Zöldinfó

Párizsi Megállapodásnak megfelelő hazai éghajlatvédelem 8,8%-os GDP-megtakarítást hozna 2030-ig

A 1,5 fokos globális átlaghőmérséklet-emelkedési küszöbön belül maradáshoz szükséges éghajlatvédelmi intézkedések mielőbbi bevezetése már 2030-ig EU-s és hazai szinten is jelentős bevételt jelentene, a költségeknél nagyobb járulékos haszonnal járna.

Létrehozva:

2 év telt el a létrehozás óta

2024-01-27

Szerző:

Vanessza

Ezt mutatta ki a Klíma Akcióhálózat (CAN Europe) most megjelent, „A Párizsi Megállapodás gazdasági mérlege” című szakmai jelentése, amelyben a Magyar Természetvédők Szövetsége közreműködött. A modellezés és számítás alapján Magyarországon a fosszilisenergia alapú energiarendszer átalakítása energiatakarékos, megújuló energia alapú klímasemleges rendszerré több mint 5280 milliárd forintot, közel négyszer több járulékos hasznot hozna, mint amennyibe a Kormány klímaterve kerül 2030-ig.

Magyarország az új szakmai jelentés szerint GDP-jének 8,8%-át takaríthatja meg 2030-ig és több mint 50 ezer új, tartós munkahelyet teremt, ha mielőbb növeli éghajlatvédelmi ambícióit és felgyorsítja az energiaátmenetet, dekarbonizációt, hogy elérje a vállalt (ún. 1,5°C-os) célt. Több és jobb intézkedésekre van szükség az energiatakarékosság, a megújulóenergia-alapú energiatermelésre váltás, az alulról szerveződő közösségi energia kezdeményezések, a közösségi közlekedés fejlesztése területén, továbbá a földhasználat és erdészet környezetkímélő reformja terén.

A jelentés kimutatta, hogy ambiciózusabb éghajlatvédelem esetén hazánkban az EU átlagnál jelentősebbek a társadalmi hasznok is, kiemelten az egészségügyben, ahol az EU-ban itthon a második legmagasabb a szálló pornak való kitettség miatti betegségek és halálesetek költsége a GDP arányában. A Párizsi Megállapodásnak megfelelő fejlődés esetén a magyar egészségügy 2030-ig több mint 720 milliárd forintot takaríthat meg, és a javuló levegőminőség évi 1604 lakos életét óvja meg.

A jelentés felhívja a figyelmet: ha a Kormány a felülvizsgálat alatt levő Nemzeti Energia- és Klímatervben frissen vállalt szakpolitikai forgatókönyv (WAM) erőfeszítéseit olyan szintre növelné, hogy azok megfeleljenek a Párizsi Megállapodás elvárásainak, akkor ezzel 2100-ig nettó 138 milliárd eurót spórolhatna meg. A járulékos hasznok a számítások alapján 2030-ig kb. 5282 milliárd forintot (13,9 milliárd eurót) tesznek ki. A Klímatervben tervezett energiaátmeneti intézkedések (WAM) költsége 2030-ig kb. 1550 milliárd Ft (4,06 milliárd euró).

„Ha a Párizsi Megállapodásnak megfelelő szintre emeli a Kormány az éghajlatvédelmet a jelenlegi Klímatervhez képest, akkor négyszeresen jól jár. A Klímaterv június végéig még zajló felülvizsgálata nagyszerű alkalom az éghajlatvédelmi ambíció növelésére. Ez nem csak környezeti kérdés, vagy morális dilemma, hanem amint az új szakmai jelentés is mutatja, ötezermilliárd forintos gazdasági és társadalmi hasznot is hoz.” – mondta Marton Miklós, a Magyar Természetvédők Szövetsége éghajlatvédelem és energiaátmenet programfelelőse.

Forrás: Magyar Természetvédők Szövetsége

Kapcsolódó tartalom:éghajlatváltozás energia klímasemlegesség klímavédelem környezetvédelem

Zöldinfó

Közösségi összefogással létesült új városi minierdő Veszprémben

A „Nemzeti Faültetés Napja 2026” alkalmából közösségi faültetéssel hoztak létre egy 250 négyzetméteres Miyawaki minierdőt Veszprémben.

Létrehozva:

6 perc telt el a létrehozás óta

2026-03-10

Szerző:

Vanessza

Még nem késő pályázni a 2,5 millió forintos állami energiatároló támogatásra! Kattintson ide! (x)

A kezdeményezést a VKSZ Zrt. indította el, a megvalósításhoz pedig több partner is hozzájárult, köztük a Greenman Kft – írja az alternativenergia.hu. A projekt pályázati támogatását a 10 millió fa Alapítvány biztosította. A közösségi ültetés során összesen 1000 növény – 500 fa és 500 cserje – került a talajba önkéntesek bevonásával, a Miyawaki-módszer elvei szerint. A Miyawaki-erdők szerepe egyre hangsúlyosabb a városi zöldfelületek fejlesztésében. Az őshonos fajokra épülő, sűrű telepítésű minierdők rövid időn belül zárt, ellenálló növényállományt alakítanak ki, miközben növelik a biodiverzitást, élőhelyet teremtenek a beporzóknak és a madaraknak, valamint hozzájárulnak a városi hősziget-hatás csökkentéséhez. A szakmai megközelítés szerint az ilyen fiatal erdők sikeres fejlődésében nemcsak a növényösszetétel, hanem a talajélet minősége is meghatározó. A mikroorganizmusok közössége kulcsszerepet játszik abban, hogy az erdő vegyszermentes és természetes módon tudjon megerősödni, alkalmazkodva a városi környezet sajátos terheléseihez.

Helyi felelősségvállalás és hosszú távú szemlélet
A Greenman az ültetéshez és az azt követő kezelésekhez professzionális készítményeket ajánlott fel, amelyek kifejezetten a talajélet támogatására és a gyökérfejlődés elősegítésére szolgálnak. A telepítés során Greenman AlgiNova, Greenman Agro és Greenman HuminCell készítmények kerültek alkalmazásra, támogatva az ifjú erdő egészséges fejlődését vegyszermentes, természetes módon. A helyi vállalkozás közreműködése nem merült ki a terméktámogatásban: a Greenman munkatársai önkéntesként személyesen is részt vettek a szombati ültetésben, bekapcsolódva a közösségi munkába és a helyszíni feladatokba.

Veszprémi vállalkozásként a Greenman számára különösen fontos, hogy olyan projektekhez kapcsolódjon, amelyek a közvetlen környezet hosszú távú élhetőségét szolgálják. A vállalat szemlélete szerint a fenntartható megoldások akkor válnak valódi értékké, ha azok helyi szinten is kézzelfogható eredményeket hoznak, és hozzájárulnak a közösségek életminőségének javításához. Az új Miyawaki minierdő jó példája annak, hogyan találkozhat egy önkormányzati kezdeményezés, a helyiek önkénteskedése és vállalati közreműködés egy közös, környezetileg és társadalmilag is értékes cél mentén, Veszprém fenntarthatóbb és élhetőbb jövőéért.

Tovább olvasom