Zöldinfó

Megéri egyáltalán idén napelemet telepíteni?

A 2022-es év vége a lehető legrosszabbul alakult az otthoni napelemek szempontjából. Vajon megéri még egyáltalán 2023-ban beruházni?

Létrehozva:

3 év telt el a létrehozás óta

2023-01-17

Szerző:

Hell

Napelemes rendszerek elérhető áron. Kalkuláljon itt ingyenesen (x)

2022 vége a lehető legrosszabbul alakult a hazai napelemes piac számára: előbb az otthoni rendszerek hálózati visszatáplálási lehetőségét függesztették fel, majd a szaldó elszámolás végéről döntöttek. Ez a két lépés egyaránt jelentősen megnövelte az új lakossági napelemes rendszerek megtérülési idejét, sokan el is álltak a telepítés tervétől. A visszatáplálási lehetőség nélkül a napelemek által előállított áramot vagy azonnal el kell fogyasztani helyben, vagy akkumulátort szükséges beszerezni – előbbi nehezen kivitelezhető, utóbbi pedig igen költséges megoldás. Mivel a hálózat fejlesztése évek óta elmaradt, voltak már jelei a problémáknak. Hasonló módon az előnyös szaldó elszámolás közelgő végét is lehetett sejteni egy ideje, a kivezetést egy uniós szabály is előírja. A kormány döntése értelmében a szaldó 2023. december 31-étől nem lesz elérhető, aki ezelőtt helyezte üzembe napelemét, maximum tíz évig élvezheti még az elszámolási rendszer pozitívumait. A jelek ellenére a kormány döntései hidegzuhanyként érték a napelemes szektort. Adódik a kérdés, hogy ilyen körülmények között megéri-e még egyáltalán 2023-ban napelemet telepíteni.

Az biztos, hogy a csatlakozási stop legkésőbb 2024. november 1-ig maradhat érvényben – Magyarország több száz millió eurót kapott hálózatfejlesztésre, cserébe többek között maximum kétéves korlátozást jelentettek be. A hálózat állapotát félévente felülvizsgálják, így akár előbb is eljöhet a feloldás. Jelenleg igencsak fura helyzetben vagyunk, aki ugyanis most telepít napelemes rendszert, arra vonatkozik még a szaldó, a visszatáplálási tilalom miatt azonban nem élvezheti ki azt. Az elszámolás ugyanis éves alapon, a hálózatból felvett és az oda betáplált energia különbözete alapján történik – ez a különbözet betáplálás nélkül értelemszerűen nem előnyös. Ha viszont egyszer beszüntetik a csatlakozási stopot, az érintett rendszerre még évekig elérhető lesz a szaldó.

Ami fontos: nem a szolgáltatói szerződés az alapja az elszámolási rendszernek, hanem az üzembe helyezési idő. Ez többek között akkor lehet lényeges, ha a szerződést eredetileg megkötő személy elhalálozik, vagy az ingatlant a napelemekkel együtt eladják. Nem kérdés, hogy az állandó bizonytalanság és a hosszú távú döntések megfelelő szakmai kontroll nélkülisége nem sok jóval kecsegtet, elvégre az ember egy napelemes beruházáskor nem hetekre vagy hónapokra, hanem évekre, évtizedekre tervez. Az ugyanakkor biztató, hogy Európa – és benne Magyarország – határozottan a megújuló energia felé tart, a nagyjából egy évtizede elindult folyamatnak pedig komoly lökést adott az Ukrajna elleni orosz invázió.

Bár hazánk egyelőre továbbra is hozzáférhet az orosz fosszilis hordozókhoz, egyértelmű, hogy függetlenedésre van szükség, ebben pedig pont az alternatív energia nyújthat segítséget. Itthon a leginkább költséghatékony, a lakosság számára is elérhető technológia a napelemek telepítése. Emellett rövidesen hétévnyi szünet után a szélturbinák használata is ismét elérhetővé válhat. A napenergiában tehát komoly bizodalom van, és a nehézségek dacára minden abba az irányba mutat, hogy idővel újabb fellendülésnek kell következnie itthon. A folyamatnak kedvezhet, hogy az orosz energiahordozók 2021 óta egyre drágulnak, a tendencia pedig valószínűleg a háború esetleges lezárásával sem fog véget érni.
Összességében tehát 2023-ban is megérheti napelemet vásárolni.

Akik 2022. október 31-ig beadták a csatlakozási kérelmüket, azok számára még elérhető a visszatáplálás és a szaldó is, az ő esetükben tehát nem is lehet kérdéses: nagyon is megéri a rendszer telepítése. Azok viszont, akik 2022. október 31 után adták le vagy épp jelenleg nyújtják be csatlakozási kérelmüket, nem tudják betáplálni a felesleges áramot, ami gyakorlatilag pénzkiesést jelent. Számukra viszont reményt adhat, hogy a stop legkésőbb 2024. november 1-én véget ér, ezt követően pedig még minimum nyolc éven át élvezhetik a szaldó elszámolás előnyeit. Ha ezt is figyelembe vesszük, akár ezen csoport számára is kedvező lehet idén belevágni a napelemes rendszer beszerzésébe.

