Kapcsolatfelvétel

Zöldinfó

Megmentené a Földet? Legyen vegán!

Létrehozva:

|

Igyon kevesebb tejet és ne fogyasszon annyi húst, mint most, sőt igazából az sem baj, ha teljesen elfelejti az állati szöveteket. Nem azért, hogy lefogyjon, hanem, hogy emberi klímában tudjon élni. Legalábbis így vélik a tudósok.

Az állattenyésztés ugyanolyan káros a légkörre nézve, mint az országúti és légi közlekedés. Mindkét szektor 15 %-kal részesedik az éves ÜHG-kibocsátásból. Az állattenyésztés légszennyezése túlnyomórészt a szarvasmarhák böfögésének és az ürüléküknek tudható be, mely metánt ereget magából, ami sokkal erősebb üvegházhatással bír, mint a széndioxid. (Globális szinten az állattenyésztés 65 %-a a szarvasmarhák tenyésztését jelenti.)

Az angol politikai elemző intézet, a Chatham House által kiadott jelentésben az áll, hogy az éghajlatváltozás megfékezésében kulcsfontosságú eszköz húsfogyasztásunk visszafogása. Enélkül aligha lehet hatásos az éghajlatváltozás megállításában a klímapolitika és a zöld gazdaság.

A tanulmányt jegyző Rob Bailey a The Guardiannak elmondta, a világ édeskeveset tesz a tej- és hústermékek fogyasztásának fékezése érdekében. A kormányok és a civil szervezetek (NGO-k) félnek attól, hogy ha ezt szorgalmazzák az állampolgároknak, hiszen ezzel csak annyit érnének el, hogy népszerűtlenné válnának, írta a Salon.com.

Advertisement

Míg az erdőirtás megakadályozása vagy a közlekedés zöldítése trendi ügy, a földlakók étrendjébe való beleszólás nem, mert azt úgy is lehetne értelmezni, hogy emberi jogokat sért. Bailey szerint az agrárium féken tartása nélkül búcsút mondhatunk az éghajlatvédelemnek. Márpedig a szegénysorból kinövő, feljövőben lévő kínai és indiai középosztály óriási húsigénnyel bír, mert azután, hogy évtizedeken át éltek rizsen és egyéb alapélelmiszereken, szeretnék élvezni a nyugati polgároknak kijáró kulináris örömöket.

A szakember aggasztónak tartja azt is, hogy a fogyasztók többsége nincs tisztában vele, hogy az étrendje milyen káros az ökoszisztémák számára. Az Ipsos Mori felmérése szerint a megkérdezett brit polgároknak csak 30 %-a van tisztában vele, hogy a hús- és tejtermelés nagy mennyiségű ÜHG-emisszióval jár. A válaszadók 64 %-a viszont rögtön tudta, hogy a közlekedés nagy légszennyező tényezőnek számít.

Advertisement

forrás: piacesprofit.hu

 

Advertisement
Hozzászólás küldése

A hozzászólás írásához bejelentkezés szükséges Bejelentkezés

Hozzászólás

Zöldinfó

Drágul a vízparti pihenés: prémium nyaralók hódítanak a Dél-Alföldön

Élénkül a kereslet a dél-alföldi régió üdülőingatlanpiacán.

Létrehozva:

|

Szerző:

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)

Mérsékelt élénküléssel indult a nyári szezon a dél-alföldi régió üdülőövezeteiben; a vásárlók kétharmada továbbra is helybeli vagy a régióból érdeklődik, ugyanakkor egyre nagyobb számban jelennek meg a nyugat-magyarországi és fővárosi vásárlók, akik kiszorulnak a drága balatoni és velencei-tavi piacokról-közölte az OTP Ingatlanpont legfrissebb elemzése alapján az MTI-vel. Az ingatlanközvetítő hálózat elemzése szerint a Dél-Alföldön is teret hódít a prémium szegmens a piacon, az elsődleges szempont a négyévszakos használhatóság és az alacsony fenntartási költség – írja az alternativenergia.hu. A dél-alföldi üdülőingatlanok piacát jelenleg rendkívül erős árazási kettősség jellemzi: a tranzakciók többsége a 25-60 millió forintos sávban történik, ám az olló a műszaki tartalom és a vízparti elhelyezkedés függvényében drasztikusan szétnyílt. A piac gerincét adó, felújítandó vagy klasszikus szezonális hétvégi házak jellemzően 350-700 ezer forintos négyzetméteráron mozognak. A korszerű gépészettel felszerelt üdülők négyzetméterára 800 ezer és 1,2 millió forint között alakult. A kiemelt lokációkban található, saját stéggel vagy privát vízparttal rendelkező, wellness-funkciós luxusingatlanoknál a 2 millió forint feletti négyzetméterár sem ritka – közölték.

Piros Szilvia, a dél-alföldi régió vezetője a közleményben ismertette: a kínálat enyhe bővülést mutat a tavalyi évhez képest, de a piac erősen szelektál. A reálisan árazott, jó állapotú ingatlanoknál minimális az alkupozíció, míg a korszerűtlen, túlárazott nyaralók több szezonon keresztül is a piacon ragadhatnak. Általánosságban 5-10 százalékos alku jellemző – tette hozzá. Az adataik szerint a legerősebb érdeklődés az 50-90 négyzetméteres, saját kerttel vagy stégkapcsolattal rendelkező nyaralók iránt mutatkozik, 25-50 millió forintos áron.

Finanszírozási oldalon a lakáspiaccal ellentétben továbbra is a készpénzes vásárlások dominálnak, mivel a hitelfelvételt jelentősen korlátozza a nyaralók hitelezhetősége. Az elemzés szerint a régió legkeresettebb és legértékállóbb célpontjai továbbra is a Körös-holtágak, azon belül is Szarvas és Békésszentandrás. A turisztikai és strandfejlesztések hatására a Tisza-tó térségében Abádszalók emelkedik ki. A természetközeli, családias hangulatot keresők körében a Tisza-parti területek – Mártély, Tiszakécske, Csongrád-Körös-torok – piaca is stabil.

Advertisement

Az elemzés rámutat egy újonnan megjelenő tendenciára is: a vásárlók egy része tudatosan fordít hátat a klasszikus tömegturizmusnak. A kiszámíthatóbb fenntartási költségek, a nyugalom és a családiasabb környezet miatt egyre népszerűbbé válnak az olyan kisebb üdülőterületek, mint a Szelidi-tó vagy a Vadkerti-tó. Ezzel párhuzamosan megjelentek a spekulatív befektetők is, akik a jó lokációjú, de jelenleg még komfort nélküli, elavult ingatlanokat keresik azokon a területeken, ahol az önkormányzatok már elindították a modernizációs és infrastrukturális fejlesztési programokat – írták.

Advertisement
Tovább olvasom

Zöldtrend a Facebookon

Címkék

Ezeket olvassák