Kapcsolatfelvétel

Zöldinfó

Megmentené a Földet? Legyen vegán!

Létrehozva:

|

Igyon kevesebb tejet és ne fogyasszon annyi húst, mint most, sőt igazából az sem baj, ha teljesen elfelejti az állati szöveteket. Nem azért, hogy lefogyjon, hanem, hogy emberi klímában tudjon élni. Legalábbis így vélik a tudósok.

Az állattenyésztés ugyanolyan káros a légkörre nézve, mint az országúti és légi közlekedés. Mindkét szektor 15 %-kal részesedik az éves ÜHG-kibocsátásból. Az állattenyésztés légszennyezése túlnyomórészt a szarvasmarhák böfögésének és az ürüléküknek tudható be, mely metánt ereget magából, ami sokkal erősebb üvegházhatással bír, mint a széndioxid. (Globális szinten az állattenyésztés 65 %-a a szarvasmarhák tenyésztését jelenti.)

Az angol politikai elemző intézet, a Chatham House által kiadott jelentésben az áll, hogy az éghajlatváltozás megfékezésében kulcsfontosságú eszköz húsfogyasztásunk visszafogása. Enélkül aligha lehet hatásos az éghajlatváltozás megállításában a klímapolitika és a zöld gazdaság.

A tanulmányt jegyző Rob Bailey a The Guardiannak elmondta, a világ édeskeveset tesz a tej- és hústermékek fogyasztásának fékezése érdekében. A kormányok és a civil szervezetek (NGO-k) félnek attól, hogy ha ezt szorgalmazzák az állampolgároknak, hiszen ezzel csak annyit érnének el, hogy népszerűtlenné válnának, írta a Salon.com.

Advertisement

Míg az erdőirtás megakadályozása vagy a közlekedés zöldítése trendi ügy, a földlakók étrendjébe való beleszólás nem, mert azt úgy is lehetne értelmezni, hogy emberi jogokat sért. Bailey szerint az agrárium féken tartása nélkül búcsút mondhatunk az éghajlatvédelemnek. Márpedig a szegénysorból kinövő, feljövőben lévő kínai és indiai középosztály óriási húsigénnyel bír, mert azután, hogy évtizedeken át éltek rizsen és egyéb alapélelmiszereken, szeretnék élvezni a nyugati polgároknak kijáró kulináris örömöket.

A szakember aggasztónak tartja azt is, hogy a fogyasztók többsége nincs tisztában vele, hogy az étrendje milyen káros az ökoszisztémák számára. Az Ipsos Mori felmérése szerint a megkérdezett brit polgároknak csak 30 %-a van tisztában vele, hogy a hús- és tejtermelés nagy mennyiségű ÜHG-emisszióval jár. A válaszadók 64 %-a viszont rögtön tudta, hogy a közlekedés nagy légszennyező tényezőnek számít.

Advertisement

forrás: piacesprofit.hu

 

Advertisement
Hozzászólás küldése

A hozzászólás írásához bejelentkezés szükséges Bejelentkezés

Hozzászólás

Zöldinfó

Kiemelt fajvédelmi program indul a kácsi patakcsiga és a fekete bödöncsiga megőrzésére

Megkezdődött Magyarország legértékesebb vízicsiga-élőhelyének fejlesztése.

Létrehozva:

|

Szerző:

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet Önnek! Ingyenes kalkulálás itt (x)

Mintegy 610 millió forint európai uniós forrásból indul el az a fejlesztés, amely jelentősen javítja a világon kizárólag Kácson előforduló kácsi patakcsiga természetes élőhelyének állapotát – írja az alternativenergia.hu. Tállai András, az agrártárca parlamenti államtitkára, aki egyben a térség országgyűlési képviselője felidézte Kács gazdag múltját, amely már a honfoglalás idején – a krónikák szerint Örs vezér révén – is szerepet kapott, és fontos része hazánk korai történetének. A bencés szerzetesek az 1200-as években monostort építettek a településen, valamint ők hozták létre a kácsi fürdőt, Magyarország legrégebbi fürdőjét, amely 1931-ben ünnepelte fennállásának 500 éves jubileumát – írták.

Jelentős előrelépésnek nevezte, hogy a volt fürdő területe a Bükki Nemzeti Park Igazgatóság tulajdonába kerülhetett, ahol felfedezték az ország legértékesebb vízicsiga-élőhelyét. Ez a most induló fejlesztés nemcsak a ritka fajok megőrzését szolgálja, hanem Kács település fellendülését is elősegíti – tették hozzá. “A fokozottan védett fekete bödöncsiga kácsi élőhelyének védelme, hosszú távú megőrzésének megalapozása” elnevezésű KEHOP Plusz átfogó célja a források és a patak medrében felhalmozódott iszapborítás csökkentése és iszapbemosódás bekövetkeztének megakadályozása – emelte ki Rácz András.

Kifejtette, hogy Kács hidrológiai, hidrogeológiai szempontból is kiemelkedő jelentőségű területe ad otthont a hideg- és langyos forrásokból táplálkozó Kácsi-patak egyedülálló csigafaunájának. A patak langyos vizű ágában él az egyedülálló kácsi patakcsiga mellett a fokozottan védett fekete bödöncsiga, amely ősei már a pleisztocén idején jelen voltak a mai Kárpát-medence területén. A faj a mainál melegebb klíma utáni jégkorszakokat a bővízű, állandóan langyos forrásokban élte túl. A településen kívül csupán két osztrák és egy szlovén előfordulása van a világon, élőhelyének megőrzése ezért kiemelt feladat, csakúgy, mint a védett, bennszülött tornai patakcsiga és a fekete bödöncsiga egy jellegzetes kísérőfaja, a szintén védett folyamcsiga is – áll a közleményben.

Advertisement

A 2028. december 31-ig tartó programnak köszönhetően a területen a hordalékfogó műtárgyat és a hordalékfogó rácsot is felújítják, mely segít megelőzni a meder feliszapolódásához vezető korábbi havária helyzeteket. A csatorna aljának tisztításával helyreáll az élőhely egy részének iszapmentes állapota. A volt kácsi fürdő épülete egy langyos vizű forrás, a Tükör-forrás fölé épült. A felújítás során megvalósul a létesítmény alatt futó alagút falának stabilizálása és az iszap eltávolítása is. Az ingatlan területén található kisebb romos, balesetveszélyes épület bontására, valamint a terület bemutathatóságának megalapozására, továbbá a Tükör-forrást magába foglaló épület ajtóinak zárhatóvá tételére, az épület lekerítésére is sor kerül. A felújítás során felszámolják az inváziós strucctoll-süllőhínár-állományt is – tudatta az AM. A természetvédelmi fejlesztéseket csak a helyiek egyetértésével lehet sikeresen megvalósítani, ezért elengedhetetlen a helyi közösségek bevonása – zárta beszédét Rácz András a közlemény szerint.

Advertisement
Tovább olvasom

Zöldtrend a Facebookon

Címkék

Ezeket olvassák