Zöldinfó

Mennyit ér az utolsó tonhal?

Létrehozva:

8 év telt el a létrehozás óta

2015-02-18

Szerző:

Hell

A WWF aggodalmát fejezte ki a kékúszójú tonhalra vonatkozó halászati kvóta túl hírtelen és túlságosan nagymértékű emelése miatt, a halfaj ugyanis már most is drámai mértékben túlhalászott.

2015 első nemzetközi hírei között szerepelt egy “érdekesség”, miszerint mindössze 10 millió forintnak megfelelő jenért kelt el egy 180 kilogrammos kékúszójú tonhal a tokiói Cukidzsi halpiac szezonnyitó árverésén. Az árcsökkenés egyik oka, hogy idén a halfaj túl nagy mennyiségben került a piacra. A jelenség drámai előképet vetít előre a kékúszójú tonhal túlélési lehetőségeit illetően, ugyanakkor igazolja a környezetvédők aggodalmait az elmúlt év végén megtörtént halászati kvótaemelés elhamarkodottságát és túlzott mértékét illetően.

“Nagy kihívást jelentett ez a tanácskozás. Ellentmondásosnak tűnik, de a kékúszójú tonhal esete igazolja, hogy gyakran a sikertörténeteket a válsághelyzeteknél is nehezebb menedzselni. Nehéz ‘mérsékeltnek’ bélyegezni a három éven belüli, mintegy 20%-os halászati kvótaemelést. Komolyan tartunk attól, hogy a halfaj megmentésére irányuló munkánk eddigi eredményei rövid idő alatt elhalványulnak.” – mondta Dr. Sergi Tudela, a WWF Mediterrán csoportjának vezetője

Az idevonatkozó első hírek tükrében az aggodalom teljesen megalapozott volt, hiszen látható, hogy a halászati kvótaemelés, ami a 2014-es 13,500 tonna 19, 296 tonnára történő emelését jelenti 2016-ig, nem csak elhamarkodott, de a fajra nézve egyértelműen veszélyes is volt. Arról nem beszélve, hogy a kvótaemelés következtében fellépő többlet kínálat miatt közel 68%-al csökkent a halak piaci ára 2013-hoz képest.
http://www.piacesprofit.hu/klimablog/

Kapcsolódó tartalom:állatvédelem fenntartható fejlődés környezetvédelem tonhal

Hozzászólás küldése

A hozzászólás írásához bejelentkezés szükséges Bejelentkezés

Hozzászólás

Hozzászólás küldéséhez be kell jelentkezni.

Zöldinfó

Kerékpárutak épülnek a magyar-román határ mentén Bihar megyében

Csaknem kétszáz kilométernyi kerékpárút épül a magyar-román határ romániai oldalán, Bihar megyében a folyók töltésein, összekapcsolva a határ két oldalán lévő településeket – mondta el az MTI-nek Pásztor Sándor.

Létrehozva:

2 óra telt el a létrehozás óta

2023-01-31

Szerző:

Vanessza

A Bihar megyei Körösök Vízügyi Igazgatóság vezetője közölte: a határmenti megyében az Ér, a Berettyó, a Sebes-Körös és a Fekete-Körös töltésén épülnek kerékpárutak az országos helyreállítási program (PNRR) keretében. Ezek a folyók természetes folyását követik, így nem a meglévő határátkelőknél szelik át a magyar-román határt. De azt remélik, a jövőben határátlépésre is lehet használni őket, a program megvalósítási határideje ugyanis 2026. Pásztor Sándor abban bízik, addig Románia schengeni csatlakozása is megtörténik. Mint részletezte, a Bukarestben szerdán aláírt finanszírozási szerződés szerint az Ér töltésén épülő kerékpárút a romániai Biharfélegyháza és a magyarországi Pocsaj közelében éri el a határt. Utóbbi településre lehet eljutni a Berettyó töltésén épülő kerékpárúton is, mely a romániai Margittával kapcsolja össze a magyarországi nagyközséget.

A tervek szerint a Sebes-Körös töltésén haladva Nagyváradról Biharkeresztesre, míg a Fekete-Körös mentén Nagyszalontáról Sarkadra és Gyulára lehet eltekerni, de a hajdúváros és a bihari megyeszékhely, Nagyvárad között is lesz kerékpárút. Pásztor Sándor elmondta: magyar oldalon nagyrészt kiépültek a kerékpárutak, de az érintett vízügyi hatóságokat is értesítette a romániai tervekről. Hozzátette, a romániai hatóságok egyéves előkészítő munkán vannak túl, mely során telekkönyvezték a töltéseket. A kerékpárutak tervezése jövő héten kezdődik, év végén pedig a kivitelezésre is kiírnák a versenytárgyalást. A Bihar megyében épülő kerékpárutak csak kis szakaszát képezik a PNRR keretében megépülő romániai biciklihálózatnak, melyről szerdán írt alá finanszírozási szerződést Cseke Attila fejlesztési és Tánczos Barna környezetvédelmi miniszter.

Az RMDSZ MTI-nek küldött közleménye szerint ezek öt erdélyi megyében 426 kilométernyi kerékpárút megépítésére vonatkoznak. Bihar megyében 180, Arad megyében 29, Hargita megyében 45, Maros megyében 34, Szatmár megyében 4, Temes megyében 108 kilométernyi bicikliút létesül. A folyók töltésein megvalósuló beruházások turisztikai és árvízvédelmi szempontból is fontosak.

Tovább olvasom