Kapcsolatfelvétel

Zöld Energia

Napenergia segíthet az olajmezőn

Létrehozva:

|

A világ legnagyobb gőztermelő létesítményét a kaliforniai Bakesfieldtől nyugatra lévő Belridge-olajmezőn hozzák létre. A gőzt napenergia bevonásával állítják majd elő, a rendszer teljesítménye 850 megawatt lesz.

A gőzre az Area Energy cégnek van szüksége, amely szeretné az ottani olajkészleteket hatékonyabban kitermelni. A gőzt zsíroldó anyagokkal együtt juttatják el a talajba. Az olaj ezáltal folyékonyabbá válik, így problémamentesen a felszínre hozható. Más esetekben a gőzt földgáz égetésével termelik, de ezzel a módszerrel évente 376 000 tonna széndioxid jut a légkörbe. Ez 80 000 autó károsanyag-kibocsátásának felel meg.
Az komplexumot a kaliforniai GlassPoint Solar cég építi ki. Egy hatalmas rendszerről van szó, amelynél hajlított tükrök összpontosítják a napfényt egy csőre, amelyben termikus olaj áramlik és az több száz Celsius-fokra hevül fel. Az energia egy hőcserélőben vízbe kerül, majd gőzzé válik. A gőztermelő egységet egy 26,5 megawattos fotovoltaikus rendszerrel egészítik ki, ez termeli majd annak az árammennyiségnek egy részét, amelyekre az olajmezőn működő gépeknek szükségük van.

Sanjeev Kumar, a GlassPoint menedzsere azt mondta, hogy az együttműködésük az Area Energy vállalattal azt mutatja, hogy a fosszilis és a megújuló energiák igenis kiegészíthetik egymást. A létesítmény építése 2018 első felében kezdődhet el és 2020-tól kezdhet működni. A GlassPoint egyébként már korábban is épített olajkitermelő komplexumokat és kiderült, hogy a napenergiás módszer sokkal olcsóbb, mint a földgáz elégetése, ez pedig meggyőzte az olajcégeket. Ománban például a társaság egy 1000 megawattos napenergiás létesítményt épít a gőz előállítására. A legtöbb ilyen jellegű rendszer Spanyolországban és az Amerikai Egyesült Államokban található.

forrás: alternativenergia.hu

Advertisement
Hozzászólás küldése

A hozzászólás írásához bejelentkezés szükséges Bejelentkezés

Hozzászólás

Zöld Energia

Hálózatfejlesztés és megújulók: átalakulhat a magyar energiarendszer

Az energetika stratégiai kérdése a versenyképesség.

Létrehozva:

|

Szerző:

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)

A növekvő önellátást, a bővülő zöldenergia-termelést és a javuló energetikai versenyképességet nevezte a magyar energiapolitika prioritásának a következő években a Gazdasági és Energetikai Minisztérium (GEM) energetikai államtitkára a Portfolio Energy Investment Forum 2026 konferenciáján Budapesten – írja az alternativenergia.hu. Tótth András kiemelte: a jelenlegi magas árkörnyezetben az energetikai beruházások nagy része piaci alapon megtérül, az állami forrásokat a stratégiai szempontból legfontosabb célokra fogják fordítani. A tervezett változtatások között említette a karbonmentesség erősítését, a paksi atomerőmű élettartamának meghosszabbítását és további megújulóenergia-kapacitások kiépítését. Szeretnék legalább 4 gigawattal (GW) bővíteni a szélenergia-kapacitásokat, de számításaik szerint ez akár 6 gigawatt fölé is nőhet 2040-ig. A napenergiában is van még potenciál, de ennek bővülésére jellemzően piaci alapon számít a tárca – tette hozzá.

A megújuló energia rendszerbe kapcsolásához a hálózat fejlesztése mindenképpen szükséges, ennek első lépése az uniós RRF-források energetikai részének a hálózatépítésre való felhasználása – mondta. Tótth András kifejtette, hogy a legfőbb energiahordozók árát nem annyira a kereslet és kínálat határozza meg, hanem a geopolitikai sokkok; Magyarország nagyon ki van szolgáltatva a külföldi energiahordozóknak, így ezeket a sokkokat nem tudja elkerülni. “Sokat hallottunk az elmúlt több mint tíz évben az energiaszuverenitásról, ami gyakorlatilag nem létezik” – fogalmazott. Felidézte, hogy a fogyasztók jelentős önkorlátozása ellenére a magyar energiarendszer nem tudta volna korlátozások nélkül kezelni a paksi atomerőmű nyári kiesését import energia hiányában.

Az államtitkár jelezte, hogy a magyar igényekhez képest nincs elég áramtermelő kapacitás, illetve a meglévők nagyon rossz struktúrában alakultak ki. Az elmúlt 20-25 évben nem történt meg a versenyképes termelőkapacitások kiépítése – jelentette ki. Magyarország energiaellátása sem gazdaságilag, sem energetikailag nem optimális, aminek az árát jellemzően a fogyasztók, leginkább a nagy fogyasztók fizetik meg, ezen szeretne a tárca a következő négy évben változtatni – közölte.

Advertisement

Tótth András a változások között említette az önellátás ösztönzését. Mint mondta, szeretnék elérni, hogy a gazdasági szereplők vegyék a kezükbe minél nagyobb arányban a saját energiaellátásukat, használják ki a lokális termelési lehetőségeket, szerezzenek részesedést megújulóenergia-termelő erőművekben. A hálózatbővítési források minél optimálisabb felhasználása érdekében azokat a megoldásokat támogatnák, amelyeknél a fogyasztási helyhez közel épül ki minél több termelési kapacitás – mondta. Az államtitkár kitért az energiahatékonysági kötelezettségi rendszer (ekr) tervezett átalakítására is, amit gyors beavatkozásnak nevezett a vállalatok versenyképességének javítása érdekében.

Advertisement
Tovább olvasom

Zöldtrend a Facebookon

Címkék

Ezeket olvassák