A 2022-es év ellentmondásosan alakult a hazai napelemes piacon. Előbb a 100 százalékos támogatást kínáló program, majd a rezsicsökkentés átalakítása hozott fellendülést. Ősszel aztán a kormány az elavult hálózatra hivatkozva november 1-től csatlakozási stopot vezetett be a napelemekre, majd kiderült: a kedvező szaldó elszámolás 2024. január 1-től nem lesz elérhető az új rendszerekre.

A jelenlegi helyzetben sokan gondolkoznak el a hibrid üzemű napelemes rendszerek telepítésén. Mit érdemes tudni erről a technológiáról? 

Mikor éri meg?

Amikor egy napelemes rendszer a hálózatra táplál vissza, az energiatároló gyakorlatilag maga a hálózat. Amikor a rendszer nagyon napsütéses időszakban többletet termel, a felesleges áramot a hálózatba irányítja, igény esetén viszont fel is tud venni onnan energiát. A szaldó lényege az, hogy a különbözetet éves szinten számolják el egy mérőóra alapján, ez a kedvező rendszer fog idén év végével megszűnni az új napelemek esetében.

Nyugat-Európában már megjelent egy új trend: az áramszolgáltatók adott időszakokban korlátozzák a visszatáplálható áram mennyiségét, sokszor éppen akkor, amikor a napelemes rendszer jól termelne. A hibrid napelemes rendszer lényege az, hogy a hibrid inverternek hála egyszerre tud szigetüzeműként és hálózatra visszatápláló rendszerként is működni. A felesleges áram ily módon saját akkumulátorban tárolható el, ami sokkal kedvezőbb megoldás, mintha a szolgáltatótól vásárolnánk meg később a szükséges energiát.

A hibrid üzemű rendszer főként kis teljesítményű fogyasztóknál javasolt, ahol áramszünet esetén is kell van áram, például a fűtéskeringető szivattyú számára. Fontos kiemelni, hogy a rendszer átkapcsolási ideje nagyjából 60 másodperc, tökéletes szünetmentes ellátásról tehát nem beszélhetünk.

Azt is érdemes leszögezni, hogy a hibrid elnevezés az invertereknél általában csupán arra utal, hogy az eszköz energiatárolóval tud együttműködni, van benne akkumulátortöltő, és a szoftvere képes kezelni egy akkumulátorpakk működését. Ezek az inverterek áramszünet esetén lekapcsolnak, nem tudják ellátni a fogyasztókat.

Milyen megoldások érhetőek el?

Jelenleg több energiatárolási megoldás is elérhető, az egyik a meglévő hálózatra visszatápláló rendszerek mellé telepített AC-csatolású akkumulátor és inverter. Ennek előnye, hogy utólagosan telepíthető bármely gyártmányú hálózati inverterhez, hátránya viszont a dupla energia átalakítási veszteség, valamint hogy áramszünet esetén a napelemes rendszer nem működik.

Meglévő hálózatra visszatápláló rendszerek mellé Victron szigetüzemű inverter/töltő is beszerezhető. Ilyenkor a napelemektől érkező áram először a fogyasztókat látja el, majd az akkumulátor töltését, végül pedig a felesleg megy a közcélú hálózatba. A rendszer előnye, hogy áramszünet ideje alatt egy helyi mikrohálózatot alakít ki, így ilyenkor is tovább működhet.

Háromfázisú hálózati inverter esetén a háromfázisú energiatárolós kiegészítés három darab szigetüzemű inverter/töltővel oldható meg. Aggregátoros áramforrás is csatlakoztatható a rendszerre, növelve az ellátásbiztonságot.

Léteznek hibrid inverterek is. Ezek előnye, hogy a velük kompatibilis akkumulátor telep DC-csatolású, azaz a napelemek felől egyenárammal egy DC-DC-átalakítón keresztül közvetlenül tölthetőek kisebb energiaveszteséggel. Mellettük szól az is, hogy mind hálózatra csatolva, mind szigetüzemben képesek üzemelni, így téve folyamatossá az áramellátást.

Összességében elmondható, hogy amíg elérhető a szaldó, nem érdemes kiépíteni energiatárolást, telepítés esetén viszont a hibrid üzemű rendszer mindenképp ajánlott, hiszen segítségével az önfogyasztás fokozásával a szaldóstól kedvezőtlenebb elszámolási módoknál áthidalható az áram eladási és vételezési árkülönbsége. Továbbá, amennyiben a szabályozási környezet enyhül, olyan helyeken, ahol gyakoriak az áramkimaradások, tartalék üzemű áramforrásként is alkalmazhatóak, ami növeli az ellátásbiztonságot.