Zöldinfó
Nagy István: technológiai modernizáció zajlik a magyar mezőgazdaságban
Technológiai modernizáció zajlik a magyar mezőgazdaságban, ezt bizonyítja, hogy évek óta dinamikusan nő a magyarországi mezőgazdasági gépek értékesítése – mondta az agrárminiszter a 41. AGROmashEXPO és Agrárgép Show kiállítás megnyitóján szerdán Budapesten a Hungexpón.
Nagy István kiemelte, 2021-ben átlépte a 300 milliárd forintot a mezőgazdasági gépek és alkatrészek forgalma. A növekedés 2022-ben is folytatódott: csak új mezőgazdasági gépekre és eszközökre a gazdálkodók tavaly az év első kilenc hónapjában 269 milliárd forintot költöttek. Kitért azokra a kormányzati döntésekre is, amelyek 2023-ban komoly segítséget jelentenek a magyar gazdálkodóknak. Példaként említette a kizárólag a mezőgazdaság számára biztosított hitelmoratórium lehetőségét, a 2022 utolsó három hónapjában kifizetett több mint 320 milliárd forint jövedelempótló agrártámogatást, és az idei évre tervezett 1400 milliárd forint agrár- és vidékfejlesztési támogatás kifizetésének lehetőségét is.
A miniszter emlékeztett, hogy tavaly novemberben az Európai Bizottság elfogadta Magyarországnak a Közös Agrárpolitikához (KAP) kapcsolódó stratégiai tervét, amely történelmi lehetőség a magyar vidék és az egész agrárium számára. Az uniós források kiemelkedő, 80 százalékos nemzeti költségvetési hozzájárulással együtt minden eddiginél nagyobb segítséget jelentenek a gazdálkodók és az élelmiszerfeldolgozók számára. A stratégiai terv 2485 milliárd forint közvetlen és ágazati agrártámogatás, valamint 2891 milliárd forint vidékfejlesztési forrás felhasználási feltételeit tartalmazza. Ez utóbbinak több mint felét gazdasági fejlesztésre fordítják, így meghatározó lesz a hatékonyságot, versenyképességet növelő beruházások támogatása, ezen belül pedig a digitális technológiákra átállás ösztönzése.
Hozzátette, továbbra is fenntartják az agrárvállalkozások energetikai célú fejlesztésének kiemelt támogatását. A cél a mezőgazdasági üzemek energia önellátásának növelése, az energiahatékonyság javítása és a megújuló energiaforrások felhasználásának támogatása. “A közép- és hosszú távú versenyben maradáshoz a jelenlegi rendkívüli körülmények között is nélkülözhetetlen az, hogy előre meneküljünk, és modernizáljuk az ágazatot” – fogalmazott Nagy István. Ganczer Gábor, a Hungexpo Zrt. vezérigazgatója elmondta, az AGROmashEXPO és Agrárgép Show kiállítás Magyarország legjelentősebb agrárgépipari rendezvénye, az idén 7 pavilonban csaknem 300 kiállító várja a látogatókat. Az eseményen átadták az AGROmashEXPO nagydíját, amelyet a Fliegl Abda Gépgyártó Kft., az Agrotec Magyarország Kft. és az Axiál Kft. kapott meg.
A helyszínen kiadott közlemény szerint a rendezvény a mezőgépek, a precíziós gazdálkodás digitális megoldásainak legjelentősebb hazai fóruma, amelyen a magyar cégek mellett 12 ország, köztük Ausztria, Csehország, Németország kiállítói is bemutatkoznak. A négynapos kiállításra az érdeklődők január 25-28. között látogathatnak ki.
Zöldinfó
Magyar kutatók menthetik meg a dunai ingola állományát
Elsőként szaporítottak dunai ingolát a MATE kutatói.
Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)
Elsőként szaporítottak dunai ingolát, és telepítették vissza a halfaj szaporulatát eredeti élőhelyére a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem (MATE) kutatói – tájékoztat az alternativenergia.hu. A közlemény szerint a MATE Akvakultúra és Környezetbiztonsági Intézetének Halászatfejlesztési Tanszékén végzett munka az első ilyen jellegű természetvédelmi célú visszatelepítési tevékenység a világon. A dunai ingola Magyarországon fokozottan védett, endemikus faj. Angolnaszerű, pikkelytelen testtel és állkapocs nélküli, szívófogas szájjal rendelkezik. Ivarszervei páratlanok, izomrostjai nem tagoltak. A kifejlett példányok az ívás után elpusztulnak. A lárvák 3-5 éves fejlődés után metamorfózison mennek keresztül, kialakítva rövid életű ivarérett formájukat.
A faj a legősibb ma is élő gerincesek közé tartozik, formája és életciklusa 360 millió éve szinte változatlan. A kutatás a MATE és a Duna-Ipoly Nemzeti Park együttműködésében, egy NKFI Advanced pályázat keretében valósult meg 2025 és 2026 között. A szakemberek a Rábából gyűjtöttek be ivarérett egyedeket. Az ivartermékeket hormonálisan indukált szaporítással, valamint természetes úton beérett egyedekből nyerték ki. A megtermékenyítést száraz eljárással végezték, majd az embriókat és lárvákat különböző fejlődési stádiumokig nevelték.
A két év során közvetlenül kelés előtt álló ikrákat és néhány napos lárvákat szállítottak vissza a folyóba, a szülőállatok eredeti szaporodási helyére. A módszer célja az volt, hogy a ragadozóktól védett, előnevelt lárvák a természetes élőhelyükön fejlődhessenek tovább. A két esztendő alatt összesen 10 105 egyedet telepítettek vissza a folyóba a kutatók. A visszatelepített példányok természetvédelmi összértéke meghaladja az egymilliárd forintot. A közlemény szerint a faj szaporodásbiológiai sajátosságainak feltárása jelenleg is tart. A MATE a munkát hazai és külföldi társintézményekkel – az Eötvös Loránd Tudományegyetemmel, a Nemzeti Közszolgálati Egyetemmel, valamint a brit Birmingham Universityvel és a japán Kanazawa Universityvel – együttműködésben végzi.
-
Zöldinfó6 nap telt el a létrehozás ótaKutatók szerint újra kell gondolni az Alföld földhasználatát
-
Zöld Energia1 hét telt el a létrehozás ótaSzázezreket spórolhat a hőszivattyú telepítésén: mutatjuk a legegyszerűbb megoldást
-
Zöld Közlekedés5 nap telt el a létrehozás ótaEgyre kevesebben keresnek dízelautót, de az árak tovább emelkednek
-
Zöldinfó2 nap telt el a létrehozás ótaPapírszámla helyett digitális ügyintézés: ezt kéri az MVM az ügyfelektől
-
Zöldinfó1 hét telt el a létrehozás ótaEgyre erősödik az El Niño: veszélybe kerülhetnek a termések és nőhet az energiaigény
