Zöldinfó
Pályázhatok még az állami támogatott napelemes rendszerekre?
Több napelemes pályázat is elérhető jelenleg, de az otthonfelújítási program hamarosan lezárul.
Az otthonfelújítási program, amelyben különböző munkálatok, köztük napelemes beruházások után jár legfeljebb 50 százalék támogatás az anyagköltség és a munkadíj után fele-fele arányban. A Portfolio szerint jelenleg napelemes rendszer kiépítését fontolgató ügyfelek mintegy 30 százaléka venné igénybe az otthonfelújítási programot, a hazai cégek ugyanakkor sokakat próbálnak lebeszélni. Ennek oka az, hogy amennyiben valaki most kezdené el a beruházást, egyáltalán nem biztos, hogy 2022. december 31-éig, azaz a pályázat végéig be lehet fejezni a projektet. Ez komoly gond, hiszen a program feltétele, hogy a határidőig benyújtsák a végszámlát.
Egy háztartási méretű kiserőmű kivitelezése 90-120 napig is eltarthat, a munkafolyamatot több tényező is megnyújthatja. Az áramszolgáltatói engedélyeztetési eljárások elhúzódhatnak, a napelemes cégek leterheltsége, valamint az alapanyaghiány pedig további csúszást eredményezhet. A hideg hónapokban ráadásul nem mindig ideálisak a körülmények a telepítéshez, az ünnepi időszakban pedig az ügyintézés akadozik.
A piacon sokan úgy gondolják, hogy a most meginduló projektek nem fejezhetőek be év végéig, ami azt jelenti, hogy amennyiben az adott háztartás pályázott az otthonfelújítási programban, kicsúszhat a határidőből. Az ügyfeleknek ettől függetlenül fizetési kötelezettségeik lesznek, elképzelhető, hogy sokan jogi úton igyekeznek majd orvosolni a helyzetet. Lehetséges, hogy egyes vállalkozások a beruházás végét megelőzően fognak végszámlát kiállítani, a pletykák szerint már most is lehetnek olyan piaci szereplők, amelyek teljesítés nélkül is készítenek számlát a támogatással élő ügyfeleknek. Egyes vélemények alapján az otthonfelújítási program meghosszabbításával lehetne megoldani a fenti problémát.
Zöldinfó
Rekordokat döntött a hőség: minden eddiginél melegebb volt augusztus
Az idei nyár volt az eddigi legmelegebb Nyugat-Európában.
Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)
Az idei nyár volt az eddigi legmelegebb Nyugat-Európában, globális szinten pedig augusztus volt a legmelegebb hónap, amikor az átlagos felszíni levegő-hőmérséklet 1,65 Celsius-fokkal meghaladta az iparosodás előtti becsült szintet is, valamint a 2003-ban feljegyzett korábbi rekordot – közölte az Európai Unió klímaváltozást figyelő szolgálata, a berlini székhelyű Copernicus (C3S). A közzétett adatok szerint 2026 augusztusa a valaha mért legmelegebb hónap volt, holtversenyben 2023 júliusával – írja az alternativenergia.hu. A C3S adatbázisa 1950-ig nyúlik vissza. A globális átlagos felszínközeli léghőmérséklet augusztusban 16,96 Celsius-fok volt, ami 0,85 Celsius-fokkal magasabb az 1991-2020-as időszak átlagánál. A június és augusztus közötti időszak volt továbbá a valaha mért legmelegebb időszak, hasonlóan 2024-hez, amikor közel azonos hőmérsékleti viszonyokat jegyezetek fel.
Európában augusztusban az átlagos felszínközeli levegő-hőmérséklet 20,26 Celsius-fok volt, ami 1,10 Celsius-fokkal meghaladta a vizsgált hónapra vonatkozó 1991-2020-as átlagot. Így az idei volt a valaha mért negyedik legmelegebb augusztus Európában. A 2026. június elseje és augusztus vége közötti időszakot egymást követő, rendkívül korán érkező, tartós és intenzív hőhullámok jellemezték. Ezzel a 2024-es és a 2022-es évek követően a 2026-os nyár lett a harmadik legmelegebb három hónapos időszak az európai kontinensen a mérések kezdete óta. Kiemelték, hogy augusztus folyamán jelentős szárazság uralkodott a kontinensen, súlyos aszályhelyzetről számoltak be Franciaországban, az Egyesült Királyságban, Magyarországon, Romániában és Szerbiában is. A száraz időjárás a kontinens több régiójában az aszály mellett erdőtüzek kialakulásához vezetett.
A csapadékhiány, mely júniusban a nyugati régiókban volt a legszembetűnőbb, az évszak folyamán fokozatosan kelet felé tolódott. Ezzel szemben az Ibériai-félsziget nyugati része, Görögország és Törökország déli része, Ciprus, valamint Északkelet-Európa az átlagosnál csapadékosabb volt. Európa nagy részén a folyók vízhozama rendkívül alacsony volt. A Szajna, a Rhone, a Loire jelentős szakaszain az 1992-ben kezdett adatrögzítés óta mért legalacsonyabb szezonális vízhozamokat regisztráltak, miközben rekordalacsony vízhozamok jellemezték a Duna, a Visztula és a Rajna teljes szakaszát is.
A világ többi része, köztük az Egyesült Államok déli, Mexikó északi, valamint Kanada egyes területei, a Magreb térség, az Afrika szarva régió egy része, Szibéria, Közép-Ázsia, Kína, Dél-Amerika, Dél-Afrika és Észak-Ausztrália jelentős része az átlagosnál szintén szárazabb volt. A csapadékosabb régiók közé 2026 augusztusában az Egyesült Államok és Kanada keleti része, Alaszka, Oroszország nyugati és keleti területeinek egyes részei, Chile és Délkelet-Brazília, Ausztrália déli területei, valamint Ázsia legkeletibb vidékei tartoztak, beleértve Kelet-Kínát, Tajvant és Japánt.
A hónap során a sarkvidékeken kívüli óceáni vizeken mért havi átlagos felszíni hőmérséklet – a 2024. márciusi értékkel azonosan – elérte a valaha mért legmagasabb szintet, emellett ekkor mérték a napi globális óceáni felszíni hőmérséklet eddigi legmagasabb értékét is, 21,11 Celsius-fokot. Rekordmagas volt a vízfelszíni hőmérséklet a Csendes-óceán térségében is, ahol tovább erősödött a szélsőséges El Nino jelenség. Hatásai már a szárazföldön is érezhetők voltak: fokozták például az Indonéziában pusztító erdőtüzek intenzitását – erről a Copernicus légkörfigyelő szolgálata (CAMS) számolt be.
-
Zöldinfó5 nap telt el a létrehozás ótaA rezsicsökkentés eltörlését és célzott kompenzációt sürget a Levegő Munkacsoport
-
Zöldinfó6 nap telt el a létrehozás ótaForradalmi változás jöhet az időjárás-előrejelzésben az új műholddal
-
Zöldinfó4 nap telt el a létrehozás ótaFurcsa szagú, barna anyag jelent meg a Dunában
-
Zöldinfó5 nap telt el a létrehozás ótaSzennyezés az akkumulátorgyárnál: függetlenül vizsgálják az iváncsai kutak vizét
-
Zöldinfó6 nap telt el a létrehozás óta40 fok fölé emelkedett a hőmérséklet, rekordaszály sújtotta Szlovéniát
