Zöld Energia

Napelemek: viszlát, szaldó elszámolás

Létrehozva:

3 év telt el a létrehozás óta

2022-10-16

Szerző:

Hell

Az elavult hálózat egyszerűen nem bírja tartani a lépést a csatlakozási igényekkel, beszüntetik a betáplálás rendszerét.

Az október 12-én tartott kormányülés fő témája az energiaválság, valamint annak hatásai és kezelése voltak. Másnap, csütörtökön Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter sajtótájékoztatón ismertette a kormány legújabb döntéseit. Ami energetikai szempontból a legfontosabb: az újonnan telepítendő napelemek esetében felfüggesztik a megtermelt energia betáplálásának lehetőségét. Az utóbbi időkben a napelemek hazánkban is elkezdtek rohamosan terjedni, ennek fő oka az idén év végéig elérhető otthonfelújítási program, a novemberben újrainduló, jelenleg szünetelő napelemes pályázat, valamint a rezsiszabályok augusztusi megváltozása. A különböző támogatások, illetve az elszálló energiaárak miatt rengeteg háztartás szeretne minél hamarabb napelemhez jutni, ez pedig sajnos a hazai cégeket is megterheli, jelentősek a csúszások.

Egy másik probléma, hogy az elmúlt években a hálózatot nem sikerült a növekvő igényeknek megfelelően fejleszteni, az meglehetősen elavult. Mint Gulyás Gergely kifejtette, több az energiabetáplálási igény, mint amit a hálózat be tud fogadni, ezért döntöttek úgy, hogy változtatni kell a szabályokon. Az eddigi eljárás az volt, hogy ha valaki betáplált áramot a hálózatba, azt a szolgáltató bevette, ez az alapja a szaldós elszámolásnak. „A még elő nem jegyzett igények kapcsán fogunk változtatni. Mivel nem tudjuk befogadni az energiát, ezért a betáplálás lehetőségét felfüggesztjük” – jelentette be a Miniszterelnökséget vezető miniszter.

A szabály azoknál fog változni, akik ezt követően telepítenek napelemet. A megtermelt áramot ezután csak a saját háztartásban lehet felhasználni, ami sokaknak komoly hátrányt jelenthet, még akkor is, ha kevesebb lesz a működtetéshez szükséges engedély. Gulyás Gergely szerint amennyiben a hálózatfejlesztés megvalósul az uniós forrásokból, akkor a betáplálást újra lehetővé teszik majd. „Ez a mostani módosítás vonatkozik a háztartásokra és a vállalkozásokra, akik a saját célra állítanak elő energiát” – emelte ki, hozzátéve, hogy az új szabályok az erőművekre nem érvényesek.

Zöld Energia

IPSOS felmérés: a magyar háztartások 78%-a energiatárolót telepítene

Az EU-SOLAR SE megbízásából készült felmérés szerint a magyar háztartások többségének nincs napelemes rendszere vagy energiatárolója, ugyanakkor – különösen a már napelemes rendszerrel rendelkezők körében – erős, és állami támogatással jelentősen növekvő beruházási hajlandóság mutatkozik energiatároló telepítésére, miközben a döntéseket főként az ár, a megtérülés és a kivitelezők megbízhatósága befolyásolja.

Létrehozva:

2 óra telt el a létrehozás óta

2026-03-31

Szerző:

Hell

Az EU-SOLAR SE megbízásából végzett reprezentatív közvélemény-kutatás alapján a lakosság jelentős része még nem rendelkezik ilyen rendszerekkel: tízből hét válaszadónak jelenleg sem napelemes rendszere, sem energiatárolója nincs. Az IPSOS által elvégzett reprezentatív közvélemény-kutatás kimutatta, hogy a falvakban ez az arány még magasabb, meghaladja a 80 százalékot. Napelemes rendszere nagyjából minden ötödik megkérdezettnek van; ez az arány magasabb a diplomások, a vármegyeszékhelyen élők és a megtakarítással rendelkező háztartások körében.

A meglévő napelemmel bíró háztartások ugyanakkor kifejezetten nyitottak az energiatárolók iránt. A vizsgálat szerint 65 százalékuk valószínűnek tartja, hogy a következő két évben energiatárolót telepíttetne. Amennyiben a beruházáshoz állami támogatás is társulna, ez az arány 78 százalékra emelkedne. Azok körében, akiknek jelenleg sem napelemük, sem energiatárolójuk nincs, visszafogottabb az érdeklődés. Önköltséges alapon mindössze 23 százalékuk vágna bele egy kombinált, napelemes és energiatárolós rendszer kiépítésébe. Állami támogatással azonban ez az arány már 42 százalékra nő, a gyermekes családok körében pedig elérheti az 52 százalékot is.

A beruházási hajlandóság mellett az EU-SOLAR SE felmérése azt is vizsgálta, hogy mekkora önrészt vállalnának a háztartások. A napelemmel rendelkező válaszadók 63 százaléka legfeljebb 1,5 millió forintot fordítana energiatárolóra. Azoknál, akik teljes rendszert – napelemet és tárolót – telepítenének, a többség (69 százalék) 3 millió forint alatti önrészben gondolkodik. 5 millió forintnál nagyobb összeget mindössze a válaszadók 2 százaléka lenne hajlandó befektetni.

A motivációk tekintetében jelentős különbség látszik a már napelemes rendszert használók és a most beruházni tervezők között. A meglévő napelemmel rendelkező háztartások elsősorban a biztonsági tartalék képzését (49 százalék), valamint a saját termelésű energia maximális felhasználását (47 százalék) várják az energiatárolóktól. Azok viszont, akik teljes rendszert telepítenének, elsősorban a rezsicsökkentést (56 százalék) jelölték meg fő motivációként, ezt követi a nagyobb energia-önellátás (39 százalék), illetve az energiaárak és szabályozási változások miatti bizonytalanságtól való függetlenedés igénye (34 százalék).

A kivitelező cégek kiválasztásánál a válaszadók számára a legfontosabb szempont a referenciák megléte: 89 százalék döntő vagy nagyon fontos tényezőnek tartja. Szintén kiemelt szerepe van annak, hogy a cég régóta jelen legyen a piacon (75 százalék), valamint az ismertségnek is jelentős súlya van a döntésben.

Magyarországon jelenleg is zajlik a lakossági energiatárolók telepítését támogató Otthoni Energiatároló Program, amelynek keretében a háztartások akár 2,5 millió forint vissza nem térítendő állami támogatást igényelhetnek akkumulátoros rendszerek kiépítésére. A pályázatok benyújtása 2026 február elején indult, az első szakasz március közepén lezárult, amely során mintegy 132 ezer igény érkezett be. A program ezt követően az értékelési szakaszba lépett, a nyertes pályázók értesítése mellett pedig megkezdődik a kivitelezőválasztási folyamat.

Tovább olvasom