Zöldinfó

Párizsi Megállapodásnak megfelelő hazai éghajlatvédelem 8,8%-os GDP-megtakarítást hozna 2030-ig

A 1,5 fokos globális átlaghőmérséklet-emelkedési küszöbön belül maradáshoz szükséges éghajlatvédelmi intézkedések mielőbbi bevezetése már 2030-ig EU-s és hazai szinten is jelentős bevételt jelentene, a költségeknél nagyobb járulékos haszonnal járna.

Létrehozva:

3 év telt el a létrehozás óta

2024-01-27

Szerző:

Vanessza

Ezt mutatta ki a Klíma Akcióhálózat (CAN Europe) most megjelent, „A Párizsi Megállapodás gazdasági mérlege” című szakmai jelentése, amelyben a Magyar Természetvédők Szövetsége közreműködött. A modellezés és számítás alapján Magyarországon a fosszilisenergia alapú energiarendszer átalakítása energiatakarékos, megújuló energia alapú klímasemleges rendszerré több mint 5280 milliárd forintot, közel négyszer több járulékos hasznot hozna, mint amennyibe a Kormány klímaterve kerül 2030-ig.

Magyarország az új szakmai jelentés szerint GDP-jének 8,8%-át takaríthatja meg 2030-ig és több mint 50 ezer új, tartós munkahelyet teremt, ha mielőbb növeli éghajlatvédelmi ambícióit és felgyorsítja az energiaátmenetet, dekarbonizációt, hogy elérje a vállalt (ún. 1,5°C-os) célt. Több és jobb intézkedésekre van szükség az energiatakarékosság, a megújulóenergia-alapú energiatermelésre váltás, az alulról szerveződő közösségi energia kezdeményezések, a közösségi közlekedés fejlesztése területén, továbbá a földhasználat és erdészet környezetkímélő reformja terén.

A jelentés kimutatta, hogy ambiciózusabb éghajlatvédelem esetén hazánkban az EU átlagnál jelentősebbek a társadalmi hasznok is, kiemelten az egészségügyben, ahol az EU-ban itthon a második legmagasabb a szálló pornak való kitettség miatti betegségek és halálesetek költsége a GDP arányában. A Párizsi Megállapodásnak megfelelő fejlődés esetén a magyar egészségügy 2030-ig több mint 720 milliárd forintot takaríthat meg, és a javuló levegőminőség évi 1604 lakos életét óvja meg.

A jelentés felhívja a figyelmet: ha a Kormány a felülvizsgálat alatt levő Nemzeti Energia- és Klímatervben frissen vállalt szakpolitikai forgatókönyv (WAM) erőfeszítéseit olyan szintre növelné, hogy azok megfeleljenek a Párizsi Megállapodás elvárásainak, akkor ezzel 2100-ig nettó 138 milliárd eurót spórolhatna meg. A járulékos hasznok a számítások alapján 2030-ig kb. 5282 milliárd forintot (13,9 milliárd eurót) tesznek ki. A Klímatervben tervezett energiaátmeneti intézkedések (WAM) költsége 2030-ig kb. 1550 milliárd Ft (4,06 milliárd euró).

„Ha a Párizsi Megállapodásnak megfelelő szintre emeli a Kormány az éghajlatvédelmet a jelenlegi Klímatervhez képest, akkor négyszeresen jól jár. A Klímaterv június végéig még zajló felülvizsgálata nagyszerű alkalom az éghajlatvédelmi ambíció növelésére. Ez nem csak környezeti kérdés, vagy morális dilemma, hanem amint az új szakmai jelentés is mutatja, ötezermilliárd forintos gazdasági és társadalmi hasznot is hoz.” – mondta Marton Miklós, a Magyar Természetvédők Szövetsége éghajlatvédelem és energiaátmenet programfelelőse.

Forrás: Magyar Természetvédők Szövetsége

Kapcsolódó tartalom:éghajlatváltozás energia klímasemlegesség klímavédelem környezetvédelem

Zöldinfó

Kína új csatornája évente csökkentheti a szállítási költségeket

Új hajózási útvonal köti össze Kína délnyugati részét a tengerrel.

Létrehozva:

45 perc telt el a létrehozás óta

2026-09-22

Szerző:

Vanessza

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)

Megnyitották Kína délnyugati részén a Pinglu-csatornát, amely közvetlenebb vízi összeköttetést teremt a térség és a tenger között, és rövidebb útvonalat biztosít az áruszállítás számára a délkelet-ázsiai piacok felé – írja az alternativenergia.hu. A 134,2 kilométer hosszú csatorna a Kuanghszi-Csuang Autonóm Terület székhelyétől, Nanningtől vezet a Pejpu-öbölig. A 72,7 milliárd jüanból (mintegy 3,4 ezer milliárd forintból) megépült létesítmény a Kínát Délkelet-Ázsiával és más nemzetközi piacokkal összekötő új nemzetközi szárazföldi-tengeri kereskedelmi folyosó része. A csatorna a legfeljebb 5000 tonnás hajók számára hajózható, és több mint 560 kilométerrel rövidíti le a délnyugat-kínai térségek és a tenger közötti vízi szállítás útvonalát a Kuangtung tartomány kikötőin át vezető korábbi útvonalakhoz képest. A kínai állami hírügynökség szerint a beruházás várhatóan 18-30 százalékkal csökkenti a logisztikai költségeket, és évente több mint 5 milliárd jüan szállítási költséget takaríthat meg.

A jelentés szerint a beruházás több mint négy év alatt készült el. A munkálatok jelentős részében meglévő vízi utakat szélesítettek, mélyítettek és egyenesítettek ki, míg egy rövidebb szakaszt hegyvidéki terepen kellett újonnan kialakítani. A csatorna mentén három, egyenként két hajózsilippel ellátott hajózási csomópontot építettek ki a 65 méteres szintkülönbség leküzdésére. Kiemelték, hogy a beruházás során környezetvédelmi szempontokat is figyelembe vettek: a kitermelt mintegy 315 millió köbméternyi föld és kőzet több mint 98 százalékát újra felhasználták. A csatorna egy több mint 480 méter hosszú hallépcsőt, valamint a szárazföldi állatok számára kialakított átjárót is magában foglal.

A csatorna különösen a kínai délnyugati tartományok számára lehet jelentős, amelyek az ország keleti partvidékénél kevésbé fejlettek, és az exportáruk tengeri kikötőkbe juttatása korábban magasabb költségekkel járt. A térségből többek között szenet, érceket, gabonát, az újenergia-iparhoz szükséges anyagokat és autóipari alkatrészeket szállíthatnak az új útvonalon. Kína legnagyobb kereskedelmi partnere az ASEAN, vagyis a Délkelet-ázsiai Nemzetek Szövetsége. A két fél közötti kereskedelem tavaly először haladta meg az ezermilliárd dollárt, 2026 első hét hónapjában pedig 744,41 milliárd dollárt tett ki, ami 24,7 százalékos növekedés az előző év azonos időszakához képest.

Tovább olvasom