Kapcsolatfelvétel

Zöldinfó

Pályázatdömping a víztakarékos mezőgazdaságért: 2025-ig folyamatosan elérhetők források

Ősszel indul az öntözésfejlesztési pályázatok kérelembenyújtásának következő köre.

Létrehozva:

|

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet Önnek! Ingyenes kalkulálás itt (x)

Szeptember elején a mezőgazdasági üzemen belüli kisebb léptékű öntözésfejlesztések támogatására lehet ismét kérelmet benyújtani, míg a hónap végén a komplex beruházásokat tervező gazdálkodók adhatnak be pályázatot – írja az alternativenergia.hu. A felhívásoknak köszönhetően 67 milliárd forinttal ösztönzi az agrártárca a fenntartható vízgazdálkodást – hívta fel a figyelmet Nagy István agrárminiszter a közlemény szerint. Azt írták: a tárcavezető szerint a rohamosan változó klímakörnyezet jelentős kihívások elé állítja a mezőgazdasági termelőket. Habár a vízmegtartást és a talajállapot javítását már számos jó agrotechnológia alkalmazása segíti, a termés- és élelmiszer-biztonság növelése érdekében ezek elterjedésének támogatásán túl szükség van a folyamatos öntözésfejlesztésre. Ezért az agrártárca a Közös Agrárpolitika keretében – a vízmegtartó gazdálkodási gyakorlatok alkalmazásának ösztönzése mellett – támogatja az öntözésfejlesztést is.

Ismertette, hogy 2025 tavaszától, illetve a következő ütemben ősztől, folyamatosan lehet pályázni az öntözésfejlesztési beruházások megvalósítására. A források lehetőséget jelentenek az öntözőrendszerek vízfelhasználásának optimalizálására, a víztakarékos öntözési infrastruktúra és a kapcsolódó műtárgyak korszerűsítésére, bővítésére és rekonstrukciójára, valamint új öntözővíz-szolgáltató művek és -rendszerek létrehozására. Ezen víztakarékos öntözési technológiák bevezetését két pályázat is támogatja. Szeptember 2-án nyílik az Öntözésfejlesztési és vízfelhasználás hatékonyságát javító mezőgazdasági üzemen belüli beruházások támogatása című felhívás benyújtásának harmadik szakasza. A kisebb projekteket szolgáló felhívásban a mezőgazdasági termelők által igényelhető támogatási összeg maximuma 200 millió forint – áll a közleményben. Jelentős az érdeklődés az összetettebb öntözésfejlesztéseket segítő forrásokra, az első két benyújtási szakaszban már 90 támogatási kérelem érkezett be. A pályázatok beadására szeptember 30-án nyílik ismételten lehetőség. A rendelkezésre álló keretösszeg 49,3 milliárd forint, a pályázók minimum 200 millió forint, maximum 5 milliárd forint támogatási összeget nyerhetnek el – tette hozzá a miniszter.

A két pályázat mellett szeptember 4-től 2 milliárd forintos kerettel, 75 millió forintos maximálisan elnyerhető pályázati összeggel induló felhívás jelenik meg, amely a fenntartható vízgazdálkodási közösségeknek akár az építési engedély, a tervezés vagy az üzembentartási költségekre nyújt fedezetet – írták. Nagy István kitért arra is, hogy az Agrárminisztérium a Vidékfejlesztési Programban több mint 1300 termelői vízgazdálkodási projektet támogatott, összesen 178 milliárd forint értékben. Mindezek eredményeként 32 ezer hektárral bővült az öntözött terület, valamint számos régi infrastruktúrát is felújítottak. Ezen belül több mint 130 fenntartható vízgazdálkodási közösség nyert el vissza nem térítendő támogatást, mintegy 10 milliárd forint értékben. Cél, hogy 2030-ra az öntözött mezőgazdasági területek nagysága elérje a 350 ezer hektárt – közölte az AM.

