Zöldinfó

Óriás méhek és japán cirkusz a Szigeten

Egy hosszabb távú fejlesztés első jeleiként az idei Szigeten számos újdonsággal találkozhatunk. Már a bejáratnál érezhetjük, hogy egy új világba csöppenünk, belépve pedig bőven lesz mit felfedezni. A kulturális sokszínűség és a műfaji változatosság azonban továbbra is a Sziget legnagyobb vonzereje marad. Sok fellépőt ismerünk már, de most érkezett néhány igazán izgalmas a nem zenei programok közül is.

Létrehozva:

1 év telt el a létrehozás óta

2025-03-11

Szerző:

Vanessza

Napelem, akár 3 millió Ft vissza nem térítendő támogatással a Vidéki Otthonfelújítási Program keretében. Kalkuláljon itt. (x)

„Vizuálisan és programelemeiben is megújuló Sziget fesztivál fogadja majd augusztus elején a látogatókat” – vetítette előre az idei fesztivált Kádár Tamás főszervező, „ami már a K-híd magával ragadó látványelemeiben és a megérkezés élményében is megmutatkozik.” Kádár hozzátette: „Folyamatos kihívást jelent, hogy megtartsuk a helyünket a nemzetközi verseny élmezőnyében, miközben a kultúrafogyasztási szokások, a fesztiválélmények iránti elvárások és a gazdasági környezet minket is folyamatos változásokra ösztönöztek és ösztönöznek. Emiatt döntöttünk úgy, hogy egy többéves stratégia mentén idén egy nagyot lépünk előre. Olyan fejlesztéseket, frissítéseket, változtatásokat fogunk megvalósítani, melyek a Sziget alapvető értékeit, a vibráló kulturális kínálatot és a zenei sokszínűséget megtartva, egyrészt nagy hangsúlyt fektet a kreatív megoldásokra, másrészt a programstruktúra újragondolásával a fesztivállátogatók számára igyekszünk szinte a nap 24 órájában folyamatos élményeket nyújtani. Mindeközben eltökélt célunk, hogy a hazai közönségünk anyagi lehetőségeit is szem előtt tartsuk, ahogy tettük ezt például a kedvezményes bérlet opciókkal vagy a „budget-friendly” ételkínálat bevezetésével. Ezt folytatva, idén az early bird napijegyeket a tavalyinál is olcsóbban lehet – mostantól – beszerezni” – mondta a főszervező.

Már majd 80 nevet ismerünk az idei zenei felhozatalból s hamarosan jönnek újabbak, most azonban megérkeztek az első, a Sziget egyedi kínálatát formáló nem zenei programok is. Így például ismét lesznek Sétáló Utcaszínházak, köztük visszatérő vendégként a Troula Street Theatre , akik előadásukban a modern világ kihívásait egy méhkaptár formájában jelenítik meg, amely bemutatja az emberiség Földön elkövetett visszaéléseit. A produkció élő zenével, óriásbábokkal és pirotechnikai elemekkel egészül ki, így egy lenyűgöző show-t kínál, amelyet szintén nem érdemes kihagyni. Az idén új helyre költöző cirkuszi nagysátor, a Cirque du Sziget egy japán produkciót is elhoz, a Yoah című előadásban a tradicionális japán hangszerek és elektronikus zene ötvözete, a lenyűgöző fények és vizuális effektek, valamint az elképesztően tehetséges akrobaták hajmeresztő trükkjei egyesülnek. 2025-re szintén új helyet talált népszerű helyszín, a Magic Mirror pedig bemutat majd egy fergeteges, cirkuszi trükköket humorral vegyítő előadást. A kizárólag női tagokból álló YUCK Circus produkciójában terítékre kerül minden, ami a színpadon és a mindennapi életben túlságosan macsónak számít, bemutatva a fiatal nők életének legnagyobb kihívásait és időnként frusztráló problémáit. És minden eddiginél több flitterrel és meglepetéssel és a legnagyobb pop és disco slágerekkel jön a világ egyik legsikeresebb színpadi produkciója, a Queenz -The Show.

