Kapcsolatfelvétel

Zöldinfó

Okoskukák érkezhetnek minden háztartásba

Létrehozva:

|

Az intelligens városoknak számos feltétele lehet, többek között például az intelligens hulladékgazdálkodás. De mit is takar ez pontosan? Az Európai Unió elvárásainak megfelelően, a hulladékszállítás kapcsán hamarosan Magyarországon is átalakulhat az eddigi gyakorlat.

A jövőben az egy hónapban elszállított hulladék tényleges súlya alapján fizethetünk, a mérést pedig okoskukák és okos teherautók segítségével végezhetik majd a szolgáltatók. Így 2015 akár már az EU direktívának megfelelően kialakított hulladékgazdálkodási megoldások éve lehet.Az intelligens város egyik ismertetője a fenntarthatóságra törekvés, a zöld alternatívák minél nagyobb arányú alkalmazása.

Szemléletesebb példa kevés létezik e tekintetben a szemétszállításnál – mára pedig a hulladékgazdálkodás területét is elérték az ún. okos megoldások. Külön öröm, hogy ezúttal nem nyugatról évtizedes csúszással átvett technológiáról, hanem egy magyar cég fejlesztéséről beszélhetünk: az IBCS Hungary Kft. kísérleti megoldását nyáron Kiskunhalason próbálták ki élesben.
A jövőre nézve bíztató, hogy Nyíregyháza nemrég nyert pályázatot a helyi hulladékgazdálkodási rendszer fejlesztésére, de az az ötletért felelős cég több hulladékgazdálkodási szervezettel is folytat tárgyalásokat az alkalmazásról. (A kiskunhalasi pilot projektben a súlymérési megoldásokat szállító Tenzi Kft. és a környezetvédelmi szakmai tapasztalattal rendelkező RexTerra Kft. volt az IBCS partnere.)

Az uniós jogi szabályozás szintén abba az irányba halad, hogy egy nap mindenki az általa termelt szemét súlya alapján térítsen, ami az igazságosabb teherviselés célján túl a környezettudatosabb szemlélet terjedését is szolgálja. A közösségi szabálytervezet hazai véleményezése pont idén augusztusban fejeződött be.

Advertisement

A jelenlegi rendszer mindenki által ismert: szabott, ám településenként eltérő havidíj fejében az utcára kitett szemetest napi-heti rendszerességgel elszállítja a kukásautó a lerakóba. Ugyanazt a havidíjat fizeti, aki – a felújítási sittet heteken keresztül adagolva a kukába – több köbméter nem háztartási hulladéknak minősülő szemetet szállíttat el, mint aki a nyaralóövezetben lévő lakása elé évente csupán 5-6 alkalommal tolja ki a konténert.

A működés ráadásul magában hordozza az ún. feketeürítés veszélyét, amikor egy külön összeg fejében szállítják el a plusz hulladékot – a statisztikák hiányában csak becslésekre támaszkodó szakértők szerint a kukánként 500 forintos tarifának azonban nincs nyoma a könyvelésben, bevételben. Ez tehát a hulladékszállítót és a szemétlerakót károsítja, a cégeket, amelyek ebből a piacból élnek. Az okoskukák számukra, és rajtuk kívül a lakosság számára jelenthet előnyt: az elszállított hulladék tényleges súlya után való térítés követhetővé, és arányosabbá teszi a térítési díjat.

Advertisement

Hogyan működik az okoskuka?
Első lépésben maguknak a kukáknak a felokosítása történik meg: a szabványos lakossági konténerek mindegyike alkalmas arra, hogy egy RFID azonosítót szereljenek rájuk – ismerteti Vadas György, az IBCS Hungary Kft. szakértője. Ezzel egyidejűleg megtörténik az azonosított tároló elektronikus nyilvántartása vétele is, vagyis a rendszer ettől kezdve már tudja, kihez tartozik, kinek kell a számlát küldeni.

