

Zöldinfó
Nem a klímaváltozás hozta, mégis pusztít: komoly gondot okoz az amerikai szőlőkabóca a szőlőkben
Az amerikai szőlőkabóca: egy veszélyes jövevény a hazai szőlőkben. Hogyan került ide?
Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet Önnek! Ingyenes kalkulálás itt (x)
Az amerikai szőlőkabóca (Scaphoideus titanus) 2006 óta van jelen Magyarországon. Maga a rovar ritkán okoz közvetlen kárt a szőlőben, de annál veszélyesebb, mert terjeszti a szőlő aranyszínű sárgaságát okozó fitoplazmát (Candidatus Phytoplasma vitis). Ezt a betegséget 2013-ban mutatták ki először hazánkban, és ma is bejelentésköteles növény-egészségügyi kórokozónak számít – írta meg az alternativenergia.hu. Az ökológiai szőlőültetvényekben, ahol csak kevés növényvédő szer engedélyezett, a kabóca és a fitoplazma együtt komoly kihívást jelent a termelők számára, mivel a fertőzött tőkék legyengülnek, és akár el is pusztulhatnak. Az amerikai szőlőkabóca viszonylag új jövevény a hazai élővilágban, de megjelenése komoly aggodalmat váltott ki a szőlőtermesztők körében. A fajt 2006-ban észlelték először Magyarországon, Zala megyében a Lenti és Letenye környéki szőlőültetvényekben, majd néhány éven belül megjelent a Balaton-felvidéken, a Villányi- és Szekszárdi borvidéken, valamint az Északi-középhegység egyes szőlőterületein is.
A kabóca maga apró, alig pár milliméteres rovar, amely a szőlő levelein és hajtásain él. Közvetlenül ritkán okoz komoly kárt: szívogatása legfeljebb a levelek sárgulását vagy torzulását idézheti elő. Az igazi veszély azonban nem maga a rovar, hanem az a kórokozó, amelyet terjeszt: a szőlő aranyszínű sárgaságát okozó fitoplazma. Ez a kórokozó a szőlőben súlyos tüneteket vált ki: a levelek idő előtt elszáradnak, a hajtások nem fásodnak be, a fürtök elszáradnak, a tőkék pedig fokozatosan elpusztulhatnak. Sokan hajlamosak a klímaváltozást okolni az új kártevők megjelenéséért, ám ebben az esetben nem a melegedő éghajlat az ok. Az amerikai szőlőkabóca Észak-Amerikából származik, és az ember közvetítésével került Európába. Valószínűleg szőlővesszők, oltványok vagy más szaporítóanyagok szállításával jutott át a kontinensre az 1950-es években, először Franciaországban és Olaszországban bukkant fel. Innen terjedt tovább a nemzetközi növénykereskedelem révén, mígnem elérte a Kárpát-medencét is. Magyarországon a kabóca gyorsan megtelepedett, mivel a meleg, száraz nyarak és a szőlőmonokultúrás ültetvények ideális életfeltételeket kínálnak számára.
Az állat petéi a vesszők kérgében telelnek át, így a szaporítóanyaggal könnyen új területekre kerülhet. A lárvák tavasszal kelnek ki, és már fiatal koruktól képesek a fitoplazma terjesztésére. A védekezés nem egyszerű, különösen az ökológiai szőlőültetvényekben, ahol a növényvédő szerek köre korlátozott. A biotermesztők elsősorban megelőző módszerekkel, például a fertőzött tőkék eltávolításával, a kabóca életciklusának követésével és célzott, időzített kezelésekkel tudják mérsékelni a kártételeket. A szakemberek szerint a kabóca teljes felszámolása gyakorlatilag lehetetlen, de a terjedése lassítható és kordában tartható. A legfontosabb eszköz a szigorú növény-egészségügyi ellenőrzés, a szaporítóanyagok vizsgálata, valamint a gazdák folyamatos tájékoztatása és sajnos akár az ültetvények teljes megsemmisítése hosszú évekig tartó újratelepítés nélkül. Az amerikai szőlőkabóca tehát nem a klímaváltozás „terméke”, hanem az emberi kereskedelem mellékhatása, egy apró, észrevétlen potyautas, amely mára komoly kihívást jelent a magyar szőlő- és borkultúra számára.

