Kapcsolatfelvétel

Zöldinfó

Okoskukák érkezhetnek minden háztartásba

Létrehozva:

|

Az intelligens városoknak számos feltétele lehet, többek között például az intelligens hulladékgazdálkodás. De mit is takar ez pontosan? Az Európai Unió elvárásainak megfelelően, a hulladékszállítás kapcsán hamarosan Magyarországon is átalakulhat az eddigi gyakorlat.

A jövőben az egy hónapban elszállított hulladék tényleges súlya alapján fizethetünk, a mérést pedig okoskukák és okos teherautók segítségével végezhetik majd a szolgáltatók. Így 2015 akár már az EU direktívának megfelelően kialakított hulladékgazdálkodási megoldások éve lehet.Az intelligens város egyik ismertetője a fenntarthatóságra törekvés, a zöld alternatívák minél nagyobb arányú alkalmazása.

Szemléletesebb példa kevés létezik e tekintetben a szemétszállításnál – mára pedig a hulladékgazdálkodás területét is elérték az ún. okos megoldások. Külön öröm, hogy ezúttal nem nyugatról évtizedes csúszással átvett technológiáról, hanem egy magyar cég fejlesztéséről beszélhetünk: az IBCS Hungary Kft. kísérleti megoldását nyáron Kiskunhalason próbálták ki élesben.
A jövőre nézve bíztató, hogy Nyíregyháza nemrég nyert pályázatot a helyi hulladékgazdálkodási rendszer fejlesztésére, de az az ötletért felelős cég több hulladékgazdálkodási szervezettel is folytat tárgyalásokat az alkalmazásról. (A kiskunhalasi pilot projektben a súlymérési megoldásokat szállító Tenzi Kft. és a környezetvédelmi szakmai tapasztalattal rendelkező RexTerra Kft. volt az IBCS partnere.)

Az uniós jogi szabályozás szintén abba az irányba halad, hogy egy nap mindenki az általa termelt szemét súlya alapján térítsen, ami az igazságosabb teherviselés célján túl a környezettudatosabb szemlélet terjedését is szolgálja. A közösségi szabálytervezet hazai véleményezése pont idén augusztusban fejeződött be.

Advertisement

A jelenlegi rendszer mindenki által ismert: szabott, ám településenként eltérő havidíj fejében az utcára kitett szemetest napi-heti rendszerességgel elszállítja a kukásautó a lerakóba. Ugyanazt a havidíjat fizeti, aki – a felújítási sittet heteken keresztül adagolva a kukába – több köbméter nem háztartási hulladéknak minősülő szemetet szállíttat el, mint aki a nyaralóövezetben lévő lakása elé évente csupán 5-6 alkalommal tolja ki a konténert.

A működés ráadásul magában hordozza az ún. feketeürítés veszélyét, amikor egy külön összeg fejében szállítják el a plusz hulladékot – a statisztikák hiányában csak becslésekre támaszkodó szakértők szerint a kukánként 500 forintos tarifának azonban nincs nyoma a könyvelésben, bevételben. Ez tehát a hulladékszállítót és a szemétlerakót károsítja, a cégeket, amelyek ebből a piacból élnek. Az okoskukák számukra, és rajtuk kívül a lakosság számára jelenthet előnyt: az elszállított hulladék tényleges súlya után való térítés követhetővé, és arányosabbá teszi a térítési díjat.

Advertisement

Hogyan működik az okoskuka?
Első lépésben maguknak a kukáknak a felokosítása történik meg: a szabványos lakossági konténerek mindegyike alkalmas arra, hogy egy RFID azonosítót szereljenek rájuk – ismerteti Vadas György, az IBCS Hungary Kft. szakértője. Ezzel egyidejűleg megtörténik az azonosított tároló elektronikus nyilvántartása vétele is, vagyis a rendszer ettől kezdve már tudja, kihez tartozik, kinek kell a számlát küldeni.

A nagyobbik falat a gépjárművek felszerelése: az egyenként kb. 40 millió forintos szemétszállítók átalakítása hozzávetőlegesen 5-7 millió forintot jelent. Ez magában tartalmazza a fedélzeti egységet, és az olyan kiegészítő tartozékokat, mint az RFID olvasók, az infrasorompók, GPS-jeladók, súlymérők, kamerák. A rendszer ugyanis jóval több egy mérleg és egy azonosító keresztezésénél – mondta a projekt műszaki, technológiai lebonyolításáért felelős Vadas György.

