Kapcsolatfelvétel

Zöldinfó

Párizsi Megállapodásnak megfelelő hazai éghajlatvédelem 8,8%-os GDP-megtakarítást hozna 2030-ig

A 1,5 fokos globális átlaghőmérséklet-emelkedési küszöbön belül maradáshoz szükséges éghajlatvédelmi intézkedések mielőbbi bevezetése már 2030-ig EU-s és hazai szinten is jelentős bevételt jelentene, a költségeknél nagyobb járulékos haszonnal járna.

Létrehozva:

|

Ezt mutatta ki a Klíma Akcióhálózat (CAN Europe) most megjelent, „A Párizsi Megállapodás gazdasági mérlege” című szakmai jelentése, amelyben a Magyar Természetvédők Szövetsége  közreműködött. A modellezés és számítás alapján Magyarországon a fosszilisenergia alapú energiarendszer átalakítása energiatakarékos, megújuló energia alapú klímasemleges rendszerré több mint 5280 milliárd forintot, közel négyszer több járulékos hasznot hozna, mint amennyibe a Kormány klímaterve kerül 2030-ig.

Magyarország az új szakmai jelentés szerint GDP-jének 8,8%-át takaríthatja meg 2030-ig és több mint 50 ezer új, tartós munkahelyet teremt, ha mielőbb növeli éghajlatvédelmi ambícióit és felgyorsítja az energiaátmenetet, dekarbonizációt, hogy elérje a vállalt (ún. 1,5°C-os) célt. Több és jobb intézkedésekre van szükség az energiatakarékosság, a megújulóenergia-alapú energiatermelésre váltás, az alulról szerveződő közösségi energia kezdeményezések, a közösségi közlekedés fejlesztése területén, továbbá a földhasználat és erdészet környezetkímélő reformja terén.

A jelentés kimutatta, hogy ambiciózusabb éghajlatvédelem esetén hazánkban az EU átlagnál jelentősebbek a társadalmi hasznok is, kiemelten az egészségügyben, ahol az EU-ban itthon a második legmagasabb a szálló pornak való kitettség miatti betegségek és halálesetek költsége a GDP arányában. A Párizsi Megállapodásnak megfelelő fejlődés esetén a magyar egészségügy 2030-ig több mint 720 milliárd forintot takaríthat meg, és a javuló levegőminőség évi 1604 lakos életét óvja meg.

Advertisement

A jelentés felhívja a figyelmet: ha a Kormány a felülvizsgálat alatt levő Nemzeti Energia- és Klímatervben frissen vállalt szakpolitikai forgatókönyv (WAM) erőfeszítéseit olyan szintre növelné, hogy azok megfeleljenek a Párizsi Megállapodás elvárásainak, akkor ezzel 2100-ig nettó 138 milliárd eurót spórolhatna meg. A járulékos hasznok a számítások alapján 2030-ig kb. 5282 milliárd forintot (13,9 milliárd eurót) tesznek ki. A Klímatervben tervezett energiaátmeneti intézkedések (WAM) költsége 2030-ig kb. 1550 milliárd Ft (4,06 milliárd euró).

„Ha a Párizsi Megállapodásnak megfelelő szintre emeli a Kormány az éghajlatvédelmet a jelenlegi Klímatervhez képest, akkor négyszeresen jól jár. A Klímaterv június végéig még zajló felülvizsgálata nagyszerű alkalom az éghajlatvédelmi ambíció növelésére. Ez nem csak környezeti kérdés, vagy morális dilemma, hanem amint az új szakmai jelentés is mutatja, ötezermilliárd forintos gazdasági és társadalmi hasznot is hoz.” – mondta Marton Miklós, a Magyar Természetvédők Szövetsége éghajlatvédelem és energiaátmenet programfelelőse.

Forrás: Magyar Természetvédők Szövetsége

Advertisement

Zöld Energia

Veszélyben az európai áramhálózat? Emiatt korlátozza az EU bizonyos inverterek használatát

Távolról is veszélybe sodorhatják az európai áramhálózatot a kockázatos inverterek, ezért november 1-jétől új uniós szabályok írják elő az érintett berendezések kizárását a támogatott energetikai beruházásokból.

