Kapcsolatfelvétel

Zöldinfó

Meteorológiai szolgálat: meleg és átlagosan csapadékos volt az ősz

Az ősz nagy hőmérsékleti kilengések nélkül, de hosszú indián nyárral telt, és három nagyon száraz évszak után, 2022 őszén országosan átlagos mennyiségű csapadék hullott – írta az Országos Meteorológiai Szolgálat elemzésében.

Létrehozva:

|

Az elemzés szerint a 2022-es ősz középhőmérséklete országosan 11,4 Celsius-fok volt, így 0,7 fokkal magasabb volt az 1991-2020 közötti évek átlagánál, a 10,7 foknál, ezzel a tizenkilencedik legmelegebb volt 1901 óta. A szeptember 0,5 fokkal hűvösebb volt a szokásosnál, majd az október 1,7, a november 1,0 fokkal átlag felett alakult. Az október országos átlagban a kilencedik legmelegebb lett 1901 óta. Az évszak középhőmérséklete a déli megyékben többfelé elérte a 12 fokot is, míg az északi tájakon 10 fok közelében alakult, és 10 fok alatt csak a fagyzugos és hegyvidéki területek maradtak. A csapadékról az elemzésben azt írták, a nagyon száraz nyár után ősszel már több csapadék érkezett. Az évszak csapadékösszege országos átlagban az előzetes adatok szerint 155,9 milliméter, ami csak két százalékkal marad el a 158,6 milliméteres éghajlati normától. A teljes évszak átlagosnak tekinthető, a csapadék a hónapok között viszont nagyon egyenlőtlenül oszlott el: szeptemberben a szokásosnál 66 százalékkal több, míg októberben 81 százalékkal kevesebb csapadék esett, a novemberi csapadék pedig átlagos volt. Így a szeptember a 9. legcsapadékosabb, az október a 8. legszárazabb volt a 20. század kezdete óta.

Az évszak legnagyobb csapadékösszegét Milotán (313,8 milliméter), a legkisebbet Győr Belváros állomáson (79,0 milliméter) mérték. Az ország legszárazabb része a Kisalföld környezete (80-100 milliméter) volt, de nem sokkal esett több az Alföld középső részén sem (100-120 milliméter). A legtöbb csapadék az ország legkeletibb részén hullott. Az évszakos visszatekintésben felidézték, szeptember első fele még nyárias időt hozott, a hónap első hetében még emelkedett is a hőmérséklet, gyakran 25 fok feletti maximumok voltak. Szeptember 8. lett az ősz legmelegebb napja, ekkor a napi középhőmérséklet országos átlagban elérte a 22,1 Celsius-fokot, Baján a legmagasabb hőmérséklet 32,6 fok volt.
Az évszak legnagyobb napi csapadéka, 69 milliméter szeptember 9-én, Mezőkovácsházán hullott. A meteorológiai szolgálat állomáshálózata az első őszi fagyot szeptember 23-án mérte Fülöpházán (-0,6 fok).

Az évszakban utoljára november 5-én érte el a 10 Celsius-fokot a napi középhőmérséklet országos átlagban. A november 21-én Gagybátorban mért -5,9 Celsius-fok az évszak legalacsonyabb hőmérséklete. November 22-én és 23-án egy mediterrán ciklon adott jelentős mennyiségű esőt, a nyugati határ mentén a magasabban fekvő helyeken összefüggő hóréteg is kialakult, a Kőszegi-hegység magasabb részein 10 centimétert meghaladó hóréteg gyűlt össze. Az elemzésben kitértek arra is, hogy a 2021-es év után a 2022 is száraz év lett. Felidézték, a Magyarországon eddig mért legkisebb éves csapadékösszeg 203,3 milliméter, amit Szeged külterületén mértek 2000-ben. Idén még október végén is több állomás 2022-es csapadéka ez alatt volt, de végül minden állomáson több lesz az idei éves csapadékösszeg, utolsóként Szolnok repülőtér állomás lépte át a szegedi értéket november 16-án.

Advertisement

Hozzátették: az országos átlagban legszárazabb év a 2011-es, 420,2 milliméterrel. Bár az év első nyolc hónapja nagyon száraz volt, az átlagosan csapadékos ősz miatt november végére a 2022-es év csapadékösszege elérte a 419 millimétert, ami már csak 1 milliméterrel maradt el a 20. század kezdete óta legszárazabb 2011-es év értékétől. A 2022. év csapadékösszege a Dunántúlon egyre nagyobb területen elérte ősz végére az 500 millimétert, ugyanakkor az Alföld középső részén, még mindig nagyobb területen 300 milliméter alatt van az idei csapadékmennyiség, és helyenként az idei volt a legszárazabb január-november időszak 1901 óta.

Advertisement

Zöldinfó

Baranya földtani kincsei új turisztikai térképre kerülhetnek

Geopark létrehozásával kapcsolatos kezdeményezés indult Baranyában.

