Kapcsolatfelvétel

Zöldinfó

Okoskukák érkezhetnek minden háztartásba

Létrehozva:

|

Az intelligens városoknak számos feltétele lehet, többek között például az intelligens hulladékgazdálkodás. De mit is takar ez pontosan? Az Európai Unió elvárásainak megfelelően, a hulladékszállítás kapcsán hamarosan Magyarországon is átalakulhat az eddigi gyakorlat.

A jövőben az egy hónapban elszállított hulladék tényleges súlya alapján fizethetünk, a mérést pedig okoskukák és okos teherautók segítségével végezhetik majd a szolgáltatók. Így 2015 akár már az EU direktívának megfelelően kialakított hulladékgazdálkodási megoldások éve lehet.Az intelligens város egyik ismertetője a fenntarthatóságra törekvés, a zöld alternatívák minél nagyobb arányú alkalmazása.

Szemléletesebb példa kevés létezik e tekintetben a szemétszállításnál – mára pedig a hulladékgazdálkodás területét is elérték az ún. okos megoldások. Külön öröm, hogy ezúttal nem nyugatról évtizedes csúszással átvett technológiáról, hanem egy magyar cég fejlesztéséről beszélhetünk: az IBCS Hungary Kft. kísérleti megoldását nyáron Kiskunhalason próbálták ki élesben.
A jövőre nézve bíztató, hogy Nyíregyháza nemrég nyert pályázatot a helyi hulladékgazdálkodási rendszer fejlesztésére, de az az ötletért felelős cég több hulladékgazdálkodási szervezettel is folytat tárgyalásokat az alkalmazásról. (A kiskunhalasi pilot projektben a súlymérési megoldásokat szállító Tenzi Kft. és a környezetvédelmi szakmai tapasztalattal rendelkező RexTerra Kft. volt az IBCS partnere.)

Az uniós jogi szabályozás szintén abba az irányba halad, hogy egy nap mindenki az általa termelt szemét súlya alapján térítsen, ami az igazságosabb teherviselés célján túl a környezettudatosabb szemlélet terjedését is szolgálja. A közösségi szabálytervezet hazai véleményezése pont idén augusztusban fejeződött be.

Advertisement

A jelenlegi rendszer mindenki által ismert: szabott, ám településenként eltérő havidíj fejében az utcára kitett szemetest napi-heti rendszerességgel elszállítja a kukásautó a lerakóba. Ugyanazt a havidíjat fizeti, aki – a felújítási sittet heteken keresztül adagolva a kukába – több köbméter nem háztartási hulladéknak minősülő szemetet szállíttat el, mint aki a nyaralóövezetben lévő lakása elé évente csupán 5-6 alkalommal tolja ki a konténert.

A működés ráadásul magában hordozza az ún. feketeürítés veszélyét, amikor egy külön összeg fejében szállítják el a plusz hulladékot – a statisztikák hiányában csak becslésekre támaszkodó szakértők szerint a kukánként 500 forintos tarifának azonban nincs nyoma a könyvelésben, bevételben. Ez tehát a hulladékszállítót és a szemétlerakót károsítja, a cégeket, amelyek ebből a piacból élnek. Az okoskukák számukra, és rajtuk kívül a lakosság számára jelenthet előnyt: az elszállított hulladék tényleges súlya után való térítés követhetővé, és arányosabbá teszi a térítési díjat.

Advertisement

Hogyan működik az okoskuka?
Első lépésben maguknak a kukáknak a felokosítása történik meg: a szabványos lakossági konténerek mindegyike alkalmas arra, hogy egy RFID azonosítót szereljenek rájuk – ismerteti Vadas György, az IBCS Hungary Kft. szakértője. Ezzel egyidejűleg megtörténik az azonosított tároló elektronikus nyilvántartása vétele is, vagyis a rendszer ettől kezdve már tudja, kihez tartozik, kinek kell a számlát küldeni.

A nagyobbik falat a gépjárművek felszerelése: az egyenként kb. 40 millió forintos szemétszállítók átalakítása hozzávetőlegesen 5-7 millió forintot jelent. Ez magában tartalmazza a fedélzeti egységet, és az olyan kiegészítő tartozékokat, mint az RFID olvasók, az infrasorompók, GPS-jeladók, súlymérők, kamerák. A rendszer ugyanis jóval több egy mérleg és egy azonosító keresztezésénél – mondta a projekt műszaki, technológiai lebonyolításáért felelős Vadas György.

