Kapcsolatfelvétel

Zöldinfó

Metán, a „láthatatlan üvegházhatású gáz”: magyar projekt az emisszió visszaszorításáért

Eredményesen zárult az FGSZ Földgázszállító és a Miskolci Egyetem kutatás-fejlesztési projektje.

Létrehozva:

|

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)

Sikeresen zárult az FGSZ Földgázszállító Zrt. és a Miskolci Egyetem hároméves kutatás-fejlesztési projektje, amelynek célja egy olyan rendszer létrehozása volt, amely alkalmas a hazai nagynyomású földgázszállító rendszeren előforduló metánkibocsátások mérésére – írja az alternativenergia.hu. A prototípust Miskolc közelében, a kistokaji gázátadó állomáson telepítették és tesztelték az elmúlt három év során. A közlemény szerint a projekt világszinten is újszerűnek tekinthető, és hosszú távon új eljárásrendek kialakítását is elősegítheti a metán, mint erősen üvegházhatású gáz kibocsátásának csökkentésének érdekében. A gázipari tevékenységből származó metánemisszió vizsgálata az utóbbi években számos kiemelt nemzetközi kutatást és programot hívott életre. A metán ugyanis a szén-dioxid mellett az egyik legjelentősebb üvegházhatású gáz, amelynek globális éghajlatfelmelegedési-potenciálja 20 évvel a kibocsátás után is több mint 80-szor nagyobb, mint a szén-dioxidé. A metánkibocsátás mérséklése, követése és szabályozása emiatt mára globális törekvés – jelezték.

A projekt széleskörű nemzetközi szakirodalom-kutatással indult, amelynek keretében a szakértők az iparágban jellemző metánszivárgás keletkezésével, terjedésének áramlástani fizikájával, mérésének módszereivel foglalkoztak, majd feltérképezték az elérhető érzékelő-mérő műszerek körét. Ezekre az ismeretekre alapozva megépítettek egy mintaállomást a hazai földgázszállítás egyik meghatározó létesítménye, a kistokaji gázátadó területén. Az állomás nemcsak érzékeli és méri az objektumon fellépő metánszivárgást, de alkalmas a mérési adatok gyűjtésére, valamint feldolgozására egy távoli, saját hardver- és szoftverfejlesztést tartalmazó szerveren. A mért adatokból a projekt keretében kidolgozott matematikai modellek szimulálják a teljes állomás metánkibocsátásának mértékét – ismertették a közleményben.

Advertisement

Zöldinfó

Határokon átívelő együttműködés szükséges a magyar vízügyben, hangsúly az alkalmazkodáson

Közel 900 gazda jelentkezett a Vizet a tájba! programba.

Létrehozva:

|

Szerző:

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)

Közel 900 gazda jelentkezett a vízvisszatartást célzó Vizet a tájba! programba, több mint 25 ezer hektár területet ajánlva fel a kezdeményezéshez, hiszen a víz megtartása lehet az egyik eszköz, amellyel küzdeni lehet az új éghajlati viszonyok következményei ellen – közölte Raisz Anikó, az Energiaügyi Minisztérium környezetügyért felelős államtitkára Luxemburgban. Az EU-tagállamok környezetügyekért felelős minisztereinek tanácskozására érkezve Raisz Anikó elmondta: a keddi tanácsülés egyik fő napirendi pontja a klímakérdések megvitatása, ezen belül az Európai Unió képviselendő álláspontja a közelgő, brazíliai ENSZ klímakonferencián. Hozzátette: reményei szerint a tanácsülésen elfogadják a klímapolitikai következtetéseket is. Kiemelte, hogy most az egyik legfontosabb téma a víz és az alkalmazkodás az új éghajlati viszonyokhoz, különösen az uniós vízstratégia kapcsán. “Nagyon örülünk annak, hogy amit az elnökségünk legelején, az informális tanácson felvetettünk, az a téma most már napirenden van, hiszen időközben a bizottság megjelentette a stratégiát” – tudatta az alternativenergia.hu.

Az államtitkár hangsúlyozta, hogy Magyarország számára a határon átnyúló együttműködés kulcsfontosságú, és az alkalmazkodási feladatokat nem szabad kizárólag az agrárszektorra hárítani. “Nagyon sok szektornak együtt kell működnie ahhoz, hogy sikeresen tudjunk alkalmazkodni az új viszonyokhoz a vizek kapcsán” – mondta, hozzátéve: a megfelelő finanszírozás elengedhetetlen, ezért Magyarország szeretné, ha az új többéves pénzügyi keretben (MFF) is megfelelő hangsúlyt kapna ez a kérdés. Raisz Anikó kitért arra is, hogy a tanácsülés napirendjén szerepel a kémiai biztonság kérdése is, amelyet Magyarország éppen egy évvel ezelőtt, a luxembourgi ülésen vetett fel. “Fontos, hogy végre megjelenjenek ezek a kérdések a bizottság munkájában is” – hangsúlyozta.

Elmondta, hogy a megbeszélésen a közelgő nemzetközi környezetvédelmi eseményekről is szó lesz, köztük az ENSZ Környezetvédelmi Közgyűlésének hetedik ülésszakáról. “Talán sosem volt olyan fontos a nemzetközi együttműködés, mint most” – tette hozzá. Újságírói kérdésre válaszolva Raisz Anikó a 2040-es 90 százalékos kibocsátáscsökkentési uniós klímacélokról is beszélt. “A magyar álláspont mindig a realitásokat veszi figyelembe” – fogalmazott. Hangsúlyozta, hogy Magyarország már elérte a 48 százalékos kibocsátáscsökkentést, miközben az uniós átlag 38 százalék. “Mi tudjuk, mit kell csinálni, és látjuk, hogy olyan országok is követelik a 90 százalékos célt, amelyeknek eddig 0,1 vagy 10 százalékot sikerült teljesíteniük. Ez közös cél, de legyünk reálisak: olyan célokat kell kitűzni, amelyek a versenyképességet szolgálják, nem pedig tönkreteszik” – mondta.

Advertisement
Tovább olvasom

Ezeket olvassák