Zöldinfó
Párizsi Megállapodásnak megfelelő hazai éghajlatvédelem 8,8%-os GDP-megtakarítást hozna 2030-ig
A 1,5 fokos globális átlaghőmérséklet-emelkedési küszöbön belül maradáshoz szükséges éghajlatvédelmi intézkedések mielőbbi bevezetése már 2030-ig EU-s és hazai szinten is jelentős bevételt jelentene, a költségeknél nagyobb járulékos haszonnal járna.
Ezt mutatta ki a Klíma Akcióhálózat (CAN Europe) most megjelent, „A Párizsi Megállapodás gazdasági mérlege” című szakmai jelentése, amelyben a Magyar Természetvédők Szövetsége közreműködött. A modellezés és számítás alapján Magyarországon a fosszilisenergia alapú energiarendszer átalakítása energiatakarékos, megújuló energia alapú klímasemleges rendszerré több mint 5280 milliárd forintot, közel négyszer több járulékos hasznot hozna, mint amennyibe a Kormány klímaterve kerül 2030-ig.
Magyarország az új szakmai jelentés szerint GDP-jének 8,8%-át takaríthatja meg 2030-ig és több mint 50 ezer új, tartós munkahelyet teremt, ha mielőbb növeli éghajlatvédelmi ambícióit és felgyorsítja az energiaátmenetet, dekarbonizációt, hogy elérje a vállalt (ún. 1,5°C-os) célt. Több és jobb intézkedésekre van szükség az energiatakarékosság, a megújulóenergia-alapú energiatermelésre váltás, az alulról szerveződő közösségi energia kezdeményezések, a közösségi közlekedés fejlesztése területén, továbbá a földhasználat és erdészet környezetkímélő reformja terén.
A jelentés kimutatta, hogy ambiciózusabb éghajlatvédelem esetén hazánkban az EU átlagnál jelentősebbek a társadalmi hasznok is, kiemelten az egészségügyben, ahol az EU-ban itthon a második legmagasabb a szálló pornak való kitettség miatti betegségek és halálesetek költsége a GDP arányában. A Párizsi Megállapodásnak megfelelő fejlődés esetén a magyar egészségügy 2030-ig több mint 720 milliárd forintot takaríthat meg, és a javuló levegőminőség évi 1604 lakos életét óvja meg.
A jelentés felhívja a figyelmet: ha a Kormány a felülvizsgálat alatt levő Nemzeti Energia- és Klímatervben frissen vállalt szakpolitikai forgatókönyv (WAM) erőfeszítéseit olyan szintre növelné, hogy azok megfeleljenek a Párizsi Megállapodás elvárásainak, akkor ezzel 2100-ig nettó 138 milliárd eurót spórolhatna meg. A járulékos hasznok a számítások alapján 2030-ig kb. 5282 milliárd forintot (13,9 milliárd eurót) tesznek ki. A Klímatervben tervezett energiaátmeneti intézkedések (WAM) költsége 2030-ig kb. 1550 milliárd Ft (4,06 milliárd euró).
„Ha a Párizsi Megállapodásnak megfelelő szintre emeli a Kormány az éghajlatvédelmet a jelenlegi Klímatervhez képest, akkor négyszeresen jól jár. A Klímaterv június végéig még zajló felülvizsgálata nagyszerű alkalom az éghajlatvédelmi ambíció növelésére. Ez nem csak környezeti kérdés, vagy morális dilemma, hanem amint az új szakmai jelentés is mutatja, ötezermilliárd forintos gazdasági és társadalmi hasznot is hoz.” – mondta Marton Miklós, a Magyar Természetvédők Szövetsége éghajlatvédelem és energiaátmenet programfelelőse.
Forrás: Magyar Természetvédők Szövetsége
Zöldinfó
Az EKR akár 150 ezer lakóingatlan korszerűsítését teszi lehetővé 2027-ig
Töretlen az energiahatékonysági beruházások támogatásának népszerűsége.
Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet Önnek! Ingyenes kalkulálás itt (x)
A felülvizsgált Energiahatékonysági Kötelezettségi Rendszer (EKR) hatékonyan segíti a tartós energiamegtakarítást eredményező beruházásokat, célzottan támogatja a magyar családokat otthonaik felújításában és az energetikai korszerűsítések ösztönzésével megrendeléseket teremt a hazai építőipar számára – írja az alternativenergia.hu. Az elmúlt időszakban az EKR fellendítette az energiahatékonysági piacot, ezáltal a felújított épületek darabszáma év végére meghaladhatja az 50 ezret – közölte az Energiaügyi Minisztérium (EM) az MTI-vel. A közlemény szerint a piaci szereplők kedvezően fogadták az EKR idén lezajlott felülvizsgálatának eredményeit. Ezt bizonyítja, hogy rekord részvételt és forgalmat hozott a legutóbbi, az átfogó megújítás után megtartott harmadik aukció. Ezen az EKR-tőzsde indulása óta az eddigi legmagasabb taglétszámmal a legnagyobb mennyiségű hitelesített energiamegtakarítás (HEM) cserélt gazdát.
A most eladott energiamennyiség – több mint 344 ezer gigajoule (GJ) – több mint kétszerese a legutóbbi aukcióénak és a korábbi 2,73 milliárd forinttal szemben már 5,91 milliárd forintnyi HEM talált gazdára. Az EKR-tőzsde teljesítménye egyértelműen igazolja, hogy a megújult EKR-nek köszönhetően az utóbbi hónapokban jelentősen élénkebbé vált az energiahatékonysági piac. Az energiamegtakarítási kötelezettség emelésével és a kötelező 75 százalékos lakóépületfelújítási részarány meghatározásával az EKR keretében 2027 végéig akár 150 ezer lakóingatlan korszerűsítése válik lehetővé, ami 5,46 millió gigajoule (GJ) lakossági energiamegtakarítást jelent – írták.
Az EKR 2021 óta írja elő az energiaszolgáltatók- és kereskedők számára, hogy intézkedéseikkel energiamegtakarítást érjenek el a végső felhasználóknál. Az eddigi eredmények azt bizonyítják, hogy az intézkedés töretlenül népszerűek a családok körében, egyre több otthon válik energiatakarékossá, miközben a hazai építőipart is hatékonyan ösztönzi, erősítve ezzel a fenntartható fejlődést és a családok jólétét Magyarországon – közölte az EM.
-
Zöld Közlekedés4 nap telt el a létrehozás ótaElektromos járművek: most éri meg igazán váltani
-
Zöldinfó1 hét telt el a létrehozás ótaIngyenes hőszigetelés és bónuszrendszer: új lendületben a hazai épületfelújítás
-
Zöld Energia1 hét telt el a létrehozás ótaEnergiatárolás: ki pályázhat a 2,5 milliós állami támogatásra?
-
Zöldinfó5 nap telt el a létrehozás ótaFöld alá kerültek a kábelek: időjárásállóbbá vált a helyi villamosenergia-hálózat
-
Zöldinfó1 hét telt el a létrehozás ótaVízre hangolt jövő: Debrecen átfogó fejlesztésekkel válaszol a klímaváltozás kihívásaira
