Zöldinfó
Mennyit ér az utolsó tonhal?
A WWF aggodalmát fejezte ki a kékúszójú tonhalra vonatkozó halászati kvóta túl hírtelen és túlságosan nagymértékű emelése miatt, a halfaj ugyanis már most is drámai mértékben túlhalászott.
2015 első nemzetközi hírei között szerepelt egy “érdekesség”, miszerint mindössze 10 millió forintnak megfelelő jenért kelt el egy 180 kilogrammos kékúszójú tonhal a tokiói Cukidzsi halpiac szezonnyitó árverésén. Az árcsökkenés egyik oka, hogy idén a halfaj túl nagy mennyiségben került a piacra. A jelenség drámai előképet vetít előre a kékúszójú tonhal túlélési lehetőségeit illetően, ugyanakkor igazolja a környezetvédők aggodalmait az elmúlt év végén megtörtént halászati kvótaemelés elhamarkodottságát és túlzott mértékét illetően.
“Nagy kihívást jelentett ez a tanácskozás. Ellentmondásosnak tűnik, de a kékúszójú tonhal esete igazolja, hogy gyakran a sikertörténeteket a válsághelyzeteknél is nehezebb menedzselni. Nehéz ‘mérsékeltnek’ bélyegezni a három éven belüli, mintegy 20%-os halászati kvótaemelést. Komolyan tartunk attól, hogy a halfaj megmentésére irányuló munkánk eddigi eredményei rövid idő alatt elhalványulnak.” – mondta Dr. Sergi Tudela, a WWF Mediterrán csoportjának vezetője
Az idevonatkozó első hírek tükrében az aggodalom teljesen megalapozott volt, hiszen látható, hogy a halászati kvótaemelés, ami a 2014-es 13,500 tonna 19, 296 tonnára történő emelését jelenti 2016-ig, nem csak elhamarkodott, de a fajra nézve egyértelműen veszélyes is volt. Arról nem beszélve, hogy a kvótaemelés következtében fellépő többlet kínálat miatt közel 68%-al csökkent a halak piaci ára 2013-hoz képest.
http://www.piacesprofit.hu/klimablog/
Zöldinfó
Hőségriadó után újabb hőhullám közeleg: az EU szerint fel kell készülni a szélsőségekre
A közelmúlt hőhullámának súlyos következményei voltak.
Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)
A közelmúlt hőhullámának súlyos következményei voltak: csökkent a munkatermelékenység, bezártak az iskolák és munkahelyek, túlterhelődtek a kórházak, megrongálódtak az utak, meghajlottak a vasúti sínek, és súlyos károk érték a mezőgazdasági termést – jelentette ki a válságkezelésért felelős uniós biztos az uniós parlament strasbourgi plenáris ülésén. Hadja Lahbib közölte: Európa a világ leggyorsabban melegedő kontinense, amit egyre gyakoribb rekordhőmérsékletek, aszályok és erdőtüzek jeleznek – olvasható az alternativenergia.hu oldalon. Tájékoztatása szerint a becslések alapján a júniusi hőhullám legalább 3500 halálesettel hozható összefüggésbe, Franciaországban pedig csak június utolsó hetében több mint kétezer többlethalálozást regisztráltak. “Az idei év ismét újabb rekordokat hozott: alig néhány héttel a történelmi csúcshőmérsékleteket hozó június után máris újabb jelentős hőhullám közeleg”- hívta fel a figyelmet.
Kiemelte, hogy a hőhullámok fokozzák az erdőtüzek kockázatát. Tavaly több mint egymillió hektár égett le az Európai Unióban, és rekordot jelentő 19 alkalommal aktiválták az uniós polgári védelmi mechanizmust. Idén az erdőtűzszezon a megszokottnál korábban kezdődött, ezért már április végén és május elején is szükség volt a mechanizmus mozgósítására – mondta.
Az uniós biztos emlékeztetett arra, hogy a bizottság a megelőzés, a felkészülés, a reagálás és a helyreállítás területén is támogatja a tagállamokat. Az EU egyebek mellett fejleszti a korai előrejelző rendszereket, támogatja az aszályok nyomon követését, valamint finanszírozással, szakértői segítséggel és határokon átnyúló együttműködéssel erősíti a katasztrófákkal szembeni ellenállóképességet.
Tájékoztatása szerint jelenleg tíz tagállamban összesen 22 tűzoltó repülőgép, öt helikopter és 22 földi tűzoltóegység áll készenlétben a rescEU és az európai polgári védelmi tartalék keretében, emellett csaknem 800 tűzoltót telepítettek előre Ciprusra, Görögországba, Olaszországba, Spanyolországba és Portugáliába.
Lahbib elmondta, hogy az elmúlt napokban Portugália és Franciaország is uniós segítséget kért a súlyos erdőtüzek miatt, ezért a bizottság három tűzoltórepülőgépet irányított Portugáliába, hatot pedig Franciaországba. A biztos hangsúlyozta, hogy az Európai Unió Szolidaritási Alapja, a kohéziós politika továbbra is támogatja a természeti katasztrófák megelőzését, a helyreállítást és az ellenállóképesség növelését. Hozzátette: a bizottság egy új, integrált európai klímaalkalmazkodási keretrendszeren dolgozik, amelyet várhatóan még az idén elfogadnak.
-
Zöld Közlekedés3 nap telt el a létrehozás ótaA vasúti járműgyártás lehet a magyar ipar egyik új növekedési motorja
-
Zöldinfó5 nap telt el a létrehozás ótaAkár 300 millió köbméter földgázt is kiválthatna a Paks–Budapest távhővezeték
-
Zöldinfó1 hét telt el a létrehozás ótaEgyre nagyobb nyomás alatt a Balaton
-
Zöld Közlekedés1 nap telt el a létrehozás ótaSürgős vasúti járműcserére van szükség Magyarországon
-
Zöldinfó5 nap telt el a létrehozás ótaCsökkent a Duna vízhőmérséklete, visszatérhet a nagyobb termelés Pakson

A hozzászólás írásához bejelentkezés szükséges Bejelentkezés