Kapcsolatfelvétel

Zöldinfó

Párizsi Megállapodásnak megfelelő hazai éghajlatvédelem 8,8%-os GDP-megtakarítást hozna 2030-ig

A 1,5 fokos globális átlaghőmérséklet-emelkedési küszöbön belül maradáshoz szükséges éghajlatvédelmi intézkedések mielőbbi bevezetése már 2030-ig EU-s és hazai szinten is jelentős bevételt jelentene, a költségeknél nagyobb járulékos haszonnal járna.

Létrehozva:

|

Ezt mutatta ki a Klíma Akcióhálózat (CAN Europe) most megjelent, „A Párizsi Megállapodás gazdasági mérlege” című szakmai jelentése, amelyben a Magyar Természetvédők Szövetsége  közreműködött. A modellezés és számítás alapján Magyarországon a fosszilisenergia alapú energiarendszer átalakítása energiatakarékos, megújuló energia alapú klímasemleges rendszerré több mint 5280 milliárd forintot, közel négyszer több járulékos hasznot hozna, mint amennyibe a Kormány klímaterve kerül 2030-ig.

Magyarország az új szakmai jelentés szerint GDP-jének 8,8%-át takaríthatja meg 2030-ig és több mint 50 ezer új, tartós munkahelyet teremt, ha mielőbb növeli éghajlatvédelmi ambícióit és felgyorsítja az energiaátmenetet, dekarbonizációt, hogy elérje a vállalt (ún. 1,5°C-os) célt. Több és jobb intézkedésekre van szükség az energiatakarékosság, a megújulóenergia-alapú energiatermelésre váltás, az alulról szerveződő közösségi energia kezdeményezések, a közösségi közlekedés fejlesztése területén, továbbá a földhasználat és erdészet környezetkímélő reformja terén.

A jelentés kimutatta, hogy ambiciózusabb éghajlatvédelem esetén hazánkban az EU átlagnál jelentősebbek a társadalmi hasznok is, kiemelten az egészségügyben, ahol az EU-ban itthon a második legmagasabb a szálló pornak való kitettség miatti betegségek és halálesetek költsége a GDP arányában. A Párizsi Megállapodásnak megfelelő fejlődés esetén a magyar egészségügy 2030-ig több mint 720 milliárd forintot takaríthat meg, és a javuló levegőminőség évi 1604 lakos életét óvja meg.

Advertisement

A jelentés felhívja a figyelmet: ha a Kormány a felülvizsgálat alatt levő Nemzeti Energia- és Klímatervben frissen vállalt szakpolitikai forgatókönyv (WAM) erőfeszítéseit olyan szintre növelné, hogy azok megfeleljenek a Párizsi Megállapodás elvárásainak, akkor ezzel 2100-ig nettó 138 milliárd eurót spórolhatna meg. A járulékos hasznok a számítások alapján 2030-ig kb. 5282 milliárd forintot (13,9 milliárd eurót) tesznek ki. A Klímatervben tervezett energiaátmeneti intézkedések (WAM) költsége 2030-ig kb. 1550 milliárd Ft (4,06 milliárd euró).

„Ha a Párizsi Megállapodásnak megfelelő szintre emeli a Kormány az éghajlatvédelmet a jelenlegi Klímatervhez képest, akkor négyszeresen jól jár. A Klímaterv június végéig még zajló felülvizsgálata nagyszerű alkalom az éghajlatvédelmi ambíció növelésére. Ez nem csak környezeti kérdés, vagy morális dilemma, hanem amint az új szakmai jelentés is mutatja, ötezermilliárd forintos gazdasági és társadalmi hasznot is hoz.” – mondta Marton Miklós, a Magyar Természetvédők Szövetsége éghajlatvédelem és energiaátmenet programfelelőse.

Forrás: Magyar Természetvédők Szövetsége

Advertisement

Zöldinfó

Energiaellátás és környezetvédelem: stratégiai térséggé válik az Északi-sarkvidék

Peking kész erősíteni Oroszországgal a tengeri és északi-sarkvidéki együttműködést.

Létrehozva:

|

Szerző:

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)

Kína kész erősíteni Oroszországgal a tengeri és északi-sarkvidéki együttműködést, valamint közösen fellépni a fontos nemzetközi hajózási útvonalak zavartalan használatáért – hangsúlyozta Vang Ji kínai külügyminiszter Pekingben, a Nyikolaj Patrusev orosz elnöki tanácsadóval folytatott tárgyaláson. A találkozóról kiadott kínai közlemény szerint Vang Ji kiemelte: az északi-sarkvidéki hajózási útvonalak fejlesztésére irányuló kínai elképzelések összhangban állnak az orosz törekvésekkel, és a tengeri együttműködés egyre fontosabb szerepet tölt be a két ország stratégiai kapcsolataiban – olvasható az alternativenergia.hu oldalon.

A kínai külügyminiszter a két ország tengeri stratégiájának összehangolását szorgalmazta. Hangsúlyozta, hogy a part menti államok szuverenitásának és biztonságának tiszteletben tartásával biztosítani kell a zavartalan energia- és nyersanyagellátást, valamint a termelési és ellátási láncok biztonságos működését. Kitért a két ország jogos tengeri érdekeinek védelmére és az ázsiai-csendes-óceáni térség tengeri biztonságának fenntartására is.

Patrusev kiemelte, hogy Oroszország együttműködik Kínával az Északi-sarkvidéken átvezető nemzetközi szállítási útvonal fejlesztésében, valamint a tengeri ügyek nemzetközi szabályozásában. Hozzátette: Moszkva hasznosítani kívánja a hajógyártásban, a logisztikában és a tengeri kereskedelemben szerzett kínai tapasztalatokat.

Advertisement
Tovább olvasom

Ezeket olvassák