Zöldinfó
Mennyire zöld valójában a leendő amerikai elnök?
A klímaváltozás tényét és a zöld retorikát természetesen ő is hangoztatja, de az olajhomokbányászat végtermékét exportáló Keystone-olajvezetéket még nem ítélte el. Vajon politikai érdekei állnak hallgatása hátterében?
Árgus szemekkel figyelik az elemzők Hillary Clinton minden egyes rezdülését, szavát, hiszen nagyon ott lóg a levegőben a kérdés, vajon indulni fog-e az elnökjelöltségért folyó versenyben.
Hillary Clinton a minap éles szavakkal bírálta azokat, akik tagadják a klímaváltozás tényét. De amikor olyan aktuálpolitikai és gazdasági kérdésről van szó, mint a szenátus által engedélyezett Keystone-olajvezeték, amelynek megépítése nemcsak védett természeti övezeteket károsítana, de növelné az USA olajfinomítóinak outputját, akkor hallgat.
Még súlyosabb vetülete a beruházásnak, hogy a vezeték a kanadai olajhomokbányászat termékét juttatná el Amerikába. Az olajhomokbányászatnak óriási hegységek és erdőségek estek és esnek áldozatul Kanadában, ahol – ezzel a rendkívül energiaigényes módszerrel – hevítéssel gyakorlatilag “kisütik” az olajat a kőzetekből.
Pedig nagy a nyomás Clintonon, hogy nyíltan foglaljon állást az olajvezeték ellen. Clinton – ahogy arra a Salon.com rámutatott – nemrég a Louisiana-i szenátor, Mary Landrieu pénzgyűjtő gálájának védnöki-háziasszonyi szerepét töltötte be. Landrieu híres arról, hogy nagy részben az olajvezetéket támogató álláspontja révén tudott széleskörű támogatást szerezni szenátori posztja megszerzéséhez.
“Ne szólj szám, ne fáj fejem…”
A League of Conservation Voters (Természetvédő Szavazók Ligája) pénzgyűjtő díszebédjén Clinton csak a klímaváltozást tagadók ellen ágált és a környezetvédelmet dicsérte. Az olajvezetékről egy szót sem ejtett. (Az amerikaiak 60 százaléka alapvetően fikciónak, hazugságnak tartja a globális felmelegedésről szóló tudományos elméletet.)
Az eseményen mindössze általánosságokba foglalva tért ki arra, hogy “gazdaságunk továbbra is elsősorban a fosszilis üzemanyagokkal működik és ennek megváltozásához erős politikai vezetés szükséges. Nem kell választanunk az egészséges környezet és az egészséges gazdaság között”.
A CNN kommentátora, Dan Merica rámutatott, hogy Clinton jó ideje kerüli az olajvezeték témáját. Egy kanadai rendezvényen annyit nagy nehezen kibökött, hogy nem szándékozik olyan témákat kommentálni, amellyel az utóda, a jelenlegi amerikai Külügyminiszter, John Kerry foglalkozik.
Megjegyezhetjük: tetszetős, de üres indok. Ilyen jogon egy sor kérdésről megúszhatja az állásfoglalást és a – potenciálisan szavazatokat vesztő – konfrontációt. Az indoklás persze mondvacsinált, hiszen interjúiban Clinton asszony rendszeresen véleményezi Amerika külpolitikáját, az ISIS-től az iráni nukleáris fegyverekig szinte mindent kommentál. Az olajvezetéket leszámítva.
forrás: piacesprofit.hu
Zöldinfó
Vízhiány és rekordalacsony Duna: szemléletváltást sürgetnek a magyar vízgazdálkodásban
Új vízgazdálkodást sürget a szakember a változó klímában.
Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)
Új, a víz elvezetése helyett annak megtartására épülő, a helyi adottságokat figyelembe vevő vízgazdálkodásra és szemléletváltásra van szükség Magyarországon a klímaváltozás miatt – hangsúlyozta Timár Gábor geofizikus, az ELTE TTK Geofizikai és Űrtudományi Tanszékének vezetője a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) Biztos hang című podcastjének új adásában – írja az alternativenergia.hu. A szakember rámutatott: az idei nyári hőhullámok és a Duna rekordalacsony vízállása Magyarországon egyértelműen jelzik a klímaváltozás hatásait. Timár Gábor szerint az extrém kisvíz a folyó felső vízgyűjtő területén tapasztalható tartós hőség és csapadékhiány következménye, ugyanakkor a másik véglet sem tűnt el, továbbra is érkezhetnek nagy árhullámok, ahogy azt a 2024-es árvíz is megmutatta. Timár Gábor kifejtette: a dunai hajózást és a Paksi Atomerőmű hűtési rendszerét is egy korábbi, másfajta vízjáráshoz alakították ki. A jövőben az eddig megszokottnál gyakoribb és tartósabb kisvizekkel kell számolni, ezért Paks esetében hosszabb távon indokolt lenne hűtést kevésbé függővé tenni a Duna pillanatnyi vízhozamától.
