Zöldinfó
Párizsi Megállapodásnak megfelelő hazai éghajlatvédelem 8,8%-os GDP-megtakarítást hozna 2030-ig
A 1,5 fokos globális átlaghőmérséklet-emelkedési küszöbön belül maradáshoz szükséges éghajlatvédelmi intézkedések mielőbbi bevezetése már 2030-ig EU-s és hazai szinten is jelentős bevételt jelentene, a költségeknél nagyobb járulékos haszonnal járna.
Ezt mutatta ki a Klíma Akcióhálózat (CAN Europe) most megjelent, „A Párizsi Megállapodás gazdasági mérlege” című szakmai jelentése, amelyben a Magyar Természetvédők Szövetsége közreműködött. A modellezés és számítás alapján Magyarországon a fosszilisenergia alapú energiarendszer átalakítása energiatakarékos, megújuló energia alapú klímasemleges rendszerré több mint 5280 milliárd forintot, közel négyszer több járulékos hasznot hozna, mint amennyibe a Kormány klímaterve kerül 2030-ig.
Magyarország az új szakmai jelentés szerint GDP-jének 8,8%-át takaríthatja meg 2030-ig és több mint 50 ezer új, tartós munkahelyet teremt, ha mielőbb növeli éghajlatvédelmi ambícióit és felgyorsítja az energiaátmenetet, dekarbonizációt, hogy elérje a vállalt (ún. 1,5°C-os) célt. Több és jobb intézkedésekre van szükség az energiatakarékosság, a megújulóenergia-alapú energiatermelésre váltás, az alulról szerveződő közösségi energia kezdeményezések, a közösségi közlekedés fejlesztése területén, továbbá a földhasználat és erdészet környezetkímélő reformja terén.
A jelentés kimutatta, hogy ambiciózusabb éghajlatvédelem esetén hazánkban az EU átlagnál jelentősebbek a társadalmi hasznok is, kiemelten az egészségügyben, ahol az EU-ban itthon a második legmagasabb a szálló pornak való kitettség miatti betegségek és halálesetek költsége a GDP arányában. A Párizsi Megállapodásnak megfelelő fejlődés esetén a magyar egészségügy 2030-ig több mint 720 milliárd forintot takaríthat meg, és a javuló levegőminőség évi 1604 lakos életét óvja meg.
A jelentés felhívja a figyelmet: ha a Kormány a felülvizsgálat alatt levő Nemzeti Energia- és Klímatervben frissen vállalt szakpolitikai forgatókönyv (WAM) erőfeszítéseit olyan szintre növelné, hogy azok megfeleljenek a Párizsi Megállapodás elvárásainak, akkor ezzel 2100-ig nettó 138 milliárd eurót spórolhatna meg. A járulékos hasznok a számítások alapján 2030-ig kb. 5282 milliárd forintot (13,9 milliárd eurót) tesznek ki. A Klímatervben tervezett energiaátmeneti intézkedések (WAM) költsége 2030-ig kb. 1550 milliárd Ft (4,06 milliárd euró).
„Ha a Párizsi Megállapodásnak megfelelő szintre emeli a Kormány az éghajlatvédelmet a jelenlegi Klímatervhez képest, akkor négyszeresen jól jár. A Klímaterv június végéig még zajló felülvizsgálata nagyszerű alkalom az éghajlatvédelmi ambíció növelésére. Ez nem csak környezeti kérdés, vagy morális dilemma, hanem amint az új szakmai jelentés is mutatja, ötezermilliárd forintos gazdasági és társadalmi hasznot is hoz.” – mondta Marton Miklós, a Magyar Természetvédők Szövetsége éghajlatvédelem és energiaátmenet programfelelőse.
Forrás: Magyar Természetvédők Szövetsége
Zöldinfó
Miközben tisztul a Tisza, egyre nagyobb gondot jelent a vízhiány
A vizeinket nem elég szabályozni, azokkal gazdálkodnunk kell.
Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)
A felszíni vizek ma nehéz helyzetben vannak Magyarországon és ez igaz a felszín alattiakra is, ezért a vizeinket nem elég szabályozni, azokkal gazdálkodnunk kell, és ebben mindenkinek éreznie kell a saját felelősségét – jelentette ki az élő környezetért felelős miniszter a VII. Tisza-tavi PET Kupa megnyitóján, Tiszafüreden. Gajdos László az esemény helyszínét méltatva arról beszélt: nagyon kevés helyen látható olyan csoda, melyet Magyarországon a Tisza-tó képvisel – írja az alternativenergia.hu. Ráadásul rendkívül lelkes emberek élnek a tó körül, akik igyekeznek tenni valamit ezért a természeti kincsért – fűzte hozzá.
