Zöldinfó
Megvan kik kapnak ingyen napelemes rendszert
2022. augusztus 1.-én az illetékes minisztérium elkezdte kihirdetni az uniós napelemes pályázat első nyerteseit. Több tízezer család várja már nagyon izgatottan a pályázat végeredményét. A hivatalos pályázati oldalon látható, hogy immár 497 család lett kiértesítve. Az alábbi megyékben élők kerültek első körben kiválasztásra: Fejér, Győr-Moson-Sopron, Komárom-Esztergom, Vas, Veszprém és Zala megye. A leghamarabb ezekben a megyékben tudtak pályázni azaz pályázatot benyújtani. Az adatok szerint 8268 pályázóból 497 nyertes már meg is van. Az első nyertesek együtt egyelőre 1,278 milliárd forintnyi támogatást nyertek el az igényelt 25,42 milliárdból. Tehát még 7771 család izgulhat továbbra is. A keretösszegből fennmaradt 24 milliárd 142 millió forint.
A nyertes projektek megyéjének számszerű kimutatása:
Fejér megye: 137 nyertes pályázat.
Győr-Moson-Sopron megye: 86 nyertes pályázat.
Komárom-Esztergom megye: 33 nyertes pályázat.
Vas megye: 80 nyertes pályázat.
Veszprém megye: 101 nyertes pályázat.
Zala megye: 57 nyertes pályázat.
Az elkövetkező időkben minden bizonnyal folyamatosan kihirdetésre fognak kerülni a további nyertes pályázók az ország többi megyéiből is. Hét és fél hónapot kellett várni az adott megyékben élő pályázóknak arra, hogy meg szülessen az eredmény, az eredetileg ígért 30 nap helyett. Ezzel az a baj, hogy a kivitelezési árak időközben nagyon megemelkedtek, melynek eredményeképpen sokan azzal fognak szembesülni, hogy így már nem 100%-os a támogatás, mert jelentős önerőre lesz szükségük. Sajnos minden bizonnyal emiatt sokan fognak visszalépni a pályázattól attól függetlenül, hogy megnyerték. Jelentős több százezres vagy akár több milliós költségről lehet szó, amit önerőből kell kifizetni.
Persze a rezsicsökkentés körüli dolgok alakulása épp oly annyira motiválhatja a nyerteseket, hogy mégis kifizessék a szükséges önrészt a pályázati összeg felett. Ezzel is csökkenteni tudják a piaci áron fizetendő rezsijük végösszegét, tehát most nagy dilemmában lesznek nagyon sokan ezzel kapcsolatban. Az energetikai válság kérdésének szempontjából viszont teljesen nyugodtan kijelenthető, hogy jót tenne az ország lakosságának, ha ez a projekt mindenkinek sikeresen véghezvihető lenne. Nem beszélve a környezetvédelemről és a fentarthatóságról.
Zöldinfó
A Balaton is érintett: egyre sürgetőbb a tavak védelme
A tavak védelmében ma kell cselekedni a jövő érdekében.
Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)
A tavak világnapjának legfontosabb üzente, hogy ma kell cselekedni a jövő érdekében – mondta az Országgyűlés elnöke a világnap alkalmából rendezett szakmai konferencián Balatonfüreden – olvasható az alternativenergia.hu. Forsthoffer Ágnes felhívta a figyelmet az Európai Bizottság környezetvédelemért, vízminőségért és versenyképes körforgásos gazdaságért felelős biztosa, Jessika Roswall részvételére a balatoni rendezvényen, hangsúlyozva: ennek üzenete, hogy a tavak problémái, a klímaváltozás, az aszályok, a szélsőséges időjárás, a vízszintváltozás, a szennyezések, a biodiverzitás csökkenése közös európai kihívás. Ezekre közösen, európai és nemzetközi szinten, egymással együttműködve lehet csak válaszolni – tette hozzá. A házelnök a Balatoni Integrációs és Fejlesztési Ügynökség rendezvényén kitért arra is, egy ország hozzáállását megmutatja, milyen szinten foglalkozik a környezetvédelemmel. Megjegyezte, büszke arra, hogy május óta önálló minisztérium felelős az élő környezetért.
