Zöldinfó
Párizsi Megállapodásnak megfelelő hazai éghajlatvédelem 8,8%-os GDP-megtakarítást hozna 2030-ig
A 1,5 fokos globális átlaghőmérséklet-emelkedési küszöbön belül maradáshoz szükséges éghajlatvédelmi intézkedések mielőbbi bevezetése már 2030-ig EU-s és hazai szinten is jelentős bevételt jelentene, a költségeknél nagyobb járulékos haszonnal járna.
Ezt mutatta ki a Klíma Akcióhálózat (CAN Europe) most megjelent, „A Párizsi Megállapodás gazdasági mérlege” című szakmai jelentése, amelyben a Magyar Természetvédők Szövetsége közreműködött. A modellezés és számítás alapján Magyarországon a fosszilisenergia alapú energiarendszer átalakítása energiatakarékos, megújuló energia alapú klímasemleges rendszerré több mint 5280 milliárd forintot, közel négyszer több járulékos hasznot hozna, mint amennyibe a Kormány klímaterve kerül 2030-ig.
Magyarország az új szakmai jelentés szerint GDP-jének 8,8%-át takaríthatja meg 2030-ig és több mint 50 ezer új, tartós munkahelyet teremt, ha mielőbb növeli éghajlatvédelmi ambícióit és felgyorsítja az energiaátmenetet, dekarbonizációt, hogy elérje a vállalt (ún. 1,5°C-os) célt. Több és jobb intézkedésekre van szükség az energiatakarékosság, a megújulóenergia-alapú energiatermelésre váltás, az alulról szerveződő közösségi energia kezdeményezések, a közösségi közlekedés fejlesztése területén, továbbá a földhasználat és erdészet környezetkímélő reformja terén.
A jelentés kimutatta, hogy ambiciózusabb éghajlatvédelem esetén hazánkban az EU átlagnál jelentősebbek a társadalmi hasznok is, kiemelten az egészségügyben, ahol az EU-ban itthon a második legmagasabb a szálló pornak való kitettség miatti betegségek és halálesetek költsége a GDP arányában. A Párizsi Megállapodásnak megfelelő fejlődés esetén a magyar egészségügy 2030-ig több mint 720 milliárd forintot takaríthat meg, és a javuló levegőminőség évi 1604 lakos életét óvja meg.
A jelentés felhívja a figyelmet: ha a Kormány a felülvizsgálat alatt levő Nemzeti Energia- és Klímatervben frissen vállalt szakpolitikai forgatókönyv (WAM) erőfeszítéseit olyan szintre növelné, hogy azok megfeleljenek a Párizsi Megállapodás elvárásainak, akkor ezzel 2100-ig nettó 138 milliárd eurót spórolhatna meg. A járulékos hasznok a számítások alapján 2030-ig kb. 5282 milliárd forintot (13,9 milliárd eurót) tesznek ki. A Klímatervben tervezett energiaátmeneti intézkedések (WAM) költsége 2030-ig kb. 1550 milliárd Ft (4,06 milliárd euró).
„Ha a Párizsi Megállapodásnak megfelelő szintre emeli a Kormány az éghajlatvédelmet a jelenlegi Klímatervhez képest, akkor négyszeresen jól jár. A Klímaterv június végéig még zajló felülvizsgálata nagyszerű alkalom az éghajlatvédelmi ambíció növelésére. Ez nem csak környezeti kérdés, vagy morális dilemma, hanem amint az új szakmai jelentés is mutatja, ötezermilliárd forintos gazdasági és társadalmi hasznot is hoz.” – mondta Marton Miklós, a Magyar Természetvédők Szövetsége éghajlatvédelem és energiaátmenet programfelelőse.
Forrás: Magyar Természetvédők Szövetsége
Zöldinfó
Tudomány és természetfotózás találkozik az akadémia jubileumi eseményein
Megkezdődött a biológiai tudományok osztályának ünnepi hónapja az MTA-n.
Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)
A Magyar Tudományos Akadémia (MTA) alapításának 200. évfordulója alkalmából rendezett programsorozat részeként megnyílt a Biológiai Tudományok Osztályának ünnepi hónapja – írja az alternativenergia.hu. Az április végéig tartó rendezvényeken szakmai tanácskozásokkal, valamint a szélesebb közönségnek szóló programokkal várják az érdeklődőket. Az MTA VIII. Biológiai Tudományok Osztályának rendezvénysorozata a biológiai kutatás sokszínűségét és nemzetközi beágyazottságát mutatja be változatos tudományos és ismeretterjesztő programokon keresztül. A rendezvények központi helyszíne az MTA Székháza – tájékoztatta az MTA az MTI-t.
Közleményük szerint a szerdai nyitórendezvényen tartott tudományos konferencián neves hazai és külföldi szaktekintélyek adtak elő. Sabeeha Merchant, a Kaliforniai Egyetem (Berkeley) professzora az algák fotoszintetikus anyagcseréjéről, Buzsáki György agykutató, biológus (New York-i Egyetem) az emléknyomok rögzüléséről, Kondorosi Éva (HUN-REN Szegedi Biológiai Kutatóközpont) pedig a növénytudomány fenntarthatósági szerepéről tartott referátumot. Pardi Norbert biokémikus, a Pennsylvaniai Egyetem professzora az mRNS-vakcinák legújabb fejlesztéseit ismertette, míg a tanácskozást Szathmáry Eörs evolúcióbiológus (Eötvös Loránd Tudományegyetem; HUN-REN Ökológiai Kutatóközpont Evolúciótudományi Intézet) előadása zárta.
A szakmai programot követően adták át a “Natura Mirabilis” természetfotó-pályázat elismeréseit. A naturArt szakmai támogatásával megvalósult pályázat fődíját Palcsek István Egyenletes eloszlás című alkotása nyerte el. A díjnyertes képekből összeállított tárlat június végéig tekinthető meg az MTA székházának aulájában és harmadik emeletén. Az ünnepi hónap során április végéig számos további szimpóziumot rendeznek, többek között a neurobiológia, a jövőkutatás, az őssejt- és tumorsejtkutatás, a mesterséges intelligencia és az immunológia témakörében. Április 29-én Szentágothai János korábbi akadémiai elnök tiszteletére rendeznek emlékülést, a hónapot pedig a Kondorosi Ádám emlékére szervezett nemzetközi szimpózium zárja április 30-án.
A programok látogatása előzetes regisztrációhoz kötött. További információ az áprilisi programokról az MTA honlapján olvasható.
-
Zöld Energia1 hét telt el a létrehozás ótaEnergiafordulat Magyarországon: egyre több napelem mellé jönnek a tárolók
-
Zöldinfó1 hét telt el a létrehozás ótaForradalmi magyar szigetelőanyag: környezetbarát és tartós megoldás szalmából
-
Zöldinfó1 hét telt el a létrehozás ótaTöbb mint kétmillió hektár sorsa a tét: így védenék meg a magyar erdőket
-
Zöldinfó1 hét telt el a létrehozás ótaPrága a legdrágább: nagy különbségek az üzemanyagárakban országon belül
-
Zöld Közlekedés1 hét telt el a létrehozás ótaÚj irány: klímabarát közlekedést követelnek az európaiak
