Kapcsolatfelvétel

Zöldinfó

Méhészek és gazdák veszélyben: a keleti lódarázs fenyegeti a mezőgazdaságot és a turizmust

Szlovéniában először fedeztek fel invazív keleti lódarázsfészkeket.

Létrehozva:

|

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet Önnek! Ingyenes kalkulálás itt (x)

Szakértők becslése alapján Koper térségében jelenleg 25-30 aktív fészek lehet, és a tengerpart más részein is jelentős állomány alakulhatott ki – írja az alternativenergia.hu. A szövetség jelezte: bár a keleti lódarázs fészkei hasonlóak az őshonos európai fajhoz, egyetlen év alatt több királynő fejlődhet ki bennük, ami a következő évben még több fészket eredményezhet. A rovar csípése különösen veszélyes, a világon a második legerősebb méreggel rendelkező lódarázsfajról van szó az óriás lódarázs után – hangsúlyozták. A fészkek azonosításában közreműködő görög Alekszandrosz Papahrisztoforu rámutatott: a faj elterjedését korábban a hideg telek akadályozták, ám a klímaváltozás miatt enyhébb időjárás uralkodik, és az elmúlt két évben már észleltek egyedeket Szlovéniában. Most először sikerült fészkeket is azonosítani, ami súlyos következményekkel járhat.

A szlovén agrárminisztérium közleményében azt írta: bár a keleti lódarázs nem szerepel az Európai Unió invazív fajok listáján, potenciálisan veszélyes fajnak tekinthető. Kárt okozhat a mezőgazdaságban, különösen a méhészetben, a gyümölcs- és szőlőtermesztésben, de a turizmusra és az egészségügyre is negatívan hathat. A hatóságok ezért arra kérték a tengermelléki régió lakosait, különösen a gazdákat és méhészeket, hogy minden észlelt példányt vagy fészket jelentsenek.

Advertisement

Zöldinfó

Fontos mérföldkőhöz érkezett a tiszabői ivóvízprojekt

Javul az ivóvíz minősége Tiszabőn, ahol a kedden induló projekt mintegy kétezer-háromszáz ember számára biztosít majd egészséges ivóvizet.

Létrehozva:

|

Szerző:

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet Önnek! Ingyenes kalkulálás itt (x)

A projekt során új korszerű vízkezelő technológiát telepítenek, 520 méter elavult vezetékszakaszt cserélnek, felújítanak 8 tolózáraknát, valamint 16 kilométer vezetékhálózat-szakaszt tisztítanak és fertőtlenítenek a szakemberek – sorolta. Emellett 14 napelemet telepítenek – tudatta az alternativenergia.hu. A fejlesztés eredményeként a mangántartalom várhatóan 81 százalékkal csökken, az energiafelhasználás pedig 11 százalékkal mérséklődik – számolt be. A helyettes államtitkár elmondta: az Ivóvízminőség javítása Tiszabőn elnevezésű projekt a Svájci-Magyar Együttműködési Program második időszakának egy kiemelten fontos fejlesztése. A projekt egy olyan partnerség újabb mérföldköve, amely Svájc és Magyarország között immár hosszú évek óta stabil, szakmailag kiváló és a közösségek számára kézzelfogható eredményeket hoz – tette hozzá.

A kormány célja olyan víziközmű-rendszerek működtetése, amelyek biztonságosak és fenntarthatóak, energiahatékonyak, ahol a hálózati vízveszteség minimális és minden közösség számára ugyanolyan minőségű szolgáltatást biztosítanak, mint bárhol az országban – közölte. A most induló projekt szerves része annak az országos ivóvízminőség-javító programnak amelyet az Energiaügyi Minisztérium és a víziközmű szolgáltatók közösen valósítanak meg – tette hozzá.

Szólt arról, hogy a Tiszamenti Regionális Vízművek Zrt. nemcsak a térség egyik legnagyobb munkáltatója, hanem ma már az ország egyik meghatározó víziközmű szolgáltatója, több mint 780 ezer felhasználóval és 53 millió köbméter kitermelt ivóvízzel évente. A vállalat 115 éves szakmai örökségre épít. Ez a beruházás is bizonyítja, hogy a TRV Zrt. a vezetők és az ott dolgozó mintegy 1900 munkavállaló munkájának köszönhetően elkötelezett egy korszerű és fenntartható vízellátás megvalósítása mellett – fűzte hozzá.

Advertisement

Tiszabőn a vízminőség javítása nem csupán környezetvédelmi kérdés, hanem életminőségi, egészségügyi és társadalmi ügy is egyben. “A jó minőségű ivóvíz mindannyiunk alapvető joga” – fogalmazott. Winkler Tamás, a TRV Zrt. vezérigazgatója elmondta: a társaság 5 megyében, 259 településen, mintegy 780 ezer embernek biztosítja az egészséges ivóvizet. Ez a projekt Tiszabő és a térség lakói számára hosszú távon fogja biztosítani az egészséges ivóvizet és a környezettudatos üzemeltetést.

Alexander Renggli, a Svájci Államszövetség magyarországi nagykövete többek között arról beszélt, hogy a Svájci Alap tevőlegesen hozzájárul a partnerországok, köztük Magyarország fenntartható fejlődéséhez. F. Kovács Sándor fideszes országgyűlési képviselő elmondta: Tiszabő hátrányos helyzetű település nagyon sok gyermekkel, fiatallal és elmaradt infrastruktúrával. Erre a beruházásra – és még továbbiakra is – nagy szüksége van a településen élőknek.

Advertisement
Tovább olvasom

Ezeket olvassák