Zöldinfó
Okoskukák érkezhetnek minden háztartásba
Az intelligens városoknak számos feltétele lehet, többek között például az intelligens hulladékgazdálkodás. De mit is takar ez pontosan? Az Európai Unió elvárásainak megfelelően, a hulladékszállítás kapcsán hamarosan Magyarországon is átalakulhat az eddigi gyakorlat.
A jövőben az egy hónapban elszállított hulladék tényleges súlya alapján fizethetünk, a mérést pedig okoskukák és okos teherautók segítségével végezhetik majd a szolgáltatók. Így 2015 akár már az EU direktívának megfelelően kialakított hulladékgazdálkodási megoldások éve lehet.Az intelligens város egyik ismertetője a fenntarthatóságra törekvés, a zöld alternatívák minél nagyobb arányú alkalmazása.
Szemléletesebb példa kevés létezik e tekintetben a szemétszállításnál – mára pedig a hulladékgazdálkodás területét is elérték az ún. okos megoldások. Külön öröm, hogy ezúttal nem nyugatról évtizedes csúszással átvett technológiáról, hanem egy magyar cég fejlesztéséről beszélhetünk: az IBCS Hungary Kft. kísérleti megoldását nyáron Kiskunhalason próbálták ki élesben.
A jövőre nézve bíztató, hogy Nyíregyháza nemrég nyert pályázatot a helyi hulladékgazdálkodási rendszer fejlesztésére, de az az ötletért felelős cég több hulladékgazdálkodási szervezettel is folytat tárgyalásokat az alkalmazásról. (A kiskunhalasi pilot projektben a súlymérési megoldásokat szállító Tenzi Kft. és a környezetvédelmi szakmai tapasztalattal rendelkező RexTerra Kft. volt az IBCS partnere.)
Az uniós jogi szabályozás szintén abba az irányba halad, hogy egy nap mindenki az általa termelt szemét súlya alapján térítsen, ami az igazságosabb teherviselés célján túl a környezettudatosabb szemlélet terjedését is szolgálja. A közösségi szabálytervezet hazai véleményezése pont idén augusztusban fejeződött be.
A jelenlegi rendszer mindenki által ismert: szabott, ám településenként eltérő havidíj fejében az utcára kitett szemetest napi-heti rendszerességgel elszállítja a kukásautó a lerakóba. Ugyanazt a havidíjat fizeti, aki – a felújítási sittet heteken keresztül adagolva a kukába – több köbméter nem háztartási hulladéknak minősülő szemetet szállíttat el, mint aki a nyaralóövezetben lévő lakása elé évente csupán 5-6 alkalommal tolja ki a konténert.
A működés ráadásul magában hordozza az ún. feketeürítés veszélyét, amikor egy külön összeg fejében szállítják el a plusz hulladékot – a statisztikák hiányában csak becslésekre támaszkodó szakértők szerint a kukánként 500 forintos tarifának azonban nincs nyoma a könyvelésben, bevételben. Ez tehát a hulladékszállítót és a szemétlerakót károsítja, a cégeket, amelyek ebből a piacból élnek. Az okoskukák számukra, és rajtuk kívül a lakosság számára jelenthet előnyt: az elszállított hulladék tényleges súlya után való térítés követhetővé, és arányosabbá teszi a térítési díjat.
Hogyan működik az okoskuka?
Első lépésben maguknak a kukáknak a felokosítása történik meg: a szabványos lakossági konténerek mindegyike alkalmas arra, hogy egy RFID azonosítót szereljenek rájuk – ismerteti Vadas György, az IBCS Hungary Kft. szakértője. Ezzel egyidejűleg megtörténik az azonosított tároló elektronikus nyilvántartása vétele is, vagyis a rendszer ettől kezdve már tudja, kihez tartozik, kinek kell a számlát küldeni.
