Kapcsolatfelvétel

Zöldinfó

Párizsi Megállapodásnak megfelelő hazai éghajlatvédelem 8,8%-os GDP-megtakarítást hozna 2030-ig

A 1,5 fokos globális átlaghőmérséklet-emelkedési küszöbön belül maradáshoz szükséges éghajlatvédelmi intézkedések mielőbbi bevezetése már 2030-ig EU-s és hazai szinten is jelentős bevételt jelentene, a költségeknél nagyobb járulékos haszonnal járna.

Létrehozva:

|

Ezt mutatta ki a Klíma Akcióhálózat (CAN Europe) most megjelent, „A Párizsi Megállapodás gazdasági mérlege” című szakmai jelentése, amelyben a Magyar Természetvédők Szövetsége  közreműködött. A modellezés és számítás alapján Magyarországon a fosszilisenergia alapú energiarendszer átalakítása energiatakarékos, megújuló energia alapú klímasemleges rendszerré több mint 5280 milliárd forintot, közel négyszer több járulékos hasznot hozna, mint amennyibe a Kormány klímaterve kerül 2030-ig.

Magyarország az új szakmai jelentés szerint GDP-jének 8,8%-át takaríthatja meg 2030-ig és több mint 50 ezer új, tartós munkahelyet teremt, ha mielőbb növeli éghajlatvédelmi ambícióit és felgyorsítja az energiaátmenetet, dekarbonizációt, hogy elérje a vállalt (ún. 1,5°C-os) célt. Több és jobb intézkedésekre van szükség az energiatakarékosság, a megújulóenergia-alapú energiatermelésre váltás, az alulról szerveződő közösségi energia kezdeményezések, a közösségi közlekedés fejlesztése területén, továbbá a földhasználat és erdészet környezetkímélő reformja terén.

A jelentés kimutatta, hogy ambiciózusabb éghajlatvédelem esetén hazánkban az EU átlagnál jelentősebbek a társadalmi hasznok is, kiemelten az egészségügyben, ahol az EU-ban itthon a második legmagasabb a szálló pornak való kitettség miatti betegségek és halálesetek költsége a GDP arányában. A Párizsi Megállapodásnak megfelelő fejlődés esetén a magyar egészségügy 2030-ig több mint 720 milliárd forintot takaríthat meg, és a javuló levegőminőség évi 1604 lakos életét óvja meg.

Advertisement

A jelentés felhívja a figyelmet: ha a Kormány a felülvizsgálat alatt levő Nemzeti Energia- és Klímatervben frissen vállalt szakpolitikai forgatókönyv (WAM) erőfeszítéseit olyan szintre növelné, hogy azok megfeleljenek a Párizsi Megállapodás elvárásainak, akkor ezzel 2100-ig nettó 138 milliárd eurót spórolhatna meg. A járulékos hasznok a számítások alapján 2030-ig kb. 5282 milliárd forintot (13,9 milliárd eurót) tesznek ki. A Klímatervben tervezett energiaátmeneti intézkedések (WAM) költsége 2030-ig kb. 1550 milliárd Ft (4,06 milliárd euró).

„Ha a Párizsi Megállapodásnak megfelelő szintre emeli a Kormány az éghajlatvédelmet a jelenlegi Klímatervhez képest, akkor négyszeresen jól jár. A Klímaterv június végéig még zajló felülvizsgálata nagyszerű alkalom az éghajlatvédelmi ambíció növelésére. Ez nem csak környezeti kérdés, vagy morális dilemma, hanem amint az új szakmai jelentés is mutatja, ötezermilliárd forintos gazdasági és társadalmi hasznot is hoz.” – mondta Marton Miklós, a Magyar Természetvédők Szövetsége éghajlatvédelem és energiaátmenet programfelelőse.

Forrás: Magyar Természetvédők Szövetsége

Advertisement

Zöldinfó

A fenntartható működés és az energiamegtakarítás erősítését célozza az MFB új programja

Új zöld hitelprogramot indít az MFB a vállalkozások fenntartható megújulásának támogatására.

Létrehozva:

|

Szerző:

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet Önnek! Ingyenes kalkulálás itt (x)

Zöld Lendület Hitelprogram néven új, átfogó finanszírozási lehetőség érhető el a Magyar Fejlesztési Banknál (MFB), a mintegy 30 milliárd forintos keretösszeggel induló, beruházási hitelből és forgóeszközhitelből álló program célja, hogy elősegítse a hazai vállalkozások és szervezetek fenntartható működésre való átállását, technológiai megújulását és versenyképességük erősítését – írja az alternativenergia.hu. A közlemény szerint az MFB Zöld Lendület Hitelprogram újdonsága, hogy a mikro-, kis- és középvállalkozások, a nagyvállalatok, valamint – a hazai innovációs ökoszisztémát erősítve – többek között egyetemek számára is elérhető. A mintegy 30 milliárd forintos, illetve 75 millió eurós keretösszegű hitelprogramnál felvehető hitelösszeg mind a beruházási hitel, mind a forgóeszközhitel esetében minimum 100 millió, maximum 10 milliárd forint, vagy ennek megfelelő euró lehet.

Az MFB Zöld Lendület Beruházás hitel olyan fejlesztésekhez nyújt finanszírozást, amelyek közvetlenül hozzájárulnak a vállalkozások fenntartható működéséhez, energiahatékonyságának javításához vagy környezeti lábnyomának csökkentéséhez. A beruházási hitel igényelhető energiahatékony épületkorszerűsítéshez, megújulóenergia-termelő rendszerek, például naperőművek, geotermikus megoldások vagy biogáz üzemek létesítéséhez, energiatárolási kapacitások kiépítéséhez, fenntartható víz- és hulladékgazdálkodási fejlesztésekhez, a körforgásos működést támogató beruházások megvalósításához, az ipari energiahatékonyság növelését célzó eszköz- és technológiacserékhez, valamint zöld ingatlanfejlesztési projektekhez is. Az igénylők választása szerint a hitel kamata a teljes futamidő alatt fix vagy változó lehet. A hitel futamideje a szerződéskötéstől számított legalább 5 év, legfeljebb 15 év.

Az MFB Zöld Lendület Forgóeszköz hitel a vállalkozások mindennapi működéséhez kapcsolódó, zöld tevékenységeket támogató költségek fedezésére szolgál. Igényelhető környezetbarát alapanyagok és készletek beszerzéséhez, a zöld technológiákhoz kapcsolódó árukészletek finanszírozására, a körforgásos működés során felmerülő költségek forrásának biztosítására, az energiakímélő termelési folyamatokhoz szükséges forgóeszközök beszerzéséhez, működőtőke és tartós forgóeszközök finanszírozására, valamint olyan informatikai vagy gyártóeszközök készleten tartására, amelyek zöld fejlesztésekhez kapcsolódnak. A hitelprogram termékeit azok a Magyarországon székhellyel vagy fiókteleppel rendelkező mikro-, kis- és középvállalkozások, nagyvállalatok, valamint más, kettős könyvvitelt vezető szervezetek vehetik igénybe, amelyek zöld beruházás- vagy zöld forgóeszköz-finanszírozási igényeiket kívánják kielégíteni. A rugalmas szemléletből adódóan a zöld jelleg igazolása nem indikátorhoz kötött, és az MFB Fenntartható Finanszírozási Keretrendszerének vagy az EU taxonómiának való meg nem felelés sem jelent kizáró okot.

Advertisement
Tovább olvasom

Ezeket olvassák