Zöldinfó

Novak Djokovic kimaxolja a hidratálást: a teniszező befektet a waterdrop®-ba, hogy felrázza az italipart

Novak Djokovic, a világ egyik legelismertebb és legeredményesebb teniszezője ma bejelentette, hogy befektetőként és nagykövetként csatlakozott a waterdrop®-hoz.

Létrehozva:

2 év telt el a létrehozás óta

2023-01-19

Szerző:

Vanessza

A bécsi székhelyű Waterdrop 2016 óta dolgozik az italipar újraformálásán a waterdrop® Microdrinkekkel. Most Novak Djokovic is elhatározta, hogy felemeli szavát a műanyag palackokban lévő egészségtelen cukros italok ellen. A Plastic Pollution Coalition szerint percenként egymillió műanyag palackot vásárolnak világszerte, és a műanyagok 91%-át nem hasznosítják újra.

„A sportolóvá válás nemcsak a tehetségen és az edzésen múlik, hanem a tested érdekében hozott döntéseken is. A sikerhez sok tudást kellett megszereznem és alkalmaznom a mindennapi életemben. Az egészséges életmód magában foglalja a megfelelő hidratálást, és közben a környezetünkre is figyelnünk kell. Hiszem, hogy közös munkával valódi változást érhetünk el, és megszabadulhatunk minden műanyag palacktól. Felelősséget vállalok a döntéseimért sportolóként, közéleti személyiségként, de apaként is, és abbahagyom az egészségtelen előretöltött italok használatának népszerűsítését” – emelte ki Novak Djokovic.

A Waterdrop a sportcélú hidratálás terén korábban bevezette Microlyte termékcsoportját, amelyek elektrolitokat és vitaminokat tartalmazó, vízben oldható italkockák. A hagyományos sportitalokkal ellentétben a Waterdrop® Microlyte természetes összetevőket tartalmazhozzáadott cukor és koffein nélkül, és fogyasztása nem jár doboz- és palackhulladékkal.

„Nagyon izgatottak vagyunk, hogy Novak Djokovic befektetőként és nagykövetként csatlakozik csapatunkhoz. Minden idők egyik legnagyobb teniszezője, és a sportvilág egyik legelismertebb bajnoka. Nemcsak személy szerint számomra, hanem sok generáció számára inspiráló. Találkoztam valakivel, aki igazán elkötelezett a bolygó iránt, és ismeri a hidratálás fontosságát. Az egészséges és fenntartható életmód iránti elkötelezettsége tökéletesen illeszkedik küldetésünkhöz. Bízunk benne, hogy Novak Djokovic támogatásával valódi hatást érhetünk el, és megváltoztathatjuk az italipart” – emelte ki Martin Murray, a Waterdrop vezérigazgatója és alapítója.

Az osztrák márka már támogatja Danielle Collins és Taylor Fritz amerikai teniszezőket, valamint az ATP versenyekre szállít innovatív hidratáló padokat, amelyek szükségtelenné teszik a műanyag palackokat. Novak Djokovic, aki jelentős (hét számjegyű) összeget invesztált a cégbe, csatlakozik a Waterdrophoz befektetőként, és a márka hosszú távú globális nagyköveteként.

Zöldinfó

Pusztán a több pénz nem oldja meg a fenntarthatóságot

Hiába a növekvő GDP és a globalizáció, ezek előnyei sem elegendőek a környezeti fenntarthatósághoz, sőt, a városiadás csak ront a helyzeten.

Létrehozva:

12 óra telt el a létrehozás óta

2025-04-01

Szerző:

Vanessza

Spóroljon a villanyszámláján! Kérje ingyenes napelem kalkulációnkat itt! (x)

Az ENSZ fenntartható fejlődési céljainak (Sustainable Development Goals – SDG-k) teljesülését mérték fel a Corvinus Egyetem, illetve a HUN-REN KRTK kutatói. Fertő Imre és Harangozó Gábor 149 ország adatait elemezte a 2000-2023 közötti időszakból. A Scientific Reportsban márciusban közölt vizsgálat komplex módon tárta fel a GDP növekedése, a globalizáció különböző aspektusai, az urbanizáció és az ökológiai lábnyom közötti összefüggéseket.