A nagyobbik falat a gépjárművek felszerelése: az egyenként kb. 40 millió forintos szemétszállítók átalakítása hozzávetőlegesen 5-7 millió forintot jelent. Ez magában tartalmazza a fedélzeti egységet, és az olyan kiegészítő tartozékokat, mint az RFID olvasók, az infrasorompók, GPS-jeladók, súlymérők, kamerák. A rendszer ugyanis jóval több egy mérleg és egy azonosító keresztezésénél – mondta a projekt műszaki, technológiai lebonyolításáért felelős Vadas György.
A teljes cikk itt olvasható.
Zöldinfó
A fenntarthatóság fiatal nagyköveteit ünnepelték a Fővárosi Állatkertben
AlmaZöld díjátadóval zárult a 2026. évi Fenntarthatósági Témahét.
Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)
Közel 100 diákot díjaztak a 11. Kárpát-medencei Fenntarthatósági Témahét AlmaZöld díjátadóján a Fővárosi Állat- és Növénykertben 2026. június 17-én – írja az alternativenergia.hu. Az eseményen a Témahét diák- és iskolapályázatainak nyertesei, felkészítő pedagógusaik és iskoláik képviselői vehették át az elismeréseket. A díjakat az Oktatás és Gyermekügyi Minisztérium, az Élő Környezetért Felelős Minisztérium és a Témahét további támogatói adták át. Az ünnepséget állatbemutatók, a nyertes videópályázatok vetítése, valamint állatkerti programok egészítették ki. A 2026. évi Fenntarthatósági Témahéthez közel 2000 iskola – köztük több mint 50 határon túli intézmény – csatlakozott. A regisztrációs adatok szerint több mint 20 000 osztály mintegy 420 000 diákja vett részt a programsorozat legalább egy elemében.
Közel ezer pályamű érkezett
Az AlmaZöld díjátadót a Fővárosi Állat- és Növénykert Varázshegy – Csillagtér helyszínén rendezték meg. A rendezvényt Matolcsy Miklós, az Alapértékek Nonprofit Kft. ügyvezetője, a Fenntarthatósági Témahét programvezetője nyitotta meg, aki „legörömtelibb” eseményként aposztrofálta a díjátadó ünnepséget, hiszen ezen a napon valóban minden résztvevő győztesnek érezheti magát. A díjakat a pályázatok szakmai partnerei, a zsűrik képviselői és a Témahét támogatói adták át. Az eseményen részt vett Kertész-Káldosi Zsuzsanna, az Élő Környezetért Felelős Minisztérium államtitkára, aki kiemelte, hogy a mesterséges intelligencia korában még inkább felértékelődnek a saját gondolatokkal átszőtt pályaművek, melyeket így külön öröm volt zsűrizni. Sipos Imre, az Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium helyettes államtitkára a díjak átadása előtt a Fenntarthatósági Témahét küldetésére hívta fel a figyelmet, s pozitív példaként említette a kötelező tanórákon kívüli remek programlehetőségeket.
Szőnyi Zsófia, a HungaroMet Nonprofit Zrt. kommunikációs szakértője kiemelte, hogy a Környezetbarát Termék védjegyek, vagyis az EU ÖKOcímkék igen komoly kutatómunkát igényelnek, amelyet a fiatalok nagy alapossággal valósítottak meg. Kisfilmjeiket siker övezte a Varázshegy publikumának körében is. A díjátadók között szerepelt még Molnár Gergely stratégiai kiemelt szakértő a MÁV-csoporttól, Pompor Zoltán, a Magyar Olvasástársaság elnöke; Turbék Attila, a CET Filmstúdió & Média Kft-től, Kőhalmi-Bánki Andrea, az Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium Közoktatási Államtitkárságának kormányfőtanácsosa; Bóka Attila, a Nextfoto Fotóstúdió képviselője; dr. Halbritter András egyetemi docens; valamint Sinkovics Lili, a Maradék Nélkül Alapítvány képviselője. A pályázatok az erdők, a mozgás és egészség, a fenntartható közlekedés, a tudatos vásárlás, az ökocímkék és a hulladék témáit dolgozták fel. A kiírt pályázatokra közel ezer pályamű érkezett be. A díjátadón a nyertes videópályázatok vetítésére is sor került, a hivatalos program végeztével pedig a fiatalok az Állatkertet is bejárhatták.
