Zöldinfó
Megéri egyáltalán idén napelemet telepíteni?
A 2022-es év vége a lehető legrosszabbul alakult az otthoni napelemek szempontjából. Vajon megéri még egyáltalán 2023-ban beruházni?
Napelemes rendszerek elérhető áron. Kalkuláljon itt ingyenesen (x)
2022 vége a lehető legrosszabbul alakult a hazai napelemes piac számára: előbb az otthoni rendszerek hálózati visszatáplálási lehetőségét függesztették fel, majd a szaldó elszámolás végéről döntöttek. Ez a két lépés egyaránt jelentősen megnövelte az új lakossági napelemes rendszerek megtérülési idejét, sokan el is álltak a telepítés tervétől. A visszatáplálási lehetőség nélkül a napelemek által előállított áramot vagy azonnal el kell fogyasztani helyben, vagy akkumulátort szükséges beszerezni – előbbi nehezen kivitelezhető, utóbbi pedig igen költséges megoldás. Mivel a hálózat fejlesztése évek óta elmaradt, voltak már jelei a problémáknak. Hasonló módon az előnyös szaldó elszámolás közelgő végét is lehetett sejteni egy ideje, a kivezetést egy uniós szabály is előírja. A kormány döntése értelmében a szaldó 2023. december 31-étől nem lesz elérhető, aki ezelőtt helyezte üzembe napelemét, maximum tíz évig élvezheti még az elszámolási rendszer pozitívumait. A jelek ellenére a kormány döntései hidegzuhanyként érték a napelemes szektort. Adódik a kérdés, hogy ilyen körülmények között megéri-e még egyáltalán 2023-ban napelemet telepíteni.
Az biztos, hogy a csatlakozási stop legkésőbb 2024. november 1-ig maradhat érvényben – Magyarország több száz millió eurót kapott hálózatfejlesztésre, cserébe többek között maximum kétéves korlátozást jelentettek be. A hálózat állapotát félévente felülvizsgálják, így akár előbb is eljöhet a feloldás. Jelenleg igencsak fura helyzetben vagyunk, aki ugyanis most telepít napelemes rendszert, arra vonatkozik még a szaldó, a visszatáplálási tilalom miatt azonban nem élvezheti ki azt. Az elszámolás ugyanis éves alapon, a hálózatból felvett és az oda betáplált energia különbözete alapján történik – ez a különbözet betáplálás nélkül értelemszerűen nem előnyös. Ha viszont egyszer beszüntetik a csatlakozási stopot, az érintett rendszerre még évekig elérhető lesz a szaldó.
Ami fontos: nem a szolgáltatói szerződés az alapja az elszámolási rendszernek, hanem az üzembe helyezési idő. Ez többek között akkor lehet lényeges, ha a szerződést eredetileg megkötő személy elhalálozik, vagy az ingatlant a napelemekkel együtt eladják. Nem kérdés, hogy az állandó bizonytalanság és a hosszú távú döntések megfelelő szakmai kontroll nélkülisége nem sok jóval kecsegtet, elvégre az ember egy napelemes beruházáskor nem hetekre vagy hónapokra, hanem évekre, évtizedekre tervez. Az ugyanakkor biztató, hogy Európa – és benne Magyarország – határozottan a megújuló energia felé tart, a nagyjából egy évtizede elindult folyamatnak pedig komoly lökést adott az Ukrajna elleni orosz invázió.
Bár hazánk egyelőre továbbra is hozzáférhet az orosz fosszilis hordozókhoz, egyértelmű, hogy függetlenedésre van szükség, ebben pedig pont az alternatív energia nyújthat segítséget. Itthon a leginkább költséghatékony, a lakosság számára is elérhető technológia a napelemek telepítése. Emellett rövidesen hétévnyi szünet után a szélturbinák használata is ismét elérhetővé válhat. A napenergiában tehát komoly bizodalom van, és a nehézségek dacára minden abba az irányba mutat, hogy idővel újabb fellendülésnek kell következnie itthon. A folyamatnak kedvezhet, hogy az orosz energiahordozók 2021 óta egyre drágulnak, a tendencia pedig valószínűleg a háború esetleges lezárásával sem fog véget érni.
Összességében tehát 2023-ban is megérheti napelemet vásárolni.
