Zöldinfó

Mennyire zöld valójában a leendő amerikai elnök?

Létrehozva:

11 év telt el a létrehozás óta

2014-12-10

Szerző:

Hell

A klímaváltozás tényét és a zöld retorikát természetesen ő is hangoztatja, de az olajhomokbányászat végtermékét exportáló Keystone-olajvezetéket még nem ítélte el. Vajon politikai érdekei állnak hallgatása hátterében?

Árgus szemekkel figyelik az elemzők Hillary Clinton minden egyes rezdülését, szavát, hiszen nagyon ott lóg a levegőben a kérdés, vajon indulni fog-e az elnökjelöltségért folyó versenyben.

Hillary Clinton a minap éles szavakkal bírálta azokat, akik tagadják a klímaváltozás tényét. De amikor olyan aktuálpolitikai és gazdasági kérdésről van szó, mint a szenátus által engedélyezett Keystone-olajvezeték, amelynek megépítése nemcsak védett természeti övezeteket károsítana, de növelné az USA olajfinomítóinak outputját, akkor hallgat.

Még súlyosabb vetülete a beruházásnak, hogy a vezeték a kanadai olajhomokbányászat termékét juttatná el Amerikába. Az olajhomokbányászatnak óriási hegységek és erdőségek estek és esnek áldozatul Kanadában, ahol – ezzel a rendkívül energiaigényes módszerrel – hevítéssel gyakorlatilag “kisütik” az olajat a kőzetekből.

Pedig nagy a nyomás Clintonon, hogy nyíltan foglaljon állást az olajvezeték ellen. Clinton – ahogy arra a Salon.com rámutatott – nemrég a Louisiana-i szenátor, Mary Landrieu pénzgyűjtő gálájának védnöki-háziasszonyi szerepét töltötte be. Landrieu híres arról, hogy nagy részben az olajvezetéket támogató álláspontja révén tudott széleskörű támogatást szerezni szenátori posztja megszerzéséhez.

“Ne szólj szám, ne fáj fejem…”

A League of Conservation Voters (Természetvédő Szavazók Ligája) pénzgyűjtő díszebédjén Clinton csak a klímaváltozást tagadók ellen ágált és a környezetvédelmet dicsérte. Az olajvezetékről egy szót sem ejtett. (Az amerikaiak 60 százaléka alapvetően fikciónak, hazugságnak tartja a globális felmelegedésről szóló tudományos elméletet.)

Az eseményen mindössze általánosságokba foglalva tért ki arra, hogy “gazdaságunk továbbra is elsősorban a fosszilis üzemanyagokkal működik és ennek megváltozásához erős politikai vezetés szükséges. Nem kell választanunk az egészséges környezet és az egészséges gazdaság között”.

A CNN kommentátora, Dan Merica rámutatott, hogy Clinton jó ideje kerüli az olajvezeték témáját. Egy kanadai rendezvényen annyit nagy nehezen kibökött, hogy nem szándékozik olyan témákat kommentálni, amellyel az utóda, a jelenlegi amerikai Külügyminiszter, John Kerry foglalkozik.

Megjegyezhetjük: tetszetős, de üres indok. Ilyen jogon egy sor kérdésről megúszhatja az állásfoglalást és a – potenciálisan szavazatokat vesztő – konfrontációt. Az indoklás persze mondvacsinált, hiszen interjúiban Clinton asszony rendszeresen véleményezi Amerika külpolitikáját, az ISIS-től az iráni nukleáris fegyverekig szinte mindent kommentál. Az olajvezetéket leszámítva.

forrás: piacesprofit.hu

Hozzászólás küldése

A hozzászólás írásához bejelentkezés szükséges Bejelentkezés

Hozzászólás

Hozzászólás küldéséhez be kell jelentkezni.

Zöldinfó

Túlszaporodás miatt emelnék a medvék kilövési keretet

Első házként elfogadta a román szenátus a medveállomány ritkítását célzó vadászati kvóta megduplázását.

