

Zöldinfó
Muzsikál az erdő – Május közepén Kecskeméten és térségében várják a közönséget
Május 17-én a kecskeméti Nyíri erdőben, május 18-án pedig Lakitelek-Tőserdőn folytatódik a programsorozat.
Spóroljon a villanyszámláján! Kérje ingyenes napelem kalkulációnkat itt! (x)
A Muzsikál az Erdő Alapítvány tájékoztatása szerint május 17-én, szombaton a Nyíri erdőben, a Vackor Vár Erdei Iskola területén a gyermekeket kézművesfoglalkozások, akvarellfestés, a Kecskeméti Vadaskert interaktív állatbemutatója, a Leskowsky Hangszergyűjtemény bemutatója, kencekészítés, valamint a Görbetükör Színház előadása várja.
Az érdeklődők megnézhetik az 1848-49-es múzeum és a Muzsikál az erdő 2024-es fotó- és gyerekrajz pályázatára érkezett alkotásokból, képekből válogatott kiállítást. A millenniumi hársfakör és a szilfakör ezen a napon erdei rendezvényterekké alakul át. Itt lesznek a Kecskeméti Szimfonikusok és a Bohém Jazz Quartet, de bemutatkozhatnak a kecskeméti Kodály Iskola növendékei és a Mátyás Király Citerazenekar tagjai is. Az erdei élménysétát Madácsi Sándor erdészetvezető és Szabó Lajos erdőmérnök vezeti, a téma a fenntartható erdőgazdálkodás és az erdő szerepe a fenntarthatóságra nevelésben lesz.
Másnap, május 18-án, vasárnap a programok Lakitelek-Tőserdőn folytatódnak. A legkisebbeket játszóházzal és kézműves programokkal várják, de lesz Vitéz László bábelőadás, TőserdőLelke és erdőismereti élményséta is. Kiállítás keretében ismerhetik meg a látogatók a 950 éves Tiszaalpárt, és Rokonlelkek címmel a Kapocs Kistérségi Kulturális Egyesület kézműveseit. Zenei programként bemutatkoznak a Lakiteleki Eötvös Loránd Általános Iskola és Alapfokú Művészeti Iskola tehetséges növendékei és tanárai, énekel az Aurin Leánykar Durányik László vezetésével, de fellép a Three Roses Trió és Hot Jazz Band is.
A Muzsikál az erdő 2024-es gyermekrajz pályázatának eredményei is kiderülnek, hiszen a legjobb alkotásokból készült kiállítás egész nap megnézhető. Mint írják, a Muzsikál az erdő a Hírös Városban rendezvény összefogás, együttműködés eredményeként jöhet létre, ezt jelképezi az erdei koncerthelyszíneken felállított Összetartás dombormű, Józsa Judit kerámiaszobrász alkotása. Létrehozásának 22. évfordulóját ünnepli idén a Muzsikál az erdő rendezvénysorozat. Fennállása alatt a fő célja nem változott: az erdő és a zene, a művészet erejével a környezettudatos, fenntartható életvitel irányába mozdítani a rendezvény résztvevőit.

Zöldinfó
Rekordmeleg nyarak, csökkenő vízszint: kritikus állapotban a Velencei-tó
A Velencei-tó hazánk harmadik legnagyobb, bár igen sekély természetes tava, mely emiatt fürdőzésre kiválóan alkalmas.

