Zöldinfó
Megvan kik kapnak ingyen napelemes rendszert
2022. augusztus 1.-én az illetékes minisztérium elkezdte kihirdetni az uniós napelemes pályázat első nyerteseit. Több tízezer család várja már nagyon izgatottan a pályázat végeredményét. A hivatalos pályázati oldalon látható, hogy immár 497 család lett kiértesítve. Az alábbi megyékben élők kerültek első körben kiválasztásra: Fejér, Győr-Moson-Sopron, Komárom-Esztergom, Vas, Veszprém és Zala megye. A leghamarabb ezekben a megyékben tudtak pályázni azaz pályázatot benyújtani. Az adatok szerint 8268 pályázóból 497 nyertes már meg is van. Az első nyertesek együtt egyelőre 1,278 milliárd forintnyi támogatást nyertek el az igényelt 25,42 milliárdból. Tehát még 7771 család izgulhat továbbra is. A keretösszegből fennmaradt 24 milliárd 142 millió forint.
A nyertes projektek megyéjének számszerű kimutatása:
Fejér megye: 137 nyertes pályázat.
Győr-Moson-Sopron megye: 86 nyertes pályázat.
Komárom-Esztergom megye: 33 nyertes pályázat.
Vas megye: 80 nyertes pályázat.
Veszprém megye: 101 nyertes pályázat.
Zala megye: 57 nyertes pályázat.
Az elkövetkező időkben minden bizonnyal folyamatosan kihirdetésre fognak kerülni a további nyertes pályázók az ország többi megyéiből is. Hét és fél hónapot kellett várni az adott megyékben élő pályázóknak arra, hogy meg szülessen az eredmény, az eredetileg ígért 30 nap helyett. Ezzel az a baj, hogy a kivitelezési árak időközben nagyon megemelkedtek, melynek eredményeképpen sokan azzal fognak szembesülni, hogy így már nem 100%-os a támogatás, mert jelentős önerőre lesz szükségük. Sajnos minden bizonnyal emiatt sokan fognak visszalépni a pályázattól attól függetlenül, hogy megnyerték. Jelentős több százezres vagy akár több milliós költségről lehet szó, amit önerőből kell kifizetni.
Persze a rezsicsökkentés körüli dolgok alakulása épp oly annyira motiválhatja a nyerteseket, hogy mégis kifizessék a szükséges önrészt a pályázati összeg felett. Ezzel is csökkenteni tudják a piaci áron fizetendő rezsijük végösszegét, tehát most nagy dilemmában lesznek nagyon sokan ezzel kapcsolatban. Az energetikai válság kérdésének szempontjából viszont teljesen nyugodtan kijelenthető, hogy jót tenne az ország lakosságának, ha ez a projekt mindenkinek sikeresen véghezvihető lenne. Nem beszélve a környezetvédelemről és a fentarthatóságról.
Zöldinfó
Kutatók szerint újra kell gondolni az Alföld földhasználatát
A vizes élőhely helyreállítása javíthatná az Alföld vízháztartását.
Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)
Csaknem egymillió hektárnyi egykori vizes élőhely helyreállítása javíthatná az Alföld vízháztartását, mérsékelhetné az aszálykárokat – írja az alternativenergia.hu. A vízvisszatartás nemcsak természetvédelmi cél, hanem a mezőgazdaság hosszú távú alkalmazkodásának egyik kulcsa is lehet a klímaváltozásnak különösen kitett térségben – közölte a HUN-REN Magyar Kutatási Hálózat az MTI-vel. A közleményben Pinke Zsolt, a HUN-REN Agrártudományi Kutatóközpont Talajtani Intézetének kutatója és társai friss tanulmányukat mutatták be. Rámutattak, hogy az Alföld mezőgazdaságát nagyrészt néhány szántóföldi növény (búza, kukorica, árpa, repce, napraforgó) termesztése határozza meg. Ez a szerkezet azonban a klímaváltozás, az egyre gyakoribb aszályok és a mezőgazdasági piacok válságai miatt tartós krízisbe került.
Kiemelték, hogy a termelőhelyi adottságok miatt az Alföld a klímaváltozás európai válságövezetei közé tartozik. Ezért a kutatók szerint nem elég egy-egy technológiai beavatkozás: a földhasználat egész rendszerét újra kell gondolni. A kutatás szerint az Alföldön csaknem egymillió hektárnyi olyan terület azonosítható, ahol a korábbi vizes élőhelyek helyreállítása lehetséges lenne. A szerzők azt vizsgálták, hogy a lehetséges beavatkozások – például a vízvisszatartás és egy tiszai árhullám kivezetése – miként hatnának a talajvízkészletekre, illetve ezen keresztül a környező szántóföldek terméseredményeire.
A tanulmány egyik legfontosabb üzenete, hogy a vizes élőhelyek helyreállítása nem pusztán természetvédelmi beavatkozás. Ez a klímaadaptív földhasználat egyik alapja lehet az Alföldön, ahol a hagyományos, intenzív szántóföldi művelés sok helyen egyre kevésbé fenntartható. Arra is felhívták a figyelmet, hogy a vízvisszatartás egyszerre csökkentheti az aszály hatásait, javíthatja a talajvízháztartást, segítheti az élővilág regenerációját, és bizonyos termőhelyeken még a mezőgazdasági termelés eredményességét is növelheti. A kutatásban ezért arra utalnak, hogy az Alföld jövője nem feltétlenül a még intenzívebb vízelvezetésben, hanem éppen a víz tájban tartásában keresendő – olvasható a HUN-REN közleményében.
-
Zöldinfó4 nap telt el a létrehozás ótaMár egy hónap alatt látványos eredményt hozhat a galambbefogási program
-
Zöld Energia2 nap telt el a létrehozás ótaSzázezreket spórolhat a hőszivattyú telepítésén: mutatjuk a legegyszerűbb megoldást
-
Zöld Közlekedés1 hét telt el a létrehozás ótaEgyre több az elektromos töltő Magyarországon, de nőnek a rejtett kockázatok is
-
Zöldinfó2 nap telt el a létrehozás ótaEgyre erősödik az El Niño: veszélybe kerülhetnek a termések és nőhet az energiaigény
-
Zöld Közlekedés3 nap telt el a létrehozás óta986 lóerő, 530 kilométeres hatótáv és négy ajtó – új korszakot nyitott a Ferrari