Kapcsolatfelvétel

Zöldinfó

Meteorológiai szolgálat: meleg és átlagosan csapadékos volt az ősz

Az ősz nagy hőmérsékleti kilengések nélkül, de hosszú indián nyárral telt, és három nagyon száraz évszak után, 2022 őszén országosan átlagos mennyiségű csapadék hullott – írta az Országos Meteorológiai Szolgálat elemzésében.

Létrehozva:

|

Az elemzés szerint a 2022-es ősz középhőmérséklete országosan 11,4 Celsius-fok volt, így 0,7 fokkal magasabb volt az 1991-2020 közötti évek átlagánál, a 10,7 foknál, ezzel a tizenkilencedik legmelegebb volt 1901 óta. A szeptember 0,5 fokkal hűvösebb volt a szokásosnál, majd az október 1,7, a november 1,0 fokkal átlag felett alakult. Az október országos átlagban a kilencedik legmelegebb lett 1901 óta. Az évszak középhőmérséklete a déli megyékben többfelé elérte a 12 fokot is, míg az északi tájakon 10 fok közelében alakult, és 10 fok alatt csak a fagyzugos és hegyvidéki területek maradtak. A csapadékról az elemzésben azt írták, a nagyon száraz nyár után ősszel már több csapadék érkezett. Az évszak csapadékösszege országos átlagban az előzetes adatok szerint 155,9 milliméter, ami csak két százalékkal marad el a 158,6 milliméteres éghajlati normától. A teljes évszak átlagosnak tekinthető, a csapadék a hónapok között viszont nagyon egyenlőtlenül oszlott el: szeptemberben a szokásosnál 66 százalékkal több, míg októberben 81 százalékkal kevesebb csapadék esett, a novemberi csapadék pedig átlagos volt. Így a szeptember a 9. legcsapadékosabb, az október a 8. legszárazabb volt a 20. század kezdete óta.

Az évszak legnagyobb csapadékösszegét Milotán (313,8 milliméter), a legkisebbet Győr Belváros állomáson (79,0 milliméter) mérték. Az ország legszárazabb része a Kisalföld környezete (80-100 milliméter) volt, de nem sokkal esett több az Alföld középső részén sem (100-120 milliméter). A legtöbb csapadék az ország legkeletibb részén hullott. Az évszakos visszatekintésben felidézték, szeptember első fele még nyárias időt hozott, a hónap első hetében még emelkedett is a hőmérséklet, gyakran 25 fok feletti maximumok voltak. Szeptember 8. lett az ősz legmelegebb napja, ekkor a napi középhőmérséklet országos átlagban elérte a 22,1 Celsius-fokot, Baján a legmagasabb hőmérséklet 32,6 fok volt.
Az évszak legnagyobb napi csapadéka, 69 milliméter szeptember 9-én, Mezőkovácsházán hullott. A meteorológiai szolgálat állomáshálózata az első őszi fagyot szeptember 23-án mérte Fülöpházán (-0,6 fok).

Az évszakban utoljára november 5-én érte el a 10 Celsius-fokot a napi középhőmérséklet országos átlagban. A november 21-én Gagybátorban mért -5,9 Celsius-fok az évszak legalacsonyabb hőmérséklete. November 22-én és 23-án egy mediterrán ciklon adott jelentős mennyiségű esőt, a nyugati határ mentén a magasabban fekvő helyeken összefüggő hóréteg is kialakult, a Kőszegi-hegység magasabb részein 10 centimétert meghaladó hóréteg gyűlt össze. Az elemzésben kitértek arra is, hogy a 2021-es év után a 2022 is száraz év lett. Felidézték, a Magyarországon eddig mért legkisebb éves csapadékösszeg 203,3 milliméter, amit Szeged külterületén mértek 2000-ben. Idén még október végén is több állomás 2022-es csapadéka ez alatt volt, de végül minden állomáson több lesz az idei éves csapadékösszeg, utolsóként Szolnok repülőtér állomás lépte át a szegedi értéket november 16-án.

