Kapcsolatfelvétel

Zöldinfó

Párizsi Megállapodásnak megfelelő hazai éghajlatvédelem 8,8%-os GDP-megtakarítást hozna 2030-ig

A 1,5 fokos globális átlaghőmérséklet-emelkedési küszöbön belül maradáshoz szükséges éghajlatvédelmi intézkedések mielőbbi bevezetése már 2030-ig EU-s és hazai szinten is jelentős bevételt jelentene, a költségeknél nagyobb járulékos haszonnal járna.

Létrehozva:

|

Ezt mutatta ki a Klíma Akcióhálózat (CAN Europe) most megjelent, „A Párizsi Megállapodás gazdasági mérlege” című szakmai jelentése, amelyben a Magyar Természetvédők Szövetsége  közreműködött. A modellezés és számítás alapján Magyarországon a fosszilisenergia alapú energiarendszer átalakítása energiatakarékos, megújuló energia alapú klímasemleges rendszerré több mint 5280 milliárd forintot, közel négyszer több járulékos hasznot hozna, mint amennyibe a Kormány klímaterve kerül 2030-ig.

Magyarország az új szakmai jelentés szerint GDP-jének 8,8%-át takaríthatja meg 2030-ig és több mint 50 ezer új, tartós munkahelyet teremt, ha mielőbb növeli éghajlatvédelmi ambícióit és felgyorsítja az energiaátmenetet, dekarbonizációt, hogy elérje a vállalt (ún. 1,5°C-os) célt. Több és jobb intézkedésekre van szükség az energiatakarékosság, a megújulóenergia-alapú energiatermelésre váltás, az alulról szerveződő közösségi energia kezdeményezések, a közösségi közlekedés fejlesztése területén, továbbá a földhasználat és erdészet környezetkímélő reformja terén.

A jelentés kimutatta, hogy ambiciózusabb éghajlatvédelem esetén hazánkban az EU átlagnál jelentősebbek a társadalmi hasznok is, kiemelten az egészségügyben, ahol az EU-ban itthon a második legmagasabb a szálló pornak való kitettség miatti betegségek és halálesetek költsége a GDP arányában. A Párizsi Megállapodásnak megfelelő fejlődés esetén a magyar egészségügy 2030-ig több mint 720 milliárd forintot takaríthat meg, és a javuló levegőminőség évi 1604 lakos életét óvja meg.

Advertisement

A jelentés felhívja a figyelmet: ha a Kormány a felülvizsgálat alatt levő Nemzeti Energia- és Klímatervben frissen vállalt szakpolitikai forgatókönyv (WAM) erőfeszítéseit olyan szintre növelné, hogy azok megfeleljenek a Párizsi Megállapodás elvárásainak, akkor ezzel 2100-ig nettó 138 milliárd eurót spórolhatna meg. A járulékos hasznok a számítások alapján 2030-ig kb. 5282 milliárd forintot (13,9 milliárd eurót) tesznek ki. A Klímatervben tervezett energiaátmeneti intézkedések (WAM) költsége 2030-ig kb. 1550 milliárd Ft (4,06 milliárd euró).

„Ha a Párizsi Megállapodásnak megfelelő szintre emeli a Kormány az éghajlatvédelmet a jelenlegi Klímatervhez képest, akkor négyszeresen jól jár. A Klímaterv június végéig még zajló felülvizsgálata nagyszerű alkalom az éghajlatvédelmi ambíció növelésére. Ez nem csak környezeti kérdés, vagy morális dilemma, hanem amint az új szakmai jelentés is mutatja, ötezermilliárd forintos gazdasági és társadalmi hasznot is hoz.” – mondta Marton Miklós, a Magyar Természetvédők Szövetsége éghajlatvédelem és energiaátmenet programfelelőse.

Forrás: Magyar Természetvédők Szövetsége

Advertisement

Zöldinfó

A talajvédelemért fogtak össze a biogazdaságok

Elindítja a Világítótorony Ökogazdaságok Hálózatát az Ökológiai Mezőgazdasági Kutatóintézet.

Létrehozva:

|

Szerző:

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)

A hálózat célja, hogy láthatóbbá és hozzáférhetőbbé tegye a már működő, bevált hazai ökológiai termelési gyakorlatokat – írja az alternativenergia.hu. A kezdeményezés egyben kapcsolódik a nemzetközi Talaj Misszió célkitűzéseihez is, amely Európa-szerte támogatja a talajvédelmet szolgáló úgynevezett élő laboratóriumok és jó gyakorlatok elterjedését. Kiemelték, hogy az ökológiai gazdálkodás fenntartható alternatívát kínál a környezet- és egészségtudatos vásárlók és gazdálkodók számára, miközben fontos célja a talajtermékenység és az élővilág megőrzése. A biogazdálkodásra való átállás ugyanakkor tudást és tapasztalatot igényel, hiszen az új szemlélet sokszor kockázatokkal jár.

Az Ökológiai Mezőgazdasági Kutatóintézet (ÖMKi) által kezdeményezett Világítótorony Ökogazdaságok Hálózata azzal a céllal indul útjára, hogy kézzelfogható példákat és személyes kapcsolódási lehetőséget nyújtson a gazdálkodóknak, szaktanácsadóknak és fogyasztóknak a fenntartható mezőgazdasági gyakorlatokhoz. A hálózatba bevont gazdaságok szántóföldi, kertészeti, szőlészeti és állattenyésztési területeken bizonyítják az ökológiai szemlélet működőképességét. A 2026-2027 közt zajló program keretében a Világítótorony Ökogazdaságok tapasztalataikat saját gazdaságaikban megvalósított szakmai eseményeken, nyílt napokon, valamint online tartalmakon – például videókon és közösségi médiafelületeken – keresztül osztják meg.

A program keretében már az idén nyáron is számos szakmai esemény valósul meg. Így például június 10-én a szári Csoroszlya Farmon szántóföldi terepnap várja az érdeklődőket, június 22-én a Tokaj-Hétszőlő Szőlőbirtok szakmai napján a résztvevők betekintést nyerhetnek az ökológiai szőlőtermesztésbe. A 2011-ben alapított Ökológiai Mezőgazdasági Kutatóintézet kifejezetten fenntartható mezőgazdasággal foglalkozó, önálló kutatóintézet, küldetése az ökológiai mezőgazdaság fejlesztése és szélesebb körű megismertetése. Olyan kutatási és innovációs feladatokon dolgozik, melyek a gyakorlatban is alkalmazható eredményeket hoznak, és biztosítják az ökológiai gazdálkodás és élelmiszertermelés hosszútávú versenyképességét. Munkájukat az Ökológiai Gazdálkodási Mozgalmak Európai Szövetsége (IFOAM Organics Europe) tagjaként végzik.

Advertisement
Tovább olvasom

Ezeket olvassák