Kapcsolatfelvétel

Zöld Energia

Mi tartja a napelemet? A tartószerkezet szerepe a napenergia-hasznosításban

Ahogy egyre többen fordulnak megújuló energiaforrások felé, úgy válik mindennapivá a napelemes rendszerek látványa tetőkön, parkolók fölött vagy ipari létesítmények területén.

Létrehozva:

|

Nem csak tart, irányt is mutat

A napelemekre azonban gyakran csak, mint áramtermelő panelekre tekintünk, pedig ahhoz, hogy ezek hosszú éveken át biztonságosan és hatékonyan működjenek, elengedhetetlen egy „láthatatlan hős”: a tartószerkezet. A napelemes tartószerkezetek elsődleges feladata természetesen az, hogy stabilan és biztonságosan rögzítsék a paneleket. Ám ez csak a jéghegy csúcsa. A megfelelő dőlésszög és tájolás biztosításával a tartószerkezet közvetlen hatással van a rendszer hozamára, tehát a befektetés megtérülésére is.

Egy rosszul megválasztott vagy silány minőségű tartószerkezet nemcsak szerkezeti problémákat okozhat (például idő előtti korróziót, szerkezeti meghibásodást), de akár a teljes napelemes rendszer hatékonyságát is jelentősen csökkentheti.

Lakossági vs. üzleti igények: nem ugyanaz a pálya

A családi házaknál gyakran egyszerűbb tetőszerkezeti rögzítéseket alkalmaznak, de itt is fontos figyelembe venni a szél- és hóterhelési értékeket, a tetőhéjazat típusát, valamint az esztétikai szempontokat. Egy jól megválasztott tartószerkezet nemcsak biztonságos, de szinte láthatatlan is lehet.

Advertisement

Az ipari felhasználás ezzel szemben gyakran lapostetős, földre telepített rendszereket igényel. Itt a skála a néhány kilowattos rendszerektől a több megawattos napelemparkokig terjed, és ezzel együtt a tartószerkezetekre vonatkozó műszaki és statikai követelmények is lényegesen szigorúbbak.

A jó tartószerkezet ismérvei

Felmerülhet Önben a kérdés, hogy miről ismerhető fel, hogy a kiválasztott gyártmány stabil szolgálatot tesz majd? Egy megbízható tartószerkezet:

Advertisement
  • korrózióálló anyagból készül (pl. rozsdamentes acél, tűzihorganyzott acél),
  • ellenáll az időjárás viszontagságainak (UV-sugárzás, jég, szél, hó),
  • rugalmasan illeszthető a különböző tetőszerkezetekhez vagy földi telepítésekhez,
  • gyors és egyszerű telepítést tesz lehetővé, ezzel csökkentve a kivitelezési időt és költségeket,
  • megfelel a hazai és uniós előírásoknak (pl. Eurocode szabványoknak).

Minőség kompromisszumok nélkül: ez az Ikarus Mounting Systems

Vajon létezik tökéletes időtálló napelemes tartószerkezet lakossági és üzleti célra? A válasz, igen. Ha megbízható megoldást keres napelemes projektjéhez, legyen szó családi házról, ipari csarnokról vagy napelempark létesítéséről, ismerje meg az Ikarus Mounting Systems szakértelmét.

A cég egyaránt ismert kiváló minőségű, modulárisan bővíthető tartószerkezeteiről, valamint átfogó műszaki támogatásáról is. A tervezéstől a kivitelezésig szakértői csapatuk segít a legmegfelelőbb megoldás kiválasztásában, figyelembe véve az adott telepítési hely sajátosságait és a vonatkozó szabványokat.

Az Ikarus-MS rendszerei a legújabb gyártástechnológiákra épülnek, így egyszerre biztosítanak magas szintű műszaki teljesítményt és hosszú élettartamot, akár több évtizedes működésre tervezve.

Advertisement

Zöld Energia

Így alakítja át a klímaváltozás a napenergia-potenciált

Még a hazai napelemek áramtermelése is megszenvedheti a klímaváltozást, hiába érkezik több napenergia.

