Zöld Energia
MEKH: júniusban 25,2 százalékkal nőtt a napelemek által termelt villamos energia mennyisége éves összevetésben
A napelemek által termelt villamos energia mennyisége júniusban 25,2 százalékkal nőtt az előző év azonos időszakához képest – közölte a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal (MEKH) a legújabb energiastatisztikai riportja alapján.
Hozzátették, a megújuló energiaforrásból termelt villamos energia háromnegyedét, míg a teljes bruttó termelt villamos energia 22 százalékát a napenergia adta. A közlemény szerint az országos primerenergia-termelés júniusban 32,14 petajoule (PJ) volt, 1,39 petajoule-lal csökkent az előző év azonos időszakához képest. Az elsődleges megújuló energiahordozók termelése 0,37 petajoule-lal emelkedett, míg a nukleáris forrásból származó energiatermelés 1,15 petajoule-lal, az elsődleges fosszilis energiahordozóké 0,44 petajoule-lal, valamint az egyéb nem megújuló forrásokból származó 0,18 petajoule-lal csökkent tavaly júniushoz képest. Az országos primerenergia-felhasználás júniusban 71,22 petajoule volt, 3,24 petajoule-lal csökkent éves összevetésben. A felhasználáson belül, a megújuló energiaforrásoké 0,25 petajoule-lal, a villamos energia nettó import 0,09 petajoule-lal emelkedett. Mindegyik fosszilis energiahordozó felhasználása csökkent az előző évihez képest, együttesen 2,42 petajoule-lal volt kevesebb a felhasznált mennyiség az előző év azonos hónapjához képest. A földgáz belföldi felhasználása 13,30 petajoule volt, 10 százalékkal volt alacsonyabb az egy évvel korábbinál.
Idén júniusban a hazai összes villamosenergia-felhasználás 3905 gigawattóra (GWh) volt, ami 2,1 százalékkal alacsonyabb az előző év azonos időszakához képest. A bruttó villamosenergia-termelés 3025 gigawattóra 3,5 százalékkal alacsonyabb, mint 2021 júniusában. A nukleáris forrásból származó bruttó villamosenergia-termelés 7,4 százalékkal, a fosszilis alapú 11,3 százalékkal és az egyéb forrásból termelt mennyiség 20,5 százalékkal csökkent éves összehasonlításban. A megújuló forrásból termelt bruttó villamos energia mennyisége az előző év azonos időszakához képest 13,1 százalékkal emelkedett. A megújuló energiaforrásból termelt villamos energia háromnegyedét a napenergia, 15,5 százalékát a biomassza, 4,4 százalékát pedig a szélenergia biztosította.
mti
Zöld Energia
Hálózatfejlesztés és megújulók: átalakulhat a magyar energiarendszer
Az energetika stratégiai kérdése a versenyképesség.
Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)
A növekvő önellátást, a bővülő zöldenergia-termelést és a javuló energetikai versenyképességet nevezte a magyar energiapolitika prioritásának a következő években a Gazdasági és Energetikai Minisztérium (GEM) energetikai államtitkára a Portfolio Energy Investment Forum 2026 konferenciáján Budapesten – írja az alternativenergia.hu. Tótth András kiemelte: a jelenlegi magas árkörnyezetben az energetikai beruházások nagy része piaci alapon megtérül, az állami forrásokat a stratégiai szempontból legfontosabb célokra fogják fordítani. A tervezett változtatások között említette a karbonmentesség erősítését, a paksi atomerőmű élettartamának meghosszabbítását és további megújulóenergia-kapacitások kiépítését. Szeretnék legalább 4 gigawattal (GW) bővíteni a szélenergia-kapacitásokat, de számításaik szerint ez akár 6 gigawatt fölé is nőhet 2040-ig. A napenergiában is van még potenciál, de ennek bővülésére jellemzően piaci alapon számít a tárca – tette hozzá.
A megújuló energia rendszerbe kapcsolásához a hálózat fejlesztése mindenképpen szükséges, ennek első lépése az uniós RRF-források energetikai részének a hálózatépítésre való felhasználása – mondta. Tótth András kifejtette, hogy a legfőbb energiahordozók árát nem annyira a kereslet és kínálat határozza meg, hanem a geopolitikai sokkok; Magyarország nagyon ki van szolgáltatva a külföldi energiahordozóknak, így ezeket a sokkokat nem tudja elkerülni. “Sokat hallottunk az elmúlt több mint tíz évben az energiaszuverenitásról, ami gyakorlatilag nem létezik” – fogalmazott. Felidézte, hogy a fogyasztók jelentős önkorlátozása ellenére a magyar energiarendszer nem tudta volna korlátozások nélkül kezelni a paksi atomerőmű nyári kiesését import energia hiányában.
Az államtitkár jelezte, hogy a magyar igényekhez képest nincs elég áramtermelő kapacitás, illetve a meglévők nagyon rossz struktúrában alakultak ki. Az elmúlt 20-25 évben nem történt meg a versenyképes termelőkapacitások kiépítése – jelentette ki. Magyarország energiaellátása sem gazdaságilag, sem energetikailag nem optimális, aminek az árát jellemzően a fogyasztók, leginkább a nagy fogyasztók fizetik meg, ezen szeretne a tárca a következő négy évben változtatni – közölte.
Tótth András a változások között említette az önellátás ösztönzését. Mint mondta, szeretnék elérni, hogy a gazdasági szereplők vegyék a kezükbe minél nagyobb arányban a saját energiaellátásukat, használják ki a lokális termelési lehetőségeket, szerezzenek részesedést megújulóenergia-termelő erőművekben. A hálózatbővítési források minél optimálisabb felhasználása érdekében azokat a megoldásokat támogatnák, amelyeknél a fogyasztási helyhez közel épül ki minél több termelési kapacitás – mondta. Az államtitkár kitért az energiahatékonysági kötelezettségi rendszer (ekr) tervezett átalakítására is, amit gyors beavatkozásnak nevezett a vállalatok versenyképességének javítása érdekében.
-
Zöldinfó5 nap telt el a létrehozás ótaCsatlakozott a magyar villamosenergia-piac az európai MARI platformhoz
-
Zöld Közlekedés5 nap telt el a létrehozás ótaTöbb tucat jármű bukott el a környezetvédelmi ellenőrzésen
-
Zöldinfó1 hét telt el a létrehozás ótaFélmillió köbméter fával kevesebbet égethetnének el az erőművek
-
Zöldinfó1 nap telt el a létrehozás ótaA természet még képes regenerálódni, de sürgős változás kell
-
Zöldinfó1 hét telt el a létrehozás ótaA hőség mellett a folyók és a tengerek is rekordokat döntöttek
