Otthon

Passzívházzal büszkélkedhet a hesseni rendőrség

Létrehozva:

5 év telt el a létrehozás óta

2017-12-04

Szerző:

Hell

A tervezésnek köszönhetően csökkent az energiaszükséglet és a károsanyag-kibocsátás. A darmstadti Passzívház Intézet tudományos szempontok alapján megvizsgálta a baunatali rendőrség adminisztrációs épületét, amely megfelel a passzívház szabvány előírásainak.

A Hessen északi részén található Baunatal rendőrsége különösen nagy figyelmet fordított arra, hogy csökkentse a károsanyag-kibocsátását és az energiafelhasználását, ezzel pedig hozzájárul a klímavédelemhez. Többek között ezzel a megállapítással zárult a Passzívház Intézet vizsgálata. Az intézményt a tartományi gazdasági minisztérium bízta meg az anyag elkészítésével. A tapasztalatokból más projektek és szervezetek is profitálhatnak, ráadásul a jövőben gazdaságosabb épületeket lehet tervezni.

Hessen 2030-ig szén-dioxid-semleges akar lenni. Ahhoz, hogy ez a cél elérhető legyen, a tartomány új energetikai építészeti szabványokat fogadott el. A rendőrség 2014 óta használja a baunatali adminisztrációs épületét, amely 80 méter hosszú és 4000 négyzetméter alapterületű. A Passzívház Intézet munkatársai csöveket és szenzorokat helyeztek el, majd kalibráltak az épületben. Az adatokat 2015 elejétől 2017 áprilisáig gyűjtötték és elemezték. Soren Peper, a Passzívház Intézet szakembere elmondta, hogy az adatgyűjtéssel kapcsolatos előkészületek már az építési szakaszban elkezdődtek. Peper vezette az adatgyűjtési projektet az első előkészületektől az információk kiértékelésig.

Az egyik legérdekesebb és legfontosabb eredmény, hogy az épület mért fűtésfogyasztása csak 19,2 kilowattóra, ez jelentősen alacsonyabb az átlagos irodaépületek értékeinél, ráadásul nem is marad el sokkal a tervezett 18,3 kilowattórás értéktől. Kiderült az is, hogy mely területeken lehet még javítani. Az egyik ilyen, hogy az öt szervertermet folyamatosan hűtötték. Emellett nem használták ki teljesen az irodákban a passzív hűtésben rejlő lehetőségeket. A hőpumpa áramfogyasztása 10,9 kilowattóra volt és képes volt a teljes fűtési és fűtési energiát biztosítani. Az épület felépítésére Hessen kereken 20 millió eurót fordított. Peper szerint már az építés előtt látható volt, hogy az energiahatékony intézkedések miatti némileg magasabb beruházási költségek jóval kisebb használati költségeket eredményeznek majd. Az energiahatékony építés területén Hessen már most teljesíti a 2019-es Európai Épület Irányelv előírásait.

forrás: alternativenergia.hu

Hozzászólás küldése

A hozzászólás írásához bejelentkezés szükséges Bejelentkezés

Hozzászólás

Hozzászólás küldéséhez be kell jelentkezni.

Otthon

A lakosság egyre inkább korszerűsít

A rezsicsökkentés szabályainak módosítása ösztönzi a lakosság energiamegtakarítást célzó korszerűsítési terveit – derül ki a GKI és a Masterplast közös, augusztusi, reprezentatív felméréséből.

Létrehozva:

1 hónap telt el a létrehozás óta

2022-08-27

Szerző:

Dalma

A szabályok módosítása miatt átalakultak a tervezett korszerűsítési feladatok. A külső nyílászárok cseréje iránt júliusban minden ötödik, augusztusban már minden negyedik, a fűtési rendszer korszerűsítése iránt pedig júliusban minden negyedik, a mostani felmérésben már minden harmadik felújítást tervező háztartás érdeklődött. A hőszigetelési munkák elvégzése iránti igények egy hónap alatt megduplázódtak. A napkollektor, a napelemes rendszer telepítése, cseréje iránti kereslet pedig valósággal “felrobbant”: míg júliusban a korszerűsítést tervezők 16 százaléka szeretett volna ilyen akcióba belevágni, addig augusztusban már csaknem 40 százalékuk. Az augusztusi felmérésben feltérképezték az energiamegtakarító korszerűsítési terveket. Ezer embert vontak be a kutatásba, amely nem, életkor, lakóhely és iskolai végzettség szerint reprezentatív volt.

A felmérések 2020 januárjától a Masterplast Nyrt. támogatásával készülnek. Megállapították, hogy a háztartások 6,5 százaléka biztosan, 13,4 százaléka valószínűleg még az idén energiamegtakarítást célzó felújítást tervez. A finanszírozást segíti, hogy a szabályozás szerint az év végéig még elérhetők az Otthonfelújítási program forrásai. Bár a program esetleges hosszabbításról nem született döntés, azonban a válaszadók kétharmada teljesen, egyötödük pedig jórészt egyetért azzal, hogy az államnak a jövőben is támogatnia kellene a lakóingatlanok energia-felhasználásának csökkentésére irányuló lakossági beruházásokat. Arra is kitértek, hogy jövőre a háztartások 5,1 százaléka biztosan, 20,2 százaléka valószínűleg tervez energetikai korszerűsítést.

Az idén és jövőre korszerűsítést tervezők csoportja között jelentős az átfedés: az idén korszerűsítést tervezők 70 százaléka jövőre is folytatná ezt, a 2023-ban korszerűsíteni szándékozók 60 százaléka pedig már idén is “mozgolódna”. A felmérésben kapott válaszok alapján pedig jövőre a lakosság energiamegtakarítást célzó beruházásai tovább élénkülnek. A legaktívabbak a családi házak (például a “Kádár-kockák”) lakói: idén 26, jövőre 32 százalékuk készül (biztosan vagy valószínűleg) energetikai korszerűsítésre. A társasházi lakások lakói körében ugyanezek az arányok 9-10, illetve 13-14 százalék. Az alapterület növekedésével párhuzamosan erősödik a korszerűsítési szándék: az 51 négyzetméter alatti ingatlanban lakók körében a fenti két adat 11 százalék (2022-ben) és 16 százalék (2023-ban), míg a 150 négyzetméternél nagyobb ingatlanban lakóknak már a 40, illetve 47 százaléka készül idén, illetve jövőre energetikai korszerűsítésre.

mti