Kapcsolatfelvétel

Zöldinfó

Mennyit ér az utolsó tonhal?

Létrehozva:

|

A WWF aggodalmát fejezte ki a kékúszójú tonhalra vonatkozó halászati kvóta túl hírtelen és túlságosan nagymértékű emelése miatt, a halfaj ugyanis már most is drámai mértékben túlhalászott.

2015 első nemzetközi hírei között szerepelt egy “érdekesség”, miszerint mindössze 10 millió forintnak megfelelő jenért kelt el egy 180 kilogrammos kékúszójú tonhal a tokiói Cukidzsi halpiac szezonnyitó árverésén. Az árcsökkenés egyik oka, hogy idén a halfaj túl nagy mennyiségben került a piacra. A jelenség drámai előképet vetít előre a kékúszójú tonhal túlélési lehetőségeit illetően, ugyanakkor igazolja a környezetvédők aggodalmait az elmúlt év végén megtörtént halászati kvótaemelés elhamarkodottságát és túlzott mértékét illetően.

“Nagy kihívást jelentett ez a tanácskozás. Ellentmondásosnak tűnik, de a kékúszójú tonhal esete igazolja, hogy gyakran a sikertörténeteket a válsághelyzeteknél is nehezebb menedzselni. Nehéz ‘mérsékeltnek’ bélyegezni a három éven belüli, mintegy 20%-os halászati kvótaemelést. Komolyan tartunk attól, hogy a halfaj megmentésére irányuló munkánk eddigi eredményei rövid idő alatt elhalványulnak.” – mondta Dr. Sergi Tudela, a WWF Mediterrán csoportjának vezetője

Az idevonatkozó első hírek tükrében az aggodalom teljesen megalapozott volt, hiszen látható, hogy a halászati kvótaemelés, ami a 2014-es 13,500 tonna 19, 296 tonnára történő emelését jelenti 2016-ig, nem csak elhamarkodott, de a fajra nézve egyértelműen veszélyes is volt. Arról nem beszélve, hogy a kvótaemelés következtében fellépő többlet kínálat miatt közel 68%-al csökkent a halak piaci ára 2013-hoz képest.
http://www.piacesprofit.hu/klimablog/

Advertisement
Hozzászólás küldése

A hozzászólás írásához bejelentkezés szükséges Bejelentkezés

Hozzászólás

Zöldinfó

A magyar talajok megőrzése kulcs az élelmiszer-biztonsághoz

Magyarország egyik legnagyobb stratégiai vagyona a jó minőségű termőtalaj – közölte az Agrárminisztérium.

Létrehozva:

|

Szerző:

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet Önnek! Ingyenes kalkulálás itt (x)

Az Egyesült Nemzetek Szervezete (ENSZ) 2013-ban a talaj világnapjává nyilvánította december 5-ét – írja az alternativenergia.hu. Az Agrárminisztérium és a Magyar Talajtani Társaság ennek jegyében ismét megrendezte a már hagyományosnak mondható Év talaja konferenciáját, amelynek a Magyar Mezőgazdasági Múzeum adott méltó helyszínt. A közlemény idézte Szabó Balázst, az AM agrárgazdaságért felelős helyettes államtitkárát, aki nyitóbeszédében hangsúlyozta, Magyarország egyik legnagyobb stratégiai vagyona a jó minőségű termőtalaj, megőrzésére és fenntartására különösen fontos a gondos odafigyelés. A föld a legalapvetőbb termelési tényező, hiszen a világ élelmiszereinek 95 százalékát, közvetlen vagy közvetett úton a talaj szolgáltatja. Ugyanakkor a világszerte tapasztalható degradációs folyamatok, az erózió, a defláció, a szikesedés, a tömörödés, illetve savanyodás miatt a talajok komoly veszélynek van kitéve. Kulcskérdés a szemléletváltás és a talajt kímélő, védő, illetve regeneráló gyakorlatok elterjesztése a gazdálkodásban.

Hozzátette, hogy az idei konferencia – amelynek előkészítésébe és megvalósításába a Nemzeti KAP-hálózat is aktívan bekapcsolódott – egyrészt a talajszennyezettség, másrészt a talajfedettség problémájára világított rá, amely utóbbi a talajaink növekvő mértékű beépítését, burkolattal történő lefedését jelenti. Újabban Európában egyre hangsúlyosabb szerepet kapnak a városi és városkörnyéki talajok, mint egyfajta “rejtett agrár-tartalékok”, hiszen a nagyvárosok körül sokszor kiemelkedően jó minőségű talajok találhatók. Ezek szakszerű rehabilitációja nagymértékben hozzájárulhat a városkörnyéki élelmiszertermelés, a közösségi kertek és zöldfelületek növekedéséhez, terjedéséhez.

A rendezvény számos olyan innovatív ismeretet, gyakorlatias ötletet mutatott be, amelyek hatékonyan használhatóak a talajaink egészségének javítására, így mind a tudományos szakma, mind a gazdálkodók számára jól hasznosíthatók. Felkai Beáta Olga az Agrárminisztérium élelmiszerláncért felelős helyettes államtitkára a közlemény szerint elmondta, hogy a tavalyi év tapasztalatai és a jelenlegi uniós, valamint hazai jogszabályi környezet is egyértelműen rámutatnak: a talaj mint természeti erőforrás rendkívül sérülékeny, megújulása pedig csak tudatos beavatkozással biztosítható. Hangsúlyozta, hogy az Európai Uniónak 2030-ig tartó talajjavító stratégiája van, amely azért is kulcsfontosságú, mert az uniós termőföldek 60-70 százalékánál már elengedhetetlen a beavatkozás ahhoz, hogy megfelelő minőségben legyen képes a termelésre, és ezáltal garantálni tudják az élelmiszer-biztonságot és az élelmezésbiztonságot. A helyettes államtitkár felhívta a figyelmet arra is, hogy a jogszabályi és szakmai keretek folyamatos fejlesztése most is zajlik: módosult a nitrát rendelet, a termőföldvédelmi törvény, és a gazdálkodóknak talajvédelmi cselekvési tervet kell összeállítaniuk. Kiemelte, hogy számos összehangolt intézkedés együttesen képes javítani a talajok állapotát és regenerációját.

Advertisement

A konferencia keretében megnyíló ideiglenes kamara kiállításon részletes ismertetővel mutatják be az Év talaja díjban részesült talajszelvény monolitok és a Nemzetközi Talajtani Társaság (IUSS) által 2025-ben a Világ Év Talajának megválasztott magyar, püspökladányi talajszelvény – olvasható az AM közleményében.

Advertisement
Tovább olvasom

Zöldtrend a Facebookon

Címkék

Ezeket olvassák