Zöld Energia

Miért telepítenek fóliát a napelemes rendszerekre?

A német Phytonics öntapadós fóliája csökkenti a napelemek tükröződését, növelve a teljesítményt, és megoldást kínál a vakító hatások ellen.

Létrehozva:

1 év telt el a létrehozás óta

2025-01-31

Szerző:

Vanessza

A németországi Phytonics olyan mikrostruktúrákkal ellátott öntapadós fóliát fejlesztett ki, amely csökkenti a napelemmodulok tükröződését – számol be a PV Magazine. A fólia új és meglévő fotovoltaikus (PV) rendszerekben is használható, és lapokban, illetve tekercsekben kapható. A napelemek vakító hatása gyakran okoz vitákat a lakóhelyeken, sőt, repülőtereken, közlekedési útvonalakon és természetvédelmi területeken a moduloknak különleges követelményeknek kell megfelelniük, amelyeket általában tükröződésgátló bevonattal érnek el. A németországi Phytonics szerint azonban ez a bevonat csak a modulok hozamát növeli, és nem akadályozza meg a fény visszaverődését. A cég azt állítja, hogy kifejlesztett egy olyan öntapadós fóliát, amely a szükséges mértékben csökkenti a tükröződést. A fólia speciális, bionikus mikroszerkezetekkel rendelkezik, amelyek hatékonyan teszik vakításmentessé a napelemeket, emellett növelik a teljesítményt a csúcsidőn kívüli időszakokban. A Phytonics szerint a fólia olyan anyagokból áll, amelyek bizonyítottan hosszú távú stabilitást biztosítanak a kültéri használat során. A termék az UV-sugárzásnak, a nedvességnek, a hőnek és a jégesőnek is ellenáll. A fólia közvetlenül a vállalattól kapható tekercsben vagy lapokban, modullaponként egyelőre 70 euróért (mintegy 27 ezer forintért).

A termék új és meglévő rendszerekben egyaránt használható. A cég nagy potenciális keresletet lát a rugalmas tükröződésgátló megoldása iránt, amely minden fotovoltaikus szegmensre kiterjed. „Naponta kapunk megkereséseket, gyakran szomszédsági viták miatt, de rendszeresen érkeznek hozzánk autópályák és repülőterek melletti PV-rendszerek projektfejlesztői is” – nyilatkozta Ruben Hünig, a Phytonics vezérigazgatója.

A fólia egyszerű megoldást kínál a kritikus tükröződési hatások ellen a modulok átállítása vagy összetett vizuális védelmi intézkedések végrehajtása nélkül. A termék már használatban van, Svájcban például egy olyan ház moduljaira helyezték ki, ahol a rendszer tükröződése zavarta a szomszédot. Hamarosan egy németországi szupermarket tetőszerkezetén is alkalmazzák majd, ahol az építési engedély vakításmentes napelemmodulokat írt elő.

Zöld Energia

IPSOS felmérés: a magyar háztartások 78%-a energiatárolót telepítene

Az EU-SOLAR SE megbízásából készült felmérés szerint a magyar háztartások többségének nincs napelemes rendszere vagy energiatárolója, ugyanakkor – különösen a már napelemes rendszerrel rendelkezők körében – erős, és állami támogatással jelentősen növekvő beruházási hajlandóság mutatkozik energiatároló telepítésére, miközben a döntéseket főként az ár, a megtérülés és a kivitelezők megbízhatósága befolyásolja.

Létrehozva:

11 óra telt el a létrehozás óta

2026-03-31

Szerző:

Hell

Az EU-SOLAR SE megbízásából végzett reprezentatív közvélemény-kutatás alapján a lakosság jelentős része még nem rendelkezik ilyen rendszerekkel: tízből hét válaszadónak jelenleg sem napelemes rendszere, sem energiatárolója nincs. Az IPSOS által elvégzett reprezentatív közvélemény-kutatás kimutatta, hogy a falvakban ez az arány még magasabb, meghaladja a 80 százalékot. Napelemes rendszere nagyjából minden ötödik megkérdezettnek van; ez az arány magasabb a diplomások, a vármegyeszékhelyen élők és a megtakarítással rendelkező háztartások körében.

A meglévő napelemmel bíró háztartások ugyanakkor kifejezetten nyitottak az energiatárolók iránt. A vizsgálat szerint 65 százalékuk valószínűnek tartja, hogy a következő két évben energiatárolót telepíttetne. Amennyiben a beruházáshoz állami támogatás is társulna, ez az arány 78 százalékra emelkedne. Azok körében, akiknek jelenleg sem napelemük, sem energiatárolójuk nincs, visszafogottabb az érdeklődés. Önköltséges alapon mindössze 23 százalékuk vágna bele egy kombinált, napelemes és energiatárolós rendszer kiépítésébe. Állami támogatással azonban ez az arány már 42 százalékra nő, a gyermekes családok körében pedig elérheti az 52 százalékot is.

A beruházási hajlandóság mellett az EU-SOLAR SE felmérése azt is vizsgálta, hogy mekkora önrészt vállalnának a háztartások. A napelemmel rendelkező válaszadók 63 százaléka legfeljebb 1,5 millió forintot fordítana energiatárolóra. Azoknál, akik teljes rendszert – napelemet és tárolót – telepítenének, a többség (69 százalék) 3 millió forint alatti önrészben gondolkodik. 5 millió forintnál nagyobb összeget mindössze a válaszadók 2 százaléka lenne hajlandó befektetni.

A motivációk tekintetében jelentős különbség látszik a már napelemes rendszert használók és a most beruházni tervezők között. A meglévő napelemmel rendelkező háztartások elsősorban a biztonsági tartalék képzését (49 százalék), valamint a saját termelésű energia maximális felhasználását (47 százalék) várják az energiatárolóktól. Azok viszont, akik teljes rendszert telepítenének, elsősorban a rezsicsökkentést (56 százalék) jelölték meg fő motivációként, ezt követi a nagyobb energia-önellátás (39 százalék), illetve az energiaárak és szabályozási változások miatti bizonytalanságtól való függetlenedés igénye (34 százalék).

A kivitelező cégek kiválasztásánál a válaszadók számára a legfontosabb szempont a referenciák megléte: 89 százalék döntő vagy nagyon fontos tényezőnek tartja. Szintén kiemelt szerepe van annak, hogy a cég régóta jelen legyen a piacon (75 százalék), valamint az ismertségnek is jelentős súlya van a döntésben.

Magyarországon jelenleg is zajlik a lakossági energiatárolók telepítését támogató Otthoni Energiatároló Program, amelynek keretében a háztartások akár 2,5 millió forint vissza nem térítendő állami támogatást igényelhetnek akkumulátoros rendszerek kiépítésére. A pályázatok benyújtása 2026 február elején indult, az első szakasz március közepén lezárult, amely során mintegy 132 ezer igény érkezett be. A program ezt követően az értékelési szakaszba lépett, a nyertes pályázók értesítése mellett pedig megkezdődik a kivitelezőválasztási folyamat.

Tovább olvasom