Zöldinfó
Megmentené a Földet? Legyen vegán!
Igyon kevesebb tejet és ne fogyasszon annyi húst, mint most, sőt igazából az sem baj, ha teljesen elfelejti az állati szöveteket. Nem azért, hogy lefogyjon, hanem, hogy emberi klímában tudjon élni. Legalábbis így vélik a tudósok.
Az állattenyésztés ugyanolyan káros a légkörre nézve, mint az országúti és légi közlekedés. Mindkét szektor 15 %-kal részesedik az éves ÜHG-kibocsátásból. Az állattenyésztés légszennyezése túlnyomórészt a szarvasmarhák böfögésének és az ürüléküknek tudható be, mely metánt ereget magából, ami sokkal erősebb üvegházhatással bír, mint a széndioxid. (Globális szinten az állattenyésztés 65 %-a a szarvasmarhák tenyésztését jelenti.)
Az angol politikai elemző intézet, a Chatham House által kiadott jelentésben az áll, hogy az éghajlatváltozás megfékezésében kulcsfontosságú eszköz húsfogyasztásunk visszafogása. Enélkül aligha lehet hatásos az éghajlatváltozás megállításában a klímapolitika és a zöld gazdaság.
A tanulmányt jegyző Rob Bailey a The Guardiannak elmondta, a világ édeskeveset tesz a tej- és hústermékek fogyasztásának fékezése érdekében. A kormányok és a civil szervezetek (NGO-k) félnek attól, hogy ha ezt szorgalmazzák az állampolgároknak, hiszen ezzel csak annyit érnének el, hogy népszerűtlenné válnának, írta a Salon.com.
Míg az erdőirtás megakadályozása vagy a közlekedés zöldítése trendi ügy, a földlakók étrendjébe való beleszólás nem, mert azt úgy is lehetne értelmezni, hogy emberi jogokat sért. Bailey szerint az agrárium féken tartása nélkül búcsút mondhatunk az éghajlatvédelemnek. Márpedig a szegénysorból kinövő, feljövőben lévő kínai és indiai középosztály óriási húsigénnyel bír, mert azután, hogy évtizedeken át éltek rizsen és egyéb alapélelmiszereken, szeretnék élvezni a nyugati polgároknak kijáró kulináris örömöket.
A szakember aggasztónak tartja azt is, hogy a fogyasztók többsége nincs tisztában vele, hogy az étrendje milyen káros az ökoszisztémák számára. Az Ipsos Mori felmérése szerint a megkérdezett brit polgároknak csak 30 %-a van tisztában vele, hogy a hús- és tejtermelés nagy mennyiségű ÜHG-emisszióval jár. A válaszadók 64 %-a viszont rögtön tudta, hogy a közlekedés nagy légszennyező tényezőnek számít.
forrás: piacesprofit.hu
Zöld Energia
Lehet a jövő energiája egy több forrásra épülő, intelligensen vezérelt mikrohálózat?
A technológia a működési költség mellett a kibocsátást is csökkentheti.
Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet Önnek! Ingyenes kalkulálás itt (x)
A kínai Guangdong Power Grid vállalat szakemberei olyan megoldást javasolnak, amelyben a napelemeket kis moduláris atomreaktorokba integrálják – írja az alternativenergia.hu. A csapat szerint a fókusz korábban vagy a megújuló energiaforrások által dominált mikrohálózatok működésén, vagy a nukleáris alapú energiarendszereken volt. Az új megközelítés holisztikus hibrid energiagazdálkodási keretrendszert jelent. A kutatás újdonsága a fotovoltaikus és a kis moduláris reaktorok általi termelés együttes optimalizálásában rejlik, amelyhez egy robusztus, a bizonytalanságokat figyelembe vevő terhelés-elosztási mechanizmus párosul. A javasolt rendszerben a napelemek és a moduláris reaktorok egymást kiegészítő, míg a generátor és az akkumulátor további energiaforrásokat biztosítanak. A hidrogént elektrolizátorok állítják elő a többletidőszakokban, és későbbi felhasználásra tárolják, a rendszer agya pedig az energiagazdálkodási rendszer (EMS), amely döntéseket hoz a valós idejű adatok alapján. A szakértők esettanulmányként egy rendszert szimuláltak, amelyhez egy 100 MW-os hibrid mikrohálózat tartozott. A létesítmény egyrészt egy átlagos igénybevételű, 85 MW-os ipari terhelést szolgál ki, amely akár napi 25 százalékot is elérő csúcsigény-ingadozásokkal bírt; másrészt kiszolgált egy átlagos terhelésű, 15 MW-os lakossági igénybevételi komponenst, amelynek csúcs-átlag aránya 1,6 volt.
A rendszer beépített fotovoltaikus kapacitása 40 MW, a napsugárzási adatok egyéves időjárási információkból származtak. A napenergia-változékonyságot normális eloszlással modellezték. A rendszerhez egy 20 MWh-s lítium-ion akkumulátor, valamint egy maximum 15 tonna kapacitású hidrogéntároló egység is tartozott.
Az elemzés alapján egyéves működés során a javasolt optimalizációs keretrendszer átlagosan körülbelül 18,7 százalékkal csökkentette a működés költségét, miközben a szén-dioxid-kibocsátás 37,1 százalékkal mérséklődött. A különféle rezilienciamutatók eközben 98 százalék fölé emelkedtek.
A szakértők szerint a rövid távú akkumulátoros és a hosszú távú hidrogén alapú tárolás összehangolása napi és szezonális szinten is képes kezelni az energiában fellépő egyensúlyproblémákat.
-
Zöld Közlekedés1 hét telt el a létrehozás ótaElektromos járművek: most éri meg igazán váltani
-
Zöldinfó1 hét telt el a létrehozás ótaFöld alá kerültek a kábelek: időjárásállóbbá vált a helyi villamosenergia-hálózat
-
Zöldinfó6 nap telt el a létrehozás ótaAz EKR akár 150 ezer lakóingatlan korszerűsítését teszi lehetővé 2027-ig
-
Zöldinfó1 hét telt el a létrehozás ótaZöldül a távfűtés: 2026-ban tovább bővül a lakossági támogatási program
-
Zöldinfó1 hét telt el a létrehozás ótaBiztonságosabb, megfizethetőbb és tisztább energia minden európainak

A hozzászólás írásához bejelentkezés szükséges Bejelentkezés