Zöldinfó
Párizsi Megállapodásnak megfelelő hazai éghajlatvédelem 8,8%-os GDP-megtakarítást hozna 2030-ig
A 1,5 fokos globális átlaghőmérséklet-emelkedési küszöbön belül maradáshoz szükséges éghajlatvédelmi intézkedések mielőbbi bevezetése már 2030-ig EU-s és hazai szinten is jelentős bevételt jelentene, a költségeknél nagyobb járulékos haszonnal járna.
Ezt mutatta ki a Klíma Akcióhálózat (CAN Europe) most megjelent, „A Párizsi Megállapodás gazdasági mérlege” című szakmai jelentése, amelyben a Magyar Természetvédők Szövetsége közreműködött. A modellezés és számítás alapján Magyarországon a fosszilisenergia alapú energiarendszer átalakítása energiatakarékos, megújuló energia alapú klímasemleges rendszerré több mint 5280 milliárd forintot, közel négyszer több járulékos hasznot hozna, mint amennyibe a Kormány klímaterve kerül 2030-ig.
Magyarország az új szakmai jelentés szerint GDP-jének 8,8%-át takaríthatja meg 2030-ig és több mint 50 ezer új, tartós munkahelyet teremt, ha mielőbb növeli éghajlatvédelmi ambícióit és felgyorsítja az energiaátmenetet, dekarbonizációt, hogy elérje a vállalt (ún. 1,5°C-os) célt. Több és jobb intézkedésekre van szükség az energiatakarékosság, a megújulóenergia-alapú energiatermelésre váltás, az alulról szerveződő közösségi energia kezdeményezések, a közösségi közlekedés fejlesztése területén, továbbá a földhasználat és erdészet környezetkímélő reformja terén.
A jelentés kimutatta, hogy ambiciózusabb éghajlatvédelem esetén hazánkban az EU átlagnál jelentősebbek a társadalmi hasznok is, kiemelten az egészségügyben, ahol az EU-ban itthon a második legmagasabb a szálló pornak való kitettség miatti betegségek és halálesetek költsége a GDP arányában. A Párizsi Megállapodásnak megfelelő fejlődés esetén a magyar egészségügy 2030-ig több mint 720 milliárd forintot takaríthat meg, és a javuló levegőminőség évi 1604 lakos életét óvja meg.
A jelentés felhívja a figyelmet: ha a Kormány a felülvizsgálat alatt levő Nemzeti Energia- és Klímatervben frissen vállalt szakpolitikai forgatókönyv (WAM) erőfeszítéseit olyan szintre növelné, hogy azok megfeleljenek a Párizsi Megállapodás elvárásainak, akkor ezzel 2100-ig nettó 138 milliárd eurót spórolhatna meg. A járulékos hasznok a számítások alapján 2030-ig kb. 5282 milliárd forintot (13,9 milliárd eurót) tesznek ki. A Klímatervben tervezett energiaátmeneti intézkedések (WAM) költsége 2030-ig kb. 1550 milliárd Ft (4,06 milliárd euró).
„Ha a Párizsi Megállapodásnak megfelelő szintre emeli a Kormány az éghajlatvédelmet a jelenlegi Klímatervhez képest, akkor négyszeresen jól jár. A Klímaterv június végéig még zajló felülvizsgálata nagyszerű alkalom az éghajlatvédelmi ambíció növelésére. Ez nem csak környezeti kérdés, vagy morális dilemma, hanem amint az új szakmai jelentés is mutatja, ötezermilliárd forintos gazdasági és társadalmi hasznot is hoz.” – mondta Marton Miklós, a Magyar Természetvédők Szövetsége éghajlatvédelem és energiaátmenet programfelelőse.
Forrás: Magyar Természetvédők Szövetsége
Zöldinfó
Új lehetőség a zártkertek megőrzésére és fejlesztésére
Továbbra is segítik a vidéki önkormányzatok zártkerti fejlesztéseit.
Még nem késő pályázni a 2,5 millió forintos állami energiatároló támogatásra! Kattintson ide! (x)
A vidéki térségek gazdasági, környezeti és közösségi megerősítését szolgálja az a 2 milliárd forint keretösszegű pályázati felhívás, amelyet az Agrárminisztérium (AM) júliustól nyit meg a vidéki önkormányzatok számára a zártkerti területek fejlesztésére – jelentette be közösségi oldalán Nagy István agrárminiszter az AM közleménye szerint. A miniszter hozzátette, a Közös Agrárpolitika Stratégiai Terv keretében meghirdetett felhívásban legfeljebb 50 millió forint támogatás igényelhető, kiemelten magas, akár 95 százalékos támogatási intenzitás mellett – tette hozzá az alternativenergia.hu. A kérelmek benyújtására első körben július 2. és 15. között lesz lehetőség, a teljes benyújtási időszak pedig 2026. október 28-ig tart – áll a közleményben. A miniszter kifejtette, a korábban kizárólag hazai forrásból finanszírozott Zártkert Program 3 felhívásán 2017-2021 között 668 önkormányzat nyert el támogatást, mintegy 10 milliárd forint összegben. A korábbi program népszerűsége miatt döntött úgy az agrártárca, hogy a KAP Stratégiai Terv keretében ismét meghirdeti a kiírást – írták.
A felhívás célja a zártkerti területek fejlesztése és azok mezőgazdasági hasznosításának elősegítése, a zártkerti életforma fennmaradása, az önellátás erősítése, illetve a vidéki táj értékeinek megőrzése. Az uniós forrással, amelyhez 80 százalékos hazai finanszírozás társul, az érintett önkormányzatoknak lehetősége nyílik a zártkertek megközelíthetőségének és az ivóvízellátást szolgáló fejlesztéseknek, a villamosenergia-ellátást biztosító, a vadvédelmet és a vadgazdálkodást szolgáló fejlesztéseknek a megvalósítására, a kulturális örökség megőrzése és a közösségi értékteremtés erősítése mellett – tették hozzá.
A kormány komplex módon segíti a vidék gazdaságának fejlődését, a kis- és közepes gazdaságok fizetőképességének fenntartásától, azok beruházásain át, egészen a vidéki önkormányzatok számára biztosított forrásokig, ugyanis kiemelt figyelmet fordít azokra az önkormányzati fejlesztésekre, amelyekkel a kistelepülések lakosságmegtartó ereje egyszerre fokozható a helyi értékek megőrzésével – hívta fel a figyelmet Nagy István.
-
Zöldinfó1 hét telt el a létrehozás ótaSzámlatorlódás jöhet: tájékoztatást adott az MVM a rezsistop érvényesítéséről
-
Zöldinfó2 nap telt el a létrehozás ótaPostán érkeznek a rezsistop-nyilatkozatok az áramfogyasztóknak
-
Zöldinfó6 nap telt el a létrehozás ótaVíztározók építésével válaszol az aszályra Magyarország
-
Zöld Energia1 hét telt el a létrehozás óta40 ezer háztartás nyerhet: gyorsan kimerülhet a 100 milliárdos energiatárolási keret
-
Zöldinfó6 nap telt el a létrehozás ótaTöbb mint 23 ezer ragadozó madarat számoltak meg a Kárpát-medencében
