Zöldinfó
Megmentené a Földet? Legyen vegán!
Igyon kevesebb tejet és ne fogyasszon annyi húst, mint most, sőt igazából az sem baj, ha teljesen elfelejti az állati szöveteket. Nem azért, hogy lefogyjon, hanem, hogy emberi klímában tudjon élni. Legalábbis így vélik a tudósok.
Az állattenyésztés ugyanolyan káros a légkörre nézve, mint az országúti és légi közlekedés. Mindkét szektor 15 %-kal részesedik az éves ÜHG-kibocsátásból. Az állattenyésztés légszennyezése túlnyomórészt a szarvasmarhák böfögésének és az ürüléküknek tudható be, mely metánt ereget magából, ami sokkal erősebb üvegházhatással bír, mint a széndioxid. (Globális szinten az állattenyésztés 65 %-a a szarvasmarhák tenyésztését jelenti.)
Az angol politikai elemző intézet, a Chatham House által kiadott jelentésben az áll, hogy az éghajlatváltozás megfékezésében kulcsfontosságú eszköz húsfogyasztásunk visszafogása. Enélkül aligha lehet hatásos az éghajlatváltozás megállításában a klímapolitika és a zöld gazdaság.
A tanulmányt jegyző Rob Bailey a The Guardiannak elmondta, a világ édeskeveset tesz a tej- és hústermékek fogyasztásának fékezése érdekében. A kormányok és a civil szervezetek (NGO-k) félnek attól, hogy ha ezt szorgalmazzák az állampolgároknak, hiszen ezzel csak annyit érnének el, hogy népszerűtlenné válnának, írta a Salon.com.
Míg az erdőirtás megakadályozása vagy a közlekedés zöldítése trendi ügy, a földlakók étrendjébe való beleszólás nem, mert azt úgy is lehetne értelmezni, hogy emberi jogokat sért. Bailey szerint az agrárium féken tartása nélkül búcsút mondhatunk az éghajlatvédelemnek. Márpedig a szegénysorból kinövő, feljövőben lévő kínai és indiai középosztály óriási húsigénnyel bír, mert azután, hogy évtizedeken át éltek rizsen és egyéb alapélelmiszereken, szeretnék élvezni a nyugati polgároknak kijáró kulináris örömöket.
A szakember aggasztónak tartja azt is, hogy a fogyasztók többsége nincs tisztában vele, hogy az étrendje milyen káros az ökoszisztémák számára. Az Ipsos Mori felmérése szerint a megkérdezett brit polgároknak csak 30 %-a van tisztában vele, hogy a hús- és tejtermelés nagy mennyiségű ÜHG-emisszióval jár. A válaszadók 64 %-a viszont rögtön tudta, hogy a közlekedés nagy légszennyező tényezőnek számít.
forrás: piacesprofit.hu
Zöldinfó
A környezetvédelem természetes része a tudatos pénzkezelésnek
Egy magatartáskutatás alapján, aki takarékos, az zöldebben él.
Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet Önnek! Ingyenes kalkulálás itt (x)
A pénzügyileg takarékos emberek nagyobb valószínűséggel viselkednek környezettudatosan. Aki viszont imád vásárolni, az hajlamos kevésbé figyelni a környezeti szempontokra – derült ki a Budapesti Corvinus Egyetem friss tanulmányából, amely részleteit olvashatjuk az alternativenergia.hu. A kutatás szerint a pénzügyi tudatosság nemcsak a pénztárcának, hanem a bolygónak is jót tesz: a pénzügyi takarékosság ugyanis közvetlenül hozzájárul a zöld viselkedéshez, és azok, akik odafigyelnek kiadásaikra, hajlamosabbak takarékosan bánni a természeti erőforrásokkal is, legyen szó energiafogyasztásról, hulladéktermelésről vagy a vásárlási szokásaikról. A takarékossági attitűd a legerősebb előrejelzője a környezettudatos magatartásnak, és ez fontosabb, mint az, hogy környezettudatosnak vallja-e magát az illető – áll a Corvinus kutatóinak tanulmányában. Ezzel szemben a vásárlásorientált szemlélet – az, hogy valaki szeret költeni, új termékeket vásárolni – gyengíti a környezetbarát viselkedés iránti hajlandóságot, bár ez a kapcsolat nem erős, mégis statisztikailag kimutatható: minél inkább a fogyasztás áll valaki életében a középpontban, annál kevésbé valószínű, hogy környezettudatos döntéseket hoz.
A tanulmány szerint a környezetvédelmi és környezettudatos magatartást ösztönző üzenetek önmagukban nem elegendőek, mert erősebb a hatásuk a gazdasági növekedésre és fogyasztásra buzdító narratíváknak.
A kutatás egyik legfontosabb következtetése, hogy a környezetvédelem nem feltétlenül igényel külön erőfeszítést, hanem a tudatos pénzügyi magatartás természetes velejárója. Másképp fogalmazva: aki figyel a pénzére, az a bolygóra is jobban figyel, de a környezettudatos viselkedést nem lehet pusztán oktatással vagy információval formálni. A szerzők szerint a kognitív ösztönzőkön túl kell lépni, mert legalább ennyire meghatározóak a szokások (például a takarékosság) és az érzelmi attitűdök (mint például a vásárláshoz való viszony). Példaként említik, hogy a túrázás a természetben élménye a gyermekkorban később a felnőtt életben erősebb környezetvédelmi attitűdök kialakulásához vezethet, mint a közvetlen környezetvédelmi oktatás. A kutatók szerint a cégek is sokat tehetnek azzal, ha a takarékos és fenntartható viselkedést támogatják, akár belső képzésekkel, akár ösztönzőprogramokkal, ilyen lehet az energiahatékonysági tréning, a hulladékmegelőzési ötletpályázat vagy az otthoni környezettudatos viselkedés jutalmazása.
A környezet védelme érdekében a vállalatoknak érdemes mellőzniük a felesleges vásárlást ösztönző üzeneteket, és népszerűsíteniük javítási, újrafelhasználási lehetőségeket és a közös használatú szolgáltatásokat, mint például az autómegosztást vagy a közösségi kerékpározást – áll a kutatásban.
-
Zöld Energia3 nap telt el a létrehozás ótaHárom óra ingyen áram naponta – új energiaprogram indul
-
Zöldinfó3 nap telt el a létrehozás ótaTöbb mint 2000 önkormányzat csatlakozott az idei tűzifaprogramhoz
-
Zöldinfó6 nap telt el a létrehozás ótaTartós túlkínálat alakulhat ki, miközben a kereslet növekedése lassul
-
Zöld Energia1 nap telt el a létrehozás ótaHőszivattyú vagy kondenzációs kazán? Melyik a jobb választás a magyar KKV-knak?
-
Zöldinfó7 nap telt el a létrehozás ótaNagy átalakulások előtt áll az energiaszektor

A hozzászólás írásához bejelentkezés szükséges Bejelentkezés