Kapcsolatfelvétel

Zöld Energia

Napelemes kerékpárutat készítettek Németországban

Létrehozva:

|

A freiburgi pilotprojektet siker esetén további beruházások követhetik.

Az napelemek az elmúlt években elképesztő fejlődésen estek át, a modulok egyre hatékonyabbak, egyre több formában gyártják őket, ráadásul alkalmazhatóságuk is folyamatosan bővül. Manapság a panelek már nemcsak a napelemparkokban és a házak tetején vannak jelen, fokozatosan tűnnek fel az újabbnál újabb felületeken. A Badenova vállalat például a közelmúltban bejelentette, hogy 912 darab, üvegből készült fotovoltaikus modullal fedett be egy kerékpárutat – számol be a PV Magazine. A rendszert a délnyugat-németországi Freiburg építették ki, siker esetén a pilotprojektet újabb beruházások követhetik.

Az utóbbi években több cég is próbálkozott azzal, hogy napelemeket telepítsen egy bicikliút fölé, ennek ellenére a fotovoltaikus utak gazdasági életképessége és megvalósíthatósága továbbra is vita tárgyát képezi. A fő probléma az, hogy a projektek többségében a paneleket a járdába illesztik, ami a kerékpáros- és gyalogosforgalom miatt extraterheléssel jár. A Badenova ezt szem előtt tartva döntött úgy, hogy a napelemeket érdemes a kerékpárutak fölé, egy egyedi, tetőszerű szerkezetbe szerelni. A német rendszerintegrátor összesen 912 üveg-üveg modult telepített az érintett kerékpárút egy 300 méter hosszú szakaszára. A területet a helyi önkormányzat biztosította, a beruházást pedig Freiburg klímavédelmi alapjából támogatták.

Advertisement

A 38 darab horganyzott acélból készült tetőszegmensre szerelt, 282,7 kilowattos napelemes rendszer évente körülbelül 280 000 kilowattóra villamos energiát fog termelni. A rendszer haszonbérlője a Fraunhofer Institute for Solar Energy Systems. A projektben a szintén német Solarwatt gyártó napelem moduljait használják. A Clickcon új fejlesztésű, „Click Plain Pro” rögzítőrendszerével együtt a modulok zárt tetőszerkezetet alkotnak. A Fraunhofer ISE szerint a pilotprojekt során megtermelt áramot saját laboratóriumaiban tervezi felhasználni.

Advertisement

Zöld Energia

Új gázszeparátorokkal tovább növelik a geotermikus energia hasznosítását 2027-re

Újabb városrész geotermikus fűtési rendszere készült el Szegeden.

Létrehozva:

|

Szerző:

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet Önnek! Ingyenes kalkulálás itt (x)

Újabb szegedi városrészben, a Rókus II. hőkörzetben fejeződött be a geotermikus fűtési rendszer kialakítása, ezzel teljessé vált az a 2018-ban elindult fejlesztési projekt, amely révén 40 százalékra emelkedett a megújuló energia felhasználásának részaránya a település távhőrendszerében – közölte Bozsó Gábor, a Szegedi Távfűtő Kft. műszaki vezetője – írja az alternativenergia.hu. A szakember a projektet bemutató rendezvényen elmondta, a város történetének egyik legnagyobb energetikai fejlesztése során kilenc geotermikus rendszer épült meg, amelyeknek köszönhetően Szeged 27 ezer távfűtött lakásának 95 százalékában részben megújuló forrásból biztosítja a hőenergiát. A fejlesztés előtt az önkormányzati tulajdonú távfűtő cég évente átlagosan 27-28 millió köbméter gázt használt föl, a beruházásoknak köszönhetően ez már 10 millió köbméterrel csökkent, amivel az 55 ezer tonnás szén-dioxid-kibocsátást is sikerült 35-40 ezer tonnára mérsékelni – tudatta a műszaki vezető.

A szakember kifejtette, a rendszer finomhangolását követően, két-három év múlva a tervek szerint a korábban felhasznált földgáz fele kiváltható lesz megújuló forrásból. A Szegedi Távfűtő Kft. az elmúlt nyolc évben saját forrásból mintegy 5-6 milliárd forintot fordított fűtőművei korszerűsítésére, annak érdekében, hogy a rendszerben hatékonyan tudják hasznosítani a geotermikus energiát. Bozsó Gábor hangsúlyozta, a panelházak szigetelésével, illetve hőszivattyús rendszerek alkalmazásával – amelyekhez már a lakóközösségek közreműködésére is szükség lenne – a korábbi gázfelhasználás 80-90 százaléka kiváltható lenne megújuló energiával.

Ézsiás Tamás, a beruházó Geo Hőterm Kft. projektmenedzsere közölte, a 60 százalékos uniós támogatással megvalósult, 1,735 milliárd forintos költségvetésű projekt során egy 2000 méter talpmélységű termelő kutat fúrtak, amelyből 1675 és 1950 méter közötti mélységből átlagosan 80 köbméter/óra mennyiségű és 93-94 fok hőmérsékletű termálvizet termelnek ki. A termálvizet szigetelt távhővezetéken juttatják el az 5 ezer lakást és 37 intézményt kiszolgáló Rókusi fűtőműhöz, ahol több körben lemezes hőcserélőkön adják át az energiát, majd a projekt során mélyített két 1800 méteres visszasajtoló kutakhoz továbbítják a már lehűlt vizet. A cég egy a Svájci Alap támogatásával megvalósuló projekt részeként újabb fejlesztést indított, amely során a kilenc geotermikus rendszer termelőkútjaihoz gázszeparátor berendezéseket telepítenek a termálvízben oldott metán leválasztása érdekében. A tervek szerint 2027 áprilisára elkészülő fejlesztéssel évente – az előzetes kalkulációk alapján – csaknem 1,8 millió köbméter földgáz váltható ki – tudatta a szakember.

Advertisement
Tovább olvasom

Ezeket olvassák