Kapcsolatfelvétel

Zöldinfó

A Balaton jobban meg tudta tartani a napsütés energiáját, ezért nem fagyott be

A Balaton a rövidebb ideig tartó, de már jelentősebb februári napsütés hőenergiáját a sekély tavaknál jobban meg tudta tartani, ez pedig hozzájárult ahhoz, hogy a februári, átlagosnál alacsonyabb hőmérséklet ellenére sem fagyott be a magyar tenger – írta a HungaroMet a honlapján közölt elemzésben.

Létrehozva:

|

Az elemzés szerint február közepén az átlagosnál hidegebb volt az idő az országban, a hideg hatására pedig a sekélyebb tavak felszínén megjelent, majd megvastagodott a jég. A Balatonnál azonban csak a zárt öblökben, kikötőkben, illetve a sekélyebb vizeken jelent meg rövidebb ideig a jég, a nyílt vízen nem alakult ki összefüggő jégtakaró. A Balaton vizének hőmérséklete a HungaroMet Zrt. Siófoki Viharjelző Obszervatóriumának mérései alapján nem csökkent 1 Celsius-fok alá. Emlékeztettek: a korábbi években előfordult, hogy februárban a mostaninál kevésbé fagyos időben is megjelent az összefüggő jégpáncél a Balatonon.

Hozzátették, hogy egy “igazán hideg” télen – amelyre utoljára 2016-2017 telén volt példa – legtöbbször egy nyugalomba jutó hidegfront után jelent meg az összefüggő jég. A hidegfronttal járó fagyos szél egész mélységében átkeverte a Balatont, majd az éjszaka elcsendesedő hullámzás nyomán a víz felszínéről meginduló hosszúhullámú kisugárzás annyira lehűtötte a vízfelszínt, hogy reggelre megjelent az összefüggő, sima jég. Ritkábban előfordult az is, hogy egyáltalán nem állt le a hideg szél és így hullámzás közben, jégkockákat képezve fagyott be a Balaton – írták.

Az elemzés szerint most a februári hidegperiódus során a térséget elárasztó hideg levegő és a talajfelszín is meglehetősen száraz volt, így nem alakult ki az ilyenkor szokásos köd vagy alacsony szintű felhőzet. Ennek következtében a nappali órákban a rövidhullámú napsugárzás által nagyobb mennyiségű energia jutott a Balaton felszínére, a rövidhullámú – vagy látható tartományú – napsugárzás pedig mélyebben be tudott jutni a vízfelszín alá. Míg a talajfelszínt csak 1-2 centiméter vastagságban melegíti fel a februári napsugárzás, a jégmentes Balatonnál teljes mélységében elosztva történik az energiaátadás – emelték ki. Hozzátették: éjszaka a lehűlés egyik motorja a hosszúhullámú kisugárzás, ami viszont csak közvetlenül a víz felszínéről történik, így a mélyebb vízrétegekből nem jut ki sugárzási energia. Sugárzási szempontból tehát

Advertisement

a Balaton egyfajta üvegházként működik, szemben azzal a vékonyabb talajfelszínnel, amely nappal gyorsan felmelegszik, éjszaka pedig gyorsan le is hűl – írták. Az elemzés szerint tehát talajjal vagy a sekély tavakkal összevetve a nagyobb tömegű, nagyobb vízmélységű és nagyobb vízfelületű Balaton a rövidebb ideig tartó, de már jelentősebb februári napsütés hőenergiáját jobban meg tudta tartani, ami hozzájárult ahhoz, hogy a februári, az átlagosnál alacsonyabb hőmérséklet ellenére sem fagyott be a magyar tenger.

Advertisement

Zöldinfó

Ársapkával védi a lakossági gázárat a román kormány

Romániában további egy évig fennmarad a lakossági gázár hatósági korlátozása.

Létrehozva:

|

Szerző:

Még nem késő pályázni a 2,5 millió forintos állami energiatároló támogatásra! Kattintson ide! (x)

Elfogadta a román kormány a lakossági gázár hatósági korlátozásának meghosszabbításáról szóló sürgősségi rendeletet, így a háztartásoknak a következő 12 hónapban is az ársapkával védett, kilowattóránként 31 banis (23,5 forint) árat kell megfizetniük az energiahordozóért – írja az alternativenergia.hu. A kormányfő szerint a fekete-tengeri gázmező kiaknázásának megkezdése révén 2027-ben Románia megduplázza földgáztermelését, és képes lesz saját fogyasztását belföldi forrásokból fedezni. Jelenleg Románia a felhasznált földgáz egyharmadát importálja. Bolojan szerint a kínálat 2027-ben esedékes növekedése lesz a legjobb pillanat a gázárliberalizációra.

A földgáz árplafonjának meghosszabbításakor szempont volt az inflációs nyomás féken tartása, illetve a lakosság megvédése az iráni konfliktus kapcsán megemelkedett világpiaci árak drágító hatásától – magyarázta a kormányfő. A csütörtökön elfogadott sürgősségi kormányrendelet nem érinti az ipari fogyasztókat, a 2022-ben bevezetett ideiglenes, de rendre meghosszabbított árplafont csak a lakossági, valamint a távhőtermelésre használt gáznál tartják fenn 2027. március 31-ig. A bukaresti kormány becslése szerint a lakossági gáz árplafonjának megőrzése, a piaci ár és a szabályozott ár közötti különbség kompenzálása mintegy 3 milliárd lejes (227 milliárd forint) terhet jelent a következő 12 hónapban a román állami költségvetés számára.

Advertisement
Tovább olvasom

Ezeket olvassák