Kapcsolatfelvétel

Zöldinfó

Meteorológiai szolgálat: meleg és átlagosan csapadékos volt az ősz

Az ősz nagy hőmérsékleti kilengések nélkül, de hosszú indián nyárral telt, és három nagyon száraz évszak után, 2022 őszén országosan átlagos mennyiségű csapadék hullott – írta az Országos Meteorológiai Szolgálat elemzésében.

Létrehozva:

|

Az elemzés szerint a 2022-es ősz középhőmérséklete országosan 11,4 Celsius-fok volt, így 0,7 fokkal magasabb volt az 1991-2020 közötti évek átlagánál, a 10,7 foknál, ezzel a tizenkilencedik legmelegebb volt 1901 óta. A szeptember 0,5 fokkal hűvösebb volt a szokásosnál, majd az október 1,7, a november 1,0 fokkal átlag felett alakult. Az október országos átlagban a kilencedik legmelegebb lett 1901 óta. Az évszak középhőmérséklete a déli megyékben többfelé elérte a 12 fokot is, míg az északi tájakon 10 fok közelében alakult, és 10 fok alatt csak a fagyzugos és hegyvidéki területek maradtak. A csapadékról az elemzésben azt írták, a nagyon száraz nyár után ősszel már több csapadék érkezett. Az évszak csapadékösszege országos átlagban az előzetes adatok szerint 155,9 milliméter, ami csak két százalékkal marad el a 158,6 milliméteres éghajlati normától. A teljes évszak átlagosnak tekinthető, a csapadék a hónapok között viszont nagyon egyenlőtlenül oszlott el: szeptemberben a szokásosnál 66 százalékkal több, míg októberben 81 százalékkal kevesebb csapadék esett, a novemberi csapadék pedig átlagos volt. Így a szeptember a 9. legcsapadékosabb, az október a 8. legszárazabb volt a 20. század kezdete óta.

Az évszak legnagyobb csapadékösszegét Milotán (313,8 milliméter), a legkisebbet Győr Belváros állomáson (79,0 milliméter) mérték. Az ország legszárazabb része a Kisalföld környezete (80-100 milliméter) volt, de nem sokkal esett több az Alföld középső részén sem (100-120 milliméter). A legtöbb csapadék az ország legkeletibb részén hullott. Az évszakos visszatekintésben felidézték, szeptember első fele még nyárias időt hozott, a hónap első hetében még emelkedett is a hőmérséklet, gyakran 25 fok feletti maximumok voltak. Szeptember 8. lett az ősz legmelegebb napja, ekkor a napi középhőmérséklet országos átlagban elérte a 22,1 Celsius-fokot, Baján a legmagasabb hőmérséklet 32,6 fok volt.
Az évszak legnagyobb napi csapadéka, 69 milliméter szeptember 9-én, Mezőkovácsházán hullott. A meteorológiai szolgálat állomáshálózata az első őszi fagyot szeptember 23-án mérte Fülöpházán (-0,6 fok).

Az évszakban utoljára november 5-én érte el a 10 Celsius-fokot a napi középhőmérséklet országos átlagban. A november 21-én Gagybátorban mért -5,9 Celsius-fok az évszak legalacsonyabb hőmérséklete. November 22-én és 23-án egy mediterrán ciklon adott jelentős mennyiségű esőt, a nyugati határ mentén a magasabban fekvő helyeken összefüggő hóréteg is kialakult, a Kőszegi-hegység magasabb részein 10 centimétert meghaladó hóréteg gyűlt össze. Az elemzésben kitértek arra is, hogy a 2021-es év után a 2022 is száraz év lett. Felidézték, a Magyarországon eddig mért legkisebb éves csapadékösszeg 203,3 milliméter, amit Szeged külterületén mértek 2000-ben. Idén még október végén is több állomás 2022-es csapadéka ez alatt volt, de végül minden állomáson több lesz az idei éves csapadékösszeg, utolsóként Szolnok repülőtér állomás lépte át a szegedi értéket november 16-án.

Advertisement

Hozzátették: az országos átlagban legszárazabb év a 2011-es, 420,2 milliméterrel. Bár az év első nyolc hónapja nagyon száraz volt, az átlagosan csapadékos ősz miatt november végére a 2022-es év csapadékösszege elérte a 419 millimétert, ami már csak 1 milliméterrel maradt el a 20. század kezdete óta legszárazabb 2011-es év értékétől. A 2022. év csapadékösszege a Dunántúlon egyre nagyobb területen elérte ősz végére az 500 millimétert, ugyanakkor az Alföld középső részén, még mindig nagyobb területen 300 milliméter alatt van az idei csapadékmennyiség, és helyenként az idei volt a legszárazabb január-november időszak 1901 óta.