Létrehozva:

|

Szerző:

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)

Az inverterek gyártói akár távolról is hozzáférhetnek a napelemes rendszerekhez, és beavatkozhatnak azok működésébe, ami az európai villamosenergia-hálózat biztonságát is veszélyeztetheti. Az Európai Bizottság ezért 2026. november 1-jétől korlátozza a magas kockázatúnak minősített beszállítók berendezéseinek uniós finanszírozását. Az intézkedés a már működő, uniós támogatással megvalósult rendszereket is érintheti, amelyeknél fokozatosan le kell cserélni az érintett eszközöket. Lejárt november 1-jén az a határidő, amelytől kezdve az uniós villamosenergia-hálózathoz csatlakozó, uniós forrásból finanszírozott napelemes, szélenergetikai és energiatárolási beruházások nem alkalmazhatnak magas kockázatúnak minősített inverterbeszállítóktól származó berendezéseket. A Magyar Napelem és Napkollektor Szövetség (MNNSZ) az Euronews beszámolója alapján arra hívta fel a figyelmet, hogy a korlátozás a már üzemelő rendszereket is érintheti, írja az alternativenergia.hu hírportál.

Az Európai Bizottság álláspontja szerint a nem kínai gyártók termékeiből már rendelkezésre áll megfelelő piaci kínálat, az energetikai infrastruktúra biztonsága pedig indokolhatja az esetleges többletköltségeket. Az iparági szereplők ugyanakkor továbbra is számítanak egyedi mentességekre, különösen azoknál a beruházásoknál, amelyek például elhúzódó engedélyezési eljárások miatt csúsztak meg.

Nem csak a napelemes inverterekre vonatkozik a korlátozás

Advertisement

A 2026 tavaszán elfogadott uniós iránymutatás fontos pontosítása, hogy az intézkedés nem kizárólag a hagyományos napelemes invertereket érinti. Hatálya kiterjed az energiatárolók teljesítményátalakítóira (PCS), valamint az önállóan telepített és naperőművekhez kapcsolódó tárolórendszerekre is. A magas kockázatú besorolás sem kizárólag a kínai vállalatokat érinti: a nyilvánosságra került feltételek Oroszország, Irán és Észak-Korea joghatósága alá tartozó, illetve az ezen államok által tulajdonolt vagy ellenőrzött cégeket is felsorolják. A korlátozás elsősorban az Európai Beruházási Bank és az Európai Beruházási Alap finanszírozására terjed ki.

Miért jelentenek biztonsági kockázatot az inverterek?

Advertisement

Az inverterek nem csupán az egyenáramot alakítják váltakozó árammá, hanem folyamatos kapcsolatot tartanak fenn a hálózattal, távolról frissíthetők, és a gyártói felhőszolgáltatásokon keresztül monitorozhatók, illetve vezérelhetők. Ez lehetőséget teremthet arra, hogy illetéktelen vagy rosszindulatú beavatkozás esetén a gyártói hozzáférést kihasználva módosítsák a berendezések működését. Ha nagyszámú invertert egyszerre kapcsolnának le vagy változtatnák meg a működési paramétereiket, az akár a villamosenergia-rendszer stabilitását is veszélyeztethetné. Az Európába importált napelemes inverterek mintegy 80 százaléka kínai eredetű, ami tovább növeli a beszállítói függőség jelentőségét.

A magyar piacot az intézkedés elsősorban az uniós finanszírozású naperőművi és energiatárolási beruházásokon keresztül érintheti. A fejlesztőknek ezért már a beszerzés során ellenőrizniük kell a gyártók megfelelőségét, a távoli hozzáférések szabályozását és a firmware-frissítések biztonságát. A kiberbiztonsági megfelelés ráadásul a megújulóenergia-aukciókon való részvétel egyik előminősítési szempontjává is vált.

Advertisement

Fontos ugyanakkor, hogy az intézkedés finanszírozási feltételrendszer, nem általános importtilalom: önmagában nem jelenti azt, hogy minden érintett invertert valamennyi európai napelemes rendszerben azonnal le kell cserélni.

Advertisement
Tovább olvasom

Ezeket olvassák