Zöldinfó
A Balaton jobban meg tudta tartani a napsütés energiáját, ezért nem fagyott be
A Balaton a rövidebb ideig tartó, de már jelentősebb februári napsütés hőenergiáját a sekély tavaknál jobban meg tudta tartani, ez pedig hozzájárult ahhoz, hogy a februári, átlagosnál alacsonyabb hőmérséklet ellenére sem fagyott be a magyar tenger – írta a HungaroMet a honlapján közölt elemzésben.
Az elemzés szerint február közepén az átlagosnál hidegebb volt az idő az országban, a hideg hatására pedig a sekélyebb tavak felszínén megjelent, majd megvastagodott a jég. A Balatonnál azonban csak a zárt öblökben, kikötőkben, illetve a sekélyebb vizeken jelent meg rövidebb ideig a jég, a nyílt vízen nem alakult ki összefüggő jégtakaró. A Balaton vizének hőmérséklete a HungaroMet Zrt. Siófoki Viharjelző Obszervatóriumának mérései alapján nem csökkent 1 Celsius-fok alá. Emlékeztettek: a korábbi években előfordult, hogy februárban a mostaninál kevésbé fagyos időben is megjelent az összefüggő jégpáncél a Balatonon.
Hozzátették, hogy egy “igazán hideg” télen – amelyre utoljára 2016-2017 telén volt példa – legtöbbször egy nyugalomba jutó hidegfront után jelent meg az összefüggő jég. A hidegfronttal járó fagyos szél egész mélységében átkeverte a Balatont, majd az éjszaka elcsendesedő hullámzás nyomán a víz felszínéről meginduló hosszúhullámú kisugárzás annyira lehűtötte a vízfelszínt, hogy reggelre megjelent az összefüggő, sima jég. Ritkábban előfordult az is, hogy egyáltalán nem állt le a hideg szél és így hullámzás közben, jégkockákat képezve fagyott be a Balaton – írták.
Az elemzés szerint most a februári hidegperiódus során a térséget elárasztó hideg levegő és a talajfelszín is meglehetősen száraz volt, így nem alakult ki az ilyenkor szokásos köd vagy alacsony szintű felhőzet. Ennek következtében a nappali órákban a rövidhullámú napsugárzás által nagyobb mennyiségű energia jutott a Balaton felszínére, a rövidhullámú – vagy látható tartományú – napsugárzás pedig mélyebben be tudott jutni a vízfelszín alá. Míg a talajfelszínt csak 1-2 centiméter vastagságban melegíti fel a februári napsugárzás, a jégmentes Balatonnál teljes mélységében elosztva történik az energiaátadás – emelték ki. Hozzátették: éjszaka a lehűlés egyik motorja a hosszúhullámú kisugárzás, ami viszont csak közvetlenül a víz felszínéről történik, így a mélyebb vízrétegekből nem jut ki sugárzási energia. Sugárzási szempontból tehát
a Balaton egyfajta üvegházként működik, szemben azzal a vékonyabb talajfelszínnel, amely nappal gyorsan felmelegszik, éjszaka pedig gyorsan le is hűl – írták. Az elemzés szerint tehát talajjal vagy a sekély tavakkal összevetve a nagyobb tömegű, nagyobb vízmélységű és nagyobb vízfelületű Balaton a rövidebb ideig tartó, de már jelentősebb februári napsütés hőenergiáját jobban meg tudta tartani, ami hozzájárult ahhoz, hogy a februári, az átlagosnál alacsonyabb hőmérséklet ellenére sem fagyott be a magyar tenger.
Zöldinfó
Az Európai Unió felülvizsgálja a kvótatartalék működését
Az Európai Bizottság javaslatot tett az EU kibocsátáskereskedelmi rendszerének módosítására.
Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)
Az alternativenergia.hu szerint a javaslat az úgynevezett piaci stabilitási tartalék (MSR) működésének módosítására irányul. A bizottság azt indítványozza, hogy szüntessék meg a jelenlegi szabályt, amely szerint a tartalékban a 400 millió egységet meghaladó kibocsátási egységeket törlik. Az új rendszerben ezek az egységek megmaradnának, és kiegyensúlyozó eszközként szolgálnának a piac stabilizálására. Az MSR mechanizmusa jelenleg csökkenti a forgalomban lévő kvóták számát túlkínálat esetén, illetve növeli azt hiány idején. A tervezett módosítás célja, hogy a rendszer rugalmasabban tudjon reagálni a jövőbeni piaci változásokra, főként a várható kínálati szűkösségre. A bizottság hangsúlyozta: az EU ETS kulcsszerepet játszik a szén-dioxid-mentesítésben, jelentősen csökkentette a fosszilis tüzelőanyagok felhasználását, mérsékelte az importfüggőséget és ösztönözte a megújuló és alacsony szén-dioxid-kibocsátású energiaforrásokba irányuló beruházásokat. Az uniós adatok szerint a rendszer hozzájárult ahhoz, hogy az EU belföldi kibocsátásai 1990 és 2024 között 39 százalékkal csökkentek, miközben a gazdaság 71 százalékkal nőtt.
A közlemény szerint az energiaárak ingadozása és a geopolitikai feszültségek miatt szükségessé vált a rendszer korszerűsítése, hogy továbbra is stabil és kiszámítható eszközként működjön. Az MSR 2019 óta működik szabályalapú mechanizmusként, és a 2008-as pénzügyi válságot követően felhalmozódott kvótatöbblet kezelésében játszott szerepet. 2024 végéig összesen 3,2 milliárd kibocsátási egységet vontak ki a rendszerből. A jogszabály-módosítási javaslatot az Európai Parlament és az Európai Unió Tanácsa elé terjesztik, ahol rendes jogalkotási eljárás keretében döntenek róla. Az EU ETS átfogó felülvizsgálata 2026 júliusában várható.
-
Zöldinfó1 hét telt el a létrehozás ótaPasszold vissza, Tesó! – újraindult a használt mobilok gyűjtése
-
Zöld Energia7 nap telt el a létrehozás ótaEnergiafordulat Magyarországon: egyre több napelem mellé jönnek a tárolók
-
Zöldinfó1 hét telt el a létrehozás ótaÁllami pénz a korszerűsítésre: akár önerő nélkül is belevághat
-
Zöldinfó1 hét telt el a létrehozás ótaForradalmi magyar szigetelőanyag: környezetbarát és tartós megoldás szalmából
-
Zöldinfó1 hét telt el a létrehozás ótaTöbb mint kétmillió hektár sorsa a tét: így védenék meg a magyar erdőket
