Zöldinfó
Mennyire zöld valójában a leendő amerikai elnök?
A klímaváltozás tényét és a zöld retorikát természetesen ő is hangoztatja, de az olajhomokbányászat végtermékét exportáló Keystone-olajvezetéket még nem ítélte el. Vajon politikai érdekei állnak hallgatása hátterében?
Árgus szemekkel figyelik az elemzők Hillary Clinton minden egyes rezdülését, szavát, hiszen nagyon ott lóg a levegőben a kérdés, vajon indulni fog-e az elnökjelöltségért folyó versenyben.
Hillary Clinton a minap éles szavakkal bírálta azokat, akik tagadják a klímaváltozás tényét. De amikor olyan aktuálpolitikai és gazdasági kérdésről van szó, mint a szenátus által engedélyezett Keystone-olajvezeték, amelynek megépítése nemcsak védett természeti övezeteket károsítana, de növelné az USA olajfinomítóinak outputját, akkor hallgat.
Még súlyosabb vetülete a beruházásnak, hogy a vezeték a kanadai olajhomokbányászat termékét juttatná el Amerikába. Az olajhomokbányászatnak óriási hegységek és erdőségek estek és esnek áldozatul Kanadában, ahol – ezzel a rendkívül energiaigényes módszerrel – hevítéssel gyakorlatilag “kisütik” az olajat a kőzetekből.
Pedig nagy a nyomás Clintonon, hogy nyíltan foglaljon állást az olajvezeték ellen. Clinton – ahogy arra a Salon.com rámutatott – nemrég a Louisiana-i szenátor, Mary Landrieu pénzgyűjtő gálájának védnöki-háziasszonyi szerepét töltötte be. Landrieu híres arról, hogy nagy részben az olajvezetéket támogató álláspontja révén tudott széleskörű támogatást szerezni szenátori posztja megszerzéséhez.
“Ne szólj szám, ne fáj fejem…”
A League of Conservation Voters (Természetvédő Szavazók Ligája) pénzgyűjtő díszebédjén Clinton csak a klímaváltozást tagadók ellen ágált és a környezetvédelmet dicsérte. Az olajvezetékről egy szót sem ejtett. (Az amerikaiak 60 százaléka alapvetően fikciónak, hazugságnak tartja a globális felmelegedésről szóló tudományos elméletet.)
Az eseményen mindössze általánosságokba foglalva tért ki arra, hogy “gazdaságunk továbbra is elsősorban a fosszilis üzemanyagokkal működik és ennek megváltozásához erős politikai vezetés szükséges. Nem kell választanunk az egészséges környezet és az egészséges gazdaság között”.
A CNN kommentátora, Dan Merica rámutatott, hogy Clinton jó ideje kerüli az olajvezeték témáját. Egy kanadai rendezvényen annyit nagy nehezen kibökött, hogy nem szándékozik olyan témákat kommentálni, amellyel az utóda, a jelenlegi amerikai Külügyminiszter, John Kerry foglalkozik.
Megjegyezhetjük: tetszetős, de üres indok. Ilyen jogon egy sor kérdésről megúszhatja az állásfoglalást és a – potenciálisan szavazatokat vesztő – konfrontációt. Az indoklás persze mondvacsinált, hiszen interjúiban Clinton asszony rendszeresen véleményezi Amerika külpolitikáját, az ISIS-től az iráni nukleáris fegyverekig szinte mindent kommentál. Az olajvezetéket leszámítva.
forrás: piacesprofit.hu
Zöldinfó
Lajtos kocsik és napelemes kutak segítik a szomjazó erdei élővilágot
Aszály elleni védekezésbe kezdett a somogyi erdőkben a SEFAG erdőgazdaság.
Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)
Aszály elleni védekezésbe kezdett a somogyi erdőkben a SEFAG erdőgazdaság, egyebek mellett lajtos kocsikkal és napelemes kutakkal igyekszik enyhíteni a vízhiányon – tájékoztatta a SEFAG Erdészeti és Faipari Zrt. az MTI-t. A somogyi erdőterületeken gazdálkodó állami tulajdonú társaság közleménye szerint a klímaváltozás immár tavasztól késő őszig sújtja az erdőket, és a tartós szárazság rendkívüli kihívás elé állítja a somogyi vadállományt is – olvasható az alternativenergia.hu oldalon. Az erdőgazdaság tavasz óta folyamatosan végzi a vízpótlási munkálatokat azokon a területeken, amelyeken vízhiány lépett fel, illetve a természetes források már kiszáradtak.
Egyes helyeken napelemes kutak létesítésével segítették a szárazabb régiók állandó vízellátását, máshova lajtos kocsikkal hordták ki a vizet. Utóbbi módszerrel rendszeresen feltöltötték a mesterséges dagonyákat is, ezzel is segítve a teljes erdei élővilágot, a legkisebb rovaroktól a védett hüllőkön, kétéltűeken át az énekesmadarakig és az emlősökig.
Az erdőgazdaság tavaly kezdte nagyszabású, átfogó vízmegtartási projektjeinek megvalósítását. Ezek részeként folyamatosan újítják fel a vízvisszatartó védműveket, forrásokat tisztítanak meg, felfogják az erdészeti utakról és más burkolt felületekről lefolyó csapadékvizet, az elfolyó víz sebességét pedig igyekeznek csökkenteni. Gondoskodnak a beszivárogtatásról és beszivárogtató területek, időszakos vízgyűjtő medencék kialakításáról, kisebb gátak, természetes anyagokból épített vízvisszatartó akadályok létesítéséről.
A kaposvári székhelyű, több mint 400 embert foglalkoztató SEFAG Erdészeti és Faipari Zrt. az ország egyik legnagyobb állami erdő- és legnagyobb vadgazdálkodója, kezelésében több mint 89 ezer hektár földterület áll, amelynek mintegy 94 százaléka erdő. Működési területe Somogy mellett Baranya, Zala, Veszprém és Tolna vármegyére is kiterjed. Fő tevékenységei közé tartozik a fenntartható erdőgazdálkodás, az erdőfelújítás és -telepítés, a vadgazdálkodás, emellett az erdőkhöz kapcsolódó turisztikai szolgáltatásokat is biztosít. A társaság 2025-ben 456 ezer köbméter fát termelt ki erdeiből, amely erdőtervi lehetősége 80 százaléka – olvasható a SEFAG 2025-ös tájékoztatójából.
-
Zöldinfó5 nap telt el a létrehozás ótaCsatlakozott a magyar villamosenergia-piac az európai MARI platformhoz
-
Zöld Közlekedés5 nap telt el a létrehozás ótaTöbb tucat jármű bukott el a környezetvédelmi ellenőrzésen
-
Zöldinfó1 hét telt el a létrehozás ótaFélmillió köbméter fával kevesebbet égethetnének el az erőművek
-
Zöldinfó1 nap telt el a létrehozás ótaA természet még képes regenerálódni, de sürgős változás kell
-
Zöldinfó1 hét telt el a létrehozás ótaA hőség mellett a folyók és a tengerek is rekordokat döntöttek

A hozzászólás írásához bejelentkezés szükséges Bejelentkezés