Zöldinfó
Meteorológiai szolgálat: meleg és átlagosan csapadékos volt az ősz
Az ősz nagy hőmérsékleti kilengések nélkül, de hosszú indián nyárral telt, és három nagyon száraz évszak után, 2022 őszén országosan átlagos mennyiségű csapadék hullott – írta az Országos Meteorológiai Szolgálat elemzésében.
Az elemzés szerint a 2022-es ősz középhőmérséklete országosan 11,4 Celsius-fok volt, így 0,7 fokkal magasabb volt az 1991-2020 közötti évek átlagánál, a 10,7 foknál, ezzel a tizenkilencedik legmelegebb volt 1901 óta. A szeptember 0,5 fokkal hűvösebb volt a szokásosnál, majd az október 1,7, a november 1,0 fokkal átlag felett alakult. Az október országos átlagban a kilencedik legmelegebb lett 1901 óta. Az évszak középhőmérséklete a déli megyékben többfelé elérte a 12 fokot is, míg az északi tájakon 10 fok közelében alakult, és 10 fok alatt csak a fagyzugos és hegyvidéki területek maradtak. A csapadékról az elemzésben azt írták, a nagyon száraz nyár után ősszel már több csapadék érkezett. Az évszak csapadékösszege országos átlagban az előzetes adatok szerint 155,9 milliméter, ami csak két százalékkal marad el a 158,6 milliméteres éghajlati normától. A teljes évszak átlagosnak tekinthető, a csapadék a hónapok között viszont nagyon egyenlőtlenül oszlott el: szeptemberben a szokásosnál 66 százalékkal több, míg októberben 81 százalékkal kevesebb csapadék esett, a novemberi csapadék pedig átlagos volt. Így a szeptember a 9. legcsapadékosabb, az október a 8. legszárazabb volt a 20. század kezdete óta.
Az évszak legnagyobb csapadékösszegét Milotán (313,8 milliméter), a legkisebbet Győr Belváros állomáson (79,0 milliméter) mérték. Az ország legszárazabb része a Kisalföld környezete (80-100 milliméter) volt, de nem sokkal esett több az Alföld középső részén sem (100-120 milliméter). A legtöbb csapadék az ország legkeletibb részén hullott. Az évszakos visszatekintésben felidézték, szeptember első fele még nyárias időt hozott, a hónap első hetében még emelkedett is a hőmérséklet, gyakran 25 fok feletti maximumok voltak. Szeptember 8. lett az ősz legmelegebb napja, ekkor a napi középhőmérséklet országos átlagban elérte a 22,1 Celsius-fokot, Baján a legmagasabb hőmérséklet 32,6 fok volt.
Az évszak legnagyobb napi csapadéka, 69 milliméter szeptember 9-én, Mezőkovácsházán hullott. A meteorológiai szolgálat állomáshálózata az első őszi fagyot szeptember 23-án mérte Fülöpházán (-0,6 fok).
Az évszakban utoljára november 5-én érte el a 10 Celsius-fokot a napi középhőmérséklet országos átlagban. A november 21-én Gagybátorban mért -5,9 Celsius-fok az évszak legalacsonyabb hőmérséklete. November 22-én és 23-án egy mediterrán ciklon adott jelentős mennyiségű esőt, a nyugati határ mentén a magasabban fekvő helyeken összefüggő hóréteg is kialakult, a Kőszegi-hegység magasabb részein 10 centimétert meghaladó hóréteg gyűlt össze. Az elemzésben kitértek arra is, hogy a 2021-es év után a 2022 is száraz év lett. Felidézték, a Magyarországon eddig mért legkisebb éves csapadékösszeg 203,3 milliméter, amit Szeged külterületén mértek 2000-ben. Idén még október végén is több állomás 2022-es csapadéka ez alatt volt, de végül minden állomáson több lesz az idei éves csapadékösszeg, utolsóként Szolnok repülőtér állomás lépte át a szegedi értéket november 16-án.
