Még nem késő pályázni a 2,5 millió forintos állami energiatároló támogatásra! Kattintson ide! (x)

Kedvezőtlen piaci időzítés körvonalazódik a hazai napelemes és energiatárolós szektorban: miközben Magyarországon jelentős állami támogatási programok indulnak a lakossági és vállalati beruházások felpörgetésére, Kína áprilistól megszünteti a napelemek exportjára adott 9 százalékos áfa-visszatérítést, az energiatároló akkumulátoroknál pedig 9-ről 6 százalékra csökkenti azt. A lépés nem váratlan, hiszen a kínai export-ösztönzők fokozatos kivezetése régóta napirenden van, az akkumulátoroknál például 2027-re teljesen eltűnhet a kedvezmény – írja az alternativenergia.hu. A mostani ütemezés azonban érzékenyen érinti a magyar piacot, mert épp akkor jön, amikor az állam jelentős keresletélénkítést indít. A lakossági programban a háztartások legfeljebb 2,5 millió forint támogatást kaphatnak akkumulátoros-napelemes rendszerekre. A jelentkezés február elején megnyílt és március 15-ig tart, a 100 milliárd forintos induló keret pedig elvileg 40 ezer pályázatra lett volna elegendő. A regisztrációk száma azonban rövid idő alatt 75 ezer fölé nőtt, így a keret bővítése is napirendre került.

Közben az Energiaügyi Minisztérium a Jedlik Ányos Program keretében egy 50 milliárd forintos vállalati energiatároló pályázatot is megnyitott. A keresleti oldal tehát látványosan erősödik, miközben a kínai intézkedések költségoldali nyomást hoznak. A mechanizmus viszonylag egyszerű: a kínai gyártók eddig a nettó exportár 9 százalékának megfelelő áfa-visszatérítést érvényesíthettek a napelemeknél. Ennek megszűnése a gyártói oldalon közvetlen költségnövekedést okoz, amit várhatóan beépítenek az árakba. Elméletben ez önmagában mintegy 9 százalékos drágulást indokolhat a panelek, illetve körülbelül 3 százalékosat az akkumulátorok esetében.

A piaci várakozások azonban ennél magasabb, akár 10–20 százalékos áremelkedést sem zárnak ki. A hazai nagy- és kiskereskedelmi piacon is úgy látják, hogy a 3–9 százalék inkább alsó küszöb lehet, mivel az alapanyagárak már januárban emelkedni kezdtek, és a gyártók eltérő tempóban építik be a költségnövekedést.

További bizonytalanságot jelent, hogy az export-visszatérítés csak azokra a termékekre érvényes, amelyek március végéig elhagyják a kínai kikötőket. Emiatt a magyar importőrök számára a gyors előrerendelés sem jelent teljes védelmet, ráadásul a nagy készletek felhalmozását pénzügyi és logisztikai korlátok is nehezítik. A kínai újév utáni időszakban a logisztika túlterheltsége és a hosszabb szállítási idők további kockázatot jelenthetnek. Kommunikációs szempontból sem egyszerű a helyzet: a végfelhasználók könnyen gondolhatják majd, hogy az áremelkedés a támogatási boom „ráemelése”, miközben a költségnövekedés jelentős része a globális ellátási láncban és a kínai fiskális változásokban gyökerezik.

Összességében a magyar támogatási programok erős keresletet generálhatnak, de a beruházók számára fontos üzenet, hogy a rendelkezésre álló támogatási összeg reálértéke a következő hónapokban a piaci ármozgások miatt csökkenhet.