Zöldinfó
Párizsi Megállapodásnak megfelelő hazai éghajlatvédelem 8,8%-os GDP-megtakarítást hozna 2030-ig
A 1,5 fokos globális átlaghőmérséklet-emelkedési küszöbön belül maradáshoz szükséges éghajlatvédelmi intézkedések mielőbbi bevezetése már 2030-ig EU-s és hazai szinten is jelentős bevételt jelentene, a költségeknél nagyobb járulékos haszonnal járna.
Ezt mutatta ki a Klíma Akcióhálózat (CAN Europe) most megjelent, „A Párizsi Megállapodás gazdasági mérlege” című szakmai jelentése, amelyben a Magyar Természetvédők Szövetsége közreműködött. A modellezés és számítás alapján Magyarországon a fosszilisenergia alapú energiarendszer átalakítása energiatakarékos, megújuló energia alapú klímasemleges rendszerré több mint 5280 milliárd forintot, közel négyszer több járulékos hasznot hozna, mint amennyibe a Kormány klímaterve kerül 2030-ig.
Magyarország az új szakmai jelentés szerint GDP-jének 8,8%-át takaríthatja meg 2030-ig és több mint 50 ezer új, tartós munkahelyet teremt, ha mielőbb növeli éghajlatvédelmi ambícióit és felgyorsítja az energiaátmenetet, dekarbonizációt, hogy elérje a vállalt (ún. 1,5°C-os) célt. Több és jobb intézkedésekre van szükség az energiatakarékosság, a megújulóenergia-alapú energiatermelésre váltás, az alulról szerveződő közösségi energia kezdeményezések, a közösségi közlekedés fejlesztése területén, továbbá a földhasználat és erdészet környezetkímélő reformja terén.
A jelentés kimutatta, hogy ambiciózusabb éghajlatvédelem esetén hazánkban az EU átlagnál jelentősebbek a társadalmi hasznok is, kiemelten az egészségügyben, ahol az EU-ban itthon a második legmagasabb a szálló pornak való kitettség miatti betegségek és halálesetek költsége a GDP arányában. A Párizsi Megállapodásnak megfelelő fejlődés esetén a magyar egészségügy 2030-ig több mint 720 milliárd forintot takaríthat meg, és a javuló levegőminőség évi 1604 lakos életét óvja meg.
A jelentés felhívja a figyelmet: ha a Kormány a felülvizsgálat alatt levő Nemzeti Energia- és Klímatervben frissen vállalt szakpolitikai forgatókönyv (WAM) erőfeszítéseit olyan szintre növelné, hogy azok megfeleljenek a Párizsi Megállapodás elvárásainak, akkor ezzel 2100-ig nettó 138 milliárd eurót spórolhatna meg. A járulékos hasznok a számítások alapján 2030-ig kb. 5282 milliárd forintot (13,9 milliárd eurót) tesznek ki. A Klímatervben tervezett energiaátmeneti intézkedések (WAM) költsége 2030-ig kb. 1550 milliárd Ft (4,06 milliárd euró).
„Ha a Párizsi Megállapodásnak megfelelő szintre emeli a Kormány az éghajlatvédelmet a jelenlegi Klímatervhez képest, akkor négyszeresen jól jár. A Klímaterv június végéig még zajló felülvizsgálata nagyszerű alkalom az éghajlatvédelmi ambíció növelésére. Ez nem csak környezeti kérdés, vagy morális dilemma, hanem amint az új szakmai jelentés is mutatja, ötezermilliárd forintos gazdasági és társadalmi hasznot is hoz.” – mondta Marton Miklós, a Magyar Természetvédők Szövetsége éghajlatvédelem és energiaátmenet programfelelőse.
Forrás: Magyar Természetvédők Szövetsége
Zöldinfó
Hó és szél okoz káoszt Erdélyben: közlekedési fennakadások és tömeges áramszünetek
Erdélyben fennakadást okozott a közlekedésben, energiaellátásban a hirtelen lehullt nagy mennyiségű hó.
Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet Önnek! Ingyenes kalkulálás itt (x)
Erdélyben fennakadást okozott a közlekedésben és az energiaellátásban a szombat virradóra lehullt nagy mennyiségű hó – írja az alternativenergia.hu. Több megyében utakat kellett lezárni az útestre kidőlt fák miatt, és több ezer háztartásban szünetel a villanyáramellátás. Fehér megyében szombatra virradóra 42 ezer fogyasztó maradt villanyáram nélkül a havazás nyomán. Az energiaellátás hiányában mintegy nyolcezer háztartásban a vízellátást biztosító szivattyúk sem működnek – közölte a katasztrófavédelmi felügyelőség (ISU). A dél-erdélyi megyében több megyei út is járhatatlanná vált, miután fák dőltek az úttestre. Kidőlt fák miatt riasztották a tűzoltókat Gyulafehérváron is, míg több településen a hó súlya alatt leszakadt vezetékek okoztak problémát. Több mint hétezer fogyasztó maradt villanyáram nélkül Hargita megyében, Szováta és Korond térségében is az erős szél és nagy mennyiségű hó miatt. Gyergyószentmiklós és a Gyilkos-tó között a tűzoltók közbelépésére volt szükség, miután az úttestre kidőlt fák akadályozták a közlekedést.
Brassó megyében Predeal és Barcarozsnyó (Rasnov) között szünetelt a forgalom az úttestre lehullt nagy mennyiségű hó miatt. Maros megyében több mint 60 település közel 14 ezer fogyasztója maradt villanyáram nélkül. Kidőlt fák miatt riasztották a katasztrófavédelmi egységeket Marosvásárhelyen, Segesváron és Dicsőszentmártonban (Tarnaveni) is. Máramaros megyében szombatra virradóra több mint ezer tonna csúszásgátló anyagot szórtak szét az utakon – közölte a prefektúra szóvivője, Dan Buca.
A megyében télies körülmények között zajlik a közlekedés, több, kevésbé forgalmas megyei utat lezártak a hatóságok. A hegyekben a hótakaró vastagsága 30 centiméterhez közelít. A román meteorológiai szolgálat (ANM) előrejelzése szerint a télies időjárás hétfő estig folytatódik, ez idő alatt havazásra, ónos esőre, hóviharra kell számítani. A hegyvidéken a hóréteg vastagsága a félmétert, Erdély és Máramaros egyéb részein a 15 centimétert is elérheti.
-
Zöld Energia2 nap telt el a létrehozás ótaSzintet lép a napelemes rendszer: állami támogatással jön az energiatárolás
-
Zöldinfó3 nap telt el a létrehozás ótaÚjabb figyelmeztető jel: 2025 lett a brit meteorológia legforróbb éve
-
Zöldinfó6 nap telt el a létrehozás ótaÖtszáz hektárnyi „erdőtüdő”: így járul hozzá a fásítás a klímavédelemhez
-
Zöldinfó8 óra telt el a létrehozás ótaHó és szél okoz káoszt Erdélyben: közlekedési fennakadások és tömeges áramszünetek
-
Zöld Közlekedés6 nap telt el a létrehozás ótaVilágsiker és magyar előretörés: erős évet zár a BYD 2025-ben
