Kapcsolatfelvétel

Zöldinfó

Párizsi Megállapodásnak megfelelő hazai éghajlatvédelem 8,8%-os GDP-megtakarítást hozna 2030-ig

A 1,5 fokos globális átlaghőmérséklet-emelkedési küszöbön belül maradáshoz szükséges éghajlatvédelmi intézkedések mielőbbi bevezetése már 2030-ig EU-s és hazai szinten is jelentős bevételt jelentene, a költségeknél nagyobb járulékos haszonnal járna.

Létrehozva:

|

Ezt mutatta ki a Klíma Akcióhálózat (CAN Europe) most megjelent, „A Párizsi Megállapodás gazdasági mérlege” című szakmai jelentése, amelyben a Magyar Természetvédők Szövetsége  közreműködött. A modellezés és számítás alapján Magyarországon a fosszilisenergia alapú energiarendszer átalakítása energiatakarékos, megújuló energia alapú klímasemleges rendszerré több mint 5280 milliárd forintot, közel négyszer több járulékos hasznot hozna, mint amennyibe a Kormány klímaterve kerül 2030-ig.

Magyarország az új szakmai jelentés szerint GDP-jének 8,8%-át takaríthatja meg 2030-ig és több mint 50 ezer új, tartós munkahelyet teremt, ha mielőbb növeli éghajlatvédelmi ambícióit és felgyorsítja az energiaátmenetet, dekarbonizációt, hogy elérje a vállalt (ún. 1,5°C-os) célt. Több és jobb intézkedésekre van szükség az energiatakarékosság, a megújulóenergia-alapú energiatermelésre váltás, az alulról szerveződő közösségi energia kezdeményezések, a közösségi közlekedés fejlesztése területén, továbbá a földhasználat és erdészet környezetkímélő reformja terén.

A jelentés kimutatta, hogy ambiciózusabb éghajlatvédelem esetén hazánkban az EU átlagnál jelentősebbek a társadalmi hasznok is, kiemelten az egészségügyben, ahol az EU-ban itthon a második legmagasabb a szálló pornak való kitettség miatti betegségek és halálesetek költsége a GDP arányában. A Párizsi Megállapodásnak megfelelő fejlődés esetén a magyar egészségügy 2030-ig több mint 720 milliárd forintot takaríthat meg, és a javuló levegőminőség évi 1604 lakos életét óvja meg.

Advertisement

A jelentés felhívja a figyelmet: ha a Kormány a felülvizsgálat alatt levő Nemzeti Energia- és Klímatervben frissen vállalt szakpolitikai forgatókönyv (WAM) erőfeszítéseit olyan szintre növelné, hogy azok megfeleljenek a Párizsi Megállapodás elvárásainak, akkor ezzel 2100-ig nettó 138 milliárd eurót spórolhatna meg. A járulékos hasznok a számítások alapján 2030-ig kb. 5282 milliárd forintot (13,9 milliárd eurót) tesznek ki. A Klímatervben tervezett energiaátmeneti intézkedések (WAM) költsége 2030-ig kb. 1550 milliárd Ft (4,06 milliárd euró).

„Ha a Párizsi Megállapodásnak megfelelő szintre emeli a Kormány az éghajlatvédelmet a jelenlegi Klímatervhez képest, akkor négyszeresen jól jár. A Klímaterv június végéig még zajló felülvizsgálata nagyszerű alkalom az éghajlatvédelmi ambíció növelésére. Ez nem csak környezeti kérdés, vagy morális dilemma, hanem amint az új szakmai jelentés is mutatja, ötezermilliárd forintos gazdasági és társadalmi hasznot is hoz.” – mondta Marton Miklós, a Magyar Természetvédők Szövetsége éghajlatvédelem és energiaátmenet programfelelőse.

Forrás: Magyar Természetvédők Szövetsége

Advertisement

Zöldinfó

Bécs a mesterséges intelligencia etikus jövőjének egyik központjává válhat

Digitális humanizmus központot nyit Bécs.

Létrehozva:

|

Szerző:

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)

A mesterséges intelligencia térhódításával egyre több ország és város versenyez azért, hogy ne csak technológiai újításokban, hanem azok társadalmi, etikai és demokratikus alakításában is meghatározó szerepet töltsön be – olvasható az alternativenergia.hu oldalon. Bécsben ezért új digitális humanizmus központ jön létre, amelynek célja, hogy a digitális technológiák fejlesztését az emberi értékek, a demokrácia és a társadalmi felelősségvállalás mentén alakítsák. Miközben a világ figyelme elsősorban az új mesterséges intelligencia-modellek fejlesztésére irányul, egyre hangsúlyosabb kérdéssé válik, hogy ki és miként alakítja majd azokat a szabályokat és értékeket, amelyek mentén ezek a technológiák működnek. A digitális humanizmus egyik célja, hogy a mesterséges intelligencia és más digitális technológiák fejlesztését demokratikusabbá, etikusabbá és emberközpontúbbá tegye. Erre épít a Bécsből indult digitális humanizmus szemlélet is, amely szerint a technológiai fejlődésnek nem öncélúnak kell lennie, hanem az emberek jólétét, a demokratikus működést és a társadalmi igazságosságot kell szolgálnia. A most létrejövő Center for Digital Humanism Vienna (CDH Vienna) ezt a szemléletet kívánja intézményesíteni.

A CDH Vienna feladata a tudományos kutatások koordinálása mellett az lesz, hogy összekapcsolja a politika, a civil társadalom és a gazdaság szereplőit. A központ interdiszciplináris platformként működik majd és olyan kérdésekkel foglalkozik, mint a mesterséges intelligencia társadalmi hatásai, az etikus technológiafejlesztés, a digitális szuverenitás és a demokratikus kontroll szerepe a digitalizációban. Az új digitális humanizmus központot, a Center for Digital Humanism Vienna (CDH Vienna) az Osztrák Tudományos Minisztérium, Bécs városa, a Bécsi Egyetem, a Bécsi Műszaki Egyetem (TU Wien), a Bécsi Közgazdaságtudományi Egyetem (WU Wien) és a Central European University (CEU) hozzák létre közösen. A kezdeményezést a héten lezajlott Digital Humanism Conference keretében jelentették be Bécsben. A hivatalos megnyitóra 2026. július 1-jén kerül sor, az operatív tevékenység pedig ősszel veszi kezdetét.

Advertisement
Tovább olvasom

Ezeket olvassák