Zöld Energia

Napelemek: mi megoldás a szaldó elszámolás végére?

A jelenlegi helyzetben sokan elgondolkoztak a hibrid üzemű napelemes rendszer telepítésén.

Létrehozva:

3 év telt el a létrehozás óta

2023-03-02

Szerző:

Vanessza

A 2022-es év ellentmondásosan alakult a hazai napelemes piacon. Előbb a 100 százalékos támogatást kínáló program, majd a rezsicsökkentés átalakítása hozott fellendülést. Ősszel aztán a kormány az elavult hálózatra hivatkozva november 1-től csatlakozási stopot vezetett be a napelemekre, majd kiderült: a kedvező szaldó elszámolás 2024. január 1-től nem lesz elérhető az új rendszerekre.

A jelenlegi helyzetben sokan gondolkoznak el a hibrid üzemű napelemes rendszerek telepítésén. Mit érdemes tudni erről a technológiáról?

Mikor éri meg?

Amikor egy napelemes rendszer a hálózatra táplál vissza, az energiatároló gyakorlatilag maga a hálózat. Amikor a rendszer nagyon napsütéses időszakban többletet termel, a felesleges áramot a hálózatba irányítja, igény esetén viszont fel is tud venni onnan energiát. A szaldó lényege az, hogy a különbözetet éves szinten számolják el egy mérőóra alapján, ez a kedvező rendszer fog idén év végével megszűnni az új napelemek esetében.

Nyugat-Európában már megjelent egy új trend: az áramszolgáltatók adott időszakokban korlátozzák a visszatáplálható áram mennyiségét, sokszor éppen akkor, amikor a napelemes rendszer jól termelne. A hibrid napelemes rendszer lényege az, hogy a hibrid inverternek hála egyszerre tud szigetüzeműként és hálózatra visszatápláló rendszerként is működni. A felesleges áram ily módon saját akkumulátorban tárolható el, ami sokkal kedvezőbb megoldás, mintha a szolgáltatótól vásárolnánk meg később a szükséges energiát.

A hibrid üzemű rendszer főként kis teljesítményű fogyasztóknál javasolt, ahol áramszünet esetén is kell van áram, például a fűtéskeringető szivattyú számára. Fontos kiemelni, hogy a rendszer átkapcsolási ideje nagyjából 60 másodperc, tökéletes szünetmentes ellátásról tehát nem beszélhetünk.

Azt is érdemes leszögezni, hogy a hibrid elnevezés az invertereknél általában csupán arra utal, hogy az eszköz energiatárolóval tud együttműködni, van benne akkumulátortöltő, és a szoftvere képes kezelni egy akkumulátorpakk működését. Ezek az inverterek áramszünet esetén lekapcsolnak, nem tudják ellátni a fogyasztókat.

Milyen megoldások érhetőek el?

Jelenleg több energiatárolási megoldás is elérhető, az egyik a meglévő hálózatra visszatápláló rendszerek mellé telepített AC-csatolású akkumulátor és inverter. Ennek előnye, hogy utólagosan telepíthető bármely gyártmányú hálózati inverterhez, hátránya viszont a dupla energia átalakítási veszteség, valamint hogy áramszünet esetén a napelemes rendszer nem működik.

Meglévő hálózatra visszatápláló rendszerek mellé Victron szigetüzemű inverter/töltő is beszerezhető. Ilyenkor a napelemektől érkező áram először a fogyasztókat látja el, majd az akkumulátor töltését, végül pedig a felesleg megy a közcélú hálózatba. A rendszer előnye, hogy áramszünet ideje alatt egy helyi mikrohálózatot alakít ki, így ilyenkor is tovább működhet.

Háromfázisú hálózati inverter esetén a háromfázisú energiatárolós kiegészítés három darab szigetüzemű inverter/töltővel oldható meg. Aggregátoros áramforrás is csatlakoztatható a rendszerre, növelve az ellátásbiztonságot.

Léteznek hibrid inverterek is. Ezek előnye, hogy a velük kompatibilis akkumulátor telep DC-csatolású, azaz a napelemek felől egyenárammal egy DC-DC-átalakítón keresztül közvetlenül tölthetőek kisebb energiaveszteséggel. Mellettük szól az is, hogy mind hálózatra csatolva, mind szigetüzemben képesek üzemelni, így téve folyamatossá az áramellátást.

Összességében elmondható, hogy amíg elérhető a szaldó, nem érdemes kiépíteni energiatárolást, telepítés esetén viszont a hibrid üzemű rendszer mindenképp ajánlott, hiszen segítségével az önfogyasztás fokozásával a szaldóstól kedvezőtlenebb elszámolási módoknál áthidalható az áram eladási és vételezési árkülönbsége. Továbbá, amennyiben a szabályozási környezet enyhül, olyan helyeken, ahol gyakoriak az áramkimaradások, tartalék üzemű áramforrásként is alkalmazhatóak, ami növeli az ellátásbiztonságot.

