Zöldinfó
A Balaton jobban meg tudta tartani a napsütés energiáját, ezért nem fagyott be
A Balaton a rövidebb ideig tartó, de már jelentősebb februári napsütés hőenergiáját a sekély tavaknál jobban meg tudta tartani, ez pedig hozzájárult ahhoz, hogy a februári, átlagosnál alacsonyabb hőmérséklet ellenére sem fagyott be a magyar tenger – írta a HungaroMet a honlapján közölt elemzésben.
Az elemzés szerint február közepén az átlagosnál hidegebb volt az idő az országban, a hideg hatására pedig a sekélyebb tavak felszínén megjelent, majd megvastagodott a jég. A Balatonnál azonban csak a zárt öblökben, kikötőkben, illetve a sekélyebb vizeken jelent meg rövidebb ideig a jég, a nyílt vízen nem alakult ki összefüggő jégtakaró. A Balaton vizének hőmérséklete a HungaroMet Zrt. Siófoki Viharjelző Obszervatóriumának mérései alapján nem csökkent 1 Celsius-fok alá. Emlékeztettek: a korábbi években előfordult, hogy februárban a mostaninál kevésbé fagyos időben is megjelent az összefüggő jégpáncél a Balatonon.
Hozzátették, hogy egy “igazán hideg” télen – amelyre utoljára 2016-2017 telén volt példa – legtöbbször egy nyugalomba jutó hidegfront után jelent meg az összefüggő jég. A hidegfronttal járó fagyos szél egész mélységében átkeverte a Balatont, majd az éjszaka elcsendesedő hullámzás nyomán a víz felszínéről meginduló hosszúhullámú kisugárzás annyira lehűtötte a vízfelszínt, hogy reggelre megjelent az összefüggő, sima jég. Ritkábban előfordult az is, hogy egyáltalán nem állt le a hideg szél és így hullámzás közben, jégkockákat képezve fagyott be a Balaton – írták.
Az elemzés szerint most a februári hidegperiódus során a térséget elárasztó hideg levegő és a talajfelszín is meglehetősen száraz volt, így nem alakult ki az ilyenkor szokásos köd vagy alacsony szintű felhőzet. Ennek következtében a nappali órákban a rövidhullámú napsugárzás által nagyobb mennyiségű energia jutott a Balaton felszínére, a rövidhullámú – vagy látható tartományú – napsugárzás pedig mélyebben be tudott jutni a vízfelszín alá. Míg a talajfelszínt csak 1-2 centiméter vastagságban melegíti fel a februári napsugárzás, a jégmentes Balatonnál teljes mélységében elosztva történik az energiaátadás – emelték ki. Hozzátették: éjszaka a lehűlés egyik motorja a hosszúhullámú kisugárzás, ami viszont csak közvetlenül a víz felszínéről történik, így a mélyebb vízrétegekből nem jut ki sugárzási energia. Sugárzási szempontból tehát
a Balaton egyfajta üvegházként működik, szemben azzal a vékonyabb talajfelszínnel, amely nappal gyorsan felmelegszik, éjszaka pedig gyorsan le is hűl – írták. Az elemzés szerint tehát talajjal vagy a sekély tavakkal összevetve a nagyobb tömegű, nagyobb vízmélységű és nagyobb vízfelületű Balaton a rövidebb ideig tartó, de már jelentősebb februári napsütés hőenergiáját jobban meg tudta tartani, ami hozzájárult ahhoz, hogy a februári, az átlagosnál alacsonyabb hőmérséklet ellenére sem fagyott be a magyar tenger.
Zöld Energia
Hőszivattyú vagy kondenzációs kazán? Melyik a jobb választás a magyar KKV-knak?
A hagyományos kondenzációs gázkazán vagy a korszerű levegő-víz hőszivattyú jelenti a jobb megoldást jelenleg?
A magyar vállalkozások egyre nagyobb kihívásokkal néznek szembe az energiaárak emelkedése és a fenntarthatósági elvárások miatt. A központi fűtési rendszer korszerűsítése nem csupán környezetvédelmi, hanem komoly gazdasági szempont is lett. De melyik technológiába érdemes beruházni 2025-ben: a hagyományos kondenzációs gázkazánba, vagy egy korszerű levegő-víz hőszivattyús rendszerbe?
A kiinduló helyzet: bizonytalanság és kérdőjelek
A legtöbb KKV jelenleg még gázkazánt használ, amely ugyan ismert és bevált technológia, de egyre kevésbé versenyképes az új energiapiaci viszonyok között. A gáz beszerzési ára, ellátási biztonsága, valamint a karbonlábnyom miatt sok cég keresi az alternatívákat. Ebben a helyzetben kerül előtérbe a hőszivattyús technológia, amely nemcsak környezetbarát, hanem a teljes életciklus költségeit tekintve is egyre vonzóbb megoldássá válik.
| Csatlakozzon díjmentesen az E.ON szakmai közösségéhez az Energy Lab-hoz! Olyan szakmai anyagainkhoz férhet hozzá, amelyek segítenek optimalizálni energiafelhasználását, csökkenteni költségeit és fenntarthatóbbá tenni vállalkozását. |
Mi az a kondenzációs gázkazán?
