Zöldinfó
Okoskukák érkezhetnek minden háztartásba
Az intelligens városoknak számos feltétele lehet, többek között például az intelligens hulladékgazdálkodás. De mit is takar ez pontosan? Az Európai Unió elvárásainak megfelelően, a hulladékszállítás kapcsán hamarosan Magyarországon is átalakulhat az eddigi gyakorlat.
A jövőben az egy hónapban elszállított hulladék tényleges súlya alapján fizethetünk, a mérést pedig okoskukák és okos teherautók segítségével végezhetik majd a szolgáltatók. Így 2015 akár már az EU direktívának megfelelően kialakított hulladékgazdálkodási megoldások éve lehet.Az intelligens város egyik ismertetője a fenntarthatóságra törekvés, a zöld alternatívák minél nagyobb arányú alkalmazása.
Szemléletesebb példa kevés létezik e tekintetben a szemétszállításnál – mára pedig a hulladékgazdálkodás területét is elérték az ún. okos megoldások. Külön öröm, hogy ezúttal nem nyugatról évtizedes csúszással átvett technológiáról, hanem egy magyar cég fejlesztéséről beszélhetünk: az IBCS Hungary Kft. kísérleti megoldását nyáron Kiskunhalason próbálták ki élesben.
A jövőre nézve bíztató, hogy Nyíregyháza nemrég nyert pályázatot a helyi hulladékgazdálkodási rendszer fejlesztésére, de az az ötletért felelős cég több hulladékgazdálkodási szervezettel is folytat tárgyalásokat az alkalmazásról. (A kiskunhalasi pilot projektben a súlymérési megoldásokat szállító Tenzi Kft. és a környezetvédelmi szakmai tapasztalattal rendelkező RexTerra Kft. volt az IBCS partnere.)
Az uniós jogi szabályozás szintén abba az irányba halad, hogy egy nap mindenki az általa termelt szemét súlya alapján térítsen, ami az igazságosabb teherviselés célján túl a környezettudatosabb szemlélet terjedését is szolgálja. A közösségi szabálytervezet hazai véleményezése pont idén augusztusban fejeződött be.
A jelenlegi rendszer mindenki által ismert: szabott, ám településenként eltérő havidíj fejében az utcára kitett szemetest napi-heti rendszerességgel elszállítja a kukásautó a lerakóba. Ugyanazt a havidíjat fizeti, aki – a felújítási sittet heteken keresztül adagolva a kukába – több köbméter nem háztartási hulladéknak minősülő szemetet szállíttat el, mint aki a nyaralóövezetben lévő lakása elé évente csupán 5-6 alkalommal tolja ki a konténert.
A működés ráadásul magában hordozza az ún. feketeürítés veszélyét, amikor egy külön összeg fejében szállítják el a plusz hulladékot – a statisztikák hiányában csak becslésekre támaszkodó szakértők szerint a kukánként 500 forintos tarifának azonban nincs nyoma a könyvelésben, bevételben. Ez tehát a hulladékszállítót és a szemétlerakót károsítja, a cégeket, amelyek ebből a piacból élnek. Az okoskukák számukra, és rajtuk kívül a lakosság számára jelenthet előnyt: az elszállított hulladék tényleges súlya után való térítés követhetővé, és arányosabbá teszi a térítési díjat.
Hogyan működik az okoskuka?
Első lépésben maguknak a kukáknak a felokosítása történik meg: a szabványos lakossági konténerek mindegyike alkalmas arra, hogy egy RFID azonosítót szereljenek rájuk – ismerteti Vadas György, az IBCS Hungary Kft. szakértője. Ezzel egyidejűleg megtörténik az azonosított tároló elektronikus nyilvántartása vétele is, vagyis a rendszer ettől kezdve már tudja, kihez tartozik, kinek kell a számlát küldeni.
