Zöldinfó
Mit rejt az ásványvíz?
Ha alaposabban szemügyre vesszük a természetes ásványvizek címkéit, akkor azok árulkodóbbak, mint elsőre gondolnánk. Bár gyártója válogatja, hogy mi szerepel a palackokon, már a feltüntetett alapinformációk is segítenek abban, hogy eldönthessük, hogy melyik víz az, ami leginkább az igényeink szerint való. A könnyebb döntéshez ad támpontokat az alábbi, a hazai természetes ásványvizek ásványi anyag összetevőiről szóló útmutató.
Az egyik legismertebb hazai ásványvíz márka, a MIZSE idén tavasszal készített országos, online, reprezentatív kutatásából kiderült, hogy a magyar felnőttek kezdenek egyre tudatosabb vízfogyasztókká válni. A felmérés szerint a döntésnél a három fő választási szempont az ár (43%), az, hogy Magyarországon készül-e (40%), illetve az ásványvíz cimkéjének informatív jellege, azaz fel van-e tüntetve rajta, hogy mit tartalmaz, hol és hogyan készült. Ez a válaszadók 36 százalékának volt fontos, és ők értelmezik is az olvasottakat.
„A természetes ásványvíz elnevezés már önmagában minőséget jelző meghatározás. Az a termék sorolható be ebbe a kategóriába, amelynek forrása védett, felszín alatti vízadó rétegben található, szennyeződésmentes, ásványianyag- és nyomelem-tartalma, valamint egyéb összetevői révén egészségügyi szempontból is előnyös tulajdonságokkal rendelkezik. Pont ezért mindig ott kell palackozni, ahol a felszínre hozzák, és nem változtathatóak meg a víz jellegzetes tulajdonságai, összetevői. Csak szén-dioxid adható hozzá, amit ugyanakkor a legtöbb ásványvíz természetes állapotában is tartalmaz. A vizek közti különbség az ásványianyag-tartalmukból, összetételükből fakad.” – foglalta össze a legfontosabb tudnivalókat a természetes ásványvizekről Antal Emese dietetikus, szociológus.
Hozzátette a boltokban háromféle ásványianyag-tartalmú ásványvízzel lehet találkozni. Közülük a nagyon csekély jelzőt azok kapják, amelyekben literenként kevesebb, mint 50 milligramm ásványi anyag található. Ennek tízszerese, maximum 500 milligramm van a csekély ásványianyag-tartalmú kategóriába eső vizeknél, míg az ásványi anyagban gazdag minősítést a több mint 1500 milligrammot magukban rejtő természetes ásványvizek birtokolják.
Bár már ezek a mennyiségi adatok is sok támpontot biztosítanak, azért arra nem adnak választ, hogy mit vegyünk, ha éppen vérnyomáscsökkentő, csonterősítő, vagy más típusú terápia részeként terveznénk meg a napi folyadékbevitelünket. A célnak legmegfelelőbb víz kiválasztáshoz a címkén felsorolt összetevők átböngészése adhat segítséget.
Mennyi kell kalciumból, vagy magnéziumból?
Ha a palack címkéjén az olvasható, hogy a vízben literenként 150 milligramm, vagy annál több kalcium található, akkor biztosak lehetünk abban, hogy a termék rendszeres fogyasztásával jelentősen hozzájárulunk a normál csontozat és fogazat fenntartásához szükséges kalciumbevitel napi fedezéséhez. Hasonlóképp, ha az idegrendszer és az izmok megfelelő működéséhez elengedhetetlen magnéziumban gazdag vizet szeretnénk fogyasztani, akkor arra kell figyelnünk, hogy 50 milligramm, vagy azt meghaladó mennyiségben legyen benne a vízben ez az ásványi anyag. Ha így teszünk, akkor ezzel is hozzájárulunk az ingerlékenység, az álmatlanság, a koncentrációs nehézségek, az izomgörcs, a szédülés vagy a fejfájás megelőzéséhez.
A hidrogén-karbonát megnyugtatja a gyomrot
A mostani generációk népbetegsége a reflux. Kivédeni nem, de a tüneteket csökkenteni mindenképp lehet. Többek között azzal, ha az ezzel küzdő emberek a literenként 600 milligramm hidrogén-karbonát tartalmú ásványvizeket vásárolják meg. Az emésztési bántalmaktól szenvedők is enyhíthetik a panaszaikat, ha keserűbb ízű, több mint 200 milligramm szulfáttal készült ásványvizeket fogyasztják.
Óvatosan a nátriummal
A magyar lakosságról általában elmondható az, hogy szereti a sós ízeket. Emiatt jellemző ránk, hogy az ajánlottnál 2,5-szer több nátriumot viszünk be a szervezetünkbe mindennap. Ez pedig azért káros, mert növeljük vele a szív-és érrendszeri megbetegedések kialakulásának a lehetőségét. A vízgyártók ezt ellensúlyozandó nátriumszegény vizeket is bevezettek már a hazai piacra. Ennek köszönhetően, aki jobban odafigyelne ezen a téren az egyensúly fenntartására, azoknak a kifejezetten alacsony, 20 milligramm alatti nátriumot tartalmazó vizek az ajánlottak. Ma már a vashiány esetén is választhatunk vasban gazdag ásványvizet. Csak azt kell figyelni, hogy a címkén fel legyen tüntetve, hogy a termék minimum 1 milligramm vasat tartalmaz.
