Zöld Energia
Napelemes zárlat: 6 500 család várhat 2027-ig
Miközben már 93 %-ban megszűntek a napelemes csatlakozási korlátozások, a hálózati biztonság garantálása érdekében 6 500 körzetben csak 2027-től lesz lehetséges a HMKE-k engedélyezése.
Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)
A háztartási méretű kiserőművek (HMKE), elsősorban a napelemek hálózati betáplálását 2022. november 1-jétől részlegesen korlátozták az elosztóhálózatok stabilitásának megőrzése érdekében. Az intézkedés során elsősorban azon körzetek kapacitásai korlátozódtak, ahol a szolgáltatók műszaki felkészültsége nem tette lehetővé a tömeges csatlakozások zavartalan kezelését. Bár 2024. január 1-jétől már számos területen feloldották a tilalmat, néhány ezer igénylőnek – köztük mintegy 6 500 tulajdonosnak – egy-két évig még várnia kell, írja az alternativenergia.hu.
A Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal (MEKH) 2023-ban publikált adatai szerint a 2024-es évre 1 000–2 000, 2025-re szintén 1 000–2 000, 2026-ra pedig még további 1 000 körüli igénylő számára tervezték a csatlakozások engedélyezését. A fennmaradó, mintegy 6 500 felhasználó esetében a „2027-től kezdődően” kategóriában szerepel a tervezett feloldás időpontja. Azóta az elosztói engedélyesek adatszolgáltatása alapján márciusban további 2 540 körzetben tették lehetővé a HMKE-k betáplálását, így mára az áramkörök több mint 93 %-a érintetlen a zárolások tekintetében.
A Világgazdaság kérdésére a MEKH megerősítette, hogy a teljes körű korlátozás feloldására nincs konkrét határidő. A hálózati engedélyesek 2024-től folyamatosan vizsgálják az egyes körzetek műszaki állapotát, és csak ott tartják fenn a zárolást, ahol a feszültség- és teljesítmény-ingadozások komoly kockázatot jelentenek. A hivatal hangsúlyozta: a végső cél minden esetben a zárolt területek teljes megnyitása, de nem áldozható fel a fogyasztók ellátásbiztonsága és a hálózati berendezések védelme érdekében.
A zárolt áramkörök alatt a kiserőművek által használt kisfeszültségű elosztóhálózat érintett szakaszait értjük, amelyeken más betápláló technológiák – például szél- vagy biomassza-erőművek – általában nem csatlakoznak. A MEKH elmondta azt is, hogy jelenleg nem tartanak nyilván olyan, naperőműtől eltérő technológiájú HMKE-kérelemet, amely e körzetekre vonatkozna.
Miközben egyes tulajdonosok várakoznak, a napelemboom tovább dübörög: a Napenergia Plusz Program keretében eddig több mint 10 500 fejlesztés valósult meg, és mostanra meghaladta a 300 000-et a háztáji naperőművek száma Magyarországon. A támogatásra eddig közel 40 milliárd forintot utaltak ki; a program 21 000 család beruházási költségének kétharmadát vállalja át az állam, összesen mintegy 130 milliárd forint fejlesztési értékben.
A Napenergia Plusz keretében a nyertesek felénél több mint 60 MW teljesítményű napelemet és 97 MWh kapacitású energiatárolókat telepítettek, családonként átlagosan 4,1 millió forint vissza nem térítendő támogatás felhasználásával. Ezzel a program célja, hogy erősítse a háztartások önellátó képességét, csökkentse rezsiterheiket, és hozzájáruljon a hazai energiarendszer zöldítési törekvéseihez.
A kormány emellett két ipari energiatároló-programot indított, mintegy 100 milliárd forint támogatással. A folyamatban lévő beruházások révén jövőre elérhetjük az 500 MW tárolói kapacitást, amit a Jedlik Ányos Energetikai Program további pályázati kiírásaival egészítenek ki. A tárolók bővítése elengedhetetlen ahhoz, hogy a napenergia és más időjárásfüggő források termelését hatékonyan és biztonságosan integrálhassuk a hazai villamosenergia-hálózatba.
Zöld Energia
Az energiaközösségek segíthetnék a megújuló energia terjedését, de sok a akadály
Jogi és technikai akadályok lassítják az energiaközösségek terjedését az EU-ban.