Rámutatott, hogy az unió tavakat is érintő stratégiája fontos irányt jelöl ki a vízi ökoszisztémák védelmében, a víz hatékonyabb használatában és a fenntartható vízgazdálkodásba történő beruházásoknál. Hangsúlyozta: a Balaton egyszerre ökoszisztéma, ivóvízbázis, gazdasági erőforrás, turisztikai célpont, élőhely és közösségi tér. “Ezért is nagy szorongással tölt el bennünket, amikor azt látjuk, hogy a tó esetleg nincs jól, amikor azzal szembesülünk, hogy a víz mennyire érzékeny rendszer” – fogalmazott. Forsthoffer Ágnes hangsúlyozta, nem akkor kell foglalkozni a tóval, amikor megtörtént a baj, védelme mindennapos feladat a költségvetésben, a környezetvédelmi intézkedésekben, a településvédelmi döntésekben.
Rámutatott arra is, hogy komoly kihívás ezekhez kellő forrást rendelni, és olyan hosszútávú döntéseket hozni, amelyek ma kerülnek pénzbe, de a gyerekeink jövőjét biztosítják. “Ebben szükségünk van az európai unióra, a nemzeti kormányunkra, az önkormányzatokra, a tudományra, a gazdasági szereplőkre, a civil szervezetekre, tehát mindannyiunk együttműködésére” – fogalmazott az Országgyűlés elnöke. A konferencián bemutatták Kazuhiko Takemoto, a Nemzetközi Tóvédelmi Bizottság (ILEC) elnökének videóüzenetét is. A japán vezető kifejtette, hogy a tavak egyre összetettebb és egymással szorosan összefüggő kihívásokkal néznek szembe.
Ebben a helyzetben a tudósok, döntéshozók, szakemberek és civil társadalmi szervezetek számára globális fórumot biztosító tavak világnapja is hozzájárulhat ahhoz, hogy világszerte nagyobb figyelmet kapjon a fenntartható tógazdálkodás, és erősödjenek a kihívások kezelésére irányuló nemzetközi erőfeszítések – fogalmazott. A világ egyik legfontosabb tavának nevezte a Balatont, amelynek tudományos kutatása és fenntartó kezelését célzó gyakorlati intézkedései hosszú múltra tekintenek vissza.
Jessika Roswall kiemelte: a tavak az egyik legfontosabb erőforrásnak számítanak a Földön. Az unióban eközben minden tíz tó közül csak négynek megfelelő az ökológiai állapota, az utóbbiak közé sorolta a Balatont is. A tavak állapotában a nem fenntartható vízgazdálkodás okozza a problémát, és az, hogy végtelen erőforrásnak tekintik ezeket a vizeket – mondta. Az aszályokra is tekintettel különösen sürgősnek nevezte a tavak megvédését, amit szolgál az Európai Vízreziliencia Stratégia is – hangsúlyozta. Ismertetése szerint az unió fontos célja a vízkörforgás helyreállítása, amihez intézkedéseket dolgoztak ki. Első lépésnek a hatékony vízfelhasználás elérését nevezte, amelynek részeként 2030-ig 10 százalékkal kell csökkenteni a vízfelhasználást. Mint mondta, fontos az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodás is, ezért a tagálamokkal aszálykezelési terveket dolgoznak ki.
Második lépésnek nevezte a vízinfrastruktúrák javítását. Az Európai Befektetési Bank 2027 végén 15 milliárd eurót kíván biztosítani ezekre a célokra, a vízreziliencia projektekre pedig a bizottság nyújt további 3 milliárd eurós forrást – ismertette. A harmadik lépés a digitális eszközök használatának ösztönzése a kutatásban, innovációkban – tette hozzá. Megszülettek a megfelelő jogszabályok, de kellő elszántság kell a vizek ellenállóképességének javításához. Magyarország számára ez azért is fontos, mert vízkészletének 97 százaléka külföldről érkezik – jegyezte meg. Végül szót ejtett arról is, hogy egyre nagyobb a figyelem és a tudatosság a vizek védelmének ügyében, amelynek fontos állomása lesz az ENSZ decemberi konferenciája Abu Dhabiban.
-
Zöldinfó3 nap telt el a létrehozás ótaForradalmi változás jöhet az időjárás-előrejelzésben az új műholddal
-
Zöldinfó2 nap telt el a létrehozás ótaA rezsicsökkentés eltörlését és célzott kompenzációt sürget a Levegő Munkacsoport
-
Zöld Energia1 hét telt el a létrehozás ótaInverteres technológiával csökkentenék a lakóautók hűtési energiaigényét
-
Zöldinfó18 óra telt el a létrehozás ótaFurcsa szagú, barna anyag jelent meg a Dunában
-
Zöldinfó3 nap telt el a létrehozás óta40 fok fölé emelkedett a hőmérséklet, rekordaszály sújtotta Szlovéniát