Advertisement

A teljes cikk itt olvasható.

Advertisement
Hozzászólás küldése

A hozzászólás írásához bejelentkezés szükséges Bejelentkezés

Hozzászólás

Zöldinfó

Régiónként nagy különbségek az építőipari árakban

Idén az építőiparban ismét nőtt a szakemberhiány.

Létrehozva:

|

Szerző:

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)

Idén ismét nőtt a szakemberhiány az építőiparban: Magyarországon egy kivitelezőre átlagosan 56 napot kell várni, ami három nappal több mint egy évvel korábban – közölte az alternativenergia.hu. A vállalat idei februári felmérésében 1900 építőipari szakembert kérdeztek meg. A közlemény idézte Markovich Bélát, a Mapei Kft. ügyvezetőjét, aki elmondta, hogy bár a várakozási idő három nappal nőtt, az 56 napos átlag még mindig elfogadható. A szakemberhiány azonban jelentősen eltér az ország egyes részei között, amit elsősorban a beruházások területi koncentrációja és az egyes térségek munkaerő-kínálata magyaráz. Példaként említették, hogy a Dél-Alföldön átlagosan 65, a Dél-Dunántúlon 60, Észak-Magyarországon pedig átlagosan 47 nap telik el a szakember megkeresése és a munkakezdés között. A szakmacsoportok közül jelenleg a generálkivitelezőkre, burkolókra, kőművesekre és az épületszigetelőkre kell a legtöbbet várni: 63, 60, 59, illetve 57 napot.

Kitértek arra is, hogy a szakipari munkák átlagos díja 2026 februárjában négyzetméterenként 9596 forint volt, ami éves szinten 1 százalékos növekedés. Markovich Béla a közleményben megjegyezte, a regionális adatok szerint több mint 3500 forintos a különbség az ország legdrágább és legolcsóbb vármegyéje között. A különbségek hátterében elsősorban a gazdasági fejlettség, a beruházások koncentrációja és a fizetőképes kereslet eltérései állnak: azokban a régiókban, ahol több építési projekt zajlik és nagyobb a kereslet a kivitelezők iránt, a munkadíjak is jellemzően magasabb szinten alakulnak.

A legmagasabb átlagos munkadíj a Közép-Dunántúlon jellemző, ahol négyzetméterenként 10 402 forint az átlagos kivitelezési díj. Budapesten és Közép-Magyarországon is az országos átlag felett alakulnak az árak. A legalacsonyabb árak az Alföldön jellemzők: Észak-Alföldön 8532 Dél-Alföldön 8824 forint az átlagos munkadíj négyzetméterenként. Arra is felhívták a figyelmet, hogy a kivitelezők 56 százaléka tervez áremelést, amelynek az átlagos tervezett mértéke 10 százalék körül alakul. Az áremelések mögött elsősorban a költségek növekedése áll: a szakemberek 38 százaléka az inflációt és az általános megélhetési drágulást jelölte meg fő okként. Emellett a vállalkozási költségek emelkedése és az építőanyagok drágulása is szerepet játszik a munkadíjak emelésében.

Advertisement

Markovich Béla a közleményben rámutatott, a kutatás szerint a kivitelezők 58 százaléka az elmúlt hat hónapban kapott olyan megrendelést, amelynél a megrendelő valamilyen állami támogatást vett igénybe. A szakemberek várakozásai szerint a következő egy évben a legtöbben a Vidéki otthonfelújítási programtól és az energetikai Otthonfelújítási programtól várnak munkát. Ugyanakkor a megkérdezettek 43 százaléka úgy látja, egyik támogatási program sem hoz számára érdemi többletmunkát a következő évben. Markovich Béla az építőipar jelenlegi helyzetéről elmondta, az iráni háború és az ebből fakadó alapanyagár-emelkedések új kockázatokat hoztak a piacra. Ezek rövid távon elsősorban a költségeken és a beruházási döntéseken keresztül hatnak és bizonytalanságot erősítenek a szereplőkben. A további irányt, legyen az növekedés vagy visszaesés, nagyban befolyásolja a gazdasági és geopolitikai környezet alakulása.

Advertisement
Tovább olvasom

Zöldtrend a Facebookon

Címkék

Ezeket olvassák