Kapcsolatfelvétel

Zöld Energia

MEKH: júniusban 25,2 százalékkal nőtt a napelemek által termelt villamos energia mennyisége éves összevetésben

A napelemek által termelt villamos energia mennyisége júniusban 25,2 százalékkal nőtt az előző év azonos időszakához képest – közölte a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal (MEKH) a legújabb energiastatisztikai riportja alapján.

Létrehozva:

|

Hozzátették, a megújuló energiaforrásból termelt villamos energia háromnegyedét, míg a teljes bruttó termelt villamos energia 22 százalékát a napenergia adta. A közlemény szerint az országos primerenergia-termelés júniusban 32,14 petajoule (PJ) volt, 1,39 petajoule-lal csökkent az előző év azonos időszakához képest. Az elsődleges megújuló energiahordozók termelése 0,37 petajoule-lal emelkedett, míg a nukleáris forrásból származó energiatermelés 1,15 petajoule-lal, az elsődleges fosszilis energiahordozóké 0,44 petajoule-lal, valamint az egyéb nem megújuló forrásokból származó 0,18 petajoule-lal csökkent tavaly júniushoz képest. Az országos primerenergia-felhasználás júniusban 71,22 petajoule volt,  3,24 petajoule-lal csökkent éves összevetésben. A felhasználáson belül, a megújuló energiaforrásoké 0,25 petajoule-lal, a villamos energia nettó import 0,09 petajoule-lal emelkedett. Mindegyik fosszilis energiahordozó felhasználása csökkent az előző évihez képest, együttesen 2,42 petajoule-lal volt kevesebb a felhasznált mennyiség az előző év azonos hónapjához képest. A földgáz belföldi felhasználása 13,30 petajoule volt,  10 százalékkal volt alacsonyabb az egy évvel korábbinál.

Idén júniusban a hazai összes villamosenergia-felhasználás 3905 gigawattóra (GWh) volt, ami 2,1 százalékkal alacsonyabb az előző év azonos időszakához képest. A bruttó villamosenergia-termelés 3025 gigawattóra 3,5 százalékkal alacsonyabb, mint 2021 júniusában. A nukleáris forrásból származó bruttó villamosenergia-termelés 7,4 százalékkal, a fosszilis alapú 11,3 százalékkal és az egyéb forrásból termelt mennyiség 20,5 százalékkal csökkent éves összehasonlításban. A megújuló forrásból termelt bruttó villamos energia mennyisége az előző év azonos időszakához képest 13,1 százalékkal emelkedett. A megújuló energiaforrásból termelt villamos energia háromnegyedét a napenergia, 15,5 százalékát a biomassza, 4,4 százalékát pedig a szélenergia biztosította.

 

Advertisement

mti

Advertisement

Zöld Energia

A légköri por okozta bizonytalanságok kezelése a napenergia-hálózatokban

Mitől van a szélnek árnyéka? És milyen hatással van ez a napenergia-hasznosításra?

Létrehozva:

|

Szerző:

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet Önnek! Ingyenes kalkulálás itt (x)

Megjelent a HUN-REN Csillagászati és Földtudományi Kutatóközpont Földrajztudományi Intézete és a Pannon Egyetem munkatársainak új tanulmánya a Renewable Energy folyóiratban. A kutatás eredményei azt mutatják, hogy Európában egyre gyakoribbá és intenzívebbé váló szaharai porviharos események jelentős hatással vannak a besugárzásra, így a napenergia-termelésre és a napenergia hasznosítására is – olvasható az alternativenergia.hu oldalon. A kutatók a magyarországi helyzet már korábban elemezték, a “The shadow of the wind: the impact of Saharan dust on photovoltaic power generation in the Mediterranean” című cikkben ezúttal kiléptek a Kárpát-medencéből, és a mediterrán térség öt országában – Portugáliában, Spanyolországban, Franciaországban, Olaszországban és Görögországban – vizsgálták a szaharai por napelemes energiatermelésre gyakorolt hatásait a 2019–2023 közötti időszakban.

Az elemzések egyértelműen kimutatták, hogy a porviharos helyzetek idején a fotovoltaikus (PV) energiatermelés átlagosan 25–40%-kal csökken, szélsőséges esetekben pedig a veszteség meghaladhatja az 50%-ot. A PV termelést meghatározó besugárzás visszaesését két fő tényező okozza: (1) a por által kiváltott fényelnyelés és szórás; (2) valamint a fokozott cirrusfelhő-képződés, amely további sugárzáscsökkenést idéz elő. A kutatók azt is megfigyelték, hogy a képződött magasszintű felhők fényvisszaverő-képessége is megnőtt a por hatására, mivel a megnövekedett jégképző-porszemcseszám következtében több, kisebb jégszem képződött, mely a felhőzet világosabb színét eredményezte.

A közelmúlt eseményeinek vizsgálata azt is feltárta, hogy a jelenlegi előrejelzési modellek nem kezelik megfelelően az aeroszol-felhő kölcsönhatásokat. A PV-termelés napi előrejelzéseiben rendszeres hibák jelentkeztek: Portugáliában és Spanyolországban jellemző volt a −15%-os alábecslés, míg Olaszországban és Görögországban +10%-os túlbecslés fordult elő. A kutatás hangsúlyozza a valós idejű pormonitoring és a felhőfolyamatokat is figyelembe vevő előrejelző rendszerek fejlesztésének szükségességét. A szerzők rámutatnak: a klímaváltozás következtében várhatóan egyre gyakoribbak és intenzívebbek lesznek a szaharai porviharok, így a légköri por okozta bizonytalanságok kezelése kulcskérdés a dél-európai villamosenergia-hálózatok megbízható működése és a napenergia-hasznosítás tervezhetősége szempontjából.

Advertisement
Tovább olvasom

Ezeket olvassák