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet Önnek! Ingyenes kalkulálás itt (x)
Ugyanakkor épp a sekélysége miatt rendkívüli módon kitett az időjárási és éghajlati változások hatásainak is – közölte az alternativenergia.hu. Rövid tanulmányukban Szabó Péter és Pongrácz Rita (ELTE Meteorológiai Tanszék) azt vizsgálták, hogy a tó mely évszakban melegedett a legjobban, és ez mennyire függ a levegő hőmérsékletétől. A „napfény tavának” nevezett Velencei-tó vize 2022 szeptember elején rekord alacsony szintre süllyedt a hónapokon át tartó csapadékhiány és a tartós hőség okozta nagy párolgás együttes hatása következtében. A meleg és az alacsony vízállás egyértelműen kedvezőtlenül hat a tavi ökoszisztémára, de emellett a hirtelen lehűlések vagy felmelegedések is (ami az idei, 2025-ös májusban is történt) tömeges halpusztuláshoz vezethetnek. Ez egy öngerjesztő folyamat, ugyanis a meleg levegő erőteljesebben csökkenti a vízszintet, mely így kisebb hőkapacitással még könnyebben fel tud melegedni.
A HungaroMet Nonprofit Zrt. adatai és a Közép-dunántúli Vízügyi Igazgatóság 1971-től 2024-ig tartó hosszabb időszakot lefedő mérései alapján megállapíthatjuk, hogy:
- A víz és a levegő nyári és éves átlaghőmérséklete között nagyon magas a korrelációs együttható, azaz nagy biztonsággal valószínűsíthető, hogy a levegő hőmérséklete jelentősen befolyásolja a tavit.
- Szinte minden évben és évszakban elmondható, hogy a Velencei-tó melegebb, mint a levegő: különösen ősszel és nyáron, legkevésbé pedig tavasszal. Ezen évszakos viselkedés a levegő és a víz eltérő hőkapacitásával magyarázható.
- A hazai átlagnál jobban melegszik a Velencei-tó és annak környezete: 1971 óta a tó nyáron átlagosan több mint 4 °C-kal melegebb, míg a levegő ennél kisebb mértékben melegedett.
- Az egyébként is magas nyári vízhőmérséklet nőtt a legjobban az évszakok közül, ami vélhetően a növekvő napsugárzásnak köszönhető: a tó a nappali órákban a nagyobb mértékű sugárzáselnyelés miatt jobban melegszik a levegőnél. Ezen változások 99%-os megbízhatósággal szignifikánsak.
Ha rövidebb, az éghajlati elemzésekben szokásosan alkalmazott 30 éves ún. normál időszakok sorozatát vizsgáljuk az évszakokat külön-külön tekintve, akkor jól látható, hogy a megfigyelhető változások nem lineárisak. A vízhőmérsékletek trendje egyértelműen növekvő ütemű minden évszakban. A kezdetben legerőteljesebb nyári melegedés lelassult, jelenleg kb. 2,5-3 °C/30 év a növekvő trend mértéke. Ugyanakkor az őszi és téli trendek a 21. század legelején még egyáltalán nem mutattak emelkedést, az illesztett lineáris trendek a nyári növekedési ütemet fokozatosan elérve az utóbbi néhány évtizedben váltak erőteljesebbé. A levegő ezzel szemben jóval változékonyabban és alapvetően kisebb mértékben melegedett (télen a 2000-es évek elejéig sokáig inkább hűlő tendencia volt jellemző), sokszor nem is fokozódó ütemben. Ez alól kivétel talán a kezdeti, tavinál nagyobb nyári melegedés és a legutóbbi három évtized (1995–2024) téli melegedése.
Az okok feltárásához nem elégséges a hőmérsékleten túl csupán a napsugárzás, a felhőzet vagy a szél vizsgálata, vagy az, hogy a tóba a felszín alól folyamatos a vízutánpótlás. A korábban csapadéktöbblettel rendelkező időszak esetén a pátkai és a zámolyi tározóból vízhozzáeresztés kissé befolyásolhatta a víz mennyiségét és hőfokát, de jelenleg mindkét tározó üres, így ennek sincs befolyásoló hatása. Valószínűleg a közvetlenül emberi tevékenységből eredő folyamatok (beépítettség, locsolás és a sekély felszín alatti víz használata) is állnak ezen hatások mögött. Az okozat azonban egyértelmű: a kritikus időszakokban, főleg nyáron jelentősen melegedett a tó, amely kedvezőtlenül hat a tavi ökoszisztémára, gyengíti a tó vízminőségét, és csökkenti annak vízszintjét. Ennek megfékezéséhez a globális kibocsátások mérséklésén túl azonnali beavatkozásra volna szükség regionális adaptációs stratégiák formájában.
-
Zöldinfó1 hét telt el a létrehozás óta
Poloskák, csigák, dióburokfúrólégy? Itt a természetes védekezés eszköztára
-
Zöldinfó7 nap telt el a létrehozás óta
Kritikus helyzet Parajdon: sóbánya elöntve, ivóvízhiány és ökológiai válság fenyeget
-
Zöld Energia4 nap telt el a létrehozás óta
Kiderült mi befolyásolja a napelemek teljesítményét nagymértékben!
-
Zöld Energia6 nap telt el a létrehozás óta
A nap ereje lenyomta az árakat – szinte fizettek, hogy fogyasszunk
-
Zöldinfó1 hét telt el a létrehozás óta
A nádas titkai: tonnaszámra rejtett hulladék a Tisza-tó szigetein