Kádár kiemelte, hogy már az eddigi bejelentések ismeretében a zenei kínálat idén nagyon erősnek, frissnek és izgalmasnak ígérkezik, olyan nevek vannak a tarsolyban, mint az idei Grammyn a legjobb új előadóként díjazott Chappell Roan, szintén az idei Grammyre hét kategóriában is jelölt, ebből kettőt, valamint nemrég öt Brit Awardot is nyerő Charli XCX, a zene és a technológia lenyűgöző metszéspontjában működő – Tale of Us-ból is ismert – Anyma, a hamarosan új lemezzel előrukkoló A$AP Rocky és a szintén friss lemezzel (is) érkező Shawn Mendes vagy Post Malone.

A főszervező elmondta, hogy a Sziget weboldalán már látható a napi bontás is és mostantól napijegyet is lehet venni a fesztiválra. „ A Szigeten minden napra jutnak világsztár zenészek, DJ-k, nagy kedvencek, izgalmas zenei különlegességek, de különböző művészeti produkciók is. A napijegyek induló árait azonban úgy alakítottuk ki, hogy továbbra se kerüljenek többe, mint egy nemzetközi fellépő arénakoncertjének jegye, sőt idén kevesebbe kerülnek, mint tavaly, ami miatt nagy rohamra számítunk a webshopunkban a következő napokban” – tette hozzá a főszervező.

Kapcsolódó tartalom:cirkusz fenntarthatóság fesztivál környezet méh sziget

Zöldinfó

Európánál gyorsabban melegszik a Kárpát-medence – figyelmeztetnek a szakértők

Egyre gyakrabban lesznek aszályos évek a Kárpát-medencében, amihez az agráriumnak is alkalmazkodnia kell – mondta Áder János.

Létrehozva:

31 perc telt el a létrehozás óta

2026-05-24

Szerző:

Vanessza

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)

Áder János, a Kék Bolygó Klímavédelmi Alapítvány kuratóriumi elnöke Lakatos Mónika éghajlati szakértővel beszélgetett az adásban – írja az alternativenergia.hu. A műsorban felidézték, hogy az Európai Unió Copernicus éghajlatmegfigyelő szolgálatának jelentése szerint Európa kétszer olyan gyorsan melegszik, mint a globális átlag. Szakértők már 20 évvel ezelőtt arról írtak, hogy a klímaváltozás hatásai a Kárpát-medencében előbb érződnek és a következményei is súlyosabbak lesznek, mint Európa más részén. Arra a felvetésre, hogy a Kárpát-medencében miért érződik előbb és súlyosabbnak a klímaváltozás, mint Európa más részein, Lakatos Mónika kifejtette: ennek elsődleges oka, hogy a Kárpát-medence hegykoszorúkkal majdnem teljesen körbezárt egység és a medencejelleg bizonyos éghajlati szélsőségek hatását felerősíti. Mint mondta, vannak olyan időjárási rendszerek, amelyek eljutnak a Kárpát-medencébe, de “beragadnak”, mint például egy blokkoló anticiklon, ahol hosszan derült időjárás jellemző a térségre, ami hozzájárul az extremitások növekedéséhez. A másik ilyen példaként említette a lassan mozgó ciklonok “beragadását” a Kárpát-medencébe, amelyek kis területen adják ki a csapadékukat, heves esőzést, akár villámárvizet is okozva.

