Kapcsolatfelvétel

Zöld Energia

MEKH: az energiafogyasztás 11,7 százalékát adták megújuló források 2021-ben

Létrehozva:

|

Megjelent a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal (MEKH) 2021-es éves energiastatisztikai riportja, amely a hazai energiatermelésre, -ellátásra és felhasználásra vonatkozó éves adatokat mutatja be. 2021-ben az elsődleges energiahordozók termelése kis mértékben emelkedett, amelyen belül a megújuló energiahordozókból származó termelés is nőtt.

Az elsődleges fosszilis energiahordozók és a megújuló források primer belföldi felhasználása szintén bővült. A végfelhasználók által elfogyasztott energia mennyisége a legtöbb szektorban nőtt. Az importfüggőség kis mértékben mérséklődött. 2021-ben az elsődleges energiahordozók termelése 454 316 TJ volt, amely kis mértékű, 0,6%-kos emelkedést jelent a megelőző évhez képest. A megújuló energiahordozókból származó termelés napenergia nélkül 7,3%-kal, a napenergiából származó primerenergia termelés pedig 51,0%-kal nőtt az előző évhez képest. Az elsődleges fosszilis energiahordozók termelése 7,4%-kal, a nukleáris pedig 0,5%-kal csökkent. A primerenergia-felhasználás 1 151 377 TJ volt 2021-ben, ami 4,8%-kos bővülést jelent a 2020-as évhez, valamint 3,2%-kost a koronavírus járvány előtti 2019-es évhez képest. A primer belföldi felhasználás 67,9%-át elsődleges fosszilis energiahordozók, 15,2%-át nukleáris energia, 11,7%-át elsődleges megújuló energiaforrások, 4,0%-át villamos energia import biztosította, míg a fennmaradó, 1,2%-ot a nem megújuló hulladékokból és egyéb forrásból származó energia nyújtotta.

A fosszilis energiahordozókat tekintve a szén és széntermékek felhasználása 18,3%-kal csökkent, míg a kőolaj és kőolajtermékek felhasználása 8,7%-kal emelkedett. A földgáz felhasználása 6,1%-kal nőtt a tavalyi évhez képest. Az elsődleges megújuló energiaforrások felhasználása 9,2%-kal emelkedett 2021-ben az előző évhez képest. Minden megújuló energiahordozó termelése és felhasználása is emelkedett, kivéve a biogáz forrásból származót és a vízenergiát. Az elmúlt években megfigyelhető szilárd biomassza-felhasználáscsökkenés megállt és a felhasználás 6,9%-kal emelkedett az előző időszakhoz képest. 2021-ben a megújuló energiaforrásokból előállított energia részaránya a bruttó végső energiafogyasztásban 14,1% volt.

Advertisement

A tárgyidőszakban a primer belföldi felhasználás forrásának jelentős részét továbbra is a kőolaj- és kőolajszármazékok valamint a földgáz-behozatal biztosította 557 789 TJ mennyiségben. A kőolaj import 1,5%-kal, 6 008 ezer tonnára, míg a földgáz nettó energiaimport 5,7%-kal, 261 556 TJ-ra csökkent az előző évhez képest. Magyarország továbbra is viszonylag magas importkitettséggel rendelkező ország, ugyanakkor a felhasznált energiaszükséglet kisebb mértékben függött a külső forrásoktól, mint az előző évben. Az importfüggőség mértéke az összes energiahordozóra vonatkozóan 2021-ben 2,4 százalékponttal, 53,8%-ra csökkent,

2021-ben a végfelhasználók által elfogyasztott energia mennyisége 893 467 TJ volt, 7,3%-kal magasabb a megelőző évhez, és 6,1%-kal a koronavírus járványt megelőző 2019-es évhez képest. A végső felhasználáson belül legnagyobb részt képviselő lakossági szektor részaránya 30,0%-ot tett ki, a közlekedési célú felhasználás 23,0%-ot, az ipar 22,2%-ot fogyasztott el a teljes végső energiafelhasználásból, míg a kereskedelem és közszolgáltatások (honvédelemmel együtt) aránya 9,9% volt. A legkisebb súlyú mezőgazdaság, erdőgazdálkodás és halászat részaránya a teljes végfelhasználásból mindössze 3,1%-ot jelentett.

Advertisement

A tárgyévben a végső felhasználás minden fő szektorában nőtt az energiafelhasználás, kivéve a mezőgazdaság, erdőgazdálkodás és halászatot. A legnagyobb növekedés energiamértékegységben és relatív mértékben is a közlekedésben jelentkezett, amely 10,5%-kal bővült 2020-hoz képest, ugyanakkor nem érte el a pandémia előtti 2019-es felhasználási szintet.

