Kapcsolatfelvétel

Zöldinfó

Országos Vízügyi Főigazgatóság: a balatoni nádaratást technológiai váltásra kényszeríti a klímaváltozás

A klímaváltozás miatt technológiai váltásra van szükség a balatoni nád aratásánál – állítja az Országos Vízügyi Főigazgatóság (OVF) amely az idei télen kísérleti nádaratást végzett másfél hektáron a Balatoni Limnológiai Kutatóintézettel együttműködve.

Létrehozva:

|

Napelem, akár 3 millió Ft vissza nem térítendő támogatással a Vidéki Otthonfelújítási Program keretében. Kalkuláljon itt. (x)

A főigazgatóság az MTI megkeresésére közölte: az idén az 1200 hektárnyi balatoni nádasból mindössze 66 hektárt arattak le, háromféle kísérleti nádaratás keretében. Tájékoztatásuk szerint a februárban zárult balatoni nádvágási szezonban az illetékes Közép-dunántúli Vízügyi Igazgatóság 67 mederkezelői hozzájárulást adott ki – a Balaton-felvidéki Nemzeti Park hozzájárulásával -, a korábbi évekéhez hasonló nagyságrendű, 66 hektárnyi területre. Ennek kevesebb mint felén haszonnád vágása zajlott, míg a többi részen többségükben önkormányzatok, szervezeteknek, magánszemélyek kérésére adták ki az engedélyt, akik saját ingatlanjaik előtti mederterületen kívánták a nádast megújítani, saját költségükön. Szakértők szerint a vízminőségvédelmi szerepet is betöltő balatoni nádast a kellő megújulása érdekében 3-4 évente aratni kellene, de évek óta a kívánatos területnek csak a töredékéről sikerül levágni a nádat. Az OVF rámutatott: a klímaváltozás miatt már nem nagyon van lehetőség a hatékony nehézgépes, jégről történő nádaratásra. Ezen kívül – a balatoni nádgazdálkodásra vonatkozó természetvédelmi szabályok szerint – csak kézi munkagéppel lehet nádat vágni, azt is csak 20 centiméternél kisebb vízborítottságú területeken. Ez viszont nem hatékony, ha pedig csónakból végzik, balesetveszélyes is – jegyezték meg.

A vízügy a helyzet megoldására saját forrásból indított az elmúlt télen másfél hektáron kísérleti nádaratást a Balatoni Limnológiai Kutatóintézettel együttműködve, háromféle technológiát alkalmazva. Siófok, Zamárdi, és Balatongyörök partszakaszain három mintaterületen végeztek motoros kézi kaszákkal, gumihevederes munkagéppel, illetve egy megbízott vállalkozó közreműködésével Truxor munkagéppel nádaratást a vízügy munkatársai. A kipróbált technológiák alkalmasságát legalább egy éves monitoringot követően lehet csak megállapítani – jelezte a főigazgatóság. Főként abból, hogy mennyire sérültek a rizómák, azaz a nád gyökerei, és mennyire fog megújulni a nádas az aratást követően. Az OVF tájékoztatása szerint a Közép-dunántúli Vízügyi Igazgatóság a legutóbbi nádvágási szezonban balatoni vízminőségvédelmi nádaratási célra mintegy 6 millió forintot fordíthatott. A jövőben klasszikus nádarató gép beszerzését nem tervezik, viszont az igazgatóság eszközparkjának bővítését egy könnyű, kétéltű, önjáró Truxor munkagéppel igen – jelezték.

A főigazgatóság válaszában kitért arra, hogy a nádaratást akadályozzák a nádasban megbújó, illegális víziállások és bejárók, amiket a legtöbb esetben csak levegőből, drón segítségével lehet észrevenni. A kísérleti nádaratásra kijelölt területen 3 stég eltávolítására került sor. Az engedély nélküli létesítmények felkutatása és eltávolítása nem csak költség-, de időigényes feladat is – hangsúlyozták. Az illegális víziállások felszámolása a rendelkezésre álló kapacitás függvényében folyamatosan zajlik a tó teljes partszakasza mentén – tették hozzá. A főigazgatóság kérdésre válaszolva közölte azt is, hogy a fokozott és folyamatos ellenőrzésnek, valamint a természetvédelmi hatósággal való szoros együttműködésnek köszönhetően a nádirtások száma visszaszorulóban van.

