Zöldinfó
Nagy István: technológiai modernizáció zajlik a magyar mezőgazdaságban
Technológiai modernizáció zajlik a magyar mezőgazdaságban, ezt bizonyítja, hogy évek óta dinamikusan nő a magyarországi mezőgazdasági gépek értékesítése – mondta az agrárminiszter a 41. AGROmashEXPO és Agrárgép Show kiállítás megnyitóján szerdán Budapesten a Hungexpón.
Nagy István kiemelte, 2021-ben átlépte a 300 milliárd forintot a mezőgazdasági gépek és alkatrészek forgalma. A növekedés 2022-ben is folytatódott: csak új mezőgazdasági gépekre és eszközökre a gazdálkodók tavaly az év első kilenc hónapjában 269 milliárd forintot költöttek. Kitért azokra a kormányzati döntésekre is, amelyek 2023-ban komoly segítséget jelentenek a magyar gazdálkodóknak. Példaként említette a kizárólag a mezőgazdaság számára biztosított hitelmoratórium lehetőségét, a 2022 utolsó három hónapjában kifizetett több mint 320 milliárd forint jövedelempótló agrártámogatást, és az idei évre tervezett 1400 milliárd forint agrár- és vidékfejlesztési támogatás kifizetésének lehetőségét is.
A miniszter emlékeztett, hogy tavaly novemberben az Európai Bizottság elfogadta Magyarországnak a Közös Agrárpolitikához (KAP) kapcsolódó stratégiai tervét, amely történelmi lehetőség a magyar vidék és az egész agrárium számára. Az uniós források kiemelkedő, 80 százalékos nemzeti költségvetési hozzájárulással együtt minden eddiginél nagyobb segítséget jelentenek a gazdálkodók és az élelmiszerfeldolgozók számára. A stratégiai terv 2485 milliárd forint közvetlen és ágazati agrártámogatás, valamint 2891 milliárd forint vidékfejlesztési forrás felhasználási feltételeit tartalmazza. Ez utóbbinak több mint felét gazdasági fejlesztésre fordítják, így meghatározó lesz a hatékonyságot, versenyképességet növelő beruházások támogatása, ezen belül pedig a digitális technológiákra átállás ösztönzése.
Hozzátette, továbbra is fenntartják az agrárvállalkozások energetikai célú fejlesztésének kiemelt támogatását. A cél a mezőgazdasági üzemek energia önellátásának növelése, az energiahatékonyság javítása és a megújuló energiaforrások felhasználásának támogatása. “A közép- és hosszú távú versenyben maradáshoz a jelenlegi rendkívüli körülmények között is nélkülözhetetlen az, hogy előre meneküljünk, és modernizáljuk az ágazatot” – fogalmazott Nagy István. Ganczer Gábor, a Hungexpo Zrt. vezérigazgatója elmondta, az AGROmashEXPO és Agrárgép Show kiállítás Magyarország legjelentősebb agrárgépipari rendezvénye, az idén 7 pavilonban csaknem 300 kiállító várja a látogatókat. Az eseményen átadták az AGROmashEXPO nagydíját, amelyet a Fliegl Abda Gépgyártó Kft., az Agrotec Magyarország Kft. és az Axiál Kft. kapott meg.
A helyszínen kiadott közlemény szerint a rendezvény a mezőgépek, a precíziós gazdálkodás digitális megoldásainak legjelentősebb hazai fóruma, amelyen a magyar cégek mellett 12 ország, köztük Ausztria, Csehország, Németország kiállítói is bemutatkoznak. A négynapos kiállításra az érdeklődők január 25-28. között látogathatnak ki.
Zöldinfó
Ingyenesen hozzáférhető klímaelőrejelzések: elkészült a FORESEE továbbfejlesztett verziója
A FORESEE legújabb verziója 2100-ig nyújt éghajlati előrejelzéseket.
Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet Önnek! Ingyenes kalkulálás itt (x)
Elkészült a FORESEE klimatológiai adatbázis új, továbbfejlesztett változata, amely átfogó, szabadon hozzáférhető információkat nyújt Közép-Európa múltbeli és jövőbeli éghajlatáról 2100-ig – olvasható az alternativenergia.hu közleményében. Mint írják, a rendszer az 1951 és 2100 közötti időszakra tartalmaz megfigyelt adatokat és klímaelőrejelzéseket, napi időbeli és finom térbeli felbontással. A FORESEE a régió alapvető meteorológiai változóit – többek között a maximum- és minimum-hőmérsékletet, a csapadékot és a Napból származó besugárzást – teszi elérhetővé bárki számára. A rendszer jelenleg két alapvető részből áll. Az első egy kiterjedt, több közép-európai országot lefedő adatbázis (ez maga a FORESEE). Ezt az adatbázist az Éghajlatváltozás Multidiszciplináris Nemzeti Laboratórium (ÉNML) keretében egy új komponenssel bővítették: ez a FORESEE-HUN, amely kizárólag Magyarország területére nyújt a korábbinál megbízhatóbb adatokat. A FORESEE különlegessége, hogy a múltbeli megfigyeléseket szakadás- és hibamentesen kombinálja a legújabb projekciókkal, vagyis lehetséges jövőképekkel, oly módon, hogy az 1951-2100-as időszakra – a FORESEE-HUN esetén az 1971-2100-as időszakra – harmonizált adatsorok érhetők el.
