Zöldinfó

Óriás méhek és japán cirkusz a Szigeten

Egy hosszabb távú fejlesztés első jeleiként az idei Szigeten számos újdonsággal találkozhatunk. Már a bejáratnál érezhetjük, hogy egy új világba csöppenünk, belépve pedig bőven lesz mit felfedezni. A kulturális sokszínűség és a műfaji változatosság azonban továbbra is a Sziget legnagyobb vonzereje marad. Sok fellépőt ismerünk már, de most érkezett néhány igazán izgalmas a nem zenei programok közül is.

Létrehozva:

2 év telt el a létrehozás óta

2025-03-11

Szerző:

Vanessza

Napelem, akár 3 millió Ft vissza nem térítendő támogatással a Vidéki Otthonfelújítási Program keretében. Kalkuláljon itt. (x)

„Vizuálisan és programelemeiben is megújuló Sziget fesztivál fogadja majd augusztus elején a látogatókat” – vetítette előre az idei fesztivált Kádár Tamás főszervező, „ami már a K-híd magával ragadó látványelemeiben és a megérkezés élményében is megmutatkozik.” Kádár hozzátette: „Folyamatos kihívást jelent, hogy megtartsuk a helyünket a nemzetközi verseny élmezőnyében, miközben a kultúrafogyasztási szokások, a fesztiválélmények iránti elvárások és a gazdasági környezet minket is folyamatos változásokra ösztönöztek és ösztönöznek. Emiatt döntöttünk úgy, hogy egy többéves stratégia mentén idén egy nagyot lépünk előre. Olyan fejlesztéseket, frissítéseket, változtatásokat fogunk megvalósítani, melyek a Sziget alapvető értékeit, a vibráló kulturális kínálatot és a zenei sokszínűséget megtartva, egyrészt nagy hangsúlyt fektet a kreatív megoldásokra, másrészt a programstruktúra újragondolásával a fesztivállátogatók számára igyekszünk szinte a nap 24 órájában folyamatos élményeket nyújtani. Mindeközben eltökélt célunk, hogy a hazai közönségünk anyagi lehetőségeit is szem előtt tartsuk, ahogy tettük ezt például a kedvezményes bérlet opciókkal vagy a „budget-friendly” ételkínálat bevezetésével. Ezt folytatva, idén az early bird napijegyeket a tavalyinál is olcsóbban lehet – mostantól – beszerezni” – mondta a főszervező.

Már majd 80 nevet ismerünk az idei zenei felhozatalból s hamarosan jönnek újabbak, most azonban megérkeztek az első, a Sziget egyedi kínálatát formáló nem zenei programok is. Így például ismét lesznek Sétáló Utcaszínházak, köztük visszatérő vendégként a Troula Street Theatre , akik előadásukban a modern világ kihívásait egy méhkaptár formájában jelenítik meg, amely bemutatja az emberiség Földön elkövetett visszaéléseit. A produkció élő zenével, óriásbábokkal és pirotechnikai elemekkel egészül ki, így egy lenyűgöző show-t kínál, amelyet szintén nem érdemes kihagyni. Az idén új helyre költöző cirkuszi nagysátor, a Cirque du Sziget egy japán produkciót is elhoz, a Yoah című előadásban a tradicionális japán hangszerek és elektronikus zene ötvözete, a lenyűgöző fények és vizuális effektek, valamint az elképesztően tehetséges akrobaták hajmeresztő trükkjei egyesülnek. 2025-re szintén új helyet talált népszerű helyszín, a Magic Mirror pedig bemutat majd egy fergeteges, cirkuszi trükköket humorral vegyítő előadást. A kizárólag női tagokból álló YUCK Circus produkciójában terítékre kerül minden, ami a színpadon és a mindennapi életben túlságosan macsónak számít, bemutatva a fiatal nők életének legnagyobb kihívásait és időnként frusztráló problémáit. És minden eddiginél több flitterrel és meglepetéssel és a legnagyobb pop és disco slágerekkel jön a világ egyik legsikeresebb színpadi produkciója, a Queenz -The Show.

