyarország két világ találkozásánál, két világ metszéspontjánál fekszik, és akkor tud fejlődni azon túl, ha békét és prosperitást garantál az állampolgárainak, az ott működő cégeknek, ha kihasználja ezen világok találkozási pontjában rejlő lehetőséget, ez pedig a közlekedésen keresztül érhető el.
A közlekedés biztosítja a társadalmi mobilitást, a munkába, oktatási intézménybe jutás lehetőségét – tette hozzá. A 25 megyei jogú városból 22-t “bekötöttek” a kétszer kétsávos hálózatba, és amíg 16 évvel ezelőtt még csak három, ma már 11 autópályán haladva lehet eljutni az országhatárig, mindez nemcsak a Magyarországon belüli mobilitást, hanem a tranzitforgalmat is jelentősen támogatja – tette hozzá. Az államtitkár kitért arra, hogy ezer településen teremtették meg, illetve bővítették a közösségi közlekedés lehetőségét, a tarifareformmal bevezetett ország- és vármegyebérletekkel európai összehasonlításban is nagyon olcsóvá tették az utazást.
A MÁV-csoport két év alatt ezer új, magyar gyártású autóbuszt vásárol, és új megállapodásokat köt vidéki településekkel a helyi és a helyközi közlekedés összehangolására, az egyre nagyobb átjárhatóság, a hatékonyság fokozása érdekében – fűzte hozzá. Csepreghy Nándor a vasúti közlekedésről azt mondta, 100 új, vagy “új típusú” mozdonnyal jelentősen növelték a MÁV “menetrendszerűségét”, amely meghaladja a 85 százalékot, a fennmaradó 15 százalékban érintett utasoknak visszatérítik a jegyár felét 20 percnél nagyobb késés esetén.
A következő hetekben megindul a személyszállítás a rendszerváltás utáni legnagyobb vasúti beruházás eredményeként épült Budapest-Belgrád vonalon, amelyen a magyar fővárosból kevesebb, mint három és fél óra alatt el lehet jutni a szerb fővárosba, készül a budapesti központokat elkerülő, a vidéki árumozgatást támogató déli körvasút projekt, ambicionálják a vasúti áruforgalom kelet-nyugati irányú átjárhatóságát biztosító V0-s tervet, mindezek mellett megpróbálják tehermentesíteni azt a 130 ezer kilométernyi közúthálózatot, amelynek felújítása a következő évek egyik legfontosabb feladata lesz – mutatott rá.
Az államtitkár Kaposvárról szólva megjegyezte, hogy a városvezetés fejlesztési tervei sokszor megelőzik a korukat. Utalt arra, ilyen volt a sűrítettgáz-üzemű helyi járatú autóbuszok beszerzése 2015-ben, ilyen ma a teljes autóbuszflotta lecserélése elektromos járművekre. Bár ezek a projektek nem olcsók, irányt mutatnak és párhuzamba állíthatók a kormányzat politikájával, amelynek az a törekvése, hogy az emberek Budapesten kívül is megfelelő életminőségben éljenek, ugyanolyan lehetőségeket nyújtsanak számukra, mint a fővárosban vagy az agglomerációjában élőknek – közölte
Szita Károly (Fidesz-KDNP), Kaposvár polgármestere beszámolt arról, hogy a támogatási szerződésnek köszönhetően a város a már használatban lévő két elektromos autóbusza mellé 11 csuklós, 23 szóló, 6 midi, és 2 önvezető buszt vásárol, valamint 30 elektromos töltőt, 20 korszerű utastájékoztatóval felszerelt úgynevezett okosbuszmegállót épít, valamint elektronikus jegyrendszert vezet be. Az autóbuszok közül 15 már idén júniusban megérkezik, a flotta jövő tavaszra lesz teljes, ezzel Kaposvár lesz az első város Magyarországon, ahol 100 százalékban elektromos járművekkel biztosítják a tömegközlekedést, és ugyancsak az első, ahol önvezető autóbusz jár – emelte ki.
A településvezető kitért arra, hogy terveik szerint Kaposvár fenntartható modellváros lesz, modell a magyar és a hasonló gondokkal küzdő európai településeknek is, ennek alapja az energiahatékonyság és a fenntartható közlekedés. A több mint 10 évvel ezelőtt vásárolt, sűrítettgáz-üzemű buszokat felváltó új járműflottával csökken a városban a károsanyag-kibocsátás, mérséklődik a helyi tömegközlekedés évi 1,1 milliárd forintos vesztesége, és nő a szolgáltatás színvonala a járatok sűrítésével, és azzal, hogy a midibuszok olyan utcákba is eljutnak, ahová a régebbi járművek nem tudtak – hangsúlyozta a polgármester.
-
Zöldinfó1 hét telt el a létrehozás ótaPostán érkeznek a rezsistop-nyilatkozatok az áramfogyasztóknak
-
Zöldinfó3 nap telt el a létrehozás ótaÚj 360 fokos felvételek készülnek Magyarországon a Google Mapshez
-
Zöldinfó7 nap telt el a létrehozás ótaÚj lehetőség a zártkertek megőrzésére és fejlesztésére
-
Zöldinfó6 nap telt el a létrehozás ótaEgyre keresettebbek a zártkerti ingatlanok a vásárlók körében
-
Zöldinfó2 nap telt el a létrehozás ótaAdócsökkentéssel mérsékelné az üzemanyagárakat a szerb kormány
