Zöld Energia
Miért éri meg hőszivattyút telepíteni?
A hőszivattyú a hagyományos fűtési módszerekhez képest rendkívül hatékony.
Mióta átalakult a rezsicsökkentés rendszere, sok háztartás komolyan elkezdett gondolkozni azon, hogy milyen fejlesztésekkel fokozhatná energiahatékonyságát. A növekvő népszerűségű beruházások közé tartozik a hőszivattyúk telepítése, az EU-Solar segítségével most azt mutatjuk be, miért éri meg ilyen típusú rendszert kiépíteni.
A hőszivattyúk működésének alapelve, hogy az egyik környezetből hőt vonnak el, majd áramoltatnak át egy másik környezetbe. A rendszer oda-vissza működik, vagyis az otthon fűtésére és hűtésére is alkalmas. A beruházás költsége számos tényezőtől függ, köztük a hőszivattyú típusától, valamint az adott otthon állapotától. A telepítés általában 1,5-5 millió forintba kerül, ami elsőre soknak tűnhet, ám a fejlesztés révén hosszú távon rengeteg pénzt takaríthatunk meg.
A hőszivattyú egyik legnagyobb előnye a hagyományos fűtőberendezésekhez képest a kimagasló hatásfok. A rendszer szezonális teljesítmény együttható (SCOP) értéke 4 fölötti, ez azt jelenti, hogy egységnyi befektetett villamos energiával 4 egységnyi hőenergiát termel a berendezés. Egy hagyományos fűtési rendszer ennek a közelébe sem ér, sőt még az 1-es SCOP-t is alig éri el. A hatásfok mellett többek között a biztonságosság és környezetbarát működés szól a hőszivattyúk mellett.
Nem árt ugyanakkor tisztában lenni vele, hogy a rendszerrel jelentősen nő az otthon áramigénye, hiszen a hőszivattyúnak villamos energiára van szüksége. Ennek ellenére is csökkenthető a fűtési költség, főleg ha igénybe vesszük a kedvezményes H tarifát is, amely egy speciális, kifejezetten hőszivattyúkhoz és a megújuló energiaforrásokhoz kiépített rendszerekhez elérhető díjszabás. A H tarifa minden szolgáltatónál igénybe vehető a fűtési szezonban, október 15-től április 15-ig. Ezen az időszakon kívül az általános, A1 tarifát kell fizetnie a felhasználóknak.
A H tarifa helyett a ház tulajdonosa dönthet úgy is, hogy egy napelemes rendszerrel köti össze a hőszivattyút. A rezsiköltségek így még inkább mérsékelhetőek, sőt egy hibrid, akkumulátorral bíró rendszerrel kombinálva szinte teljes egészében függetlenedni lehet a hálózattól.
Zöld Energia
A légköri por okozta bizonytalanságok kezelése a napenergia-hálózatokban
Mitől van a szélnek árnyéka? És milyen hatással van ez a napenergia-hasznosításra?
Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet Önnek! Ingyenes kalkulálás itt (x)
Megjelent a HUN-REN Csillagászati és Földtudományi Kutatóközpont Földrajztudományi Intézete és a Pannon Egyetem munkatársainak új tanulmánya a Renewable Energy folyóiratban. A kutatás eredményei azt mutatják, hogy Európában egyre gyakoribbá és intenzívebbé váló szaharai porviharos események jelentős hatással vannak a besugárzásra, így a napenergia-termelésre és a napenergia hasznosítására is – olvasható az alternativenergia.hu oldalon. A kutatók a magyarországi helyzet már korábban elemezték, a “The shadow of the wind: the impact of Saharan dust on photovoltaic power generation in the Mediterranean” című cikkben ezúttal kiléptek a Kárpát-medencéből, és a mediterrán térség öt országában – Portugáliában, Spanyolországban, Franciaországban, Olaszországban és Görögországban – vizsgálták a szaharai por napelemes energiatermelésre gyakorolt hatásait a 2019–2023 közötti időszakban.
Az elemzések egyértelműen kimutatták, hogy a porviharos helyzetek idején a fotovoltaikus (PV) energiatermelés átlagosan 25–40%-kal csökken, szélsőséges esetekben pedig a veszteség meghaladhatja az 50%-ot. A PV termelést meghatározó besugárzás visszaesését két fő tényező okozza: (1) a por által kiváltott fényelnyelés és szórás; (2) valamint a fokozott cirrusfelhő-képződés, amely további sugárzáscsökkenést idéz elő. A kutatók azt is megfigyelték, hogy a képződött magasszintű felhők fényvisszaverő-képessége is megnőtt a por hatására, mivel a megnövekedett jégképző-porszemcseszám következtében több, kisebb jégszem képződött, mely a felhőzet világosabb színét eredményezte.
A közelmúlt eseményeinek vizsgálata azt is feltárta, hogy a jelenlegi előrejelzési modellek nem kezelik megfelelően az aeroszol-felhő kölcsönhatásokat. A PV-termelés napi előrejelzéseiben rendszeres hibák jelentkeztek: Portugáliában és Spanyolországban jellemző volt a −15%-os alábecslés, míg Olaszországban és Görögországban +10%-os túlbecslés fordult elő. A kutatás hangsúlyozza a valós idejű pormonitoring és a felhőfolyamatokat is figyelembe vevő előrejelző rendszerek fejlesztésének szükségességét. A szerzők rámutatnak: a klímaváltozás következtében várhatóan egyre gyakoribbak és intenzívebbek lesznek a szaharai porviharok, így a légköri por okozta bizonytalanságok kezelése kulcskérdés a dél-európai villamosenergia-hálózatok megbízható működése és a napenergia-hasznosítás tervezhetősége szempontjából.
-
Zöld Energia5 nap telt el a létrehozás ótaHőszivattyú vagy kondenzációs kazán? Melyik a jobb választás a magyar KKV-knak?
-
Zöld Energia7 nap telt el a létrehozás ótaHárom óra ingyen áram naponta – új energiaprogram indul
-
Zöldinfó7 nap telt el a létrehozás ótaTöbb mint 2000 önkormányzat csatlakozott az idei tűzifaprogramhoz
-
Zöld Energia3 nap telt el a létrehozás ótaHároméves az energiaválság: a magyar lakosság jelentős része hőszivattyús fűtésre állt át
-
Zöldinfó1 hét telt el a létrehozás ótaTartós túlkínálat alakulhat ki, miközben a kereslet növekedése lassul
