Kapcsolatfelvétel

Zöld Energia

Miért telepítenek fóliát a napelemes rendszerekre?

A német Phytonics öntapadós fóliája csökkenti a napelemek tükröződését, növelve a teljesítményt, és megoldást kínál a vakító hatások ellen.

Létrehozva:

|

A németországi Phytonics olyan mikrostruktúrákkal ellátott öntapadós fóliát fejlesztett ki, amely csökkenti a napelemmodulok tükröződését – számol be a PV Magazine. A fólia új és meglévő fotovoltaikus (PV) rendszerekben is használható, és lapokban, illetve tekercsekben kapható. A napelemek vakító hatása gyakran okoz vitákat a lakóhelyeken, sőt, repülőtereken, közlekedési útvonalakon és természetvédelmi területeken a moduloknak különleges követelményeknek kell megfelelniük, amelyeket általában tükröződésgátló bevonattal érnek el. A németországi Phytonics szerint azonban ez a bevonat csak a modulok hozamát növeli, és nem akadályozza meg a fény visszaverődését. A cég azt állítja, hogy kifejlesztett egy olyan öntapadós fóliát, amely a szükséges mértékben csökkenti a tükröződést. A fólia speciális, bionikus mikroszerkezetekkel rendelkezik, amelyek hatékonyan teszik vakításmentessé a napelemeket, emellett növelik a teljesítményt a csúcsidőn kívüli időszakokban. A Phytonics szerint a fólia olyan anyagokból áll, amelyek bizonyítottan hosszú távú stabilitást biztosítanak a kültéri használat során. A termék az UV-sugárzásnak, a nedvességnek, a hőnek és a jégesőnek is ellenáll. A fólia közvetlenül a vállalattól kapható tekercsben vagy lapokban, modullaponként egyelőre 70 euróért (mintegy 27 ezer forintért).

A termék új és meglévő rendszerekben egyaránt használható. A cég nagy potenciális keresletet lát a rugalmas tükröződésgátló megoldása iránt, amely minden fotovoltaikus szegmensre kiterjed. „Naponta kapunk megkereséseket, gyakran szomszédsági viták miatt, de rendszeresen érkeznek hozzánk autópályák és repülőterek melletti PV-rendszerek projektfejlesztői is” – nyilatkozta Ruben Hünig, a Phytonics vezérigazgatója.

A fólia egyszerű megoldást kínál a kritikus tükröződési hatások ellen a modulok átállítása vagy összetett vizuális védelmi intézkedések végrehajtása nélkül. A termék már használatban van, Svájcban például egy olyan ház moduljaira helyezték ki, ahol a rendszer tükröződése zavarta a szomszédot. Hamarosan egy németországi szupermarket tetőszerkezetén is alkalmazzák majd, ahol az építési engedély vakításmentes napelemmodulokat írt elő.

Advertisement

Zöld Energia

Új gázszeparátorokkal tovább növelik a geotermikus energia hasznosítását 2027-re

Újabb városrész geotermikus fűtési rendszere készült el Szegeden.

Létrehozva:

|

Szerző:

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet Önnek! Ingyenes kalkulálás itt (x)

Újabb szegedi városrészben, a Rókus II. hőkörzetben fejeződött be a geotermikus fűtési rendszer kialakítása, ezzel teljessé vált az a 2018-ban elindult fejlesztési projekt, amely révén 40 százalékra emelkedett a megújuló energia felhasználásának részaránya a település távhőrendszerében – közölte Bozsó Gábor, a Szegedi Távfűtő Kft. műszaki vezetője – írja az alternativenergia.hu. A szakember a projektet bemutató rendezvényen elmondta, a város történetének egyik legnagyobb energetikai fejlesztése során kilenc geotermikus rendszer épült meg, amelyeknek köszönhetően Szeged 27 ezer távfűtött lakásának 95 százalékában részben megújuló forrásból biztosítja a hőenergiát. A fejlesztés előtt az önkormányzati tulajdonú távfűtő cég évente átlagosan 27-28 millió köbméter gázt használt föl, a beruházásoknak köszönhetően ez már 10 millió köbméterrel csökkent, amivel az 55 ezer tonnás szén-dioxid-kibocsátást is sikerült 35-40 ezer tonnára mérsékelni – tudatta a műszaki vezető.

A szakember kifejtette, a rendszer finomhangolását követően, két-három év múlva a tervek szerint a korábban felhasznált földgáz fele kiváltható lesz megújuló forrásból. A Szegedi Távfűtő Kft. az elmúlt nyolc évben saját forrásból mintegy 5-6 milliárd forintot fordított fűtőművei korszerűsítésére, annak érdekében, hogy a rendszerben hatékonyan tudják hasznosítani a geotermikus energiát. Bozsó Gábor hangsúlyozta, a panelházak szigetelésével, illetve hőszivattyús rendszerek alkalmazásával – amelyekhez már a lakóközösségek közreműködésére is szükség lenne – a korábbi gázfelhasználás 80-90 százaléka kiváltható lenne megújuló energiával.

Ézsiás Tamás, a beruházó Geo Hőterm Kft. projektmenedzsere közölte, a 60 százalékos uniós támogatással megvalósult, 1,735 milliárd forintos költségvetésű projekt során egy 2000 méter talpmélységű termelő kutat fúrtak, amelyből 1675 és 1950 méter közötti mélységből átlagosan 80 köbméter/óra mennyiségű és 93-94 fok hőmérsékletű termálvizet termelnek ki. A termálvizet szigetelt távhővezetéken juttatják el az 5 ezer lakást és 37 intézményt kiszolgáló Rókusi fűtőműhöz, ahol több körben lemezes hőcserélőkön adják át az energiát, majd a projekt során mélyített két 1800 méteres visszasajtoló kutakhoz továbbítják a már lehűlt vizet. A cég egy a Svájci Alap támogatásával megvalósuló projekt részeként újabb fejlesztést indított, amely során a kilenc geotermikus rendszer termelőkútjaihoz gázszeparátor berendezéseket telepítenek a termálvízben oldott metán leválasztása érdekében. A tervek szerint 2027 áprilisára elkészülő fejlesztéssel évente – az előzetes kalkulációk alapján – csaknem 1,8 millió köbméter földgáz váltható ki – tudatta a szakember.

Advertisement
Tovább olvasom

Ezeket olvassák