Kapcsolatfelvétel

Zöld Energia

Miért éri meg hőszivattyút telepíteni?

A hőszivattyú a hagyományos fűtési módszerekhez képest rendkívül hatékony.

Létrehozva:

|

Mióta átalakult a rezsicsökkentés rendszere, sok háztartás komolyan elkezdett gondolkozni azon, hogy milyen fejlesztésekkel fokozhatná energiahatékonyságát. A növekvő népszerűségű beruházások közé tartozik a hőszivattyúk telepítése, az EU-Solar segítségével most azt mutatjuk be, miért éri meg ilyen típusú rendszert kiépíteni.

A hőszivattyúk működésének alapelve, hogy az egyik környezetből hőt vonnak el, majd áramoltatnak át egy másik környezetbe. A rendszer oda-vissza működik, vagyis az otthon fűtésére és hűtésére is alkalmas. A beruházás költsége számos tényezőtől függ, köztük a hőszivattyú típusától, valamint az adott otthon állapotától. A telepítés általában 1,5-5 millió forintba kerül, ami elsőre soknak tűnhet, ám a fejlesztés révén hosszú távon rengeteg pénzt takaríthatunk meg.

A hőszivattyú egyik legnagyobb előnye a hagyományos fűtőberendezésekhez képest a kimagasló hatásfok. A rendszer szezonális teljesítmény együttható (SCOP) értéke 4 fölötti, ez azt jelenti, hogy egységnyi befektetett villamos energiával 4 egységnyi hőenergiát termel a berendezés. Egy hagyományos fűtési rendszer ennek a közelébe sem ér, sőt még az 1-es SCOP-t is alig éri el. A hatásfok mellett többek között a biztonságosság és környezetbarát működés szól a hőszivattyúk mellett.

Advertisement

Nem árt ugyanakkor tisztában lenni vele, hogy a rendszerrel jelentősen nő az otthon áramigénye, hiszen a hőszivattyúnak villamos energiára van szüksége. Ennek ellenére is csökkenthető a fűtési költség, főleg ha igénybe vesszük a kedvezményes H tarifát is, amely egy speciális, kifejezetten hőszivattyúkhoz és a megújuló energiaforrásokhoz kiépített rendszerekhez elérhető díjszabás. A H tarifa minden szolgáltatónál igénybe vehető a fűtési szezonban, október 15-től április 15-ig. Ezen az időszakon kívül az általános, A1 tarifát kell fizetnie a felhasználóknak.

A H tarifa helyett a ház tulajdonosa dönthet úgy is, hogy egy napelemes rendszerrel köti össze a hőszivattyút. A rezsiköltségek így még inkább mérsékelhetőek, sőt egy hibrid, akkumulátorral bíró rendszerrel kombinálva szinte teljes egészében függetlenedni lehet a hálózattól.

Advertisement

Zöld Energia

Hálózatfejlesztés és megújulók: átalakulhat a magyar energiarendszer

Az energetika stratégiai kérdése a versenyképesség.

Létrehozva:

|

Szerző:

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)

A növekvő önellátást, a bővülő zöldenergia-termelést és a javuló energetikai versenyképességet nevezte a magyar energiapolitika prioritásának a következő években a Gazdasági és Energetikai Minisztérium (GEM) energetikai államtitkára a Portfolio Energy Investment Forum 2026 konferenciáján Budapesten – írja az alternativenergia.hu. Tótth András kiemelte: a jelenlegi magas árkörnyezetben az energetikai beruházások nagy része piaci alapon megtérül, az állami forrásokat a stratégiai szempontból legfontosabb célokra fogják fordítani. A tervezett változtatások között említette a karbonmentesség erősítését, a paksi atomerőmű élettartamának meghosszabbítását és további megújulóenergia-kapacitások kiépítését. Szeretnék legalább 4 gigawattal (GW) bővíteni a szélenergia-kapacitásokat, de számításaik szerint ez akár 6 gigawatt fölé is nőhet 2040-ig. A napenergiában is van még potenciál, de ennek bővülésére jellemzően piaci alapon számít a tárca – tette hozzá.

A megújuló energia rendszerbe kapcsolásához a hálózat fejlesztése mindenképpen szükséges, ennek első lépése az uniós RRF-források energetikai részének a hálózatépítésre való felhasználása – mondta. Tótth András kifejtette, hogy a legfőbb energiahordozók árát nem annyira a kereslet és kínálat határozza meg, hanem a geopolitikai sokkok; Magyarország nagyon ki van szolgáltatva a külföldi energiahordozóknak, így ezeket a sokkokat nem tudja elkerülni. “Sokat hallottunk az elmúlt több mint tíz évben az energiaszuverenitásról, ami gyakorlatilag nem létezik” – fogalmazott. Felidézte, hogy a fogyasztók jelentős önkorlátozása ellenére a magyar energiarendszer nem tudta volna korlátozások nélkül kezelni a paksi atomerőmű nyári kiesését import energia hiányában.

Az államtitkár jelezte, hogy a magyar igényekhez képest nincs elég áramtermelő kapacitás, illetve a meglévők nagyon rossz struktúrában alakultak ki. Az elmúlt 20-25 évben nem történt meg a versenyképes termelőkapacitások kiépítése – jelentette ki. Magyarország energiaellátása sem gazdaságilag, sem energetikailag nem optimális, aminek az árát jellemzően a fogyasztók, leginkább a nagy fogyasztók fizetik meg, ezen szeretne a tárca a következő négy évben változtatni – közölte.

Advertisement

Tótth András a változások között említette az önellátás ösztönzését. Mint mondta, szeretnék elérni, hogy a gazdasági szereplők vegyék a kezükbe minél nagyobb arányban a saját energiaellátásukat, használják ki a lokális termelési lehetőségeket, szerezzenek részesedést megújulóenergia-termelő erőművekben. A hálózatbővítési források minél optimálisabb felhasználása érdekében azokat a megoldásokat támogatnák, amelyeknél a fogyasztási helyhez közel épül ki minél több termelési kapacitás – mondta. Az államtitkár kitért az energiahatékonysági kötelezettségi rendszer (ekr) tervezett átalakítására is, amit gyors beavatkozásnak nevezett a vállalatok versenyképességének javítása érdekében.

Advertisement
Tovább olvasom

Ezeket olvassák