Akik 2022. október 31-ig beadták a csatlakozási kérelmüket, azok számára még elérhető a visszatáplálás és a szaldó is, az ő esetükben tehát nem is lehet kérdéses: nagyon is megéri a rendszer telepítése. Azok viszont, akik 2022. október 31 után adták le vagy épp jelenleg nyújtják be csatlakozási kérelmüket, nem tudják betáplálni a felesleges áramot, ami gyakorlatilag pénzkiesést jelent. Számukra viszont reményt adhat, hogy a stop legkésőbb 2024. november 1-én véget ér, ezt követően pedig még minimum nyolc éven át élvezhetik a szaldó elszámolás előnyeit. Ha ezt is figyelembe vesszük, akár ezen csoport számára is kedvező lehet idén belevágni a napelemes rendszer beszerzésébe.
Zöldinfó
Ökológiai lábnyomunk nyomában: mit árul el a túllövés napja?
Későbbre tolódott a magyarországi túlfogyasztás napja.
Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)
Későbbre tolódott a magyarországi túlfogyasztás napja, amelyet idén június 24-én értünk el – közölte a WWF Magyarország az MTI-vel. Ez csaknem egy hónappal későbbi időpont, mint az előző években, ami első látásra kedvező fejleménynek tűnhet – idézi az alternativenergia.hu. A WWF Magyarország szerint azonban fontos óvatosan értelmezni a számokat, mert a javulás mögött elsősorban nem zöld fordulat áll. Éppen ezért elengedhetetlen, hogy tudatosan induljunk el a valódi fenntarthatóság irányába döntéshozói, vállalati és egyéni szinten is. A magyarországi túlfogyasztás napja azt mutatja meg, hogy ha a világon mindenki úgy élne, mint hazánk lakossága, az emberiség mikorra használná fel a Föld egy év alatt megújulni képes erőforrásait. A számítást a Global Footprint Network végzi a nemzeti ökológiai lábnyom és biokapacitás adatai alapján.
Bár 2025-ben június 2-án, 2024-ben pedig május 25-én értük el a magyarországi túlfogyasztás napját, és az idei dátum javulásnak tűnhet, Magyarország továbbra is jóval a fenntartható szint felett használja a természeti erőforrásokat. A globális átlagnál is rosszabbul teljesítünk, a globális túlfogyasztás napja ugyanis 2026-ban július 30-án fog eljönni, azaz globális szinten ekkorra éljük fel az éves erőforrásainkat. A javulás hátterében többek között az állhat, hogy az ipari termelés az elmúlt években visszaesett, ami átmenetileg mérsékelhette a hazai erőforrás-felhasználást és a környezetterhelést, illetve a fogyasztás növekedése is visszafogottabb volt, ebből a szempontból továbbra is az uniós rangsor sereghajtói közé tartozunk.
Az eltérést ezen kívül az is okozhatja, hogy a Global Footprint Network évről évre pontosítja számítási modelljeit, és a biokapacitást (a természet megújuló képességét) mérő adatsorok is változhatnak. “A túlfogyasztás napjának kitolódása önmagában örömteli fejlemény lenne, de nem szabad automatikusan azt a következtetést levonni, hogy Magyarország fenntarthatóbb pályára állt. Amennyiben a javulás hátterében a lassú gazdasági növekedés, a visszafogottabb termelés vagy a visszafogott fogyasztás áll, akkor ez nem valódi zöld átmenet” – idézi a közlemény Csontos Csabát, a WWF Magyarország éghajlatvédelmi vezetőjét.
Az igazi siker az lenne, ha ugyanazt vagy még jobb életminőséget kevesebb energia-, nyersanyag- és földhasználattal tudnánk biztosítani. Ehhez rendszerszintű változásokra van szükség az energiaellátásban, a közlekedésben, a mezőgazdaságban, az épületállományban és az anyagfelhasználásban – hangsúlyozza a közlemény. A WWF Magyarország szerint különösen időszerű, hogy a kormány – élén az újonnan létrejött Élő Környezetért Felelős Minisztériummal és a Gazdasági és Energetikai Minisztériummal – olyan komplex szakpolitikai programot indítson, amely a természeti erőforrások megőrzését és a fenntartható, zöld energia-előállítást nem a gazdasági fejlődés korlátjaként, hanem annak alapfeltételeként kezeli.
-
Zöld Közlekedés6 nap telt el a létrehozás ótaOlcsóbb lenne villanyautóval járni, mégis a hibrideket választják a magyarok
-
Zöldinfó16 óra telt el a létrehozás ótaSzakértő: a Velencei-tó válsága túlmutat a vízhiányon
-
Zöldinfó7 nap telt el a létrehozás ótaMiközben tisztul a Tisza, egyre nagyobb gondot jelent a vízhiány
-
Zöld Közlekedés1 hét telt el a létrehozás ótaRekordkülönbség alakult ki az elektromos és hibrid használt autók ára között
-
Zöldinfó1 hét telt el a létrehozás ótaMegvizsgálják, mennyit fogyasztanak valójában az airfryerek
