Zöldinfó
Párizsi Megállapodásnak megfelelő hazai éghajlatvédelem 8,8%-os GDP-megtakarítást hozna 2030-ig
A 1,5 fokos globális átlaghőmérséklet-emelkedési küszöbön belül maradáshoz szükséges éghajlatvédelmi intézkedések mielőbbi bevezetése már 2030-ig EU-s és hazai szinten is jelentős bevételt jelentene, a költségeknél nagyobb járulékos haszonnal járna.
Ezt mutatta ki a Klíma Akcióhálózat (CAN Europe) most megjelent, „A Párizsi Megállapodás gazdasági mérlege” című szakmai jelentése, amelyben a Magyar Természetvédők Szövetsége közreműködött. A modellezés és számítás alapján Magyarországon a fosszilisenergia alapú energiarendszer átalakítása energiatakarékos, megújuló energia alapú klímasemleges rendszerré több mint 5280 milliárd forintot, közel négyszer több járulékos hasznot hozna, mint amennyibe a Kormány klímaterve kerül 2030-ig.
Magyarország az új szakmai jelentés szerint GDP-jének 8,8%-át takaríthatja meg 2030-ig és több mint 50 ezer új, tartós munkahelyet teremt, ha mielőbb növeli éghajlatvédelmi ambícióit és felgyorsítja az energiaátmenetet, dekarbonizációt, hogy elérje a vállalt (ún. 1,5°C-os) célt. Több és jobb intézkedésekre van szükség az energiatakarékosság, a megújulóenergia-alapú energiatermelésre váltás, az alulról szerveződő közösségi energia kezdeményezések, a közösségi közlekedés fejlesztése területén, továbbá a földhasználat és erdészet környezetkímélő reformja terén.
A jelentés kimutatta, hogy ambiciózusabb éghajlatvédelem esetén hazánkban az EU átlagnál jelentősebbek a társadalmi hasznok is, kiemelten az egészségügyben, ahol az EU-ban itthon a második legmagasabb a szálló pornak való kitettség miatti betegségek és halálesetek költsége a GDP arányában. A Párizsi Megállapodásnak megfelelő fejlődés esetén a magyar egészségügy 2030-ig több mint 720 milliárd forintot takaríthat meg, és a javuló levegőminőség évi 1604 lakos életét óvja meg.
A jelentés felhívja a figyelmet: ha a Kormány a felülvizsgálat alatt levő Nemzeti Energia- és Klímatervben frissen vállalt szakpolitikai forgatókönyv (WAM) erőfeszítéseit olyan szintre növelné, hogy azok megfeleljenek a Párizsi Megállapodás elvárásainak, akkor ezzel 2100-ig nettó 138 milliárd eurót spórolhatna meg. A járulékos hasznok a számítások alapján 2030-ig kb. 5282 milliárd forintot (13,9 milliárd eurót) tesznek ki. A Klímatervben tervezett energiaátmeneti intézkedések (WAM) költsége 2030-ig kb. 1550 milliárd Ft (4,06 milliárd euró).
„Ha a Párizsi Megállapodásnak megfelelő szintre emeli a Kormány az éghajlatvédelmet a jelenlegi Klímatervhez képest, akkor négyszeresen jól jár. A Klímaterv június végéig még zajló felülvizsgálata nagyszerű alkalom az éghajlatvédelmi ambíció növelésére. Ez nem csak környezeti kérdés, vagy morális dilemma, hanem amint az új szakmai jelentés is mutatja, ötezermilliárd forintos gazdasági és társadalmi hasznot is hoz.” – mondta Marton Miklós, a Magyar Természetvédők Szövetsége éghajlatvédelem és energiaátmenet programfelelőse.
Forrás: Magyar Természetvédők Szövetsége
Zöldinfó
Új rekord született a PET Kupán: közel 19 tonna hulladékot gyűjtöttek
Közel 19 tonna hulladékot gyűjtöttek össze az összevont PET Kupán.
Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)
Rekordmennyiségű, összesen 18,9 tonna hulladékot gyűjtöttek össze a résztvevők a VII. Bodrogi-XIV. Tiszai PET Kupán, amelyet augusztus 15. és 23. között rendezett meg a PET Kupa Egyesület az Olaszliszka és Tiszalök közötti folyószakaszon – közölte az alternativenergia.hu. Közleményükben azt írták, hogy a 12 csapat részvételével megtartott összevont versenyen a Bodrog és a Tisza árteréből csaknem 19 tonna hulladékot gyűjtöttek össze és válogattak szét. A mennyiség meghaladta a 2024-ben ugyanezen az útvonalon elért 17,5 tonnás korábbi rekordot, amikor 15 csapat vett részt a munkában. Hozzátették, a Bodrog folyó Olaszliszka-Szegi-Bodrogkeresztúr és Tokaj közötti szakaszán három nap alatt 9,9 tonna hulladékot gyűjtöttek össze. A Tiszán Tokaj és Tiszaladány, majd a további szakaszok megtisztítása során további pedig 9 tonna került elő az ártéri területekről.
A szervezők közölték, a rekordmennyiség azt is jelzi, hogy a folyók árterében továbbra is jelentős mennyiségű hulladék található. Annak ellenére, hogy idén egyik folyón sem vonult le jelentősebb árhullám, az ártéri erdőkben évtizedek óta felhalmozódott hulladékot is találtak. Jelezték, a verseny során a résztvevők több helyszínen dolgoztak a nehezen megközelíthető ártéri területeken. A 12 csapatból 11 visszatérő volt, így a résztvevők a korábbi évek tapasztalataira és kialakított gyűjtési technikáikra támaszkodhattak.
A PET Kupa Egyesület tájékoztatása szerint a 2026-os versenyszezonban négy versenyen összesen 36,4 tonna hulladékot gyűjtöttek össze 6952 zsákban. Az idei összevont versenyen bemutatkozott a PET Kupa Egyesület új hulladékgyűjtő hajója, a PETiX is, amely a zsákok begyűjtésében, valamint a résztvevők ellátásában segítette a mezőnyt. A rendezvényen továbbá egy újrahasznosított műanyagból készült, négy személyes kenu is részt vett, amelynek nagy részét szelektált tiszai és bodrogi műanyaghulladékból állították elő.
-
Zöldinfó4 nap telt el a létrehozás ótaNagy lépés az energiafüggetlenség felé: milliárdokból fejlesztik a magyar hálózatot
-
Zöldinfó4 nap telt el a létrehozás ótaMagyar akácfajták indulhatnak világhódító útra
-
Zöldinfó5 nap telt el a létrehozás ótaTonnaszámra kerül elő a szemét a visszahúzódó Duna medréből
-
Zöldinfó1 hét telt el a létrehozás ótaVisszautasítja az MFB döntését az OPUS TITÁSZ, jogi útra tereli az ügyet
-
Zöldinfó5 nap telt el a létrehozás ótaA PET-palackok újrahasznosítása kerülhet a figyelem középpontjába Magyarországon
