Kapcsolatfelvétel

Zöldinfó

Pályázhatok még az állami támogatott napelemes rendszerekre?

Létrehozva:

|

Több napelemes pályázat is elérhető jelenleg, de az otthonfelújítási program hamarosan lezárul.

Az otthonfelújítási program, amelyben különböző munkálatok, köztük napelemes beruházások után jár legfeljebb 50 százalék támogatás az anyagköltség és a munkadíj után fele-fele arányban. A Portfolio szerint jelenleg napelemes rendszer kiépítését fontolgató ügyfelek mintegy 30 százaléka venné igénybe az otthonfelújítási programot, a hazai cégek ugyanakkor sokakat próbálnak lebeszélni. Ennek oka az, hogy amennyiben valaki most kezdené el a beruházást, egyáltalán nem biztos, hogy 2022. december 31-éig, azaz a pályázat végéig be lehet fejezni a projektet. Ez komoly gond, hiszen a program feltétele, hogy a határidőig benyújtsák a végszámlát.

Egy háztartási méretű kiserőmű kivitelezése 90-120 napig is eltarthat, a munkafolyamatot több tényező is megnyújthatja. Az áramszolgáltatói engedélyeztetési eljárások elhúzódhatnak, a napelemes cégek leterheltsége, valamint az alapanyaghiány pedig további csúszást eredményezhet. A hideg hónapokban ráadásul nem mindig ideálisak a körülmények a telepítéshez, az ünnepi időszakban pedig az ügyintézés akadozik.

Advertisement

A piacon sokan úgy gondolják, hogy a most meginduló projektek nem fejezhetőek be év végéig, ami azt jelenti, hogy amennyiben az adott háztartás pályázott az otthonfelújítási programban, kicsúszhat a határidőből. Az ügyfeleknek ettől függetlenül fizetési kötelezettségeik lesznek, elképzelhető, hogy sokan jogi úton igyekeznek majd orvosolni a helyzetet. Lehetséges, hogy egyes vállalkozások a beruházás végét megelőzően fognak végszámlát kiállítani, a pletykák szerint már most is lehetnek olyan piaci szereplők, amelyek teljesítés nélkül is készítenek számlát a támogatással élő ügyfeleknek. Egyes vélemények alapján az otthonfelújítási program meghosszabbításával lehetne megoldani a fenti problémát.

Advertisement

Zöldinfó

Igazságos energiaátmenet nélkül nincs klímavédelem

A hazai energiaátmenet jövője és az ahhoz kapcsolódó uniós források sorsa a következő hónapokban dőlhet el.

Létrehozva:

|

Szerző:

Még nem késő pályázni a 2,5 millió forintos állami energiatároló támogatásra! Kattintson ide! (x)

A hazai energiaátmenet helyzetéről, a megvalósítás és szabályozások enyhítésében rejlő kockázatokról tartott sajtótájékoztatót a Magyar Természetvédők Szövetsége (MTVSZ) és a Regionális Energiagazdasági Kutatóközpont (REKK) szerda délelőtt Budapesten. Az eseményen elhangzott, hogy a következő hónapokban dől el, Magyarország hozzáfér-e az energiaátmenethez rendelt uniós források érdemi részéhez, és ezekből mennyi jut ténylegesen a háztartásokra, illetve a közintézményekre – ismertette az alternativenergia.hu. A két szervezet szerint a késlekedés már most is jelentősen visszaveti a hazai energetikai korszerűsítéseket, miközben a legnagyobb hátrányt éppen azok a családok szenvedik el, melyeknek a magas rezsiköltség egyébként is a legfőbb terhet jelenti. A sajtótájékoztatón Botár Alexa, az MTVSZ éghajlatvédelem és energia programigazgatója felidézte: 2022 végén az Európai Bizottság azzal a feltétellel fogadta el Magyarország 10,4 milliárd eurós (mai árfolyamon számolva nagyjából 3900 milliárd forintos) költségvetésű Helyreállítási és Ellenállóképességi tervét, hogy a források folyósítását 27, a jogállamisághoz kapcsolódó „szuper mérföldkő” teljesítéséhez kötötte. Ezek elmulasztása miatt 2024-ben 1 milliárd euró, majd 2025 végével újabb 1 milliárd euró vált végérvényesen lehívhatatlanná. Egy közelmúltbeli kormányzati előterjesztés szerint pedig átcsoportosítás miatt már a teljes források egyharmada, azaz több mint 1000 milliárd forint veszne el az energiaátmenet számára.

Az MTVSZ programigazgatója hozzátette, még ha Magyarország azonnal teljesítené is a 27 szuper mérföldkövet, a 2026. augusztusi határidőig a tervezett beruházások jelentős részét már lehetetlen végrehajtani. A szervezet szerint a hiányt egyetlen alap vagy program sem tudja önmagában pótolni, ezért kiemelten fontos, hogy a rendelkezésre álló uniós és hazai eszközök a legnagyobb energiaátmeneti és társadalmi hasznosságú beavatkozásokra, elsősorban az épületállomány energetikai korszerűsítésére koncentráljanak, ami hosszú távon kiszámítható energiaszámla-csökkentést, jobb komfortot és alacsonyabb gázfüggőséget, energetikai (gáz) importkitettséget biztosít. Ezt támasztja alá, hogy kutatások alapján egy átlagos hazai háztartás energiafelhasználásának kétharmadát a lakótér fűtése teszi ki, elemzések alapján pedig egy komplex energetikai korszerűsítés akár 70%-kal is csökkentheti egy régebbi épület energiafogyasztását.

Szabó László, a REKK igazgatója rámutatott: energiafelhasználásban és az üvegházhatású gázok kibocsátásának csökkentésében a két legkritikusabb szektor az épületek és a közlekedés. Az előrelépéshez és a finanszírozási források növeléséhez fontos lenne, hogy az ETS2 szabályozási rendszer feltételeit megteremtsük. Ez ugyan növelné a lakossági energia- és üzemanyagárakat, de az Európai Unió által nyújtandó több száz milliárd forintos támogatás lehetőséget teremtene arra, hogy a rászorult lakossági csoportokat ezektől a hatásoktól mentesítsük.

Advertisement

A REKK vezetője kitért rá, hogy álláspontjuk szerint a fenntartható energiaátmenet gazdasági mérlege kedvező lehet, ha a beruházások kiszámítható környezetben, célzott támogatási logikával és megfelelő intézményi kapacitásokkal valósulnak meg.

Az esemény egyik fontos témája volt az energiaszegénység is, amely a legfrissebb adatok szerint a magyar háztartások 13%-át, vagyis több mint félmillió otthont érint. Itt a legfőbb kihívás, hogy a különböző lakossági programok gyakran piaci logikára épülnek, vagy jelentős saját forrást igényelnek, ezért jellemzően a jobb anyagi helyzetben lévők tudnak élni velük. Az MTVSZ álláspontja szerint ezért olyan célzott, rászorultsági szempontokat is figyelembe vevő megoldásokra van szükség, amelyek a legkiszolgáltatottabb családoknak hoznak tartós és mérhető energiamegtakarítást. Ezzel összefüggésben a sajtótájékoztatón megszólaló mindkét szakértő egyetértett abban, hogy az energiahatékonyság erősítése és ezzel a háztartások terheinek csökkentése egyszerre klímavédelmi, szociálpolitikai és versenyképességi ügy Magyarország számára.

Advertisement
Tovább olvasom

Ezeket olvassák