Kádár kiemelte, hogy már az eddigi bejelentések ismeretében a zenei kínálat idén nagyon erősnek, frissnek és izgalmasnak ígérkezik, olyan nevek vannak a tarsolyban, mint az idei Grammyn a legjobb új előadóként díjazott Chappell Roan, szintén az idei Grammyre hét kategóriában is jelölt, ebből kettőt, valamint nemrég öt Brit Awardot is nyerő Charli XCX, a zene és a technológia lenyűgöző metszéspontjában működő – Tale of Us-ból is ismert – Anyma, a hamarosan új lemezzel előrukkoló A$AP Rocky és a szintén friss lemezzel (is) érkező Shawn Mendes vagy Post Malone.

A főszervező elmondta, hogy a Sziget weboldalán már látható a napi bontás is és mostantól napijegyet is lehet venni a fesztiválra. „ A Szigeten minden napra jutnak világsztár zenészek, DJ-k, nagy kedvencek, izgalmas zenei különlegességek, de különböző művészeti produkciók is. A napijegyek induló árait azonban úgy alakítottuk ki, hogy továbbra se kerüljenek többe, mint egy nemzetközi fellépő arénakoncertjének jegye, sőt idén kevesebbe kerülnek, mint tavaly, ami miatt nagy rohamra számítunk a webshopunkban a következő napokban” – tette hozzá a főszervező.

Kapcsolódó tartalom:cirkusz fenntarthatóság fesztivál környezet méh sziget

Zöldinfó

Már most látszik a klímaváltozás hatása a magyar szőlőültetvényeken

A szőlő szereti a meleget, de a magyar borvidékeknek már túl sok jut belőle.

Létrehozva:

15 óra telt el a létrehozás óta

2026-09-25

Szerző:

Vanessza

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)

A hazai borvidékeken 1971 óta 25–30 százalékkal nőtt a szőlő fejlődését meghatározó hőösszeg, ezért korábban pattannak ki a rügyek, hamarabb következik be a virágzás és az érés, a szüret pedig akár hetekkel előrébb tolódik – olvasható az alternativenergia.hu oldalon. A melegedés azonban nemcsak gyorsabb fejlődést hoz: fokozza a nyári hő- és vízstresszt, növeli a tavaszi fagykár kockázatát, és a legtöbb hazai fehérborszőlő-fajta számára már nem biztosít ideális klímát. Szabó Péter, az ELTE Meteorológiai Tanszékének doktorandusza hazai megfigyelésekre és klímamodell-eredményekre, valamint Klár Máté alföldi borászok tapasztalatait bemutató videóriportjára támaszkodva mutatja be, hogyan alakíthatja át a klímaváltozás a magyar borvidékek fajtaszerkezetét és gazdálkodását.

A dél-alföldi Dűne Borbirtokon idén nem szüreteltek Irsai Olivért, mert a tavaszi fagy szinte teljesen elvitte a termést. Két éve pedig már augusztus 1-jén megkezdték a szüretet – szemben a 2000-es évek második felével, amikor rendszerint csak szeptemberben jutottak el idág. Béla Zoltán birtokának példája jól mutatja a klímaváltozás kettős hatását: a felmelegedés egyre korábbra hozza a szőlő fejlődését és érését, de a hamarabb induló vegetáció növeli a tavaszi fagykár kockázatát, a túl gyors érés pedig a bor minőségét is ronthatja. Klár Máté nemrég megjelent videóriportjában több alföldi borász osztja meg tapasztalatait arról, hogy az utóbbi években miként vált egyre szélsőségesebbé a klíma, forróbbá a nyár, és hogyan tolódott előbbre mintegy két héttel a szőlő vegetációs időszakának kezdete.

A korábbi érésnek minőségi ára lehet

A szőlő egy melegigényes növény, ezért könnyű lenne azt hinni, hogy a melegedés inkább kedvez neki – a helyzet azonban ennél jóval összetettebb. A gyorsabb fejlődés nem feltétlenül előny, hiszen a bogyók cukortartalma nő ugyan, de kedvezőtlenül hathat a bor minőségére és érzékszervi jellemzőire.