Advertisement

Hozzátették: az országos átlagban legszárazabb év a 2011-es, 420,2 milliméterrel. Bár az év első nyolc hónapja nagyon száraz volt, az átlagosan csapadékos ősz miatt november végére a 2022-es év csapadékösszege elérte a 419 millimétert, ami már csak 1 milliméterrel maradt el a 20. század kezdete óta legszárazabb 2011-es év értékétől. A 2022. év csapadékösszege a Dunántúlon egyre nagyobb területen elérte ősz végére az 500 millimétert, ugyanakkor az Alföld középső részén, még mindig nagyobb területen 300 milliméter alatt van az idei csapadékmennyiség, és helyenként az idei volt a legszárazabb január-november időszak 1901 óta.

Advertisement

Zöldinfó

Átalakul a magyar környezetvédelmi hatósági rendszer: új csúcsszerv alakul

Új országos környezetvédelmi főhatóság jön létre.

Létrehozva:

|

Szerző:

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)

Új, országos illetékességű környezetvédelmi csúcsszerv, az Országos Élőkörnyezet-felügyeleti Főhatóság jön létre 2027. január 1-jén – írja az alternativenergia.hu. A kormányrendelet értelmében a főhatóság az élő környezetért felelős miniszter irányítása alatt, központi hivatalként működő központi költségvetési szerv lesz budapesti székhellyel. A szervezet a minisztériumból történő kiválással jön létre, és központi, valamint területi szervekből áll majd. A főhatóság feladatai közé tartozik a környezetvédelmi, hulladékgazdálkodási, természetvédelmi, géntechnológiai, állatvédelmi, erdészeti, klímavédelmi, valamint vízügyi és vízvédelmi hatósági és igazgatási feladatok országos illetékességű ellátása. A rendelet célja az egységesebb szakmai gyakorlat kialakítása és a környezeti értékek védelmének megerősítése.

A szervezet kiemelt feladatot kap az akkumulátorgyártással, az ahhoz kapcsolódó tevékenységekkel és létesítményekkel, valamint az akkumulátorhulladék kezelésével összefüggő környezetvédelmi engedélyezésben és felügyeletben. Ezek az ügyek országos illetékességgel kerülhetnek a főhatóság hatáskörébe, így az akkumulátoripar környezetvédelmi felügyeletéhez kapcsolódó szakmai tudás és hatósági fellépés egy szervezetben összpontosulhat. A rendelet indokolása szerint az akkumulátorgyártás minőségi és mennyiségi bővülése, valamint az ezzel együtt keletkező akkumulátorhulladék kezelése új környezetvédelmi feladatokat jelent. A főhatóság e területen együttműködik majd az akkumulátoripar felügyeletében érintett más állami szervekkel, köztük a mérésügyi és műszaki biztonsági, az iparbiztonsági, a tűzvédelmi, a piacfelügyeleti és a fogyasztóvédelmi hatóságokkal.

A főhatóság központi szerve mellett területi Élőkörnyezet-felügyeleti Hatóságok működnek majd, amelyek a jogszabályban meghatározott illetékességi területen látják el feladataikat. A területi szervek környezetvédelmi, hulladékgazdálkodási, természetvédelmi, állatvédelmi, erdészeti, klímavédelmi, vízügyi és vízvédelmi ügyekben járhatnak el. A rendelet a hatósági jogorvoslati rendszerben is változást hoz. A területi hatóságok döntéseivel szemben, amennyiben a törvény fellebbezést tesz lehetővé, másodfokon a Központi Főhatóság jár el. A központi szervezet emellett szakmai irányítást is gyakorol, ellenőrzéseket végezhet, és egységes szakmai eljárásrendeket, útmutatókat dolgozhat ki.

Advertisement

A szervezeti átalakítás több lépcsőben valósul meg. A főhatóság és a Budapesti Élőkörnyezet-felügyeleti Hatóság 2027. január 1-jén jön létre. A kormányhivatalok egyes, környezetvédelmi, hulladékgazdálkodási, természetvédelmi, erdészeti, vízügyi és más kapcsolódó feladatokat ellátó szervezeti egységei 2027. július 1-jén olvadnak be a főhatóság szervezetébe. A feladatok átvételével együtt az érintett munkavállalók jogviszonyai, a feladatellátáshoz kapcsolódó vagyoni jogok, ingó- és ingatlanállomány, valamint eszközök és infrastruktúra is átkerülnek a jogutód szervezethez.

Advertisement
Tovább olvasom

Ezeket olvassák