Zöld Energia

Napelemek: mi megoldás a szaldó elszámolás végére?

A jelenlegi helyzetben sokan elgondolkoztak a hibrid üzemű napelemes rendszer telepítésén.

Létrehozva:

3 év telt el a létrehozás óta

2023-03-02

Szerző:

Vanessza

A 2022-es év ellentmondásosan alakult a hazai napelemes piacon. Előbb a 100 százalékos támogatást kínáló program, majd a rezsicsökkentés átalakítása hozott fellendülést. Ősszel aztán a kormány az elavult hálózatra hivatkozva november 1-től csatlakozási stopot vezetett be a napelemekre, majd kiderült: a kedvező szaldó elszámolás 2024. január 1-től nem lesz elérhető az új rendszerekre.

A jelenlegi helyzetben sokan gondolkoznak el a hibrid üzemű napelemes rendszerek telepítésén. Mit érdemes tudni erről a technológiáról?

Mikor éri meg?

Amikor egy napelemes rendszer a hálózatra táplál vissza, az energiatároló gyakorlatilag maga a hálózat. Amikor a rendszer nagyon napsütéses időszakban többletet termel, a felesleges áramot a hálózatba irányítja, igény esetén viszont fel is tud venni onnan energiát. A szaldó lényege az, hogy a különbözetet éves szinten számolják el egy mérőóra alapján, ez a kedvező rendszer fog idén év végével megszűnni az új napelemek esetében.

Nyugat-Európában már megjelent egy új trend: az áramszolgáltatók adott időszakokban korlátozzák a visszatáplálható áram mennyiségét, sokszor éppen akkor, amikor a napelemes rendszer jól termelne. A hibrid napelemes rendszer lényege az, hogy a hibrid inverternek hála egyszerre tud szigetüzeműként és hálózatra visszatápláló rendszerként is működni. A felesleges áram ily módon saját akkumulátorban tárolható el, ami sokkal kedvezőbb megoldás, mintha a szolgáltatótól vásárolnánk meg később a szükséges energiát.

A hibrid üzemű rendszer főként kis teljesítményű fogyasztóknál javasolt, ahol áramszünet esetén is kell van áram, például a fűtéskeringető szivattyú számára. Fontos kiemelni, hogy a rendszer átkapcsolási ideje nagyjából 60 másodperc, tökéletes szünetmentes ellátásról tehát nem beszélhetünk.

Azt is érdemes leszögezni, hogy a hibrid elnevezés az invertereknél általában csupán arra utal, hogy az eszköz energiatárolóval tud együttműködni, van benne akkumulátortöltő, és a szoftvere képes kezelni egy akkumulátorpakk működését. Ezek az inverterek áramszünet esetén lekapcsolnak, nem tudják ellátni a fogyasztókat.

Milyen megoldások érhetőek el?

Jelenleg több energiatárolási megoldás is elérhető, az egyik a meglévő hálózatra visszatápláló rendszerek mellé telepített AC-csatolású akkumulátor és inverter. Ennek előnye, hogy utólagosan telepíthető bármely gyártmányú hálózati inverterhez, hátránya viszont a dupla energia átalakítási veszteség, valamint hogy áramszünet esetén a napelemes rendszer nem működik.

Meglévő hálózatra visszatápláló rendszerek mellé Victron szigetüzemű inverter/töltő is beszerezhető. Ilyenkor a napelemektől érkező áram először a fogyasztókat látja el, majd az akkumulátor töltését, végül pedig a felesleg megy a közcélú hálózatba. A rendszer előnye, hogy áramszünet ideje alatt egy helyi mikrohálózatot alakít ki, így ilyenkor is tovább működhet.

Háromfázisú hálózati inverter esetén a háromfázisú energiatárolós kiegészítés három darab szigetüzemű inverter/töltővel oldható meg. Aggregátoros áramforrás is csatlakoztatható a rendszerre, növelve az ellátásbiztonságot.

Léteznek hibrid inverterek is. Ezek előnye, hogy a velük kompatibilis akkumulátor telep DC-csatolású, azaz a napelemek felől egyenárammal egy DC-DC-átalakítón keresztül közvetlenül tölthetőek kisebb energiaveszteséggel. Mellettük szól az is, hogy mind hálózatra csatolva, mind szigetüzemben képesek üzemelni, így téve folyamatossá az áramellátást.

Összességében elmondható, hogy amíg elérhető a szaldó, nem érdemes kiépíteni energiatárolást, telepítés esetén viszont a hibrid üzemű rendszer mindenképp ajánlott, hiszen segítségével az önfogyasztás fokozásával a szaldóstól kedvezőtlenebb elszámolási módoknál áthidalható az áram eladási és vételezési árkülönbsége. Továbbá, amennyiben a szabályozási környezet enyhül, olyan helyeken, ahol gyakoriak az áramkimaradások, tartalék üzemű áramforrásként is alkalmazhatóak, ami növeli az ellátásbiztonságot.

