Zöldinfó
Mit rejt az ásványvíz?
Ha alaposabban szemügyre vesszük a természetes ásványvizek címkéit, akkor azok árulkodóbbak, mint elsőre gondolnánk. Bár gyártója válogatja, hogy mi szerepel a palackokon, már a feltüntetett alapinformációk is segítenek abban, hogy eldönthessük, hogy melyik víz az, ami leginkább az igényeink szerint való. A könnyebb döntéshez ad támpontokat az alábbi, a hazai természetes ásványvizek ásványi anyag összetevőiről szóló útmutató.
Az egyik legismertebb hazai ásványvíz márka, a MIZSE idén tavasszal készített országos, online, reprezentatív kutatásából kiderült, hogy a magyar felnőttek kezdenek egyre tudatosabb vízfogyasztókká válni. A felmérés szerint a döntésnél a három fő választási szempont az ár (43%), az, hogy Magyarországon készül-e (40%), illetve az ásványvíz cimkéjének informatív jellege, azaz fel van-e tüntetve rajta, hogy mit tartalmaz, hol és hogyan készült. Ez a válaszadók 36 százalékának volt fontos, és ők értelmezik is az olvasottakat.
„A természetes ásványvíz elnevezés már önmagában minőséget jelző meghatározás. Az a termék sorolható be ebbe a kategóriába, amelynek forrása védett, felszín alatti vízadó rétegben található, szennyeződésmentes, ásványianyag- és nyomelem-tartalma, valamint egyéb összetevői révén egészségügyi szempontból is előnyös tulajdonságokkal rendelkezik. Pont ezért mindig ott kell palackozni, ahol a felszínre hozzák, és nem változtathatóak meg a víz jellegzetes tulajdonságai, összetevői. Csak szén-dioxid adható hozzá, amit ugyanakkor a legtöbb ásványvíz természetes állapotában is tartalmaz. A vizek közti különbség az ásványianyag-tartalmukból, összetételükből fakad.” – foglalta össze a legfontosabb tudnivalókat a természetes ásványvizekről Antal Emese dietetikus, szociológus.
Hozzátette a boltokban háromféle ásványianyag-tartalmú ásványvízzel lehet találkozni. Közülük a nagyon csekély jelzőt azok kapják, amelyekben literenként kevesebb, mint 50 milligramm ásványi anyag található. Ennek tízszerese, maximum 500 milligramm van a csekély ásványianyag-tartalmú kategóriába eső vizeknél, míg az ásványi anyagban gazdag minősítést a több mint 1500 milligrammot magukban rejtő természetes ásványvizek birtokolják.
Bár már ezek a mennyiségi adatok is sok támpontot biztosítanak, azért arra nem adnak választ, hogy mit vegyünk, ha éppen vérnyomáscsökkentő, csonterősítő, vagy más típusú terápia részeként terveznénk meg a napi folyadékbevitelünket. A célnak legmegfelelőbb víz kiválasztáshoz a címkén felsorolt összetevők átböngészése adhat segítséget.
Mennyi kell kalciumból, vagy magnéziumból?
Ha a palack címkéjén az olvasható, hogy a vízben literenként 150 milligramm, vagy annál több kalcium található, akkor biztosak lehetünk abban, hogy a termék rendszeres fogyasztásával jelentősen hozzájárulunk a normál csontozat és fogazat fenntartásához szükséges kalciumbevitel napi fedezéséhez. Hasonlóképp, ha az idegrendszer és az izmok megfelelő működéséhez elengedhetetlen magnéziumban gazdag vizet szeretnénk fogyasztani, akkor arra kell figyelnünk, hogy 50 milligramm, vagy azt meghaladó mennyiségben legyen benne a vízben ez az ásványi anyag. Ha így teszünk, akkor ezzel is hozzájárulunk az ingerlékenység, az álmatlanság, a koncentrációs nehézségek, az izomgörcs, a szédülés vagy a fejfájás megelőzéséhez.
A hidrogén-karbonát megnyugtatja a gyomrot
A mostani generációk népbetegsége a reflux. Kivédeni nem, de a tüneteket csökkenteni mindenképp lehet. Többek között azzal, ha az ezzel küzdő emberek a literenként 600 milligramm hidrogén-karbonát tartalmú ásványvizeket vásárolják meg. Az emésztési bántalmaktól szenvedők is enyhíthetik a panaszaikat, ha keserűbb ízű, több mint 200 milligramm szulfáttal készült ásványvizeket fogyasztják.