Advertisement

Zöld Energia

Energetikai áttörés a láthatáron: Megduplázott hitelkeret és célzott energiatároló-program jön

Jelentős energetikai támogatásokkal, megemelt hitelkerettel és közel 57 ezer új energiatároló telepítésével reformálja meg a lakás- és zöldenergia-piacot a 2027-ben rajtoló Wekerle Plusz program.

Létrehozva:

|

Szerző:

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)

A magyar energetikai piacon és az építőiparban régóta várt, gyökeres változások jönnek: Magyar Péter miniszterelnök a jövő évi költségvetést bemutató parlamenti felszólalásában hivatalosan is bejelentette a 2027-ben elinduló Wekerle Plusz programot. Az intézkedéscsomag nem csupán a lakásvásárlás előtt álló fiatalok helyzetét reformálja meg, hanem példátlan mértékű állami forrást biztosít a lakóépületek energetikai korszerűsítésére, a fűtésrendszerek modernizálására és – ami a napelemes szakma számára kiemelkedő fontosságú – a hazai energiatároló rendszerek tömeges elterjedésére. A bejelentés értelmében a kormány átalakítja a korábbi, sok kritikát kapott Otthon Start programot. Míg az elődrendszer a magasabb jövedelműeknek és a befektetési céllal vásárlóknak kedvezett, a Wekerle Plusz kifejezetten a rászoruló fiatalok önerő-teremtését, valamint az energetikailag elavult, energiapazarló ingatlanok rendbetételét tűzte ki zászlajára. A szakmai körökben azonnal hatalmas visszhangot kiváltó program különös figyelmet fordít arra, hogy a zöldátállás ne luxus legyen, hanem a mindennapi rezsicsökkentés és a fenntartható energiagazdálkodás alappillére. A fix 3 százalékos kamatozású hitel felső határát a duplájára, pontosabban 6 millióról 15 millió forintra emelik.
  • Állami támogatás mértéke: Az ingatlan energetikai állapotától függően 30–50 százalékos, legfeljebb 7,5 millió forintos vissza nem térítendő támogatás is járhat a beruházásokhoz.
  • Feltétel: A korszerűsítéssel legalább 30 százalékos energiamegtakarítást kell elérni.
  • Széles körű elérhetőség: A támogatás az ország valamennyi településén elérhető lesz, ráadásul házassági vagy gyermekvállalási feltétel nélkül, így az egyedülállók és a gyermektelen párok is élhetnek a lehetőséggel.
Magyar Péter a parlamenti felszólalásában kiemelte: “Ott nyújtunk a legnagyobb segítséget, ahol ma a legtöbb energia és a legtöbb családi pénz szökik el a falakon keresztül, és ahol a családok szó szerint az utcát fűtik a huzatos ablakok és az elavult kazánok miatt.” A támogatási csomagból közvetlenül finanszírozható a homlokzati és födémszigetelés, a nyílászárók cseréje, valamint a korszerű, energiatakarékos fűtésrendszerek kiépítése is, amelyek elengedhetetlenek a jövőbiztos, alacsony rezsijű otthonok kialakításához.

Hatalmas állami lökést kapnak az energiatárolók

A Wekerle Plusz program egyik leginnovatívabb és a szektor által leginkább várt eleme a hazai lakossági energiatárolási piac felfuttatása. A modern villamosenergia-rendszerekben – különösen a megújuló energiaforrások, mint a napelemes rendszerek elterjedésével – az energiatárolók kulcsszerepet játszanak a termelés és a fogyasztás időbeli eltolásában, valamint az elektromos hálózat stabilitásának fenntartásában.
  • Célzott támogatás: A tervek alapján 57 ezer háztartás kaphat közvetlen támogatást saját energiatároló telepítésére.
  • Integrált ökoszisztéma: A napelemes rendszerek és a háztartási energiatárolók együttes alkalmazása teszi teljessé a hazai háztartások energetikai függetlenségét, mérsékelve a hálózati terhelést és optimalizálva a zöldenergia-felhasználást.
  • Éves ütemezés: A kormány évente 20 ezer háztartás energetikai korszerűsítésének elindítását tervezi, mintegy 40 milliárd forint vissza nem térítendő állami támogatással
Tovább olvasom

Ezeket olvassák