Kapcsolatfelvétel

Zöldinfó

Nagy István: technológiai modernizáció zajlik a magyar mezőgazdaságban

Technológiai modernizáció zajlik a magyar mezőgazdaságban, ezt bizonyítja, hogy évek óta dinamikusan nő a magyarországi mezőgazdasági gépek értékesítése – mondta az agrárminiszter a 41. AGROmashEXPO és Agrárgép Show kiállítás megnyitóján szerdán Budapesten a Hungexpón.

Létrehozva:

|

Nagy István kiemelte, 2021-ben átlépte a 300 milliárd forintot a mezőgazdasági gépek és alkatrészek forgalma. A növekedés 2022-ben is folytatódott: csak új mezőgazdasági gépekre és eszközökre a gazdálkodók tavaly az év első kilenc hónapjában 269 milliárd forintot költöttek. Kitért azokra a kormányzati döntésekre is, amelyek 2023-ban  komoly segítséget jelentenek a magyar gazdálkodóknak. Példaként említette a kizárólag a mezőgazdaság számára biztosított hitelmoratórium lehetőségét, a 2022 utolsó három hónapjában kifizetett több mint 320 milliárd forint jövedelempótló agrártámogatást, és az idei évre tervezett 1400 milliárd forint agrár- és vidékfejlesztési támogatás kifizetésének lehetőségét is.  

A miniszter emlékeztett, hogy tavaly novemberben az Európai Bizottság elfogadta Magyarországnak a Közös Agrárpolitikához (KAP) kapcsolódó stratégiai tervét, amely történelmi lehetőség a magyar vidék és az egész agrárium számára. Az uniós források kiemelkedő, 80 százalékos nemzeti költségvetési hozzájárulással együtt minden eddiginél nagyobb segítséget jelentenek a gazdálkodók és az élelmiszerfeldolgozók számára. A stratégiai terv 2485 milliárd forint közvetlen és ágazati agrártámogatás, valamint 2891 milliárd forint vidékfejlesztési forrás felhasználási feltételeit tartalmazza. Ez utóbbinak több mint felét gazdasági fejlesztésre fordítják, így meghatározó lesz a hatékonyságot, versenyképességet növelő beruházások támogatása, ezen belül pedig a digitális technológiákra átállás ösztönzése.

Hozzátette, továbbra is fenntartják az agrárvállalkozások energetikai célú fejlesztésének kiemelt támogatását. A cél a mezőgazdasági üzemek energia önellátásának növelése, az energiahatékonyság javítása és a megújuló energiaforrások felhasználásának támogatása. “A közép- és hosszú távú versenyben maradáshoz a jelenlegi rendkívüli körülmények között is nélkülözhetetlen az, hogy előre meneküljünk, és  modernizáljuk az ágazatot” – fogalmazott Nagy István. Ganczer Gábor, a Hungexpo Zrt. vezérigazgatója elmondta, az AGROmashEXPO és Agrárgép Show kiállítás Magyarország legjelentősebb agrárgépipari rendezvénye, az idén 7 pavilonban csaknem 300 kiállító várja a látogatókat. Az eseményen átadták az AGROmashEXPO nagydíját, amelyet a Fliegl Abda Gépgyártó Kft., az Agrotec Magyarország Kft. és az Axiál Kft. kapott meg.  

Advertisement

A helyszínen kiadott közlemény szerint a rendezvény a mezőgépek, a precíziós gazdálkodás digitális megoldásainak legjelentősebb hazai fóruma, amelyen a magyar cégek mellett 12 ország, köztük Ausztria, Csehország, Németország kiállítói is bemutatkoznak. A négynapos kiállításra az érdeklődők január 25-28. között látogathatnak ki.

Advertisement

Zöldinfó

Pécsi siker: a modellváltás a fenntarthatóság mintaintézményévé tette a PTE-t

Magyarországon az első, a világon a 29. legzöldebb egyetem a PTE.

Létrehozva:

|

Szerző:

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet Önnek! Ingyenes kalkulálás itt (x)

Ismét kimagasló eredményt ért el a Pécsi Tudományegyetem (PTE) a fenntarthatóság szempontjai alapján összeállított UI GreenMetric World University Rankings nevű nemzetközi rangsorban, amely szerint 105 ország 1745 egyeteme közül a 29., Magyarországon pedig az első helyen végzett az intézmény – írja az alternativenergia.hu. A PTE hétfői, MTI-hez eljuttatott közleményében kiemelték, hogy az eredmény tovább erősíti az intézmény a fenntarthatóság iránt elkötelezett egyetemek között betöltött vezető szerepét, és alátámasztja az egyetem fenntarthatóság irányába mutató törekvéseit. A közleményben Szili Katalint, a PTE-t fenntartó Universitas Quinqueecclesiensis Alapítvány kuratóriumi tagját idézve kiemelték, hogy az universitas az elmúlt években olyan stratégiát alakított ki, amelyben a fenntarthatóság az egyetemi működés egészét átszövi. Szili Katalin szerint a modellváltás az oktatás, a kutatás és az intézményi fejlesztések összehangolása révén kézzelfogható minőségi előrelépést hozott, míg a Fenntartható Fejlődés Koordinációs Tanács létrejötte óta az egyes szakterületek között szoros összefogás alakult ki. Ennek köszönhetően több olyan fejlesztés is elindulhatott, amely egyszerre növeli a működés hatékonyságát és a környezeti felelősségvállalást – fogalmazott.

Decsi István, a PTE kancellárja közölte: arra törekednek, hogy a fenntarthatóság terén elért eredményeik túlmutassanak az intézmény határain, a gazdasági szereplők számára is hasznosítható példát jelentsenek, ezért az együttműködésekben elsődleges szempont, hogy azok konkrét, mérhető előrelépést biztosítsanak. Fedeles Tamást, a PTE oktatásért felelős rektorhelyettesét idézve közölték, hogy “a globális elvárásokra reagáló, rendszerszintű szemlélet ma már a magyar felsőoktatás versenyképességének alapfeltétele”, a PTE képzési rendszere pedig egyre több területen épít a fenntarthatóságra, legyen szó mérnöki, gazdasági vagy társadalomtudományi programokról. A lista szerint 2025-ben a világ “legzöldebb” egyeteme – megőrizve ezzel tavalyi elsőségét – a holland Wageningen University & Research, amelyet az ír University College Cork, illetve a brit Nottingham Trent University követ. Magyarországról az első száz helyezett közé még a Szegedi Tudományegyetem (41.) és a Soproni Egyetem (99.) jutott be.

Advertisement
Tovább olvasom

Ezeket olvassák