Zöldinfó
Párizsi Megállapodásnak megfelelő hazai éghajlatvédelem 8,8%-os GDP-megtakarítást hozna 2030-ig
A 1,5 fokos globális átlaghőmérséklet-emelkedési küszöbön belül maradáshoz szükséges éghajlatvédelmi intézkedések mielőbbi bevezetése már 2030-ig EU-s és hazai szinten is jelentős bevételt jelentene, a költségeknél nagyobb járulékos haszonnal járna.
Ezt mutatta ki a Klíma Akcióhálózat (CAN Europe) most megjelent, „A Párizsi Megállapodás gazdasági mérlege” című szakmai jelentése, amelyben a Magyar Természetvédők Szövetsége közreműködött. A modellezés és számítás alapján Magyarországon a fosszilisenergia alapú energiarendszer átalakítása energiatakarékos, megújuló energia alapú klímasemleges rendszerré több mint 5280 milliárd forintot, közel négyszer több járulékos hasznot hozna, mint amennyibe a Kormány klímaterve kerül 2030-ig.
Magyarország az új szakmai jelentés szerint GDP-jének 8,8%-át takaríthatja meg 2030-ig és több mint 50 ezer új, tartós munkahelyet teremt, ha mielőbb növeli éghajlatvédelmi ambícióit és felgyorsítja az energiaátmenetet, dekarbonizációt, hogy elérje a vállalt (ún. 1,5°C-os) célt. Több és jobb intézkedésekre van szükség az energiatakarékosság, a megújulóenergia-alapú energiatermelésre váltás, az alulról szerveződő közösségi energia kezdeményezések, a közösségi közlekedés fejlesztése területén, továbbá a földhasználat és erdészet környezetkímélő reformja terén.
A jelentés kimutatta, hogy ambiciózusabb éghajlatvédelem esetén hazánkban az EU átlagnál jelentősebbek a társadalmi hasznok is, kiemelten az egészségügyben, ahol az EU-ban itthon a második legmagasabb a szálló pornak való kitettség miatti betegségek és halálesetek költsége a GDP arányában. A Párizsi Megállapodásnak megfelelő fejlődés esetén a magyar egészségügy 2030-ig több mint 720 milliárd forintot takaríthat meg, és a javuló levegőminőség évi 1604 lakos életét óvja meg.
A jelentés felhívja a figyelmet: ha a Kormány a felülvizsgálat alatt levő Nemzeti Energia- és Klímatervben frissen vállalt szakpolitikai forgatókönyv (WAM) erőfeszítéseit olyan szintre növelné, hogy azok megfeleljenek a Párizsi Megállapodás elvárásainak, akkor ezzel 2100-ig nettó 138 milliárd eurót spórolhatna meg. A járulékos hasznok a számítások alapján 2030-ig kb. 5282 milliárd forintot (13,9 milliárd eurót) tesznek ki. A Klímatervben tervezett energiaátmeneti intézkedések (WAM) költsége 2030-ig kb. 1550 milliárd Ft (4,06 milliárd euró).
„Ha a Párizsi Megállapodásnak megfelelő szintre emeli a Kormány az éghajlatvédelmet a jelenlegi Klímatervhez képest, akkor négyszeresen jól jár. A Klímaterv június végéig még zajló felülvizsgálata nagyszerű alkalom az éghajlatvédelmi ambíció növelésére. Ez nem csak környezeti kérdés, vagy morális dilemma, hanem amint az új szakmai jelentés is mutatja, ötezermilliárd forintos gazdasági és társadalmi hasznot is hoz.” – mondta Marton Miklós, a Magyar Természetvédők Szövetsége éghajlatvédelem és energiaátmenet programfelelőse.
Forrás: Magyar Természetvédők Szövetsége
Zöldinfó
Olajszivárgás Oroszlányban: ideiglenes tiltás lépett életbe egyes technológiákra
Megtiltották egyes hulladékok beszállítását a Vértesi Környezetgazdálkodási Kft. oroszlányi telephelyére.
Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)
A Komárom-Esztergom Vármegyei Kormányhivatal üzemi baleset miatt ideiglenesen megtiltotta egyes technológiák folytatását és a technológiához kapcsolódó hulladékok telephelyre történő beszállítását és átvételét a Mészáros Csoporthoz tartozó Vértesi Környezetgazdálkodási Kft. oroszlányi telephelyére – közölte a vállalatcsoport kommunikációs igazgatósága az MTI-vel. Az alternativenergia.hu tájékoztatása szerint 2026. április 19-én a telephelyen 2 köbméter olajtermék folyt ki az olajüzem tartályparkjának felszínére. Az eseményt haladéktalanul bejelentették a hatóságoknak, és megkezdték a kárelhárítást. A Komárom-Esztergom Vármegyei Kormányhivatal meghatározott feltételek teljesítéséig megtiltotta a kifolyt olajtermék gyártására alkalmazott R9a technológia folytatását, valamint a technológiához kapcsolódó hulladékok telephelyre történő beszállítását és átvételét.
A kormányhivatal kötelezte a céget a felszín alatti tartályok megfelelőségének vizsgálatára, a rendkívüli eseménnyel érintett terület szennyeződésmentességének igazolására, valamint további műszaki biztonsági pontok beépíthetőségének vizsgálatára és a meglévő munkautasítások felülvizsgálatára. A társaság kiemelte, hogy a kormányhivatal ideiglenes intézkedése a vállalat környezetvédelmi engedélyének érvényességét nem érinti. Tájékoztattak arról is, hogy a Vértesi Környezetgazdálkodási Kft. az oroszlányi telephelyhez kapcsolódó monitoringterületen a talajvíz szennyeződésére utaló jeleket észlelt, amelyről bejelentést tett a hatóságnak.
A Komárom-Esztergom Vármegyei Kormányhivatal ezt követően további tényfeltárást és monitoringot írt elő, amelyben a társaság együttműködik, és folytatja a szükséges környezetvédelmi feladatokat. A határozatban szereplő népegészségügyi szakhatósági állásfoglalás szerint az üggyel kapcsolatban közegészségügyi, illetve járványügyi kockázat nem merül fel – írta közleményében a Mészáros Csoport kommunikációs igazgatósága.
-
Zöldinfó1 hét telt el a létrehozás ótaDrámai fordulat: már a cukrot és a krumplit sem tudjuk megtermelni
-
Zöldinfó2 nap telt el a létrehozás ótaEgy év alatt rendet tesznek: nagyszabású hulladékfelszámolás indul
-
Zöldinfó6 nap telt el a létrehozás ótaHóvihar és káosz: áram nélkül maradt régiók, késik a mezőgazdasági szezon
-
Zöldinfó1 hét telt el a létrehozás ótaHárom hónap után fordulat: helyreállt az olajszállítás a Barátság vezetéken
-
Zöldinfó5 nap telt el a létrehozás ótaTiltakozás a Balatonnál: civil szervezetek a privatizáció ellen
