Kapcsolatfelvétel

Zöld Energia

MEKH: Magyarország Európa egyik legalacsonyabb háztartási rezsiköltségeivel zárta az évet

A magyar háztartások villamosenergia- és földgázköltségei az év utolsó hónapjában is az egyik legkedvezőbbek voltak Európában – közölte a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal (MEKH) nemzetközi árösszehasonlító vizsgálata eredményét csütörtökön az MTI-vel.

Létrehozva:

|

A közleményben jelezték: a magyar fogyasztók villamosenergia-költségei decemberben nem emelkedtek. A háztartások a rezsivédett árkategóriába tartozó átlagfogyasztás (2523 kilowattóra évenként) esetén az európai fővárosok között a második legolcsóbb árat (9,02 eurócent kilowattóránként) fizették a villamos energiáért az év utolsó hónapjában. Azok a háztartások, amelyek 20 százalékkal többet fogyasztanak a megadott éves átlagfogyasztásnál 10,40 eurócentes áron juthattak villamos energiához, ami szintén a második legolcsóbb ár európai összehasonlításban – mutattak rá.

A villamos energia ára Európán belül egyedül Belgrádban volt olcsóbb, mint Magyarországon a MEKH által közölt táblázat szerint: a szerb fővárosban az áramért 8,47 eurócentet fizettek a háztartások. A hivatal tájékoztatása szerint a földgáz Magyarországon volt a legolcsóbb decemberben rezsicsökkentett áron, átlagfogyasztás esetén 2,48 eurócent kilowattóránként (évi 63 645 megajoule fogyasztásig). Az átlagot 20 százalékkal meghaladó fogyasztás esetén a magyar háztartások 5,04 eurócent áron jutottak földgázhoz, amely európai összehasonlításban a második legkedvezőbb ár – ismertették. Ennél kedvezőbb árat, 3,53 eurócentet csak a belgrádi lakosok fizettek a gázért.

Arra is kitértek, hogy a háztartásokat terhelő energiaköltségek az év utolsó hónapjában több európai fővárosban nőttek. Decemberben a lakossági fogyasztók által fizetendő villamos energia ára Helsinkiben 23 százalékkal, Madridban 20, Stockholmban 18 százalékkal emelkedett novemberhez képest. A földgáz lakossági ára Stockholmban 31 százalékkal, Szófiában 13, Athénban pedig 10 százalékkal nőtt egy hónap alatt. Az európai fővárosok villamosenergia- és földgázárait bemutató vizsgálatot az Energie-Control Austria és a MEKH megbízásából a finn VaasaETT végzi havi rendszerességgel.

Advertisement

Zöld Energia

Szélerőművek, energiatárolók és hálózatfejlesztés: nagyszabású energetikai program indul

4000 megawatt kapacitású szélerőmű-fejlesztést tervez a kormány.

Létrehozva:

|

Szerző:

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)

Évtizedek óta nem látott mértékű beruházások indulnak a megújuló energia területén, köztük négyezer megawatt kapacitású szélerőmű-fejlesztés fog megvalósulni 2030-ig Magyarországon a kormány szerdai ülésén hozott döntése értelmében – olvasható az alternativenergia.hu oldalon. Magyar Péter azt mondta: a következő években új szélerőművek sora épülhet Magyarországon. Először egy 868 milliárd forintnyi energetikai fejlesztést valósítanak meg, de összességében mintegy 4000 megawatt, vagyis a paksi atomerőmű kapacitásának a dupláját kitevő szélerőműfejlesztés lesz.

A négy gigawattnyi, magántőke bevonásával megvalósuló szélenergia-kapacitás-fejlesztésről szólva jelezte: hamarosan társadalmi vitára bocsátják a létesítési helyszíneket is tartalmazó dokumentumot. Azt is mondta: a jövő hónap végén zárul a helyreállítási alapból hazahozott másfél milliárd eurós kerettel elektromos hálózatok fejlesztésére kiírt pályázat, amelyek célja az, hogy a hálózat extrém körülmények között is hibamentesen tudjon működni. Emellett 2030-ig a kormány három gigawattnyi áramtároló kapacitást kíván kiépíteni. Gondoskodnunk kell arról, hogy az oroszoktól és a magyar dunai vízszinttől is minél inkább függetlenül tudjuk biztosítani az energiaellátást és hazánk energiabiztonságát – jelentette ki.

A szélerőmű pályázatokról szólva a kormányfő megjegyezte: sokhelyütt látták már meg ebben a lehetőséget, különösen, hogy ezek a létesítmények telephelynek minősülnek és iparűzésiadó-bevételt jelentenek az adott településnek, miközben munkahelyeket is teremtenek.

Advertisement

Magyar Péter hangsúlyozta: minél többféle hazai energiaforrás áll a rendelkezésre, minél több tárolókapacitás van, annál kevésbé válik az ország kiszolgáltatottá akár időjárási körülményeknek, akár más országoknak. Kitért rá: Pakson a szivattyúfejlesztés nem valósult meg időben, csak a biztonsági szivattyúk tervezése készült el. Várhatóan 2030 előtt nincs esély arra, hogy ezek rendelkezésre álljanak. Ha a fejlesztés már 2018-ban vagy korábban elkezdődött volna, akkor a szivattyúk már rendelkezésre állhatnának.

Kiemelte: már több tucat településen kellett korlátozni a vízhasználatot. Nógrád megye 54, Zala 29, Hajdú-Bihar számos településén léptettek életbe korlátozást, Szentendre egyik részén 1500 ingatlan maradt víz nélkül, több helyen a honvédség biztosított vizet.

Advertisement
Tovább olvasom

Ezeket olvassák