Kapcsolatfelvétel

Zöld Energia

Miért telepítenek fóliát a napelemes rendszerekre?

A német Phytonics öntapadós fóliája csökkenti a napelemek tükröződését, növelve a teljesítményt, és megoldást kínál a vakító hatások ellen.

Létrehozva:

|

A németországi Phytonics olyan mikrostruktúrákkal ellátott öntapadós fóliát fejlesztett ki, amely csökkenti a napelemmodulok tükröződését – számol be a PV Magazine. A fólia új és meglévő fotovoltaikus (PV) rendszerekben is használható, és lapokban, illetve tekercsekben kapható. A napelemek vakító hatása gyakran okoz vitákat a lakóhelyeken, sőt, repülőtereken, közlekedési útvonalakon és természetvédelmi területeken a moduloknak különleges követelményeknek kell megfelelniük, amelyeket általában tükröződésgátló bevonattal érnek el. A németországi Phytonics szerint azonban ez a bevonat csak a modulok hozamát növeli, és nem akadályozza meg a fény visszaverődését. A cég azt állítja, hogy kifejlesztett egy olyan öntapadós fóliát, amely a szükséges mértékben csökkenti a tükröződést. A fólia speciális, bionikus mikroszerkezetekkel rendelkezik, amelyek hatékonyan teszik vakításmentessé a napelemeket, emellett növelik a teljesítményt a csúcsidőn kívüli időszakokban. A Phytonics szerint a fólia olyan anyagokból áll, amelyek bizonyítottan hosszú távú stabilitást biztosítanak a kültéri használat során. A termék az UV-sugárzásnak, a nedvességnek, a hőnek és a jégesőnek is ellenáll. A fólia közvetlenül a vállalattól kapható tekercsben vagy lapokban, modullaponként egyelőre 70 euróért (mintegy 27 ezer forintért).

A termék új és meglévő rendszerekben egyaránt használható. A cég nagy potenciális keresletet lát a rugalmas tükröződésgátló megoldása iránt, amely minden fotovoltaikus szegmensre kiterjed. „Naponta kapunk megkereséseket, gyakran szomszédsági viták miatt, de rendszeresen érkeznek hozzánk autópályák és repülőterek melletti PV-rendszerek projektfejlesztői is” – nyilatkozta Ruben Hünig, a Phytonics vezérigazgatója.

A fólia egyszerű megoldást kínál a kritikus tükröződési hatások ellen a modulok átállítása vagy összetett vizuális védelmi intézkedések végrehajtása nélkül. A termék már használatban van, Svájcban például egy olyan ház moduljaira helyezték ki, ahol a rendszer tükröződése zavarta a szomszédot. Hamarosan egy németországi szupermarket tetőszerkezetén is alkalmazzák majd, ahol az építési engedély vakításmentes napelemmodulokat írt elő.

Advertisement

Zöld Energia

A légköri por okozta bizonytalanságok kezelése a napenergia-hálózatokban

Mitől van a szélnek árnyéka? És milyen hatással van ez a napenergia-hasznosításra?

Létrehozva:

|

Szerző:

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet Önnek! Ingyenes kalkulálás itt (x)

Megjelent a HUN-REN Csillagászati és Földtudományi Kutatóközpont Földrajztudományi Intézete és a Pannon Egyetem munkatársainak új tanulmánya a Renewable Energy folyóiratban. A kutatás eredményei azt mutatják, hogy Európában egyre gyakoribbá és intenzívebbé váló szaharai porviharos események jelentős hatással vannak a besugárzásra, így a napenergia-termelésre és a napenergia hasznosítására is – olvasható az alternativenergia.hu oldalon. A kutatók a magyarországi helyzet már korábban elemezték, a “The shadow of the wind: the impact of Saharan dust on photovoltaic power generation in the Mediterranean” című cikkben ezúttal kiléptek a Kárpát-medencéből, és a mediterrán térség öt országában – Portugáliában, Spanyolországban, Franciaországban, Olaszországban és Görögországban – vizsgálták a szaharai por napelemes energiatermelésre gyakorolt hatásait a 2019–2023 közötti időszakban.

Az elemzések egyértelműen kimutatták, hogy a porviharos helyzetek idején a fotovoltaikus (PV) energiatermelés átlagosan 25–40%-kal csökken, szélsőséges esetekben pedig a veszteség meghaladhatja az 50%-ot. A PV termelést meghatározó besugárzás visszaesését két fő tényező okozza: (1) a por által kiváltott fényelnyelés és szórás; (2) valamint a fokozott cirrusfelhő-képződés, amely további sugárzáscsökkenést idéz elő. A kutatók azt is megfigyelték, hogy a képződött magasszintű felhők fényvisszaverő-képessége is megnőtt a por hatására, mivel a megnövekedett jégképző-porszemcseszám következtében több, kisebb jégszem képződött, mely a felhőzet világosabb színét eredményezte.

A közelmúlt eseményeinek vizsgálata azt is feltárta, hogy a jelenlegi előrejelzési modellek nem kezelik megfelelően az aeroszol-felhő kölcsönhatásokat. A PV-termelés napi előrejelzéseiben rendszeres hibák jelentkeztek: Portugáliában és Spanyolországban jellemző volt a −15%-os alábecslés, míg Olaszországban és Görögországban +10%-os túlbecslés fordult elő. A kutatás hangsúlyozza a valós idejű pormonitoring és a felhőfolyamatokat is figyelembe vevő előrejelző rendszerek fejlesztésének szükségességét. A szerzők rámutatnak: a klímaváltozás következtében várhatóan egyre gyakoribbak és intenzívebbek lesznek a szaharai porviharok, így a légköri por okozta bizonytalanságok kezelése kulcskérdés a dél-európai villamosenergia-hálózatok megbízható működése és a napenergia-hasznosítás tervezhetősége szempontjából.

Advertisement
Tovább olvasom

Ezeket olvassák