Kapcsolatfelvétel

Zöldinfó

Mennyire zöld valójában a leendő amerikai elnök?

Létrehozva:

|

A klímaváltozás tényét és a zöld retorikát természetesen ő is hangoztatja, de az olajhomokbányászat végtermékét exportáló Keystone-olajvezetéket még nem ítélte el. Vajon politikai érdekei állnak hallgatása hátterében?

Árgus szemekkel figyelik az elemzők Hillary Clinton minden egyes rezdülését, szavát, hiszen nagyon ott lóg a levegőben a kérdés, vajon indulni fog-e az elnökjelöltségért folyó versenyben.

Hillary Clinton a minap éles szavakkal bírálta azokat, akik tagadják a klímaváltozás tényét. De amikor olyan aktuálpolitikai és gazdasági kérdésről van szó, mint a szenátus által engedélyezett Keystone-olajvezeték, amelynek megépítése nemcsak védett természeti övezeteket károsítana, de növelné az USA olajfinomítóinak outputját, akkor hallgat.

Még súlyosabb vetülete a beruházásnak, hogy a vezeték a kanadai olajhomokbányászat termékét juttatná el Amerikába. Az olajhomokbányászatnak óriási hegységek és erdőségek estek és esnek áldozatul Kanadában, ahol – ezzel a rendkívül energiaigényes módszerrel – hevítéssel gyakorlatilag “kisütik” az olajat a kőzetekből.

Advertisement

Pedig nagy a nyomás Clintonon, hogy nyíltan foglaljon állást az olajvezeték ellen. Clinton – ahogy arra a Salon.com rámutatott – nemrég a Louisiana-i szenátor, Mary Landrieu pénzgyűjtő gálájának védnöki-háziasszonyi szerepét töltötte be. Landrieu híres arról, hogy nagy részben az olajvezetéket támogató álláspontja révén tudott széleskörű támogatást szerezni szenátori posztja megszerzéséhez.

“Ne szólj szám, ne fáj fejem…”

Advertisement

A League of Conservation Voters (Természetvédő Szavazók Ligája) pénzgyűjtő díszebédjén Clinton csak a klímaváltozást tagadók ellen ágált és a környezetvédelmet dicsérte. Az olajvezetékről egy szót sem ejtett. (Az amerikaiak 60 százaléka alapvetően fikciónak, hazugságnak tartja a globális felmelegedésről szóló tudományos elméletet.)

Az eseményen mindössze általánosságokba foglalva tért ki arra, hogy “gazdaságunk továbbra is elsősorban a fosszilis üzemanyagokkal működik és ennek megváltozásához erős politikai vezetés szükséges. Nem kell választanunk az egészséges környezet és az egészséges gazdaság között”.

Advertisement

A CNN kommentátora, Dan Merica rámutatott, hogy Clinton jó ideje kerüli az olajvezeték témáját. Egy kanadai rendezvényen annyit nagy nehezen kibökött, hogy nem szándékozik olyan témákat kommentálni, amellyel az utóda, a jelenlegi amerikai Külügyminiszter, John Kerry foglalkozik.

Megjegyezhetjük: tetszetős, de üres indok. Ilyen jogon egy sor kérdésről megúszhatja az állásfoglalást és a – potenciálisan szavazatokat vesztő – konfrontációt. Az indoklás persze mondvacsinált, hiszen interjúiban Clinton asszony rendszeresen véleményezi Amerika külpolitikáját, az ISIS-től az iráni nukleáris fegyverekig szinte mindent kommentál. Az olajvezetéket leszámítva.

Advertisement

forrás: piacesprofit.hu

Advertisement
Hozzászólás küldése

A hozzászólás írásához bejelentkezés szükséges Bejelentkezés

Hozzászólás

Zöldinfó

Bécs a mesterséges intelligencia etikus jövőjének egyik központjává válhat

Digitális humanizmus központot nyit Bécs.

Létrehozva:

|

Szerző:

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)

A mesterséges intelligencia térhódításával egyre több ország és város versenyez azért, hogy ne csak technológiai újításokban, hanem azok társadalmi, etikai és demokratikus alakításában is meghatározó szerepet töltsön be – olvasható az alternativenergia.hu oldalon. Bécsben ezért új digitális humanizmus központ jön létre, amelynek célja, hogy a digitális technológiák fejlesztését az emberi értékek, a demokrácia és a társadalmi felelősségvállalás mentén alakítsák. Miközben a világ figyelme elsősorban az új mesterséges intelligencia-modellek fejlesztésére irányul, egyre hangsúlyosabb kérdéssé válik, hogy ki és miként alakítja majd azokat a szabályokat és értékeket, amelyek mentén ezek a technológiák működnek. A digitális humanizmus egyik célja, hogy a mesterséges intelligencia és más digitális technológiák fejlesztését demokratikusabbá, etikusabbá és emberközpontúbbá tegye. Erre épít a Bécsből indult digitális humanizmus szemlélet is, amely szerint a technológiai fejlődésnek nem öncélúnak kell lennie, hanem az emberek jólétét, a demokratikus működést és a társadalmi igazságosságot kell szolgálnia. A most létrejövő Center for Digital Humanism Vienna (CDH Vienna) ezt a szemléletet kívánja intézményesíteni.

A CDH Vienna feladata a tudományos kutatások koordinálása mellett az lesz, hogy összekapcsolja a politika, a civil társadalom és a gazdaság szereplőit. A központ interdiszciplináris platformként működik majd és olyan kérdésekkel foglalkozik, mint a mesterséges intelligencia társadalmi hatásai, az etikus technológiafejlesztés, a digitális szuverenitás és a demokratikus kontroll szerepe a digitalizációban. Az új digitális humanizmus központot, a Center for Digital Humanism Vienna (CDH Vienna) az Osztrák Tudományos Minisztérium, Bécs városa, a Bécsi Egyetem, a Bécsi Műszaki Egyetem (TU Wien), a Bécsi Közgazdaságtudományi Egyetem (WU Wien) és a Central European University (CEU) hozzák létre közösen. A kezdeményezést a héten lezajlott Digital Humanism Conference keretében jelentették be Bécsben. A hivatalos megnyitóra 2026. július 1-jén kerül sor, az operatív tevékenység pedig ősszel veszi kezdetét.

Advertisement
Tovább olvasom

Zöldtrend a Facebookon

Címkék

Ezeket olvassák