Zöldinfó
Megéri egyáltalán idén napelemet telepíteni?
A 2022-es év vége a lehető legrosszabbul alakult az otthoni napelemek szempontjából. Vajon megéri még egyáltalán 2023-ban beruházni?
Napelemes rendszerek elérhető áron. Kalkuláljon itt ingyenesen (x)
2022 vége a lehető legrosszabbul alakult a hazai napelemes piac számára: előbb az otthoni rendszerek hálózati visszatáplálási lehetőségét függesztették fel, majd a szaldó elszámolás végéről döntöttek. Ez a két lépés egyaránt jelentősen megnövelte az új lakossági napelemes rendszerek megtérülési idejét, sokan el is álltak a telepítés tervétől. A visszatáplálási lehetőség nélkül a napelemek által előállított áramot vagy azonnal el kell fogyasztani helyben, vagy akkumulátort szükséges beszerezni – előbbi nehezen kivitelezhető, utóbbi pedig igen költséges megoldás. Mivel a hálózat fejlesztése évek óta elmaradt, voltak már jelei a problémáknak. Hasonló módon az előnyös szaldó elszámolás közelgő végét is lehetett sejteni egy ideje, a kivezetést egy uniós szabály is előírja. A kormány döntése értelmében a szaldó 2023. december 31-étől nem lesz elérhető, aki ezelőtt helyezte üzembe napelemét, maximum tíz évig élvezheti még az elszámolási rendszer pozitívumait. A jelek ellenére a kormány döntései hidegzuhanyként érték a napelemes szektort. Adódik a kérdés, hogy ilyen körülmények között megéri-e még egyáltalán 2023-ban napelemet telepíteni.
Az biztos, hogy a csatlakozási stop legkésőbb 2024. november 1-ig maradhat érvényben – Magyarország több száz millió eurót kapott hálózatfejlesztésre, cserébe többek között maximum kétéves korlátozást jelentettek be. A hálózat állapotát félévente felülvizsgálják, így akár előbb is eljöhet a feloldás. Jelenleg igencsak fura helyzetben vagyunk, aki ugyanis most telepít napelemes rendszert, arra vonatkozik még a szaldó, a visszatáplálási tilalom miatt azonban nem élvezheti ki azt. Az elszámolás ugyanis éves alapon, a hálózatból felvett és az oda betáplált energia különbözete alapján történik – ez a különbözet betáplálás nélkül értelemszerűen nem előnyös. Ha viszont egyszer beszüntetik a csatlakozási stopot, az érintett rendszerre még évekig elérhető lesz a szaldó.
Ami fontos: nem a szolgáltatói szerződés az alapja az elszámolási rendszernek, hanem az üzembe helyezési idő. Ez többek között akkor lehet lényeges, ha a szerződést eredetileg megkötő személy elhalálozik, vagy az ingatlant a napelemekkel együtt eladják. Nem kérdés, hogy az állandó bizonytalanság és a hosszú távú döntések megfelelő szakmai kontroll nélkülisége nem sok jóval kecsegtet, elvégre az ember egy napelemes beruházáskor nem hetekre vagy hónapokra, hanem évekre, évtizedekre tervez. Az ugyanakkor biztató, hogy Európa – és benne Magyarország – határozottan a megújuló energia felé tart, a nagyjából egy évtizede elindult folyamatnak pedig komoly lökést adott az Ukrajna elleni orosz invázió.
Bár hazánk egyelőre továbbra is hozzáférhet az orosz fosszilis hordozókhoz, egyértelmű, hogy függetlenedésre van szükség, ebben pedig pont az alternatív energia nyújthat segítséget. Itthon a leginkább költséghatékony, a lakosság számára is elérhető technológia a napelemek telepítése. Emellett rövidesen hétévnyi szünet után a szélturbinák használata is ismét elérhetővé válhat. A napenergiában tehát komoly bizodalom van, és a nehézségek dacára minden abba az irányba mutat, hogy idővel újabb fellendülésnek kell következnie itthon. A folyamatnak kedvezhet, hogy az orosz energiahordozók 2021 óta egyre drágulnak, a tendencia pedig valószínűleg a háború esetleges lezárásával sem fog véget érni.
Összességében tehát 2023-ban is megérheti napelemet vásárolni.
Akik 2022. október 31-ig beadták a csatlakozási kérelmüket, azok számára még elérhető a visszatáplálás és a szaldó is, az ő esetükben tehát nem is lehet kérdéses: nagyon is megéri a rendszer telepítése. Azok viszont, akik 2022. október 31 után adták le vagy épp jelenleg nyújtják be csatlakozási kérelmüket, nem tudják betáplálni a felesleges áramot, ami gyakorlatilag pénzkiesést jelent. Számukra viszont reményt adhat, hogy a stop legkésőbb 2024. november 1-én véget ér, ezt követően pedig még minimum nyolc éven át élvezhetik a szaldó elszámolás előnyeit. Ha ezt is figyelembe vesszük, akár ezen csoport számára is kedvező lehet idén belevágni a napelemes rendszer beszerzésébe.
Zöldinfó
Fenntartható élményközponttal bővült Székelyföld egyik legkülönlegesebb természeti kincse
A zöld turizmust elősegítő ökocentrumot adtak át a Szent Anna-tónál.
Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)
A székelyföldi létesítmény létrejötte fontos lépés a vulkanikus eredetű tó és a Mohos-tőzegláp fenntartható turisztikai hasznosítása felé – írta az alternativenergia.hu hírportál. A beruházást a Magyar Turisztikai Ügynökség közvetítésével a magyar kormány támogatta. Dósa Elek Levente, a természetvédelmi területet felügyelő Pro Szent Anna Egyesület ügyvezetője elmondta: az egyesület és a Lázárfalvi Közbirtokosság közel másfél évtizede vállalta, hogy megőrzi és a jövő generációkkal is megismerteti a hely valódi értékét. Így született meg az ökocentrum gondolata, a kráterek egész területét magába foglaló rendszer, ahol a természetben való létezés ötvöződik a tudományos megismeréssel, a felelős és tudatos viselkedéssel, a hely tiszteletével – mondta.
“Az ökocentrum soha nem látott léptékű lehetőséget jelent. Mindenekelőtt a civilizált látogatási körülményeket valósítja meg, ezen túl keretrendszert biztosít az oktatási-nevelési foglalkozásoknak, és hozzájárul továbbra is a hely fokozott védelméhez” – idézte a hírportál az ügyvezetőt. Elmondta, a projekt nyomán felújított parkoló fogadja a látogatókat, a központban interaktív parkot alakítottak ki a gyerekeknek, a Mohos-tőzeglápban összefüggő pallórendszert alakítottak ki, mely tíz kilométeres ösvényhálózathoz kapcsolódik, amelyen körbe lehet járni a kráterek bérceit. Az ökocentrum központi eleme a tudásközpont épülete, mely az 1963-ban épült menedékház felújításával és kibővítésével jött létre. Földszintjén információs pult, kiállítótér, a Csomád-vulkán háromdimenziós modellje és információs pannók vannak. Étkező, fedett és szabadtéri terasz tartozik hozzá, alagsorában vetítőtermet alakítottak ki. Az emeleten irodahelyiségek és három kutatói szolgálati lakás kapott helyet.
A kiállítótér és vetítőterem egyelőre előzetes egyeztetés alapján látogatható, az állandó nyitvatartás a nyári szezonban kezdődik. Az avatóünnepségen megjelenteket Szakács Márton, a Lázárfalvi Közbirtokosság elnöke köszöntötte, aki köszönetet mondott a magyar kormánynak a támogatásért. Tánczos Barna, a román kormány miniszterelnökhelyettese arról beszélt, hogy a természet védelme kötelesség, a központ pedig segíti az egyedülálló természeti értékek megismerését és megbecsülését. “Az itt folyó munka, az oktatás, a szemléletformálás, a kutatás hozzájárul ahhoz, hogy a jövő generáció ne csak örökölje, hanem tudatosan őrizze is ezt a páratlan természeti értéket.” “A Szent Anna-tónál bebizonyították, lehet olyan turisztikai tevékenységet folytatni, amely egyszerre fenntartható, ismeretterjesztő és élményt nyújt. A Szent Anna-tó – Mohos Tőzegláp Ökocentrum és Tudásközpont a múlt értékeire építve kínál korszerű, jövőbe mutató élményt a látogatóknak” – idézte a politikust a Maszol.
Varga Ferenc, Magyarország Csíkszeredai Főkonzulátusának konzulja kiemelte: Magyarország számára is kiemelten fontos minden olyan kezdeményezés, amely a természetvédelmet szolgálja. A természetvédelem, a fenntartható gondolkodás, a tudás átadása olyan ügyek, amelyek túlmutatnak a határokon – húzta alá. Az avatón Tamás Sándor, a Kovászna megye önkormányzat elnöke és Szántó László, Csíkkozmás polgármestere is megosztotta a hellyel kapcsolatos élményeit. Korodi Szabolcs, a tervezőcsapat vezetője a Szent Anna-tó funkcióinak változását ismertette.
A közelében található kápolna miatt hosszú ideig búcsújárók helyként volt ismert, majd az 1960-as évektől sátorozni, kirándulni is érkeztek emberek. Az 1990-es években képzőművészeti tábornak és triatlonversenyeknek is helyt adott. Az ökocentrum épületét az országos építészeti biennálén az elmúlt két év legkiemelkedőbb négy turisztikai fejlesztése közé sorolták – mondta. A Székelyföld egyik legfontosabb természeti látványosságának számító Szent Anna-tó egy vulkán kráterében alakult ki. A tó tulajdonképpen a vulkánkráterbe lehulló esővizet tárolja, sem forrása, sem lefolyása nincsen, ezért vize csekély mértékben képes az öntisztulásra. A tóban 2018 tavaszán tiltották be a fürdőzést.
-
Zöldinfó1 hét telt el a létrehozás ótaSpeciális repülőgép pásztázza a föld mélyét Magyarországon
-
Zöld Energia7 nap telt el a létrehozás ótaArany minősítést kapott a Börzsöny egyik legzöldebb szállodája
-
Zöldinfó1 hét telt el a létrehozás ótaMagyarország az ETS2 halasztását sürgeti: túl nagy teher lenne a lakosságnak
-
Zöldinfó1 hét telt el a létrehozás ótaIdeiglenes engedélyt kapott a szerb olajimport
-
Zöldinfó5 nap telt el a létrehozás ótaPasszold vissza, Tesó! – újraindult a használt mobilok gyűjtése
