Zöldinfó
Megmentené a Földet? Legyen vegán!
Igyon kevesebb tejet és ne fogyasszon annyi húst, mint most, sőt igazából az sem baj, ha teljesen elfelejti az állati szöveteket. Nem azért, hogy lefogyjon, hanem, hogy emberi klímában tudjon élni. Legalábbis így vélik a tudósok.
Az állattenyésztés ugyanolyan káros a légkörre nézve, mint az országúti és légi közlekedés. Mindkét szektor 15 %-kal részesedik az éves ÜHG-kibocsátásból. Az állattenyésztés légszennyezése túlnyomórészt a szarvasmarhák böfögésének és az ürüléküknek tudható be, mely metánt ereget magából, ami sokkal erősebb üvegházhatással bír, mint a széndioxid. (Globális szinten az állattenyésztés 65 %-a a szarvasmarhák tenyésztését jelenti.)
Az angol politikai elemző intézet, a Chatham House által kiadott jelentésben az áll, hogy az éghajlatváltozás megfékezésében kulcsfontosságú eszköz húsfogyasztásunk visszafogása. Enélkül aligha lehet hatásos az éghajlatváltozás megállításában a klímapolitika és a zöld gazdaság.
A tanulmányt jegyző Rob Bailey a The Guardiannak elmondta, a világ édeskeveset tesz a tej- és hústermékek fogyasztásának fékezése érdekében. A kormányok és a civil szervezetek (NGO-k) félnek attól, hogy ha ezt szorgalmazzák az állampolgároknak, hiszen ezzel csak annyit érnének el, hogy népszerűtlenné válnának, írta a Salon.com.
Míg az erdőirtás megakadályozása vagy a közlekedés zöldítése trendi ügy, a földlakók étrendjébe való beleszólás nem, mert azt úgy is lehetne értelmezni, hogy emberi jogokat sért. Bailey szerint az agrárium féken tartása nélkül búcsút mondhatunk az éghajlatvédelemnek. Márpedig a szegénysorból kinövő, feljövőben lévő kínai és indiai középosztály óriási húsigénnyel bír, mert azután, hogy évtizedeken át éltek rizsen és egyéb alapélelmiszereken, szeretnék élvezni a nyugati polgároknak kijáró kulináris örömöket.
A szakember aggasztónak tartja azt is, hogy a fogyasztók többsége nincs tisztában vele, hogy az étrendje milyen káros az ökoszisztémák számára. Az Ipsos Mori felmérése szerint a megkérdezett brit polgároknak csak 30 %-a van tisztában vele, hogy a hús- és tejtermelés nagy mennyiségű ÜHG-emisszióval jár. A válaszadók 64 %-a viszont rögtön tudta, hogy a közlekedés nagy légszennyező tényezőnek számít.
forrás: piacesprofit.hu
Zöldinfó
Kína új csatornája évente csökkentheti a szállítási költségeket
Új hajózási útvonal köti össze Kína délnyugati részét a tengerrel.
Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)
Megnyitották Kína délnyugati részén a Pinglu-csatornát, amely közvetlenebb vízi összeköttetést teremt a térség és a tenger között, és rövidebb útvonalat biztosít az áruszállítás számára a délkelet-ázsiai piacok felé – írja az alternativenergia.hu. A 134,2 kilométer hosszú csatorna a Kuanghszi-Csuang Autonóm Terület székhelyétől, Nanningtől vezet a Pejpu-öbölig. A 72,7 milliárd jüanból (mintegy 3,4 ezer milliárd forintból) megépült létesítmény a Kínát Délkelet-Ázsiával és más nemzetközi piacokkal összekötő új nemzetközi szárazföldi-tengeri kereskedelmi folyosó része. A csatorna a legfeljebb 5000 tonnás hajók számára hajózható, és több mint 560 kilométerrel rövidíti le a délnyugat-kínai térségek és a tenger közötti vízi szállítás útvonalát a Kuangtung tartomány kikötőin át vezető korábbi útvonalakhoz képest. A kínai állami hírügynökség szerint a beruházás várhatóan 18-30 százalékkal csökkenti a logisztikai költségeket, és évente több mint 5 milliárd jüan szállítási költséget takaríthat meg.
A jelentés szerint a beruházás több mint négy év alatt készült el. A munkálatok jelentős részében meglévő vízi utakat szélesítettek, mélyítettek és egyenesítettek ki, míg egy rövidebb szakaszt hegyvidéki terepen kellett újonnan kialakítani. A csatorna mentén három, egyenként két hajózsilippel ellátott hajózási csomópontot építettek ki a 65 méteres szintkülönbség leküzdésére. Kiemelték, hogy a beruházás során környezetvédelmi szempontokat is figyelembe vettek: a kitermelt mintegy 315 millió köbméternyi föld és kőzet több mint 98 százalékát újra felhasználták. A csatorna egy több mint 480 méter hosszú hallépcsőt, valamint a szárazföldi állatok számára kialakított átjárót is magában foglal.
A csatorna különösen a kínai délnyugati tartományok számára lehet jelentős, amelyek az ország keleti partvidékénél kevésbé fejlettek, és az exportáruk tengeri kikötőkbe juttatása korábban magasabb költségekkel járt. A térségből többek között szenet, érceket, gabonát, az újenergia-iparhoz szükséges anyagokat és autóipari alkatrészeket szállíthatnak az új útvonalon. Kína legnagyobb kereskedelmi partnere az ASEAN, vagyis a Délkelet-ázsiai Nemzetek Szövetsége. A két fél közötti kereskedelem tavaly először haladta meg az ezermilliárd dollárt, 2026 első hét hónapjában pedig 744,41 milliárd dollárt tett ki, ami 24,7 százalékos növekedés az előző év azonos időszakához képest.
-
Zöldinfó1 hét telt el a létrehozás ótaMegszűnik az elektronikai hulladék leadása az önkormányzati gyűjtéseken
-
Zöld Energia3 nap telt el a létrehozás ótaKözösségi tulajdonú szélerőművek jöhetnek létre Magyarországon
-
Zöldinfó4 nap telt el a létrehozás ótaNyílt pályázatot hirdettek a 10 hazai nemzeti park igazgatói posztjára
-
Zöldinfó5 nap telt el a létrehozás ótaKétszer annyi szociális tűzifa jöhet, de mi lesz a védett erdőkkel?
-
Zöldinfó7 nap telt el a létrehozás ótaOlcsóbb tűzifával segítenék a fával fűtő háztartásokat

A hozzászólás írásához bejelentkezés szükséges Bejelentkezés