Zöldinfó

Okoskukák érkezhetnek minden háztartásba

Létrehozva:

12 év telt el a létrehozás óta

2014-11-14

Szerző:

Hell

Az intelligens városoknak számos feltétele lehet, többek között például az intelligens hulladékgazdálkodás. De mit is takar ez pontosan? Az Európai Unió elvárásainak megfelelően, a hulladékszállítás kapcsán hamarosan Magyarországon is átalakulhat az eddigi gyakorlat.

A jövőben az egy hónapban elszállított hulladék tényleges súlya alapján fizethetünk, a mérést pedig okoskukák és okos teherautók segítségével végezhetik majd a szolgáltatók. Így 2015 akár már az EU direktívának megfelelően kialakított hulladékgazdálkodási megoldások éve lehet.Az intelligens város egyik ismertetője a fenntarthatóságra törekvés, a zöld alternatívák minél nagyobb arányú alkalmazása.

Szemléletesebb példa kevés létezik e tekintetben a szemétszállításnál – mára pedig a hulladékgazdálkodás területét is elérték az ún. okos megoldások. Külön öröm, hogy ezúttal nem nyugatról évtizedes csúszással átvett technológiáról, hanem egy magyar cég fejlesztéséről beszélhetünk: az IBCS Hungary Kft. kísérleti megoldását nyáron Kiskunhalason próbálták ki élesben.
A jövőre nézve bíztató, hogy Nyíregyháza nemrég nyert pályázatot a helyi hulladékgazdálkodási rendszer fejlesztésére, de az az ötletért felelős cég több hulladékgazdálkodási szervezettel is folytat tárgyalásokat az alkalmazásról. (A kiskunhalasi pilot projektben a súlymérési megoldásokat szállító Tenzi Kft. és a környezetvédelmi szakmai tapasztalattal rendelkező RexTerra Kft. volt az IBCS partnere.)

Az uniós jogi szabályozás szintén abba az irányba halad, hogy egy nap mindenki az általa termelt szemét súlya alapján térítsen, ami az igazságosabb teherviselés célján túl a környezettudatosabb szemlélet terjedését is szolgálja. A közösségi szabálytervezet hazai véleményezése pont idén augusztusban fejeződött be.

A jelenlegi rendszer mindenki által ismert: szabott, ám településenként eltérő havidíj fejében az utcára kitett szemetest napi-heti rendszerességgel elszállítja a kukásautó a lerakóba. Ugyanazt a havidíjat fizeti, aki – a felújítási sittet heteken keresztül adagolva a kukába – több köbméter nem háztartási hulladéknak minősülő szemetet szállíttat el, mint aki a nyaralóövezetben lévő lakása elé évente csupán 5-6 alkalommal tolja ki a konténert.

A működés ráadásul magában hordozza az ún. feketeürítés veszélyét, amikor egy külön összeg fejében szállítják el a plusz hulladékot – a statisztikák hiányában csak becslésekre támaszkodó szakértők szerint a kukánként 500 forintos tarifának azonban nincs nyoma a könyvelésben, bevételben. Ez tehát a hulladékszállítót és a szemétlerakót károsítja, a cégeket, amelyek ebből a piacból élnek. Az okoskukák számukra, és rajtuk kívül a lakosság számára jelenthet előnyt: az elszállított hulladék tényleges súlya után való térítés követhetővé, és arányosabbá teszi a térítési díjat.

Hogyan működik az okoskuka?
Első lépésben maguknak a kukáknak a felokosítása történik meg: a szabványos lakossági konténerek mindegyike alkalmas arra, hogy egy RFID azonosítót szereljenek rájuk – ismerteti Vadas György, az IBCS Hungary Kft. szakértője. Ezzel egyidejűleg megtörténik az azonosított tároló elektronikus nyilvántartása vétele is, vagyis a rendszer ettől kezdve már tudja, kihez tartozik, kinek kell a számlát küldeni.

A nagyobbik falat a gépjárművek felszerelése: az egyenként kb. 40 millió forintos szemétszállítók átalakítása hozzávetőlegesen 5-7 millió forintot jelent. Ez magában tartalmazza a fedélzeti egységet, és az olyan kiegészítő tartozékokat, mint az RFID olvasók, az infrasorompók, GPS-jeladók, súlymérők, kamerák. A rendszer ugyanis jóval több egy mérleg és egy azonosító keresztezésénél – mondta a projekt műszaki, technológiai lebonyolításáért felelős Vadas György.

A teljes cikk itt olvasható.