Advertisement

Zöld Energia

Így alakítja át a klímaváltozás a napenergia-potenciált

Még a hazai napelemek áramtermelése is megszenvedheti a klímaváltozást, hiába érkezik több napenergia.

Létrehozva:

|

Szerző:

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet Önnek! Ingyenes kalkulálás itt (x)

A klímaváltozás komoly hatással van az energiaszektorra: a forróbb nyarak miatt egyre több energiára van szükség hűtéshez – ennek egy részét napenergiából is fedezhetjük. Szabó Péter, Kristóf Erzsébet és Pongrácz Rita, az ELTE Meteorológiai Tanszékének kutatói friss elemzésükben rámutatnak, hogy a klímaváltozás még itt is közbeszólhat – írja az alternativenergia.hu. A nyári napsugárzás mennyisége ugyanis már nem sokat nő a jövőben, ugyanakkor a pesszimista jövőkép szerint az egyre forrósodó nappalok visszafogják a napenergiából kinyerhető áram mennyiségét. Az elmúlt évtizedekben Magyarország, sőt, egész Kelet-Európa nyári égboltja látványosan világosabb lett. A levegőtisztaság javulása – a nehézipar visszaszorulása és a légszennyezés elleni nemzetközi intézkedések révén – jelentősen csökkentette az aeroszolrészecskék mennyiségét. Ezzel nemcsak több napsütés tudott átjutni a légkörön, de a nedvesség kicsapódását segítő apró részecskék hiánya miatt a felhőképződés is visszaesett, különösen nyáron. Ennek eredményeként Magyarországon ma átlagosan 29 olyan naposabb nyári nap van évente, amikor a besugárzás meghaladja a 270 W/m²-t – tízzel több, mint a rendszerváltás előtt.

Úgy tűnik, a napenergia-technológia felfutása éppen a megfelelő időpontban következett be – a kérdés csak az, hogy mit várhatunk a jövőben, és hogyan befolyásolja a várakozásainkat a klímaváltozás. Ennek jártak utána az ELTE Meteorológiai Tanszékének kutatói. Szabó Péter, Kristóf Erzsébet és Pongrácz Rita a klímaváltozás két legújabb forgatókönyvét hasonlították össze: az egyik szerint a kibocsátáscsökkentés csak a 2040-es években indul be (realista jövőkép), a másik szerint folytatódik az eddigi „business-as-usual” trend (pesszimista jövőkép). A modellek alapján nyáron már alig várható további világosodás – az országban legfeljebb 1–5 nappal nőhet a naposabb napok száma a század végéig.

A szél nem segít, a forróság viszont árt
Nem meglepő, hogy minél erősebb a napsugárzás, annál több energiát lehet elvileg előállítani belőle. Az viszont kevésbé ismert, hogy a túlzott hőség rontja a napelemek hatékonyságát, míg a szél javítja azt, mivel hűti a rendszereket.

Advertisement

A jövő szélviszonyai a klímamodellek eredményei szerint nem változnak jelentősen, így nem várható, hogy a hűtőhatás javíthatná a napelemek teljesítményét. A hőmérséklet viszont biztosan nő, a pesszimista jövőkép szerint sokkal erőteljesebben, így az összes nyári napot tekintve a napenergia-potenciál csökkenése várható itthon. Míg a realista jövőkép szerint gyenge növekedés, azaz pozitív hatás várható, leginkább a Dunántúlon.

Különösen a naposabb nyári napokon lesz érzékelhető a visszaesés: akár másfél napnyi paksi erőmű-termelésnek megfelelő energiát is elveszíthetünk évente a pesszimista forgatókönyv szerint. Ha az összes nyári napot tekintjük, akkor a realista forgatókönyv szerint még akár egy napnyi energiát nyerhetünk is, miközben a pesszimista szerint nagyjából ugyanennyit veszítünk majd. Ráadásul a klímaváltozás nemcsak a napelemek hatásfokára van hatással. A forróbb nyarak rövidítik az élettartamukat, a gyakoribb viharok kárt tehetnek bennük, a klímaváltozással gyakoribbá váló szaharai porviharok pedig csökkenthetik a besugárzást és a hatékonyságot is.

Advertisement

A kutatás végső tanulsága egyértelmű: minél előbb csökkentjük a globális üvegházgáz-kibocsátást, annál kisebb veszteséggel számolhatunk – nemcsak a napelemek, hanem az egész energiagazdálkodás szempontjából is.

Advertisement
Tovább olvasom

Ezeket olvassák