Kapcsolatfelvétel

Zöldinfó

Megmentené a Földet? Legyen vegán!

Létrehozva:

|

Igyon kevesebb tejet és ne fogyasszon annyi húst, mint most, sőt igazából az sem baj, ha teljesen elfelejti az állati szöveteket. Nem azért, hogy lefogyjon, hanem, hogy emberi klímában tudjon élni. Legalábbis így vélik a tudósok.

Az állattenyésztés ugyanolyan káros a légkörre nézve, mint az országúti és légi közlekedés. Mindkét szektor 15 %-kal részesedik az éves ÜHG-kibocsátásból. Az állattenyésztés légszennyezése túlnyomórészt a szarvasmarhák böfögésének és az ürüléküknek tudható be, mely metánt ereget magából, ami sokkal erősebb üvegházhatással bír, mint a széndioxid. (Globális szinten az állattenyésztés 65 %-a a szarvasmarhák tenyésztését jelenti.)

Az angol politikai elemző intézet, a Chatham House által kiadott jelentésben az áll, hogy az éghajlatváltozás megfékezésében kulcsfontosságú eszköz húsfogyasztásunk visszafogása. Enélkül aligha lehet hatásos az éghajlatváltozás megállításában a klímapolitika és a zöld gazdaság.

A tanulmányt jegyző Rob Bailey a The Guardiannak elmondta, a világ édeskeveset tesz a tej- és hústermékek fogyasztásának fékezése érdekében. A kormányok és a civil szervezetek (NGO-k) félnek attól, hogy ha ezt szorgalmazzák az állampolgároknak, hiszen ezzel csak annyit érnének el, hogy népszerűtlenné válnának, írta a Salon.com.

Advertisement

Míg az erdőirtás megakadályozása vagy a közlekedés zöldítése trendi ügy, a földlakók étrendjébe való beleszólás nem, mert azt úgy is lehetne értelmezni, hogy emberi jogokat sért. Bailey szerint az agrárium féken tartása nélkül búcsút mondhatunk az éghajlatvédelemnek. Márpedig a szegénysorból kinövő, feljövőben lévő kínai és indiai középosztály óriási húsigénnyel bír, mert azután, hogy évtizedeken át éltek rizsen és egyéb alapélelmiszereken, szeretnék élvezni a nyugati polgároknak kijáró kulináris örömöket.

A szakember aggasztónak tartja azt is, hogy a fogyasztók többsége nincs tisztában vele, hogy az étrendje milyen káros az ökoszisztémák számára. Az Ipsos Mori felmérése szerint a megkérdezett brit polgároknak csak 30 %-a van tisztában vele, hogy a hús- és tejtermelés nagy mennyiségű ÜHG-emisszióval jár. A válaszadók 64 %-a viszont rögtön tudta, hogy a közlekedés nagy légszennyező tényezőnek számít.

Advertisement

forrás: piacesprofit.hu

 

Advertisement
Hozzászólás küldése

A hozzászólás írásához bejelentkezés szükséges Bejelentkezés

Hozzászólás

Zöldinfó

Napelemekkel korszerűsítenék az önkormányzati épületeket a zalai településeken

A fafűtés kiváltását és félbemaradt vízelvezetés befejezését is remélik a zalai települések.

Létrehozva:

|

Szerző:

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)

Félbemaradt csapadékvíz-elvezetési beruházás befejezését, a fafűtéses önkormányzati ingatlanok napelemes korszerűsítését vagy éppen az önkéntes tűzoltók eszközparkjának fejlesztését is remélik a Szent István Vidékfejlesztési Program zalai mintaprojektjében érintett települések – írja az alternativenergia.hu. AZ MTI által megkeresett polgármesterek közül a galamboki Szabó Tamás (független) azt mondta: váratlanul, de örömmel érte őket ez a lehetőség, hogy ők is részesülhetnek a zalakarosi mikrotérségbe jutó egymilliárd forintból. Mindig próbálnak előre tervezni, előkészíteni fejlesztéseket, de komoly egyeztetésre és akár egyes települések engedékenységére is szükség van, amikor majd közösen meghatározzák, hogy mire is költik a pénzt – tette hozzá.

A legszükségesebb teendők között említette, hogy a település csapadékvíz-elvezetésének beruházása a vállalkozó csődje miatt félbemaradt, ezt szeretnék befejezni, de a hat évvel ezelőtti gátszakadás miatt szinte kiszáradt halastavuk megerősítése is ide tartozik. Fontos lenne a belterületi és külterületi utak helyrehozatala, az egészségházuk korszerűsítése, de szükség lenne az önkormányzati ingatlanok napelemekkel történő felszerelésére is, hogy energiatakarékosabban működtethessék ezeket – sorolta a mintegy 1400 lelkes Galambok polgármestere. A csaknem 800 lakosú Miháld településvezetője, Bakonyi Kornél (független) arról beszélt, hogy települési szinten óriási lehetőség, hogy ilyen fejlesztési forráshoz juthatnak, mert hasonlóra nem volt példa az elmúlt

Az óvoda, az iskola és a művelődési ház korszerűsítése, a főzőkonyha újbóli megnyitása szerepel az elképzeléseik között, de arra is törekszenek, hogy 8-10 fős minibölcsődét építsenek, a jelenleg négyosztályos iskolát pedig újból nyolcosztályossá bővítenék, mert ezekre nagy igény lenne a térségben élők részéről. A belterületi utak, a csatornázás és a szennyvízkezelés fejlesztése mellett arról is említést tett Miháld polgármestere, hogy az önkéntes tűzoltók eszközparkjának bővítése is a terveik között van, mert ez a

Advertisement

Tulok Ferenc, a mintegy 500 fős Nagyrada polgármestere azt jelezte, egyelőre óvatosan tervez, mert hivatalosan még nem kaptak a programban való részvételükről értesítést, és az sem világos, hogy miként lehet elosztani a fejlesztési forrásokat. Komoly gondnak nevezte az elöregedett ivóvízhálózatot, amely korszerűsítésre szorul, és ez a környékbeli falvak számára is fontos beruházás lenne. A régi önkormányzati épületek korszerűsítése, energiahatékonyabbá tétele szintén régóta napirenden van a településen, de azt például egyelőre nem tudják, hogy a templom már megkezdett felújításának befejezése beletartozhat-e a mikrotérségi programba – közölte Nagyrada első embere.

Könczöl-Takács Helga, Zalamerenye településvezetője szerint minden település csak örülhet, ha bármekkora támogatási lehetőséghez is jut. Az alig 220 lelkes faluban nincs vezetékes gáz, ezért sok helyen fával vagy villannyal fűtenek, nagy szükség lenne az önkormányzati épületek szigetelésére, napelemek felszerelésére a hatékonyabb energiafelhasználás érdekében. A járdák és utak állapotán is muszáj lenne javítani, de szeretnének egy közösségi kemencét is építeni Zalamerenyén – ismertette a polgármester.

Advertisement
Tovább olvasom

Zöldtrend a Facebookon

Címkék

Ezeket olvassák