Zöldinfó
Meteorológiai szolgálat: meleg és átlagosan csapadékos volt az ősz
Az ősz nagy hőmérsékleti kilengések nélkül, de hosszú indián nyárral telt, és három nagyon száraz évszak után, 2022 őszén országosan átlagos mennyiségű csapadék hullott – írta az Országos Meteorológiai Szolgálat elemzésében.
Az elemzés szerint a 2022-es ősz középhőmérséklete országosan 11,4 Celsius-fok volt, így 0,7 fokkal magasabb volt az 1991-2020 közötti évek átlagánál, a 10,7 foknál, ezzel a tizenkilencedik legmelegebb volt 1901 óta. A szeptember 0,5 fokkal hűvösebb volt a szokásosnál, majd az október 1,7, a november 1,0 fokkal átlag felett alakult. Az október országos átlagban a kilencedik legmelegebb lett 1901 óta. Az évszak középhőmérséklete a déli megyékben többfelé elérte a 12 fokot is, míg az északi tájakon 10 fok közelében alakult, és 10 fok alatt csak a fagyzugos és hegyvidéki területek maradtak. A csapadékról az elemzésben azt írták, a nagyon száraz nyár után ősszel már több csapadék érkezett. Az évszak csapadékösszege országos átlagban az előzetes adatok szerint 155,9 milliméter, ami csak két százalékkal marad el a 158,6 milliméteres éghajlati normától. A teljes évszak átlagosnak tekinthető, a csapadék a hónapok között viszont nagyon egyenlőtlenül oszlott el: szeptemberben a szokásosnál 66 százalékkal több, míg októberben 81 százalékkal kevesebb csapadék esett, a novemberi csapadék pedig átlagos volt. Így a szeptember a 9. legcsapadékosabb, az október a 8. legszárazabb volt a 20. század kezdete óta.
Az évszak legnagyobb csapadékösszegét Milotán (313,8 milliméter), a legkisebbet Győr Belváros állomáson (79,0 milliméter) mérték. Az ország legszárazabb része a Kisalföld környezete (80-100 milliméter) volt, de nem sokkal esett több az Alföld középső részén sem (100-120 milliméter). A legtöbb csapadék az ország legkeletibb részén hullott. Az évszakos visszatekintésben felidézték, szeptember első fele még nyárias időt hozott, a hónap első hetében még emelkedett is a hőmérséklet, gyakran 25 fok feletti maximumok voltak. Szeptember 8. lett az ősz legmelegebb napja, ekkor a napi középhőmérséklet országos átlagban elérte a 22,1 Celsius-fokot, Baján a legmagasabb hőmérséklet 32,6 fok volt.
Az évszak legnagyobb napi csapadéka, 69 milliméter szeptember 9-én, Mezőkovácsházán hullott. A meteorológiai szolgálat állomáshálózata az első őszi fagyot szeptember 23-án mérte Fülöpházán (-0,6 fok).
Az évszakban utoljára november 5-én érte el a 10 Celsius-fokot a napi középhőmérséklet országos átlagban. A november 21-én Gagybátorban mért -5,9 Celsius-fok az évszak legalacsonyabb hőmérséklete. November 22-én és 23-án egy mediterrán ciklon adott jelentős mennyiségű esőt, a nyugati határ mentén a magasabban fekvő helyeken összefüggő hóréteg is kialakult, a Kőszegi-hegység magasabb részein 10 centimétert meghaladó hóréteg gyűlt össze. Az elemzésben kitértek arra is, hogy a 2021-es év után a 2022 is száraz év lett. Felidézték, a Magyarországon eddig mért legkisebb éves csapadékösszeg 203,3 milliméter, amit Szeged külterületén mértek 2000-ben. Idén még október végén is több állomás 2022-es csapadéka ez alatt volt, de végül minden állomáson több lesz az idei éves csapadékösszeg, utolsóként Szolnok repülőtér állomás lépte át a szegedi értéket november 16-án.
Hozzátették: az országos átlagban legszárazabb év a 2011-es, 420,2 milliméterrel. Bár az év első nyolc hónapja nagyon száraz volt, az átlagosan csapadékos ősz miatt november végére a 2022-es év csapadékösszege elérte a 419 millimétert, ami már csak 1 milliméterrel maradt el a 20. század kezdete óta legszárazabb 2011-es év értékétől. A 2022. év csapadékösszege a Dunántúlon egyre nagyobb területen elérte ősz végére az 500 millimétert, ugyanakkor az Alföld középső részén, még mindig nagyobb területen 300 milliméter alatt van az idei csapadékmennyiség, és helyenként az idei volt a legszárazabb január-november időszak 1901 óta.
Zöld Energia
Hőszivattyú vagy kondenzációs kazán? Melyik a jobb választás a magyar KKV-knak?
A hagyományos kondenzációs gázkazán vagy a korszerű levegő-víz hőszivattyú jelenti a jobb megoldást jelenleg?
A magyar vállalkozások egyre nagyobb kihívásokkal néznek szembe az energiaárak emelkedése és a fenntarthatósági elvárások miatt. A központi fűtési rendszer korszerűsítése nem csupán környezetvédelmi, hanem komoly gazdasági szempont is lett. De melyik technológiába érdemes beruházni 2025-ben: a hagyományos kondenzációs gázkazánba, vagy egy korszerű levegő-víz hőszivattyús rendszerbe?