A díjazott pályázatok:
• Legaktívabb Iskola díj
• Az Örökerdő csodái – prózaíró pályázat
• Elkapott lendület – rajz- és fotópályázat
• Átszállás a zöld jövőbe – kreatív pályázat
• Figyelj a jelekre! – videópályázat
• Kert-kóstolgató pályázat
• Legyél Te is Fenntarthatósági Nagykövet! országos csapatverseny
A 2026. évi fenntarthatósági témahét főbb eredményei
A 11. Kárpát-medencei Fenntarthatósági Témahetet 2026. április 20–24. között rendezték meg. A program célja a fenntarthatóság komplexitásának bemutatása, a diákok szemléletformálása az aktív közreműködésre építő ösztönző programok keretében, rávilágítva az egyén és a közösség szerepére, felelősségére és cselekvési lehetőségeire. Az iskolai munkát három korosztály számára készült óra- és projekttervek, kreatív pályázatok, versenyek és tanórán kívüli programok támogatták. A pedagógusok felkészítésében több mint 40 mesterpedagógus vett részt: 15 hazai pedagógiai oktatási központban, három egyházi és öt határon túli helyszínen összesen 860 pedagógust készítettek fel. A megvalósítást közel 50 új szakmai anyag – óravázlat, projektterv, sajátos nevelési igényű tanulóknak szóló foglalkozásterv és egyéb kiegészítő tartalom – segítette.
A Zöld Föld Kupa fenntarthatósági tudásversenyein több mint 22 000 diák indult. A megújult versenyrendszer a 3–12. évfolyamos tanulókat Tökmag, Magonc, Palánta és Haladó korosztályokban szólította meg. A Zöld Híd szakértői programhoz közel 60 óraadó és csaknem 80 külső programhelyszínt biztosító szolgáltató csatlakozott. A szakértők mintegy 750 iskolai csoportnak kínáltak tanórai foglalkozásokat, a szolgáltatók pedig több mint 800 osztály számára biztosítottak részvételi lehetőséget 126 programban. A kezdeményezés így közel 40 000 diákot ért el. A Diákok a fenntarthatóságról kutatási program hetedik alkalommal valósult meg, közel 8500 diák, pedagógus és szülő részvételével. A felmérés az iskolai fenntarthatóságra nevelés megítélését, valamint a tanulók környezeti attitűdjeit, cselekvési kompetenciáit és környezetbarát szokásait vizsgálta.
Az AlmaZöld díjátadó méltó lezárása volt a 11. Kárpát-medencei Fenntarthatósági Témahétnek: a Fővárosi
Állat- és Növénykertben közel 100 diák vehette át elismerését a Témahét pályázatain elért eredményéért. Az esemény azt is megmutatta, mennyi kreativitás, tudás és a fenntarthatóság iránti elkötelezettség van a diákokban, amely gondolataikban, ötleteikben és alkotásaikban egyaránt megmutatkozik.
-
Zöld Közlekedés8 óra telt el a létrehozás ótaOlcsóbb lenne villanyautóval járni, mégis a hibrideket választják a magyarok
-
Zöldinfó1 nap telt el a létrehozás ótaMiközben tisztul a Tisza, egyre nagyobb gondot jelent a vízhiány
-
Zöldinfó2 nap telt el a létrehozás ótaMegvizsgálják, mennyit fogyasztanak valójában az airfryerek
-
Zöld Közlekedés2 nap telt el a létrehozás ótaRekordkülönbség alakult ki az elektromos és hibrid használt autók ára között
-
Zöld Közlekedés6 nap telt el a létrehozás ótaGyorsított eljárással jöhetnek az elektromos rollerekre vonatkozó új szabályok

A hozzászólás írásához bejelentkezés szükséges Bejelentkezés