Kapcsolatfelvétel

Zöld Energia

MEKH: az energiafogyasztás 11,7 százalékát adták megújuló források 2021-ben

Létrehozva:

|

Megjelent a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal (MEKH) 2021-es éves energiastatisztikai riportja, amely a hazai energiatermelésre, -ellátásra és felhasználásra vonatkozó éves adatokat mutatja be. 2021-ben az elsődleges energiahordozók termelése kis mértékben emelkedett, amelyen belül a megújuló energiahordozókból származó termelés is nőtt.

Az elsődleges fosszilis energiahordozók és a megújuló források primer belföldi felhasználása szintén bővült. A végfelhasználók által elfogyasztott energia mennyisége a legtöbb szektorban nőtt. Az importfüggőség kis mértékben mérséklődött. 2021-ben az elsődleges energiahordozók termelése 454 316 TJ volt, amely kis mértékű, 0,6%-kos emelkedést jelent a megelőző évhez képest. A megújuló energiahordozókból származó termelés napenergia nélkül 7,3%-kal, a napenergiából származó primerenergia termelés pedig 51,0%-kal nőtt az előző évhez képest. Az elsődleges fosszilis energiahordozók termelése 7,4%-kal, a nukleáris pedig 0,5%-kal csökkent. A primerenergia-felhasználás 1 151 377 TJ volt 2021-ben, ami 4,8%-kos bővülést jelent a 2020-as évhez, valamint 3,2%-kost a koronavírus járvány előtti 2019-es évhez képest. A primer belföldi felhasználás 67,9%-át elsődleges fosszilis energiahordozók, 15,2%-át nukleáris energia, 11,7%-át elsődleges megújuló energiaforrások, 4,0%-át villamos energia import biztosította, míg a fennmaradó, 1,2%-ot a nem megújuló hulladékokból és egyéb forrásból származó energia nyújtotta.

A fosszilis energiahordozókat tekintve a szén és széntermékek felhasználása 18,3%-kal csökkent, míg a kőolaj és kőolajtermékek felhasználása 8,7%-kal emelkedett. A földgáz felhasználása 6,1%-kal nőtt a tavalyi évhez képest. Az elsődleges megújuló energiaforrások felhasználása 9,2%-kal emelkedett 2021-ben az előző évhez képest. Minden megújuló energiahordozó termelése és felhasználása is emelkedett, kivéve a biogáz forrásból származót és a vízenergiát. Az elmúlt években megfigyelhető szilárd biomassza-felhasználáscsökkenés megállt és a felhasználás 6,9%-kal emelkedett az előző időszakhoz képest. 2021-ben a megújuló energiaforrásokból előállított energia részaránya a bruttó végső energiafogyasztásban 14,1% volt.

Advertisement

A tárgyidőszakban a primer belföldi felhasználás forrásának jelentős részét továbbra is a kőolaj- és kőolajszármazékok valamint a földgáz-behozatal biztosította 557 789 TJ mennyiségben. A kőolaj import 1,5%-kal, 6 008 ezer tonnára, míg a földgáz nettó energiaimport 5,7%-kal, 261 556 TJ-ra csökkent az előző évhez képest. Magyarország továbbra is viszonylag magas importkitettséggel rendelkező ország, ugyanakkor a felhasznált energiaszükséglet kisebb mértékben függött a külső forrásoktól, mint az előző évben. Az importfüggőség mértéke az összes energiahordozóra vonatkozóan 2021-ben 2,4 százalékponttal, 53,8%-ra csökkent,

2021-ben a végfelhasználók által elfogyasztott energia mennyisége 893 467 TJ volt, 7,3%-kal magasabb a megelőző évhez, és 6,1%-kal a koronavírus járványt megelőző 2019-es évhez képest. A végső felhasználáson belül legnagyobb részt képviselő lakossági szektor részaránya 30,0%-ot tett ki, a közlekedési célú felhasználás 23,0%-ot, az ipar 22,2%-ot fogyasztott el a teljes végső energiafelhasználásból, míg a kereskedelem és közszolgáltatások (honvédelemmel együtt) aránya 9,9% volt. A legkisebb súlyú mezőgazdaság, erdőgazdálkodás és halászat részaránya a teljes végfelhasználásból mindössze 3,1%-ot jelentett.