Létrehozva:

|

Szerző:

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet Önnek! Ingyenes kalkulálás itt (x)

A klímaváltozás komoly hatással van az energiaszektorra: a forróbb nyarak miatt egyre több energiára van szükség hűtéshez – ennek egy részét napenergiából is fedezhetjük. Szabó Péter, Kristóf Erzsébet és Pongrácz Rita, az ELTE Meteorológiai Tanszékének kutatói friss elemzésükben rámutatnak, hogy a klímaváltozás még itt is közbeszólhat – írja az alternativenergia.hu. A nyári napsugárzás mennyisége ugyanis már nem sokat nő a jövőben, ugyanakkor a pesszimista jövőkép szerint az egyre forrósodó nappalok visszafogják a napenergiából kinyerhető áram mennyiségét. Az elmúlt évtizedekben Magyarország, sőt, egész Kelet-Európa nyári égboltja látványosan világosabb lett. A levegőtisztaság javulása – a nehézipar visszaszorulása és a légszennyezés elleni nemzetközi intézkedések révén – jelentősen csökkentette az aeroszolrészecskék mennyiségét. Ezzel nemcsak több napsütés tudott átjutni a légkörön, de a nedvesség kicsapódását segítő apró részecskék hiánya miatt a felhőképződés is visszaesett, különösen nyáron. Ennek eredményeként Magyarországon ma átlagosan 29 olyan naposabb nyári nap van évente, amikor a besugárzás meghaladja a 270 W/m²-t – tízzel több, mint a rendszerváltás előtt.

Úgy tűnik, a napenergia-technológia felfutása éppen a megfelelő időpontban következett be – a kérdés csak az, hogy mit várhatunk a jövőben, és hogyan befolyásolja a várakozásainkat a klímaváltozás. Ennek jártak utána az ELTE Meteorológiai Tanszékének kutatói. Szabó Péter, Kristóf Erzsébet és Pongrácz Rita a klímaváltozás két legújabb forgatókönyvét hasonlították össze: az egyik szerint a kibocsátáscsökkentés csak a 2040-es években indul be (realista jövőkép), a másik szerint folytatódik az eddigi „business-as-usual” trend (pesszimista jövőkép). A modellek alapján nyáron már alig várható további világosodás – az országban legfeljebb 1–5 nappal nőhet a naposabb napok száma a század végéig.

A szél nem segít, a forróság viszont árt
Nem meglepő, hogy minél erősebb a napsugárzás, annál több energiát lehet elvileg előállítani belőle. Az viszont kevésbé ismert, hogy a túlzott hőség rontja a napelemek hatékonyságát, míg a szél javítja azt, mivel hűti a rendszereket.

Advertisement

A jövő szélviszonyai a klímamodellek eredményei szerint nem változnak jelentősen, így nem várható, hogy a hűtőhatás javíthatná a napelemek teljesítményét. A hőmérséklet viszont biztosan nő, a pesszimista jövőkép szerint sokkal erőteljesebben, így az összes nyári napot tekintve a napenergia-potenciál csökkenése várható itthon. Míg a realista jövőkép szerint gyenge növekedés, azaz pozitív hatás várható, leginkább a Dunántúlon.

Különösen a naposabb nyári napokon lesz érzékelhető a visszaesés: akár másfél napnyi paksi erőmű-termelésnek megfelelő energiát is elveszíthetünk évente a pesszimista forgatókönyv szerint. Ha az összes nyári napot tekintjük, akkor a realista forgatókönyv szerint még akár egy napnyi energiát nyerhetünk is, miközben a pesszimista szerint nagyjából ugyanennyit veszítünk majd. Ráadásul a klímaváltozás nemcsak a napelemek hatásfokára van hatással. A forróbb nyarak rövidítik az élettartamukat, a gyakoribb viharok kárt tehetnek bennük, a klímaváltozással gyakoribbá váló szaharai porviharok pedig csökkenthetik a besugárzást és a hatékonyságot is.

Advertisement

A kutatás végső tanulsága egyértelmű: minél előbb csökkentjük a globális üvegházgáz-kibocsátást, annál kisebb veszteséggel számolhatunk – nemcsak a napelemek, hanem az egész energiagazdálkodás szempontjából is.

Advertisement
Tovább olvasom

Ezeket olvassák