Létrehozva:

16 perc telt el a létrehozás óta

2026-03-23

Szerző:

Vanessza

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)

A Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) által beterjesztett törvénytervezet a korábbi 426 helyett évi 859 barnamedve kilövését írja elő megelőzési céllal – ismertette az alternativenergia.hu. A román parlament felsőháza által elfogadott jogszabálytervezet a sürgősségi kilövések számát is az eddigi kétszeresére – 55 helyett 110-re – emeli évente. Ezt olyankor alkalmazzák, amikor az emberéletet veszélyeztető medvék eltávolítására nincs más mód. A törvénytervezetet a 136 tagú szenátus jelen lévő tagjai közül 70-en támogatták, 10-en ellenezték, és 17-en tartózkodtak – írta az Agerpres. Az RMDSZ MTI-nek küldött közleményében Tánczos Barna miniszterelnök-helyettest, szenátort idézte, aki hangsúlyozta: az arányos kilövési kvóta része kell legyen annak az intézkedéscsomagnak, amellyel a bukaresti kormány a medvék szaporulatát kezeli. Bukarest ezáltal kontroll alatt tartja a medvepopulációt, védi az emberi életet és a mezőgazdasági tevékenységet. A korábbi környezetvédelmi miniszter emlékeztetett, hogy a szövetség következetesen az emberi élet és javak védelme mellett foglalt állást.

Hangsúlyozta, hogy a kilőhető medvék számának megduplázását a nagyvadak genetikai felmérésére alapozva kezdeményezték. Az újabb kvóta a szakemberek által, súlyozott képlet alapján lett megállapítva. Ennek alapján több, mint 500 olyan vadászterületen válik lehetővé az állományszabályozó kilövés, ahol a védett nagyvad előfordul. Az RMDSZ közleményében emlékeztetett, hogy a szövetség tavaly decemberben terjesztette be a román parlamentbe a kilövési kvóta megduplázására vonatkozó törvénytervezetét, miután a medvepopuláció genetikai felmérésének eredményei igazolták a medvék veszélyes túlszaporodását. Eszerint a Romániában élő medvék száma 10 419 és 12 770 között van. A kvóta kiszámolásához használt, szakemberek által meghatározott képlet a genetikai populációfelmérés eredményeit, a mintavételek számát, az elmúlt két év állománybecsléseit és a vadkárok számát is figyelembe veszi. Ez alapján határozták meg azokat a vadászterületeket, ahol legalább egy barnamedve kilőhető. A megemelt kvóta a faj védelméről szóló rendelkezésekkel is összhangban van – hangsúlyozta az RMDSZ.

A törvénytervezetet a szenátus után a képviselőháznak is jóvá kell hagynia, ezt követően lép életbe. A román képviselőház 2024 júliusában rendkívüli ülésen fogadott el törvénymódosítást a túlszaporodott medveállomány ritkítását célzó vadászati kvótákról. A rendkívüli ülésszakot azt követően hívták össze, hogy egy héttel korábban egy medve népszerű turistaösvényen ölt meg egy 19 éves lányt. A román sajtó többször is arról cikkezett, hogy bár a törvényi keret megvan, a gyakorlati alkalmazása kívánnivalót hagy maga után: sok vadászterületen tavaly őszre csupán a kvóta felét sikerült teljesíteni. Maros megyében például a környezetvédelmi igazgatóság korábbi közlése szerint a 2025-os évre 43 barnamedve kilövését hagyták jóvá, de október közepéig csupán 20-at lőttek ki.

A medvepopuláció ritkítását célzó megelőzési kvótát a nagyvadak száma és az általuk okozott kár nagysága függvényében osztják le a romániai megyék között, eddig a legtöbb állat kilövését Hargita, Kovászna és Brassó megyében engedélyezték. Romániában a településekre bejáró medvék nemcsak tetemes anyagi károkat okoznak, hanem az elmúlt 5-6 évben több mint 150 esetben támadtak emberre, és tucatnyinál több haláleset is történt.

Tovább olvasom