A geofizikus szerint az Alföldön is szemléletváltásra van szükség. A 19–20. századi vízgazdálkodás célja az árvizek és belvizek gyors elvezetése volt, a melegebbé és szárazabbá váló éghajlaton azonban ez a rendszer éppen azt a vizet vezeti el, amelyre később szükség lenne. A tartós kiszáradás már a légkört is megváltoztatja: a száraz, felmelegedett levegőben a csapadék egy része elpárolog, mielőtt elérné a felszínt. A felszínközeli nedvesség hiánya pedig a zivatarok fennmaradását is nehezíti. 2022-ben még nagyjából a Duna térségében gyengültek el az Alföld felé tartó zivatarok, idén azonban már a Dunántúl középső részén is előfordult, hogy feloszlottak – magyarázta a szakember.
Timár Gábor tévesnek nevezte azt a magyarázatot, amely a csapadékhiányt a jégkármérséklő rendszer működésének tulajdonítja. A szakember szerint sokkal alapvetőbb folyamatról van szó: a kiszáradt táj egyre kevésbé képes vizet visszajuttatni a légkörbe. Timár Gábor úgy vélte, a megoldás ezért nem merülhet ki abban, hogy az aszály idején megpróbálják öntözővízzel pótolni a hiányt. A tájat kell ismét nedvesebbé tenni. Ha a növények gyökérzónájában rendelkezésre áll a víz, párologtatni tudnak, ezzel hűtik és nedvesítik a felszín közeli levegőt. Ezen keresztül meg lehet kísérelni annak a természetes körforgásnak a helyreállítását is, amely kedvezőbb feltételeket teremt a csapadék számára.
A szakértő kiemelte: a megoldást nem az aszály idején alkalmazott öntözés kiterjesztése vagy néhány hatalmas felszíni tározó jelenti, mivel a szükséges vízmennyiség meghaladja ezek kapacitását. A vizet magában a tájban, leginkább a talajvízbe juttatva kell tárolni. A cél tehát az lenne, hogy akkor fogjuk meg a vizet, amikor rendelkezésre áll – hangsúlyozta Timár Gábor.
A szakember szerint a Tiszán érkező nagyobb vízhozamok egy részét ki kellene vezetni a tájba, a meglévő csatornahálózatot pedig nemcsak a belvíz elvezetésére, hanem ellenkező irányban, vízpótlásra is lehetne használni. Az alacsonyan fekvő területeken a vizet hagyni kellene beszivárogni a talajba, ahol hónapokkal később is segíthetné a növényzet vízellátását.
Ez azonban nem jelentheti azt, hogy mindenütt ugyanazt kell csinálni. A szakember egy sokkal kifinomultabb, a helyi adottságokra épülő vízgazdálkodást sürget. Meg kell ismerni, hol érdemes vizet kivezetni, milyen talajokon tud az valóban beszivárogni, hol emeli kedvezően a talajvíz szintjét, és hol okozhatna például szikesedést. Más megoldásra lehet szükség egyik és másik tájegységen, sőt akár egymáshoz közeli területeken is – magyarázta.
A professzor szerint a folyók mentén is többféle helyi beavatkozásra van szükség: a Tiszán egyes helyeken szélesebb teret lehetne adni az árvíznek, a töltéseket távolabb vinni a folyóktól, hosszabb távon pedig akár a korábbi kanyarulatok egy részének helyreállítása is segíthetne lassítani a víz lefolyását és a meder bevágódását. Máshol pedig kisebb műtárgyak, zsilipek és vízkivezetések alkalmazása indokolt. “Nem egyetlen nagy beruházás oldaná meg tehát a problémát, hanem sok, egymáshoz kapcsolódó helyi beavatkozás” – hangsúlyozta a szakember, aki a technikai megoldások mellett a szabályok átírását is sürgette.
Javaslata szerint a mezőgazdasági támogatási rendszert hozzá kellene igazítani ahhoz, hogy a gyenge termőképességű területeken gazdaságilag is megérje vizet visszatartani, amely akár új művelési kategóriaként is megjelenhetne. A változáshoz emellett szükség lenne egy olyan erős tudományos háttérintézményre, amely összegyűjti a különböző vízvisszatartási kísérletek tapasztalatait, modellezi az eredményeket, és segít eldönteni, hogy a következő évben hol és hogyan érdemes beavatkozni.
Timár Gábor zárásként elmondta: a feladat léptéke a 19. századi nagy folyószabályozásokéhoz mérhető, ám most a korábbi vízelvezetéssel ellentétben a víz megtartását kell elsajátítani.
-
Zöldinfó4 nap telt el a létrehozás ótaMegszűnik az elektronikai hulladék leadása az önkormányzati gyűjtéseken
-
Zöldinfó1 hét telt el a létrehozás ótaA rezsicsökkentés eltörlését és célzott kompenzációt sürget a Levegő Munkacsoport
-
Zöldinfó1 hét telt el a létrehozás ótaForradalmi változás jöhet az időjárás-előrejelzésben az új műholddal
-
Zöldinfó1 hét telt el a létrehozás ótaFurcsa szagú, barna anyag jelent meg a Dunában
-
Zöldinfó1 hét telt el a létrehozás ótaSzennyezés az akkumulátorgyárnál: függetlenül vizsgálják az iváncsai kutak vizét

A hozzászólás írásához bejelentkezés szükséges Bejelentkezés