Zöld Energia

Új lendületet kap a földhő: milliárdos program segíti a kútfúrásokat

Márciustól vissza nem térítendő támogatás és kamatmentes hitel segíti az első kútfúrásokat és a mély-, illetve sekélygeotermikus fejlesztéseket, főként vidéki térségekben.

Létrehozva:

6 óra telt el a létrehozás óta

2026-03-07

Szerző:

Vanessza

Még nem késő pályázni a 2,5 millió forintos állami energiatároló támogatásra! Kattintson ide! (x)

Március elejétől az első kútfúrásokra fordítható vissza nem térítendő támogatás és egy kamatmentes hitelprogram is ösztönzi a geotermikus beruházásokat összesen 29 milliárd forinttal – írja az alternativenergia.hu. Mint kiemelték, Magyarország kedvező adottságait kiaknázva már most az európai élvonalba tartozik a földhő hasznosításában. A Jedlik Ányos Energetikai Program minden korábbit felülmúló forrásmennyiséggel segíti a további előrelépést. A magyar energiapolitika kiemelt céljai közé tartozik az önellátási képességek megerősítése, a megfizethető árak biztosítása és a szektor zöldítése. A földhő sokrétű hasznosítása mindhárom törekvést jól szolgálja. A Kárpát-medencében a földkéreg vastagsága az európai átlag fele, ami magasabb felszín alatti hőmérsékletet eredményez. A térséget felépítő kőzetek nagy mennyiségben képesek tárolni a természetes felszín alatti vízkészletet. A geotermikus energia időjárástól és napszaktól függetlenül rendelkezésre álló tiszta energiaforrás, de alkalmazása komoly pénzügyi kockázattal járó, költséges beruházásokat igényel – ismertette a minisztérium.

A Jedlik Ányos Energetikai Program három földhős pályázatából kettő 2026. március 2-án nyílik meg. A legnagyobb keretösszegű, 19 milliárd forintos felhívás kamatmentes kölcsönt kínál a vállalkozások számára. A hitel összege mélygeotermia beruházás esetén minimum 1 milliárd, maximum 6 milliárd forint, sekély geotermia esetén legalább 100 millió, de legfeljebb 1 milliárd forint lehet, utóbbira a teljes keretösszeg tizede fordítható. Kizárólag Budapesten kívüli beruházások támogathatók, az elérhető forrásmennyiség közel kétharmadát a kevésbé fejlett régiók számára különítették el. A programban kifizetés legkésőbb 2029 novemberében teljesíthető – részletezte a közlemény.

A másik hétfőn induló, 10 milliárd forintos kiírásból tíz-húsz vidéki projekt kaphat legalább 40 millió, de legfeljebb 1 milliárd forint támogatást. Ha a fúrás sikeresnek bizonyul, az állami hozzájárulás az összes elszámolható költség tizedét fedezheti, míg sikertelenség esetén akár a felét is. A pályázatokat az első szakaszban április végéig, a másodikban ősszel lehet benyújtani. A fizikai befejezés határideje a támogatási szerződés hatálybalépésétől számított két év, de legkésőbb 2028 vége – közölte az EM. A harmadik földhős pályázat januárban nyílt meg a Jedlik-programban – emlékeztetett a közlemény. A 12 milliárd forintos támogatás geotermikus áramtermelő rendszerek kialakítására fordítható. Ha az összesen 41 milliárd forint célzott hozzájárulás jól hasznosul, a geotermia a hazai zöldgazdaság húzóágazatává válhat.

A Nemzeti Földhő Hasznosítási Koncepció szerint 2030-ra megduplázzuk, a 6,4 petajoule bázisérték kétszeresére növeljük a hazai felhasználást. A geotermikus energia részesedése a teljes hőtermelésből 25-30 százalékra emelkedhet. Az új hasznosítások 2035-ig összesen 1-1,2 milliárd köbméter földgázt válthatnak ki, érdemben csökkentve az importkitettséget – jelezte az EM. A Jedlik Ányos Energetikai Program 2026 elején indult felhívásaiban összesen csaknem 130 milliárd forint érhető el ágazati fejlesztésekre. A Vállalkozói Energiatároló Programból 50 milliárd forintos vissza nem térítendő támogatást kaphatnak a hazai cégek ipari energiatárolók telepítéséhez. A gazdasági társaságok vidéki telephelyeken megvalósuló energiahatékonysági korszerűsítéseit pedig 38,7 milliárd forintos hitellehetőség ösztönzi – írta közleményében az Energiaügyi Minisztérium.

Tovább olvasom