Kapcsolatfelvétel

Zöldinfó

Mérnöki csoda, természetes megoldás: 40 éves a Balaton védőbástyája

Az idén ünnepli fennállásának 25. évfordulóját a Kis-Balaton Ház, a Zalaváron szerdán tartott jubileumi ünnepség résztvevői egyben megemlékeztek a Tavak világnapjáról is.

Létrehozva:

|

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet Önnek! Ingyenes kalkulálás itt (x)

Rentz Tamás, az Energiaügyi Minisztérium vízgazdálkodásért felelős helyettes államtitkára ünnepi beszédében úgy fogalmazott, hogy a Kis-Balaton Ház sokkal több, mint egy látogatóközpont, vagy egy kiállítóterem, vagy egy kerékpárbérlési lehetőség – írja az alternativenergia.hu. “Ez a víz és az ember, a víz és a természet kapcsolatának a jelképe, amely hidat képez a múlt és a jövő között, összeköti az embert a természettel, a mérnöki gondolkodást a természeti rendszerekkel” – mondta. Kiemelte, hogy az idén 40 éves Kis-Balaton Vízvédelmi Rendszer (KBVR) alapkoncepciója a Nyugat-Dunántúli Vízügyi Igazgatóság mérnökeihez kapcsolódik. Felidézte, hogy a Balaton vízminősége az 1960-as évektől egyre romlott, ez késztette a szakembereket arra, hogy megoldást találjanak a problémára. A Balatoni Vízgazdálkodási Fejlesztési Program 1979-ben elfogadott módosításában támogatta az állam több vízminőség javító beruházása mellett az KBVR megvalósítását is. Ennek a rendszernek a lényege, hogy a Zala vízgyűjtőjéről érkező lebegőanyag- és tápanyagterheléseket természetes jellegű szűrőmezőként a tározóban tartsa és feldolgozza – magyarázta.

Rentz Tamás ismertette, hogy a több évtizedes monitoring adatok alapján a KBVR átlagosan a vízgyűjtőről érkező lebegő anyag 90 százalékát, a foszfor 40, a nitrogén 60 százalékát tartja vissza. Hatékonysága, vízminőség védelmi szerepe mellett nem kevésbé fontos a természetvédelmi szerepe is – hangsúlyozta. Kitért arra is, hogy ennek a zalai tájnak nemcsak a vízgazdálkodási és természeti értékei gazdagok, hanem történelmi és kulturális öröksége is. Megemlítette egyebek közt Zalavár ezeréves múltját, az itt alapított zalavári apátságot, valamint Cirill és Metód emlékét, amelyet a Kis-Balaton Ház hivatott bemutatni. Láng István, az Országos Vízügyi Főigazgatóság vezetője az ünnepségen felidézte, hogy 1985-ben helyezték üzembe a KBVR első ütemét egy vízvédelmi beruházásként. Pár évvel később nagy társadalmi konfliktus alakult ki a bős-nagymarosi vízlépcsőrendszer miatt, ami a vízügyet és a természetvédelmet szembe állította egymással. A KBVR területén néhány év alatt kialakult gyönyörű természeti környezet pedig bebizonyította, hogy a vízvédelmi beruházás természeti értéket hozott létre – mutatott rá. Ebben az időszakban a Kis-Balaton Ház meg tudta teremteni a vízgazdálkodás és a természetvédelem közötti párbeszédet, kapcsolatot, megfelelő tájékoztatást nyújtva az érdeklődők számára is – tette hozzá a főigazgató.

Advertisement

Zöldinfó

A hálózati rugalmasságra és a zöldenergia-integráció erősítésére készülnek

A MEKH 2026 első felében írja ki a szabad hálózati kapacitások kiosztását célzó pályázatot.

Létrehozva:

|

Szerző:

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet Önnek! Ingyenes kalkulálás itt (x)

A Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal (MEKH) várhatóan még az év végéig előzetes tájékoztatót tart az iparág részére a közép- és nagyfeszültségű hálózaton elérhető szabad kapacitások kiosztására irányuló pályázat eljárási és értékelési részletszabályairól, majd a jövő év első felében megnyitja a pályázatot is – írta meg az alternativenergia.hu. A MEKH szakmai támogatásával megrendezett konferencián a Hivatal aktuális feladatairól szólva Juhász Edit elmondta, hogy a szabályozó hatóság mandátumot kapott a közép- és nagyfeszültségű hálózaton elérhető betáplálási irányú szabad kapacitások kiosztására irányuló pályázati eljárás előkészítésére és lebonyolítására. Hozzátette: „A hálózati kapacitásallokációs eljárást új, a befogadható termelési formák tekintetében technológiaspecifikus módszertan szerint folytatja le a Hivatal. A pályázat célja az ellátásbiztonság megőrzése, a növekvő igények kiszolgálására alkalmas korszerű erőművek létesítésének elősegítése, a villamosenergia-rendszer rugalmasságának növelése és a zöldenergia termelésének és tárolásának ösztönzése.” A MEKH elnöke bejelentette, hogy az eljárási és értékelési részletszabályokról a Hivatal várhatóan még az év végéig előzetes tájékoztatót tart az érintettek részére, majd a jövő év első felében elindítja a pályázatot is.

