Zöld Energia
MEKH: júniusban 25,2 százalékkal nőtt a napelemek által termelt villamos energia mennyisége éves összevetésben
A napelemek által termelt villamos energia mennyisége júniusban 25,2 százalékkal nőtt az előző év azonos időszakához képest – közölte a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal (MEKH) a legújabb energiastatisztikai riportja alapján.
Hozzátették, a megújuló energiaforrásból termelt villamos energia háromnegyedét, míg a teljes bruttó termelt villamos energia 22 százalékát a napenergia adta. A közlemény szerint az országos primerenergia-termelés júniusban 32,14 petajoule (PJ) volt, 1,39 petajoule-lal csökkent az előző év azonos időszakához képest. Az elsődleges megújuló energiahordozók termelése 0,37 petajoule-lal emelkedett, míg a nukleáris forrásból származó energiatermelés 1,15 petajoule-lal, az elsődleges fosszilis energiahordozóké 0,44 petajoule-lal, valamint az egyéb nem megújuló forrásokból származó 0,18 petajoule-lal csökkent tavaly júniushoz képest. Az országos primerenergia-felhasználás júniusban 71,22 petajoule volt, 3,24 petajoule-lal csökkent éves összevetésben. A felhasználáson belül, a megújuló energiaforrásoké 0,25 petajoule-lal, a villamos energia nettó import 0,09 petajoule-lal emelkedett. Mindegyik fosszilis energiahordozó felhasználása csökkent az előző évihez képest, együttesen 2,42 petajoule-lal volt kevesebb a felhasznált mennyiség az előző év azonos hónapjához képest. A földgáz belföldi felhasználása 13,30 petajoule volt, 10 százalékkal volt alacsonyabb az egy évvel korábbinál.
Idén júniusban a hazai összes villamosenergia-felhasználás 3905 gigawattóra (GWh) volt, ami 2,1 százalékkal alacsonyabb az előző év azonos időszakához képest. A bruttó villamosenergia-termelés 3025 gigawattóra 3,5 százalékkal alacsonyabb, mint 2021 júniusában. A nukleáris forrásból származó bruttó villamosenergia-termelés 7,4 százalékkal, a fosszilis alapú 11,3 százalékkal és az egyéb forrásból termelt mennyiség 20,5 százalékkal csökkent éves összehasonlításban. A megújuló forrásból termelt bruttó villamos energia mennyisége az előző év azonos időszakához képest 13,1 százalékkal emelkedett. A megújuló energiaforrásból termelt villamos energia háromnegyedét a napenergia, 15,5 százalékát a biomassza, 4,4 százalékát pedig a szélenergia biztosította.
mti
Zöld Energia
Szélerőművek, energiatárolók és hálózatfejlesztés: nagyszabású energetikai program indul
4000 megawatt kapacitású szélerőmű-fejlesztést tervez a kormány.
Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)
Évtizedek óta nem látott mértékű beruházások indulnak a megújuló energia területén, köztük négyezer megawatt kapacitású szélerőmű-fejlesztés fog megvalósulni 2030-ig Magyarországon a kormány szerdai ülésén hozott döntése értelmében – olvasható az alternativenergia.hu oldalon. Magyar Péter azt mondta: a következő években új szélerőművek sora épülhet Magyarországon. Először egy 868 milliárd forintnyi energetikai fejlesztést valósítanak meg, de összességében mintegy 4000 megawatt, vagyis a paksi atomerőmű kapacitásának a dupláját kitevő szélerőműfejlesztés lesz.
A négy gigawattnyi, magántőke bevonásával megvalósuló szélenergia-kapacitás-fejlesztésről szólva jelezte: hamarosan társadalmi vitára bocsátják a létesítési helyszíneket is tartalmazó dokumentumot. Azt is mondta: a jövő hónap végén zárul a helyreállítási alapból hazahozott másfél milliárd eurós kerettel elektromos hálózatok fejlesztésére kiírt pályázat, amelyek célja az, hogy a hálózat extrém körülmények között is hibamentesen tudjon működni. Emellett 2030-ig a kormány három gigawattnyi áramtároló kapacitást kíván kiépíteni. Gondoskodnunk kell arról, hogy az oroszoktól és a magyar dunai vízszinttől is minél inkább függetlenül tudjuk biztosítani az energiaellátást és hazánk energiabiztonságát – jelentette ki.
A szélerőmű pályázatokról szólva a kormányfő megjegyezte: sokhelyütt látták már meg ebben a lehetőséget, különösen, hogy ezek a létesítmények telephelynek minősülnek és iparűzésiadó-bevételt jelentenek az adott településnek, miközben munkahelyeket is teremtenek.
Magyar Péter hangsúlyozta: minél többféle hazai energiaforrás áll a rendelkezésre, minél több tárolókapacitás van, annál kevésbé válik az ország kiszolgáltatottá akár időjárási körülményeknek, akár más országoknak. Kitért rá: Pakson a szivattyúfejlesztés nem valósult meg időben, csak a biztonsági szivattyúk tervezése készült el. Várhatóan 2030 előtt nincs esély arra, hogy ezek rendelkezésre álljanak. Ha a fejlesztés már 2018-ban vagy korábban elkezdődött volna, akkor a szivattyúk már rendelkezésre állhatnának.
Kiemelte: már több tucat településen kellett korlátozni a vízhasználatot. Nógrád megye 54, Zala 29, Hajdú-Bihar számos településén léptettek életbe korlátozást, Szentendre egyik részén 1500 ingatlan maradt víz nélkül, több helyen a honvédség biztosított vizet.
-
Zöldinfó6 nap telt el a létrehozás ótaBiztonságban az energiaellátás: a Duna alacsony vízszintje miatt lépett a Paksi Atomerőmű
-
Zöldinfó1 hét telt el a létrehozás óta„Spanyolország ég” – a Greenpeace sürgős klímavédelmi intézkedéseket követel
-
Zöldinfó1 hét telt el a létrehozás ótaRekordhőmérséklet az olasz tengereknél: a klímaváltozás már a mélyben is pusztít
-
Zöldinfó4 nap telt el a létrehozás ótaCsak töredékén működnek a Vaskapu vízerőművei az aszály miatt
-
Zöldinfó20 óra telt el a létrehozás ótaHőségriasztás Magyarországon: emelkedik a Duna, miközben rekordközeli a rendszerterhelés
