Palkovics László kiemelte, az elmúlt években megkétszereződött kutatásfejlesztésre és innovációra fordított összeg. Ezzel párhuzamosan a kutatók száma is megduplázódott.   Kitért arra is, hogy a bruttó nemzeti össztermék 13-15 százaléka a 740 magyarországi autóipari gyártó és beszállító munkájának eredménye. Az ágazatban dolgozók száma 2010 óta több mint kétszeresére nőtt (170-175 ezer főre) nőtt. “Magyarországnak a világméretű trendekkel lépést tartva, akár azok elébe menve élenjáró szerepet kell kivívnia magának a járműipar jövőjét megalapozó területeken” – hangsúlyozta. Ebből a megfontolásból hozták létre a világ egyik legkorszerűbb járműipari tesztpályáját, a ZalaZONE-t. A beruházással komplex tesztkörnyezet alakítottak ki az önvezető és elektromos autók teljes körű tesztelésére. A fejlesztéseknek köszönhetően több mint 500 fejlesztőmérnök és kutató dolgozhat a tesztpálya környezetében – fűzte hozzá technológiai és ipari miniszter.

Összegzésként elmondta, az innovációs ökoszisztéma élénkítését szolgálja a pénteken átadott 580 négyzetméteres irodaépület, amelyek építésére 750 millió forintot fordítottak. Szentkirályi Alexandra kormányszóvivő köszöntőjében úgy fogalmazott: az előrejutás az, hogy miként tudunk olyan előnyre “szert tenni, amely egyszerre garantálja a biztonságot, a kiszámíthatóságot, és hozzá tud járulni a magyar gazdaság fejlődéséhez, ezzel párhuzamosan munkahelyeket is teremt. A járműipari tesztpályán zajló fejlesztések ennek a kritériumnak, ennek a mércének messzemenőkig megfelelnek” – mondta. Balaicz Zoltán, Zalaegerszeg (Fidesz-KDNP) polgármestere emlékeztetett: ezt a területet 2016-ban még erdő és mező borította. Mostanra sikerült olyan ökoszisztémát kialakítani, ahol együtt van a termelés, az oktatás, a kutatásfejlesztés és az innováció. Vigh László, a térség fideszes országgyűlési képviselője elmondta, a zalai megyeszékhelyen olyan ipari parkot szeretnének kialakítani, amely a közlekedés minden területén a jövőt szolgálja majd.

mti