Zöld Energia

15 év helyett 6-8 év? Gyorsabb napelemes megtérülést hozhat az új pályázat

Mikor térül meg a lakossági energiatároló? Konkrét számok és saját tapasztalatok.

Létrehozva:

23 óra telt el a létrehozás óta

2026-02-16

Szerző:

Vanessza

Még nem késő pályázni a 2,5 millió forintos állami energiatároló támogatásra! Kattintson ide! (x)

A kormány február elején elindította a lakossági energiatároló programot, amelyben kétféle pályázati konstrukció közül lehet választani – írja az alternativenergia.hu. Az egyik lehetőség egy meglévő napelemes rendszerhez energiatároló telepítése, a másik pedig inverterre és energiatárolóra vonatkozó pályázat, ebben az esetben azonban vállalni kell a napelemes rendszer kiépítését is. A pályázati űrlap beadása mondhatni pofonegyszerű, de mielőtt az ember rákattint a „beküldés” gombra, érdemes végiggondolni: valóban megéri-e a telepítéssel járó macera. Ha a magam tapasztalatait veszem alapul, akkor egy napelemes rendszer energiatárolóval, saját forrásból finanszírozva, korábban nem érte volna meg számunkra. A megtérülési idő akár 15 év is lehetett volna, ami magában hordozza annak kockázatát, hogy addigra az inverter vagy az akkumulátor cserére szorul.

A házunk 2023-ban épült, BB energetikai besorolású, télen h-tarifáról működő hőszivattyús fűtéssel, ősszel és tavasszal pedig két klímával oldjuk meg a temperálást. Az átlagos havi villanyszámlánk körülbelül 15 ezer forint, amiben minden benne van. Emiatt az elmúlt években mindig elvetettük a napelemes rendszer gondolatát – még akkor is, amikor elérhetők voltak különféle támogatások, amelyek rövidíthették volna a megtérülési időt.

Mi változott most, és miért döntöttünk mégis a pályázat beadása mellett?

Az egyik legerősebb érv a rendszertől való függetlenedés volt. Emellett egyre gyakrabban felmerül az elektromos autó vásárlásának gondolata is: városi közlekedésre hosszú távon jóval költséghatékonyabb lenne, ha a saját háznál megtermelt energiát tudnánk erre a célra felhasználni.

Nem elhanyagolható szempont az sem, hogy ahogy bővül a családunk, egyre több fogyasztó kerül a háztartásba. Tervezünk további klímák felszerelését is, ami biztosan megemeli majd az eddig kifejezetten kedvező villanyszámlákat.

Nézzük konkrét számokkal ezt a kérdést!

Vegyünk alapul egy 5 kilowattos napelemes rendszert. Piaci áron, inverterrel együtt, akkumulátor nélkül ez nagyjából 2,5–3 millió forintba kerül. Havi 15–20 ezer forintos villanyszámla mellett az éves költség 180–240 ezer forint, vagyis ennyit lehetne ideális esetben megtakarítani. Ezzel számolva a megtérülés körülbelül 12–15 év, de ennyi idő alatt előfordulhat, hogy alkatrész cserére lesz szükség a rendszerben.

Ha ugyanezt a rendszert energiatárolóval egészítjük ki, a beruházás költsége még tovább nő. Egy 5 kilowattos napelemes rendszer akkumulátorral együtt akár 4,5–5 millió forintba is kerülhet támogatás nélkül, de itt is csak a csillagos ég szabhat határt, hiszen vannak olcsóbb és drágább panelek és inverterek is. Ugyan az energiatárolóval több megtermelt energiát tudunk saját magunk felhasználni, pusztán piaci alapon nézve a megtérülési idő ebben az esetben akár 15 évnél is hosszabb lehet.

A most elérhető lakossági energiatároló pályázat azonban egy teljesen új szintre helyezi a megtérülési időt. A támogatás révén akár 2,5 millió forintos összegig a program fedezi az akkumulátor és az inverter költségeit, és elszámolható továbbá a terveztetés, engedélyeztetés, illetve a mérőhely szabványosítása is. Ennek köszönhetően egy korábban említett 5 kilowattos rendszer megtérülése 6–8 évre csökken, ami már gazdaságilag vállalhatóbb, és kisebb műszaki kockázatot jelent.

Összességében még alacsony villanyszámla mellett sem fekete-fehér kérdés, a számok mellett végig kell gondolni azt is, hogy mik a jövőre nézve a tervek. A támogatás nemcsak a megtérülési időt rövidíti le jelentősen, hanem csökkenti a hosszú távú műszaki kockázatokat is, miközben nagyobb energiafüggetlenséget kínál. A végső döntésnél ezért nemcsak a jelenlegi villanyszámlát érdemes figyelembe venni, hanem a háztartás jövőbeli energiaigényét és azokat az élethelyzeteket is, amelyek néhány éven belül teljesen átírhatják a fogyasztási szokásokat.

Tovább olvasom