A közlemény szerint az adatbázis megtervezésekor elsősorban a hatásvizsgálatok támogatása és az adatok könnyű elérhetősége volt a cél. Ezt elősegítve készült el 2025 őszén az új webes lekérő felület az ÉNML támogatásával, ahol egy adott régióra vonatkozóan a nem hozzáértők is könnyedén hozzáférhetnek napi szintű klímaadatokhoz a böngészőn keresztül, néhány kattintás segítségével. Az adatok ezután akár Excelben is feldolgozhatók. A múltbeli alapadatok származtatása állomási mérések térbeli interpolációjaként történt (úgynevezett HUCLIM adatbázis, amelyet a HungaroMet tett közzé az ODP adatportálon keresztül). A jövőre vonatkozó becslések az EURO-CORDEX projekt 14 regionális klímamodelljén alapulnak, két üvegházhatású gáz kibocsátási forgatókönyv (RCP4.5 és RCP8.5) felhasználásával.
Az RCP4.5 optimistább forgatókönyv szerint Közép-Európa éves átlaghőmérséklete 1,5-1,7 Celsius-fokkal emelkedhet 2071-2100-ra a 1991-2020-as időszakhoz képest. A csapadékváltozások térben erősen eltérhetnek, a becslések alapján -1,6 százalék és +6,9 százalék közötti módosulás várható a régióban az éves összegek vonatkozásában – áll a közleményben. Mint írják, az RCP 8.5 pesszimistább jövőképet fest, e szerint a melegedés mértéke akár a 3,3-3,7 Celsius-fokot is elérheti. A csapadékváltozás mértéke itt bizonytalan, és még az előjele is kérdéses. Az adatbázis létrehozásának fő oka, hogy bizonyítottan pontatlan eredményekhez vezethet, ha csak egy vagy néhány klímamodellre támaszkodunk – emelik ki a közleményben, hozzátéve: sokkal megbízhatóbb a több modellből álló, úgynevezett ensemble megközelítés. Ezt biztosítja a FORESEE-ben szereplő 14 különböző projekció, amelyek az RCP 4.5 és 8.5 forgatókönyvekkel együtt összesen 28 lehetséges jövőbeli klímaképet mutatnak be.
A FORESEE létrehozásának alapötlete Barcza Zoltántól származik, aki jelenleg az ÉNML 5C alprojektjének a vezetője. Az adatbázis folyamatos frissítéséről Kern Anikó és Hollós Roland, az ELTE kutatói gondoskodnak, az évek során több kutató és doktorandusz is részt vett a rendszer kialakításában. A közleményben kiemelik, hogy a FORESEE új verziója kulcsfontosságú adatforrás a közép-európai éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodás támogatásában: segítséget nyújt a mezőgazdasági, erdészeti, hidrológiai és környezeti szakembereknek, valamint a politikai döntéshozóknak hosszú távú stratégiai tervek kialakításában. Az adatbázis szabadon hozzáférhető, és folyamatosan bővülő tudományos hátterével a régió egyik legfontosabb nyílt hozzáférésű éghajlati információs platformjává vált – hangsúlyozzák.
Az ÉNML alprojektjének (RRF-2.3.1-21-2022-00014) célja, hogy korszerű modellezési és kísérleti eszközökkel megbízható előrejelzéseket és hatásvizsgálati alapokat nyújtson az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodáshoz, különös tekintettel a klimatológiai bizonytalanságok, a jövőbeli vulkáni hatások és a mezőgazdasági következmények vizsgálatára. Kiemelt feladata a hazai FORESEE klímaadatbázis fejlesztése és a martonvásári FACE kísérlet fenntartása. Az ÉNML ELTE-s koordinátora Mádlné Szőnyi Judit.
-
Zöldinfó3 nap telt el a létrehozás ótaIngyenes hőszigetelés és bónuszrendszer: új lendületben a hazai épületfelújítás
-
Zöld Energia6 nap telt el a létrehozás ótaA napenergia mellé tárolók kellenek: új irányt jelöltek ki
-
Zöldinfó1 hét telt el a létrehozás ótaKiemelt fajvédelmi program indul a kácsi patakcsiga és a fekete bödöncsiga megőrzésére
-
Zöld Energia2 nap telt el a létrehozás ótaEnergiatárolás: ki pályázhat a 2,5 milliós állami támogatásra?
-
Zöld Közlekedés1 hét telt el a létrehozás ótaTöltőkábelek elektromos autókhoz: biztonság, gyorsaság és megbízhatóság
