Zöld Energia
MEKH: Magyarország Európa egyik legalacsonyabb háztartási rezsiköltségeivel zárta az évet
A magyar háztartások villamosenergia- és földgázköltségei az év utolsó hónapjában is az egyik legkedvezőbbek voltak Európában – közölte a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal (MEKH) nemzetközi árösszehasonlító vizsgálata eredményét csütörtökön az MTI-vel.
A közleményben jelezték: a magyar fogyasztók villamosenergia-költségei decemberben nem emelkedtek. A háztartások a rezsivédett árkategóriába tartozó átlagfogyasztás (2523 kilowattóra évenként) esetén az európai fővárosok között a második legolcsóbb árat (9,02 eurócent kilowattóránként) fizették a villamos energiáért az év utolsó hónapjában. Azok a háztartások, amelyek 20 százalékkal többet fogyasztanak a megadott éves átlagfogyasztásnál 10,40 eurócentes áron juthattak villamos energiához, ami szintén a második legolcsóbb ár európai összehasonlításban – mutattak rá.
A villamos energia ára Európán belül egyedül Belgrádban volt olcsóbb, mint Magyarországon a MEKH által közölt táblázat szerint: a szerb fővárosban az áramért 8,47 eurócentet fizettek a háztartások. A hivatal tájékoztatása szerint a földgáz Magyarországon volt a legolcsóbb decemberben rezsicsökkentett áron, átlagfogyasztás esetén 2,48 eurócent kilowattóránként (évi 63 645 megajoule fogyasztásig). Az átlagot 20 százalékkal meghaladó fogyasztás esetén a magyar háztartások 5,04 eurócent áron jutottak földgázhoz, amely európai összehasonlításban a második legkedvezőbb ár – ismertették. Ennél kedvezőbb árat, 3,53 eurócentet csak a belgrádi lakosok fizettek a gázért.
Arra is kitértek, hogy a háztartásokat terhelő energiaköltségek az év utolsó hónapjában több európai fővárosban nőttek. Decemberben a lakossági fogyasztók által fizetendő villamos energia ára Helsinkiben 23 százalékkal, Madridban 20, Stockholmban 18 százalékkal emelkedett novemberhez képest. A földgáz lakossági ára Stockholmban 31 százalékkal, Szófiában 13, Athénban pedig 10 százalékkal nőtt egy hónap alatt. Az európai fővárosok villamosenergia- és földgázárait bemutató vizsgálatot az Energie-Control Austria és a MEKH megbízásából a finn VaasaETT végzi havi rendszerességgel.
Zöld Energia
Hálózatfejlesztés és megújulók: átalakulhat a magyar energiarendszer
Az energetika stratégiai kérdése a versenyképesség.
Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)
A növekvő önellátást, a bővülő zöldenergia-termelést és a javuló energetikai versenyképességet nevezte a magyar energiapolitika prioritásának a következő években a Gazdasági és Energetikai Minisztérium (GEM) energetikai államtitkára a Portfolio Energy Investment Forum 2026 konferenciáján Budapesten – írja az alternativenergia.hu. Tótth András kiemelte: a jelenlegi magas árkörnyezetben az energetikai beruházások nagy része piaci alapon megtérül, az állami forrásokat a stratégiai szempontból legfontosabb célokra fogják fordítani. A tervezett változtatások között említette a karbonmentesség erősítését, a paksi atomerőmű élettartamának meghosszabbítását és további megújulóenergia-kapacitások kiépítését. Szeretnék legalább 4 gigawattal (GW) bővíteni a szélenergia-kapacitásokat, de számításaik szerint ez akár 6 gigawatt fölé is nőhet 2040-ig. A napenergiában is van még potenciál, de ennek bővülésére jellemzően piaci alapon számít a tárca – tette hozzá.
A megújuló energia rendszerbe kapcsolásához a hálózat fejlesztése mindenképpen szükséges, ennek első lépése az uniós RRF-források energetikai részének a hálózatépítésre való felhasználása – mondta. Tótth András kifejtette, hogy a legfőbb energiahordozók árát nem annyira a kereslet és kínálat határozza meg, hanem a geopolitikai sokkok; Magyarország nagyon ki van szolgáltatva a külföldi energiahordozóknak, így ezeket a sokkokat nem tudja elkerülni. “Sokat hallottunk az elmúlt több mint tíz évben az energiaszuverenitásról, ami gyakorlatilag nem létezik” – fogalmazott. Felidézte, hogy a fogyasztók jelentős önkorlátozása ellenére a magyar energiarendszer nem tudta volna korlátozások nélkül kezelni a paksi atomerőmű nyári kiesését import energia hiányában.
Az államtitkár jelezte, hogy a magyar igényekhez képest nincs elég áramtermelő kapacitás, illetve a meglévők nagyon rossz struktúrában alakultak ki. Az elmúlt 20-25 évben nem történt meg a versenyképes termelőkapacitások kiépítése – jelentette ki. Magyarország energiaellátása sem gazdaságilag, sem energetikailag nem optimális, aminek az árát jellemzően a fogyasztók, leginkább a nagy fogyasztók fizetik meg, ezen szeretne a tárca a következő négy évben változtatni – közölte.
Tótth András a változások között említette az önellátás ösztönzését. Mint mondta, szeretnék elérni, hogy a gazdasági szereplők vegyék a kezükbe minél nagyobb arányban a saját energiaellátásukat, használják ki a lokális termelési lehetőségeket, szerezzenek részesedést megújulóenergia-termelő erőművekben. A hálózatbővítési források minél optimálisabb felhasználása érdekében azokat a megoldásokat támogatnák, amelyeknél a fogyasztási helyhez közel épül ki minél több termelési kapacitás – mondta. Az államtitkár kitért az energiahatékonysági kötelezettségi rendszer (ekr) tervezett átalakítására is, amit gyors beavatkozásnak nevezett a vállalatok versenyképességének javítása érdekében.
-
Zöldinfó5 nap telt el a létrehozás ótaCsatlakozott a magyar villamosenergia-piac az európai MARI platformhoz
-
Zöld Közlekedés5 nap telt el a létrehozás ótaTöbb tucat jármű bukott el a környezetvédelmi ellenőrzésen
-
Zöldinfó1 hét telt el a létrehozás ótaFélmillió köbméter fával kevesebbet égethetnének el az erőművek
-
Zöldinfó20 óra telt el a létrehozás ótaA természet még képes regenerálódni, de sürgős változás kell
-
Zöldinfó1 hét telt el a létrehozás ótaA hőség mellett a folyók és a tengerek is rekordokat döntöttek
