Zöldinfó

Meteorológiai szolgálat: meleg és átlagosan csapadékos volt az ősz

Az ősz nagy hőmérsékleti kilengések nélkül, de hosszú indián nyárral telt, és három nagyon száraz évszak után, 2022 őszén országosan átlagos mennyiségű csapadék hullott – írta az Országos Meteorológiai Szolgálat elemzésében.

Létrehozva:

4 év telt el a létrehozás óta

2022-12-10

Szerző:

Hell

Az elemzés szerint a 2022-es ősz középhőmérséklete országosan 11,4 Celsius-fok volt, így 0,7 fokkal magasabb volt az 1991-2020 közötti évek átlagánál, a 10,7 foknál, ezzel a tizenkilencedik legmelegebb volt 1901 óta. A szeptember 0,5 fokkal hűvösebb volt a szokásosnál, majd az október 1,7, a november 1,0 fokkal átlag felett alakult. Az október országos átlagban a kilencedik legmelegebb lett 1901 óta. Az évszak középhőmérséklete a déli megyékben többfelé elérte a 12 fokot is, míg az északi tájakon 10 fok közelében alakult, és 10 fok alatt csak a fagyzugos és hegyvidéki területek maradtak. A csapadékról az elemzésben azt írták, a nagyon száraz nyár után ősszel már több csapadék érkezett. Az évszak csapadékösszege országos átlagban az előzetes adatok szerint 155,9 milliméter, ami csak két százalékkal marad el a 158,6 milliméteres éghajlati normától. A teljes évszak átlagosnak tekinthető, a csapadék a hónapok között viszont nagyon egyenlőtlenül oszlott el: szeptemberben a szokásosnál 66 százalékkal több, míg októberben 81 százalékkal kevesebb csapadék esett, a novemberi csapadék pedig átlagos volt. Így a szeptember a 9. legcsapadékosabb, az október a 8. legszárazabb volt a 20. század kezdete óta.

Az évszak legnagyobb csapadékösszegét Milotán (313,8 milliméter), a legkisebbet Győr Belváros állomáson (79,0 milliméter) mérték. Az ország legszárazabb része a Kisalföld környezete (80-100 milliméter) volt, de nem sokkal esett több az Alföld középső részén sem (100-120 milliméter). A legtöbb csapadék az ország legkeletibb részén hullott. Az évszakos visszatekintésben felidézték, szeptember első fele még nyárias időt hozott, a hónap első hetében még emelkedett is a hőmérséklet, gyakran 25 fok feletti maximumok voltak. Szeptember 8. lett az ősz legmelegebb napja, ekkor a napi középhőmérséklet országos átlagban elérte a 22,1 Celsius-fokot, Baján a legmagasabb hőmérséklet 32,6 fok volt.
Az évszak legnagyobb napi csapadéka, 69 milliméter szeptember 9-én, Mezőkovácsházán hullott. A meteorológiai szolgálat állomáshálózata az első őszi fagyot szeptember 23-án mérte Fülöpházán (-0,6 fok).

Az évszakban utoljára november 5-én érte el a 10 Celsius-fokot a napi középhőmérséklet országos átlagban. A november 21-én Gagybátorban mért -5,9 Celsius-fok az évszak legalacsonyabb hőmérséklete. November 22-én és 23-án egy mediterrán ciklon adott jelentős mennyiségű esőt, a nyugati határ mentén a magasabban fekvő helyeken összefüggő hóréteg is kialakult, a Kőszegi-hegység magasabb részein 10 centimétert meghaladó hóréteg gyűlt össze. Az elemzésben kitértek arra is, hogy a 2021-es év után a 2022 is száraz év lett. Felidézték, a Magyarországon eddig mért legkisebb éves csapadékösszeg 203,3 milliméter, amit Szeged külterületén mértek 2000-ben. Idén még október végén is több állomás 2022-es csapadéka ez alatt volt, de végül minden állomáson több lesz az idei éves csapadékösszeg, utolsóként Szolnok repülőtér állomás lépte át a szegedi értéket november 16-án.

Hozzátették: az országos átlagban legszárazabb év a 2011-es, 420,2 milliméterrel. Bár az év első nyolc hónapja nagyon száraz volt, az átlagosan csapadékos ősz miatt november végére a 2022-es év csapadékösszege elérte a 419 millimétert, ami már csak 1 milliméterrel maradt el a 20. század kezdete óta legszárazabb 2011-es év értékétől. A 2022. év csapadékösszege a Dunántúlon egyre nagyobb területen elérte ősz végére az 500 millimétert, ugyanakkor az Alföld középső részén, még mindig nagyobb területen 300 milliméter alatt van az idei csapadékmennyiség, és helyenként az idei volt a legszárazabb január-november időszak 1901 óta.

