Zöldinfó

A Balaton jobban meg tudta tartani a napsütés energiáját, ezért nem fagyott be

A Balaton a rövidebb ideig tartó, de már jelentősebb februári napsütés hőenergiáját a sekély tavaknál jobban meg tudta tartani, ez pedig hozzájárult ahhoz, hogy a februári, átlagosnál alacsonyabb hőmérséklet ellenére sem fagyott be a magyar tenger – írta a HungaroMet a honlapján közölt elemzésben.

Létrehozva:

10 hónap telt el a létrehozás óta

2025-02-28

Szerző:

Vanessza

Az elemzés szerint február közepén az átlagosnál hidegebb volt az idő az országban, a hideg hatására pedig a sekélyebb tavak felszínén megjelent, majd megvastagodott a jég. A Balatonnál azonban csak a zárt öblökben, kikötőkben, illetve a sekélyebb vizeken jelent meg rövidebb ideig a jég, a nyílt vízen nem alakult ki összefüggő jégtakaró. A Balaton vizének hőmérséklete a HungaroMet Zrt. Siófoki Viharjelző Obszervatóriumának mérései alapján nem csökkent 1 Celsius-fok alá. Emlékeztettek: a korábbi években előfordult, hogy februárban a mostaninál kevésbé fagyos időben is megjelent az összefüggő jégpáncél a Balatonon.

Hozzátették, hogy egy “igazán hideg” télen – amelyre utoljára 2016-2017 telén volt példa – legtöbbször egy nyugalomba jutó hidegfront után jelent meg az összefüggő jég. A hidegfronttal járó fagyos szél egész mélységében átkeverte a Balatont, majd az éjszaka elcsendesedő hullámzás nyomán a víz felszínéről meginduló hosszúhullámú kisugárzás annyira lehűtötte a vízfelszínt, hogy reggelre megjelent az összefüggő, sima jég. Ritkábban előfordult az is, hogy egyáltalán nem állt le a hideg szél és így hullámzás közben, jégkockákat képezve fagyott be a Balaton – írták.

Az elemzés szerint most a februári hidegperiódus során a térséget elárasztó hideg levegő és a talajfelszín is meglehetősen száraz volt, így nem alakult ki az ilyenkor szokásos köd vagy alacsony szintű felhőzet. Ennek következtében a nappali órákban a rövidhullámú napsugárzás által nagyobb mennyiségű energia jutott a Balaton felszínére, a rövidhullámú – vagy látható tartományú – napsugárzás pedig mélyebben be tudott jutni a vízfelszín alá. Míg a talajfelszínt csak 1-2 centiméter vastagságban melegíti fel a februári napsugárzás, a jégmentes Balatonnál teljes mélységében elosztva történik az energiaátadás – emelték ki. Hozzátették: éjszaka a lehűlés egyik motorja a hosszúhullámú kisugárzás, ami viszont csak közvetlenül a víz felszínéről történik, így a mélyebb vízrétegekből nem jut ki sugárzási energia. Sugárzási szempontból tehát

a Balaton egyfajta üvegházként működik, szemben azzal a vékonyabb talajfelszínnel, amely nappal gyorsan felmelegszik, éjszaka pedig gyorsan le is hűl – írták. Az elemzés szerint tehát talajjal vagy a sekély tavakkal összevetve a nagyobb tömegű, nagyobb vízmélységű és nagyobb vízfelületű Balaton a rövidebb ideig tartó, de már jelentősebb februári napsütés hőenergiáját jobban meg tudta tartani, ami hozzájárult ahhoz, hogy a februári, az átlagosnál alacsonyabb hőmérséklet ellenére sem fagyott be a magyar tenger.

Kapcsolódó tartalom:balaton fagy időjárás napenergia npsütés természet Tó

Zöldinfó

Klímavédelemmel és támogatással újulhatnak meg a budapesti panelek

Elstartol a Budapesti Zöld Panelprogram.

Létrehozva:

13 óra telt el a létrehozás óta

2025-12-24

Szerző:

Vanessza

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet Önnek! Ingyenes kalkulálás itt (x)

A kerületekkel megkötött megállapodások eredményeként Kőbánya társasházai számára már elérhetőek – és hamarosan más kerületekre is megjelennek – a Budapesti Zöld Panelprogram részvételi feltételei a Budapesti Közművek honlapján – közölte a Főpolgármesteri Hivatal az MTI-vel. Az alternativenergia.hu azt írta, hogy Budapest lakóépület-állományának jelentős része korszerűtlen és energiapazarló. Az energetikai felújítások nemcsak az energiaszámlák csökkentését szolgálják, hanem növelik az ingatlan értékét, javítják a lakók komfortérzetét és ellenállóbbá teszik az épületeket a változó időjárási viszonyokkal szemben. Felhívták a figyelmet arra is, hogy e korszerűsítésnek jelentős klímavédelmi hatása van, mert jelenleg a lakóépületek felelősek Budapest szén-dioxid-kibocsátásának 36 százalékáért. A közleményben idézték Karácsony Gergely főpolgármestert, aki úgy fogalmazott: Budapesten minden negyedik polgár panelban él, több mint félmillió ember. Félmillió nagyon különböző ember. Idősebbek, akik talán az első beköltözők voltak, fiatalok, akik itt kezdik önálló életüket, családosok vagy éppen egyedülállók; “a lakótelepek Budapesten olvasztótégelyt jelentenek”.

“Amikor ezek a lakótelepek épültek, a várostervezők még az emberek igényeiből indultak ki. Itt van óvoda, iskola, itt van bolt, van buszmegálló, van zöldterület, itt jó az emberek életminősége. De az épületek felett eljárt az idő, ideje, hogy az épületeket átvezessük a XX. századból a XXI. századba, és támogassuk a panelban élőket, megadjuk a lakótelepek méltóságát” – tette hozzá a városvezető. A Főpolgármesteri Hivatal azt írta: 15 éves adósságot törleszt Budapest és a csatlakozó kerületi önkormányzatok, amikor a Budapesti Közművek lebonyolításában elindul a Budapesti Zöld Panelprogram. A program célja, hogy jelentős energiamegtakarítást érjen el a főváros elöregedő, iparosított technológiával épült lakóépületeiben, hozzájárulva a klímavédelemhez és a lakók életminőségének javításához.

A pályázó társasházak és lakásszövetkezetek legalább 30 százalékos vissza nem térítendő támogatást kaphatnak energetikai korszerűsítésre. A beruházások célja minimum 30 százalékos energiamegtakarítás elérése – ismertették. A tájékoztatás szerint a program első szakaszában a nyertes lakóközösségek részletes döntés-előkészítő anyagot kapnak, amely tartalmazza az energetikai állapotfelmérést, felújítási alternatívákat, költségterveket és finanszírozási számításokat. A szakértői dokumentum elkészítése térítésmentes a lakóközösségek számára. A második szakaszban 10-15 mintaprojekt valósul meg, amelyek tapasztalatai segítik a jövőbeni nagyobb volumenű fejlesztések hatékony megvalósítását – áll a közleményben.

Tovább olvasom