Kapcsolatfelvétel

Zöldinfó

Mennyire zöld valójában a leendő amerikai elnök?

Létrehozva:

|

A klímaváltozás tényét és a zöld retorikát természetesen ő is hangoztatja, de az olajhomokbányászat végtermékét exportáló Keystone-olajvezetéket még nem ítélte el. Vajon politikai érdekei állnak hallgatása hátterében?

Árgus szemekkel figyelik az elemzők Hillary Clinton minden egyes rezdülését, szavát, hiszen nagyon ott lóg a levegőben a kérdés, vajon indulni fog-e az elnökjelöltségért folyó versenyben.

Hillary Clinton a minap éles szavakkal bírálta azokat, akik tagadják a klímaváltozás tényét. De amikor olyan aktuálpolitikai és gazdasági kérdésről van szó, mint a szenátus által engedélyezett Keystone-olajvezeték, amelynek megépítése nemcsak védett természeti övezeteket károsítana, de növelné az USA olajfinomítóinak outputját, akkor hallgat.

Még súlyosabb vetülete a beruházásnak, hogy a vezeték a kanadai olajhomokbányászat termékét juttatná el Amerikába. Az olajhomokbányászatnak óriási hegységek és erdőségek estek és esnek áldozatul Kanadában, ahol – ezzel a rendkívül energiaigényes módszerrel – hevítéssel gyakorlatilag “kisütik” az olajat a kőzetekből.

Advertisement

Pedig nagy a nyomás Clintonon, hogy nyíltan foglaljon állást az olajvezeték ellen. Clinton – ahogy arra a Salon.com rámutatott – nemrég a Louisiana-i szenátor, Mary Landrieu pénzgyűjtő gálájának védnöki-háziasszonyi szerepét töltötte be. Landrieu híres arról, hogy nagy részben az olajvezetéket támogató álláspontja révén tudott széleskörű támogatást szerezni szenátori posztja megszerzéséhez.

“Ne szólj szám, ne fáj fejem…”

Advertisement

A League of Conservation Voters (Természetvédő Szavazók Ligája) pénzgyűjtő díszebédjén Clinton csak a klímaváltozást tagadók ellen ágált és a környezetvédelmet dicsérte. Az olajvezetékről egy szót sem ejtett. (Az amerikaiak 60 százaléka alapvetően fikciónak, hazugságnak tartja a globális felmelegedésről szóló tudományos elméletet.)

Az eseményen mindössze általánosságokba foglalva tért ki arra, hogy “gazdaságunk továbbra is elsősorban a fosszilis üzemanyagokkal működik és ennek megváltozásához erős politikai vezetés szükséges. Nem kell választanunk az egészséges környezet és az egészséges gazdaság között”.

Advertisement

A CNN kommentátora, Dan Merica rámutatott, hogy Clinton jó ideje kerüli az olajvezeték témáját. Egy kanadai rendezvényen annyit nagy nehezen kibökött, hogy nem szándékozik olyan témákat kommentálni, amellyel az utóda, a jelenlegi amerikai Külügyminiszter, John Kerry foglalkozik.

Megjegyezhetjük: tetszetős, de üres indok. Ilyen jogon egy sor kérdésről megúszhatja az állásfoglalást és a – potenciálisan szavazatokat vesztő – konfrontációt. Az indoklás persze mondvacsinált, hiszen interjúiban Clinton asszony rendszeresen véleményezi Amerika külpolitikáját, az ISIS-től az iráni nukleáris fegyverekig szinte mindent kommentál. Az olajvezetéket leszámítva.

Advertisement

forrás: piacesprofit.hu

Advertisement
Hozzászólás küldése

A hozzászólás írásához bejelentkezés szükséges Bejelentkezés

Hozzászólás

Zöldinfó

Hattyúk és teknősök a leggyakoribb áldozatok a magyar vizekben

Több mint 60 állatfajra veszélyesek Magyarországon az elhagyott horgászeszközök egy vizsgálat szerint.

Létrehozva:

|

Szerző:

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)

Magyarországon legalább 64 állatfajt fenyeget a járulékos fogásnak nevezett jelenség, amikor olyan állatból lesz zsákmány, amely nem célpontja a horgászatnak: az elhagyott horgászeszközök elsősorban a madarakat és hüllőket veszélyeztetik amellett, hogy szennyezik az édesvizeket – hívja fel a figyelmet a HUN-REN Magyar Kutatási Hálózat az MTI-hez eljuttatott közleményében. A HUN-REN Ökológiai Kutatóközpont Vizes Élőhelyek Funkcionális Ökológiai Kutatócsoportjának vezetésével elkészült egy átfogó vizsgálat arról, hogy mely élőlénycsoportokra jelenthetnek természetvédelmi kockázatot az elveszített vagy aktívan használt horgászfelszerelések – írja az alternativenergia.hu.

A leggyakrabban madarak estek csapdába, őket követték a hüllők, míg a többi állatcsoport együttesen az esetek kicsit több mint 10 százalékát tette ki. A madarak között a leggyakoribb áldozat a bütykös hattyú (Cygnus olor) volt, míg a hüllők közül a mocsári teknős (Emys orbicularis) sérült meg legtöbbször, általában a horogra szúrt horgászpellet bekapása következtében. Az érintett egyedek több mint 70 százaléka védett fajhoz tartozott. Az esetek túlnyomó többsége mindössze kétféle eszközhöz kapcsolódott: horgászzsinórhoz és/vagy horoghoz. Az elvesztett horgászeszközök okozták a járulékos fogások többségét, de az aktívan használt felszerelések is hasonló nagyságrendben voltak felelősek. A leginkább fenyegetett élőhelyek a folyópartok, a természetes és a mesterséges tavak.

A kutatás során a járulékos fogás által érintett egyedek kevesebb mint 10 százalékát jegyezték fel elhullottként, a pusztulási ráta azonban ennél jóval nagyobb lehet, mivel a késleltetett elhullás vagy a nem halálos de káros következmények, például a mozgásképesség romlása, a ragadozóknak való fokozott kitettség nem jelennek meg az adatokban. A felméréshez a kutatók 40 évet felölelő médiaelemzéssel 200 esetet dokumentáltak, és úgy látják, hogy szükséges lenne online kérdőíves elemzéssel, a horgászok tapasztalatait összegyűjtve folytatni a kutatást.

Advertisement
Tovább olvasom

Zöldtrend a Facebookon

Címkék

Ezeket olvassák