Zöldinfó
Mennyire zöld valójában a leendő amerikai elnök?
A klímaváltozás tényét és a zöld retorikát természetesen ő is hangoztatja, de az olajhomokbányászat végtermékét exportáló Keystone-olajvezetéket még nem ítélte el. Vajon politikai érdekei állnak hallgatása hátterében?
Árgus szemekkel figyelik az elemzők Hillary Clinton minden egyes rezdülését, szavát, hiszen nagyon ott lóg a levegőben a kérdés, vajon indulni fog-e az elnökjelöltségért folyó versenyben.
Hillary Clinton a minap éles szavakkal bírálta azokat, akik tagadják a klímaváltozás tényét. De amikor olyan aktuálpolitikai és gazdasági kérdésről van szó, mint a szenátus által engedélyezett Keystone-olajvezeték, amelynek megépítése nemcsak védett természeti övezeteket károsítana, de növelné az USA olajfinomítóinak outputját, akkor hallgat.
Még súlyosabb vetülete a beruházásnak, hogy a vezeték a kanadai olajhomokbányászat termékét juttatná el Amerikába. Az olajhomokbányászatnak óriási hegységek és erdőségek estek és esnek áldozatul Kanadában, ahol – ezzel a rendkívül energiaigényes módszerrel – hevítéssel gyakorlatilag “kisütik” az olajat a kőzetekből.
Pedig nagy a nyomás Clintonon, hogy nyíltan foglaljon állást az olajvezeték ellen. Clinton – ahogy arra a Salon.com rámutatott – nemrég a Louisiana-i szenátor, Mary Landrieu pénzgyűjtő gálájának védnöki-háziasszonyi szerepét töltötte be. Landrieu híres arról, hogy nagy részben az olajvezetéket támogató álláspontja révén tudott széleskörű támogatást szerezni szenátori posztja megszerzéséhez.
“Ne szólj szám, ne fáj fejem…”
A League of Conservation Voters (Természetvédő Szavazók Ligája) pénzgyűjtő díszebédjén Clinton csak a klímaváltozást tagadók ellen ágált és a környezetvédelmet dicsérte. Az olajvezetékről egy szót sem ejtett. (Az amerikaiak 60 százaléka alapvetően fikciónak, hazugságnak tartja a globális felmelegedésről szóló tudományos elméletet.)
Az eseményen mindössze általánosságokba foglalva tért ki arra, hogy “gazdaságunk továbbra is elsősorban a fosszilis üzemanyagokkal működik és ennek megváltozásához erős politikai vezetés szükséges. Nem kell választanunk az egészséges környezet és az egészséges gazdaság között”.
A CNN kommentátora, Dan Merica rámutatott, hogy Clinton jó ideje kerüli az olajvezeték témáját. Egy kanadai rendezvényen annyit nagy nehezen kibökött, hogy nem szándékozik olyan témákat kommentálni, amellyel az utóda, a jelenlegi amerikai Külügyminiszter, John Kerry foglalkozik.
Megjegyezhetjük: tetszetős, de üres indok. Ilyen jogon egy sor kérdésről megúszhatja az állásfoglalást és a – potenciálisan szavazatokat vesztő – konfrontációt. Az indoklás persze mondvacsinált, hiszen interjúiban Clinton asszony rendszeresen véleményezi Amerika külpolitikáját, az ISIS-től az iráni nukleáris fegyverekig szinte mindent kommentál. Az olajvezetéket leszámítva.
forrás: piacesprofit.hu
Zöldinfó
Egy korty víz is életet menthet: fokozott vaditatás indult az aszály miatt
A vadgazdálkodók és önkéntesek országszerte új itatókat létesítenek.
Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)
A tartós hőség és a csapadékhiány a vadállományt is súlyosan érinti; a természetes vízlelőhelyek kiszáradása miatt a vadgazdálkodók országszerte új itatókat létesítenek, töltik a dagonyákat, és önkénteseket is bevonnak, hogy a vad a legkritikusabb időszakban is ivóvízhez jusson – olvasható az alternativenergia.hu. Horváth Bálint, a Kálozi Gyurgyalag Vadásztársaság hivatásos vadásza szerint ilyenkor a munka jelentős része a vízpótlás köré szerveződik. A régi dagonyák és vaditatók folyamatos feltöltése mellett új, kisebb és nagyobb űrtartalmú itatókat is kialakítanak a vadászterületen. Nyáron ez az egyik legfontosabb feladat, mert a víz hiánya rövid idő alatt komoly problémákat okoz – ismertette a lapnak. A szakember szerint a rendszeres vízutánpótlás számos pozitív hatással jár: mérsékli a hőstresszt, segíti a szervezet hőszabályozását és növeli az ellenállóképességet.
Az itatók emellett koncentrálják, helyben tartják a vadat, így ha megfelelő helyen alakítják ki azokat, valamelyest hozzájárulhatnak a mezőgazdasági vadkárok mérsékléséhez is – írták. Hozzátették, hogy a mesterséges itatók nemcsak a vadászható fajokat segítik. Az énekesmadarak, a méhek és számos más védett faj is rendszeresen használja ezeket a vízlelőhelyeket, így a vaditatás az egész életközösséget támogatja. Kitértek arra, hogy a kritikus mértékű aszály miatt több helyen immár a civilek is bekapcsolódtak a munkába. Aszód térségében például önkéntesek vállalták vaditatók kihelyezését és rendszeres feltöltését.
A szakemberek egyetértenek abban, hogy a klímaváltozás miatt egyre gyakoribb hőhullámok és a hosszan tartó csapadékhiány következtében a vaditatás szerepe folyamatosan felértékelődik. A nyári hónapokban a természetes vízforrások pótlása már nem csupán vadgazdálkodói, hanem kiemelt természetvédelmi feladat, az élővilág megőrzésének egyik legfontosabb eszköze. A hőség idején a parkerdőkben élő vadállomány vízellátása kritikus feladat, amely során az erdészek és vadgazdálkodók mesterséges vaditatókat, dagonyákat és nyalósókat üzemeltetnek, míg az erdők vízháztartásának javítására vízvisszatartási programokat hajtanak végre.
-
Zöldinfó5 nap telt el a létrehozás ótaMilliárdos beruházásokkal gyorsítaná az EU a tiszta energiára való átállást
-
Zöldinfó1 hét telt el a létrehozás ótaMegszelídített vadállatnak minősítették a nílusi krokodilokat Izraelben
-
Zöldinfó1 hét telt el a létrehozás ótaÜzemanyag-tartalékok: a Mol cáfolja, hogy ellátási kockázat fenyegetne
-
Zöldinfó6 nap telt el a létrehozás ótaKiszáradó folyók, fogyó ivóvíz: egyre súlyosabb a vízhiány Magyarországon
-
Zöld Energia4 nap telt el a létrehozás ótaÚj energetikai pályázatok indulnak: a megújuló energia térnyerését támogatják

A hozzászólás írásához bejelentkezés szükséges Bejelentkezés