Zöld Energia
MEKH: Magyarország Európa egyik legalacsonyabb háztartási rezsiköltségeivel zárta az évet
A magyar háztartások villamosenergia- és földgázköltségei az év utolsó hónapjában is az egyik legkedvezőbbek voltak Európában – közölte a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal (MEKH) nemzetközi árösszehasonlító vizsgálata eredményét csütörtökön az MTI-vel.
A közleményben jelezték: a magyar fogyasztók villamosenergia-költségei decemberben nem emelkedtek. A háztartások a rezsivédett árkategóriába tartozó átlagfogyasztás (2523 kilowattóra évenként) esetén az európai fővárosok között a második legolcsóbb árat (9,02 eurócent kilowattóránként) fizették a villamos energiáért az év utolsó hónapjában. Azok a háztartások, amelyek 20 százalékkal többet fogyasztanak a megadott éves átlagfogyasztásnál 10,40 eurócentes áron juthattak villamos energiához, ami szintén a második legolcsóbb ár európai összehasonlításban – mutattak rá.
A villamos energia ára Európán belül egyedül Belgrádban volt olcsóbb, mint Magyarországon a MEKH által közölt táblázat szerint: a szerb fővárosban az áramért 8,47 eurócentet fizettek a háztartások. A hivatal tájékoztatása szerint a földgáz Magyarországon volt a legolcsóbb decemberben rezsicsökkentett áron, átlagfogyasztás esetén 2,48 eurócent kilowattóránként (évi 63 645 megajoule fogyasztásig). Az átlagot 20 százalékkal meghaladó fogyasztás esetén a magyar háztartások 5,04 eurócent áron jutottak földgázhoz, amely európai összehasonlításban a második legkedvezőbb ár – ismertették. Ennél kedvezőbb árat, 3,53 eurócentet csak a belgrádi lakosok fizettek a gázért.
Arra is kitértek, hogy a háztartásokat terhelő energiaköltségek az év utolsó hónapjában több európai fővárosban nőttek. Decemberben a lakossági fogyasztók által fizetendő villamos energia ára Helsinkiben 23 százalékkal, Madridban 20, Stockholmban 18 százalékkal emelkedett novemberhez képest. A földgáz lakossági ára Stockholmban 31 százalékkal, Szófiában 13, Athénban pedig 10 százalékkal nőtt egy hónap alatt. Az európai fővárosok villamosenergia- és földgázárait bemutató vizsgálatot az Energie-Control Austria és a MEKH megbízásából a finn VaasaETT végzi havi rendszerességgel.
Zöld Energia
2030-ra állhat üzembe az ország egyik legnagyobb szélerőműparkja
Magyarország egyik legnagyobb szélerőmű-beruházása indul a Kisalföldön.
Még nem késő pályázni a 2,5 millió forintos állami energiatároló támogatásra! Kattintson ide! (x)
Nagyszabású szélerőmű-fejlesztést indít a Green Energy Investhor Zrt. (GEI) a Kisalföldön, a Vadosfa térségében tervezett beruházás 70 korszerű szélturbinával összesen 499 megawatt (MW) új beépített kapacitást hoz létre, éves szinten így várhatóan 1200 gigawattóra (GWh) villamosenergia-termelést biztosít majd – közölte az alternativenergia.hu. Magyarországon jelenleg mintegy 330 MW beépített szélerőművi kapacitás működik, amely az elmúlt évtizedben érdemben nem bővült. A hazai energiarendszer zöld átállásában eddig elsősorban a napenergia játszott meghatározó szerepet, a szélenergia ugyanakkor kiaknázatlanul maradt – jelezték. A Green Energy Investhor új fejlesztése Vadosfa 15 kilométeres körzetében 70 darab, 7-7,2 MW egységteljesítményű turbinával valósul meg. A technológia éves kihasználtsága, a mintegy 2500 üzemóra a naperőművek átlagának közel kétszerese.
A közlemény szerint a beruházás jelenleg az építési engedélyezési szakaszban tart. Januárban zárultak le az egy éven át tartó környezetvédelmi megfigyelések és mérések, ezek adatainak birtokában indulhatott el az engedélyezési folyamat. A helyszínen megkezdődtek a régészeti mintafeltárások. A csatlakozó és felhordó hálózat kiépítése 2026 végén indulhat, az első torony felállítását pedig 2028 első negyedévére tervezik. A teljes szélerőműpark 2029 végén, 2030 elején állhat üzembe. A turbinák toronymagassága elérheti a 130 métert, a teljes építménymagasság a 220 métert, a 90 méteres rotorátmérő pedig alacsonyabb fordulatszám mellett is hatékony működést biztosít. Az elemek kiválasztása során alapvető szempont, hogy a zaj- és rezgésértékek minden napszakban a szabályozási határértékek alatt maradjanak, a lakó- és üdülőövezetektől a jogszabályban meghatározott legalább 700 méteres táv helyett jellemzően 1 kilométert meghaladó távolságot tartva – ismertette a vállalat.
A GEI hangsúlyozta: a fejlesztés során kiemelt figyelmet fordítanak a térség természeti értékeinek megóvására. A cél nem pusztán a jogszabályi megfelelés, hanem az, hogy a szélerőműpark működése hosszú távon is összehangolható legyen a helyi ökoszisztéma sajátosságaival. A GEI az engedélyezési eljárások során és azon túl is biztosítja a helyi közösségek bevonását, párbeszédet folytat az érintett önkormányzatokkal, ingatlantulajdonosokkal és gazdálkodókkal, valamint környezeti nevelési és edukációs programokat készít elő a térségben – közölték.
-
Zöld Energia2 nap telt el a létrehozás ótaÁprilistól változik a matek: drágább lehet a lakossági energiatárolás
-
Zöld Energia1 hét telt el a létrehozás ótaÁramszünet, dráguló áram, elektromos autó? Állami támogatással energiatároló!
-
Zöld Energia9 óra telt el a létrehozás óta2030-ra állhat üzembe az ország egyik legnagyobb szélerőműparkja
-
Zöldinfó4 nap telt el a létrehozás ótaMagyar fejlesztésű, Európában is egyedülálló klímaélmény-program indul Budapesten
-
Zöldinfó2 nap telt el a létrehozás ótaEgyre több társasház élne a digitális fűtési költségmegosztás lehetőségével
