Kapcsolatfelvétel

Zöldinfó

Nagy István: technológiai modernizáció zajlik a magyar mezőgazdaságban

Technológiai modernizáció zajlik a magyar mezőgazdaságban, ezt bizonyítja, hogy évek óta dinamikusan nő a magyarországi mezőgazdasági gépek értékesítése – mondta az agrárminiszter a 41. AGROmashEXPO és Agrárgép Show kiállítás megnyitóján szerdán Budapesten a Hungexpón.

Létrehozva:

|

Nagy István kiemelte, 2021-ben átlépte a 300 milliárd forintot a mezőgazdasági gépek és alkatrészek forgalma. A növekedés 2022-ben is folytatódott: csak új mezőgazdasági gépekre és eszközökre a gazdálkodók tavaly az év első kilenc hónapjában 269 milliárd forintot költöttek. Kitért azokra a kormányzati döntésekre is, amelyek 2023-ban  komoly segítséget jelentenek a magyar gazdálkodóknak. Példaként említette a kizárólag a mezőgazdaság számára biztosított hitelmoratórium lehetőségét, a 2022 utolsó három hónapjában kifizetett több mint 320 milliárd forint jövedelempótló agrártámogatást, és az idei évre tervezett 1400 milliárd forint agrár- és vidékfejlesztési támogatás kifizetésének lehetőségét is.  

A miniszter emlékeztett, hogy tavaly novemberben az Európai Bizottság elfogadta Magyarországnak a Közös Agrárpolitikához (KAP) kapcsolódó stratégiai tervét, amely történelmi lehetőség a magyar vidék és az egész agrárium számára. Az uniós források kiemelkedő, 80 százalékos nemzeti költségvetési hozzájárulással együtt minden eddiginél nagyobb segítséget jelentenek a gazdálkodók és az élelmiszerfeldolgozók számára. A stratégiai terv 2485 milliárd forint közvetlen és ágazati agrártámogatás, valamint 2891 milliárd forint vidékfejlesztési forrás felhasználási feltételeit tartalmazza. Ez utóbbinak több mint felét gazdasági fejlesztésre fordítják, így meghatározó lesz a hatékonyságot, versenyképességet növelő beruházások támogatása, ezen belül pedig a digitális technológiákra átállás ösztönzése.

Hozzátette, továbbra is fenntartják az agrárvállalkozások energetikai célú fejlesztésének kiemelt támogatását. A cél a mezőgazdasági üzemek energia önellátásának növelése, az energiahatékonyság javítása és a megújuló energiaforrások felhasználásának támogatása. “A közép- és hosszú távú versenyben maradáshoz a jelenlegi rendkívüli körülmények között is nélkülözhetetlen az, hogy előre meneküljünk, és  modernizáljuk az ágazatot” – fogalmazott Nagy István. Ganczer Gábor, a Hungexpo Zrt. vezérigazgatója elmondta, az AGROmashEXPO és Agrárgép Show kiállítás Magyarország legjelentősebb agrárgépipari rendezvénye, az idén 7 pavilonban csaknem 300 kiállító várja a látogatókat. Az eseményen átadták az AGROmashEXPO nagydíját, amelyet a Fliegl Abda Gépgyártó Kft., az Agrotec Magyarország Kft. és az Axiál Kft. kapott meg.  

Advertisement

A helyszínen kiadott közlemény szerint a rendezvény a mezőgépek, a precíziós gazdálkodás digitális megoldásainak legjelentősebb hazai fóruma, amelyen a magyar cégek mellett 12 ország, köztük Ausztria, Csehország, Németország kiállítói is bemutatkoznak. A négynapos kiállításra az érdeklődők január 25-28. között látogathatnak ki.

Advertisement

Zöldinfó

Az európai gazdákat is egyre jobban sújtja a klímaváltozás

14-17 milliárd eurós veszteséget okozhatott az idei hőhullám és az aszály az európai mezőgazdaságban.

Létrehozva:

|

Szerző:

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)

Az Európai Bizottság igyekszik felmérni, mekkora károkat okozhatott a mezőgazdaságban az idei hőhullámok és aszály: a helyzet régiónként eltérő, de jelenlegi becslésünk szerint a veszteségek 14 és 17 milliárd euró között vannak – jelentette ki Christophe Hansen agrárügyekért felelős uniós biztos Brüsszelben. Az EU-tagállamok agrárügyekért felelős minisztereinek tanácskozását követő sajtótájékoztatón Hansen elmondta, egyelőre előzetes becslésekről van szó, mert még nem takarítottak be minden termést – olvasható az alternativenergia.hu oldalon. Felhívta a figyelmet, hogy bizonyos ágazatokban, például az állattenyésztésben a takarmányellátás is problémát jelent, mivel a fű nem nőtt megfelelő mértékben. A biztos szerint ennek következményei akkor is jelentkezhetnek, amikor a gazdálkodók kénytelenek lesznek hozzányúlni a télre félretett takarmánykészleteikhez. Hansen hangsúlyozta: a gazdák a klímaváltozás első számú áldozatai. Kijelentette: a klímaváltozás egyelőre nem állt meg, ezért az uniós szakpolitikáknak az “új valósághoz” kell alkalmazkodniuk.

Az uniós mezőgazdasági tartalék ugyan lehetőséget biztosít a rendkívüli helyzetek kezelésére, annak forrásai azonban Hansen szerint “csak egy csepp a tengerben egy ilyen súlyos problémával szemben.” Felhívta a figyelmet, hogy az Európai Bizottság a vízügyi infrastruktúra fejlesztését szorgalmazza, ami a jövőben véleménye szerint kulcsfontosságú lesz. Hangsúlyozta, hogy a vízhiány és az aszály okozta problémák már nem kizárólag a mediterrán tagállamokat érintik, hanem Európa egyre nagyobb részére kiterjednek.

Az idei szélsőséges időjárás Franciaországot, Dél-Németországot, Ausztriát, Szlovákiát és Magyarországot, valamint Románia keleti és nyugati térségeit is érintette – mondta. Rámutatott, hogy a precíziós öntözés szintén nagyon fontos lesz a víz megtakarítása érdekében. Hansen arra is felhívta a figyelmet, hogy a szélsőséges időjárás gazdasági következményei mellett annak emberi oldaláról sem szabad megfeledkezni, és muszáj lesz figyelembe venni a gazdálkodók munkakörülményeit.

Advertisement

Az uniós biztos emellett szorgalmazta a gazdák védelmét szolgáló kötelező biztosítás bevezetését; az ilyen jellegű biztosítási fedezet a beruházások szempontjából is kulcsfontosságú. Ez szerinte nemcsak az egységes megközelítés kialakítása miatt lenne fontos, hanem azért is, mert nagyobb pénzügyi biztonságot teremtene a gazdálkodók számára. Közlése szerint jelenleg az uniós mezőgazdasági termelés kevesebb mint 12 százalékára terjed ki valamilyen biztosítási rendszer, és ezen a területen jelentős különbségek vannak a tagállamok között.

Hangoztatta, hogy a beruházások megnövelése nélkül az agrárium nem tud megfelelően alkalmazkodni a megváltozott éghajlati körülményekhez, és a legújabb, hatékonyabb technológiák bevezetése elmaradhat. Hosszabb távon a környezetvédelmi és éghajlatvédelmi célok elérését is hátráltathatja, ha az ágazatban nem áll rendelkezésre elegendő forrás az új technológiák alkalmazására – tette hozzá az agrárügyekért felelős uniós biztos.

Advertisement
Tovább olvasom

Ezeket olvassák