Kapcsolatfelvétel

Zöldinfó

Mennyit ér az utolsó tonhal?

Létrehozva:

|

A WWF aggodalmát fejezte ki a kékúszójú tonhalra vonatkozó halászati kvóta túl hírtelen és túlságosan nagymértékű emelése miatt, a halfaj ugyanis már most is drámai mértékben túlhalászott.

2015 első nemzetközi hírei között szerepelt egy “érdekesség”, miszerint mindössze 10 millió forintnak megfelelő jenért kelt el egy 180 kilogrammos kékúszójú tonhal a tokiói Cukidzsi halpiac szezonnyitó árverésén. Az árcsökkenés egyik oka, hogy idén a halfaj túl nagy mennyiségben került a piacra. A jelenség drámai előképet vetít előre a kékúszójú tonhal túlélési lehetőségeit illetően, ugyanakkor igazolja a környezetvédők aggodalmait az elmúlt év végén megtörtént halászati kvótaemelés elhamarkodottságát és túlzott mértékét illetően.

“Nagy kihívást jelentett ez a tanácskozás. Ellentmondásosnak tűnik, de a kékúszójú tonhal esete igazolja, hogy gyakran a sikertörténeteket a válsághelyzeteknél is nehezebb menedzselni. Nehéz ‘mérsékeltnek’ bélyegezni a három éven belüli, mintegy 20%-os halászati kvótaemelést. Komolyan tartunk attól, hogy a halfaj megmentésére irányuló munkánk eddigi eredményei rövid idő alatt elhalványulnak.” – mondta Dr. Sergi Tudela, a WWF Mediterrán csoportjának vezetője

Az idevonatkozó első hírek tükrében az aggodalom teljesen megalapozott volt, hiszen látható, hogy a halászati kvótaemelés, ami a 2014-es 13,500 tonna 19, 296 tonnára történő emelését jelenti 2016-ig, nem csak elhamarkodott, de a fajra nézve egyértelműen veszélyes is volt. Arról nem beszélve, hogy a kvótaemelés következtében fellépő többlet kínálat miatt közel 68%-al csökkent a halak piaci ára 2013-hoz képest.
http://www.piacesprofit.hu/klimablog/

Advertisement
Hozzászólás küldése

A hozzászólás írásához bejelentkezés szükséges Bejelentkezés

Hozzászólás

Zöldinfó

Ritkaföldfémek és lítium: geopolitikai fegyverré válhatnak a kritikus nyersanyagok

A kritikus nyersanyagok ellátási láncainak diverzifikálását sürgeti a Nemzetközi Energiaügynökség.

Létrehozva:

|

Szerző:

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)

A kritikus nyersanyagok ellátási láncainak földrajzi koncentrációja tovább erősödött, miközben az exportkorlátozások miatt az ellátásbiztonsági kockázatok egyre inkább gazdasági és nemzetbiztonsági kihívássá válnak – állapította meg a Nemzetközi Energiaügynökség (IEA) közzétett Global Critical Minerals Outlook 2026 című tanulmányában. A jelentés szerint a kritikus ásványi nyersanyagok az elmúlt években az energia-, gazdaság- és nemzetbiztonsági politika középpontjába kerültek – írja az alternativenergia.hu. Bár továbbra is aggodalomra ad okot egyes nyersanyagok – különösen a réz – jövőbeni kínálata, a kormányok figyelme egyre inkább az ellátási láncok ellenálló képességének növelésére és a beszerzési források diverzifikálására irányul.

Az IEA rámutatott, hogy a finomítási kapacitások koncentrációja 2025-ben tovább nőtt. Az elmúlt két évben a finomított nyersanyagok kínálatának bővüléséből a nikkel esetében több mint háromnegyed részt Indonézia, a többi kulcsfontosságú energiahordozó-ásvány esetében pedig Kína adta. A mangán, a nikkel és a grafit piacán a kínálat növekedése gyakorlatilag teljes egészében a vezető piaci szereplőtől származott. Kivételt a ritkaföldfémek jelentettek, ahol az Egyesült Államokban indított új beruházások és a malajziai termelés bővülése mérsékelte a koncentrációt. A tanulmány szerint az exportkorlátozások megsokszorozódása a korábban elméleti kockázatnak tekintett ellátási függőséget közvetlen gazdasági fenyegetéssé változtatta.

Kína 2023 óta megháromszorozta az exportellenőrzés alá vont ásványi termékek körét, míg a Kongói Demokratikus Köztársaság a kobaltra, Zimbabwe a lítiumra, Mozambik pedig a grafitra vezetett be kereskedelmi korlátozásokat. Az IEA kiemelte, hogy 2025-ben már kézzelfoghatóvá váltak a túlzottan koncentrált ellátási láncok gazdasági következményei. Kína tavaly áprilisban exportkorlátozásokat vezetett be hét nehéz ritkaföldfémre, ami több autógyártót termelésének visszafogására vagy ideiglenes leállítására kényszerített. Az októberben tovább szigorított intézkedések – amelyeket később egy évre felfüggesztettek – teljes körű bevezetése évente mintegy 6500 milliárd dollár értékű, Kínán kívüli feldolgozóipari termelést veszélyeztethetne az autóiparban, a csúcstechnológiai, a védelmi és az energetikai ágazatban.

Advertisement

A jelentés szerint a kritikus ásványi nyersanyagokba irányuló beruházások értéke 2025-ben 9 százalékkal csökkent, ezzel több éves növekedési időszak szakadt meg. A legnagyobb visszaesés az akkumulátoripari fémeknél következett be: a beruházási kiadások több mint 20 százalékkal, a lítiumtermelő vállalatok esetében pedig mintegy 40 százalékkal estek vissza. Ezzel szemben a rézipari beruházások 8 százalékkal emelkedtek, ami az IEA szerint a fém hosszú távú keresleti kilátásaiba vetett bizalmat tükrözi.

Az ügynökség ugyanakkor kedvező fejleménynek nevezte, hogy a kormányok egyre aktívabban támogatják a kritikus nyersanyagok ellátásának bővítését és diverzifikálását. A fejlett gazdaságok állami finanszírozási vállalásai 2025-ben megközelítették a 65 milliárd dollárt, ami több mint négyszerese a 2023-as szintnek, bár a tényleges kifizetések továbbra is elmaradnak a vállalásoktól. Fatih Birol, az IEA ügyvezető igazgatója szerint a legfrissebb elemzés azt mutatja, hogy viszonylag kis mennyiségű kritikus nyersanyag ellátási láncaitól rendkívül nagy gazdasági érték függ, miközben ezek a láncok továbbra is erősen koncentráltak és sérülékenyek. Hozzátette ugyanakkor, hogy biztató előrelépések tapasztalhatók, különösen a ritkaföldfémek ellátási láncaiban, ahol a célzott szakpolitikai intézkedések és a beruházásösztönzés már éreztetik hatásukat. Az IEA szerint a diverzifikált beszerzés magasabb költségei a jelenlegi geopolitikai környezetben a gazdasági biztonságot szolgáló biztosítási díjként is felfoghatók.

Advertisement
Tovább olvasom

Zöldtrend a Facebookon

Címkék

Ezeket olvassák