Még nem késő pályázni a 2,5 millió forintos állami energiatároló támogatásra! Kattintson ide! (x)
Az Európai Unió által szorgalmazott energiaközösségek fejlődését jogi és technikai akadályok hátráltatják, ezért a kezdeményezés eddigi eredményei jelentősen elmaradnak a várakozásoktól – írja az alternativenergia.hu. A luxemburgi testület jelentése szerint jelenleg kevés energiaközösség működik az EU-ban, így hozzájárulásuk a megújulóenergia-termeléshez nem számottevő. A projektek előrehaladását a pontatlan uniós iránymutatások, a hálózati csatlakozások késedelme, valamint az energiatárolási megoldásokat ösztönző intézkedések hiánya is akadályozza. Az energiaközösség olyan jogi struktúra, amely lehetővé teszi a polgárok, a helyi önkormányzatok és a kisvállalkozások számára, hogy együtt termeljenek, kezeljenek, osszanak meg és fogyasszanak energiát. Ilyen lehet például a közös tetőre telepített napelem vagy közösségi tulajdonban lévő szélturbina, amely egy település vagy városrész energiaellátásához járul hozzá.
Az ilyen projektek több milliárd euró értékű uniós támogatásra jogosultak, és az EU szerint fontos szerepet játszhatnak az éghajlat- és energiapolitikai célok elérésében. A korábbi becslések szerint 2030-ra az energiaközösségek állíthatnák elő Európa szélenergia-kapacitásának 17 százalékát, a napenergia-kapacitásnak pedig 21 százalékát. A számvevők szerint azonban ezek az előrejelzések túlzottan optimistának bizonyultak, részben azért, mert nem alakul elegendő energiaközösség. “Miközben az unió minden erejével igyekszik elérni éghajlat- és energiapolitikai céljait, a polgárok általi energiatermelés továbbra is meggyőző ötletnek tűnik. Elméletileg ideális, de a gyakorlatban nehézségekbe ütközik” – mondta Joao Leao, a jelentésért felelős számvevő.
Hozzátette, az EU feladata most az, hogy lebontsa a jogi és technikai akadályokat, hogy a kezdeményezések a gyakorlatban is eredményeket hozhassanak. Uniós célkitűzés volt, hogy 2025-re minden 10 ezer főnél népesebb településen legalább egy megújulóenergia-alapú energiaközösség jöjjön létre. Az Európai Bizottság azonban eddig nem készített beszámolót e cél teljesüléséről, a számvevők által összegyűjtött adatok pedig arra utalnak, hogy az EU nagy valószínűséggel nem érte el ezt a célt.
A jelentés rámutat arra is, hogy a nem kellően egyértelmű uniós fogalommeghatározások jogbizonytalanságot okoznak. Nem világos például, hogy pontosan mi minősül energiaközösségnek, miként kell azokat megszervezni, hogyan kell megosztani a megtermelt villamos energiát, illetve miként értékesíthető a többlet. Ez elriaszthatja a polgárokat a részvételtől, akadályozhatja az új kezdeményezések létrehozását. A probléma különösen a társasházak esetében jelentkezik, ahol – az uniós lakosság közel felének otthonában – egy új jogi személy létrehozása a meglévő lakástulajdonosi társulások mellett sokak számára további bürokratikus terhet jelenthet.
A számvevőszék szerint az energiaközösségek fejlődését a villamosenergia-hálózat túlterheltsége miatt késlekedő vagy elutasított csatlakozások is hátráltatják. Emellett gondot okoz, hogy a megújulóenergia-termelés és a fogyasztás időben gyakran nem esik egybe: a napelemek például jellemzően dél körül termelik a legtöbb energiát, miközben a háztartások energiaigénye inkább kora reggel és este nő meg. A jelentés szerint az energiatárolási megoldások – amelyek segíthetnek a kereslet és a kínálat kiegyensúlyozásában és a hálózati terhelés csökkentésében – kulcsszerepet játszhatnának a projektek sikerében. Az Európai Bizottság azonban nem kezelte prioritásként az energiaközösségek ilyen jellegű támogatását.
-
Zöldinfó1 hét telt el a létrehozás ótaPostán érkeznek a rezsistop-nyilatkozatok az áramfogyasztóknak
-
Zöldinfó2 nap telt el a létrehozás ótaÚj 360 fokos felvételek készülnek Magyarországon a Google Mapshez
-
Zöldinfó6 nap telt el a létrehozás ótaÚj lehetőség a zártkertek megőrzésére és fejlesztésére
-
Zöldinfó6 nap telt el a létrehozás ótaEgyre keresettebbek a zártkerti ingatlanok a vásárlók körében
-
Zöld Közlekedés1 hét telt el a létrehozás ótaÜzemanyagválság sújtja Kubát: az Air France is felfüggeszti járatait
