Kapcsolatfelvétel

Zöldinfó

Megvan kik kapnak ingyen napelemes rendszert

Létrehozva:

|

2022. augusztus 1.-én az illetékes minisztérium elkezdte kihirdetni az uniós napelemes pályázat első nyerteseit. Több tízezer család várja már nagyon izgatottan a pályázat végeredményét. A hivatalos pályázati oldalon látható, hogy immár 497 család lett kiértesítve. Az alábbi megyékben élők kerültek első körben kiválasztásra: Fejér, Győr-Moson-Sopron, Komárom-Esztergom, Vas, Veszprém és Zala megye. A leghamarabb ezekben a megyékben tudtak pályázni azaz pályázatot benyújtani. Az adatok szerint 8268 pályázóból 497 nyertes már meg is van. Az első nyertesek együtt egyelőre 1,278 milliárd forintnyi támogatást nyertek el az igényelt 25,42 milliárdból. Tehát még 7771 család izgulhat továbbra is. A keretösszegből fennmaradt 24 milliárd 142 millió forint.

A nyertes projektek megyéjének számszerű kimutatása:

Fejér megye: 137 nyertes pályázat.
Győr-Moson-Sopron megye: 86 nyertes pályázat.
Komárom-Esztergom megye: 33 nyertes pályázat.
Vas megye: 80 nyertes pályázat.
Veszprém megye: 101 nyertes pályázat.
Zala megye: 57 nyertes pályázat.

Advertisement

Az elkövetkező időkben minden bizonnyal folyamatosan kihirdetésre fognak kerülni a további nyertes pályázók az ország többi megyéiből is. Hét és fél hónapot kellett várni az adott megyékben élő pályázóknak arra, hogy meg szülessen az eredmény, az eredetileg ígért 30 nap helyett. Ezzel az a baj, hogy a kivitelezési árak időközben nagyon megemelkedtek, melynek eredményeképpen sokan azzal fognak szembesülni, hogy így már nem 100%-os a támogatás, mert jelentős önerőre lesz szükségük. Sajnos minden bizonnyal emiatt sokan fognak visszalépni a pályázattól attól függetlenül, hogy megnyerték. Jelentős több százezres vagy akár több milliós költségről lehet szó, amit önerőből kell kifizetni.

Persze a rezsicsökkentés körüli dolgok alakulása épp oly annyira motiválhatja a nyerteseket, hogy mégis kifizessék a szükséges önrészt a pályázati összeg felett. Ezzel is csökkenteni tudják a piaci áron fizetendő rezsijük végösszegét, tehát most nagy dilemmában lesznek nagyon sokan ezzel kapcsolatban. Az energetikai válság kérdésének szempontjából viszont teljesen nyugodtan kijelenthető, hogy jót tenne az ország lakosságának, ha ez a projekt mindenkinek sikeresen véghezvihető lenne. Nem beszélve a környezetvédelemről és a fentarthatóságról.

Advertisement

Zöldinfó

Egy csaknem kétszáz éves platánt választottak a tudomány jelképének

Egy 203 éves platán lett a Tudomány Fája a Margitszigeten.

Létrehozva:

|

Szerző:

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)

Az 1825-ben gróf Széchenyi István által alapított Magyar Tudományos Akadémiával nagyjából egykorú az az ősplatán, amely Budapest Főváros Önkormányzata és a Magyar Tudományos Akadémia közös kezdeményezésére mától „a Tudomány Fája” címet viseli. A budapesti Margitszigeten, a Szabadtéri Színpad és az MTA egykori elnöke, a zeneszerző és zenetudós Kodály Zoltán szobrához közeli fát az Akadémia 2025 őszén meghirdetett Tudománybarát Település Mozgalmának keretében jelölték meg – írja az alternativenergia.hu. A mozgalomhoz csatlakozó településeken immár hagyománnyá vált, hogy csatlakozásuk emlékére fát ültetnek. Budapest Főváros Önkormányzata és a Magyar Tudományos Akadémia közös döntése értelmében a fővárosban nem egy facsemetét ültettek, hanem a Margitsziget egy impozáns ősplatánját jelölték ki, hogy szimbolizálja a város és az MTA együttműködését.

Az ünnepi eseményen Freund Tamás, az MTA közelmúltban leköszönt elnöke a mostantól „a Tudomány Fája” címet viselő ősplatánt olyan emlékjelnek nevezte, amely a múlt, a korábbi generációk eredményei mellett a jövőt is szimbolizálja. A reményt, hogy a tehetséges fiataloknak és a szabad gondolatoknak semmi sem szab határt. Az ennek eredményeképp létrejövő új közös tudás pedig minél több emberé lehet majd.

Pósfai Mihály, az Akadémia június 1-jén hivatalba lépett elnöke pedig arról beszélt, hogy az MTA-nak meg kell őriznie azt, ami kétszáz év alatt értékké vált: a tudomány szabadságát, a hitelességet, a teljesítmény tiszteletét, a magyar nyelv és kultúra szolgálatát. De közben meg is kell újulnia. Figyelnie kell azokra a kutatói nemzedékekre, amelyek ma más eszközökkel más nemzetközi térben dolgoznak, mint elődeik. Be kell vonnia a fiatalokat, a pályájuk elején és közepén járó kutatókat, és nyitottnak kell lennie azokra a kérdésekre, amelyeket a 21. század tesz fel a tudománynak.

Advertisement

Karácsony Gergely főpolgármester szerint a sokat megélt fa a távlatokat is jelképezi. A tudományban és a politikában is szükség van ezekre, mint ahogyan a tudomány és a politika együttműködésére is.

A fa előtt elhelyezett táblán az alábbi szöveg olvasható magyarul, illetve angolul:

Advertisement

„A Tudomány Fája

Amikor 1825 körül kis csemeteként gyökerezni és sarjadni kezdett ez a platán, gróf Széchenyi István felajánlása nyomán megalakult a Magyar Tudományos Akadémia, a haza és haladás ügyét szolgálva.

Advertisement

A fácska hatalmas koronájú faóriássá terebélyesedett, az Akadémia pedig a magyarországi tudományos élet legfőbb intézményévé vált. Szellemi központja a tudomány művelőinek, ápolója a magyar nyelvnek. Immár több mint 200 éve arra törekszik, hogy alapítója, gróf Széchenyi István gondolatához híven a „tudományos emberfő mennyiségének” gyarapításával járuljon hozzá a nemzet erejének növeléséhez.

Állította a Magyar Tudományos Akadémia és Budapest Főváros Önkormányzata 2026-ban.”

Advertisement
Tovább olvasom

Ezeket olvassák