A kiinduló helyzet: bizonytalanság és kérdőjelek
A legtöbb KKV jelenleg még gázkazánt használ, amely ugyan ismert és bevált technológia, de egyre kevésbé versenyképes az új energiapiaci viszonyok között. A gáz beszerzési ára, ellátási biztonsága, valamint a karbonlábnyom miatt sok cég keresi az alternatívákat. Ebben a helyzetben kerül előtérbe a hőszivattyús technológia, amely nemcsak környezetbarát, hanem a teljes életciklus költségeit tekintve is egyre vonzóbb megoldássá válik.
| Csatlakozzon díjmentesen az E.ON szakmai közösségéhez az Energy Lab-hoz! Olyan szakmai anyagainkhoz férhet hozzá, amelyek segítenek optimalizálni energiafelhasználását, csökkenteni költségeit és fenntarthatóbbá tenni vállalkozását. |
Mi az a kondenzációs gázkazán?
A kondenzációs kazán egy fejlettebb gáztüzelésű berendezés, amely a füstgázok hőjének visszanyerésével növeli a hatásfokot. Hatásfoka akár 95-98% is lehet, üzemanyaga főként földgáz. Előnye, hogy viszonylag egyszerűen telepíthető, gyakran a meglévő rendszerre is ráköthető. Karbantartása rendszeres, évente legalább egyszer szervízelni kell.
Mi az a levegő-víz hőszivattyú?
A hőszivattyú a környezeti energiát – jellemzően a levegő hőtartalmát – használja fel arra, hogy vizet melegítsen fűtéshez és melegvíz-előállításhoz. A rendszer villamos energiával működik, de a felhasznált energia többszörösét képes hő formájában visszaadni. Egyszerre alkalmas fűtésre és hűtésre, energiahatékonysága kifejezetten magas (SCOP értéke 3-5 között mozog), élettartama hosszú, és karbantartásigénye sem jelentős.
Hőszivattyú vs kondenzációs kazán: érvek és ellenérvek
| Szempont | Hőszivattyú | Kondenzációs kazán |
| Energiaforrás | Megújuló | Földgáz |
| CO2 kibocsátás | Alacsony | Magas |
| Fűtés | Igen | Igen |
| Hűtés | Igen | Nem |
| Melegvíz | Igen | Igen |
| Telepítési költség | Magasabb | Alacsonyabb |
| Működési költség | Alacsony | Közepes/magas |
Mikor éri meg hőszivattyúra váltani?
A hőszivattyús rendszer akkor a leghatékonyabb, ha a cég magas fűtési és hűtési igénnyel rendelkezik. Ideális megoldás lehet, ha van lehetőség padlófűtés, vagy mennyezeti hűtés-fűtés kialakítására, mivel ezek alacsony hőmérsékleten működnek, ami kedvező a hőszivattyúk számára.
Szintén jó választás, ha a vállalkozás hosszútávra tervez, és fontos szempont az energiafelhasználás csökkentése, valamint a zöld imázs kialakítása.
Üzleti előnyök hőszivattyúk alkalmazásával
A hőszivattyús rendszerek segítségével a cégek jelentősen csökkenthetik környezeti terhelésüket, ami zöldebb arculatot eredményez. A fenntartható technológiák alkalmazása az EU-s pályázatokban is előnyt jelenthet, valamint a hőszivattyúk precízen szabályozhatóak és hűtési funkcióval is rendelkeznek.
Gyakori tévhitek a hőszivattyúról
Sokan még mindig úgy gondolják, hogy a hőszivattyú csak melegvizet tud előállítani, pedig fűtésre és hűtésre egyaránt alkalmas. Egy másik gyakori tévhit, hogy nem kompatibilis radiátoros rendszerekkel. Valóban, a legjobb hatásfokot padlófűtéssel éri el, de alacsony hőmérsékletű radiátorral is működhet. Az is téves elképzelés, hogy nem kombinálható gázkazánnal: hibrid rendszerrel együtt kifejezetten hatékony megoldás.
Összegzés
A hőszivattyú korszerű, környezetbarát és gazdaságos megoldást kínál a jelenlegi gáz alapú fűtési rendszerek kiváltására. A beruházási költség magasabb ugyan, de hosszú távon alacsonyabb működési költséget, nagyobb komfortot és zöld imázst eredményez. Azoknak a KKV-knak, akik tudatosan terveznek és nyitottak a megújuló technológiákra, a hőszivattyú 2025-ben már nem luxus, hanem ésszerű döntés.
| Az E.ON elkötelezett a hazai kis- és középvállalkozások támogatásában. Tudjuk, hogy az energetika gyakran bonyolultnak tűnhet, ezért létrehoztunk egy tudásbázist, ahol közérthető, tartalmakkal segítjük a cégvezetőket eligazodni az energiapiac kérdéseiben. Böngésszen folyamatosan bővülő cikkeink között, és hozza meg megalapozott döntéseit energiával kapcsolatban. |
-
Zöld Energia2 nap telt el a létrehozás ótaHárom óra ingyen áram naponta – új energiaprogram indul
-
Zöldinfó2 nap telt el a létrehozás ótaTöbb mint 2000 önkormányzat csatlakozott az idei tűzifaprogramhoz
-
Zöldinfó5 nap telt el a létrehozás ótaTartós túlkínálat alakulhat ki, miközben a kereslet növekedése lassul
-
Zöldinfó6 nap telt el a létrehozás ótaNagy átalakulások előtt áll az energiaszektor
-
Zöldinfó7 nap telt el a létrehozás ótaTartós növekedési pályán a magyar kőolaj- és földgázkitermelés

