Zöldinfó

Megvan kik kapnak ingyen napelemes rendszert

Létrehozva:

4 év telt el a létrehozás óta

2022-08-08

Szerző:

Hell

2022. augusztus 1.-én az illetékes minisztérium elkezdte kihirdetni az uniós napelemes pályázat első nyerteseit. Több tízezer család várja már nagyon izgatottan a pályázat végeredményét. A hivatalos pályázati oldalon látható, hogy immár 497 család lett kiértesítve. Az alábbi megyékben élők kerültek első körben kiválasztásra: Fejér, Győr-Moson-Sopron, Komárom-Esztergom, Vas, Veszprém és Zala megye. A leghamarabb ezekben a megyékben tudtak pályázni azaz pályázatot benyújtani. Az adatok szerint 8268 pályázóból 497 nyertes már meg is van. Az első nyertesek együtt egyelőre 1,278 milliárd forintnyi támogatást nyertek el az igényelt 25,42 milliárdból. Tehát még 7771 család izgulhat továbbra is. A keretösszegből fennmaradt 24 milliárd 142 millió forint.

A nyertes projektek megyéjének számszerű kimutatása:

Fejér megye: 137 nyertes pályázat.
Győr-Moson-Sopron megye: 86 nyertes pályázat.
Komárom-Esztergom megye: 33 nyertes pályázat.
Vas megye: 80 nyertes pályázat.
Veszprém megye: 101 nyertes pályázat.
Zala megye: 57 nyertes pályázat.

Az elkövetkező időkben minden bizonnyal folyamatosan kihirdetésre fognak kerülni a további nyertes pályázók az ország többi megyéiből is. Hét és fél hónapot kellett várni az adott megyékben élő pályázóknak arra, hogy meg szülessen az eredmény, az eredetileg ígért 30 nap helyett. Ezzel az a baj, hogy a kivitelezési árak időközben nagyon megemelkedtek, melynek eredményeképpen sokan azzal fognak szembesülni, hogy így már nem 100%-os a támogatás, mert jelentős önerőre lesz szükségük. Sajnos minden bizonnyal emiatt sokan fognak visszalépni a pályázattól attól függetlenül, hogy megnyerték. Jelentős több százezres vagy akár több milliós költségről lehet szó, amit önerőből kell kifizetni.

Persze a rezsicsökkentés körüli dolgok alakulása épp oly annyira motiválhatja a nyerteseket, hogy mégis kifizessék a szükséges önrészt a pályázati összeg felett. Ezzel is csökkenteni tudják a piaci áron fizetendő rezsijük végösszegét, tehát most nagy dilemmában lesznek nagyon sokan ezzel kapcsolatban. Az energetikai válság kérdésének szempontjából viszont teljesen nyugodtan kijelenthető, hogy jót tenne az ország lakosságának, ha ez a projekt mindenkinek sikeresen véghezvihető lenne. Nem beszélve a környezetvédelemről és a fentarthatóságról.

Kapcsolódó tartalom:energia napelem napelem támogatás napelemek napenergia

Zöldinfó

Egyre nehezebb elviselni a nyarakat: ezt mutatják a mérések

A lakosság bevonásával vizsgálták a nyári hőhullámok hatását a Szegedi Tudományegyetem (SZTE) kutatói.

Létrehozva:

13 óra telt el a létrehozás óta

2026-03-23

Szerző:

Vanessza

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)

Méréseik szerint a hőstressz szinte állandó volt 2025 júniusa és augusztusa között. Az alternativenergia.hu közleménye szerint az, hogy valójában mennyire érezzük melegnek az időt, a tudomány a humán komfortérzet fogalmával írja le. A kutatás egyik legfontosabb sarokköve a PET-index (fiziológiailag ekvivalens hőmérséklet) használata volt. A PET nemcsak a levegő hőmérsékletét veszi figyelembe, hanem a páratartalmat, a szélsebességet és az embereket érő napsugárzást is. A mérések időpontjában a kutatásba bekapcsolódó 128 ember több mint 82 százaléka a “kicsit melegtől” a “forróig” terjedő skálán helyezte el a hőérzetét. A kellemes, semleges állapot csupán elvétve, a mérések kevesebb mint tizedében volt tapasztalható. Közölték, gyakori tévhit, hogy a klímaváltozás és a környezeti kutatások csak a legfiatalabbakat érdeklik. Bár Szegeden a 20-30 éves korosztály nagyon aktív volt, a legtöbb megfigyelést az 50-60 évesek küldték be, sőt, a 70 év felettiek is kiemelkedő számban képviseltették magukat. Ez különösen fontos, hiszen a tartós hőhullámok, amelyek 2025-öt jellemezték, az idősebb korosztály szervezetét terhelik meg a leginkább – írták.

A kutatás elemezte az objektív mutatók és a szubjektív emberi érzékelés közötti kapcsolatot is. A szakemberek megvizsgálták a becsült hőmérséklet és a ruházat hőszigetelő képessége közötti összefüggést. A kutatás statisztikailag is igazolta azt a mindennapi tapasztalatot, hogy az emberek kiválóan alkalmazkodnak. Vizsgálták a hőmérséklet-változás és a PET-index kapcsolatát is: kiderült, hogy amikor nagyon erős a hőterhelés, az emberek szubjektív hőérzete nem növekszik a hőmérséklet-emelkedéssel arányosan, ami egyfajta biológiai védekezési mechanizmus a folyamatos stresszel szemben. A felmérés szerint a Legyen ön is klímakutató projekt adatai kézzelfogható bizonyítékai annak, hogy a városi környezet drasztikusan módosítja a mikroklímát. A szegediek válaszai megerősítik a várostervezés előtt álló legnagyobb kihívást: a sokféle visszaverő és sugárzó felület – aszfalt, beton, üveg – helyett növelni kell a zöldfelületek, az árnyékos parkok és a párologtató vízfelületek arányát – áll a közleményben.

Tovább olvasom