Zöldinfó

Tűzifa és természetvédelem: nagy a szakadék a szándék és a gyakorlat között

A tűzifát használók is elkötelezettek az erdők megóvása mellett.

Létrehozva:

1 óra telt el a létrehozás óta

2026-03-29

Szerző:

Vanessza

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)

A WWF Magyarország megbízásából készült országos reprezentatív kutatás rávilágít egy súlyos ellentmondásra: miközben a tűzifát használó magyarok többsége határozottan kiáll a védett erdők megóvása mellett, a legtöbben nem rendelkeznek információval arról, hogy az általuk használt tűzifa honnan származik – pedig sokuk tüzelője egykor épp védett területek élővilágát gazdagította. Az EUKI BioJust projekt keretein belül készült felmérés szerint a tűzifát használók mindössze 20%-a az, aki tudja vagy tudni véli, hogy a felhasznált faanyag milyen típusú erdőből származik – ismertette az alternativenergia.hu. Ez azt jelenti, hogy a háztartások döntő többsége úgy fűt, hogy nincs információja a tűzifa eredetéről – arról sem, ha az történetesen nemzeti parkból vagy Natura 2000 védelem alatt álló területről származik. Így arról sincs tudomásuk, hogy bár akaratlanul, de hozzájárulnak a természeti értékek szükségszerűtlen pusztításához. Az információhiány különösen annak fényében jelent problémát, hogy a válaszadók értékrendje egyértelműen a természetvédelem irányába mutat. A többség egyetért azzal, hogy a védett területeken történő fakitermelést kizárólag természetvédelmi céllal lenne szabad engedélyezni, és ellenzi a tűzifa célú kitermelést ezeken a területeken. A tarvágást is csak kevesen tartják elfogadhatónak.

„A kutatás világosan rámutat, hogy a lakosság szándéka és gyakorlata között jelentős szakadék húzódik. Bár az erdők védelme fontos érték a tűzifával fűtők számára is, a megfelelő információk hiánya miatt ezek az elvek nem minden esetben tudnak érvényesülni a mindennapi döntésekben” – hangsúlyozza Mezei Janka, a WWF Magyarország éghajlatvédelmi szakértője, az EUKI BioJust projekt koordinátora. További kihívást jelent, hogy a háztartások átlagosan mindössze 5 és fél hónapig szárítják a fát, amely nagyon távol áll az ideális 1,5-2 évtől – a nedves tűzifa használata pedig jelentősen fokozza a légszennyezést. Szociális támogatásban a háztartások 10%-a részesül, ugyanakkor további 50% érzi úgy, hogy szüksége lenne segítségre.

Ezenfelül az energiahatékonyságban is van hova fejlődni. Habár a 2022-es hasonló felméréshez képest növekedett a tűzifát felhasználó háztartások energiahatékonysága, az összkép továbbra is lehangoló: otthonaik mindössze 38%-án van homlokzati szigetelés, csupán 31%-ukon födém- vagy tetőszigetelés, a fűtési rendszert pedig csak 15%-uk korszerűsítette. Holott az energiahatékonyságban hatalmas potenciál van: számítások szerint, hogyha a tűzifát felhasználó családi házakat a jelenlegi minimum követelmények szerint újítanánk fel, háromnegyedével csökkenne a tűzifaigény, amely értelemszerűen a levegőminőséget is drasztikusan javítaná. A kutatás rávilágít arra, hogy a fenntartható tűzifahasználat nemcsak technológiai vagy anyagi kérdés, hanem az információ és a tudatosság hiányának problémája is. Ahhoz, hogy a lakosság valóban a saját értékrendje szerint tudjon dönteni, elengedhetetlen a tűzifa eredetének átláthatóbbá tétele és a fogyasztók megfelelő tájékoztatása.

Az EUKI BioJust projekt az energiaszegénység által érintett, tűzifától függő településeket támogatja Bulgáriában, Magyarországon és Romániában a környezetbarátabb fűtési módokra történő átállásban és az épületek energiahatékonyságának javításában. Magyarországon a Habitat for Humanity helyi irodájával karöltve Jánoshida településen az önkormányzat bevonásával készítettek helyi hőenergiatervet és létesítettek tűzifaudvart, ahol forgóalap működik. A kutatást a Coffee Break Consulting végezte az NRC online paneljén, a 18–70 éves, tűzifát használó magyar lakosság körében. Az adatfelvétel 2022-ben és 2026-ban 500 fős, 2024-ben 300 fős mintán készült.

Tovább olvasom