A kondenzációs kazán egy fejlettebb gáztüzelésű berendezés, amely a füstgázok hőjének visszanyerésével növeli a hatásfokot. Hatásfoka akár 95-98% is lehet, üzemanyaga főként földgáz. Előnye, hogy viszonylag egyszerűen telepíthető, gyakran a meglévő rendszerre is ráköthető. Karbantartása rendszeres, évente legalább egyszer szervízelni kell.
Mi az a levegő-víz hőszivattyú?
A hőszivattyú a környezeti energiát – jellemzően a levegő hőtartalmát – használja fel arra, hogy vizet melegítsen fűtéshez és melegvíz-előállításhoz. A rendszer villamos energiával működik, de a felhasznált energia többszörösét képes hő formájában visszaadni. Egyszerre alkalmas fűtésre és hűtésre, energiahatékonysága kifejezetten magas (SCOP értéke 3-5 között mozog), élettartama hosszú, és karbantartásigénye sem jelentős.
Hőszivattyú vs kondenzációs kazán: érvek és ellenérvek
| Szempont | Hőszivattyú | Kondenzációs kazán |
| Energiaforrás | Megújuló | Földgáz |
| CO2 kibocsátás | Alacsony | Magas |
| Fűtés | Igen | Igen |
| Hűtés | Igen | Nem |
| Melegvíz | Igen | Igen |
| Telepítési költség | Magasabb | Alacsonyabb |
| Működési költség | Alacsony | Közepes/magas |
Mikor éri meg hőszivattyúra váltani?
A hőszivattyús rendszer akkor a leghatékonyabb, ha a cég magas fűtési és hűtési igénnyel rendelkezik. Ideális megoldás lehet, ha van lehetőség padlófűtés, vagy mennyezeti hűtés-fűtés kialakítására, mivel ezek alacsony hőmérsékleten működnek, ami kedvező a hőszivattyúk számára.
Szintén jó választás, ha a vállalkozás hosszútávra tervez, és fontos szempont az energiafelhasználás csökkentése, valamint a zöld imázs kialakítása.
Üzleti előnyök hőszivattyúk alkalmazásával
A hőszivattyús rendszerek segítségével a cégek jelentősen csökkenthetik környezeti terhelésüket, ami zöldebb arculatot eredményez. A fenntartható technológiák alkalmazása az EU-s pályázatokban is előnyt jelenthet, valamint a hőszivattyúk precízen szabályozhatóak és hűtési funkcióval is rendelkeznek.
Gyakori tévhitek a hőszivattyúról
Sokan még mindig úgy gondolják, hogy a hőszivattyú csak melegvizet tud előállítani, pedig fűtésre és hűtésre egyaránt alkalmas. Egy másik gyakori tévhit, hogy nem kompatibilis radiátoros rendszerekkel. Valóban, a legjobb hatásfokot padlófűtéssel éri el, de alacsony hőmérsékletű radiátorral is működhet. Az is téves elképzelés, hogy nem kombinálható gázkazánnal: hibrid rendszerrel együtt kifejezetten hatékony megoldás.
Összegzés
A hőszivattyú korszerű, környezetbarát és gazdaságos megoldást kínál a jelenlegi gáz alapú fűtési rendszerek kiváltására. A beruházási költség magasabb ugyan, de hosszú távon alacsonyabb működési költséget, nagyobb komfortot és zöld imázst eredményez. Azoknak a KKV-knak, akik tudatosan terveznek és nyitottak a megújuló technológiákra, a hőszivattyú 2025-ben már nem luxus, hanem ésszerű döntés.
| Az E.ON elkötelezett a hazai kis- és középvállalkozások támogatásában. Tudjuk, hogy az energetika gyakran bonyolultnak tűnhet, ezért létrehoztunk egy tudásbázist, ahol közérthető, tartalmakkal segítjük a cégvezetőket eligazodni az energiapiac kérdéseiben. Böngésszen folyamatosan bővülő cikkeink között, és hozza meg megalapozott döntéseit energiával kapcsolatban. |
-
Zöld Energia2 nap telt el a létrehozás ótaHárom óra ingyen áram naponta – új energiaprogram indul
-
Zöldinfó2 nap telt el a létrehozás ótaTöbb mint 2000 önkormányzat csatlakozott az idei tűzifaprogramhoz
-
Zöldinfó5 nap telt el a létrehozás ótaTartós túlkínálat alakulhat ki, miközben a kereslet növekedése lassul
-
Zöldinfó6 nap telt el a létrehozás ótaNagy átalakulások előtt áll az energiaszektor
-
Zöldinfó7 nap telt el a létrehozás ótaTartós növekedési pályán a magyar kőolaj- és földgázkitermelés