Zöld Energia
Napelemek: viszlát, szaldó elszámolás
Az elavult hálózat egyszerűen nem bírja tartani a lépést a csatlakozási igényekkel, beszüntetik a betáplálás rendszerét.
Az október 12-én tartott kormányülés fő témája az energiaválság, valamint annak hatásai és kezelése voltak. Másnap, csütörtökön Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter sajtótájékoztatón ismertette a kormány legújabb döntéseit. Ami energetikai szempontból a legfontosabb: az újonnan telepítendő napelemek esetében felfüggesztik a megtermelt energia betáplálásának lehetőségét. Az utóbbi időkben a napelemek hazánkban is elkezdtek rohamosan terjedni, ennek fő oka az idén év végéig elérhető otthonfelújítási program, a novemberben újrainduló, jelenleg szünetelő napelemes pályázat, valamint a rezsiszabályok augusztusi megváltozása. A különböző támogatások, illetve az elszálló energiaárak miatt rengeteg háztartás szeretne minél hamarabb napelemhez jutni, ez pedig sajnos a hazai cégeket is megterheli, jelentősek a csúszások.
Egy másik probléma, hogy az elmúlt években a hálózatot nem sikerült a növekvő igényeknek megfelelően fejleszteni, az meglehetősen elavult. Mint Gulyás Gergely kifejtette, több az energiabetáplálási igény, mint amit a hálózat be tud fogadni, ezért döntöttek úgy, hogy változtatni kell a szabályokon. Az eddigi eljárás az volt, hogy ha valaki betáplált áramot a hálózatba, azt a szolgáltató bevette, ez az alapja a szaldós elszámolásnak. „A még elő nem jegyzett igények kapcsán fogunk változtatni. Mivel nem tudjuk befogadni az energiát, ezért a betáplálás lehetőségét felfüggesztjük” – jelentette be a Miniszterelnökséget vezető miniszter.
A szabály azoknál fog változni, akik ezt követően telepítenek napelemet. A megtermelt áramot ezután csak a saját háztartásban lehet felhasználni, ami sokaknak komoly hátrányt jelenthet, még akkor is, ha kevesebb lesz a működtetéshez szükséges engedély. Gulyás Gergely szerint amennyiben a hálózatfejlesztés megvalósul az uniós forrásokból, akkor a betáplálást újra lehetővé teszik majd. „Ez a mostani módosítás vonatkozik a háztartásokra és a vállalkozásokra, akik a saját célra állítanak elő energiát” – emelte ki, hozzátéve, hogy az új szabályok az erőművekre nem érvényesek.
Zöld Energia
A légköri por okozta bizonytalanságok kezelése a napenergia-hálózatokban
Mitől van a szélnek árnyéka? És milyen hatással van ez a napenergia-hasznosításra?
Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet Önnek! Ingyenes kalkulálás itt (x)
Megjelent a HUN-REN Csillagászati és Földtudományi Kutatóközpont Földrajztudományi Intézete és a Pannon Egyetem munkatársainak új tanulmánya a Renewable Energy folyóiratban. A kutatás eredményei azt mutatják, hogy Európában egyre gyakoribbá és intenzívebbé váló szaharai porviharos események jelentős hatással vannak a besugárzásra, így a napenergia-termelésre és a napenergia hasznosítására is – olvasható az alternativenergia.hu oldalon. A kutatók a magyarországi helyzet már korábban elemezték, a “The shadow of the wind: the impact of Saharan dust on photovoltaic power generation in the Mediterranean” című cikkben ezúttal kiléptek a Kárpát-medencéből, és a mediterrán térség öt országában – Portugáliában, Spanyolországban, Franciaországban, Olaszországban és Görögországban – vizsgálták a szaharai por napelemes energiatermelésre gyakorolt hatásait a 2019–2023 közötti időszakban.
Az elemzések egyértelműen kimutatták, hogy a porviharos helyzetek idején a fotovoltaikus (PV) energiatermelés átlagosan 25–40%-kal csökken, szélsőséges esetekben pedig a veszteség meghaladhatja az 50%-ot. A PV termelést meghatározó besugárzás visszaesését két fő tényező okozza: (1) a por által kiváltott fényelnyelés és szórás; (2) valamint a fokozott cirrusfelhő-képződés, amely további sugárzáscsökkenést idéz elő. A kutatók azt is megfigyelték, hogy a képződött magasszintű felhők fényvisszaverő-képessége is megnőtt a por hatására, mivel a megnövekedett jégképző-porszemcseszám következtében több, kisebb jégszem képződött, mely a felhőzet világosabb színét eredményezte.
A közelmúlt eseményeinek vizsgálata azt is feltárta, hogy a jelenlegi előrejelzési modellek nem kezelik megfelelően az aeroszol-felhő kölcsönhatásokat. A PV-termelés napi előrejelzéseiben rendszeres hibák jelentkeztek: Portugáliában és Spanyolországban jellemző volt a −15%-os alábecslés, míg Olaszországban és Görögországban +10%-os túlbecslés fordult elő. A kutatás hangsúlyozza a valós idejű pormonitoring és a felhőfolyamatokat is figyelembe vevő előrejelző rendszerek fejlesztésének szükségességét. A szerzők rámutatnak: a klímaváltozás következtében várhatóan egyre gyakoribbak és intenzívebbek lesznek a szaharai porviharok, így a légköri por okozta bizonytalanságok kezelése kulcskérdés a dél-európai villamosenergia-hálózatok megbízható működése és a napenergia-hasznosítás tervezhetősége szempontjából.
-
Zöld Energia6 nap telt el a létrehozás ótaHárom óra ingyen áram naponta – új energiaprogram indul
-
Zöld Energia4 nap telt el a létrehozás ótaHőszivattyú vagy kondenzációs kazán? Melyik a jobb választás a magyar KKV-knak?
-
Zöldinfó6 nap telt el a létrehozás ótaTöbb mint 2000 önkormányzat csatlakozott az idei tűzifaprogramhoz
-
Zöldinfó1 hét telt el a létrehozás ótaTartós túlkínálat alakulhat ki, miközben a kereslet növekedése lassul
-
Zöld Energia2 nap telt el a létrehozás ótaHároméves az energiaválság: a magyar lakosság jelentős része hőszivattyús fűtésre állt át