Advertisement

A tárgyévben a végső felhasználás minden fő szektorában nőtt az energiafelhasználás, kivéve a mezőgazdaság, erdőgazdálkodás és halászatot. A legnagyobb növekedés energiamértékegységben és relatív mértékben is a közlekedésben jelentkezett, amely 10,5%-kal bővült 2020-hoz képest, ugyanakkor nem érte el a pandémia előtti 2019-es felhasználási szintet.

Advertisement

Zöld Energia

Új lendületet kap a szélerőmű-fejlesztés Lengyelországban

A lengyel kormány a Karol Nawrocki elnök által a szélenergiáról szóló jogszabály ellen emelt vétó ellenére, rendelet útján kész növelni a szélerőművek kapacitását.

Létrehozva:

|

Szerző:

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet Önnek! Ingyenes kalkulálás itt (x)

Nawrocki a múlt héten vétózta meg azt a törvénymódosítást, mely értelmében liberalizálták volna a szélerőművek építésére vonatkozó előírásokat úgy, hogy 700 méterről 500 méterre rövidítették volna azt a minimális távolságot a lakóházaktól, amelyben épülhet szélerőmű – írja az alternativenergia.hu. “Már előkészítettük a vonatkozó rendeletet, és törvény nélkül, az elnöki vétótól függetlenül növelni fogjuk a szárazföldi szélerőművek kapacitását” – jelentette ki Tusk. Kifejtette: ezt elsősorban “radikálisan egyszerűsített környezetvédelmi előírások” révén érik el, például lecserélik a már meglévő szélerőműveket, és helyükre “sokkal hatékonyabb”, illetve magasabb árbocú turbinák kerülnek. Paulina Hennig-Kloska klímaügyi miniszter az X-en megírta: a zöldenergiába történő beruházásokat “a regionális környezetvédelmi igazgatóságok rendeleteinek és szabályainak módosítása révén” gyorsítják fel.

Zbigniew Bogucki, az elnöki hivatal főnöke a kabinetülést követő sajtókonferencián aláhúzta: az államfő nem engedi, hogy vétóját “különböző végrehajtási aktusokkal, például rendeletekkel megkerüljék”. Az ilyen megoldást Bogucki alkotmányellenesnek nevezte. Tusk azt követően tette a bejelentést, hogy szerdán Nawrocki kezdeményezésére megtartották a kabinettanácsot, vagyis az államfő által vezetett kormányülést. A kabinettanács napirendjén az Európai Unió (EU), valamint a dél-amerikai közös piac (Mercosur) országai közötti megállapodást érintő lengyel álláspont is szerepelt. Nawrocki az ülés elején megismételte korábbi véleményét, miszerint a megállapodás káros hatással lesz a lengyel mezőgazdaságra. Megerősítette: egy blokkoló kisebbség összeállítására fog törekedni az EU-ban.

Az államfőnek válaszolva Tusk úgy látta: ha volna esély egy blokkoló kisebbség létrehozására, “ezt már régen megtették volna”. Folyamatban van viszont egy olyan mechanizmus bevezetése, amely lehetővé teszi “a részleges blokádot vagy korrekciót, ha az európai piacokon kockázatok merülnek fel” a megállapodás kapcsán – tette hozzá Tusk. Később Zbigniew Bogucki közölte: Nawrockit a kabinetülésen “biztosították arról, hogy a kormánynak negatív az álláspontja a Mercosur-megállapodás ügyében. Nawrocki a közeljövőben Giorgia Meloni olasz kormányfővel fog egyeztetni a témáról – jelezte, és úgy látta: amennyiben Lengyelország, Franciaország és Olaszország mellett “egy kisebb állam” is ellenezné a megállapodást, esély volna annak elvetésére. A lengyel külügyminisztérium szerdán az X-en bejelentette: Lengyelország a Mercosur-megállapodás ellen fog szavazni az EU Tanácsában.

Advertisement
Tovább olvasom

Ezeket olvassák