Zöld Energia

Napenergia segíthet az olajmezőn

Létrehozva:

6 év telt el a létrehozás óta

2018-01-30

Szerző:

Hell

A világ legnagyobb gőztermelő létesítményét a kaliforniai Bakesfieldtől nyugatra lévő Belridge-olajmezőn hozzák létre. A gőzt napenergia bevonásával állítják majd elő, a rendszer teljesítménye 850 megawatt lesz.

A gőzre az Area Energy cégnek van szüksége, amely szeretné az ottani olajkészleteket hatékonyabban kitermelni. A gőzt zsíroldó anyagokkal együtt juttatják el a talajba. Az olaj ezáltal folyékonyabbá válik, így problémamentesen a felszínre hozható. Más esetekben a gőzt földgáz égetésével termelik, de ezzel a módszerrel évente 376 000 tonna széndioxid jut a légkörbe. Ez 80 000 autó károsanyag-kibocsátásának felel meg.
Az komplexumot a kaliforniai GlassPoint Solar cég építi ki. Egy hatalmas rendszerről van szó, amelynél hajlított tükrök összpontosítják a napfényt egy csőre, amelyben termikus olaj áramlik és az több száz Celsius-fokra hevül fel. Az energia egy hőcserélőben vízbe kerül, majd gőzzé válik. A gőztermelő egységet egy 26,5 megawattos fotovoltaikus rendszerrel egészítik ki, ez termeli majd annak az árammennyiségnek egy részét, amelyekre az olajmezőn működő gépeknek szükségük van.

Sanjeev Kumar, a GlassPoint menedzsere azt mondta, hogy az együttműködésük az Area Energy vállalattal azt mutatja, hogy a fosszilis és a megújuló energiák igenis kiegészíthetik egymást. A létesítmény építése 2018 első felében kezdődhet el és 2020-tól kezdhet működni. A GlassPoint egyébként már korábban is épített olajkitermelő komplexumokat és kiderült, hogy a napenergiás módszer sokkal olcsóbb, mint a földgáz elégetése, ez pedig meggyőzte az olajcégeket. Ománban például a társaság egy 1000 megawattos napenergiás létesítményt épít a gőz előállítására. A legtöbb ilyen jellegű rendszer Spanyolországban és az Amerikai Egyesült Államokban található.

forrás: alternativenergia.hu

Hozzászólás küldése

A hozzászólás írásához bejelentkezés szükséges Bejelentkezés

Hozzászólás

Hozzászólás küldéséhez be kell jelentkezni.

Zöld Energia

Új típusú energiatárolót dolgoztak ki

A spanyol kutatók egyelőre egy prototípust hoztak létre az új technológia segítségével.

Létrehozva:

12 óra telt el a létrehozás óta

2024-04-25

Szerző:

Vanessza

Spanyol kutatók olyan új hőenergia-tároló rendszert (TES) terveztek, amely termoelektromos hőszivattyút (TEHP) használ az áram hővé történő átalakításához – számol be a PV Magazine. A hőszivattyút a változó vezetőképességű hőcsövek alternatívájaként használják.

Az újszerű kialakítás négy fő komponenst tartalmaz, nevezetesen egy termoelektromos hőszivattyúrendszert, egy elektromos ellenállást, egy TES-ciklust, valamint egy nyílt hurkot, amelyben a levegő a hőátadó közeg. A rendszer levegőjét a termoelektromos hőszivattyú melegíti fel, amely termoelektromos modulokat használ, kiegészítve az elektromos ellenállással.

A berendezés termoelektromos része hat TEHP-blokkból épül fel. Az első három egyfokozatú termoelektromos hőszivattyú (OTEHP) konfigurációt alkalmaz, mindegyik egy-egy TEM-et használ, mindkét oldalon egy-egy hőcserélővel. A következő három blokk kétfokozatú hőelektromos hőszivattyú (TTEHP), piramis alakú konfigurációval. Ennek a köztes hőcserélőnek a kialakítása egy nagyhatékonyságú, négy hőcsőből álló rendszert használ, amelyben munkafolyadékként víz van. A hőátadás az első fokozatból a második fokozatba ezeken a csöveken keresztül, a víz halmazállapot-változása révén történik.

A kutatók egy rendszerprototípust is létrehoztak, amelyen 45 forgatókönyvet teszteltek különböző feszültségekkel, bemeneti hőmérsékletekkel, illetve és légáramlási sebességekkel. A feszültségek 4, 6, 8 vagy 10 volt, a bemeneti hőmérséklet 120, 160 vagy 200 Celsius-fok, a légáramlási sebesség pedig 13, 18 vagy 23 köbméter per óra volt, utóbbi esetén 655,5 wattnyi hőt termeltek 1,35 COP mellett.

A kifejlesztett TEHP-rendszer integrálása egy elektromos ellenálláson alapuló hőenergiatároló rendszer töltési folyamatába 15, illetve 30 százalékkal növeli az energiaátalakítás hatékonyságát 120 és 200 Celsius-fok közötti energiatárolási hőmérséklet esetén. A javasolt rendszerkonfiguráció 135 Celsius-fokon 112,6 százalékos hatásfokot érhet el. A csapat következő céljai között szerepel, hogy a rendszer viselkedését változó hidegforrás-hőmérséklet esetén is teszteljék.

Tovább olvasom