A szakértő szerint a másik oka annak, hogy a Kárpát-medencében előbb és súlyosabbnak érződik a klímaváltozás, mint Európa más részein, az a vízháztartás sérülékenysége, az, hogy a folyók vízpótlása a környező hegységekben leeső csapadékból és hóból származik. Hozzátette: a hőhullámok idején nagyon gyorsan felmelegszik a talaj a szántóföldi területeken, a gyors talajkiszáradás miatt pedig nem tud érvényesülni a párolgás hűtő hatása. Lakatos Mónika megjegyezte: a 2022-es aszály Európában és Magyarországon is történelminek számított, 2023 az átlagosnál csapadékosabb volt, 2024 a legmelegebb év volt Magyarországon és a sokéves csapadéknak csak a 65 százaléka esett le, és 2025 is az átlagosnál jóval szárazabb volt. A jelenlegi aszályos helyzethez feltétlenül hozzájárult, hogy a tavalyi év decembere rendkívül száraz és enyhe volt, a talajok mélyebb rétegei nem tudtak feltöltődni – tette hozzá.

Megjegyezte: a januári hó be tudott szivárogni a felsőbb talajrétegekbe, de az egyméteres réteg nem tudott telítődni teljes mértékben. A március viszonylag csapadékhiányos hónap volt, az utolsó héten esett le nagyobb mennyiség, ami jót tett az őszi vetéseknek, de utána jött egy rendkívül száraz április, Magyarországon vannak olyan területek, ahol március eleje óta nem hullott csapadék. Áder János ezzel kapcsolatban megjegyezte: Budapesten áprilisban 1,2 milliméter eső esett, és már április végén előbukkant a Dunából az Ínség-szikla, ami rendkívül aszályos, csapadékmentes időszakot jelent.

Lakatos Mónika szólt arról is, hogy a HungaroMet Zrt. 1901-ig visszanyúló adatai szerint egyetlen évszak csapadéka változott szignifikánsan és csökkent, a tavaszé. Hozzátette: az intenzív felmelegedés kezdete, 1981 óta az látható, hogy az őszi csapadék mennyisége lényegesen nem változik, de a csapadék kevesebb napon hullik le. A hőmérséklet pedig minden hónapban az átlagos felett alakul és a jövőben is folytatódik a melegedés. Tehát a vízháztartás szempontjából azt látjuk, hogy nő a hőmérséklet, a csapadék hevesebb, az aszályhajlam növekszik – jegyezte meg. Áder János megjegyezte: 2026 májusában a kép riasztóbb, mint a 2022-es szeptemberi, idén májusban előrébb tart a talaj kiszáradása, mint ahogy ez a korábbi aszályos években tapasztalható volt. Lakatos Mónika szerint a talaj felső rétege kritikusan száraz, és az alsóbb rétegből is körülbelül kéthavi csapadék hiányzik. Áder János felvetésére, hogy hogyan lehet alkalmazkodni az egyre gyakoribb aszályos évekhez a Kárpát-medencében, az éghajlati szakértő kifejtette: a gazdáknak el kell gondolkodniuk azon, gazdaságos-e továbbra is a vízellátottságra nagyon érzékeny kukorica termesztése. Fontos, hogy aszálytűrő és hőstressztűrő növények termesztésére térjenek át a gazdák, vagy legalábbis ezt megfontolják – jegyezte meg, hozzátéve sokan döntöttek már a kukorica helyett a cirok ültetéséről.

Mint mondta, a másik lehetőség, ha megpróbálják a vizet a tájban tartan ahol lehetséges, akár a holtágak elárasztásával vagy a csatornák kezelésével, erre is vannak már jó példák a Duna-Tisza-közi Homokhátságon. Ezen kívül a vízmegtartó talajművelés támogathatja nagyban a sikeres termelést egy adott területen, de lehetőség lehet a gazdáknak a víztakarékos öntözés is. Hozzátette: a májusi eső valóban aranyat érne, egy elemzés szerint hektáronként 60 kilogramm terméskiesést lehetne megelőzni egy milliméter esővel. Áder János úgy összegezte a beszélgetést, hogy a gazdáknak nagyon nehéz esztendőre kell készülniük és az ilyen évek gyakrabban fognak ismétlődni, ezért az egész agráriumnak egy alkalmazkodási stratégiát kell kidolgoznia.

Tovább olvasom