Zárásként fontos megjegyezni, hogy a természetes ásványvizeknek kedvező az összetételük, jó az ízük, kiváló szomjoltóak, illetve energiamentesek. Korosztálytól, napszaktól, időjárástól függetlenül a fogyasztásukat mindenki számára csak ajánlani lehet, a címkén feltüntetett ásványianyagok mennyiségének figyelembevételével.
Zöldinfó
Újabb figyelmeztető jel: 2025 lett a brit meteorológia legforróbb éve
A legmelegebb és a legnaposabb év volt 2025.
Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet Önnek! Ingyenes kalkulálás itt (x)
A brit meteorológiai intézet beszámolója szerint kettős rekordot döntött a tavalyi év: 2025 volt a legmelegebb és a legnaposabb esztendő a rendszeres feljegyzések 182 ével ezelőtti kezdete óta – írja az alternativenergia.hu. A szolgálat közölte: előzetes adatai alapján az országos átlaghőmérséklet 10,09 fok volt, vagyis megdöntötte a 2022-ben feljegyzett 10,03 fokos előző rekordot. Az intézet hangsúlyozta azt is, hogy 1884 – a modern tudományos módszerekkel végzett mérések kezdete – óta 2025 volt mindössze a második olyan év 2022 után, amikor az éves középhőmérséklet meghaladta a 10 fokot Nagy-Britanniában. Az adatsorból kiderül mindemellett, hogy az 1884 óta mért, éves szintre számított négy legmagasabb középhőmérsékletet a legutóbbi öt évben jegyezték fel, és a tíz legmelegebb év mindegyike az elmúlt két évtizedben volt. A XXI. század kezdete óta hat éves melegrekordot mértek: az éves középhőmérséklet alapján 2002, 2003, 2006, 2014, 2022 és immár 2025 is megdöntötte az addigi rekordokat – áll a brit meteorológia pénteki tájékoztatásában.
Az intézet kiemelte: tavaly március és augusztus között mindegyik hónapban legalább 1 fokkal magasabb volt az átlaghőmérséklet, mint az 1991-2020 közötti időszak azonos hónapjaiban. A szolgálat már szeptemberben jelezte, hogy a rendszeres mérések kezdete óta a tavalyi nyár volt a legforróbb Nagy-Britanniában. Az akkori ismertetés szerint 2025. június 1. és augusztus 31. között 16,1 fok volt a középhőmérséklet az országban, 1,51 fokkal magasabb a hosszú távú meteorológiai átlagnál. Ezzel megdőlt az előző rekord, amelyet 2018 nyarán mértek 15,76 fokos középhőmérséklettel. A tavalyi új rekord azt is jelenti, hogy a rendszeres mérések óta feljegyzett öt eddigi legforróbb brit nyár mindegyike a 2000 utáni időszakra esett. A tavalyi rekordnyár előtt a felső ötös mezőnyben szerepelt még 1976 hírhedten meleg és aszályos nyara is 15,7 fokos középhőmérséklettel, ez azonban a 2025-ben elért új nyári rekorddal kiesett ebből a csoportból.
A tavaly nyári hónapokban mért legmagasabb napi hőmérséklet 35,8 fok volt. Ez ugyan elmaradt az eddigi rekordtól, amelyet 2022 júliusában jegyeztek fel 40,3 fokkal, de a kánikula tartóssága miatt összességében mégis 2025 nyara volt a legmelegebb a modern brit meteorológia történetében. A tavalyi év egészéről pénteken közzétett mérési statisztika szerint 2025 a legnaposabb év rekordját is megdöntötte: tavaly összesen 1648,5 napfényes órát észleltek a meteorológiai szolgálat műszerei, 61,4 órával többet, mint a 2003-as előző rekordévben. Mark McCarthy, a brit meteorológiai szolgálat klímatudományi igazgatója a pénteki tájékoztatáshoz fűzött elemzésében úgy fogalmazott: a tavalyi nagyon meleg év is igazolja az emberi tevékenység okozta éghajlatváltozás következményeivel kapcsolatos várakozásokat.
Hozzátette: ez nem jelenti azt, hogy mindegyik év új melegrekordot hoz, de a meteorológiai megfigyelésekből és a klímamodellekből egyértelműen kitűnik, hogy az emberi tevékenység okozta globális felmelegedés Nagy-Britannia éghajlatát is befolyásolja.
-
Zöld Energia1 hét telt el a létrehozás ótaOlcsó és hatékony megoldás a homokkal tárolt napenergia a főzésben?
-
Zöldinfó3 nap telt el a létrehozás ótaÖtszáz hektárnyi „erdőtüdő”: így járul hozzá a fásítás a klímavédelemhez
-
Zöld Közlekedés3 nap telt el a létrehozás ótaVilágsiker és magyar előretörés: erős évet zár a BYD 2025-ben
-
Zöldinfó5 nap telt el a létrehozás ótaKamerák, tereprendezés, közösségi bevonás: új hulladékellenes program startol
-
Zöldinfó2 nap telt el a létrehozás ótaAmikor a Föld is szenved: teremtésvédelemről és klímaváltozásról a Kék bolygó podcastban