Hozzátették: az országos átlagban legszárazabb év a 2011-es, 420,2 milliméterrel. Bár az év első nyolc hónapja nagyon száraz volt, az átlagosan csapadékos ősz miatt november végére a 2022-es év csapadékösszege elérte a 419 millimétert, ami már csak 1 milliméterrel maradt el a 20. század kezdete óta legszárazabb 2011-es év értékétől. A 2022. év csapadékösszege a Dunántúlon egyre nagyobb területen elérte ősz végére az 500 millimétert, ugyanakkor az Alföld középső részén, még mindig nagyobb területen 300 milliméter alatt van az idei csapadékmennyiség, és helyenként az idei volt a legszárazabb január-november időszak 1901 óta.
Zöldinfó
Országos vizsgálat indulhat az akkumulátoriparban, megszólalt a mérnöki kamara
A Magyar Mérnöki Kamara megalapozottnak tartja a kormány akkumulátoripari szabályozásának szigorító intézkedési tervét.
Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)
A kormány döntései – az országos ellenőrzési terv elkészítése, a kiemelt létesítmények átfogó vizsgálata, az új szabályozási koncepció kidolgozása, valamint a környezetvédelmi felelősségi rendszer megújítása – összhangban állnak a kamara által megfogalmazott szakmai elvekkel – írja az alternativenergia.hu. A közleményben emlékeztetnek arra, hogy a Magyar Mérnöki Kamara 2023-ban készített átfogó tanulmánya részletesen elemezte az akkumulátorgyártás környezeti és egészségügyi kockázatait, valamint azokat a környezetvédelmi követelményeket, amelyek a fenntartható és biztonságos működés alapfeltételei. A dokumentum kiemelten hangsúlyozza az elővigyázatosság és a megelőzés elvét, a szigorú hatósági ellenőrzés szükségességét, valamint azt, hogy az engedélyezési és felügyeleti rendszereknek a legmagasabb szintű környezetvédelmi és egészségvédelmi követelményeket kell érvényesíteniük – írják a közleményben.
A kamara álláspontja szerint különösen fontos az országos ellenőrzési program elindítása, valamint a környezetvédelmi felelősségi rendszer átalakításának szándéka. A “szennyező fizet” elv következetes érvényesítése, a jogszabályi kiskapuk megszüntetése, és a bírságrendszer korszerűsítése olyan intézkedések, amelyek hosszú távon erősíthetik a környezetbiztonságot és a társadalmi bizalmat. Felhívták a figyelmet arra, hogy minden akkumulátoripari beruházást a teljes technológiai folyamat, a felhasznált anyagok és a várható környezeti hatások alapján kell értékelni.
Az engedélyezésnek és az ellenőrzéseknek egységesnek, átláthatónak, tudományosan megalapozottnak kell lenniük, és elsődleges szempontként kell kezelni az emberi egészség és a környezet hosszú távú védelmét.
A közleményben hangsúlyozták, nem az akkumulátorgyártás, az akkumulátorgyártók ellen foglalnak állást. Úgy látják, hogy az akkumulátorgyártás a fenntartható fejlődés, az energetikai átállás és a modern ipar egyik meghatározó pillére lehet, amely jelentős gazdasági és technológiai lehetőségeket kínál Magyarország számára. A magyar mérnöktársadalom rendelkezik azzal a szaktudással és tapasztalattal, amely biztosíthatja, hogy az akkumulátorgyártás szabályozott, ellenőrizhető és a környezet terhelését minimálisra csökkentő módon valósuljon meg Magyarország bármely térségében – hangsúlyozta a Magyar Mérnöki Kamara.
-
Zöldinfó1 hét telt el a létrehozás ótaKutatók szerint újra kell gondolni az Alföld földhasználatát
-
Zöldinfó3 nap telt el a létrehozás ótaBeton alá kerülnek a legjobb termőtalajok
-
Zöld Közlekedés1 hét telt el a létrehozás ótaEgyre kevesebben keresnek dízelautót, de az árak tovább emelkednek
-
Zöldinfó6 nap telt el a létrehozás ótaPapírszámla helyett digitális ügyintézés: ezt kéri az MVM az ügyfelektől
-
Zöld Közlekedés1 hét telt el a létrehozás ótaNégy elektromos modellel készül a Suzuki 2030-ig, köztük az új e-Vitarával
