Kapcsolatfelvétel

Zöld Energia

Napelemekkel lehet újrahasznosítani a szélturbinákat

A Turn2Sun szélturbinák elhasznált lapátjaiból hozott létre fotovoltaikus tartószerkezetet.

Létrehozva:

|

A Planair alá tartozó Turn2Sun Renewables svájci startup egy olyan fotovoltaikus tartószerkezetet fejlesztett ki, amely szélturbinák elhasználódott lapátjaiból készült – számol be a PV Magazine. A szerkezetet 2500 méteres magasságban, a svájci Graubünden régiójában telepítették 16 darab, egyenként 430 watt teljesítményű, kétoldalas napelemmel.

A Blade2Sun megoldás lényege egy olyan fémszerkezet, amely szélturbinák újrahasznosításával jön létre. A struktúra kétoldalas fotovoltaikus modulokat tartalmaz. „Az egy lapátra felszerelhető modulok száma különböző paraméterektől függ, például a lapát hosszától, az oldalirányú megerősítéstől és a helyi időjárási viszonyoktól, nevezetesen a széltől és a hótól” – mondta Noé Tallon, a Planair projektvezetője.

A Graubündenben található prototípus egyik lapátján kilenc darab bifaciális, 430 wattos napelemmodul, a másik lapáton pedig további hét panel található, három-három sorban. „Nincsenek oldalsó megerősítések, mivel a kísérleti modell csak a kereskedelemben elérhető szabványos napelem-tartó síneket használja” – nyilatkozta Tallon. Mint hozzátette, a következő cél, hogy szélesebb fesztávolságot érjenek el, és így növeljék a párhuzamos modulok számát egy-egy lapáton.

Advertisement

A kísérleti struktúrában a szélturbina-lapátok 8,4 méter hosszúak, egyenként 420 kilogramm tömegűek, és egy 5 méter magas tartószerkezetre vannak felszerelve. Tallon szerint a Turn2Sun célja, hogy a napelemes tartószerkezetet a lehető legközelebb telepítse a szélfarmokhoz, ezzel minimalizálva a szállítási költségeket és a teljes szénlábnyomot. „A megoldás fő költségelőnye a használt szélturbinalapátok felhasználása, amelyeknek nyers költsége elhanyagolható, sőt negatív, így nagyon versenyképes a magasra helyezett fotovoltaikus berendezésekhez általában használt nehéz fémstruktúrákhoz képest, és a globális költségek jelentős töredékét teszi ki” – állította meg Tallon.

A vállalat tervei között szerepel, hogy Svájcon kívül is találjon partnereket. A tartószerkezeteket többek között parkolóházaknál, víztározóknál, agrofotovoltaikus létesítményekben és utak mentén is telepíthetnék.

Advertisement

Zöld Energia

A nap erejével hajtott tudomány – Szeged lett a zöld innováció fővárosa

Elkészült az ELI ALPS szegedi lézeres kutatóközpont naperőmű parkja.

Létrehozva:

|

Szerző:

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)

Az ELI ALPS szegedi lézeres kutatóközpont naperőmű parkja megtestesíti azt az elvet, hogy az energiát megpróbáljuk minél hatékonyabban és kevesebb károsanyag-kibocsátással előállítani ott, ahol arra szükség van – jelentette ki az energiaügyi miniszter Szegeden. Lantos Csaba az Energiaügyi Minisztérium támogatásával megvalósult, kétmilliárd forintos költségvetésű beruházás ünnepélyes átadásán azt mondta, a kormány eddig 25 milliárd forinttal támogatta az ELI ALPS és az egyetemi Science Park infrastruktúrájának kiépítését – írja az alternativenergia.hu. Hozzátette: bízik benne, ez a jövőben is folytatódik. A miniszter kifejtette, a magyar energiapolitikának két karbonsemleges pillére van, a nukleáris ipar és a megújulók – köztük a nap- és a szélenergia – hasznosítása. Lantos Csaba emlékeztetett: a Donald Trump amerikai elnökkel folytatott tárgyalásokon megállapodás született arról, hogy fűtőelemet vásárolnak a paksi erőműbe a Westinghouse svéd gyárából, használni fogják a kiégett fűtőelemek tárolására alkalmas amerikai fejlesztésű zártkazettás rendszert, valamint a gazdaságosságot előtérbe állító kis moduláris reaktorok (SMR) is épülhetnek Magyarországon. A miniszter hangsúlyozta, az ország az észszerűség határain belül igyekszik diverzifikálni energiabeszerzését, hogy minél nagyobb energiaszuverenitást érjen el.

Magyarországon jelenleg 8200 MW-nyi naperőművi kapacitás működik. Áprilistól szeptember végéig – amikor a napelemek nagy mennyiségben termelnek – napközben az országnak áramtöbblete van. Idén 15 napon Magyarország nettó áramexportőr volt – tudatta a miniszter. Felhívta a figyelmet ugyanakkor arra, idén 340 olyan óra volt, amikor nulla vagy negatív volt az áram ára, ezért szükség van energiatároló kapacitások kiépítésére. Lantos Csaba kitért arra is, hogy 15 év után megváltozott a politika, lehetőség nyílik új szélerőművek építésére, melyek valamelyest ki tudják egészíteni a napelemes kapacitásokat. Hozzátette, a jó földrajzi adottságoknak köszönhetően komoly lehetőségek rejlenek a geotermiában, valamint a biomassza hasznosításban is.

Szabó Gábor akadémikus, az ELI ALPS ügyvezetője hangsúlyozta, a lézeres kutatóközpont a világ legzöldebb tudományos nagy berendezése. Jelenleg az energiaigény 35 százalékát fedezik megújuló forrásból, optimalizált tárolási kapacitások kialakításával ez az arány rövidesen 50 százalékra nőhet. A beruházás során összesen 13 460 darab magas hatásfokú, alacsony degradációjú, kétoldalas napelemet építettek be. A központ mellett 4,07 megavolt-amper teljesítményű (MVA AC), fix tartószerkezetes napelemeket telepítettek. A dolgozói parkolóban 0,6 MVA AC teljesítményű carport rendszerű naperőmű épült, 0,04 MVA AC teljesítményű a legkisebb, kéttengelyes, napkövető rendszerű erőmű. A központ melletti záportározón pedig elkészült az ország egyik első úszó naperőműve, amely 0,19 MVA AC teljesítményű. Az ügyvezető kifejtette, a kutatóintézet energiafelhasználásának túlnyomó részét a légkezelőrendszer hűtésére fordítják. Annak érdekében, hogy a tavaszi, nyári időszak során a napelemek által termelt villamos energia felhasználását hatékonyabbá tegyék jégkásás tároló kialakítását tervezik.

Advertisement

Jelenleg pilot projektként egy 5 köbméteres tartályt próbálnak ki, amennyiben ez sikeres, összesen 100 köbméternyi tárolót alakítanak ki, amely akár hajnali 2-ig is fedezné az éjszaka egyébként is lecsökkenő hűtési igényt.

Advertisement
Tovább olvasom

Ezeket olvassák