Kapcsolatfelvétel

Zöld Energia

MEKH: Magyarország Európa egyik legalacsonyabb háztartási rezsiköltségeivel zárta az évet

A magyar háztartások villamosenergia- és földgázköltségei az év utolsó hónapjában is az egyik legkedvezőbbek voltak Európában – közölte a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal (MEKH) nemzetközi árösszehasonlító vizsgálata eredményét csütörtökön az MTI-vel.

Létrehozva:

|

A közleményben jelezték: a magyar fogyasztók villamosenergia-költségei decemberben nem emelkedtek. A háztartások a rezsivédett árkategóriába tartozó átlagfogyasztás (2523 kilowattóra évenként) esetén az európai fővárosok között a második legolcsóbb árat (9,02 eurócent kilowattóránként) fizették a villamos energiáért az év utolsó hónapjában. Azok a háztartások, amelyek 20 százalékkal többet fogyasztanak a megadott éves átlagfogyasztásnál 10,40 eurócentes áron juthattak villamos energiához, ami szintén a második legolcsóbb ár európai összehasonlításban – mutattak rá.

A villamos energia ára Európán belül egyedül Belgrádban volt olcsóbb, mint Magyarországon a MEKH által közölt táblázat szerint: a szerb fővárosban az áramért 8,47 eurócentet fizettek a háztartások. A hivatal tájékoztatása szerint a földgáz Magyarországon volt a legolcsóbb decemberben rezsicsökkentett áron, átlagfogyasztás esetén 2,48 eurócent kilowattóránként (évi 63 645 megajoule fogyasztásig). Az átlagot 20 százalékkal meghaladó fogyasztás esetén a magyar háztartások 5,04 eurócent áron jutottak földgázhoz, amely európai összehasonlításban a második legkedvezőbb ár – ismertették. Ennél kedvezőbb árat, 3,53 eurócentet csak a belgrádi lakosok fizettek a gázért.

Arra is kitértek, hogy a háztartásokat terhelő energiaköltségek az év utolsó hónapjában több európai fővárosban nőttek. Decemberben a lakossági fogyasztók által fizetendő villamos energia ára Helsinkiben 23 százalékkal, Madridban 20, Stockholmban 18 százalékkal emelkedett novemberhez képest. A földgáz lakossági ára Stockholmban 31 százalékkal, Szófiában 13, Athénban pedig 10 százalékkal nőtt egy hónap alatt. Az európai fővárosok villamosenergia- és földgázárait bemutató vizsgálatot az Energie-Control Austria és a MEKH megbízásából a finn VaasaETT végzi havi rendszerességgel.

Advertisement

Zöld Energia

Nem bírja majd az elektromos hálózat a napelemeket? Meglepő lépésre szánták el magukat

A karintiai áramszolgáltató a Siemens digitális ikertechnológiájával tenné hatékonyabbá az elektromos hálózat működését, előre jelezve a túlterheléseket és csökkentve a költséges hálózatfejlesztések szükségességét.

Létrehozva:

|

Szerző:

Mennyibe kerülne egy napelemes rendszer akkumulátoros energiatárolóval? Tudja meg az ingyenes kalkulátor segítségével! Kattintson ide! (x)

A gazdaságok energetikai átállása – így van ez Ausztriában is – egyre kevésbé a termelői oldalon, sokkal inkább az elosztóhálózatokon dől el. A napelemek, elektromos autók és hőszivattyúk terjedése olyan terhelést ró a rendszerre, amelyre a hagyományos, felülről lefelé tervezett hálózatok nem készültek fel. A karintiai Kärnten Netz GmbH (KNG) most hatéves szerződést kötött egy digitális hálózatirányítási platform bevezetésére, hogy időben válaszolni tudjon erre a kihívásra. Ausztria legdélebbi tartományában ugyanis a telepített napelemes kapacitás 2030-ra várhatóan csaknem megduplázódik. Ez nemcsak több zöld áramot jelent, hanem komoly feszültségtartási és torlódáskezelési feladatot is, főként az alacsonyfeszültségű hálózaton, ahol eddig alig volt rálátás a valós működésre. Ezen a szinten csatlakoznak a háztartási napelemek, töltők és hőszivattyúk, vagyis itt keletkeznek a jövő szűk keresztmetszetei. A KNG ezért a teljes hálózatáról, az alacsonyfeszültségű szintet is beleértve, digitális ikret épít a Siemens-technológiának köszönhetően. A modell valós időben mutatja, hol alakulhat ki túlterhelés, és előre jelzi a problémákat, még mielőtt azok az ellátás megbízhatóságát érintenék. A rendszer három funkcióra épül: átláthatóságot teremt az alacsonyfeszültségű hálózaton, támogatja az aktív üzemirányítást és a zavarelhárítást, valamint előrejelzi és enyhíti a torlódásokat a rugalmassági erőforrások bevonásával.

Az időzítés nem véletlen. Az osztrák villamosenergia-piaci törvény (EIWG) bevezetése várhatóan felgyorsítja a helyi rugalmassági piacok kialakulását. Az elosztók ezzel egyre nagyobb szerepet kapnak a hálózati torlódások piaci alapú kezelésében: nem feltétlenül a hálózatot kell megerősíteni, hanem a fogyasztást és a termelést kell okosan, ösztönzők révén összehangolni. Ehhez viszont pontos adatokra és a rugalmas kapacitások gyors aktiválására van szükség.

A KNG vezetése szerint a megoldás javítja a meglévő hálózati eszközök kihasználtságát, és jelentős költségmegtakarítást hozhat. Ez kulcskérdés, mert a hálózatfejlesztés drága és időigényes, a rugalmasság kihasználása pedig sok esetben olcsóbb és gyorsabb alternatíva a vezetékek és transzformátorok cseréjénél.

Advertisement

 

 

Advertisement

Kép forrása: Siemens

Advertisement
Tovább olvasom

Ezeket olvassák