Advertisement

A teljes cikk itt olvasható.

Advertisement
Hozzászólás küldése

A hozzászólás írásához bejelentkezés szükséges Bejelentkezés

Hozzászólás

Zöldinfó

Akár 120 ezer otthon újulhat meg 2030-ig

Akár 120 ezer otthon újulhat meg 2030-ig a tervezett lakossági energiahatékonysági programban.

Létrehozva:

|

Szerző:

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)

Akár 120 ezer otthon újulhat meg 2030-ig a tervezett 600 milliárd forintos lakossági energiahatékonysági programban – hívta fel a figyelmet az alternativenergia.hu közleményében. Hangsúlyozták, a Wekerle Plusz program keretében új lehetőség nyílhat a használt lakások energetikai korszerűsítésére. A kormány által tervezett lakossági energiahatékonysági program 2030-ig összesen 600 milliárd forinttal segítheti a családi házak és társasházak felújítását. A fejlesztések akár 120 ezer család otthonát érinthetik, és a támogatási rendszerbe 16 év után ismét bekerülhetnek célzottan a panelépületek, valamint a társasházi lakások is.

Az ingatlanhirdetési portál számítása szerint egy 20 lakásos társasháznál akár 100 millió, egy 45 lakásos épületnél pedig 225 millió forint támogatási keret is elérhető lehet, ha minden lakás után igénybe vehető a maximális 5 millió forint összeg. Ehhez lakásonként legfeljebb 200 ezer forintos önerő társulhat. Így az önerővel együtt egy 20 lakásos háznál 104 millió, egy 45 lakásos társasháznál pedig 234 millió forint fordítható energetikai korszerűsítésre a maximális összegekkel számolva. A tervek szerint a társasházak lakóközösségei vissza nem térítendő támogatást és kamattámogatott hitelt is igényelhetnek majd.

Balogh László, az ingatlan.com vezető gazdasági szakértője a közleményben úgy fogalmazott, a program ott segíthet, ahol a felújítás eddig a magas költségek miatt elmaradt. A kormányzati becslések szerint a felújítási hullám több mint 1100 milliárdos megrendeléseket hozhat az építőiparnak 2030-ig, aminek komoly gazdaságélénkítő hatása is lehet. A közleményben kitértek arra, hogy az ingatlan.com 2026. októberi adatai szerint Budapesten 1,5 millió forint a felújított, jó állapotú vagy újszerű társasházi lakások négyzetméterára. A felújítandó és közepes állapotú lakásoké 1,22 millió forint. A különbség négyzetméterenként 281 ezer forint, azaz 23 százalék. A megyeszékhelyeken és a megyei jogú városokban 750, illetve 906 ezer forint a négyzetméterár. Itt 156 ezer forint, vagyis 21 százalék a különbség.

Advertisement

Az elmúlt két évben a felújítandó társasházi lakások drágultak gyorsabban. Budapesten négyzetméteráruk 2024 októbere óta 33, a felújítottaké 28 százalékkal nőtt. A nagyvárosokban 48, illetve 31 százalék volt az emelkedés. A felújított és felújítandó lakások közti árolló így szűkült – mutattak rá. Hozzátették, a panellakásoknál jóval kisebb az állapot szerinti felár. Budapesten a felújított panelek medián négyzetméterára 1,23 millió forint. Ez 92 ezer forinttal, 8 százalékkal magasabb a felújítandókénál. Egy tipikus 53 négyzetméteres felújított panellakás így átlagosan 65,2 millió forintba kerül a fővárosban. A megyei jogú városokban 883 ezer forint a felújított panelek négyzetméterára, 100 ezer forinttal, azaz 13 százalékkal több. Két éve itt még 23 százalék volt a különbség, az árolló tehát jelentősen zárult. Egy nagyvárosi felújított panellakás átlagos értéke jelenleg 46,8 millió forint.

A téglalakásoknál nagyobb a felár, Budapesten a felújított téglalakások medián négyzetméterára 1,59 millió forint, 23 százalékkal több a felújítandókénál. A nagyvárosokban 929 ezer forint, 27 százalékkal több. Egy 53 négyzetméteres nagyvárosi és budapesti felújított téglalakás értéke ezért átlagosan 49,2 és 84,3 millió forintba kerül – írták a közleményben.

Advertisement
Tovább olvasom

Zöldtrend a Facebookon

Címkék

Ezeket olvassák