Zöldinfó

Párizsi Megállapodásnak megfelelő hazai éghajlatvédelem 8,8%-os GDP-megtakarítást hozna 2030-ig

A 1,5 fokos globális átlaghőmérséklet-emelkedési küszöbön belül maradáshoz szükséges éghajlatvédelmi intézkedések mielőbbi bevezetése már 2030-ig EU-s és hazai szinten is jelentős bevételt jelentene, a költségeknél nagyobb járulékos haszonnal járna.

Létrehozva:

3 év telt el a létrehozás óta

2024-01-27

Szerző:

Vanessza

Ezt mutatta ki a Klíma Akcióhálózat (CAN Europe) most megjelent, „A Párizsi Megállapodás gazdasági mérlege” című szakmai jelentése, amelyben a Magyar Természetvédők Szövetsége közreműködött. A modellezés és számítás alapján Magyarországon a fosszilisenergia alapú energiarendszer átalakítása energiatakarékos, megújuló energia alapú klímasemleges rendszerré több mint 5280 milliárd forintot, közel négyszer több járulékos hasznot hozna, mint amennyibe a Kormány klímaterve kerül 2030-ig.

Magyarország az új szakmai jelentés szerint GDP-jének 8,8%-át takaríthatja meg 2030-ig és több mint 50 ezer új, tartós munkahelyet teremt, ha mielőbb növeli éghajlatvédelmi ambícióit és felgyorsítja az energiaátmenetet, dekarbonizációt, hogy elérje a vállalt (ún. 1,5°C-os) célt. Több és jobb intézkedésekre van szükség az energiatakarékosság, a megújulóenergia-alapú energiatermelésre váltás, az alulról szerveződő közösségi energia kezdeményezések, a közösségi közlekedés fejlesztése területén, továbbá a földhasználat és erdészet környezetkímélő reformja terén.

A jelentés kimutatta, hogy ambiciózusabb éghajlatvédelem esetén hazánkban az EU átlagnál jelentősebbek a társadalmi hasznok is, kiemelten az egészségügyben, ahol az EU-ban itthon a második legmagasabb a szálló pornak való kitettség miatti betegségek és halálesetek költsége a GDP arányában. A Párizsi Megállapodásnak megfelelő fejlődés esetén a magyar egészségügy 2030-ig több mint 720 milliárd forintot takaríthat meg, és a javuló levegőminőség évi 1604 lakos életét óvja meg.

A jelentés felhívja a figyelmet: ha a Kormány a felülvizsgálat alatt levő Nemzeti Energia- és Klímatervben frissen vállalt szakpolitikai forgatókönyv (WAM) erőfeszítéseit olyan szintre növelné, hogy azok megfeleljenek a Párizsi Megállapodás elvárásainak, akkor ezzel 2100-ig nettó 138 milliárd eurót spórolhatna meg. A járulékos hasznok a számítások alapján 2030-ig kb. 5282 milliárd forintot (13,9 milliárd eurót) tesznek ki. A Klímatervben tervezett energiaátmeneti intézkedések (WAM) költsége 2030-ig kb. 1550 milliárd Ft (4,06 milliárd euró).

„Ha a Párizsi Megállapodásnak megfelelő szintre emeli a Kormány az éghajlatvédelmet a jelenlegi Klímatervhez képest, akkor négyszeresen jól jár. A Klímaterv június végéig még zajló felülvizsgálata nagyszerű alkalom az éghajlatvédelmi ambíció növelésére. Ez nem csak környezeti kérdés, vagy morális dilemma, hanem amint az új szakmai jelentés is mutatja, ötezermilliárd forintos gazdasági és társadalmi hasznot is hoz.” – mondta Marton Miklós, a Magyar Természetvédők Szövetsége éghajlatvédelem és energiaátmenet programfelelőse.

Forrás: Magyar Természetvédők Szövetsége

Kapcsolódó tartalom:éghajlatváltozás energia klímasemlegesség klímavédelem környezetvédelem

Zöldinfó

A munkavédelem is fókuszba kerül a magyar akkumulátoriparban

Együttműködési megállapodást kötött a VDSZ és a Magyar Akkumulátor Szövetség.

Létrehozva:

5 óra telt el a létrehozás óta

2026-09-10

Szerző:

Vanessza

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)

A magyarországi akkumulátoripar versenyképességének fokozása és munkaerő-megtartó képességének biztosítása érdekében együttműködési megállapodást kötött a Magyar Vegyipari, Energiaipari és Rokon Szakmákban Dolgozók Szakszervezeti Szövetsége (VDSZ) és a Magyar Akkumulátor Szövetség Budapesten – írja az alternativenergia.hu. A dokumentum aláírását követő sajtótájékoztatón Székely Tamás, a VDSZ elnöke azt mondta, a megállapodás lehetőséget biztosít arra, hogy a felek olyan szakmai kérdéseket vitassanak meg, mint a szakemberek utánpótlását biztosító iskolai képzések, a munkavédelem, a munkaegészségügy, a külföldi munkavállalók kérdése, valamint az akkumulátoriparban dolgozók bére. Közölte, a VDSZ olyan akkumulátoripari cégeknél rendelkezik munkavállalói érdekképviselettel, mint az SK, a Samsung, a CTL, EVE Power.

Újságírói kérdésre válaszolva Székely Tamás közölte: a VDSZ szerint szigorítani kell a büntetéseket az egészségügyi előírások be nem tartása esetén, de a büntetés nem gyógyítja meg azokat a munkavállalókat, akik egészségkárosodást szenvednek. Kaderják Péter, a Magyar Akkumulátor Szövetség ügyvezetője elmondta, a cél az, hogy az akkumulátoripari szektor Magyarországon fenntartható módon, magas hozzáadott értékkel működjön, legyen versenyképes és megtartsa az elmúlt években létrehozott a több mint 10 ezer új munkahelyet. Hozzátette, hogy szeretnék javítani a szektor közösségi megítélését, mert “jelenleg méltatlanul alulértékelt”.

Az együttműködés első lépéseként egy elemzésen dolgoznak az akkumulátoripar humánerőforrás-helyzetéről a magyar és külföldi munkavállalók arányáról – ismertette a szövetség ügyvezetője. Kaderják Péter kiemelte, a korszerű akkumulátoripari értéklánc elengedhetetlen a klímaváltozás elleni hatékony fellépést segítő megoldások megteremtéséhez Magyarországon. Példaként az elektromobilitást és a villamosenergia tárolását.

Egyúttal hangsúlyozta a szövetség minden tagjának az a célja, hogy betartsa a munkaügyi előírásokat és nem az, hogy akár környezetvédelemi, akár munkavédelmi szabályokat megszegve termeljen profitot Magyarországon. A Magyar Akkumulátor Szövetség 2021-ben alakult 70 cég részvételével a magyar akkumulátoripari értékláncban tevékenykedő társaságok érdekképviseleteként. A VDSZ szakszervezeti szövetség tagszervezetei olyan ágazatokban tevékenykednek, mint például az alumínium-, gumi-, gyógyszer-, gáz-, papír-, vegy- és járműipar.

Tovább olvasom