Advertisement

Zöld Energia

Riasztó eredményeket hozott a magyar napelemes rendszerek vizsgálata

Több mint 9500 biztonsági hibát találtak a nyilvánosan elérhető magyar napelemes eszközökön, köztük olyan kritikus sérülékenységeket, amelyek illetéktelen távoli beavatkozást is lehetővé tehetnek.

Létrehozva:

|

Szerző:

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)

Legalább 1916 magyarországi, napelemes energiatermeléshez kapcsolódó eszköz érhető el közvetlenül a nyilvános interneten, ráadásul ezek között több ezer súlyos biztonsági sérülékenységet is találtak. Kocsis Tamás kiberbiztonsági szakértő kutatása szerint a nem megfelelően védett inverterek, adatgyűjtők és egyéb vezérlőberendezések nemcsak az egyes napelemes rendszerek, hanem akár a villamosenergia-rendszer működésére is kockázatot jelenthetnek. A szakértő a hazai fotovoltaikus rendszerek internetes kitettségét vizsgálta, miután egy holland kiberbiztonsági vállalat, a Modat korábbi kutatása 8500, az Európai Unió területén működő, nyilvánosan elérhető nap- és szélenergia-ipari eszközt azonosított. Ezek közül 514 Magyarországon működött. Kocsis azonban úgy vélte, hogy a hazai érintett berendezések száma ennél jóval magasabb lehet, ezért a Modat keresőeszközének segítségével önálló adatgyűjtést végzett. A vizsgálat során legalább 1916 magyarországi fotovoltaikus energiatermeléshez kapcsolódó eszközt talált, köztük invertereket, adatgyűjtőket, energiatárolókat és termelésmenedzsment-rendszereket. A szakértő hangsúlyozta, hogy ez csak az azonosított berendezések minimális száma, mivel nem minden eszköztípus volt ismert a kutatás kezdetekor, írja az alternativenergia.hu hírportál.

A feltárt webes adminisztrációs felületek különösen aggasztó képet mutattak. A Modat keresője összesen 9554 biztonsági sérülékenységet azonosított, amelyek közül 1610 kritikus, további 3239 pedig magas kockázati besorolást kapott. Egyes hibákat már 2016-ban felfedeztek, vagyis előfordulhat, hogy bizonyos rendszerek közel egy évtizede ismert biztonsági problémákat hordoznak.

Forrás: Kocsis Tamás / Kiberblog

A kutatás egyik legsúlyosabb megállapítása, hogy legalább 647 olyan fotovoltaikus szolgáltatást is találtak, amelyeknél hitelesítés nélkül hozzáférhető a MODBUS ipari kommunikációs protokoll. Ez lehetőséget teremthet arra, hogy illetéktelenek távolról beavatkozzanak az inverterek működésébe, például ki- és bekapcsolják azokat. Néhány webes adminisztrációs felület pedig jelszó vagy más azonosítás nélkül is elérhető volt.

Kocsis szerint a problémát nem önmagában az jelenti, hogy egyes ipari eszközök nem kapják meg azonnal a legújabb szoftverfrissítéseket. Az ilyen, úgynevezett operatív technológiai (OT) rendszereknél a folyamatos és zavartalan működés elsődleges szempont. Sokkal nagyobb kockázatot jelent, hogy ezek a berendezések megfelelő hálózati védelem nélkül közvetlenül elérhetők a nyílt interneten. A szakértő úgy véli, hogy a helyzet kezelése túlmutat az egyes napelemes rendszerek tulajdonosainak felelősségén. Az aggregátoroknak, az elosztói engedélyeseknek, a rendszerirányítónak, az integrátoroknak és a kormányzati kibervédelmi szervezeteknek közösen kellene fellépniük a kockázatok csökkentése érdekében.

Advertisement

A kutatásra reagált a Huawei is a Telex.hu részére, amely szerint a jelentés a SmartLogger eszközeinél nem konkrét terméksérülékenységet, hanem elsősorban a nem megfelelő üzemeltetői hálózati konfigurációból és a nyilvános internetes hozzáférésből eredő kockázatokat azonosított. A vállalat hangsúlyozta, hogy eszközeit védett hálózati környezetben történő működésre tervezték, és a megfelelő hálózati védelem kialakítása az üzemeltetők felelőssége. A cég emellett a biztonsági előírások betartásának és a rendszeres frissítéseknek a fontosságára hívta fel a figyelmet.

Advertisement
Tovább olvasom

Ezeket olvassák