Kapcsolatfelvétel

Zöld Energia

MEKH: júniusban 25,2 százalékkal nőtt a napelemek által termelt villamos energia mennyisége éves összevetésben

A napelemek által termelt villamos energia mennyisége júniusban 25,2 százalékkal nőtt az előző év azonos időszakához képest – közölte a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal (MEKH) a legújabb energiastatisztikai riportja alapján.

Létrehozva:

|

Hozzátették, a megújuló energiaforrásból termelt villamos energia háromnegyedét, míg a teljes bruttó termelt villamos energia 22 százalékát a napenergia adta. A közlemény szerint az országos primerenergia-termelés júniusban 32,14 petajoule (PJ) volt, 1,39 petajoule-lal csökkent az előző év azonos időszakához képest. Az elsődleges megújuló energiahordozók termelése 0,37 petajoule-lal emelkedett, míg a nukleáris forrásból származó energiatermelés 1,15 petajoule-lal, az elsődleges fosszilis energiahordozóké 0,44 petajoule-lal, valamint az egyéb nem megújuló forrásokból származó 0,18 petajoule-lal csökkent tavaly júniushoz képest. Az országos primerenergia-felhasználás júniusban 71,22 petajoule volt,  3,24 petajoule-lal csökkent éves összevetésben. A felhasználáson belül, a megújuló energiaforrásoké 0,25 petajoule-lal, a villamos energia nettó import 0,09 petajoule-lal emelkedett. Mindegyik fosszilis energiahordozó felhasználása csökkent az előző évihez képest, együttesen 2,42 petajoule-lal volt kevesebb a felhasznált mennyiség az előző év azonos hónapjához képest. A földgáz belföldi felhasználása 13,30 petajoule volt,  10 százalékkal volt alacsonyabb az egy évvel korábbinál.

Idén júniusban a hazai összes villamosenergia-felhasználás 3905 gigawattóra (GWh) volt, ami 2,1 százalékkal alacsonyabb az előző év azonos időszakához képest. A bruttó villamosenergia-termelés 3025 gigawattóra 3,5 százalékkal alacsonyabb, mint 2021 júniusában. A nukleáris forrásból származó bruttó villamosenergia-termelés 7,4 százalékkal, a fosszilis alapú 11,3 százalékkal és az egyéb forrásból termelt mennyiség 20,5 százalékkal csökkent éves összehasonlításban. A megújuló forrásból termelt bruttó villamos energia mennyisége az előző év azonos időszakához képest 13,1 százalékkal emelkedett. A megújuló energiaforrásból termelt villamos energia háromnegyedét a napenergia, 15,5 százalékát a biomassza, 4,4 százalékát pedig a szélenergia biztosította.

 

Advertisement

mti

Advertisement

Zöld Energia

2032-re 4000 MW új szélerőmű épülhet Magyarországon

Már 2030 előtt elkezdhetik a termelést az első új szélerőművek.

Létrehozva:

|

Szerző:

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)

Elképzelhető, hogy már 2030 előtt elkezdik az áramtermelést az első új szélerőművek, de a héten kiírt pályázat arra ad lehetőséget a befektetőknek, hogy 2032-ig fejezzék be a projekteket – mondta a Gazdasági és Energetikai Minisztérium (GEM) energetikáért felelős államtitkára sajtóbeszélgetésen. Tótth András jelezte, arra számít, hogy a folyamatosan meghírdetett tenderek eredményeképpen 2032-2034 körül reálisan el lehet érni a 4000 megawatt új szélerőművi kapacitást – olvasható az alternativenergia.hu oldalon. A kormány programjában hangsúlyos elem a szélenergia szerepének erősítése a magyar energiamixben. Az uniós helyreállítási alap (RRF) forrásainak hazahozatala, illetve elosztása során fontos szempont volt a magyar villamosenergia-hálózat fejlesztése, hogy bővíteni tudják a hálózatra csatlakozó megújuló termelést, elsősorban a szélkapacitásokat – ismertette az államtitkár.

Felidézte, hogy a folyamat gyorsítása érdekében az érintett szervezetekkel és szakértőkkel olyan tervet készítettek, hogy a meglévő hálózati kapacitásokkal hol lehet elindítani projekteket, és hol vannak olyan területek, amelyek környezetvédelmi és honvédelmi szempontból is alkalmasak a megvalósításra. Ennek alapján írta ki a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal (MEKH) a tendert. Kapacitás-tendert ott lehet meghirdetni, ahol van kapacitás, az pedig a befektetőktől függ, hogy lesznek-e megfelelő projektek – fogalmazott az államtitkár. Kiemelte, hogy a befektetőknek be kell tartaniuk minden távolsági, zajszint- és környezetvédelmi előírást.

A lehetséges 199 méteres magasság a maximum, de alacsonyabb erőművek is építhetők, és az önkormányzatoknak többféle módon is lesz beleszólási lehetőségük a beruházások megvalósításába, helyszínébe – közölte. Tótth András kitért arra, hogy a kiírásban hangsúlyosan megjelennek az önkormányzatok, illetve a lakosság érdekei, hogy a helyi közösségek is részesedjenek a szélerőművek hasznából.

Advertisement

A tárca fontos célnak tartja, hogy a helyi közösségek és a helyi fogyasztók adott esetben minél nagyobb százalékban tulajdonossá is váljanak. Az államtitkár kifejtette: a centralizált energiatermelési rendszertől a decentralizált rendszer felé szeretnének elmozdulni, hogy a fogyasztókhoz minél közelebb jöjjenek létre a megújulóenergia-termelő egységek, és ezek a fogyasztókat közvetlenül szolgálják ki. A termelő egységek hosszú távon kerüljenek a magyar fogyasztók tulajdonába, ennek a formája az energiaközösségi megoldás lehet – hangsúlyozta.

Advertisement
Tovább olvasom

Ezeket olvassák