Zöldinfó
Párizsi Megállapodásnak megfelelő hazai éghajlatvédelem 8,8%-os GDP-megtakarítást hozna 2030-ig
A 1,5 fokos globális átlaghőmérséklet-emelkedési küszöbön belül maradáshoz szükséges éghajlatvédelmi intézkedések mielőbbi bevezetése már 2030-ig EU-s és hazai szinten is jelentős bevételt jelentene, a költségeknél nagyobb járulékos haszonnal járna.
Ezt mutatta ki a Klíma Akcióhálózat (CAN Europe) most megjelent, „A Párizsi Megállapodás gazdasági mérlege” című szakmai jelentése, amelyben a Magyar Természetvédők Szövetsége közreműködött. A modellezés és számítás alapján Magyarországon a fosszilisenergia alapú energiarendszer átalakítása energiatakarékos, megújuló energia alapú klímasemleges rendszerré több mint 5280 milliárd forintot, közel négyszer több járulékos hasznot hozna, mint amennyibe a Kormány klímaterve kerül 2030-ig.
Magyarország az új szakmai jelentés szerint GDP-jének 8,8%-át takaríthatja meg 2030-ig és több mint 50 ezer új, tartós munkahelyet teremt, ha mielőbb növeli éghajlatvédelmi ambícióit és felgyorsítja az energiaátmenetet, dekarbonizációt, hogy elérje a vállalt (ún. 1,5°C-os) célt. Több és jobb intézkedésekre van szükség az energiatakarékosság, a megújulóenergia-alapú energiatermelésre váltás, az alulról szerveződő közösségi energia kezdeményezések, a közösségi közlekedés fejlesztése területén, továbbá a földhasználat és erdészet környezetkímélő reformja terén.
A jelentés kimutatta, hogy ambiciózusabb éghajlatvédelem esetén hazánkban az EU átlagnál jelentősebbek a társadalmi hasznok is, kiemelten az egészségügyben, ahol az EU-ban itthon a második legmagasabb a szálló pornak való kitettség miatti betegségek és halálesetek költsége a GDP arányában. A Párizsi Megállapodásnak megfelelő fejlődés esetén a magyar egészségügy 2030-ig több mint 720 milliárd forintot takaríthat meg, és a javuló levegőminőség évi 1604 lakos életét óvja meg.
A jelentés felhívja a figyelmet: ha a Kormány a felülvizsgálat alatt levő Nemzeti Energia- és Klímatervben frissen vállalt szakpolitikai forgatókönyv (WAM) erőfeszítéseit olyan szintre növelné, hogy azok megfeleljenek a Párizsi Megállapodás elvárásainak, akkor ezzel 2100-ig nettó 138 milliárd eurót spórolhatna meg. A járulékos hasznok a számítások alapján 2030-ig kb. 5282 milliárd forintot (13,9 milliárd eurót) tesznek ki. A Klímatervben tervezett energiaátmeneti intézkedések (WAM) költsége 2030-ig kb. 1550 milliárd Ft (4,06 milliárd euró).
„Ha a Párizsi Megállapodásnak megfelelő szintre emeli a Kormány az éghajlatvédelmet a jelenlegi Klímatervhez képest, akkor négyszeresen jól jár. A Klímaterv június végéig még zajló felülvizsgálata nagyszerű alkalom az éghajlatvédelmi ambíció növelésére. Ez nem csak környezeti kérdés, vagy morális dilemma, hanem amint az új szakmai jelentés is mutatja, ötezermilliárd forintos gazdasági és társadalmi hasznot is hoz.” – mondta Marton Miklós, a Magyar Természetvédők Szövetsége éghajlatvédelem és energiaátmenet programfelelőse.
Forrás: Magyar Természetvédők Szövetsége
Zöldinfó
Egyre nagyobb fenyegetést jelentenek az erdőtüzek Európában
Magyarország csatlakozott az erdők védelmét célzó európai kezdeményezéshez.
Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)
Magyarország csatlakozott az erdők védelmét célzó európai kezdeményezéshez – közölte az Élő Környezetért Felelős Minisztérium (ÉKFM) az MTI-vel. Kiemelték, az erdők védelme és fenntartható hasznosítása olyan közös ügy, amely országhatárokon átnyúló kezdeményezéseket és összehangolt szakpolitikai fellépést igényel, ezért Magyarország csatlakozott a Stockholmi Miniszteri Nyilatkozathoz, amelyet a FOREST EUROPE 10. Miniszteri Konferenciáján írtak alá az európai államok képviselői júniusban – írja az alternativenergia.hu.
Hozzátették, az európai erdőpolitikai együttműködés legmagasabb szintű fóruma lehetőséget biztosít az európai országok számára az erdőkkel kapcsolatos stratégiai kérdések megvitatására, a közös kihívások értékelésére és a jövőbeli együttműködés irányainak meghatározására. A dokumentum aláírásával Magyarország is megerősítette elkötelezettségét a fenntartható erdőgazdálkodás, az erdők ellenálló képességének növelése mellett. Magyarország meggyőződése, hogy az éghajlatváltozás, az erdőtüzek, és más globális kihívások csak nemzetközi együttműködéssel kezelhetők eredményesen – írták a közleményben.
Kifejtették, a hazai erdőgazdálkodás jövőjét meghatározza és segíti az az európai összefogás, amely a tudományos eredmények beépítését támogatja a döntéshozatalba, segíti a partnerségi innovációt, valamint a digitális technológiák alkalmazását. Az éghajlatváltozás következtében az erdőtüzek már nem kizárólag a mediterrán térséget érintik, hanem Közép- és Észak-Európában is egyre nagyobb fenyegetést jelentenek. Ezért meghatározó volt Spanyolország, Portugália és Törökország képviselőivel való együttműködés kialakítása, itt bemutatták azokat a megelőző intézkedéseket és monitoring rendszereket, amelyek hozzájárulhatnak az erdőtűz kockázatok mérsékléséhez.
-
Zöld Közlekedés4 nap telt el a létrehozás ótaOlcsóbb lenne villanyautóval járni, mégis a hibrideket választják a magyarok
-
Zöldinfó5 nap telt el a létrehozás ótaMiközben tisztul a Tisza, egyre nagyobb gondot jelent a vízhiány
-
Zöld Közlekedés6 nap telt el a létrehozás ótaRekordkülönbség alakult ki az elektromos és hibrid használt autók ára között
-
Zöldinfó6 nap telt el a létrehozás ótaMegvizsgálják, mennyit fogyasztanak valójában az airfryerek
-
Zöldinfó4 nap telt el a létrehozás ótaA Tisza-tó újra fellélegezhet: rekordot hozott az idei PET Kupa
