Kapcsolatfelvétel

Zöld Energia

Napelemek: mi megoldás a szaldó elszámolás végére?

A jelenlegi helyzetben sokan elgondolkoztak a hibrid üzemű napelemes rendszer telepítésén.

Létrehozva:

|

A 2022-es év ellentmondásosan alakult a hazai napelemes piacon. Előbb a 100 százalékos támogatást kínáló program, majd a rezsicsökkentés átalakítása hozott fellendülést. Ősszel aztán a kormány az elavult hálózatra hivatkozva november 1-től csatlakozási stopot vezetett be a napelemekre, majd kiderült: a kedvező szaldó elszámolás 2024. január 1-től nem lesz elérhető az új rendszerekre.

A jelenlegi helyzetben sokan gondolkoznak el a hibrid üzemű napelemes rendszerek telepítésén. Mit érdemes tudni erről a technológiáról? 

Mikor éri meg?

Advertisement

Amikor egy napelemes rendszer a hálózatra táplál vissza, az energiatároló gyakorlatilag maga a hálózat. Amikor a rendszer nagyon napsütéses időszakban többletet termel, a felesleges áramot a hálózatba irányítja, igény esetén viszont fel is tud venni onnan energiát. A szaldó lényege az, hogy a különbözetet éves szinten számolják el egy mérőóra alapján, ez a kedvező rendszer fog idén év végével megszűnni az új napelemek esetében.

Nyugat-Európában már megjelent egy új trend: az áramszolgáltatók adott időszakokban korlátozzák a visszatáplálható áram mennyiségét, sokszor éppen akkor, amikor a napelemes rendszer jól termelne. A hibrid napelemes rendszer lényege az, hogy a hibrid inverternek hála egyszerre tud szigetüzeműként és hálózatra visszatápláló rendszerként is működni. A felesleges áram ily módon saját akkumulátorban tárolható el, ami sokkal kedvezőbb megoldás, mintha a szolgáltatótól vásárolnánk meg később a szükséges energiát.

Advertisement

A hibrid üzemű rendszer főként kis teljesítményű fogyasztóknál javasolt, ahol áramszünet esetén is kell van áram, például a fűtéskeringető szivattyú számára. Fontos kiemelni, hogy a rendszer átkapcsolási ideje nagyjából 60 másodperc, tökéletes szünetmentes ellátásról tehát nem beszélhetünk.

Azt is érdemes leszögezni, hogy a hibrid elnevezés az invertereknél általában csupán arra utal, hogy az eszköz energiatárolóval tud együttműködni, van benne akkumulátortöltő, és a szoftvere képes kezelni egy akkumulátorpakk működését. Ezek az inverterek áramszünet esetén lekapcsolnak, nem tudják ellátni a fogyasztókat.

Advertisement

Milyen megoldások érhetőek el?

Jelenleg több energiatárolási megoldás is elérhető, az egyik a meglévő hálózatra visszatápláló rendszerek mellé telepített AC-csatolású akkumulátor és inverter. Ennek előnye, hogy utólagosan telepíthető bármely gyártmányú hálózati inverterhez, hátránya viszont a dupla energia átalakítási veszteség, valamint hogy áramszünet esetén a napelemes rendszer nem működik.

Advertisement

Meglévő hálózatra visszatápláló rendszerek mellé Victron szigetüzemű inverter/töltő is beszerezhető. Ilyenkor a napelemektől érkező áram először a fogyasztókat látja el, majd az akkumulátor töltését, végül pedig a felesleg megy a közcélú hálózatba. A rendszer előnye, hogy áramszünet ideje alatt egy helyi mikrohálózatot alakít ki, így ilyenkor is tovább működhet.

Háromfázisú hálózati inverter esetén a háromfázisú energiatárolós kiegészítés három darab szigetüzemű inverter/töltővel oldható meg. Aggregátoros áramforrás is csatlakoztatható a rendszerre, növelve az ellátásbiztonságot.

Advertisement

Léteznek hibrid inverterek is. Ezek előnye, hogy a velük kompatibilis akkumulátor telep DC-csatolású, azaz a napelemek felől egyenárammal egy DC-DC-átalakítón keresztül közvetlenül tölthetőek kisebb energiaveszteséggel. Mellettük szól az is, hogy mind hálózatra csatolva, mind szigetüzemben képesek üzemelni, így téve folyamatossá az áramellátást.

Összességében elmondható, hogy amíg elérhető a szaldó, nem érdemes kiépíteni energiatárolást, telepítés esetén viszont a hibrid üzemű rendszer mindenképp ajánlott, hiszen segítségével az önfogyasztás fokozásával a szaldóstól kedvezőtlenebb elszámolási módoknál áthidalható az áram eladási és vételezési árkülönbsége. Továbbá, amennyiben a szabályozási környezet enyhül, olyan helyeken, ahol gyakoriak az áramkimaradások, tartalék üzemű áramforrásként is alkalmazhatóak, ami növeli az ellátásbiztonságot.

Advertisement

Zöld Energia

60 éve olajra léptek Algyőn – most újra az ország reménye lett

Magyarország energiaellátásának biztonságát szolgálja az ország területén elérhető erőforrások minél szélesebb körű kiaknázása.

