Kapcsolatfelvétel

Zöld Energia

Napelemekkel lehet újrahasznosítani a szélturbinákat

A Turn2Sun szélturbinák elhasznált lapátjaiból hozott létre fotovoltaikus tartószerkezetet.

Létrehozva:

|

A Planair alá tartozó Turn2Sun Renewables svájci startup egy olyan fotovoltaikus tartószerkezetet fejlesztett ki, amely szélturbinák elhasználódott lapátjaiból készült – számol be a PV Magazine. A szerkezetet 2500 méteres magasságban, a svájci Graubünden régiójában telepítették 16 darab, egyenként 430 watt teljesítményű, kétoldalas napelemmel.

A Blade2Sun megoldás lényege egy olyan fémszerkezet, amely szélturbinák újrahasznosításával jön létre. A struktúra kétoldalas fotovoltaikus modulokat tartalmaz. „Az egy lapátra felszerelhető modulok száma különböző paraméterektől függ, például a lapát hosszától, az oldalirányú megerősítéstől és a helyi időjárási viszonyoktól, nevezetesen a széltől és a hótól” – mondta Noé Tallon, a Planair projektvezetője.

A Graubündenben található prototípus egyik lapátján kilenc darab bifaciális, 430 wattos napelemmodul, a másik lapáton pedig további hét panel található, három-három sorban. „Nincsenek oldalsó megerősítések, mivel a kísérleti modell csak a kereskedelemben elérhető szabványos napelem-tartó síneket használja” – nyilatkozta Tallon. Mint hozzátette, a következő cél, hogy szélesebb fesztávolságot érjenek el, és így növeljék a párhuzamos modulok számát egy-egy lapáton.

Advertisement

A kísérleti struktúrában a szélturbina-lapátok 8,4 méter hosszúak, egyenként 420 kilogramm tömegűek, és egy 5 méter magas tartószerkezetre vannak felszerelve. Tallon szerint a Turn2Sun célja, hogy a napelemes tartószerkezetet a lehető legközelebb telepítse a szélfarmokhoz, ezzel minimalizálva a szállítási költségeket és a teljes szénlábnyomot. „A megoldás fő költségelőnye a használt szélturbinalapátok felhasználása, amelyeknek nyers költsége elhanyagolható, sőt negatív, így nagyon versenyképes a magasra helyezett fotovoltaikus berendezésekhez általában használt nehéz fémstruktúrákhoz képest, és a globális költségek jelentős töredékét teszi ki” – állította meg Tallon.

A vállalat tervei között szerepel, hogy Svájcon kívül is találjon partnereket. A tartószerkezeteket többek között parkolóházaknál, víztározóknál, agrofotovoltaikus létesítményekben és utak mentén is telepíthetnék.

Advertisement

Zöld Energia

Nem bírja majd az elektromos hálózat a napelemeket? Meglepő lépésre szánták el magukat

A karintiai áramszolgáltató a Siemens digitális ikertechnológiájával tenné hatékonyabbá az elektromos hálózat működését, előre jelezve a túlterheléseket és csökkentve a költséges hálózatfejlesztések szükségességét.

Létrehozva:

|

Szerző:

Mennyibe kerülne egy napelemes rendszer akkumulátoros energiatárolóval? Tudja meg az ingyenes kalkulátor segítségével! Kattintson ide! (x)

A gazdaságok energetikai átállása – így van ez Ausztriában is – egyre kevésbé a termelői oldalon, sokkal inkább az elosztóhálózatokon dől el. A napelemek, elektromos autók és hőszivattyúk terjedése olyan terhelést ró a rendszerre, amelyre a hagyományos, felülről lefelé tervezett hálózatok nem készültek fel. A karintiai Kärnten Netz GmbH (KNG) most hatéves szerződést kötött egy digitális hálózatirányítási platform bevezetésére, hogy időben válaszolni tudjon erre a kihívásra. Ausztria legdélebbi tartományában ugyanis a telepített napelemes kapacitás 2030-ra várhatóan csaknem megduplázódik. Ez nemcsak több zöld áramot jelent, hanem komoly feszültségtartási és torlódáskezelési feladatot is, főként az alacsonyfeszültségű hálózaton, ahol eddig alig volt rálátás a valós működésre. Ezen a szinten csatlakoznak a háztartási napelemek, töltők és hőszivattyúk, vagyis itt keletkeznek a jövő szűk keresztmetszetei. A KNG ezért a teljes hálózatáról, az alacsonyfeszültségű szintet is beleértve, digitális ikret épít a Siemens-technológiának köszönhetően. A modell valós időben mutatja, hol alakulhat ki túlterhelés, és előre jelzi a problémákat, még mielőtt azok az ellátás megbízhatóságát érintenék. A rendszer három funkcióra épül: átláthatóságot teremt az alacsonyfeszültségű hálózaton, támogatja az aktív üzemirányítást és a zavarelhárítást, valamint előrejelzi és enyhíti a torlódásokat a rugalmassági erőforrások bevonásával.

Az időzítés nem véletlen. Az osztrák villamosenergia-piaci törvény (EIWG) bevezetése várhatóan felgyorsítja a helyi rugalmassági piacok kialakulását. Az elosztók ezzel egyre nagyobb szerepet kapnak a hálózati torlódások piaci alapú kezelésében: nem feltétlenül a hálózatot kell megerősíteni, hanem a fogyasztást és a termelést kell okosan, ösztönzők révén összehangolni. Ehhez viszont pontos adatokra és a rugalmas kapacitások gyors aktiválására van szükség.

A KNG vezetése szerint a megoldás javítja a meglévő hálózati eszközök kihasználtságát, és jelentős költségmegtakarítást hozhat. Ez kulcskérdés, mert a hálózatfejlesztés drága és időigényes, a rugalmasság kihasználása pedig sok esetben olcsóbb és gyorsabb alternatíva a vezetékek és transzformátorok cseréjénél.

Advertisement

 

 

Advertisement

Kép forrása: Siemens

Advertisement
Tovább olvasom

Ezeket olvassák