Zöldinfó

Pályázhatok még az állami támogatott napelemes rendszerekre?

Létrehozva:

4 év telt el a létrehozás óta

2022-09-30

Szerző:

Hell

Több napelemes pályázat is elérhető jelenleg, de az otthonfelújítási program hamarosan lezárul.

Az otthonfelújítási program, amelyben különböző munkálatok, köztük napelemes beruházások után jár legfeljebb 50 százalék támogatás az anyagköltség és a munkadíj után fele-fele arányban. A Portfolio szerint jelenleg napelemes rendszer kiépítését fontolgató ügyfelek mintegy 30 százaléka venné igénybe az otthonfelújítási programot, a hazai cégek ugyanakkor sokakat próbálnak lebeszélni. Ennek oka az, hogy amennyiben valaki most kezdené el a beruházást, egyáltalán nem biztos, hogy 2022. december 31-éig, azaz a pályázat végéig be lehet fejezni a projektet. Ez komoly gond, hiszen a program feltétele, hogy a határidőig benyújtsák a végszámlát.

Egy háztartási méretű kiserőmű kivitelezése 90-120 napig is eltarthat, a munkafolyamatot több tényező is megnyújthatja. Az áramszolgáltatói engedélyeztetési eljárások elhúzódhatnak, a napelemes cégek leterheltsége, valamint az alapanyaghiány pedig további csúszást eredményezhet. A hideg hónapokban ráadásul nem mindig ideálisak a körülmények a telepítéshez, az ünnepi időszakban pedig az ügyintézés akadozik.

A piacon sokan úgy gondolják, hogy a most meginduló projektek nem fejezhetőek be év végéig, ami azt jelenti, hogy amennyiben az adott háztartás pályázott az otthonfelújítási programban, kicsúszhat a határidőből. Az ügyfeleknek ettől függetlenül fizetési kötelezettségeik lesznek, elképzelhető, hogy sokan jogi úton igyekeznek majd orvosolni a helyzetet. Lehetséges, hogy egyes vállalkozások a beruházás végét megelőzően fognak végszámlát kiállítani, a pletykák szerint már most is lehetnek olyan piaci szereplők, amelyek teljesítés nélkül is készítenek számlát a támogatással élő ügyfeleknek. Egyes vélemények alapján az otthonfelújítási program meghosszabbításával lehetne megoldani a fenti problémát.

Zöldinfó

Kevesebb szemét, több újrahasznosítás? Így teljesít Magyarország az EU-ban

Magyarország az Európai Unió legkevesebb hulladékot termelő országai közé tartozik.

Létrehozva:

4 óra telt el a létrehozás óta

2026-11-05

Szerző:

Vanessza

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)

Az Európai Unióban az egy főre jutó hulladék mennyisége 1697 kilogramm volt 2024-ben; Magyarországon a vizsgált évben 1269 kilogramm hulladékot termeltek személyenként, ezzel a vizsgált évben az EU legkevesebb hulladékot termelő országai közé tartozott – derült ki az Európai Unió statisztikai hivatala, az Eurostat közreadott jelentéséből. Az uniós hivatal közlése szerint 2024-ben – a bányászatból, kőfejtésből, építési és bontási tevékenységekből származó ásványi hulladékot nem számolva – az Európai Unióban 765 millió tonna lakossági hulladék keletkezett. Ez a teljes hulladékmennyiség – 2196 millió tonna – 35 százalékának felelt meg – írja az alternativenergia.hu. Az elmúlt két évtizedben keletkezett hulladék teljes mennyisége – az ásványi hulladékokat nem számítva – 1,9 százalékkal csökkent a 2004-es 779,5 millió tonnás értékhez képest.

Az uniós tagállamok közül Észtországban keletkezett a legtöbb hulladék: fejenként 4703 kilogramm, majd Belgiumban (3157 kilogramm) és Bulgáriában (2881 kilogramm). Észtország magas hulladéktermelése az olajpalával végzett energiatermeléssel hozható összefüggésbe – jegyezték meg. Ezzel szemben a legkevesebb hulladék Máltán (fejenként 1092 kilogramm), Írországban (1199 kilogramm), Szlovéniában (1254 kilogramm) és Magyarországon (1269 kilogramm) keletkezett.

Az EU-ban keletkezett hulladék közel kétharmadát (61,8 százalék) valamilyen módon hasznosították 2024-ben. Az újrahasznosítás aránya 42 százalék volt, amiből a kiásott területek feltöltésének aránya (backfilling) 13,3 százalék, az energiatermeléssel járó hulladékégetés pedig 6,5 százalékot tett ki. A fennmaradó 37,8 százalékot hulladéklerakókban helyezték el, 0,4 százalékot pedig energiatermelés nélküli égetéssel semmisítettek meg.

Az uniós tagállamok között a vizsgált évben jelentős eltérés volt megfigyelhető a hulladékkezelési módszerek alkalmazása területén. Az uniós országok közül 12-ben az újrahasznosítás aránya meghaladta a hulladékkezelés 50 százalékát: a legmagasabb arányokat Olaszország (87,3 százalék), Magyarország (77,1 százalék) és Szlovákia (69,8 százalék) érte el. Megjegyezték: Szlovéniában a hulladék 67,8 százalékát tereprendezési céllal kiásott területek feltöltésére használták fel, illetve tájépítészeti célokra. Írországban a hulladék 45,2 százalékát szintén ilyen módon hasznosították.

Más országokban, köztük Bulgáriában (91,4 százalék), Finnországban (84,4 százalék) és Svédországban (75,1 százalék) a hulladéklerakás volt a leggyakoribb kezelési mód. Az energiatermeléssel járó hulladékégetés az EU-országok körében a legkevésbé elterjedt módszerek közé tartozott 2024-ben, Dániában azonban a hulladékkezelés 27 százalékát, Litvániában pedig 19,4 százalékát tette ki a vizsgált évben – derült ki az Eurostat jelentéséből.

Tovább olvasom