Zöldinfó
Mennyire zöld valójában a leendő amerikai elnök?
A klímaváltozás tényét és a zöld retorikát természetesen ő is hangoztatja, de az olajhomokbányászat végtermékét exportáló Keystone-olajvezetéket még nem ítélte el. Vajon politikai érdekei állnak hallgatása hátterében?
Árgus szemekkel figyelik az elemzők Hillary Clinton minden egyes rezdülését, szavát, hiszen nagyon ott lóg a levegőben a kérdés, vajon indulni fog-e az elnökjelöltségért folyó versenyben.
Hillary Clinton a minap éles szavakkal bírálta azokat, akik tagadják a klímaváltozás tényét. De amikor olyan aktuálpolitikai és gazdasági kérdésről van szó, mint a szenátus által engedélyezett Keystone-olajvezeték, amelynek megépítése nemcsak védett természeti övezeteket károsítana, de növelné az USA olajfinomítóinak outputját, akkor hallgat.
Még súlyosabb vetülete a beruházásnak, hogy a vezeték a kanadai olajhomokbányászat termékét juttatná el Amerikába. Az olajhomokbányászatnak óriási hegységek és erdőségek estek és esnek áldozatul Kanadában, ahol – ezzel a rendkívül energiaigényes módszerrel – hevítéssel gyakorlatilag “kisütik” az olajat a kőzetekből.
Pedig nagy a nyomás Clintonon, hogy nyíltan foglaljon állást az olajvezeték ellen. Clinton – ahogy arra a Salon.com rámutatott – nemrég a Louisiana-i szenátor, Mary Landrieu pénzgyűjtő gálájának védnöki-háziasszonyi szerepét töltötte be. Landrieu híres arról, hogy nagy részben az olajvezetéket támogató álláspontja révén tudott széleskörű támogatást szerezni szenátori posztja megszerzéséhez.
“Ne szólj szám, ne fáj fejem…”
A League of Conservation Voters (Természetvédő Szavazók Ligája) pénzgyűjtő díszebédjén Clinton csak a klímaváltozást tagadók ellen ágált és a környezetvédelmet dicsérte. Az olajvezetékről egy szót sem ejtett. (Az amerikaiak 60 százaléka alapvetően fikciónak, hazugságnak tartja a globális felmelegedésről szóló tudományos elméletet.)
Az eseményen mindössze általánosságokba foglalva tért ki arra, hogy “gazdaságunk továbbra is elsősorban a fosszilis üzemanyagokkal működik és ennek megváltozásához erős politikai vezetés szükséges. Nem kell választanunk az egészséges környezet és az egészséges gazdaság között”.
A CNN kommentátora, Dan Merica rámutatott, hogy Clinton jó ideje kerüli az olajvezeték témáját. Egy kanadai rendezvényen annyit nagy nehezen kibökött, hogy nem szándékozik olyan témákat kommentálni, amellyel az utóda, a jelenlegi amerikai Külügyminiszter, John Kerry foglalkozik.
Megjegyezhetjük: tetszetős, de üres indok. Ilyen jogon egy sor kérdésről megúszhatja az állásfoglalást és a – potenciálisan szavazatokat vesztő – konfrontációt. Az indoklás persze mondvacsinált, hiszen interjúiban Clinton asszony rendszeresen véleményezi Amerika külpolitikáját, az ISIS-től az iráni nukleáris fegyverekig szinte mindent kommentál. Az olajvezetéket leszámítva.
forrás: piacesprofit.hu
Zöldinfó
Történelmi mélypontra apadt a Duna, beavatkozással mentik az atomerőművet
Történelmi mélypontra süllyedt a Duna vízhozama a romániai szakaszon.
Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)
Történelmi mélypontra, másodpercenként 1400 köbméterre süllyedt a Duna vízhozama a romániai szakasz belépő pontján, Báziásnál – közölte a a román vízügyi hatóság szóvivője. Ana-Maria Agiu a Digi24 hírtelevíziónak nyilatkozva kiemelte: a folyam vízhozama a hidrológusok előrejelzéséhez képest két nappal korábban csökkent a történelmi mélypontra és további apadás várható – írja az alternativenergia.hu. A szóvivő megerősítette, hogy kedden két centiméterrel emelkedett a Duna vízszintje a cernavodai atomerőműnél, miután a hadsereg utászai és búvárai felrobbantottak egy zátonyt a Duna 60 kilométernyire lévő elágazásánál, megkönnyítve a víz áramlását a Cernavoda felé vezető Öreg-Dunán.
Cernavodánál szerdán mínusz 217 centiméteres vízállást mértek, az előrejelzés szerint pedig – a napi 2-3 centiméteres apadás közepette – 6-7 napon belül érheti el a Duna a mínusz 233 centiméteres szintet, ami az erőmű még működő kettes blokkjának lekapcsolását is szükségessé teszi – magyarázta a szóvivő. Úgy értékelte: a hétfői vízszabályozási beavatkozással két értékes napot nyert Románia az atomerőmű részleges üzemben tartása számára és további 10-12 centiméteres vízszintemelkedést remélnek attól, ha a Duna elágazásánál sikerül négy kővel megrakott uszályt elsüllyeszteni, mesterséges víz alatti padkát emelve a Bala-ág medrében, és ezáltal több vizet terelni a másik ágra, az erőmű felé vezető Öreg-Dunába.
Ana-Maria Agiu szerint egy sikeres beavatkozással el lehetne kerülni a vízszint kritikus érték alá csökkenését Cernavodánál, amíg a Duna felső, ausztriai szakaszán hulló csapadék hatására el nem kezd emelkedni a vízszint a romániai atomerőmű térségében is. A román kormány pénteken készenléti állapotot hirdetett a szárazság, a Duna alacsony vízállása és az energiahiány miatt, és 7 millió lejt (485 millió forint) utalt ki azokra a munkálatokra, amelyekkel reményeik szerint a Duna további apadása esetén is a működési szinten tarthatják az erőmű hűtőrendszerét kiszolgáló tározóban a vizet.
-
Zöldinfó1 hét telt el a létrehozás ótaBiztonságban az energiaellátás: a Duna alacsony vízszintje miatt lépett a Paksi Atomerőmű
-
Zöldinfó2 nap telt el a létrehozás ótaHőségriasztás Magyarországon: emelkedik a Duna, miközben rekordközeli a rendszerterhelés
-
Zöldinfó5 nap telt el a létrehozás ótaCsak töredékén működnek a Vaskapu vízerőművei az aszály miatt
-
Zöldinfó1 nap telt el a létrehozás ótaA hőség miatt veszélyesen megemelkedett a talajközeli ózon szintje
-
Zöldinfó3 nap telt el a létrehozás ótaÚjabb víztakarékossági intézkedés: nem locsolhatják ivóvízzel a stadionokat

A hozzászólás írásához bejelentkezés szükséges Bejelentkezés