Zöldinfó
Oslo rezsitámogatással védi a norvég háztartásokat és cégeket az emelkedő áramköltségekkel szemben
A norvég kormány pénteken bejelentette, hogy majdnem 10 milliárd norvég koronás (397 milliárd forintos) rezsitámogatási alapot hoz létre a Statnett norvég állami áramszolgáltató bevételéből, hogy megakadályozza a növekvő villanyáramdíjak miatt a háztartások és vállalatok áramköltségeinek emelkedését.
Az elektromos áram díja rekordmagasságokba emelkedett Dél-Norvégiában 2022-ben a szárnyaló európai földgázárak és elektromosáram-díjak, valamint a száraz, aszályos év miatt, amely elapasztotta a tározók vízszintjét a vízenergiára épülő dél-norvég térségben. A magas áramdíjak nehéz helyzetbe hozták a helyi villamoshálózatokat üzemeltető cégeket is, amelyek piaci áron kénytelenek beszerezni az üzemeltetés során természetes módon kieső árammennyiséget, és arra figyelmeztettek: a fogyasztókra kell hárítaniuk a szolgáltatási díjak emelkedéséből fakadó többletköltséget. A norvég kormány bejelentette: az országos, távolsági hálózatot és a határokon átnyúló vezetékeket üzemeltető Statnett különleges bevételét csoportosítja át, hogy fedezni tudja a kieső árammennyiség megvásárlása miatti pluszköltségeket.
Oslo reményei szerint ez akár 3 ezer norvég korona éves megtakarítást is jelenthet az átlagos norvég háztartás számára. A norvég állam már december óta támogatja a háztartások elektromosáram-fogyasztását, mostantól pedig bizonyos szint felett az áramfogyasztási költségek 90 százalékát fedezi. A mostani támogatási rendszer legalább 2023 márciusáig marad érvényben, és az utolsó becslések szerint 34,8 milliárd norvég koronába (1382 milliárd forintba) fog kerülni a norvég államnak. A Statnett augusztusban bejelentette, hogy 2023 végéig elengedi a hálózati díj megfizetését fogyasztóinak, amelyek többnyire nagy iparvállalatok és helyi hálózatokat üzemeltető cégek.
mti
Zöldinfó
Tavalyi erdőtűz után 23 ezer facsemetével kezdik meg az újjáépítést
Megkezdődött a facsemeték ültetése a “vasi ezres tűz” helyszínén.
Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet Önnek! Ingyenes kalkulálás itt (x)
Megkezdődött a facsemeték ültetése az utóbbi évek egyik legnagyobb kiterjedésű szabadtéri tűzének helyszínén, a Vas vármegyéi Csöngén, ahol tavaly szeptemberben öt napon keresztül mintegy ezer hektáron pusztítottak a lángok – írja az alternativenergia.hu. Mukics Dániel felidézte: tavaly szeptember 5-9.e között több mint ezren dolgoztak folyamatosan a Csönge és Kenyeri térségében pusztító tűz oltásán. A munkálatokat nehezítette a folyamatosan változó széljárás, a terület nagysága és az, hogy egyes erdőterületeket kifejezetten nehezen lehetett megközelíteni. A szél miatt a lángok újra és újra felcsaptak, több helyen a fák koronája is meggyulladt. Hozzátette: a tavalyi pusztítás a csöngei erdő harmincnyolc éves erdeifenyő-állományát is érintette, és most oda vittek új facsemetéket. Csaknem ötven diák és egyetemista érkezett a Vas Vármegyei SZC Savaria Technikum és Kollégiumból, valamint az ELTE Savaria Egyetemi Központból, akik a Szombathelyi Erdészet Zrt. környezetvédelmi előadását követően, a Vas Vármegyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság munkatársaival közösen ültették el az első facsemetéket a héten – tette hozzá.
A szakemberek a helyi viszonyok és a klímaváltozás várható hatásai miatt a vörös tölgyet választották a faültetéshez. A faültetési akció 9,64 hektárt érint, kilenc hektáron 2400 kilogramm vöröstölgymakkot vetnek el, a többi helyre pedig 3600 vöröstölgycsemete kerül. A vörös tölgy mellé úgynevezett elegy fafajokat – mezei juhart, madárcseresznyét és vadkörtét – is telepítenek majd a szakemberek. Az akció összesen 23 100 csemete elültetésével segíti az érintett erdőrészlet újjáéledését – ismertette. Mukics Dániel elmondta: a faültetési akció része a katasztrófavédelem környezeti nevelési és oktatási programjának.
A program elsődleges célja az, hogy felhívja a figyelmet a környezettudatosság, a természeti értékek és erőforrások megóvásának fontosságára. Az éghajlatváltozás következtében egyre gyakoribbak a csapadékmentes időszakok, a száraz teleket eső nélküli perzselő nyarak követik, amelyek kiszárítják a növényeket és a talajrétegeket, és a statisztikai adatok szerint évről évre emelkedik a szabadtéri tüzek száma – tette hozzá. Az OKF szóvivője elmondta azt is, november közepéig már több mint 9800 szabadtéri tűzhöz riasztották a tűzoltókat, akiknek egyre nagyobb kiterjedésű erdőtüzekhez is vonulniuk kell.
-
Zöld Energia1 hét telt el a létrehozás ótaHőszivattyú vagy kondenzációs kazán? Melyik a jobb választás a magyar KKV-knak?
-
Zöld Energia1 hét telt el a létrehozás ótaHároméves az energiaválság: a magyar lakosság jelentős része hőszivattyús fűtésre állt át
-
Zöld Közlekedés4 nap telt el a létrehozás ótaMagyarországon is bővült az autópiac: robbanásszerűen nőtt az elektromos és plug-in hibrid értékesítés
-
Zöldinfó1 hét telt el a létrehozás ótaA Legionella-kockázat, amit sok épület nem vesz komolyan
-
Zöldinfó1 hét telt el a létrehozás ótaTuristalátványosság lett a velencei delfinből, de a hatóságok óva intenek a közeledéstől
