Zöldinfó
Megújult, napelemes viharjelző rendszer őrzi a Balatont
Elindult a viharjelzési szezon a Balatonon, a Velencei- és a Tisza-tavon; a szezon október 31-éig tart.
Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)
A tavi viharjelzések a HungaroMet Zrt. Siófoki Viharjelző Obszervatóriumában készülnek – írta a HungaroMet Magyar Meteorológiai Szolgáltató Nonprofit Zrt., a Balatoni Vízirendészeti Rendőrkapitányság és a BM Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság az MTI-hez eljuttatott közös közleményben. A Balatonnál a 92. viharjelzési szezon indul. Viharjelző rendszer működik a Velencei-, a Tisza- és a Fertő tónál is, ez utóbbi kiszolgálását az osztrák meteorológiai szolgálat látja el – írja az alternativenergia.hu. A tavaknál a katasztrófavédelem által üzemeltetett viharjelző lámpák mutatják az érvényes jelzési fokozatot. A HungaroMet Nonprofit Zrt. Siófoki Viharjelző Obszervatóriumából folyamatosan figyelik a légköri folyamatok alakulását és az időjárás előrejelzések készítése mellett szükség esetén viharjelzéseket adnak ki a tavakra. Az elsőfokú viharjelzés (azaz percenként 45 sárga fényű felvillanás) erős (óránkénti 40-60 kilométeres) szélre figyelmeztet, ekkor a vízben csak a parttól számított 500 méteren belül szabad tartózkodni. A másodfokú viharjelzés (percenként 90 sárga fényű felvillanás) viharos (óránkénti 60 kilométeres sebességet meghaladó) szélre figyelmeztet, ilyenkor tilos a vízben tartózkodni. A jelzéseket a szélerősödést megelőzően fél-másfél órával korábban adják ki.
A szakemberek felhívják a figyelmet arra, hogy a Balatonnál az időjárás gyorsan változik, továbbá az időjárási elemeknek – mindenekelőtt a szélnek – nagy a tér- és időbeli változékonysága. A közlemény szerint a HungaroMet közreműködik balatoni és velencei-tavi rendezvények időjárási biztosításában is, legyen szó szárazföldi rendezvényről, vagy vízi sporteseményről. A nagyobb létszámú, több ezer főt felvonultató sportesemények, mint például a Balaton-átúszás, Balaton-átevezés, Kékszalag tókerülő vitorlásverseny meteorológiai támogatása is a HungaroMet Nonprofit Zrt. Siófoki Viharjelző Obszervatóriumából valósul meg – írták. A Balatont a viharjelzések kiadása szempontjából három medencére osztják, a Keszthelytől Badacsony-Fonyód vonalig tartó nyugati medencére, a Fonyód és Tihany közötti középső medencére és a Tihanyi-félszigettől keletre lévő keleti medencére. Az egyes medencékben egyidejűleg eltérő fokozatú viharjelzések lehetnek érvényben. A Velencei-tónál a balatonihoz hasonló viharjelző lámpák tájékoztatnak a várható szélviszonyokról, míg a Tisza-tavon forgólámpás eszközök üzemelnek.
A Balatonon tavasztól őszig működnek a Közép-dunántúli Vízügyi Igazgatóság által telepített speciális mérőplatformok, amelyek többek között a nyílt víz időjárási viszonyairól adnak tájékoztatást. A balatoni viharjelzést segíti a 2023 óta működő siófoki speciális lézeres radar (LIDAR), amely információt ad a magasban fújó szelekről. A riasztást a HungaroMet Nonprofit Zrt. adja ki, a viharjelző lámpák technikai üzemeltetését a BM Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság végzi.
A katasztrófavédelem a Balatonon 37 part menti viharjelző lámpát működtet. Ezek kiegészülnek 13 mobil viharjelzőlámpával, amelyek a strandokon kapnak helyet, és a tervek szerint az idén négy nyílt vízi mérőplatformot is telepítenek, amelyeken úgynevezett tóközepi viharjelző lámpa is üzemel majd.
Hozzátették, hogy a fejlesztések nyomán jelentősen javult a tóközepi viharjelző berendezések megbízhatósága, nagyobb teljesítményű napelemeket kaptak, bővült energiatároló kapacitásuk, és javult az üzembiztonságuk, így tartós borultság esetén is stabilan képesek ellátni a feladatukat.
