Zöldinfó
Párizsi Megállapodásnak megfelelő hazai éghajlatvédelem 8,8%-os GDP-megtakarítást hozna 2030-ig
A 1,5 fokos globális átlaghőmérséklet-emelkedési küszöbön belül maradáshoz szükséges éghajlatvédelmi intézkedések mielőbbi bevezetése már 2030-ig EU-s és hazai szinten is jelentős bevételt jelentene, a költségeknél nagyobb járulékos haszonnal járna.
Ezt mutatta ki a Klíma Akcióhálózat (CAN Europe) most megjelent, „A Párizsi Megállapodás gazdasági mérlege” című szakmai jelentése, amelyben a Magyar Természetvédők Szövetsége közreműködött. A modellezés és számítás alapján Magyarországon a fosszilisenergia alapú energiarendszer átalakítása energiatakarékos, megújuló energia alapú klímasemleges rendszerré több mint 5280 milliárd forintot, közel négyszer több járulékos hasznot hozna, mint amennyibe a Kormány klímaterve kerül 2030-ig.
Magyarország az új szakmai jelentés szerint GDP-jének 8,8%-át takaríthatja meg 2030-ig és több mint 50 ezer új, tartós munkahelyet teremt, ha mielőbb növeli éghajlatvédelmi ambícióit és felgyorsítja az energiaátmenetet, dekarbonizációt, hogy elérje a vállalt (ún. 1,5°C-os) célt. Több és jobb intézkedésekre van szükség az energiatakarékosság, a megújulóenergia-alapú energiatermelésre váltás, az alulról szerveződő közösségi energia kezdeményezések, a közösségi közlekedés fejlesztése területén, továbbá a földhasználat és erdészet környezetkímélő reformja terén.
A jelentés kimutatta, hogy ambiciózusabb éghajlatvédelem esetén hazánkban az EU átlagnál jelentősebbek a társadalmi hasznok is, kiemelten az egészségügyben, ahol az EU-ban itthon a második legmagasabb a szálló pornak való kitettség miatti betegségek és halálesetek költsége a GDP arányában. A Párizsi Megállapodásnak megfelelő fejlődés esetén a magyar egészségügy 2030-ig több mint 720 milliárd forintot takaríthat meg, és a javuló levegőminőség évi 1604 lakos életét óvja meg.
A jelentés felhívja a figyelmet: ha a Kormány a felülvizsgálat alatt levő Nemzeti Energia- és Klímatervben frissen vállalt szakpolitikai forgatókönyv (WAM) erőfeszítéseit olyan szintre növelné, hogy azok megfeleljenek a Párizsi Megállapodás elvárásainak, akkor ezzel 2100-ig nettó 138 milliárd eurót spórolhatna meg. A járulékos hasznok a számítások alapján 2030-ig kb. 5282 milliárd forintot (13,9 milliárd eurót) tesznek ki. A Klímatervben tervezett energiaátmeneti intézkedések (WAM) költsége 2030-ig kb. 1550 milliárd Ft (4,06 milliárd euró).
„Ha a Párizsi Megállapodásnak megfelelő szintre emeli a Kormány az éghajlatvédelmet a jelenlegi Klímatervhez képest, akkor négyszeresen jól jár. A Klímaterv június végéig még zajló felülvizsgálata nagyszerű alkalom az éghajlatvédelmi ambíció növelésére. Ez nem csak környezeti kérdés, vagy morális dilemma, hanem amint az új szakmai jelentés is mutatja, ötezermilliárd forintos gazdasági és társadalmi hasznot is hoz.” – mondta Marton Miklós, a Magyar Természetvédők Szövetsége éghajlatvédelem és energiaátmenet programfelelőse.
Forrás: Magyar Természetvédők Szövetsége
Zöldinfó
Természetalapú fejlesztés indul a szentesi Kurca mentén uniós forrásból
Felújítják a szentesi Kurca-part egy szakaszát.
Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet Önnek! Ingyenes kalkulálás itt (x)
Uniós támogatással felújítják a szentesi Kurca-part egy szakaszát, a beruházás kivitelezési szerződését csütörtökön írták alá – írja az alternativenergia.hu. A közlemény szerint a Kurca folyó városi szakaszának újjáélesztése két-két magyarországi és vajdasági település – Csongrád, Szentes, Kishegyes (Mali Iđoš) és Topolya (Bačka Topola) – együttműködésével indult uniós projekt keretében valósulhat meg, amely célja nyilvános terek zöldebbé tétele és természetalapú megoldások bevezetése az éghajlatváltozáshoz történő alkalmazkodás érdekében. A 1,716 millió euró (660,235 millió forint) uniós támogatást elnyerő projekt során Csongrádon a városi épületek zöldítésének mintaprojektjét valósítják meg a városi hőszigethatás-csökkentése érdekében: a Művelődési Központ és Városi Galéria jelenleg használaton kívüli udvarán zöld közösségi teret alakítanak ki.
Topolyán a városi zöld területek ökoszisztéma szolgáltatási kapacitásainak javítása és a biodiverzitás növelése érdekében egy “zöld oázist” hoznak létre az ember, a növény- és állatvilág számára egy leromlott városi parkból.
Kishegyesen a napenergia komplex felhasználásának mintaprojektjét valósítják meg. Napelemeket és a napkollektorokat szerelnek fel, valamint egy közösségi oktatási kertet alakítanak ki üvegházzal, zöld falakkal és a a komposztálás lehetőségeit bemutató demonstrációs eszközökkel. Szentesen a Kurca Open Hotel alatti szakaszát újítják meg. A beruházás kivitelezője a békéscsabai Bólem Építőipari Kft.
A folyóparton sétány épül közvilágítással, kettő esőbeállóval, több mint 50 méteren ülőfalat alakítanak ki, információs táblákat, egy okospadot és egy köztéri infokommunikációs pultot helyeznek ki. Több mint 1400 négyzetméteren megújul a zöldterület is, a gyepesítés mellett kilenc fát, cserjéket és évelőnövényeket telepítenek. A kivitelezés költsége nettó 113 millió forint, a pályázaton biztosított forráson felül az önkormányzat nettó 4 millió forinttal járul hozzá a fejlesztéshez.
-
Zöldinfó1 hét telt el a létrehozás ótaHó és szél okoz káoszt Erdélyben: közlekedési fennakadások és tömeges áramszünetek
-
Zöldinfó5 nap telt el a létrehozás ótaA kihűlés életveszélyes lehet: különösen védeni kell a kutyákat a téli hidegben
-
Zöldinfó7 nap telt el a létrehozás ótaA fagy miatt védelmet kapnak az eladósodott háztartások is
-
Zöldinfó6 nap telt el a létrehozás ótaAz extrém hideg miatt nő a fogyasztás, az E.ON óvatosságra inti az ügyfeleket
-
Zöld Közlekedés4 nap telt el a létrehozás ótaLassan fiatalodik a használtautó-kínálat, csökken a dízelek szerepe