Advertisement

Zöldinfó

A hálózati rugalmasságra és a zöldenergia-integráció erősítésére készülnek

A MEKH 2026 első felében írja ki a szabad hálózati kapacitások kiosztását célzó pályázatot.

Létrehozva:

|

Szerző:

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet Önnek! Ingyenes kalkulálás itt (x)

A Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal (MEKH) várhatóan még az év végéig előzetes tájékoztatót tart az iparág részére a közép- és nagyfeszültségű hálózaton elérhető szabad kapacitások kiosztására irányuló pályázat eljárási és értékelési részletszabályairól, majd a jövő év első felében megnyitja a pályázatot is – írta meg az alternativenergia.hu. A MEKH szakmai támogatásával megrendezett konferencián a Hivatal aktuális feladatairól szólva Juhász Edit elmondta, hogy a szabályozó hatóság mandátumot kapott a közép- és nagyfeszültségű hálózaton elérhető betáplálási irányú szabad kapacitások kiosztására irányuló pályázati eljárás előkészítésére és lebonyolítására. Hozzátette: „A hálózati kapacitásallokációs eljárást új, a befogadható termelési formák tekintetében technológiaspecifikus módszertan szerint folytatja le a Hivatal. A pályázat célja az ellátásbiztonság megőrzése, a növekvő igények kiszolgálására alkalmas korszerű erőművek létesítésének elősegítése, a villamosenergia-rendszer rugalmasságának növelése és a zöldenergia termelésének és tárolásának ösztönzése.” A MEKH elnöke bejelentette, hogy az eljárási és értékelési részletszabályokról a Hivatal várhatóan még az év végéig előzetes tájékoztatót tart az érintettek részére, majd a jövő év első felében elindítja a pályázatot is.

Juhász Edit előadásában ismertette a MEKH által kialakított szabályozási tesztkörnyezettel kapcsolatos aktualitásokat is: „A biztonságos energiaátmenet nem valósítható meg az energetikai innovációk gyors implementálása nélkül. A Hivatal e célból hozta létre a dinamikus szabályozást lehetővé tevő szabályozási tesztkörnyezetet, ahol egyedileg kialakított feltételrendszer keretében újszerű, innovatív technológiai, üzleti megoldásokat lehet majd kipróbálni. Még az idén megnyílik az első ablak azon villamosenergia-ipari innovációk Hivatal részére történő bemutatására, melyek a hálózati fejlesztések egyszerűsítését, felgyorsítását, költséghatékonyságát segíthetik elő” – hangsúlyozta a MEKH elnöke. Juhász Edit előadásában kiemelte, hogy az elmúlt évtizedben alapjaiban változott meg a villamosenergia-szektor működési környezete, ami jelentős kihívások elé állította az ágazatot. Példaként említette a megújuló alapú termelőkapacitások lendületes bővülését, melyek beépített teljesítménye idén szeptemberben már átlépte a 9 GW-ot, miközben a rendszer rugalmasságát biztosító fosszilis erőművek bruttó teljesítménye 8 GW-ról a 6 GW közelébe esett vissza. Mint mondta, a decentralizált termelés előretörését mutatja, hogy megújuló termelőkapacitások majd ötöde 400V alatt csatlakozik a rendszerhez, és a középfeszültségre csatlakozó termelők aránya is jelentősen növekedett.