Zöldinfó
A hálózati rugalmasságra és a zöldenergia-integráció erősítésére készülnek
A MEKH 2026 első felében írja ki a szabad hálózati kapacitások kiosztását célzó pályázatot.

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet Önnek! Ingyenes kalkulálás itt (x)
A Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal (MEKH) várhatóan még az év végéig előzetes tájékoztatót tart az iparág részére a közép- és nagyfeszültségű hálózaton elérhető szabad kapacitások kiosztására irányuló pályázat eljárási és értékelési részletszabályairól, majd a jövő év első felében megnyitja a pályázatot is – írta meg az alternativenergia.hu. A MEKH szakmai támogatásával megrendezett konferencián a Hivatal aktuális feladatairól szólva Juhász Edit elmondta, hogy a szabályozó hatóság mandátumot kapott a közép- és nagyfeszültségű hálózaton elérhető betáplálási irányú szabad kapacitások kiosztására irányuló pályázati eljárás előkészítésére és lebonyolítására. Hozzátette: „A hálózati kapacitásallokációs eljárást új, a befogadható termelési formák tekintetében technológiaspecifikus módszertan szerint folytatja le a Hivatal. A pályázat célja az ellátásbiztonság megőrzése, a növekvő igények kiszolgálására alkalmas korszerű erőművek létesítésének elősegítése, a villamosenergia-rendszer rugalmasságának növelése és a zöldenergia termelésének és tárolásának ösztönzése.” A MEKH elnöke bejelentette, hogy az eljárási és értékelési részletszabályokról a Hivatal várhatóan még az év végéig előzetes tájékoztatót tart az érintettek részére, majd a jövő év első felében elindítja a pályázatot is.
Juhász Edit előadásában ismertette a MEKH által kialakított szabályozási tesztkörnyezettel kapcsolatos aktualitásokat is: „A biztonságos energiaátmenet nem valósítható meg az energetikai innovációk gyors implementálása nélkül. A Hivatal e célból hozta létre a dinamikus szabályozást lehetővé tevő szabályozási tesztkörnyezetet, ahol egyedileg kialakított feltételrendszer keretében újszerű, innovatív technológiai, üzleti megoldásokat lehet majd kipróbálni. Még az idén megnyílik az első ablak azon villamosenergia-ipari innovációk Hivatal részére történő bemutatására, melyek a hálózati fejlesztések egyszerűsítését, felgyorsítását, költséghatékonyságát segíthetik elő” – hangsúlyozta a MEKH elnöke. Juhász Edit előadásában kiemelte, hogy az elmúlt évtizedben alapjaiban változott meg a villamosenergia-szektor működési környezete, ami jelentős kihívások elé állította az ágazatot. Példaként említette a megújuló alapú termelőkapacitások lendületes bővülését, melyek beépített teljesítménye idén szeptemberben már átlépte a 9 GW-ot, miközben a rendszer rugalmasságát biztosító fosszilis erőművek bruttó teljesítménye 8 GW-ról a 6 GW közelébe esett vissza. Mint mondta, a decentralizált termelés előretörését mutatja, hogy megújuló termelőkapacitások majd ötöde 400V alatt csatlakozik a rendszerhez, és a középfeszültségre csatlakozó termelők aránya is jelentősen növekedett.
A MEKH elnöke rámutatott, hogy a PV-kapacitások és a HMKE erőteljes bővülése miatt a spot piacokon évről évre egyre gyakoribbak a negatív áras időszakok, amikor már fizetni kell az áram eladásáért, illetve egyre jellemzőbbek a kiugróan magas ártüskék is. Mint mondta, a kihívásokra adható egyik lehetséges megoldás a piacintegrációs folyamatok felgyorsítása. E területen előrelépés jelent, hogy múlt héten Európában sikeresen elindult a negyedórás – a bizonytalanabb termelésű megújuló termelők profilját lekövetni képes – kereskedés. A piaci anomáliák feloldását segítheti a MAVIR kiegyenlítőenergia-piacok integrációs platformjaihoz (MARI és Picasso) való csatlakozása is, ami jövő őszre várható. Az import-export lehetőségeket a kiegyensúlyozó piacokra is kiterjesztő, valódi kínálatbővülést eredményező csatlakozási folyamatot a MEKH szorosan felügyeli. „Az érintett piaci szereplőknek időben fel kel készülniük a piac változásából eredő újdonságokra, az új termékek kialakítására, és a torlódások elkerülése érdekében minél előbb kezdjék meg a MAVIR-nál az akkreditációs eljárást” – hívta fel a figyelmet Juhász Edit.
