Kapcsolatfelvétel

Zöldinfó

Mennyit ér az utolsó tonhal?

Létrehozva:

|

A WWF aggodalmát fejezte ki a kékúszójú tonhalra vonatkozó halászati kvóta túl hírtelen és túlságosan nagymértékű emelése miatt, a halfaj ugyanis már most is drámai mértékben túlhalászott.

2015 első nemzetközi hírei között szerepelt egy “érdekesség”, miszerint mindössze 10 millió forintnak megfelelő jenért kelt el egy 180 kilogrammos kékúszójú tonhal a tokiói Cukidzsi halpiac szezonnyitó árverésén. Az árcsökkenés egyik oka, hogy idén a halfaj túl nagy mennyiségben került a piacra. A jelenség drámai előképet vetít előre a kékúszójú tonhal túlélési lehetőségeit illetően, ugyanakkor igazolja a környezetvédők aggodalmait az elmúlt év végén megtörtént halászati kvótaemelés elhamarkodottságát és túlzott mértékét illetően.

“Nagy kihívást jelentett ez a tanácskozás. Ellentmondásosnak tűnik, de a kékúszójú tonhal esete igazolja, hogy gyakran a sikertörténeteket a válsághelyzeteknél is nehezebb menedzselni. Nehéz ‘mérsékeltnek’ bélyegezni a három éven belüli, mintegy 20%-os halászati kvótaemelést. Komolyan tartunk attól, hogy a halfaj megmentésére irányuló munkánk eddigi eredményei rövid idő alatt elhalványulnak.” – mondta Dr. Sergi Tudela, a WWF Mediterrán csoportjának vezetője

Az idevonatkozó első hírek tükrében az aggodalom teljesen megalapozott volt, hiszen látható, hogy a halászati kvótaemelés, ami a 2014-es 13,500 tonna 19, 296 tonnára történő emelését jelenti 2016-ig, nem csak elhamarkodott, de a fajra nézve egyértelműen veszélyes is volt. Arról nem beszélve, hogy a kvótaemelés következtében fellépő többlet kínálat miatt közel 68%-al csökkent a halak piaci ára 2013-hoz képest.
http://www.piacesprofit.hu/klimablog/

Advertisement
Hozzászólás küldése

A hozzászólás írásához bejelentkezés szükséges Bejelentkezés

Hozzászólás

Zöldinfó

Évente 205 ezer tonna élelmiszer vész kárba, cél a drasztikus csökkentés 2030-ig

Magyarország élen jár az élelmiszer-pazarlás elleni küzdelemben.

Létrehozva:

|

Szerző:

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet Önnek! Ingyenes kalkulálás itt (x)

Az élelmiszer-pazarlás csökkentése és a vízgazdálkodás fejlesztése kulcsszerepet játszik a klímaváltozás kedvezőtlen hatásainak mérséklésében – jelentette ki Nagy István agrárminiszter a Zero Waste Foundation Étel- és vízpazarlás-megelőzési konferenciáján, Isztambulban az Agrárminisztérium (AM) tájékoztatása szerint – írja az alternativenergia.hu. A tárcavezető a konferencián kiemelte, az agrárium globális célkitűzése, hogy jó minőségű, megfizethető termékekkel lássuk el a fogyasztókat, miközben a gazdálkodók versenyképességét és megélhetését is biztosítjuk. Különös figyelmet igényelnek az élelmiszereket és az élelmiszeripart érintő szabályozások, valamint az élelmiszer-pazarlás visszaszorítása. A fejlett országokban a kidobott élelmiszer több mint fele a háztartásokban keletkezik. Magyarországon, ezt felismerve, már 2016-ban elindította a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal “Maradék nélkül” programját. Az azóta eltelt időszak bizonyította a kezdeményezés sikerességét, hiszen több mint harmadával tudtuk csökkenteni az egy főre eső élelmiszer-pazarlást. Hazánk, az ENSZ fenntartható fejlődési céljaival is összhangban, a következő években is kiemelten támogatja a programot.

Ambiciózus, de elérhető kezdeményezésünk, hogy 2030-ra a felére csökkentsük a magyar háztartásokban keletkező élelmiszer-hulladék mennyiségét. Ez a törekvés a kiskereskedelemben és az élelmiszerlánc más szakaszaiban keletkező hulladékra is vonatkozik – hívta fel a figyelmet a miniszter a közlemény szerint. Kifejtette, a csomagolási technológiák fejlesztése további lehetőségeket kínál a veszteségek elkerülésére, de a jelenlegi, évi mintegy 205 ezer tonna lakossági pazarlás így is hatalmas kihívás. Ez az élelmiszer-mennyiség 380 ezer ember egyéves ellátására lenne elegendő, és össztársadalmi szinten több százmilliárd forintos veszteséget jelent. Céljaink elérése érdekében a legfontosabb a fogyasztói edukáció. Fel kell hívnunk az emberek figyelmét a tudatos vásárlásra, az élelmiszerek helyes tárolására, valamint a maradékok felhasználására – írták.

Nagy István kitért arra is, hogy a klímaváltozáshoz való alkalmazkodás egyik kulcsterülete a vízmegtartás, a gazdálkodók pedig több módszerrel is növelhetik ezt a képességet. Példaként említette a téli talajtakarást, a nem termelő területek kijelölését, azaz a szántóterületek 10 százalékának megfelelő nem termelő tájképi elemek és területek vagy ezek kombinációjának fenntartását, valamint a mikrobiológiai, talaj- és növénykondicionáló készítmények alkalmazását. A forgatás nélküli talajművelés szintén hatékony eszköze a víz tájban tartásának – hangsúlyozta a tájékoztatás szerint az agrártárca vezetője.

Advertisement
Tovább olvasom

Zöldtrend a Facebookon

Címkék

Ezeket olvassák