Az eredmények szerint a számok komoly aggodalomra adnak okot az ENSZ-célok teljesítésére 2020-ban megszabott 2030-as határidő félidejénél. A célok mindössze 15%-a teljesíthető időben, míg közel felük esetében súlyos vagy közepes a lemaradás. Az elemzés öt konvergáló és egy nem konvergáló országcsoportot azonosított a fenntarthatósági célok szerinti teljesítmény alapján. Magyarország a fenntartható fejlődés gyakorlatát hatékonyan végrehajtó 1-es csoportba került, 47 másik ország mellett, mint például Ausztria, Indonézia és Svájc. A 2. klaszterban a jelentős eredményeket elérő, de további erőfeszítéseket igénylő 39 ország között található például az Egyesült Államok, Bulgária és Jordánia. A további, mérsékelt előrehaladást mutató csoportokba 22, 12, illetve 4 országot soroltak be. A nem konvergáló csoportban 3 állam szerepel: Közép-afrikai Köztársaság, Csád és Libanon.

A kutatás egyik legfontosabb megállapítása, hogy a nagyobb ökológiai lábnyomú országok általában rosszabbul teljesítenek az SDG-k terén. Ez világosan jelzi a jelenlegi globális fogyasztási minták fenntarthatatlanságát, és hangsúlyozza, hogy valódi előrelépés csak a fogyasztási szokások átalakításával érhető el.

A pénz nem minden, a globalizáció kétarcú

A tanulmány megerősíti, hogy a magasabb egy főre jutó GDP pozitívan hat az ENSZ fenntartható fejlődési célok teljesítésére. A gazdagabb országok több erőforrást képesek a fenntarthatósági kezdeményezésekre fordítani, ami javítja SDG-teljesítményüket. Ezzel együtt a kutatók figyelmeztetnek: a gazdasági növekedés önmagában nem garantálja a környezeti és társadalmi fenntarthatóságot.

Az elemzés megállapítja, hogy a gazdasági, társadalmi és kulturális globalizáció elősegíti a tudás, technológia és erőforrások áramlását, ami általában jobb SDG-teljesítményt eredményez. A fejlődő országok különösen profitálhatnak az oktatási és egészségügyi fejlesztésekből. Ugyanakkor a kutatás arra is rámutat, hogy a pénzügyi globalizáció növelheti az egyenlőtlenségeket és a környezeti terhelést.

Az urbanizációt irányítani kell, és személyre szabott megoldások szükségesek

A kutatás szerint a nem megfelelően kezelt városi terjeszkedés negatívan befolyásolja a fenntartható fejlődést. A gyors urbanizáció fokozza az infrastrukturális és természeti erőforrásokra nehezedő nyomást, ami rontja a környezet állapotát. A nagyvárosok fenntartható fejlődése különösen nagy kihívást jelent a döntéshozóknak.

„Nincs univerzális recept a fenntartható fejlődésre, ez rendkívül összetett kérdés, a döntéshozóknak komplexen kell megközelíteniük a gazdasági, társadalmi és környezeti szempontok közötti egyensúlyozással” – hangsúlyozzák a szerzők.

A kutatók ajánlása szerint a legjobban teljesítő országoknak a gazdasági stabilitás fenntartása mellett a környezeti és társadalmi fenntarthatóságra kell összpontosítaniuk. A gyengébben teljesítő országok esetében célzott intézkedésekre van szükség a gazdasági növekedés ösztönzésére, az urbanizáció kezelésére és az ökológiai lábnyom csökkentésére.

Forrás: Budapesti Corvinus Egyetem

Tovább olvasom