Zöldinfó
Megmentené a Földet? Legyen vegán!
Igyon kevesebb tejet és ne fogyasszon annyi húst, mint most, sőt igazából az sem baj, ha teljesen elfelejti az állati szöveteket. Nem azért, hogy lefogyjon, hanem, hogy emberi klímában tudjon élni. Legalábbis így vélik a tudósok.
Az állattenyésztés ugyanolyan káros a légkörre nézve, mint az országúti és légi közlekedés. Mindkét szektor 15 %-kal részesedik az éves ÜHG-kibocsátásból. Az állattenyésztés légszennyezése túlnyomórészt a szarvasmarhák böfögésének és az ürüléküknek tudható be, mely metánt ereget magából, ami sokkal erősebb üvegházhatással bír, mint a széndioxid. (Globális szinten az állattenyésztés 65 %-a a szarvasmarhák tenyésztését jelenti.)
Az angol politikai elemző intézet, a Chatham House által kiadott jelentésben az áll, hogy az éghajlatváltozás megfékezésében kulcsfontosságú eszköz húsfogyasztásunk visszafogása. Enélkül aligha lehet hatásos az éghajlatváltozás megállításában a klímapolitika és a zöld gazdaság.
A tanulmányt jegyző Rob Bailey a The Guardiannak elmondta, a világ édeskeveset tesz a tej- és hústermékek fogyasztásának fékezése érdekében. A kormányok és a civil szervezetek (NGO-k) félnek attól, hogy ha ezt szorgalmazzák az állampolgároknak, hiszen ezzel csak annyit érnének el, hogy népszerűtlenné válnának, írta a Salon.com.
Míg az erdőirtás megakadályozása vagy a közlekedés zöldítése trendi ügy, a földlakók étrendjébe való beleszólás nem, mert azt úgy is lehetne értelmezni, hogy emberi jogokat sért. Bailey szerint az agrárium féken tartása nélkül búcsút mondhatunk az éghajlatvédelemnek. Márpedig a szegénysorból kinövő, feljövőben lévő kínai és indiai középosztály óriási húsigénnyel bír, mert azután, hogy évtizedeken át éltek rizsen és egyéb alapélelmiszereken, szeretnék élvezni a nyugati polgároknak kijáró kulináris örömöket.
A szakember aggasztónak tartja azt is, hogy a fogyasztók többsége nincs tisztában vele, hogy az étrendje milyen káros az ökoszisztémák számára. Az Ipsos Mori felmérése szerint a megkérdezett brit polgároknak csak 30 %-a van tisztában vele, hogy a hús- és tejtermelés nagy mennyiségű ÜHG-emisszióval jár. A válaszadók 64 %-a viszont rögtön tudta, hogy a közlekedés nagy légszennyező tényezőnek számít.
forrás: piacesprofit.hu
Zöldinfó
Kutatók szerint újra kell gondolni az Alföld földhasználatát
A vizes élőhely helyreállítása javíthatná az Alföld vízháztartását.
Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)
Csaknem egymillió hektárnyi egykori vizes élőhely helyreállítása javíthatná az Alföld vízháztartását, mérsékelhetné az aszálykárokat – írja az alternativenergia.hu. A vízvisszatartás nemcsak természetvédelmi cél, hanem a mezőgazdaság hosszú távú alkalmazkodásának egyik kulcsa is lehet a klímaváltozásnak különösen kitett térségben – közölte a HUN-REN Magyar Kutatási Hálózat az MTI-vel. A közleményben Pinke Zsolt, a HUN-REN Agrártudományi Kutatóközpont Talajtani Intézetének kutatója és társai friss tanulmányukat mutatták be. Rámutattak, hogy az Alföld mezőgazdaságát nagyrészt néhány szántóföldi növény (búza, kukorica, árpa, repce, napraforgó) termesztése határozza meg. Ez a szerkezet azonban a klímaváltozás, az egyre gyakoribb aszályok és a mezőgazdasági piacok válságai miatt tartós krízisbe került.
Kiemelték, hogy a termelőhelyi adottságok miatt az Alföld a klímaváltozás európai válságövezetei közé tartozik. Ezért a kutatók szerint nem elég egy-egy technológiai beavatkozás: a földhasználat egész rendszerét újra kell gondolni. A kutatás szerint az Alföldön csaknem egymillió hektárnyi olyan terület azonosítható, ahol a korábbi vizes élőhelyek helyreállítása lehetséges lenne. A szerzők azt vizsgálták, hogy a lehetséges beavatkozások – például a vízvisszatartás és egy tiszai árhullám kivezetése – miként hatnának a talajvízkészletekre, illetve ezen keresztül a környező szántóföldek terméseredményeire.
A tanulmány egyik legfontosabb üzenete, hogy a vizes élőhelyek helyreállítása nem pusztán természetvédelmi beavatkozás. Ez a klímaadaptív földhasználat egyik alapja lehet az Alföldön, ahol a hagyományos, intenzív szántóföldi művelés sok helyen egyre kevésbé fenntartható. Arra is felhívták a figyelmet, hogy a vízvisszatartás egyszerre csökkentheti az aszály hatásait, javíthatja a talajvízháztartást, segítheti az élővilág regenerációját, és bizonyos termőhelyeken még a mezőgazdasági termelés eredményességét is növelheti. A kutatásban ezért arra utalnak, hogy az Alföld jövője nem feltétlenül a még intenzívebb vízelvezetésben, hanem éppen a víz tájban tartásában keresendő – olvasható a HUN-REN közleményében.
-
Zöldinfó4 nap telt el a létrehozás ótaMár egy hónap alatt látványos eredményt hozhat a galambbefogási program
-
Zöld Energia2 nap telt el a létrehozás ótaSzázezreket spórolhat a hőszivattyú telepítésén: mutatjuk a legegyszerűbb megoldást
-
Zöldinfó5 óra telt el a létrehozás ótaKutatók szerint újra kell gondolni az Alföld földhasználatát
-
Zöld Közlekedés1 hét telt el a létrehozás ótaEgyre több az elektromos töltő Magyarországon, de nőnek a rejtett kockázatok is
-
Zöldinfó2 nap telt el a létrehozás ótaEgyre erősödik az El Niño: veszélybe kerülhetnek a termések és nőhet az energiaigény

A hozzászólás írásához bejelentkezés szükséges Bejelentkezés