Kapcsolatfelvétel

Zöldinfó

NOAA: a klímaváltozás fokozta a szélsőséges időjárási események kockázatát

Friss tanulmányok szerint a klímaváltozás jelentősen fokozta a szélsőséges időjárási események kockázatát szerte a világon az elmúlt két évben – írta a The Guardian brit napilap online kiadása.

Létrehozva:

|

A szélsőséges időjárási események elemzéséből kiderült, hogy a globális felmelegedés sok esetben a fosszilis energiahordozók kora előtt elképzelhetetlen mértékig fokozta a 2021-ben és 2022-ben tapasztalt extremitások súlyosságát. “Ezeknek az eseményeknek a szélsőséges természete nagyon riasztó” – mutatott rá Stephanie Herring, az amerikai Nemzeti Óceán- és Légkörkutatási Hivatal (NOAA) munkatársa. “Ki kell derítenünk, mindez azt jelzi-e, hogy az éghajlat a vártnál gyorsabb mértékben melegszik” – tette hozzá. A kaliforniai és a nevadai aszályok kockázata hatszorosára nőtt a globális felmelegedés és a 2020 októberétől 2021 szeptemberéig tartó erős La Nina légköri jelenség miatt, míg az Egyesült Királyság egyes részeit 2021 májusában elárasztó heves esőzések valószínűsége másfélszeresére emelkedett – számolt be a NOAA egy hétfői konferencián.

A 2021 februárjában Kínán végigsöprő forróságot négyszer-hússzor valószínűbbé tette az emberi tevékenység által okozott globális felmelegedés, míg napjainkban ötven százalékkal nagyobb egy olyan pusztító szárazság kockázata, mint a 2021-es iráni aszály. A 2021-es dél-afrikai erdőtűz is részben az éghajlatváltozás számlájára írható, és bekövetkezésének esélye 90 százalékkal nőtt attól, hogy hatalmas mennyiségben kerültek a légkörbe az üvegházhatást fokozó gázok. Az egyre hatékonyabb éghajlati modellek és a történelmi megfigyelések segítségével a tudósok ma már pontosabban és gyorsabban tudják felmérni a globális felmelegedés egyes katasztrófákra gyakorolt hatását. A tavalyi, Nigériában, Nigerben és Csádban pusztító árvizeket okozó esőzések valószínűségét az éghajlati válság például mintegy nyolcvanszorosára növelte – derült ki egy friss tanulmányból.

Herring figyelmeztetett, hogy a jelenleg tapasztalható hőmérsékleti értékek sokszor jóval meghaladnak minden modern történelmi normát, és az emberiséget egy új, veszélyes állapotba taszítják. A 2021 októberében Dél-Koreában tapasztalt hőhullám például annyira drasztikus volt, hogy normál esetben olyan eseménynek számítana, amely 6250 évente egyszer fordul csak elő. Azonban az éghajlati modellek előrejelzése alapján 2060-ra ez lesz az új normális Dél-Koreában, ha nem csökkentjük radikálisan a bolygó éghajlatát felmelegítő gázok kibocsátását.

Advertisement

Zöldinfó

A tavaszi erdőtüzeket szinte mindig emberi figyelmetlenség okozza

Minden tavaszi erdőtűz emberi mulasztás miatt keletkezik.

Létrehozva:

|

Szerző:

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)

A hideg napok után egyre többen döntenek úgy, hogy szabadidejüket a természetben töltik, kertészkedéssel, kirándulással köszöntve a tavasz első napsugarait – írja az alternativenergia.hu. Ezzel egy időben előkerülnek a bográcsok, grillsütők, nyársak is. A Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) felhívja a figyelmet az elővigyázatosságra szabadtéri tűz használatakor, hiszen a tavaszi erdőtűzszezon éppen a hóolvadás utáni csapadékmentes időszakra esik. Annak ellenére, hogy az idei tél nem szűkölködött csapadékban és a korábbi évekhez képest hűvösebb volt, egy hét száraz-meleg időjárás sok helyen elegendőnek bizonyult ahhoz, hogy a holt biomassza kiszáradjon. A hétvégére várható, száraz csapadék nélküli időjárás tovább növeli az erdőre átterjedő szabadtéri tüzek kockázatát.

A tavaszi tüzek jellemzően a hóolvadás utáni, február-áprilisi csapadékmentes időszakra esnek. A tűz terjedését segíti, hogy a vegetáció még nem zöldült ki, és az előző évről nagy mennyiségű elszáradt lágyszárú növényzet, illetve lomb található a területen, amely száraz időben könnyen lángra lobban. A „gazosok”, nádasok, árokpartok meggyújtása, majd a tűz őrizetlenül hagyása nemcsak sok millió facsemete pusztulását okozza, hanem súlyos károkat okoz a tavasszal éledő természetnek. A nem körültekintően végzett kerti növényi hulladékégetés is rendszeresen okoz erdő- és vegetációtüzet. Előfordul, hogy a tűzgyújtók nem számolnak az ugrótűzzel, és a szél az izzó zsarátnokokat, szikrákat messzire repíti, meggyújtva az erdőt, mezőt és akár a szomszédos faházákat is. A ház körül keletkezett növényi hulladék elégetése helyett mindenképpen javasolt inkább komposztálni. A nem megfelelően eloltott kerti tűz (grillezés, bográcsozás, avarégetés után) másnap, harmadnap ugrótüzek forrásaként újraéledhet.

Közvetett módon a változó klimatikus viszonyok is hatással vannak az erdőtüzekre. Egyrészt megnő a tűzveszélyes időszakok hossza, másrészt a keletkező erdőtüzek sokkal intenzívebben égnek és nehezebb őket eloltani. Mivel a tavaszi tüzek 100 százalékát mi, emberek okozzuk, az erdőtűz és vegetációtűz elleni leghatékonyabb védekezés az odafigyelés, a tűzgyújtási szabályok betartása. Az aktuális tűzgyújtási tilalomról és a tűzgyújtási szabályokról a www.erdotuz.hu honlapon tájékozódhatnak.

Advertisement
Tovább olvasom

Ezeket olvassák