Kapcsolatfelvétel

Zöldinfó

Párizsi Megállapodásnak megfelelő hazai éghajlatvédelem 8,8%-os GDP-megtakarítást hozna 2030-ig

A 1,5 fokos globális átlaghőmérséklet-emelkedési küszöbön belül maradáshoz szükséges éghajlatvédelmi intézkedések mielőbbi bevezetése már 2030-ig EU-s és hazai szinten is jelentős bevételt jelentene, a költségeknél nagyobb járulékos haszonnal járna.

Létrehozva:

|

Ezt mutatta ki a Klíma Akcióhálózat (CAN Europe) most megjelent, „A Párizsi Megállapodás gazdasági mérlege” című szakmai jelentése, amelyben a Magyar Természetvédők Szövetsége  közreműködött. A modellezés és számítás alapján Magyarországon a fosszilisenergia alapú energiarendszer átalakítása energiatakarékos, megújuló energia alapú klímasemleges rendszerré több mint 5280 milliárd forintot, közel négyszer több járulékos hasznot hozna, mint amennyibe a Kormány klímaterve kerül 2030-ig.

Magyarország az új szakmai jelentés szerint GDP-jének 8,8%-át takaríthatja meg 2030-ig és több mint 50 ezer új, tartós munkahelyet teremt, ha mielőbb növeli éghajlatvédelmi ambícióit és felgyorsítja az energiaátmenetet, dekarbonizációt, hogy elérje a vállalt (ún. 1,5°C-os) célt. Több és jobb intézkedésekre van szükség az energiatakarékosság, a megújulóenergia-alapú energiatermelésre váltás, az alulról szerveződő közösségi energia kezdeményezések, a közösségi közlekedés fejlesztése területén, továbbá a földhasználat és erdészet környezetkímélő reformja terén.

A jelentés kimutatta, hogy ambiciózusabb éghajlatvédelem esetén hazánkban az EU átlagnál jelentősebbek a társadalmi hasznok is, kiemelten az egészségügyben, ahol az EU-ban itthon a második legmagasabb a szálló pornak való kitettség miatti betegségek és halálesetek költsége a GDP arányában. A Párizsi Megállapodásnak megfelelő fejlődés esetén a magyar egészségügy 2030-ig több mint 720 milliárd forintot takaríthat meg, és a javuló levegőminőség évi 1604 lakos életét óvja meg.

Advertisement

A jelentés felhívja a figyelmet: ha a Kormány a felülvizsgálat alatt levő Nemzeti Energia- és Klímatervben frissen vállalt szakpolitikai forgatókönyv (WAM) erőfeszítéseit olyan szintre növelné, hogy azok megfeleljenek a Párizsi Megállapodás elvárásainak, akkor ezzel 2100-ig nettó 138 milliárd eurót spórolhatna meg. A járulékos hasznok a számítások alapján 2030-ig kb. 5282 milliárd forintot (13,9 milliárd eurót) tesznek ki. A Klímatervben tervezett energiaátmeneti intézkedések (WAM) költsége 2030-ig kb. 1550 milliárd Ft (4,06 milliárd euró).

„Ha a Párizsi Megállapodásnak megfelelő szintre emeli a Kormány az éghajlatvédelmet a jelenlegi Klímatervhez képest, akkor négyszeresen jól jár. A Klímaterv június végéig még zajló felülvizsgálata nagyszerű alkalom az éghajlatvédelmi ambíció növelésére. Ez nem csak környezeti kérdés, vagy morális dilemma, hanem amint az új szakmai jelentés is mutatja, ötezermilliárd forintos gazdasági és társadalmi hasznot is hoz.” – mondta Marton Miklós, a Magyar Természetvédők Szövetsége éghajlatvédelem és energiaátmenet programfelelőse.

Forrás: Magyar Természetvédők Szövetsége

Advertisement

Zöldinfó

Tartós túlkínálat alakulhat ki, miközben a kereslet növekedése lassul

Kína hajtja a globális olajkereslet növekedését, miközben túlkínálat fenyegeti a piacot.

Létrehozva:

|

Szerző:

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)

Az Nemzetközi Energiaügynökség (IEA) publikált havi olajpiaci jelentésében megemelte az idei és a jövő évi globális olajkínálat növekedésére vonatkozó előrejelzéseit, jelezve, hogy 2026-ban még nagyobb többlet várható – írja az alternativenergia.hu. Az IEA legfrissebb havi olajpiaci jelentése (Oil Market Report, OMR) szerint a harmadik negyedévben világszinten napi 920 ezer hordó volt az olajkereslet éves növekedése, amit elsősorban a kínai szállítások erősödése hajtott. Ez több mint kétszerese a második negyedévben mért bővülésnek. Az IEA szerint az idei évben összességében napi 790 ezer hordó 2026-ban pedig 770 ezer hordó lehet az éves keresletnövekedés, főként az Egyesült Államok és Kína felhasználási igényének köszönhetően. A kínálati oldalon októberben átmenetileg megállt a hónapok óta tartó növekedés: a globális olajtermelés napi 440 ezer hordóval 108,2 millió hordóra csökkent. Ennek ellenére a világszintű kitermelés január óta napi 6,2 millió hordóval nőtt, nagyjából fele-fele arányban OPEC+ és nem-OPEC+ országok között megosztva. Az IEA várakozásai szerint 2025-ben átlagosan napi 3,1 millió hordóval, 2026-ban pedig napi 2,5 millió hordóval nőhet a globális kínálat, elérve a napi 108,7 millió hordós szintet.

A globális olajtartalékok szeptemberben 2021 júliusa óta a legnagyobb mértékben 77,7 millió hordóval nőttek. Októberben az előzetes adatok további készletnövekedést jeleznek, döntően a tengeren lévő olajkészletek bővülése miatt. Az északi-tengeri Dated Brent olajár októberben 3 dollárral, 65 dollár/hordóra esett vissza, ami már a negyedik egymást követő havi csökkenés. A hónap közepén rövid időre 60 dollár alá is süllyedt az ár, mielőtt az Egyesült Államok és az Egyesült Királyság által a Rosznyefty és a Lukoil ellen bejelentett szankciók hatására újra 62 dollár/hordó körül stabilizálódott.

Az IEA szerint a globális olajpiac egyre “aránytalanabbá” válik: miközben a kínálat gyors ütemben nő, a kereslet csak mérsékelt bővülést mutat. A kilátásokat további bizonytalanságok terhelik, beleértve a kereskedelmi feszültségek újbóli kiéleződésének és az amerikai kormányzati leállásnak gazdasági következményeit, valamint az orosz olajipart érintő új szankciók hatásait. Az IEA összegzése szerint a piaci egyensúlyhiányok tovább mélyülhetnek, amennyiben a termelés felfutása tartós marad, miközben a keresletnövekedés szerény szinten stabilizálódik.

Advertisement
Tovább olvasom

Ezeket olvassák