Kapcsolatfelvétel

Zöldinfó

Megvan kik kapnak ingyen napelemes rendszert

Létrehozva:

|

2022. augusztus 1.-én az illetékes minisztérium elkezdte kihirdetni az uniós napelemes pályázat első nyerteseit. Több tízezer család várja már nagyon izgatottan a pályázat végeredményét. A hivatalos pályázati oldalon látható, hogy immár 497 család lett kiértesítve. Az alábbi megyékben élők kerültek első körben kiválasztásra: Fejér, Győr-Moson-Sopron, Komárom-Esztergom, Vas, Veszprém és Zala megye. A leghamarabb ezekben a megyékben tudtak pályázni azaz pályázatot benyújtani. Az adatok szerint 8268 pályázóból 497 nyertes már meg is van. Az első nyertesek együtt egyelőre 1,278 milliárd forintnyi támogatást nyertek el az igényelt 25,42 milliárdból. Tehát még 7771 család izgulhat továbbra is. A keretösszegből fennmaradt 24 milliárd 142 millió forint.

A nyertes projektek megyéjének számszerű kimutatása:

Fejér megye: 137 nyertes pályázat.
Győr-Moson-Sopron megye: 86 nyertes pályázat.
Komárom-Esztergom megye: 33 nyertes pályázat.
Vas megye: 80 nyertes pályázat.
Veszprém megye: 101 nyertes pályázat.
Zala megye: 57 nyertes pályázat.

Advertisement

Az elkövetkező időkben minden bizonnyal folyamatosan kihirdetésre fognak kerülni a további nyertes pályázók az ország többi megyéiből is. Hét és fél hónapot kellett várni az adott megyékben élő pályázóknak arra, hogy meg szülessen az eredmény, az eredetileg ígért 30 nap helyett. Ezzel az a baj, hogy a kivitelezési árak időközben nagyon megemelkedtek, melynek eredményeképpen sokan azzal fognak szembesülni, hogy így már nem 100%-os a támogatás, mert jelentős önerőre lesz szükségük. Sajnos minden bizonnyal emiatt sokan fognak visszalépni a pályázattól attól függetlenül, hogy megnyerték. Jelentős több százezres vagy akár több milliós költségről lehet szó, amit önerőből kell kifizetni.

Persze a rezsicsökkentés körüli dolgok alakulása épp oly annyira motiválhatja a nyerteseket, hogy mégis kifizessék a szükséges önrészt a pályázati összeg felett. Ezzel is csökkenteni tudják a piaci áron fizetendő rezsijük végösszegét, tehát most nagy dilemmában lesznek nagyon sokan ezzel kapcsolatban. Az energetikai válság kérdésének szempontjából viszont teljesen nyugodtan kijelenthető, hogy jót tenne az ország lakosságának, ha ez a projekt mindenkinek sikeresen véghezvihető lenne. Nem beszélve a környezetvédelemről és a fentarthatóságról.

Advertisement

Zöldinfó

Innováció a fizikában: réz-halogenid alapú detektorok jöhetnek

Az ionizáló sugárzás mérésére fejlesztenek ki költséghatékony megoldást az SZTE-n.

Létrehozva:

|

Szerző:

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)

Az alternativenergia.hu közleménye szerint az ionizáló sugárzás láthatatlan, mégis folyamatosan jelen van környezetünkben. Pontos mérése elengedhetetlen az orvosi képalkotásban, az atomerőművek biztonsági rendszereiben, a legmodernebb részecskefizikai kutatásokban, valamint az űrkutatásban is. Ehhez szcintillátorokat használnak: olyan speciális anyagokat, amelyek sugárzás hatására apró fényvillanásokat bocsátanak ki, ezeket a fényjeleket érzékelve a műszerek meg tudják határozni a sugárzás jelenlétét, típusát és energiáját. A szegedi kutatás középpontjában egy új, ígéretes anyagcsalád, a réz-halogenidek állnak. Ezt néhány mikrométer vastagságú vékonyréteg formájában állítják elő. A réz-halogenid stabil és megbízható működést tesz lehetővé, vékonyrétegként kevésbé érzékeny a – például az űrben vagy a kísérleti magfúziós berendezéseknél jelentkező – zavaró háttérsugárzásra, pontosabban érzékeli az alacsonyabb energiájú ionizálósugárzás-típusokat és ipari méretekben is előállítható.

A kutatók a mintákat UV-fény segítségével vizsgálják, amely hatására az anyagok jól láthatóan világítani kezdenek. Ez a jelenség bizonyítja, hogy az előállított rétegek megfelelően reagálnak külső gerjesztésre. A fejlesztés egyik legfontosabb innovációs eleme az alkalmazott gyártási technológia. A vékonyrétegeket oldatporlasztásos módszerrel állítják elő, amely automatizálható és költséghatékony megoldást kínál. Ez megnyitja az utat a széles körű alkalmazások előtt a többi közt sugárzásmérő berendezésekben, orvosi diagnosztikai eszközökben, űripari rendszerekben, valamint kutatási célú detektorokban. Az SZTE és a debreceni Atommagkutató Intézet együttműködésével zajló fejlesztés során végzett munkájáért Hajdu Cintia, az egyetem doktorandusza elnyerte a leginnovatívabb PhD-munka díjat – áll a közleményben.

Advertisement
Tovább olvasom

Ezeket olvassák