Létrehozva:

|

Szerző:

Mennyibe kerülne egy napelemes rendszer akkumulátoros energiatárolóval? Tudja meg az ingyenes kalkulátor segítségével! Kattintson ide! (x)

Baranya földtani, természeti és kulturális örökségét jelenítené meg egységes turisztikai termékként, illetve segítené hozzá az UNESCO Globális Geopark cím elnyeréséhez a térséget az a kezdeményezés, amelyet a közelmúltban indított a pécsi székhelyű Pannon Európai Területi Társulás (Pannon ETT) – közölte az MTI-vel a szervezet. A társulás közleményében azt írták: a Pannon Geopark létrehozásának előkészítését önkormányzatok bevonásával indították el a közelmúltban, de a későbbiekben a helyi vállalkozások, szállásadók, vendéglátók, termelők, kézművesek, civil szervezetek, iskolák és turisztikai szolgáltatók bekapcsolódására is számítanak – olvasható az alternativenergia.hu oldalon. A határokon átívelő európai uniós támogatással megvalósuló programok kezdeményezését és végrehajtását is végző, magyar, horvát, szlovén és bosnyák önkormányzatok, megyék, egyetemek, valamint a Duna-Dráva Nemzeti Park által alkotott társulás közlése szerint hosszabb távú cél az UNESCO Globális Geopark cím megszerzése lehet, de ehhez még többéves szakmai és szervezeti munka vezet még.

A geopark létrehozásának alapját az adja, hogy Baranyában – egyebek mellett – dinoszauruszok lábnyomaira bukkantak korábban, a térség különleges barlangokat rejt, vörös homokkőből formálódott, egyedülálló földtani képződményekben és évszázados helyi történetekben bővelkedik. A baranyai értékek a Pannon ETT szerint jelentős természeti és kulturális örökséget képviselnek, ám egymástól elszigetelten jelennek meg a turisztikai kínálatban. A Pannon Geopark kezdeményezés egyik legfontosabb lehetősége, hogy összekapcsolja az egymáshoz közeli látnivalókat és szolgáltatásokat. A látogatók így nem csupán egyetlen kirándulóhelyet kereshetnének fel, hanem akár többnapos programot is összeállíthatnának Baranyában.

Közölték, hogy a kezdeményezés nemcsak a megye településeinek kínálhat új lehetőségeket, hanem a horvátországi partnerekkel való együttműködésre is módot kínál. A jelenleg már futó és 2027 végéig zajló magyar–horvát együttműködésben megvalósuló NETGEO-projekt például szintén azt a célt szolgálja, hogy a határ két oldalán található földtani és turisztikai értékek ne külön-külön, hanem egymást kiegészítve jelenjenek meg. A Pannon Geopark esetében is a 2010 óta működő Pannon ETT koordinálná a települések közötti együttműködést, a közös arculat és marketing kialakítását, valamint a turisztikai szolgáltatók és programgazdák összekapcsolását.

Advertisement

Most elsősorban a településeken a sor. Az érdeklődő önkormányzatoknak ki kell nyilvánítaniuk csatlakozási szándékukat, ki kell jelölniük egy helyi kapcsolattartót, majd össze kell gyűjteniük a település természeti, kulturális és turisztikai értékeit, valamint a lehetséges partnereket. Ezekből állhat össze a későbbi közös kínálat. A későbbi tervek között szerepel egy többnyelvű online felület létrehozása is, amelyen térképen lehetne böngészni a geopark látnivalóit, túraútvonalait, programjait és szolgáltatásait. A későbbiekben közös minőségi elvek alapján működő partnerhálózat, akár geoparki védjegyrendszer is kialakulhat.

A hosszú távú cél az, hogy egyre szervezettebb, működőképes térségi együttműködés alakuljon ki, amelynek egy pontján megszerezheti a térség a további fejlesztésekre lehetőséget teremtő UNESCO Globális Geopark címet – tájékoztatott a társulás. A geopark olyan földrajzilag körülhatárolt térség, amelynek kiemelkedő földtani örökségét nemzetközi jelentőségű értékként kezelik, és amelynek védelmét, bemutatását az oktatással és a fenntartható gazdasági fejlődéssel kapcsolják össze.

Advertisement

Az UNESCO 2015-ben hozta létre Globális Geopark minősítést. A szervezet idei augusztusi adatai szerint a világ 51 országában már 241 ilyen geopark működik. Magyarországon a Bakony–Balaton, a Szlovákiával közös Novohrad–Nógrád, valamint a Bükk-vidék UNESCO Globális Geopark működik, ezek együttesen az Magyarország területének 7,9 százalékát fedik le, általuk összesen 324 magyarországi 324 település vesz részt geoparki együttműködésben. A magyar határtól negyven kilométerre fekvő horvátországi Papuk hegység térsége már korábban elnyerte az UNESCO Globális Geopark minősítését, így a baranyai kezdeményezés egy már működő, nemzetközi együttműködési modellhez kapcsolódhatna.

Advertisement
Tovább olvasom

Ezeket olvassák