Kapcsolatfelvétel

Zöldinfó

Párizsi Megállapodásnak megfelelő hazai éghajlatvédelem 8,8%-os GDP-megtakarítást hozna 2030-ig

A 1,5 fokos globális átlaghőmérséklet-emelkedési küszöbön belül maradáshoz szükséges éghajlatvédelmi intézkedések mielőbbi bevezetése már 2030-ig EU-s és hazai szinten is jelentős bevételt jelentene, a költségeknél nagyobb járulékos haszonnal járna.

Létrehozva:

|

Ezt mutatta ki a Klíma Akcióhálózat (CAN Europe) most megjelent, „A Párizsi Megállapodás gazdasági mérlege” című szakmai jelentése, amelyben a Magyar Természetvédők Szövetsége  közreműködött. A modellezés és számítás alapján Magyarországon a fosszilisenergia alapú energiarendszer átalakítása energiatakarékos, megújuló energia alapú klímasemleges rendszerré több mint 5280 milliárd forintot, közel négyszer több járulékos hasznot hozna, mint amennyibe a Kormány klímaterve kerül 2030-ig.

Magyarország az új szakmai jelentés szerint GDP-jének 8,8%-át takaríthatja meg 2030-ig és több mint 50 ezer új, tartós munkahelyet teremt, ha mielőbb növeli éghajlatvédelmi ambícióit és felgyorsítja az energiaátmenetet, dekarbonizációt, hogy elérje a vállalt (ún. 1,5°C-os) célt. Több és jobb intézkedésekre van szükség az energiatakarékosság, a megújulóenergia-alapú energiatermelésre váltás, az alulról szerveződő közösségi energia kezdeményezések, a közösségi közlekedés fejlesztése területén, továbbá a földhasználat és erdészet környezetkímélő reformja terén.

A jelentés kimutatta, hogy ambiciózusabb éghajlatvédelem esetén hazánkban az EU átlagnál jelentősebbek a társadalmi hasznok is, kiemelten az egészségügyben, ahol az EU-ban itthon a második legmagasabb a szálló pornak való kitettség miatti betegségek és halálesetek költsége a GDP arányában. A Párizsi Megállapodásnak megfelelő fejlődés esetén a magyar egészségügy 2030-ig több mint 720 milliárd forintot takaríthat meg, és a javuló levegőminőség évi 1604 lakos életét óvja meg.

Advertisement

A jelentés felhívja a figyelmet: ha a Kormány a felülvizsgálat alatt levő Nemzeti Energia- és Klímatervben frissen vállalt szakpolitikai forgatókönyv (WAM) erőfeszítéseit olyan szintre növelné, hogy azok megfeleljenek a Párizsi Megállapodás elvárásainak, akkor ezzel 2100-ig nettó 138 milliárd eurót spórolhatna meg. A járulékos hasznok a számítások alapján 2030-ig kb. 5282 milliárd forintot (13,9 milliárd eurót) tesznek ki. A Klímatervben tervezett energiaátmeneti intézkedések (WAM) költsége 2030-ig kb. 1550 milliárd Ft (4,06 milliárd euró).

„Ha a Párizsi Megállapodásnak megfelelő szintre emeli a Kormány az éghajlatvédelmet a jelenlegi Klímatervhez képest, akkor négyszeresen jól jár. A Klímaterv június végéig még zajló felülvizsgálata nagyszerű alkalom az éghajlatvédelmi ambíció növelésére. Ez nem csak környezeti kérdés, vagy morális dilemma, hanem amint az új szakmai jelentés is mutatja, ötezermilliárd forintos gazdasági és társadalmi hasznot is hoz.” – mondta Marton Miklós, a Magyar Természetvédők Szövetsége éghajlatvédelem és energiaátmenet programfelelőse.

Forrás: Magyar Természetvédők Szövetsége

Advertisement

Zöldinfó

Fosszilis hőtermelést vált ki új elektromos fejlesztés a székesfehérvári távhőben

Fejleszti Székesfehérvár távhőrendszerét az E.ON Hungária Csoport.

Létrehozva:

|

Szerző:

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet Önnek! Ingyenes kalkulálás itt (x)

Több mint négymilliárd forintból fejleszti Székesfehérvár távhőszolgáltatását az E.ON Hungária Csoport, a beruházás során mintegy 1500 lakás éves fűtésének megfelelő hőt termelő villanykazánokat és egy hőtárolót telepít a távhőrendszerbe – közölte az alternativenergia.hu. A tájékoztatás szerint a fejlesztés célja az, hogy a fosszilis alapú hőtermelést részben kiváltva támogassa Székesfehérvár zöldítését. A részletekről kedden sajtótájékoztatón számolt be Cser-Palkovics András (Fidesz) polgármester, Jamniczky Zsolt, az E.ON Hungária Csoport vezérigazgató-helyettese és Szauter Ákos, a Széphő Zrt. vezérigazgatója. Jamniczky Zsolt a közlemény szerint közölte: a villanykazánok és a hőtároló megépítéséről és üzemeltetéséről 10+5 éves szerződést köt a város távhőszolgáltatója, a Széphő Zrt. az E.ON csoporttal. A beruházás teljes költségét, mintegy négymilliárd forintot az E.ON fedezi. A vezérigazgató-helyettes ismertette: a fejlesztésben a Széphő Bakony utcai telephelyén egy 20 megawatt, a Királysori telephelyen pedig egy kisebb, 5 megawatt hőteljesítményű ipari villanykazánt telepít a cég.

Ehhez a Bakony utcában egy 1500 köbméter víztérfogatú, 13 méter magas és 13 méter átmérőjű szigetelt hőtároló is társul, amely a villanykazánokkal megtermelt hő hatékony hasznosítását teszi lehetővé. “Ez olyan, mint egy hatalmas hőtárolós villanybojler: a kazán akkor működik majd, amikor az áram a legolcsóbb. Ilyen az éjszakai időszak, vagy amikor a naperőművek működnek a nappali órákban. Ekkor nagyon olcsón lehet felmelegíteni a vizet, amit aztán a hőtároló hosszabb ideg képes tárolni” – idézték Jamniczky Zsoltot. Közölték, az E.ON Hungária Csoport vezérigazgató-helyettese arra is kitért, hogy a kazánoknak lesz egy az országos áramhálózatot kiegyensúlyozó funkciójuk is: amikor a hálózatnak pluszáramra van szüksége, a kazánok lekapcsolnak, amikor pedig túl sok áram van a hálózatban, akkor üzembe állnak.

Ezek a berendezések nem fosszilis energiával megtermelt árammal, hanem igazolhatóan zöldárammal működnek majd – írták. Szauter Ákos, a Széphő Zrt. vezérigazgatója az eseményen elmondta: a villanykazánoknak nincs lokális füstgázkibocsátásuk, így nincs helyi környezetterhelés sem. Kitért arra, a berendezéseknek az üzembiztonságban is nagy szerepük van, azok tartalék hőforrásként is számításba jönnek, ha bármi történne a cég meglévő, gázüzemű hőtermelő kapacitásaival. A közlemény szerint Cser-Palkovics András a sajtótájékoztatón közölte: Székesfehérváron a távfűtött lakások és más épületek száma meghaladta a 22 ezret. Szerinte a két új villanykazán és a hőtároló a város biztonságos, kiegyensúlyozott távhőszolgáltatását segíti majd.

Advertisement
Tovább olvasom

Ezeket olvassák