Kapcsolódó tartalom:hulladékgyüjtés okoskukák RFID

Hozzászólás küldése

A hozzászólás írásához bejelentkezés szükséges Bejelentkezés

Hozzászólás

Hozzászólás küldéséhez be kell jelentkezni.

Zöldinfó

Egyre többen figyelnek a környezetre, de a hatékonyságról nem mondanának le

Takarításkor a fenntarthatóság csak a magyarok 3 százalékánál elsődleges szempont.

Létrehozva:

44 perc telt el a létrehozás óta

2026-06-13

Szerző:

Vanessza

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)

A magyarok egyre tudatosabbak a takarítóeszközök felhasználásában, de a döntéseikben továbbra is a praktikusság dominál a Kärcher felmérése szerint: míg a válaszadók közel fele az ár-érték arányt tartja a legfontosabb szempontnak takarítóeszköz-vásárláskor, addig a fenntarthatóság csupán a megkérdezettek 3 százalékánál kerül az első helyre. A kutatás ugyanakkor arra is rámutatott, hogy a környezetbarát megoldások akkor válnak igazán vonzóvá, ha a hatékonyságról sem kell lemondani – írja az alternativenergia.hu. A június 5-i környezetvédelmi világnap alkalmából készült Kärcher-kutatás alapján bár a magyar fogyasztók körében már egyértelműen megmutatkozik a környezettudatos szemlélet, sok felhasználó még keresi az egyensúlyt a környezetbarát megoldások, a hatékonyság, a megfelelő ár és a mindennapi praktikusság között.

A közlemény szerint a vízfogyasztás csökkentését például a megkérdezettek közel negyede jelölte meg fenntarthatósági szempontként, míg a felmérést kitöltők több mint kétharmada közölte, hogy csak a szükséges mennyiségű vizet használja takarítás közben, közel ötödük pedig csak akkor végez vizes takarítást, ha az feltétlenül indokolt. A mindennapi vásárlási döntésekben ugyanakkor továbbra is meghatározó az ár és a teljesítmény: háztartási takarítóeszköz vételekor a válaszadók közel fele (49,8 százalék) elsősorban az ár-érték arány alapján dönt. A második legfontosabb szempont a hatékonyság és minőség, amelyet 15 százalékuk említett elsődleges tényezőként.

A fenntarthatóságot és környezetbarátságot elsődleges választási szempontként a kutatásban részt vevők mindössze 3 százaléka jelölte meg, ami arra utal, hogy a környezettudatosság a fogyasztók számára akkor válik igazán erős döntési tényezővé, ha a megoldás közben hatékony, praktikus és gazdaságos is – írták a közleményben. A válaszadók közel 40 százaléka szerint fontos, hogy egy tisztítószer környezetbarát legyen, de nem ez az elsődleges választási szempont. További 13 százalékuk számára ez az egyik fő szempont a döntésnél, így a megkérdezettek több mint fele valamilyen mértékben figyelembe veszi a környezetbarát jellemzőket, amikor tisztítószert választ.

A Kärcher kutatásából az is kiderült, hogy a hagyományos tisztítószerek lehetséges egészségügyi és környezeti hatásairól sokan hallottak már. A válaszadók közel harmada (31 százalék) jelezte, hogy tisztában van ezekkel a kockázatokkal, és ezért próbál környezetbarát alternatívát használni. További 18 százalék hallott ugyan a problémáról, de még nem foglalkozott vele mélyebben. A megkérdezettek valamivel több mint negyede ugyanakkor annak ellenére is használ hagyományos tisztítószereket, hogy hallott a lehetséges káros hatásokról, mert hatékonyabbnak tartja őket.

A válaszadók mintegy fele több esetben is előnyben részesíti az olyan természetes anyagokat, mint például a citromsav, az ecet, a mosószóda vagy a szódabikarbóna, 7 százalékuk pedig kizárólag természetes szereket használ, ugyanakkor közel negyedük ritkán alkalmazza ezeket. Az egyszer használatos takarítóeszközök ugyanakkor továbbra is erősen jelen vannak a háztartásokban. A válaszadók 46 százaléka ritkán, csak akkor használ ilyen eszközöket, ha nagyon szükséges, míg 40 százalék gyakran választja őket, mert kényelmesebbnek és higiénikusabbnak tartja. Mindössze 7 százalék mondta azt, hogy soha nem használ egyszer használatos takarítóeszközöket, és mindig újrahasználhatót választ. A kutatás 2026 márciusában készült 1325 válaszadó megkérdezésével.

Tovább olvasom