Kapcsolatfelvétel

Zöldinfó

Párizsi Megállapodásnak megfelelő hazai éghajlatvédelem 8,8%-os GDP-megtakarítást hozna 2030-ig

A 1,5 fokos globális átlaghőmérséklet-emelkedési küszöbön belül maradáshoz szükséges éghajlatvédelmi intézkedések mielőbbi bevezetése már 2030-ig EU-s és hazai szinten is jelentős bevételt jelentene, a költségeknél nagyobb járulékos haszonnal járna.

Létrehozva:

|

Ezt mutatta ki a Klíma Akcióhálózat (CAN Europe) most megjelent, „A Párizsi Megállapodás gazdasági mérlege” című szakmai jelentése, amelyben a Magyar Természetvédők Szövetsége  közreműködött. A modellezés és számítás alapján Magyarországon a fosszilisenergia alapú energiarendszer átalakítása energiatakarékos, megújuló energia alapú klímasemleges rendszerré több mint 5280 milliárd forintot, közel négyszer több járulékos hasznot hozna, mint amennyibe a Kormány klímaterve kerül 2030-ig.

Magyarország az új szakmai jelentés szerint GDP-jének 8,8%-át takaríthatja meg 2030-ig és több mint 50 ezer új, tartós munkahelyet teremt, ha mielőbb növeli éghajlatvédelmi ambícióit és felgyorsítja az energiaátmenetet, dekarbonizációt, hogy elérje a vállalt (ún. 1,5°C-os) célt. Több és jobb intézkedésekre van szükség az energiatakarékosság, a megújulóenergia-alapú energiatermelésre váltás, az alulról szerveződő közösségi energia kezdeményezések, a közösségi közlekedés fejlesztése területén, továbbá a földhasználat és erdészet környezetkímélő reformja terén.

A jelentés kimutatta, hogy ambiciózusabb éghajlatvédelem esetén hazánkban az EU átlagnál jelentősebbek a társadalmi hasznok is, kiemelten az egészségügyben, ahol az EU-ban itthon a második legmagasabb a szálló pornak való kitettség miatti betegségek és halálesetek költsége a GDP arányában. A Párizsi Megállapodásnak megfelelő fejlődés esetén a magyar egészségügy 2030-ig több mint 720 milliárd forintot takaríthat meg, és a javuló levegőminőség évi 1604 lakos életét óvja meg.

Advertisement

A jelentés felhívja a figyelmet: ha a Kormány a felülvizsgálat alatt levő Nemzeti Energia- és Klímatervben frissen vállalt szakpolitikai forgatókönyv (WAM) erőfeszítéseit olyan szintre növelné, hogy azok megfeleljenek a Párizsi Megállapodás elvárásainak, akkor ezzel 2100-ig nettó 138 milliárd eurót spórolhatna meg. A járulékos hasznok a számítások alapján 2030-ig kb. 5282 milliárd forintot (13,9 milliárd eurót) tesznek ki. A Klímatervben tervezett energiaátmeneti intézkedések (WAM) költsége 2030-ig kb. 1550 milliárd Ft (4,06 milliárd euró).

„Ha a Párizsi Megállapodásnak megfelelő szintre emeli a Kormány az éghajlatvédelmet a jelenlegi Klímatervhez képest, akkor négyszeresen jól jár. A Klímaterv június végéig még zajló felülvizsgálata nagyszerű alkalom az éghajlatvédelmi ambíció növelésére. Ez nem csak környezeti kérdés, vagy morális dilemma, hanem amint az új szakmai jelentés is mutatja, ötezermilliárd forintos gazdasági és társadalmi hasznot is hoz.” – mondta Marton Miklós, a Magyar Természetvédők Szövetsége éghajlatvédelem és energiaátmenet programfelelőse.

Forrás: Magyar Természetvédők Szövetsége

Advertisement

Zöldinfó

A megújuló energia kulcsa az energiatárolás – új beruházásokat adtak át

Országszerte 5 helyszínen telepítettek energiatárolókat.

Létrehozva:

|

Szerző:

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)

Az Energiabörze Power Kft. tobb mint 1,27 milliárd forint összértékű projekt keretében Almásfüzitőn 2 megawatt beépített teljesítményű és 2,4 megawattóra kapacitású, Cibakházán pedig 0,996 megawatt beépített teljesítményű és 2,371 megawattóra kapacitású lítiumos energiatárolót létesített – írja az alternativenergia.hu. A beruházáshoz a Helyreállítási és Ellenállóképességi Eszköz (HEE) támogatásával, az Európai Unió társfinanszírozásával több mint 217 millió forint vissza nem térítendő támogatást használtak föl. A beruházás célja, hogy jelentős mértékben hozzájáruljon az időjárásfüggő villamosenergia-termelő kapacitások hatékony integrálásához az országos villamosenergia-rendszerbe. A most lezárt projekt elősegíti a fenntartható energiatermelés növekedését, és hozzájárul a zöldenergia-alapú gazdaság fejlődéséhez. Az új energiaforrások integrálása lehetővé teszi, hogy a villamosenergia-rendszer egyre inkább az alacsony szén-dioxid-kibocsátású, megújuló energiaforrásokra épüljön, elősegítve ezzel Magyarország klímacéljainak elérését – írták közleményükben.

A vállalatcsoport másik tagja, a PLOOP Kft. több mint 3,1 milliárd forintért hozott létre lítium energiatárolókat. A szabadbattyáni 3,45 megawatt beépített teljesítménnyel és 7,588 megawattóra kapacitással, a lajosmizsei 4,743 megawatt beépített teljesítménnyel és 11,381 megawattóra kapacitással, a nyírmeggyesi 5,970 megawatt beépített teljesítménnyel és 15,176 megawattóra kapacitással épült. A Helyreállítási és Ellenállóképességi Eszköz (HEE) támogatásával, az Európai Unió társfinanszírozásával majdnem 685 millió forint vissza nem térítendő támogatást vehettek igénybe a projekt megvalósításához. A vállalati honlapon olvasható bemutató szerint a budapesti Energiabörze Kft. 2012-ben jött létre egy szabályozási központ létrehozása érdekében, majd saját erőművi portfólió kiépítését határozták el.

Advertisement
Tovább olvasom

Ezeket olvassák