A hazai borvidékeken 1971 óta 25–30 százalékkal nőtt a szőlő fejlődését befolyásoló hőösszeg – az általunk vizsgált ún. Huglin-index szerint. Ez azt fejezi ki, hogy a vegetációs időszak során mennyi, a szőlő fejlődéséhez hasznos meleg halmozódik fel: minél gyorsabban gyűlik össze, annál hamarabb jut el a szőlő a rügyfakadástól az érésig.

A változás azonban nemcsak a szüret időpontját tolja el. A fajták meghatározott éghajlati feltételek között tudják a legjobban kihasználni a teljes vegetációs időszakot, miközben fokozatosan és megfelelő arányban alakul ki a szőlő cukor-, sav- és aromatartalma. Ha a szükséges hőösszeg már jóval a nyár vége előtt összegyűlik, a szőlő ugyan hamar beérhet, de a fajta és a termőhely korábbi összhangja megbomlik.

„Az a legfélelmetesebb az egészben, hogy itt arról van szó, hogy nagyon rövid időn belül, nagyon intenzív változásokat élünk meg” – mondja a videóriportban egy alföldi borász.

A legtöbb hazai fehér fajtának már nem ideális a mostani klíma

Hazánk borvidékeinek legalább kétharmadán fehérborfajtákat termesztenek: Tokajban, valamint Móri és Nagy-Somlói borvidékeken arányuk a 90 százalékot is meghaladja. A növekvő hőösszeg azonban több helyen már nem azoknak a fajtáknak kedvez, amelyekhez az adott borvidék termelése igazodott.

Az általunk vizsgált fajta–borvidék párosítások közül a furmint és a szürkebarát Badacsonyban, a hárslevelű pedig Móron maradt még közel az ideális éghajlati tartományhoz: ezeken a termőhelyeken a fajták még viszonylag jól ki tudják használni a teljes vegetációs időszakot. Az Irsai Olivér, a juhfark és az olaszrizling viszont több térségben már jóval korábban eléri a teljes éréshez szükséges hőösszeget, így a vegetációs időszak jelentős része kihasználatlan marad.

Az Alföldön az általunk vizsgált közepes üvegházgáz-kibocsátási forgatókönyv szerint a század végére olyan magas hőösszegek is kialakulhatnak, amelyek ma Dél-Spanyolország egyes szőlőfajtáinak kedveznek. Ez hosszabb távon a fajtaszerkezet átalakulását vetíti előre: nagyobb hőigényű, leginkább vörösborszőlő-fajták kerülhetnek előtérbe, és gyengülhet a jelenlegi fehérbor-dominancia.

Az ábrák elkészítéséhez és a számításokhoz az alapadatok forrása: ODP és ESGF.

Ahogy egy, a riportban megszólaló alföldi borász is megjegyzi, a változó klíma most a vörös fajták felé terelheti a jelenleg fehérboros gazdálkodókat, ám korántsem biztos, hogy a jelenleg inkább fehérboros piac is követni fogja ezt a változást.

Egyre nagyobb a nyári hőstressz

A 35 °C feletti, ún. forró napok száma is nő, ami a szakirodalom szerint újabb stresszt jelent a szőlőnek. Az ilyen hőmérséklet megperzseli a leveleket és a szőlőszemeket, fokozza a savvesztést és rontja a szőlő beltartalmát, továbbá bizonytalanná teszi a terméshozamot. A homokos területeken ez különösen erős hatású, mert az ilyen talajok gyorsan melegszenek és gyorsan ki is száradnak. Ráadásul az extrém talajhőmérséklet – a videóban megszólaló egyik gazda közel 60 fokot is mért – kiégeti a szőlőt.

A jelenlegi globális vállalásokhoz közel álló, közepes kibocsátási forgatókönyv szerint a hazai borvidékeken a jelenlegi, átlagosan évi 6–7 forró nap helyett 2060 után ennek kétszerese várható, de egyes modellszimulációk szerint akár a háromszoros átlagérték sem kizárt.

