Zöld Energia

Napenergia segíthet az olajmezőn

Létrehozva:

5 év telt el a létrehozás óta

2018-01-30

Szerző:

Hell

A világ legnagyobb gőztermelő létesítményét a kaliforniai Bakesfieldtől nyugatra lévő Belridge-olajmezőn hozzák létre. A gőzt napenergia bevonásával állítják majd elő, a rendszer teljesítménye 850 megawatt lesz.

A gőzre az Area Energy cégnek van szüksége, amely szeretné az ottani olajkészleteket hatékonyabban kitermelni. A gőzt zsíroldó anyagokkal együtt juttatják el a talajba. Az olaj ezáltal folyékonyabbá válik, így problémamentesen a felszínre hozható. Más esetekben a gőzt földgáz égetésével termelik, de ezzel a módszerrel évente 376 000 tonna széndioxid jut a légkörbe. Ez 80 000 autó károsanyag-kibocsátásának felel meg.
Az komplexumot a kaliforniai GlassPoint Solar cég építi ki. Egy hatalmas rendszerről van szó, amelynél hajlított tükrök összpontosítják a napfényt egy csőre, amelyben termikus olaj áramlik és az több száz Celsius-fokra hevül fel. Az energia egy hőcserélőben vízbe kerül, majd gőzzé válik. A gőztermelő egységet egy 26,5 megawattos fotovoltaikus rendszerrel egészítik ki, ez termeli majd annak az árammennyiségnek egy részét, amelyekre az olajmezőn működő gépeknek szükségük van.

Sanjeev Kumar, a GlassPoint menedzsere azt mondta, hogy az együttműködésük az Area Energy vállalattal azt mutatja, hogy a fosszilis és a megújuló energiák igenis kiegészíthetik egymást. A létesítmény építése 2018 első felében kezdődhet el és 2020-tól kezdhet működni. A GlassPoint egyébként már korábban is épített olajkitermelő komplexumokat és kiderült, hogy a napenergiás módszer sokkal olcsóbb, mint a földgáz elégetése, ez pedig meggyőzte az olajcégeket. Ománban például a társaság egy 1000 megawattos napenergiás létesítményt épít a gőz előállítására. A legtöbb ilyen jellegű rendszer Spanyolországban és az Amerikai Egyesült Államokban található.

forrás: alternativenergia.hu

Hozzászólás küldése

A hozzászólás írásához bejelentkezés szükséges Bejelentkezés

Hozzászólás

Hozzászólás küldéséhez be kell jelentkezni.

Zöld Energia

Ezeknek a hőszivattyúknak a leghidegebb napok sem okoznak gondot

Egy új, az Egyesült Királyságban elvégzett vizsgálat cáfolja, hogy a hőszivattyúk a nagy hidegben nem hatékonyak.

Létrehozva:

5 óra telt el a létrehozás óta

2023-06-05

Szerző:

Vanessza

Az Energy Systems Catapult nonprofit zöld technológiai és innovációs központ közzétette a 2020 novembere és 2022 augusztusa közötti, az Egyesült Királyságban működő levegő forrású hőszivattyúk helyszíni megfigyelésének adatait – számol be a PV Magazine. Az információk azt mutatják, hogy a hőszivattyúk háromszor hatékonyabbak, mint a gázkazánok, és hogy a hideg napokon berendezéseknél a teljesítménytényező (COP) mediánja 2,44, míg egész évben 2,80. Az eredmények azt is igazolták, hogy a külső levegőforrást hasznosító rendszerek alacsonyabb hőmérséklet mellett is hatékonyak.

„Az adatok közzétételével végre megdönthetjük azt a nézetet, hogy a hőszivattyúk nem működnek hideg időben, és hogy üzemelésük nem hatékony” – mondta Marc Brown, az Energy Systems Catapult ideiglenes üzleti vezetője. „Éppen az ellenkezőjét tapasztaltuk. Háromszor hatékonyabbak, mint a gázkazánok, és hideg időjárási körülmények között is jól működnek” – tette hozzá.

Az Egyesült Királyság Energiabiztonsági és Nettó Zéró Minisztériuma által támogatott projektben 742 hőszivattyút telepítettek, az érintett otthonok közül a legkorábbi 1919-ben épült. A berendezések teljesítményét 2020 novembere és 2022 augusztusa között monitorozták, az eredmények pedig rávilágítottak, hogy jelentősen javult a levegő alapú hőszivattyúk működése egy 2011-2014 között futó, hasonló projekt óta. Az új adatok azt is felfedték, hogy eltérések adódhatnak a teljesítményben az egyes modellek között.

Ami az üzemi áramlási hőmérsékletet illeti, a 65 Celsius-fok feletti hőmérsékletet elérő hőszivattyúk szezonális COP-értékének mediánja 2,89 és 2,92 között alakult, míg az alacsony üzemi hőmérsékletű hőszivattyúknál 2,74 és 2,94 között mozgott. A jelentés szerint azonban a 65 Celsius-fok feletti üzemelés nem túl gyakori.

A projekt során a hőszivattyúk teljesítményét az év leghidegebb napjain is elemezték, amikor a külső átlaghőmérséklet -5,8 és 2 Celsius-fok között változott. A COP-ot minden egyes hideg napra kiszámították, az átlag 2,44 volt. Az Energy Systems Catapult szerint mindez igazolja, hogy a hőszivattyúk jól üzemelnek különböző épületekben, még igen alacsony hőmérsékleten is.

Tovább olvasom