Kapcsolatfelvétel

Zöldinfó

Párizsi Megállapodásnak megfelelő hazai éghajlatvédelem 8,8%-os GDP-megtakarítást hozna 2030-ig

A 1,5 fokos globális átlaghőmérséklet-emelkedési küszöbön belül maradáshoz szükséges éghajlatvédelmi intézkedések mielőbbi bevezetése már 2030-ig EU-s és hazai szinten is jelentős bevételt jelentene, a költségeknél nagyobb járulékos haszonnal járna.

Létrehozva:

|

Ezt mutatta ki a Klíma Akcióhálózat (CAN Europe) most megjelent, „A Párizsi Megállapodás gazdasági mérlege” című szakmai jelentése, amelyben a Magyar Természetvédők Szövetsége  közreműködött. A modellezés és számítás alapján Magyarországon a fosszilisenergia alapú energiarendszer átalakítása energiatakarékos, megújuló energia alapú klímasemleges rendszerré több mint 5280 milliárd forintot, közel négyszer több járulékos hasznot hozna, mint amennyibe a Kormány klímaterve kerül 2030-ig.

Magyarország az új szakmai jelentés szerint GDP-jének 8,8%-át takaríthatja meg 2030-ig és több mint 50 ezer új, tartós munkahelyet teremt, ha mielőbb növeli éghajlatvédelmi ambícióit és felgyorsítja az energiaátmenetet, dekarbonizációt, hogy elérje a vállalt (ún. 1,5°C-os) célt. Több és jobb intézkedésekre van szükség az energiatakarékosság, a megújulóenergia-alapú energiatermelésre váltás, az alulról szerveződő közösségi energia kezdeményezések, a közösségi közlekedés fejlesztése területén, továbbá a földhasználat és erdészet környezetkímélő reformja terén.

A jelentés kimutatta, hogy ambiciózusabb éghajlatvédelem esetén hazánkban az EU átlagnál jelentősebbek a társadalmi hasznok is, kiemelten az egészségügyben, ahol az EU-ban itthon a második legmagasabb a szálló pornak való kitettség miatti betegségek és halálesetek költsége a GDP arányában. A Párizsi Megállapodásnak megfelelő fejlődés esetén a magyar egészségügy 2030-ig több mint 720 milliárd forintot takaríthat meg, és a javuló levegőminőség évi 1604 lakos életét óvja meg.

Advertisement

A jelentés felhívja a figyelmet: ha a Kormány a felülvizsgálat alatt levő Nemzeti Energia- és Klímatervben frissen vállalt szakpolitikai forgatókönyv (WAM) erőfeszítéseit olyan szintre növelné, hogy azok megfeleljenek a Párizsi Megállapodás elvárásainak, akkor ezzel 2100-ig nettó 138 milliárd eurót spórolhatna meg. A járulékos hasznok a számítások alapján 2030-ig kb. 5282 milliárd forintot (13,9 milliárd eurót) tesznek ki. A Klímatervben tervezett energiaátmeneti intézkedések (WAM) költsége 2030-ig kb. 1550 milliárd Ft (4,06 milliárd euró).

„Ha a Párizsi Megállapodásnak megfelelő szintre emeli a Kormány az éghajlatvédelmet a jelenlegi Klímatervhez képest, akkor négyszeresen jól jár. A Klímaterv június végéig még zajló felülvizsgálata nagyszerű alkalom az éghajlatvédelmi ambíció növelésére. Ez nem csak környezeti kérdés, vagy morális dilemma, hanem amint az új szakmai jelentés is mutatja, ötezermilliárd forintos gazdasági és társadalmi hasznot is hoz.” – mondta Marton Miklós, a Magyar Természetvédők Szövetsége éghajlatvédelem és energiaátmenet programfelelőse.

Forrás: Magyar Természetvédők Szövetsége

Advertisement

Zöldinfó

Hóvihar és káosz: áram nélkül maradt régiók, késik a mezőgazdasági szezon

Áramkimaradást okozott a havazás Moszkva környékén és más orosz régiókban.

Létrehozva:

|

Szerző:

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)

Az elmúlt fél évszázad legnagyobb április végi havazása ideiglenes áramkimaradásokat okozott a moszkvai régió déli és keleti részén, valamint Oroszország középső régióiban – közölte az alternativenergia.hu. A hétfői heves havazás, a kidőlt fák okozta villamosvezeték-szakadások a moszkvai, a leningrádi, a pszkovi, a tveri, a tulai, a kalugai és a rjazanyi régióban okoztak károkat az elektromos hálózatban. Kedd reggelre a Roszszetyi 753 brigádot 2200 fővel és 832 műszaki eszközt vezényelt ki az áramellátás helyreállítására. Tavaly május elején egy havazással és erős széllel járó ciklon az utóbbi évtizedek legnagyobb áramkimaradásait okozta Moszkva környékén, elsősorban a régió északnyugati részén. Akkor 760 település maradt áramszolgáltatás nélkül, és 4400 ezer alállomás áramellátása szűnt meg.

Az Izvesztyija című lap szerint a fagyok és az ítéletidő miatt el kell halasztani a vetést Oroszországban, ami terméskiesés kockázatával jár. Egyes régiókban a rendkívül sok csapadék miatt felázott a talaj, emiatt a vetés előtti előkészítése több mint kéthetes késésben van. A lap szerint különösen kedvezőtlen időjárási helyzet alakul ki a Központi, a Volga-menti és részben a Déli szövetségi körzetben. “Az utolsó hasonló tavasz, amikor ilyen kedvezőtlen körülmények voltak, és áprilisban havazott, 1987-ben volt. Jelenleg szinte minden régióban nehézségek vannak Közép-Oroszországban, sőt a Volga-vidéken is” – nyilatkozott Nyikita Tokmakov voronyezsi gazda a lapnak.

Advertisement
Tovább olvasom

Ezeket olvassák