Mindenki egyetért azzal, hogy a munkáért megélhetését biztosító fizetség járjon. Hogy a gyermekmunka megengedhetetlen szörnyűség, és a Föld jövője érdekében is ideje lenne tenni valamit. A fair trade mozgalom viszont nem csak kritizál, hanem a megoldási javaslatot is kidolgozta.

Minden évben május második szombatján, így 2015-ben 9-én tartják a fair trade, vagyis méltányos kereskedelem világnapját. A méltányos kereskedelem hívei adományok helyett piaci alapon próbálnak segíteni a harmadik világ nyomorgó lakosain, és megszüntetni a szegény országok termelőinek kizsákmányolásán alapuló kereskedelmi rendszert. Mert bár persze vannak kivételek, de sajnos általánosságban kijelenthetjük, hogy a mai nemzetközi kereskedelmi gyakorlat túlnyomó részben pillanatnyilag egy cseppet sem méltányos, hiszen a szegény országok termelőinek kizsákmányolásán alapul és hatalmas környezetterheléssel jár. A több mint ötvenéves múltra visszatekintő fair trade mozgalom fő célja, hogy a termelők méltányos árat és biztos jövedelmet kapjanak az áruikért. És pontosan kidolgozták azt a megoldási javaslatot is, ahogyan ez valóban működhet.

A méltányos kereskedelem a nemzetközi kereskedelmi gyakorlat megváltoztatására törekszik azért, hogy ne nőjön tovább a fejlett és fejlődő országok közötti szakadék, a szegény régiók termelői is tisztességes jövedelmet keressenek munkájukkal, és folyamatos fejlődéssel javuljanak az esélyeik a nemzetközi versenyben. A fair trade áruk körébe főként úgynevezett gyarmati áruk tartoznak, pillanatnyilag elsősorban élelmiszerek – mintegy felerészben kávé –, valamint kézműves termékek.

A kávé ikonikus terméke is ennek a világnak, hisz több mint százszor cserél gazdát, amíg a termelőtől a fogyasztó asztalára jut. Eközben mindenki ráteszi a maga hasznát, és úgy alakul ki a borsos ár, hogy a termelő bevétele egyetlen fillérrel sem növekszik. A fair trade esetében az árut a forgalmazó közvetlenül a termelőtől szerzi be, aki így többet lát a bevételből. Emellett a fair trade garantált minimálárral biztosítja, hogy a kistermelők ne legyenek kiszolgáltatva a tőzsdei ingadozásoknak. Ha a világpiaci ár e fölé megy, természetesen annak megfelelően magasabb összeget kapnak, de a minimum is fedezi a tényleges előállítási és megélhetési költségeket.

Emellett minden méltányos kereskedelemben értékesített termékért fair trade prémium jár, amelyet a termelők szövetkezetei saját belátásuk szerint használnak fel szociális célokra és fejlesztésre. A segítségért cserébe a termelők garantálják, hogy a nem alkalmaznak gyermekmunkát, szervezeteiket demokratikusan működtetik, és a termelést a fenntartható fejlődés elveinek figyelembevételével szervezik meg. A termesztés ráadásul kisebb léptékben és kevesebb vegyszerhasználattal történik, a termékek egyre nagyobb része ráadásul ökológiai gazdálkodásból (biogazdálkodásból) származik. A beszerzési lánc lerövidítésével és az árrések csökkentésével a méltányos kereskedelemben a bevétel mintegy 28 százaléka jut a termelőhöz, szemben a „normál” kereskedelmi formák átlagos 10-12 százalékával.

A fogyasztó dönt

A deklaráltan jótékonysági kezdeményezéseként induló fair trade mozgalom tulajdonképpen a piac része, ahol optimális esetben haszon képződik. A különbség a haszon elosztásának módjában van, valamint abban, hogy a segély helyett jövedelemhez jutó termelők számára új perspektívát, és így az önbecsülés lehetőségét teremti meg. A fair trade fontos célja, hogy a fogyasztókban tudatosítsa a kistermelőket sújtó igazságtalan nehézségeket, hogy vásárlóerejüket jó célok érdekében használhassák. A fogyasztó ugyan az átlagosnál 30-50 százalékkal drágábban vásárolja meg a fair trade árut, a társadalmi szempontból felelős működés mellett viszont sokszor jelentősen jobb minőségű termékhez is jut.

A teljes cikk itt olvasható.