Kapcsolódó tartalom:csapadék időjárás klíma

Zöldinfó

A biomassza-erőművek működését is felülvizsgálná a minisztérium

Jelentős átalakításokra szorul az erdőgazdálkodás Magyarországon.

Létrehozva:

9 óra telt el a létrehozás óta

2026-11-08

Szerző:

Vanessza

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)

A fokozatosság elve mentén haladva jelentős átalakításokra szorul az erdőgazdálkodás Magyarországon – mondta Gajdos László élő környezetért felelős miniszter a tárca sajtóeseményén Budapesten. A miniszter beszámolója szerint a tárca megszervezésekor számos kihívással szembesültek, sok nehézség maradt hátra az előző kormány idejéből – írja az alternativenergia.hu. Korábban az erdőket “fabányának” tekintették, az erdőgazdaságok profitorientált módon működtek, a régóta nyíltan zajló azbesztügyet sem oldották meg, az új minisztérium ezért megkezdte az egyeztetéseket és fölvette a kapcsolatot a civilekkel is – emelte ki. A miniszter jelentős eredménynek tartja, hogy a tervezettnél idén 300 ezer köbméterrel kevesebb fát termelnek ki a magyarországi erdőkből. Ennél többet idén már nem lehet visszatartani a korábban megkötött, érvényben lévő szerződések miatt, de jövőre már elérheti az 1 millió köbmétert is a csökkentés – jelezte.

Gajdos László hangsúlyozta, hogy az erdőkben a vágásos gazdálkodás helyett az ökológiai típusú gazdálkodásra, a biológiai sokféleségre kell törekedni. “Végtelen abnormális” fákat azért termelni, hogy biomassza-erőművekben égjenek el, ezek működtetését át kell gondolni a fokozatosság elve alapján, akárcsak az ipari célú kitermelést, de a lakossági tűzifa- és távhőigényeket biztosítani kell. Januártól az erdőgazdaságok működése a nonprofit gazdálkodás irányába mozdul el, irányításukra pedig pályázatokat írnak ki, mert az új szemléletet az új vezetőségekkel könnyebb lesz megvalósítani. A tárcavezető bízik abban is, hogy a következő évek során mind az erdővel borított területek, mind a védett erdők aránya jelentősen nőhet.

Hozzátette: az erdők mellett a vízügyet, a nemzeti parkok, a hulladékgazdálkodás és a környezetvédelem ügyét is felvállaló tárca olyan feladatra vállalkozott, amelyre az elmúlt 30 évben más nem. A kezdetek bizakodásra adnak okot, mert az elmúlt fél évben sikerült olyan irányba elindulni, amely “más világot fog eredményezni” – fogalmazott.

Sipos Katalin természetvédelemért felelős helyettes államtitkár a kihívások közül kiemelte, hogy Magyarországon az erdők 41,5 százaléka élvez védettséget, a vágásos erdőgazdálkodás viszont 90 százalékot érint, a faanyag jelentős része tehát védett területről származik. Az előírásokat 2010 után többször is enyhítették, legutóbb az energiaválságra hivatkozva, noha vágáskor tönkremegy a mikroklíma és sérül az élővilág.

A szeptember 30-ával véget ért fakitermelési moratóriumra azért volt szükség, hogy az új tárcának legyen ideje áttekinteni a faanyaghasználat rendszerét. Idén kármérséklésre volt lehetőség, de hosszabb távon a minisztérium azt akarja elérni, hogy védett és Natura 2000-es erdő ne lehessen vágásterület, illetve csak nagyon kíméletes legyen a fakitermelés, az ellátásbiztonságot pedig a kevésbé értékes erdők biztosítsák – tette hozzá.

Ferencz Zoltán erdőkért felelős helyettes államtitkár jelentős eredménynek tekinti a szemléletváltást, de hozzátette, hogy a tárcának több évtizedes folyamatokat kell felülvizsgálnia, ha el akarja érni a céljait. Vannak például ma is olyan erdők, amelyek értékesek, mégsem élveznek semmilyen védettséget. Fakitermelés mindig volt és mindig lesz, de a vágásos üzemmód már 2027-ben vissza fog szorulni, a klímatörvény elfogadása után pedig az új erdőtörvény tervezete is elkészülhet – közölte.

Tovább olvasom