Zöldinfó
Mit rejt az ásványvíz?
Ha alaposabban szemügyre vesszük a természetes ásványvizek címkéit, akkor azok árulkodóbbak, mint elsőre gondolnánk. Bár gyártója válogatja, hogy mi szerepel a palackokon, már a feltüntetett alapinformációk is segítenek abban, hogy eldönthessük, hogy melyik víz az, ami leginkább az igényeink szerint való. A könnyebb döntéshez ad támpontokat az alábbi, a hazai természetes ásványvizek ásványi anyag összetevőiről szóló útmutató.
Az egyik legismertebb hazai ásványvíz márka, a MIZSE idén tavasszal készített országos, online, reprezentatív kutatásából kiderült, hogy a magyar felnőttek kezdenek egyre tudatosabb vízfogyasztókká válni. A felmérés szerint a döntésnél a három fő választási szempont az ár (43%), az, hogy Magyarországon készül-e (40%), illetve az ásványvíz cimkéjének informatív jellege, azaz fel van-e tüntetve rajta, hogy mit tartalmaz, hol és hogyan készült. Ez a válaszadók 36 százalékának volt fontos, és ők értelmezik is az olvasottakat.
„A természetes ásványvíz elnevezés már önmagában minőséget jelző meghatározás. Az a termék sorolható be ebbe a kategóriába, amelynek forrása védett, felszín alatti vízadó rétegben található, szennyeződésmentes, ásványianyag- és nyomelem-tartalma, valamint egyéb összetevői révén egészségügyi szempontból is előnyös tulajdonságokkal rendelkezik. Pont ezért mindig ott kell palackozni, ahol a felszínre hozzák, és nem változtathatóak meg a víz jellegzetes tulajdonságai, összetevői. Csak szén-dioxid adható hozzá, amit ugyanakkor a legtöbb ásványvíz természetes állapotában is tartalmaz. A vizek közti különbség az ásványianyag-tartalmukból, összetételükből fakad.” – foglalta össze a legfontosabb tudnivalókat a természetes ásványvizekről Antal Emese dietetikus, szociológus.
Hozzátette a boltokban háromféle ásványianyag-tartalmú ásványvízzel lehet találkozni. Közülük a nagyon csekély jelzőt azok kapják, amelyekben literenként kevesebb, mint 50 milligramm ásványi anyag található. Ennek tízszerese, maximum 500 milligramm van a csekély ásványianyag-tartalmú kategóriába eső vizeknél, míg az ásványi anyagban gazdag minősítést a több mint 1500 milligrammot magukban rejtő természetes ásványvizek birtokolják.
Bár már ezek a mennyiségi adatok is sok támpontot biztosítanak, azért arra nem adnak választ, hogy mit vegyünk, ha éppen vérnyomáscsökkentő, csonterősítő, vagy más típusú terápia részeként terveznénk meg a napi folyadékbevitelünket. A célnak legmegfelelőbb víz kiválasztáshoz a címkén felsorolt összetevők átböngészése adhat segítséget.
Mennyi kell kalciumból, vagy magnéziumból?
Ha a palack címkéjén az olvasható, hogy a vízben literenként 150 milligramm, vagy annál több kalcium található, akkor biztosak lehetünk abban, hogy a termék rendszeres fogyasztásával jelentősen hozzájárulunk a normál csontozat és fogazat fenntartásához szükséges kalciumbevitel napi fedezéséhez. Hasonlóképp, ha az idegrendszer és az izmok megfelelő működéséhez elengedhetetlen magnéziumban gazdag vizet szeretnénk fogyasztani, akkor arra kell figyelnünk, hogy 50 milligramm, vagy azt meghaladó mennyiségben legyen benne a vízben ez az ásványi anyag. Ha így teszünk, akkor ezzel is hozzájárulunk az ingerlékenység, az álmatlanság, a koncentrációs nehézségek, az izomgörcs, a szédülés vagy a fejfájás megelőzéséhez.
A hidrogén-karbonát megnyugtatja a gyomrot
A mostani generációk népbetegsége a reflux. Kivédeni nem, de a tüneteket csökkenteni mindenképp lehet. Többek között azzal, ha az ezzel küzdő emberek a literenként 600 milligramm hidrogén-karbonát tartalmú ásványvizeket vásárolják meg. Az emésztési bántalmaktól szenvedők is enyhíthetik a panaszaikat, ha keserűbb ízű, több mint 200 milligramm szulfáttal készült ásványvizeket fogyasztják.
Óvatosan a nátriummal
A magyar lakosságról általában elmondható az, hogy szereti a sós ízeket. Emiatt jellemző ránk, hogy az ajánlottnál 2,5-szer több nátriumot viszünk be a szervezetünkbe mindennap. Ez pedig azért káros, mert növeljük vele a szív-és érrendszeri megbetegedések kialakulásának a lehetőségét. A vízgyártók ezt ellensúlyozandó nátriumszegény vizeket is bevezettek már a hazai piacra. Ennek köszönhetően, aki jobban odafigyelne ezen a téren az egyensúly fenntartására, azoknak a kifejezetten alacsony, 20 milligramm alatti nátriumot tartalmazó vizek az ajánlottak. Ma már a vashiány esetén is választhatunk vasban gazdag ásványvizet. Csak azt kell figyelni, hogy a címkén fel legyen tüntetve, hogy a termék minimum 1 milligramm vasat tartalmaz.
Zárásként fontos megjegyezni, hogy a természetes ásványvizeknek kedvező az összetételük, jó az ízük, kiváló szomjoltóak, illetve energiamentesek. Korosztálytól, napszaktól, időjárástól függetlenül a fogyasztásukat mindenki számára csak ajánlani lehet, a címkén feltüntetett ásványianyagok mennyiségének figyelembevételével.
