Zöld Energia

Napelemekkel lehet újrahasznosítani a szélturbinákat

A Turn2Sun szélturbinák elhasznált lapátjaiból hozott létre fotovoltaikus tartószerkezetet.

Létrehozva:

2 év telt el a létrehozás óta

2023-07-16

Szerző:

Vanessza

A Planair alá tartozó Turn2Sun Renewables svájci startup egy olyan fotovoltaikus tartószerkezetet fejlesztett ki, amely szélturbinák elhasználódott lapátjaiból készült – számol be a PV Magazine. A szerkezetet 2500 méteres magasságban, a svájci Graubünden régiójában telepítették 16 darab, egyenként 430 watt teljesítményű, kétoldalas napelemmel.

A Blade2Sun megoldás lényege egy olyan fémszerkezet, amely szélturbinák újrahasznosításával jön létre. A struktúra kétoldalas fotovoltaikus modulokat tartalmaz. „Az egy lapátra felszerelhető modulok száma különböző paraméterektől függ, például a lapát hosszától, az oldalirányú megerősítéstől és a helyi időjárási viszonyoktól, nevezetesen a széltől és a hótól” – mondta Noé Tallon, a Planair projektvezetője.

A Graubündenben található prototípus egyik lapátján kilenc darab bifaciális, 430 wattos napelemmodul, a másik lapáton pedig további hét panel található, három-három sorban. „Nincsenek oldalsó megerősítések, mivel a kísérleti modell csak a kereskedelemben elérhető szabványos napelem-tartó síneket használja” – nyilatkozta Tallon. Mint hozzátette, a következő cél, hogy szélesebb fesztávolságot érjenek el, és így növeljék a párhuzamos modulok számát egy-egy lapáton.

A kísérleti struktúrában a szélturbina-lapátok 8,4 méter hosszúak, egyenként 420 kilogramm tömegűek, és egy 5 méter magas tartószerkezetre vannak felszerelve. Tallon szerint a Turn2Sun célja, hogy a napelemes tartószerkezetet a lehető legközelebb telepítse a szélfarmokhoz, ezzel minimalizálva a szállítási költségeket és a teljes szénlábnyomot. „A megoldás fő költségelőnye a használt szélturbinalapátok felhasználása, amelyeknek nyers költsége elhanyagolható, sőt negatív, így nagyon versenyképes a magasra helyezett fotovoltaikus berendezésekhez általában használt nehéz fémstruktúrákhoz képest, és a globális költségek jelentős töredékét teszi ki” – állította meg Tallon.

A vállalat tervei között szerepel, hogy Svájcon kívül is találjon partnereket. A tartószerkezeteket többek között parkolóházaknál, víztározóknál, agrofotovoltaikus létesítményekben és utak mentén is telepíthetnék.

Zöld Energia

Úszó napelemek csökkentik a tavak párolgását és hőveszteségét

Ma már nem ritka, hogy a napelemeket tavakra telepítsék, ennek hatásait mérték fel kutatók.

Létrehozva:

10 óra telt el a létrehozás óta

2025-06-07

Szerző:

Vanessza

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)

A Fraunhofer Napenergia-rendszerek Intézetének szakemberei azt vizsgálták, hogy miként hatnak az úszó napelemek a víz hőmérsékletére és párolgására – számol be az alternativenergia.hu. Az eredmények alapján ezen, a vízfelszínre telepített rendszerek alatt nyáron az alacsonyabb napsugárzás miatt kisebb a párolgás, télen pedig mérséklik a víz hőveszteségét. A globális felmelegedés közepette ez pozitívan befolyásolhatja a tavakat. A legerőteljesebb hatások a legnagyobb napelemek esetében voltak megfigyelhetőek, ezek Hollandiában, Sekdoornban voltak telepítve. Ezen a helyszínen a modulok kelet-nyugati irányban vannak elrendezve egy fém vázon, amelyet pontonok tartanak a felszínen. A szakemberek három tóban, Hollandiában, a svájci Toules-ban és a németországi Leimersheimben mérték fel, hogy a rendszerek miként hatnak a hőmérsékletre és egyéb tényezőkre, így az oxigéntartalomra és tápanyag-összetételre. Az adatokat két éven át gyűjtötték, az eredmények alapján a napelemek jelentéktelen hatást gyakoroltak a vízminőségre. A helyzet alaposabb megértése érdekében a kutatók további vizsgálatokat sürgetnek.

Két rendszer alépítményein kagylókolóniák telepedtek meg, és az egyik esetben kiderült, hogy az állatok légzése csökkenti a víz oxigénkoncentrációját, de az is bebizonyosodott, hogy szűrik a vizet és megkötik a foszfort. Ez azt igazolja, hogy az úszó napelemek igen összetett módon hatnak a vizekre.

A madárállomány megfigyelései alapján a tavakban és azok környékén 25 faj volt jelen, ezek közül 11 a napelemeken is jelen volt. A kutatók olyan, a régióban ritkaságnak számító állatokat is láttak, mint a székicsér és a szalonka. Úgy tűnik, a tó, illetve az arra telepített rendszer pihenőhelyként, a zsákmányszerzés kiindulópontjaként és fészkelőhelyként szolgált.

A három vizsgált mesterséges tó eltérő éghajlati környezetben fekszik, vízfelületüket pedig eltérő arányban takarja fotovoltaikus rendszer. Sőt, az egyes víztömegek funkciójukban is nagyban különböztek egymástól: az egyik egy erőmű víztározójaként funkcionál, a másik kettőt pedig homok-, illetve kavicsbányászásra használják. Két úszó napelem 2019 óta működik, a leimersheimi rendszer pedig 2021-ben lépett működésbe.

Tovább olvasom