A nagyobbik falat a gépjárművek felszerelése: az egyenként kb. 40 millió forintos szemétszállítók átalakítása hozzávetőlegesen 5-7 millió forintot jelent. Ez magában tartalmazza a fedélzeti egységet, és az olyan kiegészítő tartozékokat, mint az RFID olvasók, az infrasorompók, GPS-jeladók, súlymérők, kamerák. A rendszer ugyanis jóval több egy mérleg és egy azonosító keresztezésénél – mondta a projekt műszaki, technológiai lebonyolításáért felelős Vadas György.
A teljes cikk itt olvasható.
Zöldinfó
Pécsi siker: a modellváltás a fenntarthatóság mintaintézményévé tette a PTE-t
Magyarországon az első, a világon a 29. legzöldebb egyetem a PTE.
Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet Önnek! Ingyenes kalkulálás itt (x)
Ismét kimagasló eredményt ért el a Pécsi Tudományegyetem (PTE) a fenntarthatóság szempontjai alapján összeállított UI GreenMetric World University Rankings nevű nemzetközi rangsorban, amely szerint 105 ország 1745 egyeteme közül a 29., Magyarországon pedig az első helyen végzett az intézmény – írja az alternativenergia.hu. A PTE hétfői, MTI-hez eljuttatott közleményében kiemelték, hogy az eredmény tovább erősíti az intézmény a fenntarthatóság iránt elkötelezett egyetemek között betöltött vezető szerepét, és alátámasztja az egyetem fenntarthatóság irányába mutató törekvéseit. A közleményben Szili Katalint, a PTE-t fenntartó Universitas Quinqueecclesiensis Alapítvány kuratóriumi tagját idézve kiemelték, hogy az universitas az elmúlt években olyan stratégiát alakított ki, amelyben a fenntarthatóság az egyetemi működés egészét átszövi. Szili Katalin szerint a modellváltás az oktatás, a kutatás és az intézményi fejlesztések összehangolása révén kézzelfogható minőségi előrelépést hozott, míg a Fenntartható Fejlődés Koordinációs Tanács létrejötte óta az egyes szakterületek között szoros összefogás alakult ki. Ennek köszönhetően több olyan fejlesztés is elindulhatott, amely egyszerre növeli a működés hatékonyságát és a környezeti felelősségvállalást – fogalmazott.
Decsi István, a PTE kancellárja közölte: arra törekednek, hogy a fenntarthatóság terén elért eredményeik túlmutassanak az intézmény határain, a gazdasági szereplők számára is hasznosítható példát jelentsenek, ezért az együttműködésekben elsődleges szempont, hogy azok konkrét, mérhető előrelépést biztosítsanak. Fedeles Tamást, a PTE oktatásért felelős rektorhelyettesét idézve közölték, hogy “a globális elvárásokra reagáló, rendszerszintű szemlélet ma már a magyar felsőoktatás versenyképességének alapfeltétele”, a PTE képzési rendszere pedig egyre több területen épít a fenntarthatóságra, legyen szó mérnöki, gazdasági vagy társadalomtudományi programokról. A lista szerint 2025-ben a világ “legzöldebb” egyeteme – megőrizve ezzel tavalyi elsőségét – a holland Wageningen University & Research, amelyet az ír University College Cork, illetve a brit Nottingham Trent University követ. Magyarországról az első száz helyezett közé még a Szegedi Tudományegyetem (41.) és a Soproni Egyetem (99.) jutott be.
-
Zöld Közlekedés1 hét telt el a létrehozás ótaElektromos autós áttörés: a Leapmotor a miniautóktól a C-SUV kategóriáig hódít
-
Zöldinfó18 óra telt el a létrehozás ótaIngyenes hőszigetelés és bónuszrendszer: új lendületben a hazai épületfelújítás
-
Zöldinfó1 hét telt el a létrehozás ótaVízvisszatartással és modern technológiával mentik a dél-alföldi szikes tavakat
-
Zöld Energia4 nap telt el a létrehozás ótaA napenergia mellé tárolók kellenek: új irányt jelöltek ki
-
Zöldinfó1 hét telt el a létrehozás ótaKiemelt fajvédelmi program indul a kácsi patakcsiga és a fekete bödöncsiga megőrzésére

A hozzászólás írásához bejelentkezés szükséges Bejelentkezés