Óvatosan a nátriummal
A magyar lakosságról általában elmondható az, hogy szereti a sós ízeket. Emiatt jellemző ránk, hogy az ajánlottnál 2,5-szer több nátriumot viszünk be a szervezetünkbe mindennap. Ez pedig azért káros, mert növeljük vele a szív-és érrendszeri megbetegedések kialakulásának a lehetőségét. A vízgyártók ezt ellensúlyozandó nátriumszegény vizeket is bevezettek már a hazai piacra. Ennek köszönhetően, aki jobban odafigyelne ezen a téren az egyensúly fenntartására, azoknak a kifejezetten alacsony, 20 milligramm alatti nátriumot tartalmazó vizek az ajánlottak. Ma már a vashiány esetén is választhatunk vasban gazdag ásványvizet. Csak azt kell figyelni, hogy a címkén fel legyen tüntetve, hogy a termék minimum 1 milligramm vasat tartalmaz.
Zárásként fontos megjegyezni, hogy a természetes ásványvizeknek kedvező az összetételük, jó az ízük, kiváló szomjoltóak, illetve energiamentesek. Korosztálytól, napszaktól, időjárástól függetlenül a fogyasztásukat mindenki számára csak ajánlani lehet, a címkén feltüntetett ásványianyagok mennyiségének figyelembevételével.
Zöldinfó
Sérülékenyebbé váltak az erdei ökoszisztémák, átfogó beavatkozásra van szükség
Erdeink fennmaradását biztosítják és a gyakorlati erdőgazdálkodók számára nyújtanak támpontot a most elkészülő, hosszú távú stratégiai cselekvési tervek.
Még nem késő pályázni a 2,5 millió forintos állami energiatároló támogatásra! Kattintson ide! (x)
Előadásában Mocz András hangsúlyozta: a több mint száz szakértő részvételével működő Erdészeti Klímaadaptációs Fórum célja, hogy idén elkészüljön az erdőgazdálkodás alkalmazkodását elősegítő klímaadaptációs stratégia és cselekvési terv, amely gyakorlati, jogi és szakpolitikai eszközökkel segíti az erdők hosszú távú fennmaradását és gyarapodását, valamint a szénmegkötést, a biodiverzitás megőrzését és növekedését – írja az alternativenergia.hu. Hozzátette: kiemelt feladat, hogy létrejöjjön egy önálló, természet-helyreállítási rendelet is, amely a nemzeti zöldvagyon elvárt fenntartását szolgálja. A közlemény szerint a fórum 8 munkacsoportjában gyakorlati erdőgazdálkodók, kutatók, oktatók, természetvédelmi és vízügyi szakemberek, igazgatási szereplők és az érdekképviseletek vesznek részt. Külön szakértői csoportok foglalkoznak a felmerülő erdészeti vízgazdálkodási, szakmai és gazdasági elemzési, monitorozási és nyilvántartási, vadgazdálkodási, szaporítóanyag gazdálkodási, fejlesztéspolitikai és szabályozási kérdésekkel.
Mocz András kiemelte, hogy az éghajlatváltozás jelentősen hat a termőhelyekre, sebessége százszorosa annak, mint amivel eddig a fafajaink találkoztak, az erdei ökoszisztémák természetes alkalmazkodási képessége nem képes ezt követni, különösen sérülékennyé téve az egyes erdei ökoszisztémákat. Az éghajlatváltozás jelenleg tapasztalt hatásai közül a legfontosabbak közé tartozik az erdőtalajok vízháztartásának romlása, a csökkenő produktum, a növekvő erdőkárok, a csökkenő széntárolás és alkalmazkodó képesség, mindezek hatásaként pedig a kevesebb minőségi feldolgozható faanyag.
A helyettes államtitkár hangsúlyozta, hogy az új környezeti tényezők mellett új társadalmi igények is felmerülnek, vannak olyan hangok, amelyek egész egyszerűen a gazdálkodást tartják problémának. Ezért a szaktárca kiemelt célja, hogy a megfelelő szabályozás megteremtése a társadalmi elvárások figyelembe vételével történjen. “Célunk, hogy a javaslatok széles szakmai bázison nyugodjanak, és közvetlen iránymutatást, támogatást nyújtsanak a gyakorlati erdőgazdálkodás számára” – zárta gondolatait Mocz András a minisztérium közleménye szerint.
-
Zöldinfó5 nap telt el a létrehozás ótaRitkán látott szintet ért el a földgázkitermelés Magyarországon
-
Zöld Energia6 nap telt el a létrehozás ótaÚj napelemes megoldás biztosít egész évben meleg vizet
-
Zöldinfó1 hét telt el a létrehozás ótaTéli meglepetés nélkül: így spórolhat az elavult fűtési rendszeren
-
Zöldinfó4 nap telt el a létrehozás ótaKlímavédelem jogi úton: Hollandia új kibocsátáscsökkentési célokra kényszerül
-
Zöldinfó1 hét telt el a létrehozás ótaCsúcs közelében a paksi áramtermelés a főjavítások ellenére is
