Zöld Energia
Miért éri meg hőszivattyút telepíteni?
A hőszivattyú a hagyományos fűtési módszerekhez képest rendkívül hatékony.
Mióta átalakult a rezsicsökkentés rendszere, sok háztartás komolyan elkezdett gondolkozni azon, hogy milyen fejlesztésekkel fokozhatná energiahatékonyságát. A növekvő népszerűségű beruházások közé tartozik a hőszivattyúk telepítése, az EU-Solar segítségével most azt mutatjuk be, miért éri meg ilyen típusú rendszert kiépíteni.
A hőszivattyúk működésének alapelve, hogy az egyik környezetből hőt vonnak el, majd áramoltatnak át egy másik környezetbe. A rendszer oda-vissza működik, vagyis az otthon fűtésére és hűtésére is alkalmas. A beruházás költsége számos tényezőtől függ, köztük a hőszivattyú típusától, valamint az adott otthon állapotától. A telepítés általában 1,5-5 millió forintba kerül, ami elsőre soknak tűnhet, ám a fejlesztés révén hosszú távon rengeteg pénzt takaríthatunk meg.
A hőszivattyú egyik legnagyobb előnye a hagyományos fűtőberendezésekhez képest a kimagasló hatásfok. A rendszer szezonális teljesítmény együttható (SCOP) értéke 4 fölötti, ez azt jelenti, hogy egységnyi befektetett villamos energiával 4 egységnyi hőenergiát termel a berendezés. Egy hagyományos fűtési rendszer ennek a közelébe sem ér, sőt még az 1-es SCOP-t is alig éri el. A hatásfok mellett többek között a biztonságosság és környezetbarát működés szól a hőszivattyúk mellett.
Nem árt ugyanakkor tisztában lenni vele, hogy a rendszerrel jelentősen nő az otthon áramigénye, hiszen a hőszivattyúnak villamos energiára van szüksége. Ennek ellenére is csökkenthető a fűtési költség, főleg ha igénybe vesszük a kedvezményes H tarifát is, amely egy speciális, kifejezetten hőszivattyúkhoz és a megújuló energiaforrásokhoz kiépített rendszerekhez elérhető díjszabás. A H tarifa minden szolgáltatónál igénybe vehető a fűtési szezonban, október 15-től április 15-ig. Ezen az időszakon kívül az általános, A1 tarifát kell fizetnie a felhasználóknak.
A H tarifa helyett a ház tulajdonosa dönthet úgy is, hogy egy napelemes rendszerrel köti össze a hőszivattyút. A rezsiköltségek így még inkább mérsékelhetőek, sőt egy hibrid, akkumulátorral bíró rendszerrel kombinálva szinte teljes egészében függetlenedni lehet a hálózattól.
Zöld Energia
Új gázszeparátorokkal tovább növelik a geotermikus energia hasznosítását 2027-re
Újabb városrész geotermikus fűtési rendszere készült el Szegeden.
Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet Önnek! Ingyenes kalkulálás itt (x)
Újabb szegedi városrészben, a Rókus II. hőkörzetben fejeződött be a geotermikus fűtési rendszer kialakítása, ezzel teljessé vált az a 2018-ban elindult fejlesztési projekt, amely révén 40 százalékra emelkedett a megújuló energia felhasználásának részaránya a település távhőrendszerében – közölte Bozsó Gábor, a Szegedi Távfűtő Kft. műszaki vezetője – írja az alternativenergia.hu. A szakember a projektet bemutató rendezvényen elmondta, a város történetének egyik legnagyobb energetikai fejlesztése során kilenc geotermikus rendszer épült meg, amelyeknek köszönhetően Szeged 27 ezer távfűtött lakásának 95 százalékában részben megújuló forrásból biztosítja a hőenergiát. A fejlesztés előtt az önkormányzati tulajdonú távfűtő cég évente átlagosan 27-28 millió köbméter gázt használt föl, a beruházásoknak köszönhetően ez már 10 millió köbméterrel csökkent, amivel az 55 ezer tonnás szén-dioxid-kibocsátást is sikerült 35-40 ezer tonnára mérsékelni – tudatta a műszaki vezető.
A szakember kifejtette, a rendszer finomhangolását követően, két-három év múlva a tervek szerint a korábban felhasznált földgáz fele kiváltható lesz megújuló forrásból. A Szegedi Távfűtő Kft. az elmúlt nyolc évben saját forrásból mintegy 5-6 milliárd forintot fordított fűtőművei korszerűsítésére, annak érdekében, hogy a rendszerben hatékonyan tudják hasznosítani a geotermikus energiát. Bozsó Gábor hangsúlyozta, a panelházak szigetelésével, illetve hőszivattyús rendszerek alkalmazásával – amelyekhez már a lakóközösségek közreműködésére is szükség lenne – a korábbi gázfelhasználás 80-90 százaléka kiváltható lenne megújuló energiával.
Ézsiás Tamás, a beruházó Geo Hőterm Kft. projektmenedzsere közölte, a 60 százalékos uniós támogatással megvalósult, 1,735 milliárd forintos költségvetésű projekt során egy 2000 méter talpmélységű termelő kutat fúrtak, amelyből 1675 és 1950 méter közötti mélységből átlagosan 80 köbméter/óra mennyiségű és 93-94 fok hőmérsékletű termálvizet termelnek ki. A termálvizet szigetelt távhővezetéken juttatják el az 5 ezer lakást és 37 intézményt kiszolgáló Rókusi fűtőműhöz, ahol több körben lemezes hőcserélőkön adják át az energiát, majd a projekt során mélyített két 1800 méteres visszasajtoló kutakhoz továbbítják a már lehűlt vizet. A cég egy a Svájci Alap támogatásával megvalósuló projekt részeként újabb fejlesztést indított, amely során a kilenc geotermikus rendszer termelőkútjaihoz gázszeparátor berendezéseket telepítenek a termálvízben oldott metán leválasztása érdekében. A tervek szerint 2027 áprilisára elkészülő fejlesztéssel évente – az előzetes kalkulációk alapján – csaknem 1,8 millió köbméter földgáz váltható ki – tudatta a szakember.
-
Zöldinfó1 hét telt el a létrehozás ótaA kihűlés életveszélyes lehet: különösen védeni kell a kutyákat a téli hidegben
-
Zöldinfó1 hét telt el a létrehozás ótaA fagy miatt védelmet kapnak az eladósodott háztartások is
-
Zöldinfó1 hét telt el a létrehozás ótaAz extrém hideg miatt nő a fogyasztás, az E.ON óvatosságra inti az ügyfeleket
-
Zöldinfó1 nap telt el a létrehozás ótaNem pénz kell, hanem technológia – új irányt sürgetnek a klímavédelemben
-
Zöld Közlekedés6 nap telt el a létrehozás ótaLassan fiatalodik a használtautó-kínálat, csökken a dízelek szerepe