A MEKH elnöke rámutatott, hogy a PV-kapacitások és a HMKE erőteljes bővülése miatt a spot piacokon évről évre egyre gyakoribbak a negatív áras időszakok, amikor már fizetni kell az áram eladásáért, illetve egyre jellemzőbbek a kiugróan magas ártüskék is. Mint mondta, a kihívásokra adható egyik lehetséges megoldás a piacintegrációs folyamatok felgyorsítása. E területen előrelépés jelent, hogy múlt héten Európában sikeresen elindult a negyedórás – a bizonytalanabb termelésű megújuló termelők profilját lekövetni képes – kereskedés. A piaci anomáliák feloldását segítheti a MAVIR kiegyenlítőenergia-piacok integrációs platformjaihoz (MARI és Picasso) való csatlakozása is, ami jövő őszre várható. Az import-export lehetőségeket a kiegyensúlyozó piacokra is kiterjesztő, valódi kínálatbővülést eredményező csatlakozási folyamatot a MEKH szorosan felügyeli. „Az érintett piaci szereplőknek időben fel kel készülniük a piac változásából eredő újdonságokra, az új termékek kialakítására, és a torlódások elkerülése érdekében minél előbb kezdjék meg a MAVIR-nál az akkreditációs eljárást” – hívta fel a figyelmet Juhász Edit.

Advertisement

A MEKH elnöke jelentős előrelépésként értékelte a hazai eszközpark diverzifikációját is. Kiemelte, hogy a jövő év végéig a mostani mintegy 100 MW tárolói kapacitás várhatóan megötszöröződik. A tárolói kapacitás növekedése enyhítheti a spot piacon tapasztalható napon belüli áringadozásokat, és bővítheti a szabályozási piac kínálatát is. Juhász Edit hangsúlyozta, hogy a villamosenergia-rendszer hatékonyságának növeléséhez a csatlakozó decentralizált eszközök működési környezetét, a technológiák alkalmazásának üzleti modelljét is új alapokra kell helyezni, hiszen a cél az, hogy ezek az eszközök minél több rugalmasságot vigyenek a rendszerbe, és minél több piacon vegyenek részt érdemben.

A MEKH elnöke kiemelte, hogy hazánkban az ipari PV- és HMKE-felfutás az európai átlagot meghaladó ütemben zajlott, ami jelentős kihívások elé állította a villamosenergia-rendszert. A feszültségproblémák miatti körzetzárolások problémáját vagy az új csatlakozási lehetőségek szűkösségét ugyanakkor nem lehet kizárólag a hálózati beruházások felgyorsításával kezelni, további alternatív megoldásokra van szükség. Példaként említette a csatlakozási pontok hibridizációjának lehetőségét, ami lehetővé teszi a kolokációt, azaz egy-egy csatlakozási pont közös használatát. A Hivatal honlapján minden érintett számára rendelkezésre áll a csatlakozási jogok tulajdonosainak folyamatosan aktualizált listája, ami megkönnyíti az érdekelt felek együttműködését – hívta fel a figyelmet a MEKH elnöke. A Hivatal támogatja a helyi rugalmassági szolgáltatások kialakítását, amelyek olyan, adott körzetre jellemző kihívásokat kezelhetnek, mint a hálózati szűk keresztmetszetek vagy a feszültségproblémák. A MEKH és a hálózati engedélyesek közösen dolgoznak a rugalmas csatlakozási szerződések koncepciójának kialakításán, ami feltételes csatlakozási lehetőséget kínálna a rendszerhasználóknak – mondta a MEKH elnöke.

Advertisement

Juhász Edit előadásában kitért a Hivatal aktív piacfelügyeleti tevékenységére is, amellyel kapcsolatban leszögezte, hogy továbbra sem a piaci szereplők szankcionálása a cél, hanem a közösen kialakított és betartott normák segítségével a jogkövető magatartás támogatása, a piacfelügyelet erősítése. Mint mondta, a Hivatal fogyasztóvédelmi tevékenységének egyik fontos elemét jelentik a rendszeres fogyasztói elégedettségi felmérések (FEF), amelyek a felhasználók szolgáltatókkal és a szolgáltatások minőségével kapcsolatos visszajelzéseit elemzik, értékelik. „Az évtizedek óta nem látott kihívásokon és változásokon szeretnénk az iparágat átsegíteni élhető, közösen kialakított és betartott normák segítségével” – tette hozzá a MEKH elnöke.

Advertisement
Tovább olvasom

Ezeket olvassák