

Zöldinfó
NOAA: a klímaváltozás fokozta a szélsőséges időjárási események kockázatát
Friss tanulmányok szerint a klímaváltozás jelentősen fokozta a szélsőséges időjárási események kockázatát szerte a világon az elmúlt két évben – írta a The Guardian brit napilap online kiadása.
A szélsőséges időjárási események elemzéséből kiderült, hogy a globális felmelegedés sok esetben a fosszilis energiahordozók kora előtt elképzelhetetlen mértékig fokozta a 2021-ben és 2022-ben tapasztalt extremitások súlyosságát. “Ezeknek az eseményeknek a szélsőséges természete nagyon riasztó” – mutatott rá Stephanie Herring, az amerikai Nemzeti Óceán- és Légkörkutatási Hivatal (NOAA) munkatársa. “Ki kell derítenünk, mindez azt jelzi-e, hogy az éghajlat a vártnál gyorsabb mértékben melegszik” – tette hozzá. A kaliforniai és a nevadai aszályok kockázata hatszorosára nőtt a globális felmelegedés és a 2020 októberétől 2021 szeptemberéig tartó erős La Nina légköri jelenség miatt, míg az Egyesült Királyság egyes részeit 2021 májusában elárasztó heves esőzések valószínűsége másfélszeresére emelkedett – számolt be a NOAA egy hétfői konferencián.
A 2021 februárjában Kínán végigsöprő forróságot négyszer-hússzor valószínűbbé tette az emberi tevékenység által okozott globális felmelegedés, míg napjainkban ötven százalékkal nagyobb egy olyan pusztító szárazság kockázata, mint a 2021-es iráni aszály. A 2021-es dél-afrikai erdőtűz is részben az éghajlatváltozás számlájára írható, és bekövetkezésének esélye 90 százalékkal nőtt attól, hogy hatalmas mennyiségben kerültek a légkörbe az üvegházhatást fokozó gázok. Az egyre hatékonyabb éghajlati modellek és a történelmi megfigyelések segítségével a tudósok ma már pontosabban és gyorsabban tudják felmérni a globális felmelegedés egyes katasztrófákra gyakorolt hatását. A tavalyi, Nigériában, Nigerben és Csádban pusztító árvizeket okozó esőzések valószínűségét az éghajlati válság például mintegy nyolcvanszorosára növelte – derült ki egy friss tanulmányból.
Herring figyelmeztetett, hogy a jelenleg tapasztalható hőmérsékleti értékek sokszor jóval meghaladnak minden modern történelmi normát, és az emberiséget egy új, veszélyes állapotba taszítják. A 2021 októberében Dél-Koreában tapasztalt hőhullám például annyira drasztikus volt, hogy normál esetben olyan eseménynek számítana, amely 6250 évente egyszer fordul csak elő. Azonban az éghajlati modellek előrejelzése alapján 2060-ra ez lesz az új normális Dél-Koreában, ha nem csökkentjük radikálisan a bolygó éghajlatát felmelegítő gázok kibocsátását.

Zöldinfó
Modern lámpák és alacsonyabb rezsi a falvakban
Népszerű a közvilágítás korszerűsítését célzó támogatás a Magyar Falu Programban.

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet Önnek! Ingyenes kalkulálás itt (x)
A sikeres kezdeményezés jóvoltából várhatóan több mint 1000 kistelepülés cserélheti korszerűbbekre az utcai lámpatesteket. A falvak kérésére meghosszabbított határidővel, szerdáig jelentkezhettek a hazai kistelepülések a Jedlik Ányos Energetikai Program és a Magyar Falu Program közös felhívására – jelentette be Facebook-beegyzésében Gyopáros Alpár, a modern települések fejlesztéséért felelős kormánybiztos és Czepek Gábor, az Energiaügyi Minisztérium parlamenti államtitkára. Ezt a támogatási lehetőséget is a falusi önkormányzatok kérésére indították a Magyar Falu Programban, hiszen jelentős rezsicsökkenés várható a korszerűsítésnek köszönhetően. Így nem meglepő, hogy rendkívül népszerű volt a falvak körében ez a kezdeményezés is: várhatóan ezernél több település kezdhet bele a munkába – írta meg az alternativenergia.hu.
A felhívás célja a helyi közvilágítás korszerűsítése, a meglévők helyett energiatakarékosabb lámpatestek telepítése, autonóm szabályozhatóságuk kiépítése. A kistelepülésektől az elszámolható költségeket teljes egészében átvállalja az állam. Az elnyert források pedig akár a teljes költség erejéig előlegként is kifizethetők. A bejegyzés szerint nem véletlen, hogy a rég várt lehetőséggel majdnem minden második kistelepülés élni kíván. A fejlesztések nemcsak a falvak, hanem az ötezer lélekszám alatti kisvárosokban élők számára is komfortosabbá teszik lakóhelyüket. A rezsiterhek csökkenése, valamint a fenntarthatóbb energiafogyasztás mellett fontos szempont, hogy a kistelepülések biztonságosabbá válnak lakóik számára, egyúttal vonzóbb arcukat mutatják vendégeik felé.
Mint kiemelték, 2025 az áttörés éve a falvak számára is. A folyamatos párbeszédnek köszönhetően a korábbi támogatási célok mellett idén új elemekkel bővülhetett a program. A közvilágítási pályázat is ennek a közös gondolkodásnak az eredménye, amely nagy segítséget jelent a jövőben a falusi önkormányzatok számára.
A Magyar Falu Program keretében eddig nagyságrendileg 1300 milliárd forint támogatás érkezett a hazai kistelepülésekre. A munka folytatódik, hamarosan újabb jó hírekkel jelentkeznek – ígérték a bejegyzésben.
-
Zöldinfó2 nap telt el a létrehozás óta
A hálózattól az otthonig: a Swatten új szintre emeli az energiatárolást
-
Zöldinfó3 nap telt el a létrehozás óta
Holtágak, tározók és csatornák feltöltésével javul a vízpótlás az országban
-
Zöld Közlekedés1 hét telt el a létrehozás óta
Zsolna az elektromos jövő központja – a KIA új modellje már futószalagon
-
Zöld Energia6 nap telt el a létrehozás óta
Az akkumulátorok új szerepben – az amerikai otthonokból virtuális erőművek születnek
-
Zöld Közlekedés1 hét telt el a létrehozás óta
Tovább erősödik az elektromos átállás a BMW csoportnál