Létrehozva:

|

Szerző:

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet Önnek! Ingyenes kalkulálás itt (x)

Steiner Attila az algyői szénhidrogén-kitermelés indulásának 60. évfordulója alkalmából rendezett ünnepségen azt mondta, az elmúlt években egyáltalán nem volt biztos az, hogy Magyarország elég energiát fog tudni importálni, és így még inkább felértékelődik a hazai energiatermelés és annak biztonsága – adta hírül az alternativenergia.hu. Az államtitkár kiemelte: annak ellenére, hogy sok zöld beruházás zajlik Magyarországon, a szénhidrogéneknek továbbra is fontos szerepük van az ország energiaellátásában. Ezt jól példázza az is, hogy a kormány öt év kihagyás után tavaly újra meghirdetett egy szénhidrogén-koncessziót – tette hozzá. Az államtitkár óriási eredménynek nevezte azt, hogy idén az első fél évben Magyarországnak sikerült 20 százalék alá szorítani a villamosenergia-importot, ami főleg a megújuló energiatermelő létesítményeknek köszönhető. Magyarország rendelkezik mára a világon a villamosenergia-mixben a legmagasabb napenergia aránnyal, 25 százalékkal – tette hozzá.

Felhívta a figyelmet arra, hogy ennek ellenére gázra is szüksége lesz a jövőben, főleg az ipari fogyasztok oldaláról, mivel az ipari fogyasztók és a villamosenergia-szektor nagy földgázfogyasztók maradnak. Példaként említette, hogy a Mátrai Erőműben kedden tették le egy gáztüzelésű erőművi blokk alapkövét, és két hasonló beruházás is követi ezt. Steiner Attila elmondta, Magyarország tavaly több mint egymillió tonna kőolajat, és több mint 1,9 milliárd köbméter földgázt termelt ki, és ennek az eredménynek a Mol is aktív részese. Az államtitkár rámutatott, hogy a kormány támogatási programokkal is ösztönzi a fejlődést. A geotermia területén hamarosan elindul egy több tízmilliárd forint keretösszegű pályázat. A biogáz, a távhő és az energiatárolás fejlesztésére is nagy hangsúlyt fektet a kormány, ezekre a területekre összességében több mint 400 milliárd forint támogatást biztosít.

Molnár József, a Mol-csoport vezérigazgatója úgy fogalmazott, hogy az algyői kőolajmező a magyar energiatörténet egyik sarokköve. Mint mondta, ez a létesítmény nemcsak ipari, hanem nemzeti jelentőségű is. Az elmúlt 60 évben 280 millió hordó kőolajat, 82,5 milliárd köbméter földgázt termeltek ki, a kőolajból finomított üzemanyag 550 millió autó tankolásra elégséges, a földgáz pedig 94 millió háztartás éves fűtési szükségletét képes fedezni – részletezte a vezérigazgató. Schubert Archibald, a Mol Magyarország kutatás-termelési igazgatója elmondta, az elmúlt 60 évet az erőfeszítés, a szakmai tudás, a folyamatos fejlődés és a kitartó munka jellemezte. Kiemelte, az algyői létesítmény nemcsak egy mező, hanem egy komplex ipari rendszer, amely a helyi identitás része lett. Hozzátette, a hazai szénhidrogén-kitermelés energiafelhasználásának több mint fele Algyőn történik.

Advertisement

Molnár Áron, Algyő polgármestere (független) azt mondta, 1965 után a település országos hírűvé vált a szénhidrogén-bányászatnak köszönhetően. Hozzátette, Algyő és a Mol fejlődése összekapcsolódott, sok családnak biztosít megélhetést. Hangsúlyozta, Algyő érdeke, hogy a Mol sokáig megmaradjon ezen a szinten, és az önkormányzat is mindent meg fog tenni ennek érdekében. A Mol közleménye szerint a kutatók 1965 nyarán viszonylag sekély, 2200 méteres mélységben kőolajat találtak, felfedezték az ország egyik legfontosabb kőolaj- és földgázmezőjét. A mezőn csaknem 1000 szénhidrogén-kutat fúrtak az évek során. A közlemény szerint a Mol-csoport hosszú távú Shape Tomorrow stratégiájának egyik kiemelt eleme az okos zöld átmenet, amelynek megvalósításához kulcsfontosságú a fosszilis energiahordozók mellett a megújuló energiaforrások arányának növelése.

Ennek jegyében, a Mol egy 37,4 megawatt peak (MWp) teljesítményű napelemparkot és a hozzá kapcsolódó 40 megawattóra (MWh) energiatárolási kapacitású villamosenergia-tároló rendszert épít fel algyői telephelyén. A beruházás lehetővé teszi az algyői Mol-létesítmények villamosenergia függetlenségét, jelentősen javítja az elektromos ellátás rugalmasságát, és évente 13 000 tonnával csökkenti a telephely szén-dioxid- kibocsátását – olvasható a közleményben.

Advertisement
Tovább olvasom

Ezeket olvassák