A nagyobbik falat a gépjárművek felszerelése: az egyenként kb. 40 millió forintos szemétszállítók átalakítása hozzávetőlegesen 5-7 millió forintot jelent. Ez magában tartalmazza a fedélzeti egységet, és az olyan kiegészítő tartozékokat, mint az RFID olvasók, az infrasorompók, GPS-jeladók, súlymérők, kamerák. A rendszer ugyanis jóval több egy mérleg és egy azonosító keresztezésénél – mondta a projekt műszaki, technológiai lebonyolításáért felelős Vadas György.

Advertisement

A teljes cikk itt olvasható.

Advertisement
Hozzászólás küldése

A hozzászólás írásához bejelentkezés szükséges Bejelentkezés

Hozzászólás

Zöldinfó

Ötmilliárd forintra emelkedett a környezetvédelmi bírság felső határa

Emelkedik a környezetvédelmi bírságok összege.

Létrehozva:

|

Szerző:

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)

Hatályba lépett a környezetvédelmi bírságok összegének emeléséről szóló, a Magyar Közlönyben október 9-én kihirdetett kormányrendelet – írja az alternativenergia.hu. A kihirdetés és a hatálybalépés között eltelt 16 nap a vállalkozások és a hatóságok felkészülését szolgálta. Az Élő Környezetért Felelős Minisztérium (ÉKFM) korábban közölte, hogy a rendelet módosítása értelmében a 100 millió forintot meghaladó éves nettó árbevételű vállalkozásoknál az engedélytől eltérő tevékenység miatt kiszabható környezetvédelmi bírság felső határa 2 milliárdról 5 milliárd forintra emelkedett, az előző évi nettó árbevétel 5 százalékában meghatározott korlát figyelembevételével. Amennyiben a vállalkozást a megelőző öt évben legalább kétszer környezetszennyezés miatt bírságolták meg, vagy ebben az időszakban környezetveszélyeztetést, illetve környezetkárosítást okozó jogsértést követett el, akkor a végleges hatósági döntésekkel megállapított előzmények alapján az újabb bírságnak el kellett érnie az előző évi nettó árbevétel 0,5 százalékát, de legalább az 5 millió forintot, a felső korlát figyelembevételével.

A jogi személyek és más szervezetek hulladékgazdálkodási bírságának korábbi, főszabály szerinti 500 millió forintos felső határa is megszűnt. Az összeget ezt követően is a rendeletben meghatározott tételek és számítási szabályok alapján állapították meg. A természetes személyek 50 millió forintos hulladékbírság-maximuma változatlan maradt. Az ÉKFM az intézkedéseket azzal indokolta, hogy egyes, jelentős környezetterheléssel járó tevékenységek jelentős nyereséget hozhattak, miközben a szennyezés következményeit sokszor a környéken élők és a társadalom viselték.

A szigorítás célja az volt, hogy a vállalkozások ne építhessék be előre a bírságokat működési költségeik közé, és a bírság megfizetésével ne kerülhessék el az egészség és a környezet védelméhez szükséges intézkedéseket. A minisztérium egyúttal hangsúlyozta, hogy a környezetvédelmi bírság nem adó, hanem kizárólag jogsértés esetén szabható ki. A szigorítás emellett azt is szolgálta, hogy a szabályokat betartó cégek ne kerüljenek versenyhátrányba azokkal szemben, amelyek környezetvédelmi kötelezettségeik megszegésével takarítottak meg költségeket.

Advertisement

A változások elsősorban a jelentős környezeti igénybevétellel járó, engedélyköteles tevékenységeket érinthették, így például az akkumulátorgyártást, a vegyipart, az energiaipart, valamint a nagy kapacitású mezőgazdasági és élelmiszeripari létesítményeket.

Advertisement
Tovább olvasom

Zöldtrend a Facebookon

Címkék

Ezeket olvassák