Kapcsolatfelvétel

Zöldinfó

Oslo rezsitámogatással védi a norvég háztartásokat és cégeket az emelkedő áramköltségekkel szemben

A norvég kormány pénteken bejelentette, hogy majdnem 10 milliárd norvég koronás (397 milliárd forintos) rezsitámogatási alapot hoz létre a Statnett norvég állami áramszolgáltató bevételéből, hogy megakadályozza a növekvő villanyáramdíjak miatt a háztartások és vállalatok áramköltségeinek emelkedését.

Létrehozva:

|

Az elektromos áram díja rekordmagasságokba emelkedett Dél-Norvégiában 2022-ben a szárnyaló európai földgázárak és elektromosáram-díjak, valamint a száraz, aszályos év miatt, amely elapasztotta a tározók vízszintjét a vízenergiára épülő dél-norvég térségben. A magas áramdíjak nehéz helyzetbe hozták a helyi villamoshálózatokat üzemeltető cégeket is, amelyek piaci áron kénytelenek beszerezni az üzemeltetés során természetes módon kieső árammennyiséget, és arra figyelmeztettek: a fogyasztókra kell hárítaniuk a szolgáltatási díjak emelkedéséből fakadó többletköltséget. A norvég kormány bejelentette: az országos, távolsági hálózatot és a határokon átnyúló vezetékeket üzemeltető Statnett különleges bevételét csoportosítja át, hogy fedezni tudja a kieső árammennyiség megvásárlása miatti pluszköltségeket.

Oslo reményei szerint ez akár 3 ezer norvég korona éves megtakarítást is jelenthet az átlagos norvég háztartás számára. A norvég állam már december óta támogatja a háztartások elektromosáram-fogyasztását, mostantól pedig bizonyos szint felett az áramfogyasztási költségek 90 százalékát fedezi. A mostani támogatási rendszer legalább 2023 márciusáig marad érvényben, és az utolsó becslések szerint 34,8 milliárd norvég koronába (1382 milliárd forintba) fog kerülni a norvég államnak. A Statnett augusztusban bejelentette, hogy 2023 végéig elengedi a hálózati díj megfizetését fogyasztóinak, amelyek többnyire nagy iparvállalatok és helyi hálózatokat üzemeltető cégek.

 

Advertisement

mti

Advertisement

Zöldinfó

Az űr küszöbén: hogyan készülünk a Föld utáni életre

Kié lesz az űr? Erre a kérdésre keresi a választ az MVM Future Talks 2025-ös dokumentumfilmje.

Létrehozva:

|

Szerző:

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)

A hatodik MVM Future Talks évad nagykövete, Puskás-Dallos Peti Krakkótól Tokióig utazott, hogy szakértőkkel beszélgetve kiderítse, mi vár az emberiségre, miután megveti a lábát az űrben. Űrközgazdászok, geológus, jogász és tudósok is megszólaltak arról, mik most a rövid távú célok és lehetőségek, és hogy milyen jövő vár ránk, ha nagy számban lépjük át a Föld határát. Jelenleg nemzetközi projektek keretében dolgoznak szakértők azon, hogy az űrbe költözés ne csak sci-fi történetekben legyen lehetséges, ám ha már könnyedén tudunk embert küldeni a Holdra, netán sikerül biztosítani a marsi élet feltételeit, felmerül majd a kérdés: ki akar úr lenni az űrben? – teszi fel a kérdést az alternativenergia.hu. A földi gazdasági, politikai versengés a Kármán-vonalon túl is folytatódik majd? Puskás-Dallos Peti ellátogatott a japán Ispace magán űrvállalathoz, ahol a Föld és Hold közötti fenntartható gazdasági rendszer kiépítésén dolgoznak, először nyersanyagok után kutatnak, majd az állandó emberi jelenlét lehetőségét szeretnék megteremteni. Szó esik arról, hogy 15 éven belül már 1000 ember dolgozhat a Holdon, és hogy a víz nem csak az életben maradásunk, de a közlekedésünk kulcsa is. Peti meglátogatta a Tohoku Egyetemet is, ahol égitesteket kutató robotokkal foglalkoznak, valamint a JAXA űrügynökséget is, ahol aszteroidákat elemeznek.

Ezt követően a nagykövet Krakkó felé vette az irányt, ahol Európa legnagyobb holdjáró versenyét szervezték meg épp. Ezen részt vett az egyik fontos magyar űrkutatási vállalat, a Puli Space Technologies alapítója, Pacher Tibor is, aki mesélt a hazai fejlesztésű „vízszimatolóról”. A videóban megszólal továbbá egy űrközgazdász és egy geológus, akik arról beszélnek, milyen értékes nyersanyagokat hozhatunk haza a Holdról, és hogyan lesz ebből üzlet, egy jogász, aki rávilágít az űrjog hiányosságaira, és egy gazdasági tanácsadó cég igazgatója is, akinek már az űrbányászattal kapcsolatban is kell tanácsot adnia.

Advertisement
Tovább olvasom

Zöldtrend a Facebookon

Címkék

Ezeket olvassák