Zöld Energia
Miért éri meg hőszivattyút telepíteni?
A hőszivattyú a hagyományos fűtési módszerekhez képest rendkívül hatékony.
Mióta átalakult a rezsicsökkentés rendszere, sok háztartás komolyan elkezdett gondolkozni azon, hogy milyen fejlesztésekkel fokozhatná energiahatékonyságát. A növekvő népszerűségű beruházások közé tartozik a hőszivattyúk telepítése, az EU-Solar segítségével most azt mutatjuk be, miért éri meg ilyen típusú rendszert kiépíteni.
A hőszivattyúk működésének alapelve, hogy az egyik környezetből hőt vonnak el, majd áramoltatnak át egy másik környezetbe. A rendszer oda-vissza működik, vagyis az otthon fűtésére és hűtésére is alkalmas. A beruházás költsége számos tényezőtől függ, köztük a hőszivattyú típusától, valamint az adott otthon állapotától. A telepítés általában 1,5-5 millió forintba kerül, ami elsőre soknak tűnhet, ám a fejlesztés révén hosszú távon rengeteg pénzt takaríthatunk meg.
A hőszivattyú egyik legnagyobb előnye a hagyományos fűtőberendezésekhez képest a kimagasló hatásfok. A rendszer szezonális teljesítmény együttható (SCOP) értéke 4 fölötti, ez azt jelenti, hogy egységnyi befektetett villamos energiával 4 egységnyi hőenergiát termel a berendezés. Egy hagyományos fűtési rendszer ennek a közelébe sem ér, sőt még az 1-es SCOP-t is alig éri el. A hatásfok mellett többek között a biztonságosság és környezetbarát működés szól a hőszivattyúk mellett.
Nem árt ugyanakkor tisztában lenni vele, hogy a rendszerrel jelentősen nő az otthon áramigénye, hiszen a hőszivattyúnak villamos energiára van szüksége. Ennek ellenére is csökkenthető a fűtési költség, főleg ha igénybe vesszük a kedvezményes H tarifát is, amely egy speciális, kifejezetten hőszivattyúkhoz és a megújuló energiaforrásokhoz kiépített rendszerekhez elérhető díjszabás. A H tarifa minden szolgáltatónál igénybe vehető a fűtési szezonban, október 15-től április 15-ig. Ezen az időszakon kívül az általános, A1 tarifát kell fizetnie a felhasználóknak.
A H tarifa helyett a ház tulajdonosa dönthet úgy is, hogy egy napelemes rendszerrel köti össze a hőszivattyút. A rezsiköltségek így még inkább mérsékelhetőek, sőt egy hibrid, akkumulátorral bíró rendszerrel kombinálva szinte teljes egészében függetlenedni lehet a hálózattól.
Zöld Energia
2030-ra állhat üzembe az ország egyik legnagyobb szélerőműparkja
Magyarország egyik legnagyobb szélerőmű-beruházása indul a Kisalföldön.
Még nem késő pályázni a 2,5 millió forintos állami energiatároló támogatásra! Kattintson ide! (x)
Nagyszabású szélerőmű-fejlesztést indít a Green Energy Investhor Zrt. (GEI) a Kisalföldön, a Vadosfa térségében tervezett beruházás 70 korszerű szélturbinával összesen 499 megawatt (MW) új beépített kapacitást hoz létre, éves szinten így várhatóan 1200 gigawattóra (GWh) villamosenergia-termelést biztosít majd – közölte az alternativenergia.hu. Magyarországon jelenleg mintegy 330 MW beépített szélerőművi kapacitás működik, amely az elmúlt évtizedben érdemben nem bővült. A hazai energiarendszer zöld átállásában eddig elsősorban a napenergia játszott meghatározó szerepet, a szélenergia ugyanakkor kiaknázatlanul maradt – jelezték. A Green Energy Investhor új fejlesztése Vadosfa 15 kilométeres körzetében 70 darab, 7-7,2 MW egységteljesítményű turbinával valósul meg. A technológia éves kihasználtsága, a mintegy 2500 üzemóra a naperőművek átlagának közel kétszerese.
A közlemény szerint a beruházás jelenleg az építési engedélyezési szakaszban tart. Januárban zárultak le az egy éven át tartó környezetvédelmi megfigyelések és mérések, ezek adatainak birtokában indulhatott el az engedélyezési folyamat. A helyszínen megkezdődtek a régészeti mintafeltárások. A csatlakozó és felhordó hálózat kiépítése 2026 végén indulhat, az első torony felállítását pedig 2028 első negyedévére tervezik. A teljes szélerőműpark 2029 végén, 2030 elején állhat üzembe. A turbinák toronymagassága elérheti a 130 métert, a teljes építménymagasság a 220 métert, a 90 méteres rotorátmérő pedig alacsonyabb fordulatszám mellett is hatékony működést biztosít. Az elemek kiválasztása során alapvető szempont, hogy a zaj- és rezgésértékek minden napszakban a szabályozási határértékek alatt maradjanak, a lakó- és üdülőövezetektől a jogszabályban meghatározott legalább 700 méteres táv helyett jellemzően 1 kilométert meghaladó távolságot tartva – ismertette a vállalat.
A GEI hangsúlyozta: a fejlesztés során kiemelt figyelmet fordítanak a térség természeti értékeinek megóvására. A cél nem pusztán a jogszabályi megfelelés, hanem az, hogy a szélerőműpark működése hosszú távon is összehangolható legyen a helyi ökoszisztéma sajátosságaival. A GEI az engedélyezési eljárások során és azon túl is biztosítja a helyi közösségek bevonását, párbeszédet folytat az érintett önkormányzatokkal, ingatlantulajdonosokkal és gazdálkodókkal, valamint környezeti nevelési és edukációs programokat készít elő a térségben – közölték.
-
Zöld Energia2 nap telt el a létrehozás ótaÁprilistól változik a matek: drágább lehet a lakossági energiatárolás
-
Zöld Energia1 hét telt el a létrehozás ótaÁramszünet, dráguló áram, elektromos autó? Állami támogatással energiatároló!
-
Zöld Energia12 óra telt el a létrehozás óta2030-ra állhat üzembe az ország egyik legnagyobb szélerőműparkja
-
Zöldinfó5 nap telt el a létrehozás ótaMagyar fejlesztésű, Európában is egyedülálló klímaélmény-program indul Budapesten
-
Zöldinfó3 nap telt el a létrehozás ótaEgyre több társasház élne a digitális fűtési költségmegosztás lehetőségével