Zöldinfó
Fenntartható élményközponttal bővült Székelyföld egyik legkülönlegesebb természeti kincse
A zöld turizmust elősegítő ökocentrumot adtak át a Szent Anna-tónál.
Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)
A székelyföldi létesítmény létrejötte fontos lépés a vulkanikus eredetű tó és a Mohos-tőzegláp fenntartható turisztikai hasznosítása felé – írta az alternativenergia.hu hírportál. A beruházást a Magyar Turisztikai Ügynökség közvetítésével a magyar kormány támogatta. Dósa Elek Levente, a természetvédelmi területet felügyelő Pro Szent Anna Egyesület ügyvezetője elmondta: az egyesület és a Lázárfalvi Közbirtokosság közel másfél évtizede vállalta, hogy megőrzi és a jövő generációkkal is megismerteti a hely valódi értékét. Így született meg az ökocentrum gondolata, a kráterek egész területét magába foglaló rendszer, ahol a természetben való létezés ötvöződik a tudományos megismeréssel, a felelős és tudatos viselkedéssel, a hely tiszteletével – mondta.
“Az ökocentrum soha nem látott léptékű lehetőséget jelent. Mindenekelőtt a civilizált látogatási körülményeket valósítja meg, ezen túl keretrendszert biztosít az oktatási-nevelési foglalkozásoknak, és hozzájárul továbbra is a hely fokozott védelméhez” – idézte a hírportál az ügyvezetőt. Elmondta, a projekt nyomán felújított parkoló fogadja a látogatókat, a központban interaktív parkot alakítottak ki a gyerekeknek, a Mohos-tőzeglápban összefüggő pallórendszert alakítottak ki, mely tíz kilométeres ösvényhálózathoz kapcsolódik, amelyen körbe lehet járni a kráterek bérceit. Az ökocentrum központi eleme a tudásközpont épülete, mely az 1963-ban épült menedékház felújításával és kibővítésével jött létre. Földszintjén információs pult, kiállítótér, a Csomád-vulkán háromdimenziós modellje és információs pannók vannak. Étkező, fedett és szabadtéri terasz tartozik hozzá, alagsorában vetítőtermet alakítottak ki. Az emeleten irodahelyiségek és három kutatói szolgálati lakás kapott helyet.
A kiállítótér és vetítőterem egyelőre előzetes egyeztetés alapján látogatható, az állandó nyitvatartás a nyári szezonban kezdődik. Az avatóünnepségen megjelenteket Szakács Márton, a Lázárfalvi Közbirtokosság elnöke köszöntötte, aki köszönetet mondott a magyar kormánynak a támogatásért. Tánczos Barna, a román kormány miniszterelnökhelyettese arról beszélt, hogy a természet védelme kötelesség, a központ pedig segíti az egyedülálló természeti értékek megismerését és megbecsülését. “Az itt folyó munka, az oktatás, a szemléletformálás, a kutatás hozzájárul ahhoz, hogy a jövő generáció ne csak örökölje, hanem tudatosan őrizze is ezt a páratlan természeti értéket.” “A Szent Anna-tónál bebizonyították, lehet olyan turisztikai tevékenységet folytatni, amely egyszerre fenntartható, ismeretterjesztő és élményt nyújt. A Szent Anna-tó – Mohos Tőzegláp Ökocentrum és Tudásközpont a múlt értékeire építve kínál korszerű, jövőbe mutató élményt a látogatóknak” – idézte a politikust a Maszol.
Varga Ferenc, Magyarország Csíkszeredai Főkonzulátusának konzulja kiemelte: Magyarország számára is kiemelten fontos minden olyan kezdeményezés, amely a természetvédelmet szolgálja. A természetvédelem, a fenntartható gondolkodás, a tudás átadása olyan ügyek, amelyek túlmutatnak a határokon – húzta alá. Az avatón Tamás Sándor, a Kovászna megye önkormányzat elnöke és Szántó László, Csíkkozmás polgármestere is megosztotta a hellyel kapcsolatos élményeit. Korodi Szabolcs, a tervezőcsapat vezetője a Szent Anna-tó funkcióinak változását ismertette.
A közelében található kápolna miatt hosszú ideig búcsújárók helyként volt ismert, majd az 1960-as évektől sátorozni, kirándulni is érkeztek emberek. Az 1990-es években képzőművészeti tábornak és triatlonversenyeknek is helyt adott. Az ökocentrum épületét az országos építészeti biennálén az elmúlt két év legkiemelkedőbb négy turisztikai fejlesztése közé sorolták – mondta. A Székelyföld egyik legfontosabb természeti látványosságának számító Szent Anna-tó egy vulkán kráterében alakult ki. A tó tulajdonképpen a vulkánkráterbe lehulló esővizet tárolja, sem forrása, sem lefolyása nincsen, ezért vize csekély mértékben képes az öntisztulásra. A tóban 2018 tavaszán tiltották be a fürdőzést.
-
Zöldinfó1 hét telt el a létrehozás ótaSpeciális repülőgép pásztázza a föld mélyét Magyarországon
-
Zöld Energia1 hét telt el a létrehozás ótaArany minősítést kapott a Börzsöny egyik legzöldebb szállodája
-
Zöldinfó1 hét telt el a létrehozás ótaMagyarország az ETS2 halasztását sürgeti: túl nagy teher lenne a lakosságnak
-
Zöldinfó1 hét telt el a létrehozás ótaIdeiglenes engedélyt kapott a szerb olajimport
-
Zöldinfó5 nap telt el a létrehozás ótaPasszold vissza, Tesó! – újraindult a használt mobilok gyűjtése
