Zöldinfó
Párizsi Megállapodásnak megfelelő hazai éghajlatvédelem 8,8%-os GDP-megtakarítást hozna 2030-ig
A 1,5 fokos globális átlaghőmérséklet-emelkedési küszöbön belül maradáshoz szükséges éghajlatvédelmi intézkedések mielőbbi bevezetése már 2030-ig EU-s és hazai szinten is jelentős bevételt jelentene, a költségeknél nagyobb járulékos haszonnal járna.
Ezt mutatta ki a Klíma Akcióhálózat (CAN Europe) most megjelent, „A Párizsi Megállapodás gazdasági mérlege” című szakmai jelentése, amelyben a Magyar Természetvédők Szövetsége közreműködött. A modellezés és számítás alapján Magyarországon a fosszilisenergia alapú energiarendszer átalakítása energiatakarékos, megújuló energia alapú klímasemleges rendszerré több mint 5280 milliárd forintot, közel négyszer több járulékos hasznot hozna, mint amennyibe a Kormány klímaterve kerül 2030-ig.
Magyarország az új szakmai jelentés szerint GDP-jének 8,8%-át takaríthatja meg 2030-ig és több mint 50 ezer új, tartós munkahelyet teremt, ha mielőbb növeli éghajlatvédelmi ambícióit és felgyorsítja az energiaátmenetet, dekarbonizációt, hogy elérje a vállalt (ún. 1,5°C-os) célt. Több és jobb intézkedésekre van szükség az energiatakarékosság, a megújulóenergia-alapú energiatermelésre váltás, az alulról szerveződő közösségi energia kezdeményezések, a közösségi közlekedés fejlesztése területén, továbbá a földhasználat és erdészet környezetkímélő reformja terén.
A jelentés kimutatta, hogy ambiciózusabb éghajlatvédelem esetén hazánkban az EU átlagnál jelentősebbek a társadalmi hasznok is, kiemelten az egészségügyben, ahol az EU-ban itthon a második legmagasabb a szálló pornak való kitettség miatti betegségek és halálesetek költsége a GDP arányában. A Párizsi Megállapodásnak megfelelő fejlődés esetén a magyar egészségügy 2030-ig több mint 720 milliárd forintot takaríthat meg, és a javuló levegőminőség évi 1604 lakos életét óvja meg.
A jelentés felhívja a figyelmet: ha a Kormány a felülvizsgálat alatt levő Nemzeti Energia- és Klímatervben frissen vállalt szakpolitikai forgatókönyv (WAM) erőfeszítéseit olyan szintre növelné, hogy azok megfeleljenek a Párizsi Megállapodás elvárásainak, akkor ezzel 2100-ig nettó 138 milliárd eurót spórolhatna meg. A járulékos hasznok a számítások alapján 2030-ig kb. 5282 milliárd forintot (13,9 milliárd eurót) tesznek ki. A Klímatervben tervezett energiaátmeneti intézkedések (WAM) költsége 2030-ig kb. 1550 milliárd Ft (4,06 milliárd euró).
„Ha a Párizsi Megállapodásnak megfelelő szintre emeli a Kormány az éghajlatvédelmet a jelenlegi Klímatervhez képest, akkor négyszeresen jól jár. A Klímaterv június végéig még zajló felülvizsgálata nagyszerű alkalom az éghajlatvédelmi ambíció növelésére. Ez nem csak környezeti kérdés, vagy morális dilemma, hanem amint az új szakmai jelentés is mutatja, ötezermilliárd forintos gazdasági és társadalmi hasznot is hoz.” – mondta Marton Miklós, a Magyar Természetvédők Szövetsége éghajlatvédelem és energiaátmenet programfelelőse.
Forrás: Magyar Természetvédők Szövetsége
Zöldinfó
„Spanyolország ég” – a Greenpeace sürgős klímavédelmi intézkedéseket követel
Spanyolországban tíz erdőtűz megfékezésével küzdenek a tűzoltók.
Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)
Spanyolországban tíz aktív erdőtűz megfékezésével küzdenek a tűzoltók, az ország középső részén, Madrid, Kasztília és León valamint Kasztília-La Mancha tartományokban csökkent a tűzek intenzitása, az oltási munkálatok kedvezően haladnak – közölte az alternativenergia.hu. A vészhelyzeti koordinációs bizottság ülését követően elmondta: a következő 12 óra döntő jelentőségű lesz, mivel újabb hőhullám érte el az országot, amely nagyban megnehezíti az oltási munkálatokat. A lángok megfékezése mellett a már eloltott területek hűtése is fontos feladat, hogy megakadályozzák a tűz újbóli fellobbanását. Bejelentette: a védekezésben elért eredményeknek köszönhetően Kasztília-La Manchára már nem vonatkozik a pénteken kihirdetett országos jelentőségű vészhelyzet, amely továbbra is érvényben van Madridban, illetve Kasztília és Leónban.
A három régióban már több mint 85 ezer hektárt pusztítottak el a lángok. A valenciai hatóságok tájékoztatása szerint továbbra sem sikerült ellenőrzés alá vonni a tartományban a La Vall d’Uixó közelében szombat óta tomboló erdőtüzet, amely már több mint kilencezer hektárt perzselt fel. Mintegy 1200 szakember vesz részt az oltásban, amelyhez várhatóan 30 tűzoltó repülőgép és helikopter is csatlakozik szerdán.
Miközben a tűzoltók sok helyen a lángokkal küzdenek, a már eloltott területeken a hatóságok elkezdték feloldani a kijárási tilalmakat, és több településre visszatérhettek a lakók. A spanyol sajtó beszámolói szerint a napok óta tartó bizonytalanság után hazatérve, sokan az otthonukat ért károkkal szembesültek, vannak, akik mindenüket elveszítették. Lucía Moya, Chapinería polgármestere a spanyol közszolgálati televízióban (TVE) beszélt arról, hogy a település negyede leégett a tűzben.
A Greenpeace környezetvédő szervezet szerdán a spanyol parlament madridi épülete előtt tartott tiltakozó akciót, politikai választ követelve a súlyos tűzvészekre. “Spanyolország ég. A tétlenségük megöl minket” – hirdették egy fekete transzparensen, miközben aktivistáik szürkén égő füstfáklyákat tartottak a héttérben.
-
Zöldinfó6 nap telt el a létrehozás ótaMilliárdos beruházásokkal gyorsítaná az EU a tiszta energiára való átállást
-
Zöldinfó1 hét telt el a létrehozás ótaÜzemanyag-tartalékok: a Mol cáfolja, hogy ellátási kockázat fenyegetne
-
Zöldinfó7 nap telt el a létrehozás ótaKiszáradó folyók, fogyó ivóvíz: egyre súlyosabb a vízhiány Magyarországon
-
Zöld Energia5 nap telt el a létrehozás ótaÚj energetikai pályázatok indulnak: a megújuló energia térnyerését támogatják
-
Zöld Energia1 hét telt el a létrehozás óta4000 MW a cél: új korszak kezdődhet a magyar szélerőmű-fejlesztésekben