A Balatonon 54 viharjelző lámpa figyelmeztet a várható szélerősödésre, így egy adott pontról legalább hármat ehet látni. A Velencei-tónál négy, a Tisza-tónál öt, a Fertő-tónál pedig 11 viharjelző lámpa van, ebből egy működik a magyar oldalon, amely jelenleg karbantartás alatt áll. Az aktuális jelzésről a katasztrófavédelem (www.katasztrofavedelem.hu) és az RSOE (www.rsoe.hu) honlapján, valamint a HungaroMet Nonprofit Zrt. Meteora és a katasztrófavédelem TAVIHAR nevű alkalmazásában is lehet tájékozódni. A fürdőzőknek, vitorlázóknak, horgászoknak az aktuális viharjelzés mellett érdemes tájékozódniuk a várható időjárásról is, ehhez az ingyenes szolgáltatások mellett élőszavas, emeltdíjas telefonszolgáltatás (06-90/603-423) is rendelkezésre áll a nap 24 órájában. A Balatoni Vízirendészeti Rendőrkapitányság is 24 órás ügyeletet tart fenn, a 112-es egységes európai segélyhívón és a 1817-es vízirendészeti segélyhívón, a viharjelzőlámpák meghibásodása esetén pedig az RSOE diszpécserközpontja (06-87/568-599) hívható.
Zöldinfó
Olcsóbb rezsi, gyorsabb építés: tarolnak a könnyűszerkezetes otthonok
Míg 2021-ben még 3 százalék körül alakult, 2026-ra már meghaladta a 20 százalékot a könnyűszerkezetes családi házak aránya.
Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)
A keresletet a növekvő építési költségek és az energiahatékony megoldások iránti igény hajtja, hívta fel a figyelmet kiadott elemzésében a Dunahouse – írja az alternativenergia.hu. “A könnyűszerkezetes ház sokáig kényszermegoldás volt, ma már korszerű építési forma és műszaki szempontból is egyenrangú alternatíva. Tízből két építkező már kifejezetten ezt keresi, mert nem akarnak kompromisszumot a hőszigetelés és a modern gépészet terén” – idézte a közlemény Máté Ferencet, a Duna House ügyvezető igazgatóját. Mint megjegyezték, Nyugat-Európában az új építésű családi házak 45-70 százaléka készül könnyűszerkezetes technológiával. A hazai arány emelkedése részben az építési technológia fejlődésével, részben a szigorodó energetikai előírásokkal magyarázható. “A könnyűszerkezetes építés terjedése mögött elsősorban a hagyományos kivitelezés drágulása áll” – emelte ki Kemény László, a Duna House könnyűszerkezetes ingatlanokra specializálódott franchise partnere, hozzátéve: a Duna House a kivitelezési oldalon is együttműködik könnyűszerkezetes technológiára specializálódott partnerekkel.
A működési költségek is erősen befolyásolják a döntéseket. A korszerű rétegrenddel épülő szerkezetek fajlagos hővesztesége alacsonyabb, így az energiafelhasználás mérsékelhető. Egy új építésű, könnyűszerkezetes családi ház éves rezsiköltsége 30-50 százalékkal is alacsonyabb lehet egy korszerűtlenebb, hagyományos falazatú ingatlanhoz képest – mutatott rá az elemzés. A piaci bővülésnek három fő oka van. Egyrészt az építési költségek, 2026 elején egy kulcsrakész, korszerű gépészeti megoldásokkal, hőszivattyús rendszerrel épülő könnyűszerkezetes ház nettó költsége négyzetméterenként 450-600 ezer forint, ami a hagyományos építés alsó-középső tartományával versenyez. Másrészt a teljes beruházási szint is kedvezőbb. Az agglomerációban egy 90-110 négyzetmétereses új családi ház telekkel együtt jellemzően 65-80 millió forintos összköltséggel valósítható meg, ami már alternatívát jelent a használt ingatlanok megvásárlásával és felújításával szemben.
Harmadrészt a finanszírozási környezet is támogatja a szegmens bővülését, mert a könnyűszerkezetes házak megfelelnek az energetikai és műszaki előírásoknak, ezért a legtöbb állami támogatási forma is elérhető – sorolta a Dunahouse. A piaci visszajelzések alapján a rövidebb kivitelezési idő és a tervezhető költségek iránti igény folyamatosan erősödik, emiatt középtávon tovább nőhet a könnyűszerkezetes technológia aránya az új építésű családi házak piacán, elsősorban az agglomerációs övezetekben – összegezte az elemzés.
-
Zöld Energia1 hét telt el a létrehozás ótaArany minősítést kapott a Börzsöny egyik legzöldebb szállodája
-
Zöldinfó1 hét telt el a létrehozás ótaMagyarország az ETS2 halasztását sürgeti: túl nagy teher lenne a lakosságnak
-
Zöldinfó1 hét telt el a létrehozás ótaIdeiglenes engedélyt kapott a szerb olajimport
-
Zöldinfó7 nap telt el a létrehozás ótaPasszold vissza, Tesó! – újraindult a használt mobilok gyűjtése
-
Zöldinfó1 hét telt el a létrehozás ótaÁllami pénz a korszerűsítésre: akár önerő nélkül is belevághat