A MEKH elnöke jelentős előrelépésként értékelte a hazai eszközpark diverzifikációját is. Kiemelte, hogy a jövő év végéig a mostani mintegy 100 MW tárolói kapacitás várhatóan megötszöröződik. A tárolói kapacitás növekedése enyhítheti a spot piacon tapasztalható napon belüli áringadozásokat, és bővítheti a szabályozási piac kínálatát is. Juhász Edit hangsúlyozta, hogy a villamosenergia-rendszer hatékonyságának növeléséhez a csatlakozó decentralizált eszközök működési környezetét, a technológiák alkalmazásának üzleti modelljét is új alapokra kell helyezni, hiszen a cél az, hogy ezek az eszközök minél több rugalmasságot vigyenek a rendszerbe, és minél több piacon vegyenek részt érdemben.
A MEKH elnöke kiemelte, hogy hazánkban az ipari PV- és HMKE-felfutás az európai átlagot meghaladó ütemben zajlott, ami jelentős kihívások elé állította a villamosenergia-rendszert. A feszültségproblémák miatti körzetzárolások problémáját vagy az új csatlakozási lehetőségek szűkösségét ugyanakkor nem lehet kizárólag a hálózati beruházások felgyorsításával kezelni, további alternatív megoldásokra van szükség. Példaként említette a csatlakozási pontok hibridizációjának lehetőségét, ami lehetővé teszi a kolokációt, azaz egy-egy csatlakozási pont közös használatát. A Hivatal honlapján minden érintett számára rendelkezésre áll a csatlakozási jogok tulajdonosainak folyamatosan aktualizált listája, ami megkönnyíti az érdekelt felek együttműködését – hívta fel a figyelmet a MEKH elnöke. A Hivatal támogatja a helyi rugalmassági szolgáltatások kialakítását, amelyek olyan, adott körzetre jellemző kihívásokat kezelhetnek, mint a hálózati szűk keresztmetszetek vagy a feszültségproblémák. A MEKH és a hálózati engedélyesek közösen dolgoznak a rugalmas csatlakozási szerződések koncepciójának kialakításán, ami feltételes csatlakozási lehetőséget kínálna a rendszerhasználóknak – mondta a MEKH elnöke.
Juhász Edit előadásában kitért a Hivatal aktív piacfelügyeleti tevékenységére is, amellyel kapcsolatban leszögezte, hogy továbbra sem a piaci szereplők szankcionálása a cél, hanem a közösen kialakított és betartott normák segítségével a jogkövető magatartás támogatása, a piacfelügyelet erősítése. Mint mondta, a Hivatal fogyasztóvédelmi tevékenységének egyik fontos elemét jelentik a rendszeres fogyasztói elégedettségi felmérések (FEF), amelyek a felhasználók szolgáltatókkal és a szolgáltatások minőségével kapcsolatos visszajelzéseit elemzik, értékelik. „Az évtizedek óta nem látott kihívásokon és változásokon szeretnénk az iparágat átsegíteni élhető, közösen kialakított és betartott normák segítségével” – tette hozzá a MEKH elnöke.
-
Zöld Energia1 hét telt el a létrehozás óta
Több mint 120 ezer napelemes pályázat érkezett a lengyel támogatási programra
-
Zöldinfó23 óra telt el a létrehozás óta
Holtágak, tározók és csatornák feltöltésével javul a vízpótlás az országban
-
Zöld Közlekedés7 nap telt el a létrehozás óta
Zsolna az elektromos jövő központja – a KIA új modellje már futószalagon
-
Zöld Energia3 nap telt el a létrehozás óta
Az akkumulátorok új szerepben – az amerikai otthonokból virtuális erőművek születnek
-
Zöld Közlekedés1 hét telt el a létrehozás óta
Magyar gyártású e-buszokkal csökken Balatonfüred szén-dioxid-kibocsátása