Zöld Energia
Napelemes kerékpárutat készítettek Németországban
A freiburgi pilotprojektet siker esetén további beruházások követhetik.
Az napelemek az elmúlt években elképesztő fejlődésen estek át, a modulok egyre hatékonyabbak, egyre több formában gyártják őket, ráadásul alkalmazhatóságuk is folyamatosan bővül. Manapság a panelek már nemcsak a napelemparkokban és a házak tetején vannak jelen, fokozatosan tűnnek fel az újabbnál újabb felületeken. A Badenova vállalat például a közelmúltban bejelentette, hogy 912 darab, üvegből készült fotovoltaikus modullal fedett be egy kerékpárutat – számol be a PV Magazine. A rendszert a délnyugat-németországi Freiburg építették ki, siker esetén a pilotprojektet újabb beruházások követhetik.
Az utóbbi években több cég is próbálkozott azzal, hogy napelemeket telepítsen egy bicikliút fölé, ennek ellenére a fotovoltaikus utak gazdasági életképessége és megvalósíthatósága továbbra is vita tárgyát képezi. A fő probléma az, hogy a projektek többségében a paneleket a járdába illesztik, ami a kerékpáros- és gyalogosforgalom miatt extraterheléssel jár. A Badenova ezt szem előtt tartva döntött úgy, hogy a napelemeket érdemes a kerékpárutak fölé, egy egyedi, tetőszerű szerkezetbe szerelni. A német rendszerintegrátor összesen 912 üveg-üveg modult telepített az érintett kerékpárút egy 300 méter hosszú szakaszára. A területet a helyi önkormányzat biztosította, a beruházást pedig Freiburg klímavédelmi alapjából támogatták.
A 38 darab horganyzott acélból készült tetőszegmensre szerelt, 282,7 kilowattos napelemes rendszer évente körülbelül 280 000 kilowattóra villamos energiát fog termelni. A rendszer haszonbérlője a Fraunhofer Institute for Solar Energy Systems. A projektben a szintén német Solarwatt gyártó napelem moduljait használják. A Clickcon új fejlesztésű, „Click Plain Pro” rögzítőrendszerével együtt a modulok zárt tetőszerkezetet alkotnak. A Fraunhofer ISE szerint a pilotprojekt során megtermelt áramot saját laboratóriumaiban tervezi felhasználni.
Zöld Energia
Szélerőművek, energiatárolók és hálózatfejlesztés: nagyszabású energetikai program indul
4000 megawatt kapacitású szélerőmű-fejlesztést tervez a kormány.
Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)
Évtizedek óta nem látott mértékű beruházások indulnak a megújuló energia területén, köztük négyezer megawatt kapacitású szélerőmű-fejlesztés fog megvalósulni 2030-ig Magyarországon a kormány szerdai ülésén hozott döntése értelmében – olvasható az alternativenergia.hu oldalon. Magyar Péter azt mondta: a következő években új szélerőművek sora épülhet Magyarországon. Először egy 868 milliárd forintnyi energetikai fejlesztést valósítanak meg, de összességében mintegy 4000 megawatt, vagyis a paksi atomerőmű kapacitásának a dupláját kitevő szélerőműfejlesztés lesz.
A négy gigawattnyi, magántőke bevonásával megvalósuló szélenergia-kapacitás-fejlesztésről szólva jelezte: hamarosan társadalmi vitára bocsátják a létesítési helyszíneket is tartalmazó dokumentumot. Azt is mondta: a jövő hónap végén zárul a helyreállítási alapból hazahozott másfél milliárd eurós kerettel elektromos hálózatok fejlesztésére kiírt pályázat, amelyek célja az, hogy a hálózat extrém körülmények között is hibamentesen tudjon működni. Emellett 2030-ig a kormány három gigawattnyi áramtároló kapacitást kíván kiépíteni. Gondoskodnunk kell arról, hogy az oroszoktól és a magyar dunai vízszinttől is minél inkább függetlenül tudjuk biztosítani az energiaellátást és hazánk energiabiztonságát – jelentette ki.
A szélerőmű pályázatokról szólva a kormányfő megjegyezte: sokhelyütt látták már meg ebben a lehetőséget, különösen, hogy ezek a létesítmények telephelynek minősülnek és iparűzésiadó-bevételt jelentenek az adott településnek, miközben munkahelyeket is teremtenek.
Magyar Péter hangsúlyozta: minél többféle hazai energiaforrás áll a rendelkezésre, minél több tárolókapacitás van, annál kevésbé válik az ország kiszolgáltatottá akár időjárási körülményeknek, akár más országoknak. Kitért rá: Pakson a szivattyúfejlesztés nem valósult meg időben, csak a biztonsági szivattyúk tervezése készült el. Várhatóan 2030 előtt nincs esély arra, hogy ezek rendelkezésre álljanak. Ha a fejlesztés már 2018-ban vagy korábban elkezdődött volna, akkor a szivattyúk már rendelkezésre állhatnának.
Kiemelte: már több tucat településen kellett korlátozni a vízhasználatot. Nógrád megye 54, Zala 29, Hajdú-Bihar számos településén léptettek életbe korlátozást, Szentendre egyik részén 1500 ingatlan maradt víz nélkül, több helyen a honvédség biztosított vizet.
-
Zöldinfó6 nap telt el a létrehozás ótaBiztonságban az energiaellátás: a Duna alacsony vízszintje miatt lépett a Paksi Atomerőmű
-
Zöldinfó1 hét telt el a létrehozás óta„Spanyolország ég” – a Greenpeace sürgős klímavédelmi intézkedéseket követel
-
Zöldinfó1 hét telt el a létrehozás ótaRekordhőmérséklet az olasz tengereknél: a klímaváltozás már a mélyben is pusztít
-
Zöldinfó3 nap telt el a létrehozás ótaCsak töredékén működnek a Vaskapu vízerőművei az aszály miatt
-
Zöldinfó1 hét telt el a létrehozás ótaLegmagasabb fokozatú aszályriadót rendeltek el az ország nagy részén
