Kapcsolatfelvétel

Zöldinfó

Megnyílt a világ legnagyobb akváriuma

Létrehozva:

|

Nem, nem Dubajban, hanem Kínában. Öt Guinness-rekordot is beállított.

Makaótól nem messze, a dél-kínai Kuangcsou tartományban található Csuhaj város Hengcsin szigetén hatalmas vízi parkot adtak át szombaton (a nem hivatalos megnyitó január végén volt). A Chimelong Ocean Kingdom egyszerre öt Guinness-rekordot is beállított – írja a Daily Mail.

Ez a világ legnagyobb vízi parkja, amelyben a világ legnagyobb, 22,7 millió literes akváriuma található, itt van világ a legnagyobb víz alatti kilátókupolája 11,9 méteres átmérővel, a legnagyobb akváriumablaka (39,6-szor 8,3 méter) és a legnagyobb akrilpanelja.

A turistalátványosság a Chimelong Hengqin Bay Hotel része, egy 100 méteres csatorna köti vele össze, amelyen a vendégek vízi taxival tudnak közlekedni. A parkot három évig tartott felépíteni, és 806,5 millió dollárba (180 milliárd forint) került a kivitelezése. Öt tematikus része van, mindegyikük az óceán egy-egy részét mutatja be.

Advertisement

forrás: origo.hu

Advertisement
Hozzászólás küldése

A hozzászólás írásához bejelentkezés szükséges Bejelentkezés

Hozzászólás

Zöldinfó

Innováció a fizikában: réz-halogenid alapú detektorok jöhetnek

Az ionizáló sugárzás mérésére fejlesztenek ki költséghatékony megoldást az SZTE-n.

Létrehozva:

|

Szerző:

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)

Az alternativenergia.hu közleménye szerint az ionizáló sugárzás láthatatlan, mégis folyamatosan jelen van környezetünkben. Pontos mérése elengedhetetlen az orvosi képalkotásban, az atomerőművek biztonsági rendszereiben, a legmodernebb részecskefizikai kutatásokban, valamint az űrkutatásban is. Ehhez szcintillátorokat használnak: olyan speciális anyagokat, amelyek sugárzás hatására apró fényvillanásokat bocsátanak ki, ezeket a fényjeleket érzékelve a műszerek meg tudják határozni a sugárzás jelenlétét, típusát és energiáját. A szegedi kutatás középpontjában egy új, ígéretes anyagcsalád, a réz-halogenidek állnak. Ezt néhány mikrométer vastagságú vékonyréteg formájában állítják elő. A réz-halogenid stabil és megbízható működést tesz lehetővé, vékonyrétegként kevésbé érzékeny a – például az űrben vagy a kísérleti magfúziós berendezéseknél jelentkező – zavaró háttérsugárzásra, pontosabban érzékeli az alacsonyabb energiájú ionizálósugárzás-típusokat és ipari méretekben is előállítható.

A kutatók a mintákat UV-fény segítségével vizsgálják, amely hatására az anyagok jól láthatóan világítani kezdenek. Ez a jelenség bizonyítja, hogy az előállított rétegek megfelelően reagálnak külső gerjesztésre. A fejlesztés egyik legfontosabb innovációs eleme az alkalmazott gyártási technológia. A vékonyrétegeket oldatporlasztásos módszerrel állítják elő, amely automatizálható és költséghatékony megoldást kínál. Ez megnyitja az utat a széles körű alkalmazások előtt a többi közt sugárzásmérő berendezésekben, orvosi diagnosztikai eszközökben, űripari rendszerekben, valamint kutatási célú detektorokban. Az SZTE és a debreceni Atommagkutató Intézet együttműködésével zajló fejlesztés során végzett munkájáért Hajdu Cintia, az egyetem doktorandusza elnyerte a leginnovatívabb PhD-munka díjat – áll a közleményben.

Advertisement
Tovább olvasom

Zöldtrend a Facebookon

Címkék

Ezeket olvassák