Jelezte: hasonlóan lelkes emberek éltetik a PET Kupa Egyesületet is, melynek tagjai és önkéntesei “mások szemetét szedik össze mindannyiunk érdekében, átérezve, hogy a folyóink védelme elsődleges és ezért mindenkinek tennie kell”. Jó ötlet, hogy mindezt meg lehet oldani játékos formában, ugyanakkor egyre nagyobb gond, hogy most már a szeméttel együtt a folyón egyre kevesebb víz érkezik – hívta fel a figyelmet a miniszter. “Ez ellen tenni kell majd valamit, mert érthető, hogy mindenki megfogja a vizet, de azt tudomásul kell venni, hogy Magyarországnak is szüksége van akár a Duna, akár a Tisza által termelt vízhozamra” – húzta alá.
Ezzel együtt jó hír, hogy a Tisza-tó jó állapotban és kiváló szakemberek kezében van, akik igyekeznek minden cseppnyi vizet megőrizni – mondta. Ez azért fontos, mert valószínűleg nem lesz könnyű az idei nyár sem: bár a turizmust a napos, meleg idő inkább pozitívan érinti, ám az aszály nem tesz jót a mezőgazdaságnak és az ökológián keresztül nekünk sem – fejtette ki Gajdos László.
Minderre fel kell készülni és a szakma, valamint a kormány igyekszik is felkészülni – mondta, utóbbi kapcsán megjegyezve, hogy tárcája új, hiszen 16 éve nem volt környezetvédelemmel és természetvédelemmel foglalkozó minisztérium Magyarországon. A Tisza-kormánynak fontos vállalása volt, hogy ennek teret enged – emlékeztetett. Szavai szerint nagyon fontos az élővilág, a természet és az ökológia védelme, mint ahogy az az egyensúly is, melyet szeretnének visszaállítani. Sok helyen az ipari lobbi irányába teljesen elbillent a mérleg, nem szeretnék ezt a másik oldalra átbillenteni, de azt igen, hogy középen álljon – jelentette ki.
Hozzátette: nagyon fontos az országnak az ipari termelés, ám ugyanennyire fontos az is, hogy ez ne folyóink, tavaink élővilágának és ezzel az élhető turizmusnak a tönkretétele, valamint az emberek félelme és egészségkárosodása árán történjen. A PET Kupa kezdeményezés kapcsán Gajdos László kitért arra is, hogy mára “ellepte a világot a mikroműanyag”, lassan nincs olyan élőlény, melyből ne lehetne kimutatni annak jelenlétét. Ezért úgy tudunk vigyázni magunkra és egymásra, ha mindent megteszünk a hulladékok összegyűjtéséért és újrahasznosításáért – hangsúlyozta.
Lovas Attila, a Közép-Tisza-vidéki Vízügyi Igazgatóság igazgatója köszöntőjében kiemelte: a PET Kupák résztvevőinek munkája mára szemmel látható. Míg 2017-ig a kiskörei vízlépcsőnél feltorlódott uszadék 15-17 százalékát tette ki a kommunális hulladék, addig napjainkra ez az arány nem éri el az 5 százalékot – közölte hozzátéve, hogy ez felcsillantja annak reményét, hogy egyszer talán valóban el lehet jutni a folyó teljes megtisztításáig. Az eseményen elhangzott: az idei Tisza-tavi PET Kupához 22 csapatban mintegy 360 önkéntes csatlakozott, mely a kezdeményezés teljes történetét figyelembe véve is részvételi rekordnak számít.
-
Zöldinfó1 hét telt el a létrehozás ótaBeton alá kerülnek a legjobb termőtalajok
-
Zöldinfó1 nap telt el a létrehozás ótaMegvizsgálják, mennyit fogyasztanak valójában az airfryerek
-
Zöld Közlekedés1 nap telt el a létrehozás ótaRekordkülönbség alakult ki az elektromos és hibrid használt autók ára között
-
Zöld Közlekedés5 nap telt el a létrehozás ótaGyorsított eljárással jöhetnek az elektromos rollerekre vonatkozó új szabályok
-
Zöldinfó5 óra telt el a létrehozás ótaMiközben tisztul a Tisza, egyre nagyobb gondot jelent a vízhiány