Vízhiány, száraz talaj, süllyedő talajvíz

Magyarország egy aszályra hajlamos területen fekszik, és még ha az éves csapadékmennyiség nem is csökken jelentősen a következő évtizedekben a Kárpát-medencében, a párolgási kényszer egyértelműen növekszik. Az aszály kialakulásánál pedig nemcsak az számít, mennyi csapadék esik, hanem legalább annyira fontos, hogy a melegebb levegő mennyivel többet párologtat el. A melegedéssel gyorsabban kiszárad a talaj, és sajnos ez a jelenség az elmúlt években látványosan felerősödött. Az Alföldön több helyen 2–4 méterrel is csökkent a talajvízszint az elmúlt egy-két évtizedben. Baján az idei júniusi talajvízszint körülbelül 2 méterrel volt alacsonyabb az 1991–2020-as átlagos szintnél, de például Lajosmizsén vagy Bugacon a csökkenés már meghaladta a 3 és fél métert.

Igaz, hogy a szőlő mélyre gyökerező növény, gyökere kedvező körülmények között több méterre is lemehet, de ez függ a talajtípustól, a talajrétegektől, az ültetvény korától és a talajvíz mélységétől. A mély gyökérzet előny, de ha a talajvíz több méterrel lejjebb kerül, miközben nő az aszály okozta stressz és a hőstressz, akkor még így is vízstresszbe kerülhet a szőlő.

Kevesebb a fagy, mégis nő a fagykár veszélye

Elsőre paradoxnak tűnhet, de a melegedő klíma a fagykár kockázatát is növeli. A fagyos napok éves száma jelentősen csökkent, és a szőlőt károsító, mínusz 17 Celsius-fok körüli napok már csak nagyjából évtizedenként egyszer fordulnak elő. Ugyanakkor a tavaszi elfagyás veszélye a legtöbb hazai borvidéken kimutathatóan erősödik. Ennek oka, hogy a tavasz jóval korábban kezdődik, így hamarabb indul meg a vegetáció és a rügyfakadás, ugyanakkor továbbra is előfordulhatnak hidegbetörések (összességében a tavasz hossza nőtt az 50 évvel ezelőttihez képest). A korán kifakadt rügyek és fiatal hajtások különösen sérülékenyek, ezért egy késői fagy ma nagyobb veszteséget okoz, mint korábban.

Az utóbbi években (2020 óta) a gyümölcsösökben, főként a csonthéjasoknál, több jelentős fagykáros időszak is volt. Idén az alföldi borvidékeken már a szőlő is hatalmas területen elfagyott. A közepes forgatókönyv szerint tovább nő a vegetációs időszak kezdetétől a -1 °C-nál hidegebb napok száma, ami a század végére jelentős, 25 év alatt 5–30 napos extra kockázatot is jelentene a szőlőnek. Ez elsősorban az alföldi régiókat érintheti.

Kártevők és dráguló alkalmazkodás

Az enyhébb telek miatt egyre több kártevő képes áttelelni, ami újabb terhet ró a szőlőtermesztőkre. A borászok különösen az amerikai szőlőkabócát és az általa terjesztett fitoplazmás betegséget emelik ki, amely igen komoly gazdasági kockázatot jelent. Vannak olyan borvidékek, ahol úgy beszélnek róla, mint egy második filoxéra.

Az egymásra rakódó, éghajlatváltozásból adódó stresszekhez többféleképpen lehet alkalmazkodni:

nagyobb hőigényű, akár vörösborszőlő-fajtákra való átállás,
szárazságtűrőbb fajták kipróbálása,
talajtakarás, a talaj szervesanyag-tartalmának növelése, árnyékolás,
a telepítés módjának és a sorok tájolásának újragondolása,
művelés módjának váltása, nagyon korai vagy akár többszöri szüret.

Korábban, mint a gazdák mondják, szentségtörés volt Magyarországon öntözni a szőlőt, de a közeljövőben úgy tűnik, hogy ez egyre inkább előtérbe kerülhet. Egy, a videóban megszólaló alföldi borász elég keményen fogalmaz: „ha nagyon körülményessé válik a gazdálkodás, nem fogunk csak azért is erőlködni, hogy itt megtartsuk a szőlőt”. A kérdés tehát az, hogy a hazai borvidékek milyen gyorsan tudnak alkalmazkodni a klímaváltozáshoz úgy, hogy a gazdálkodás még megtérülő legyen. Annyi bizonyos, hogy nem mindenkinek lesz rá lehetősége.

Tovább olvasom