Juhász Edit előadásában ismertette a MEKH által kialakított szabályozási tesztkörnyezettel kapcsolatos aktualitásokat is: „A biztonságos energiaátmenet nem valósítható meg az energetikai innovációk gyors implementálása nélkül. A Hivatal e célból hozta létre a dinamikus szabályozást lehetővé tevő szabályozási tesztkörnyezetet, ahol egyedileg kialakított feltételrendszer keretében újszerű, innovatív technológiai, üzleti megoldásokat lehet majd kipróbálni. Még az idén megnyílik az első ablak azon villamosenergia-ipari innovációk Hivatal részére történő bemutatására, melyek a hálózati fejlesztések egyszerűsítését, felgyorsítását, költséghatékonyságát segíthetik elő” – hangsúlyozta a MEKH elnöke. Juhász Edit előadásában kiemelte, hogy az elmúlt évtizedben alapjaiban változott meg a villamosenergia-szektor működési környezete, ami jelentős kihívások elé állította az ágazatot. Példaként említette a megújuló alapú termelőkapacitások lendületes bővülését, melyek beépített teljesítménye idén szeptemberben már átlépte a 9 GW-ot, miközben a rendszer rugalmasságát biztosító fosszilis erőművek bruttó teljesítménye 8 GW-ról a 6 GW közelébe esett vissza. Mint mondta, a decentralizált termelés előretörését mutatja, hogy megújuló termelőkapacitások majd ötöde 400V alatt csatlakozik a rendszerhez, és a középfeszültségre csatlakozó termelők aránya is jelentősen növekedett.

A MEKH elnöke rámutatott, hogy a PV-kapacitások és a HMKE erőteljes bővülése miatt a spot piacokon évről évre egyre gyakoribbak a negatív áras időszakok, amikor már fizetni kell az áram eladásáért, illetve egyre jellemzőbbek a kiugróan magas ártüskék is. Mint mondta, a kihívásokra adható egyik lehetséges megoldás a piacintegrációs folyamatok felgyorsítása. E területen előrelépés jelent, hogy múlt héten Európában sikeresen elindult a negyedórás – a bizonytalanabb termelésű megújuló termelők profilját lekövetni képes – kereskedés. A piaci anomáliák feloldását segítheti a MAVIR kiegyenlítőenergia-piacok integrációs platformjaihoz (MARI és Picasso) való csatlakozása is, ami jövő őszre várható. Az import-export lehetőségeket a kiegyensúlyozó piacokra is kiterjesztő, valódi kínálatbővülést eredményező csatlakozási folyamatot a MEKH szorosan felügyeli. „Az érintett piaci szereplőknek időben fel kel készülniük a piac változásából eredő újdonságokra, az új termékek kialakítására, és a torlódások elkerülése érdekében minél előbb kezdjék meg a MAVIR-nál az akkreditációs eljárást” – hívta fel a figyelmet Juhász Edit.

Advertisement

A MEKH elnöke jelentős előrelépésként értékelte a hazai eszközpark diverzifikációját is. Kiemelte, hogy a jövő év végéig a mostani mintegy 100 MW tárolói kapacitás várhatóan megötszöröződik. A tárolói kapacitás növekedése enyhítheti a spot piacon tapasztalható napon belüli áringadozásokat, és bővítheti a szabályozási piac kínálatát is. Juhász Edit hangsúlyozta, hogy a villamosenergia-rendszer hatékonyságának növeléséhez a csatlakozó decentralizált eszközök működési környezetét, a technológiák alkalmazásának üzleti modelljét is új alapokra kell helyezni, hiszen a cél az, hogy ezek az eszközök minél több rugalmasságot vigyenek a rendszerbe, és minél több piacon vegyenek részt érdemben.

A MEKH elnöke kiemelte, hogy hazánkban az ipari PV- és HMKE-felfutás az európai átlagot meghaladó ütemben zajlott, ami jelentős kihívások elé állította a villamosenergia-rendszert. A feszültségproblémák miatti körzetzárolások problémáját vagy az új csatlakozási lehetőségek szűkösségét ugyanakkor nem lehet kizárólag a hálózati beruházások felgyorsításával kezelni, további alternatív megoldásokra van szükség. Példaként említette a csatlakozási pontok hibridizációjának lehetőségét, ami lehetővé teszi a kolokációt, azaz egy-egy csatlakozási pont közös használatát. A Hivatal honlapján minden érintett számára rendelkezésre áll a csatlakozási jogok tulajdonosainak folyamatosan aktualizált listája, ami megkönnyíti az érdekelt felek együttműködését – hívta fel a figyelmet a MEKH elnöke. A Hivatal támogatja a helyi rugalmassági szolgáltatások kialakítását, amelyek olyan, adott körzetre jellemző kihívásokat kezelhetnek, mint a hálózati szűk keresztmetszetek vagy a feszültségproblémák. A MEKH és a hálózati engedélyesek közösen dolgoznak a rugalmas csatlakozási szerződések koncepciójának kialakításán, ami feltételes csatlakozási lehetőséget kínálna a rendszerhasználóknak – mondta a MEKH elnöke.

Advertisement

Juhász Edit előadásában kitért a Hivatal aktív piacfelügyeleti tevékenységére is, amellyel kapcsolatban leszögezte, hogy továbbra sem a piaci szereplők szankcionálása a cél, hanem a közösen kialakított és betartott normák segítségével a jogkövető magatartás támogatása, a piacfelügyelet erősítése. Mint mondta, a Hivatal fogyasztóvédelmi tevékenységének egyik fontos elemét jelentik a rendszeres fogyasztói elégedettségi felmérések (FEF), amelyek a felhasználók szolgáltatókkal és a szolgáltatások minőségével kapcsolatos visszajelzéseit elemzik, értékelik. „Az évtizedek óta nem látott kihívásokon és változásokon szeretnénk az iparágat átsegíteni élhető, közösen kialakított és betartott normák segítségével” – tette hozzá a MEKH elnöke.

Advertisement
Tovább olvasom

Ezeket olvassák