Kapcsolatfelvétel

Zöldinfó

Párizsi Megállapodásnak megfelelő hazai éghajlatvédelem 8,8%-os GDP-megtakarítást hozna 2030-ig

A 1,5 fokos globális átlaghőmérséklet-emelkedési küszöbön belül maradáshoz szükséges éghajlatvédelmi intézkedések mielőbbi bevezetése már 2030-ig EU-s és hazai szinten is jelentős bevételt jelentene, a költségeknél nagyobb járulékos haszonnal járna.

Létrehozva:

|

Ezt mutatta ki a Klíma Akcióhálózat (CAN Europe) most megjelent, „A Párizsi Megállapodás gazdasági mérlege” című szakmai jelentése, amelyben a Magyar Természetvédők Szövetsége  közreműködött. A modellezés és számítás alapján Magyarországon a fosszilisenergia alapú energiarendszer átalakítása energiatakarékos, megújuló energia alapú klímasemleges rendszerré több mint 5280 milliárd forintot, közel négyszer több járulékos hasznot hozna, mint amennyibe a Kormány klímaterve kerül 2030-ig.

Magyarország az új szakmai jelentés szerint GDP-jének 8,8%-át takaríthatja meg 2030-ig és több mint 50 ezer új, tartós munkahelyet teremt, ha mielőbb növeli éghajlatvédelmi ambícióit és felgyorsítja az energiaátmenetet, dekarbonizációt, hogy elérje a vállalt (ún. 1,5°C-os) célt. Több és jobb intézkedésekre van szükség az energiatakarékosság, a megújulóenergia-alapú energiatermelésre váltás, az alulról szerveződő közösségi energia kezdeményezések, a közösségi közlekedés fejlesztése területén, továbbá a földhasználat és erdészet környezetkímélő reformja terén.

A jelentés kimutatta, hogy ambiciózusabb éghajlatvédelem esetén hazánkban az EU átlagnál jelentősebbek a társadalmi hasznok is, kiemelten az egészségügyben, ahol az EU-ban itthon a második legmagasabb a szálló pornak való kitettség miatti betegségek és halálesetek költsége a GDP arányában. A Párizsi Megállapodásnak megfelelő fejlődés esetén a magyar egészségügy 2030-ig több mint 720 milliárd forintot takaríthat meg, és a javuló levegőminőség évi 1604 lakos életét óvja meg.

Advertisement

A jelentés felhívja a figyelmet: ha a Kormány a felülvizsgálat alatt levő Nemzeti Energia- és Klímatervben frissen vállalt szakpolitikai forgatókönyv (WAM) erőfeszítéseit olyan szintre növelné, hogy azok megfeleljenek a Párizsi Megállapodás elvárásainak, akkor ezzel 2100-ig nettó 138 milliárd eurót spórolhatna meg. A járulékos hasznok a számítások alapján 2030-ig kb. 5282 milliárd forintot (13,9 milliárd eurót) tesznek ki. A Klímatervben tervezett energiaátmeneti intézkedések (WAM) költsége 2030-ig kb. 1550 milliárd Ft (4,06 milliárd euró).

„Ha a Párizsi Megállapodásnak megfelelő szintre emeli a Kormány az éghajlatvédelmet a jelenlegi Klímatervhez képest, akkor négyszeresen jól jár. A Klímaterv június végéig még zajló felülvizsgálata nagyszerű alkalom az éghajlatvédelmi ambíció növelésére. Ez nem csak környezeti kérdés, vagy morális dilemma, hanem amint az új szakmai jelentés is mutatja, ötezermilliárd forintos gazdasági és társadalmi hasznot is hoz.” – mondta Marton Miklós, a Magyar Természetvédők Szövetsége éghajlatvédelem és energiaátmenet programfelelőse.

Forrás: Magyar Természetvédők Szövetsége

Advertisement

Zöldinfó

Kétéltű élőhelyek és vizes területek újulnak meg az Őrségben

Mintegy 200 millió forintos fejlesztéssel javul a Natura 2000 területek állapota az Őrségben.

Létrehozva:

|

Szerző:

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet Önnek! Ingyenes kalkulálás itt (x)

Jelentős, 190 millió forintnyi európai uniós fejlesztés indul az Őrségi Nemzeti Park Igazgatóság területén, amely a Natura 2000 hálózat priorizált élőhelyeinek védelmét szolgálja – emelte ki Rácz András, az Agrárminisztérium természetvédelemért felelős államtitkára, Őriszentpéteren megrendezett projektnyitó eseményen az Agrárminisztérium (AM) közleménye szerint. Az államtitkár kifejtette, hogy a “mezei és erdei utak használatához kötődő természetkárosító hatások csökkentése az Őrségi Nemzeti Parkban” című beruházás mintegy 115 hektár Natura 2000 területen a karbantartás hiányában járhatatlanná vált mezei és erdei utak melletti erdő és gyepterületeken kialakult közlekedés okozta károk helyreállítását, ökológiai csapdák megszüntetését, mikroélőhelyek biztosítását és minőségének javítását tűzte ki célul – írja az alternativenergia.hu. Ezek a korszerűsítések Kondorfa, Őriszentpéter, Rábagyarmat és Nagyrákos községhatárát érintve valósulnak meg.

A fejlesztések révén visszaterelődik a legérzékenyebb területeken a gépjárműforgalom az azt szolgáló úthálózatra, valamint helyreáll a Pannon gyertyános-tölgyesek, a puhafás ligeterdők, éger- és kőrisligetek, kékperjés láprétek, valamint a sík- és dombvidéki kaszálórétek minősége is – írták. Rácz András elmondta, ökológiai csapdák szűnnek meg mintegy 8 kilométeren, 14 kilométeren az utakon összegyűlő vizeket is levezetik egyidejűleg 100 kétéltű szaporodóhely létesítésével, ezáltal erősödik a kétéltű fajok védelmi helyzete. A talaj védelme érdekében talajvédelmi lemezrendszert is elhelyeznek 500 folyóméteren. Ennélfogva a térségben a gyepterületek állapota, az érintett erdőterületeken a vízvisszatartás is helyreáll, potenciális élő-, szaporodó- és táplálkozóhelyek jönnek létre a vízállásokhoz köthető védett és fokozottan védett fajok részére, és ezzel párhuzamosan eltűnnek a kiszáradás és taposás veszélyének kitett vizes nyomvályúk és csapák – tették hozzá.

A projekt támogatási szerződését 2025 novemberében írták alá, a tervezett 2026 márciusáig tartó előkészítési szakaszban elkészülnek a helyreállítandó utak tervei, majd a megvalósítási fázisban közbeszerzési eljárással szerzik be az utak, vizes élőhelyek és átereszek kivitelezőjét. A 2027 decemberéig tartó munkálatok során tuskófúrót, rézsűkaszát, motorfűrészt, fűkaszát, utánfutót vásárolnak az utak fenntartására. A program megvalósítása során végzett feladatok fontosságáról kiadvány készül, monitoring eszközbeszerzés keretében pedig laptopot vásárolnak. Ezek az eszközök és egyéb szolgáltatások együttesen hozzájárulnak a beruházás sikeres kivitelezéséhez és a célok eléréséhez – közölte az államtitkár.

Advertisement
Tovább olvasom

Ezeket olvassák